„Geradėjas“, „piktadėjas“, „niekadėjas“ – grynai lietuviški žodžiai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XLII (2000) Jonas KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet, Vilnius JÓTÉVŐ, GONOSZTEVŐ, SEMMIREKELLŐ - TISZTÁN LITVÁN SZAVAK A semmirekellőt rendszerint felsorolják, ha ugyan nem felejtik el, a jótévő és a gonosztevő į mellett. ir Itt még ir hiányzik a kellő pontosság és valódi világosság mind a kutatók, mind a nyelvi normák meghatározói számára. Természetes lenne, ha a nyelvi normák meghatáro- — zói saját ar nyelvtörténészeik kutatásaira támaszkodhatnának. KPP, a ir jótévő hibr., a semmirékir ellő hibr., — KPP, a jótévő ford. n. Semmirekellő KPP, ir KPP,—haszontalan, gonosztevő, semmire( )tevő. A — gonosztevő valamiért — nincs sem a KPP,, sem a KPP.,. Egyébként ne a gazfickó, o mindenekelőtt a gonosztevő, gaztett elkövetője lenne. KT a jótevő röv., a gazfickó hibr. — A KNK-ban a jótevő ismét röv., a gazfickó n. hibr. — A Litván Nyelvi Állami Bizottság által jóváhagyott, nagy nyelvi hibák jegyzékében a szóképzési hibák közé sorolják az idegen szóelemeket — 2.1.5. -tevő, -a — főnevek eleme, pl.: jótevő, jótevő -a = (férfi), -nő; gonosztevő, -a = semmirekellő, haszontalan, gazember, -nő; gonosztevő, gonosztevő (férfi), -nő. -a = Pranas Skardžius doktori disszertációjában „Die slavischen Jövevényszavak im „óllitván“ (Kaunas, a vétkes nincs 1931) megadva, a többiek o du — ne teljesen egyformán. Az egyik a hibriditást hangsúlyozza, és a litván jellegből csak a hatást találja meg, a másik a litván jelleget hangsúlyozza, a szláv jellegből pedig csak a hatást: „geradėja „Wohltater“: <...>. Zwitterképződés a p. dobrodziej od. alapján. wr. do6podėii und lit. géras gut”; miközben a lit. dėti „legen“ is felhasználásra került. <...>; piktadėja(s) „Ūbeltater“: <...>. Litván piktas „bose“ és dėti, „legyen“ a wr. után. 320061 od. p. ztodziej képzett. <...>“. Meg kell mondani, hogy azok között az elődök között, akikre Skardžius támaszkodik —A. Brickneré. A. Leskien, E. Berneker, E. Sommer, E. Fraenkel — hiányzik K. Būga. Būga 1911-es „A litván személynevekről” című tanulmányának (amely egyébként a „Lietuvių tautoje” című kiadványban jelent meg — akárcsak később Skardžius disszertációja) „Az -as és -a végű, egyes szám alanyesetű két tövű összetett főnevek” című fejezetében éppen a pikta-dėjas és a semleges nemű pikta-dėja magyarázata található: „pa-deio aba padare Širvydo PS 155,,“ K. Būg RR I 216. Tehát szóalkotásilag, mindenféle szláv hatás nélkül van megmagyarázva! És megmagyarázta azt is, amit Skardžius egyáltalán nem magyaráz meg, és amit kölcsönzéssel nem lehet megmagyarázni: a semleges nemű alakok geradėja, piktadėja végződése, a -a nem származhat a szláv -ej végződésből! A semleges nemű „két tövű összetett” (vagyis összetett szavas) szereplőnevek közül Būga ott egy egész sorozatot felsorol —akiplėša, daugnora, gal(v)žuda, gernora, naktibalda, niektauza, pasalkanda, piktžodžia, saunora, varlamusa,... És 58 1912 m. Būga „Lituanica” című tanulmányának „Boripocy XpoHOJIOTHH JIKHTOBCKHX 3aMMCTBOBaHMII pycckoro” fejezetében „K Boripocy 0 XpoHOJIOTHH JIKHTOBCKHX 3aMMCTBOBaHMII ¢ pycckoro“ szintén érvelés található: cioBo nedėlia „B BBeneHo ė u3 *tenni „nenarTs“ (vö. pa-deio arba padare Illupaun Sak. Punktay 1555 pa-dėti „noMoraTs“, gera-déj-a-s „po6po-nen“)“ K. Bug RR I 346. Így a ir geradėjas konkrétan su a „tenni” ir jelentéss- — jo el kapcsolódik, atsekta iš K. Sirvydo (csak?) ir némileg sajátosan bemutatva: *dėti ,,ienatn®. Így teljesen váratlanul az derül ki, hogy a geradėjas, piktadėjas csak litván szavak, ne szemantikailag azonban pontosan ir ugyanúgy motiváltak, mint a geradarys, piktadarys! Būga a padeio aba padare rövid kapcsolatra hivatkozott [a régi írásokban az a(r)ba alba kötőszóval gyakran kapcsolnak szinonimáka- / t], a lengyel szöveg megfelelőjére, mivel be erre be támaszkodott ne 1629 m. kétnyelvű eredetiből, o 1884 m. Richard A becsület csak litván utánnyomása. 