Go to originalLocalized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…
Page 1
DALIA SVIDERSKIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
Kutatási területek: névtan (a tulajdonnevek képzésének és eredetének kutatása).
A MARIJAMPOLĖI KERÜLET AGRONIMÁIRÓL – A -in- KÉPZŐSZÁRMAZÉKAI
Az agronimákról – a -in- képző származékai Marijampolė megyében
ÖSSZEFOGLALÓ
A tanulmány célja, hogy közelebbről megvizsgálja a két világháború között feljegyzett marijampolėi megyei toponímia egy részét – az agronimákat, a -in- képző származékait. A Žemės vardų kérdőívekben rögzített értékes kiegészítő információkra támaszkodva megkíséreltük a vizsgált helynevek képzésmódjának lehető legpontosabb meghatározását, azoknak a közszavaknak a felkutatását és megnevezését, amelyekhez az etimologizált agronimaalakok kapcsolhatók, és amelyekből levezethetők, továbbá a litván nyelvterület déli részén található helynevek képzésére és eredetére vonatkozó meglévő magyarázatok kiegészítését és pontosítását. A kutatási eredmények beilleszthetők a litván és balti nyelvészeti kutatások kontextusába.
ANNOTÁCIÓ
A cikk a két világháború közötti időszakban feljegyzett Marijampolė megyei helynévanyag egy részét – a -in- képző származékaiként értelmezett agronimákat – igyekszik közelebbről megvizsgálni. A Field-Name kérdőívekben rögzített értékes kiegészítő információk alapján a szerző arra törekedett, hogy a lehető legpontosabban meghatározza a vizsgált helynevek képzésmódját, azonosítsa és megnevezze azokat a közszavakat, amelyekhez az etimologizált agronimaalakok kapcsolhatók, és amelyekből levezethetők, valamint kiegészítse és felülvizsgálja a litván nyelvterület déli részének helynévképzésére és a helynevek eredetére vonatkozó meglévő értelmezéseket. A kutatási adatok beilleszthetők a litván és balti nyelvészeti kutatások kontextusába.
KULCSSZAVAK: két világháború közötti időszak, helynevek, agronimák, alapszó (etimon), közszó (appellativum), helynévképzés, képző, származék.
KULCSSZAVAK: két világháború közötti időszak, helynevek, agronimák, alapszó (etimon), közszó (appellativum), helynevek képzése, képző, származék.
Straipsniai / Articles
81
Page 2
DALIA SVIDERSKIENĖ
0. BEVEZETÉS
A - in- képzős származékok elterjedtségére és produktivitására vonatkozó adatok meglehetősen eltérőek a litván helynevek különböző osztályaiban (alosztályaiban). Aleksandras Vanagas szerint „az -inė és -inis képzős víznevek általában egész Litvániában előfordulnak. Csak Észak-Litvánia középső részén (nagyjából Vabalninkas, Kupiškis és Subačius központtal), Délkelet-Litvániában és Žemaitijában ritkábbak valamivel” (Vanagas 1970: 164). Ezt alátámasztja a szerző által bemutatott térkép is, amely a víznevek képzőinek elterjedtségét ábrázolja (uo., 407. o.). A köznevekből és személynevekből képzett -in- képzős származékok teljes számát Litvániában a szerző 522-re teszi: közülük 178 -inė, 344 pedig -inis képzős (uo., 381., 385. o.). A képzős víznevek hozzávetőleg 4000-es összlétszámát ismerve (uo., 277. o.) megállapítható, hogy a víznevek osztályában az -in- képzős származékok aránya 13%.
A litván településnevek vizsgálatának adatai szerint a produktivitás alapján a második legproduktívabb univerzális képző (az -išk- után) az -inė képző. Marija Razmukaitė szerint „az ezzel a képzővel képzett, derivált településnevek Litvánia jelentős részén elterjedtek; kevésbé jellemzőek a nyugati dzúk vidékén és a Trakai járás déli környékén. A dunininkai nyelvjárás délkeleti szegletét kivéve Žemaitijában, valamint Észak-Litvániában, a Venta és a Mūša között nem népszerűek az e képzővel alkotott származékok” (Razmukaitė 1998: 113). A szerző megjegyzése szerint az -iniai képzős alakok nem különösebben produktívak. „Az ilyen származékok övezete Litvánia legészakibb részén rajzolódik ki markánsabban” (uo.). Ezt alátámasztja a kutató által a településnevek képzőinek elterjedtségéről készített térkép is (1. melléklet, 2. térkép). A képzők produktivitási sorrendjében, amelyet a számbavett (képzős szóalkotással létrejött) származékok együttes produktivitási százalékai alapján állítottak össze, az -in- képzős származékok aránya a következő: 5% az -inė képzős származékoké (323 településnevet találtak), és 1,25% az -iniai képzős származékoké (83 településnevet találtak) (uo., 111. o.).
A képzős lápnévadás vizsgálatának adatai alapján kiderül, hogy e nevek képzéséhez a szóban forgó képző valamennyi végződésváltozatát használják, és ezekkel eltérő számú származékot alkotnak. „A legproduktívabbak a *-no- elemből származó képzők: 47 képzővel a tulajdonság birtokosát jelölő nevek 45,9%-át alkották meg: az -inė képzővel 32,4%-ot (a teljes szóképzési kategórián belül), az -inis képzővel 6,9%-ot, az -inės képzővel 3,4%-ot, az -iniai képzővel 0,6%-ot [...] és így tovább” (Bilkis 2008: 262). A cselekvés eredményét megnevező nevek száma a kutató szerint 104, ami az átlátszó képzésű, képzős lápnevek 1%-a. Ezek között 14,4% -inė, valamint 3,8–3,8% -inės, -inis képzős származékot találtak (uo., 269–270. o.).