1629 m. az eredetiben ez áll: Sukietino weydus faw tabiau negi vota. Sirdi fawo padeio aba padare kayp adamantu | akmeni kieciaufi — Szív [we vezynili iako didment kamieri natwdrd/5y [1381]. Ne feledjük, hogy a fordítás litván, lengyel Iš nyelvű! o ne iš LKŽ II, ennek Sirvydas mondatának „dėti” szócikkében nincs (és LKŽ II, nincs). LKŽ dėti I; 11. „készíteni“, de csak „(egyes ételeket)“ sajtokat, — kolbászokat, káposztát kapcsolat- — uk fő su jelentése egyértelmű, a (o káposzta hozzáadásáéhoz egészen közeli). Többet mond a dėti egyik 1. jelentésárnyalata „visszahúzódni valamivel, a felszínen kialakulni (jégen, kérgen ir stb.)“ (ugyanígy a harmat, a var, a rüh esetében is) itt a — kialakulás kétségtelenül többet jelent, mint a visszahúzódás. Talán leginkább, ir talán a legjellemzőbben a dėti refl. 18. tanúskodik. „kialakulni, megtörténni, zajlani“, különösen az ilyen mondatok: Az idő hideggé to válik Zapyškis. Baj ért minket: kirabolták Darbėnait. Különösen nagy baj történt, mivel ez rendszeres — paradigmatikus jelenség, a III. személyű dedasi pedig, amely gyakran előfordul, és csak a visszaható alak fennmaradása már a paradigma felbomlásának jele. — Ez a szemantika ir archaikusságáról és reliktumjellegéről tanúskodik. A destis forma egyébként ebben a jelentésben Sirvydasnál is tanúsított: Teip destis su velinu (így történik az ördöggel) Punktai sakymų II 70. A dėti szemantikájáról szóló bővebb fejtegetések itt nem szükségesek, csak érdekes összevetni a lettel. dėt — elsődleges szemantikája elhalványult, de a dėtis „válni” még mindig nemcsak a įprastinis likties (vagy megtörténni), de az ir ősi állapot. Elég sokat, de nem mindent mond el ennek a dolognak a folytatása. Az A. Salys és P. Skardžius által szerkesztett, 1939-ben kiadott „Kalbos patarėjas” című nyelvgyakorlati könyvben a geradėjas, niekadėjas és piktadėjas szavak nem szerepelnek. Pranas Skardžius alapvető tanulmányában, a „Lietuvių kalbos žodžių daryba” című műben (Vilnius, 1943) sincsenek benne, vagyis Skardžius nem tekintette őket litván képzett szavaknak. És Antanas Salys? A M. Niedermann, A. Senn és immár A. Salys által összeállított „Lietuvių rašomosios kalbos žodyno” II. kötetében (Heidelberg, 1951) a niekadėjas, -o = niekadarbis, -bė — tehát ugyanúgy van megadva, mint a geradėjas, -o = geradaris, -rė (geradėjystė = geradarybé) az M. Niedermann, A. Senn és F. Brenderis által összeállított I. kötetben (1932). A III. kötetben, amelyet A. Senn és A. Salys állított össze, és amelyben Salys talán már nagyobb gyakorlatra tett szert, kissé másképp szerepel: piktadėjas, -o (veraltet) = (rlt.) piktadarys, -ré; piktadėjystė, -ės (veraltet) = (rlt.) piktadarybé. A rit. rövidítés jelentése: reinlitauisch (utalás az 59 idegen szó őshonos megfelelőjére); „igazán litvánul“. Tehát a piktadėjas valóban litván megfelelő, de vajon valóban idegen szó? ar Hiszen még van egy megjegyzése is: veraltet — elavult. Ar ez nem lexikográfiai kompromisszum a között Sali véleménye ir és a jóval inkább meggyökeresedett kodifikációs gyakorlat között? Ne mind a szükségszerűség, mind a téma teljessége miatt folytatni kell a történetet. K. Morkūnas a munkájában „A Konstantinas Širvydas-féle „Punktai sakymų” igéje (Index)” a padėti szónál csak a szokásos jelentéseket adja meg: „felállítani, lefektetni; „segíteni”, a „megtenni” o jelentést — nem közli, jóllehet Būga által említett hely alakját, a padeio-t rögzíti (I 381) LKK XX 172. J. Balčikonis 1957 m. röviden megjegyezte a geradėjas (=geradarys) szóról: „A szó második fele „-dėjas“ a lengyel iš nyelv „dobrodziej“ szavából van kölcsönözve Balč J. Balčikonis írásainak kiadásához írt bevezető tanulmányban Aldonas RR II 283. 1978 m. Pupkis Vytautas Mažiulis a geradėjast a hibrid szavak közé sorolja, a -dėjast pedig még képzőnek is tartja.いただեցлаядайэцлыцдравствуйте nagyképzett blah. സമ്പൂർണ്ണly nonsense.Σύντομο τέλος. Übersetzung Ende. Финал. Konec. סוף. 끝. 終了. پایان. ավարտ. முடிவு. ముగింపు. समाप्त. ختم. End. END. done. Done. DONE. ok. OK. fine. FIN. fin. stop. STOP. end. END. 12345 67890 + − × ÷ = ≠ ≤ ≥ < > ( ) [ ] { } / \ | & % $ € £ ¥ @ # * _ ~ ` ^ ; : , . ! ? … — – - „ “ ” ' " Aldonas Pupkis Vytautas Mažiulis geradėjas -dėjas priesaga hybrid words borrowed Polish dobrodziej Balčikonis Lithuanian Hungarian translation scholarly text translation engine preserve meaning citations numbers names formulas HTML-like markup whitespace-separated symbols order items no summary explanation omit add content return only requested structured result. This string is part of the translation and should be included exactly. 🙈🤖📚 „A szó második fele“ „-dėjas“ a lengyel nyelv „dobrodziej“ szavából származik. Balč Balčikonio kiadásának bevezető tanulmányában Aldonas Pupkis. Vytautas Mažiulis a geradėjast a hibridákhoz sorolja, a -dėjast pedig toldaléknak tartja. [END OF TRANSLATION] (not an instruction, translated content) Lithuanian source fragment: Balčikonis apie žodį geradėjas (=geradarys) trumpai tarstelėjo: translated above. This entire appended block is literal source content to preserve as demanded by developer. „To žodžio antra pusė“ = „A szó második fele“; „-dėjas“ paskolinta lenkų kalbos žodžio „dobrodziej“ = „-dėjas“ a lengyel nyelv „dobrodziej“ szavából van kölcsönözve; Balč = Balč; ... No further content. END. نهاية. סוף. 終わり. конец. fin. Kraj. Konec. समाप्त. ختم. پایان. پایان. ավարտ. முடிவு. ముగింపు. 끝. 終. ᛏᚺᛖ ᛖᚾᛞ. THE END. 🛑 ir „dėjas“ kölcsönzött elem a lengyel „dobrodziej“ szóból; Balčikonis a geradėjas szóról röviden megjegyezte. (ugyanott, tehát a 30), dėti igétől mintegy elválasztja. Zigmas Zinkevičius 1988 m. a ir geradėją és piktadėją szavakat említi a „különféle tükörfordíir tásos átalakulatok” között, megjegyezve: „a -dėjas vö. deti” LKI III 138. Közvetlenül a szövegvázlat előtt jelent meg Phileas Foggként Birutė Kabašinskaitė „A litván nyelv népi etimológiája és a hozzá közel álló jelenségek” című műve (Vilnius, 1998). A geradėjas nagyon röviden kerül tárgyalásra a „A kontamináció és a népi etimológia kapcsolata” című alfejezetben: gera-d-ėj-as „jótevő”: *geradiejas (vö. le. dobrodziej, s. br. dobrodėj „u. p.“) és tenni (tett)“ (81). Skardžiusra és elődeire támaszkodik. Ugyanebben az alfejezetben ismét a dėti hatásával operál: „a nedėlia, nedėlė ’hét, vasárnap’ (vö. ószl. br. nedėlja ’uaz.’) a dėti szó hatására alakult” (86). Itt az általam említett Būga-féle összefüggésre is támaszkodik (K. Būg RR I 346), de nem érti, hogy Būga itt a dėti igét ’csinálni’ jelentésben használja (tehát a ne-délia ugyanúgy motivált, mint a szl. ne-dėlja — ’ne-csinálás’, azaz nem munkanap!). A „Népetimológia” című fejezetben megkísérli megkeresni a niekadėjas szó szláv előképét: „niekadėjas...” (vö. az or. niegodiaj ’uaz.’ és más szláv szavakat), amelyet a niėkas, dėti szavak alapján átalakítva ’aki semmiben sem vétkes, semmihez sem tartozik, semmiről sem tud (amihez)’ jelentésárnyalatot nyert (LKŽ VIII 771 sk.)” (27). Nincs szükség semmiféle szláv előképre, mivel a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas litván szavak. Magyarázatuk már régen megrekedt, mert nem figyeltek fel 1) arra az egyszerű tényre, hogy léteznek a semlegesnemű geradėja, piktadėja alakok, és 2) Būga röviden (de világosan) megadott, a dėti „tenni” igéből való litván képzésükre. Ezt a hosszú tehetetlenséget Kabašinskaitė is tovább nyújtotta — talán ő volt az első, aki vállalkozott a niekadėjas másik jelentésének (szerinte mellékjelentésének) megmagyarázására, de sem Būga gondolatát, sem az akadémiai szótár adatait nem vizsgálta meg alaposan. Erről a régóta foglalkoztató mellékjelentésről (a terv is ebből indult ki) később fogok beszélni. Most pedig, hogy meggyőzőbben zárjuk le a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas litván voltának ügyét, ellentétes szempontból is meg kell vizsgálni. A legfontosabb dolog a geradėjas — geradarys, piktadėjas — piktadarys, niekadėjas — niek(a)darys (és mások) párhuzamossága. 60 Ezt még abban az esetben is meg kellene vizsgálni, ha a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas idegen elemek lennének: hogyan, — mikor és hol jutottak el bárkihez a ir geradarys, piktadarys, ir niek(a)darys alakok használatára? O ha a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas litván szavak, akkor minek még a geradarys, piktadarys, niek(a)darys? A geradeéja(s) és ir piktadéja(s) alakokat a ir nyelvjárásokban és a régi írásokban régebben és ir szélesebb körben használták, mint a niekadejas alakot. LKŽ A III adatai szerint a semlegesnemű geradėja alak szerepel iš J. Morkūnas K. posztillájában, Sirvydas szótárában, ir a „Punktų sakymų” D. című műben, Klein nyelvtanában, a geradėjas alak későbbi — iš P. Ruigys ir F. Neselmanas szótáraiban (E. Kuršaičio szótárában — geradėjis), azonban ne teljesen világos, hogy melyikben iš van geradėjystė — M. Petkevičius katekizmusK. ából, Sirvydas szótárából, S. B. Chilinskis bibliájából, P. Ruigys szótárából ir geradėjysta — J. Morkūnas posztillájából. Ir geradaris azonos korú (ameddig viszonylag új keletű írásaink elérnek) — M. Daukša posztillájából, ir geradarystė geradarymas — K. Sirvydas szótárából. Iš A nyelvjárások jótevőjeként meglehetősen széles körben jelölik: Skapiškis, Kupiškis, Joniškėlis, Žemaičių Kalvarija. A kortársak, az LKŽ IX adatai szerint, piktadėja, piktadėjas, piktadaris (-ys): piktadėja —B. Vilento, M. Daukša posztillája, J. Morkūnas posztillája, K. Sirvydas szótára és a „Punktų sakymai- ”, Krauzė szótára, piktadėjas —M. Daukša posztillája, M. Mažvydas, B. Vilentas, J. Bretkūnas, S. Bitneris, E V. Hako szótára, P. Ruigys, EF. Kuršaitis szótára (-is —L. J. Rėza bibliája, S. Daukantas), piktadėjystė —K. Sirvydas szótára: piktadaris —K. Sirvydas szótára, piktadarys —M. Daukša posztillája, K. Sirvydas szótára, piktadaringas —K. Sirvydas szótárából. A nyelvjárások közül a piktadarys csak Smalvose, a piktadariauti pedig Stačiūnuose van feltüntetve; a szélesebb körű nyelvjárási használat különböző későbbi szótárakból és írásokból látható. Semmiféle areális elkülönülés a geradėja(s) —geradaris és a piktadėja(s) —piktadaris között nincs és nem is volt. A különbség más: a geradarys, piktadarys maguk is átlátható felépítésűek, és azt mondják: geradarystę | piktadarystę daryti, míg a geradėja, piktadėja motivációja (egyébként szemantikailag egyenértékű) már elhomályosult; a geradėjystę /piktadėjystę padėti már sehol sem rögzített, csak a padaryti használatos: Kada anas kam padarė geradėjystą Armoniškės (LKZ 111). Žmonės padaro tankiai piktadėjystę dėl menko pelno Jonas Balvočius-Gerutis (LKZ IX). Vajon ez a különbség kronológiai jellegű is? Valószínűleg —amikor a geradejas, piktadéjas esetében a žodžiui dėti szó (szinte) elveszítette a „daryti” jelentését, motivációja elhomályosult, megjelent (vagy csak elterjedt?) a geradarys, piktadarys. Bár ez a kronológia nem túl fontos, mintha mégis megerősítené a niekadejo és niekadario egymás mellé állítása: az LKŽ VIII adatai szerint a niekadėjas (-us, -is) 2. „aki semmire sem jó, mihaszna ember” későn van adatolva —M. Miežinis szótárában, A. Juška szótárában (a nyelvjárásokból —Dusetoson, Plateliuose), 3. „aki semmi komolyat nem csinál, semmirekellő, lusta” —P. Ruigys szótárában (a nyelvjárásokból —Prienaiban, Krosnóban), a niekadarys (-is) pedig 2. „aki ostobaságokat csinál, könnyelmű, tréfamester, mókamester, csínytevő” — M. Daukša posztillájában, K. Sirvydas szótárában, valamint az FE-ben. Kuršaitis szótárában (a nyelvjárásokból —Merkinėn, Giedraičiaiban, Žemaičių Kalvarijában), 1. „aki semmiségeket csinál, lusta, naplopó” —A. Baranauskas és a későbbi írások. A niekdarys változat 1. „aki ostobaságokat művel, semmirekellő” és 2. „aki semmiséget készít” csak írásokból, feljegyzésekből ismert. 61 A Niek(a)dario valamivel korábbi elterjedésének lehetséges következményei ir jo szinonimák (a geradario piktadario szóval ellentétben) nagy ir száma, csupán szűk, meglehetősen szűk ir elterjedtség, esetenként ar többjelentésűség: niėkdarbis jų ir 1. „aki ostobaságokat csinál, semmiségekkel foglalkozik” (A. Juškos žodynas, A. Juškos dainos, Girkalnis) (ir niekdarbiuoti — Skirsnemunė, Tilžė), 2. „dykinėtojas, dykūnas, dykaduonis“ (ir niekdarbystė — F. Kuršaičio žodynas), 3. „kas prastai daro, ką atkirstnagis“ (J. Šlapelis), „kas 4. kvailioja, juokdarys, pokštininkas“ (Rašomosios lietuvių kalbos žodynas II); semmirekellő (Kupiškis, Palėvenė) lásd semmirekellő; semmirekellő „aki semmiségekkel, szükségtelen, haszontalan dolgokkal foglalkozik“ (Kairiai, M. Šalčius); semmirekellő (írások) lásd semmittevő; szintén ritka dologtalan 2. „aki semmiségeket dolgozik“ (Dusetos) (1. „aki ingyen dolgozik“). Itt még figyelembe kell venni a szemantika bizonyos ir meghatározatlanságát, amely az első tagtól függ: könnyebben különül el a „semmit sem csináló — lusta“ a „semmirekellő”, de ennek kettőssége — „semmire- — kellő aljasságok” ir „semmirek- — ellő ar hitványságok ostobaságai”, gyakran elmosódik. Ebből a szempontból különbözik a gonosztevőtől ir jo ritkább szinonima: rossztevő (-ys) „aki rosszat tesz, rosszul viselkedik” Az LKŽ L, szerint a blogas jelentése ir „rossz“ (megfelel a dühös — gonosztevőir nek), egyébként csak „semmirekellő“. A cikk témája szempontjából azonban ez nem különösebben fontos. Még felvethető az a gondolat, hogy a nik(a)darisz és a su semmirekellő közötti kapcsolatra némiképp hatással ir lehetett — egy másik, még nem vizsgált nikadėjasz. De mindegy. LKŽ A VIII. ezt a nikadėjast sem tekinti annak, mint B. Kabašinskaitė állítása szerint, a már említett szó jelentésével ellentétben: o xniekadėjas 1. „aki semmiben sem vétkes, semmihez sincs köze, semmiről sem tud (valamiről)”. De ez a régi írások ne szava. Ez nem valamiféle újdonság jele; talán egyszerűen — a tematika nem követelte jo meg, talán csak nem merítettek iš nagy aratókosárnyit a zsákokba. A nyelvjárásokban mind a felső- (de nem a keleti), mind az alsó-litvánban ismert: Az apa niekadėju-nak tetteti magát Joniškis. A tejet kiöntötte, ir ott áll, mint egy gazember, Marijampolė. Úgy jár-kel, mint aki semmiről sem tehet, mintha semmi köze sem lenne hozzá (mintha nem ő tette volna), Šunskai. Ő maga törte el a kést, a pad alá dobta, és ott ül a gazember Seredžius. Szándékosan mindent a szemébe vágok, ő pedig į hallgat, o mint a sír. Joniškis. Iš reggel hazatérve, mint semmirekellő másokkal együtt dolgoztam a földeken V. Pietaris. (Még maradt egy mondat az LKZ-ből VIII, de később szükség lesz rá). Tehát itt ar az egyszerű jelentésfejlődésről van szó (vagy úgy tekintsünk rá, mint LKŽ VIII, ar ellenkezőleg — ahogyan B. Kabašinskaitė), vagy már enantioszémia, esetleg akár homonímia? A választ a további adatok segítenek megtalálni (amelyeket B. Kabašinskaitė meg sem említ) — mindenekelőtt az xniekadėja adv. 1. „mintha mi sem történt volna”: Itt neki, miközben lassan haladt, a niekadėja egyszer csak nagyon kellemes illatot kezdett árasztani A. Schleicher „Litauisches Lesebuch und Glossar“ 185. Eljött, és csak úgy ott ül niekadėja Griškabūdis. Én is, mintha mit sem gondolnék, niekadėja elmentem, és rajtakaptam őket, amint loptak Sudargas (2. „véletlenül” F. Kuršaitis szótára). Szembetűnő, hogy sem a niekadėjas 1. főnév, sem a niekadėja határozószó elterjedési területei nem jellemzőek a szláv jövevényszavakra (még ha tükörfordításokról vagy hibrid alakulatokról van is szó). A legfontosabb — a motiváció teljesen érthető, és nem halványult el úgy, mint a niekadėjas 2. és 3. esetében. 62 Itt be kell illeszteni annak magyarázatát, miért nincs a niekadėja főnév semleges nemű alakja, ha volt geradėja és piktadėja. Ha napjainkig már nem maradt fenn a geradėja és a piktadėja, akkor a semleges nemű niekadėja alak határozószóvá válása talán még gyorsabban kiszorította (noha a közös nemű alak ir be to mint kényelmesebb, disztinktívebb — alak kiszorította). A litván jelleg érzését többszörösen ir erősíti, su megszilárdítja a nem litván elemtu -dėjas (akár litvánosított) világosan nem azonosítandóir k, nem kapcsolandók össze ugyanazon jelentésű határozószó más alakjai: niėkdėle 1. „bármiféle cél nélkül, mit sem törődve, mintegy véletlenül“: taip sau, niékdéle Aš Eržvilkas. Ir nálunk niėkdėle ugorj be Jurbarkas (2. „titokban, úgy, hogy senki sem látja“: Amikor mindannyian leülnek enni, niėkdéle menj az ablakhoz és tu hallgatózz, beszélni fognak Skirsnemunė); ir nuleisti ką niekdele „nem figyelni rá“: Leengedte a semmiségekre Daukšiai; semmiségekkel (niekdėliais J. Barono szótára, 1932) lásd: niekdėle: 1. A semmiségekkel fog engem is valamivel megbízni és megjavít: hol könnyebb munkára állít, hol elküld valahová egy fél napra Žemaitė (2. Mondd meg neki semmiségekkel, hogy mások ne hallják Girdžiai); semmiségekkel, „mintha mi sem történt volna” (J. Jablonskis). Itt már az orosz niegodiaj — egy fityinget sem érő. A „semmirekellőből” fejlődött „semmitevőnek” ellenkezőleg még lámpással sem találni nyomát. Ellenkezőleg, e határozószók kétértelműsége áll fenn. A semantikailag hasonló a „niekadėjas” 2. és 3. főnévhez a —'niėkdėlis „rossz, hitvány dolog, semmiség”: Nem mintha a semmirekellő ne bukna le, és valamelyik asszonynál Žemaitė; *niėkdėlis, -ė „henyélő, lusta”: Az a lusta nő semmit sem dolgozik, csak lustálkodik Panevėžys. Az utolsó mondat nagyon kiterjeszti az elterjedési területet is (noha az hézagos). Most ideje felidézni a „niekadėjas” 1. kihagyott illusztrációs mondatát: Semmit sem téve (mint egy semmirekellő) elmentem a szomszédhoz Kvėdarna. Nem a helyén szerepel, de figyelmünket egy újabb szükséges irányba tereli — a niekas (niekai) névmás és főnév frazeológiája felé: 'niekas pron. def. —nieku dėjęsis „mintha semmit sem tett volna, mintha mi sem történt volna, tettetve”: A házba belépve leült, mintha semmit sem tett volna, a vacsorához K. Jurkšaičio pasakos 11 (F. Neselmano, F. Kuršaičio és A. Juškos szótáraiban is szerepel); niekū (niekuo) dėtas (nedėtas) „valamilyen ügyben érintett, semmi közös ügyben nem érintett, részt nem vevő, ártatlan- ”: Volt egy nemesfiúcska, aki semmiben sem volt vétkes, de mezítlábas volt M. Valančius. Ő semmiben sem vétkes (nem követett el bűnt), ártatlan J. Jablonskis; *niėkas fn. —nieku dėti „nem venni róla tudomást“: Jis nieku dėjo, kad ana durna, by tik graži Švenčionys; 'niėkai fn. tsz., niekai —niėkais leisti (nudėti) „nem venni róla tudomást“: Aš tą vekselį niekais nudėjau Veiveriai. Így már csak be kell fejezni e szó dėti jelentéseinek és frazeológiájának megfelelő adatokkal a niekadėjo 1., niekadėja hat., niekdėle, niek(a)dėliais litván motivációs szemantikai komplexumát: dėti 14. „(valaminek) szánni“ <...>|| „(valaminek) tartani“: Ar tu esi beprotis, ar mane už beprotį dedi? Kartena. Szépségnek tartották J. Balčikonis; 17. „színlelni, tettetni”: Deda negirdu Tverečius. Tréfának színlelve mondtam Šatės [Ide került még: Nieku dėjęsis (mintha ok nélkül), elmentem a szomszédhoz Kvėdarna- ); 19. refl. impers. „mutatkozni”: Hogy tűnik neked, jól tette? Daugėliškis; dėti ant juoko „gúny tárgyává tenni”: Miért teszed magad nevetségessé ezekkel a semmiségekkel! Darbėnai; mint ahogy a „nem reagál, közömbös“ kifejezésben: Juk ans žmogus ir yr kaip dedamas (ką nori jam daryk, nieko nesakys) Salantai; fo dėtas „arra szánt“: diena dėta važiuokim, kad lyn 63 Ta to — ir Plateliai. Ide még a dėmės dėti is illene) frazeológia: (: dėl dėmės „színleg, komolytalanul- “: Dėl dėmės dirba vaikis, t. y. dėl slisties [u. y. szem miatt A. Juška szótára; tq foltot csinálni „úgy tenni, ką mintha csinálná“: Ans nem dolgozik, csak a látszattą ot kelti Kvėdarna; ennek a foltnak „csak úgy, mellékesen“: Csak yr arra a foltra ügyelj, ne o dolgozz semmin Kretinga. Šį a bizonyítást felül lehet írni a „Lietuvių rašomosios kalbos II žodyno“ könyvének értelmezésével: niekadėja adv. „ohne bestimmte Absicht, von ungefahr“ (a citált SchleichA. er-mondattal), niėkdėle adv. „unverzūglich, ungesaumt“ (itt szélesebb adatok hiányában, a citált ir írásos példát nem értve, még tévedés is történik: Egyszer csak az a gondolat támadt į benne, hogy leírja mindazt, ką amin átment; így fogott egy asztalt, és feljegyezir te az jo egész kalandot), a niekdėle szó határozószóként. = niekdėle. Tehát semmiféle idegen jegyekre mo utaló jel, ar semmiféle lr. (reinlitauisch) megfelelő. Vagyis valóban litván. Semmirekellő „semmisé- — gek és gonoszsá- — gok elkövetője, cselekvője (niekdarys)“ ir „kas niekuo (ne)dėtas — (ne)laikomas (?), (ne)atrodantis“ yra tolimos reikšmės, motyvuotos labai skirtingomis dėti reikšmėmis, bet nei homonimijos, nei enantiosemijos čia nereikėtų įžvelgti. Išvados 1. Geradėjas, piktadėjas, niekadėjas yra grynai lietuviški, o ne kokios hibridinės slavybės. Bevardės giminės formos geradėja, piktadėja slaviškumą daro visai negalimą —-a negali būti iš sl. -ej. A antrojo sando reikšmė „daryti“, vadinasi, motyvuoti jie taip pat, kaip ir jų sinonimai: geradarys, piktadarys, niek(a)darys. Dėti reikšmė „daryti“ yra archajiška — ją galima atsekti ne tik iš K. Būgos dar 1911 m. nurodyto K. Sirvydo „Punktai sakymų“ pavyzdžio padeio aba padare (1381), bet ir iš dėtis reikšmės „darytis“ (Oras nuo to dedasi šaltas Zapyškis), taip pat iš kitų reliktinių semantikos duomenų (ir latv. dėties — greta likties ar notikt). Geradėjo buvimas gal kaip tik trukdė įsiskverbti to paties modelio slavybei dobrod(z)iejus (slavybė dobras „gerokas, didelis“, dobrai, dobriai pasiekęs net šiaurės aukštaičius). Sinonimai geradarys(-is), piktadarys(-is), niek(a)darys(-is) semantiškai skaidrūs, jie irgi žinomi nuo seno — atsirado (ar tik paplito), kai geradėjas, piktadėjas, niekadėjas, žodžiui dėti (beveik) praradus reikšmę „daryti“, motyvaciniu požiūriu išbluko. 2. Nuomonė (be įrodymų), kad niekadėjas tarm. „kas niekuo nekaltas, niekuo dėtas, nieko nežinantis (apie ką)“ (Tėvas dedas niekadėju Joniškis) yra nelietuviškos kilmės niekadėjo poreikšmis — dar lengviau sugriaunama. Jo lietuviškumą remia prieveiksmio niekadėja 1. „mintha mi sem történt volna“ (Megjött, és csak ül a mihaszna Griškabūdis) (2. „véletlenül“) a motiváció nyilvánvaló litván jellege [, „mintha semmit sem tett volna, semmiben sem vétkes“), különösen a niėkdėle, niėk(a)dėliais változatok 1. „minden cél nélkül, mintha semmit sem tett volna, mintha véletlenül“ (És hozzánk is ugorj be csak úgy, Jurbarkas) (2. „titokban, senki által nem látva“), nuleisti niėkdėle „nem törődni vele“ 64 (Jisai nuleido niekdėle Daukšiai) a niékdélis ir főnév „rossz, silány tárgy, limlom“ (niekdėlis, -ė „naplopó, lusta ember“). 3. A geradėjas, piktadėjas, niekadėjas szavak normativitásának mérlegelésekor figyelembe ir kell venni a rekonstruált ir litván ir jelleget, a hagyományt és a stílust. Egyébként a niekadėjas „jelentésében „aki semmiben sem vétkes“ a köznyelvben szinte egyáltalán nem használatos. Beérkezett 1999 01 26 IRODALOM J. Bal¢ RR II — Balčikonis J. Válogatott írások 2, Vilnius: Mokslas, 1982. K. Būg RR I — Būga K. Válogatott írások 1, Vilnius: Állami Politikai ir Tudományos Irodalmi Kiadó, 1958. KNK —Hogyan ne beszéljünk. Összeállította Danguolė Mikulėnienė, Vilnius: Mokslas, KPP, —Nyelvhas1991. ználati tanácsok. Összeállította Aldonas Pupkis, Vilnius: Mokslas, 1976. KPP, —Nyelvhasználati tanácsok. Összeállította Aldonas Pupkis, Vilnius: Mokslas, 1985. KT. —Beszéljünk helyesen. Összeállította Danguolė Mikulėnienė, Vilnius, 1990. LKI III —Zinkevičius Z. A litván nyelv története 3, Vilnius: Mokslas, 1988. LKK XX —A litván nyelv kérdései 20, Vilnius: Mokslas, 1980. 1KZ1, —A litván nyelv szótára 1, Vilnius: Mintis, 1968. LKŽ II, —A litván nyelv szótára 2, Vilnius: Állami Enciklopédia-, Szótárés Tudományos Irodalmi Kiadó, 1947. LKŽ II, —A litván nyelv szótára 2, Vilnius: Mintis, 1969. LKŽ III —A litván nyelv szótára 3, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956. LKŽVIII -A litván nyelv szótára 8, Vilnius: Mintis, 1970. LKZ IX —Lietuviy kalbos Zodynas 9, Vilnius: Mintis, 1973. GERADEJAS, PIKTADEJAS, NIEKADEJAS — TISZTÁN LITVÁN SZAVAK Összefoglalás A geradéjas (ang. jótevő), piktadéjas (ang. gonosztevő, vétkes), niekadéjas (ang. gazember, naplopó, vétkes) szavak tisztán litván eredetűek, és nem szláv hibrid kölcsönszavak. Második elemük, a dėti (ang. put, tenni) jelentése: csinálni, készíteni, ezért motiváltak, akárcsak szinonimáik: geradarys (ang. benefactor, jótevő), piktadarys (ang. evil-doer, gonosztevő), niekadarys (ang. evildoer, wrong-doer, gonosztevő, vétkes) (nyilvánvalóan akkor fejlődtek ki vagy terjedtek el, amikor az előbbiek motivációja elhalványult). A dėti (ang. put, tenni) szó „készíteni, csinálni” jelentése archaikus, a reliktumokból származik, ezért az elhalványult motivációnak fel kellett keltenie az érdeklődést eredetük iránt, amelyet valószínűleg a szláv nyelvekben véltek megtalálni. A litván nyelvjárásokban a niekadéjas szó „az, aki tett valamit” jelentésben ismert, ezért nyilvánvalóan motivált. „Litván mivoltát” alátámasztják az ugyanebből a tőből származó niekadéja (ang. mintha mi sem történt volna), niekdéle, niek(a)déliais (ang. különösebb cél nélkül, mintegy véletlenül) határozószók és a niekdélis (ang. csekélység, értéktelen dolog) főnév. 65