A litván hegynevek képzős szóalkotásának vizsgálati adatai szerint az -in- képzős származékok aránya 18,2%. Ezeket a képző végződésváltozataival alkotják: a származékok 10,28%-a -inė, 1,85%-a -inės, 0,51%-a -iniai, 5,56%-a pedig -inis képzővel jött létre (Kačinaitė 2009: 141).
A két világháború közötti időszakban feljegyzett Marijampolė megyei helynevek korábbi, szóalkotási és eredetvizsgálataiban nem fordítottak különös figyelmet az -in- képzős származékokra. Megfigyelték azonban, hogy az -in- képzős toponimák valamennyi
82
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 3
Dėl Marijampolės apskrities agronimų – priesagos -in- vedinių
helynévosztályban előfordulnak: a víznevek, a lakott helyek nevei, különösen pedig a földrajzi nevek körében. Köznevekből és tulajdonnevekből egyaránt alkotják őket. Marijampolė megye egyik földrajzinév-alsóosztályának, a személynévi eredetű agronimáknak a vizsgálata során (Sviderskienė 2010: 97–127) megállapították, hogy az -in- képzős származékok aránya 12% (47 helynevet találtak, amelyek közül 46 -inė(s) és 1 -inis képzős származék) (uo., 122. o.). Később felfigyeltek a köznévi eredetű, -in- képzős származékok e területen való halmozódására is. Itt 328-at jegyeztek fel, vagyis a köznevekből származó összes képzős agronima mintegy felét (~50%-át). Bár más litván nyelvterületeken is gyakran képeznek ilyen képzős származékokat (vö. Mickienė 2001: 117–118; 2006: 27–30, Endzelytė 2004: 80–89; 2005: 145–146, Bartkutė 2008: 157–159), a vizsgált területeken jóval kevesebbet jegyeztek fel belőlük, mint a jelen vizsgálat területén. Arra is felfigyeltek továbbá, hogy Marijampolė megye Žemės vardų kérdőíveiben1 rendkívül kevés, mintegy harminc köznévi eredetű, birtokos esetű összetett2 agronimát jegyeztek fel. Tekintettel arra, hogy a köznyelvben az -in- képzős melléknevek az egyik grammatikai szinonimát, a főnév birtokos esetét kiszorítva terjednek (vö. Kniūkšta 1976: 196; 2000: 36), feltehető, hogy a toponimikában is lehetségesek olyan kapcsolatok, amelyek a köznévi szókincs kontextusában ható nyelvi törvényekkel állnak összefüggésben. Az -in- képzős származékok számbeli fölénye tehát valószínűleg a helynévosztály (alosztály) sajátosságáról tanúskodik a vizsgált területen, valamint arról, hogy a tulajdonnevek az említett képzős származékok javára bővülnek.
A tanulmány célja, hogy közelebbről megvizsgálja a két világháború közötti időszakban feljegyzett Marijampolė megyei toponímia egy részét: a köznévi eredetű, -in- képzős származékokat. A Žemės vardų kérdőíveiben található kiegészítő információk alapján a vizsgált helynevek szóalkotási módjának3 lehető legpontosabb meghatározására, alapszavaik megállapítására, valamint e vidékek helyneveiről szóló, meglévő szóalkotási és eredetmagyarázatok kiegészítésére, pontosítására tesz kísérletet. A litván toponímia szintetikus feldolgozásának, a Lietuvos vietovardžių žodynas (a továbbiakban: LVŽ) című helynévszótárnak az elkészítése során folyamatosan végzett ilyen kutatások remélhetőleg segítenek a földrajzi nevek pontosabb meghatározásában
1 Plačiau apie tarpukario Lietuvos anketų duomenis žr. Sviderskienė 2005: 93; Sinkevičiūtė 2006: 497.
2 Ezek olyan helynevek, amelyek két önálló szóból állnak; az első, meghatározó tag valamely köznév birtokos esetű alakja. A birtokos esetű helynevek második tagja annak a földfelszíni objektumnak a neve, amelyet az első tag a többi hasonló közül megkülönböztet (vö. Vanagas 1970: 258–259; lásd még Savukynas 1963: 235–246).
3 Olyan agronimákra utal, amelyeknek alapszava lehet képző nélküli köznév (a szóalakot származéknak tekintjük, képzőjét pedig szóalkotási affixumnak), de képzős köznév is. Az utóbbi esetben az agronimát elsődlegesnek kell tekinteni. A litván toponímiában elsődlegesnek azokat a helyneveket nevezik, amelyek a toponimizáció során – amikor a köznevek (vagy más tulajdonnevek) helynevekké válnak – nem vesznek fel semmilyen szóalkotási jegyet. A víznevekre alkalmazott terminusról lásd még Vanagas 1970: 24. Például a vizsgált megye Gudeliai járásához tartozó Būdninkai falu kérdőívének adatai alapján (Seniau ši pieva buvo prie giraitės, kuri dabar iškirsta) úgy vélik, hogy a rét Pagirinė neve a litván pagirinis, -ė ’az erdő közelében levő’ szóból származik, vö. Pagirinis šonas Klvr (LKŽe); a földrajzi nevet elsődlegesnek tekintik. Ezért ez az agronima nem kerül be a vizsgált helynevek jegyzékébe.
Straipsniai / Articles
83
Page 4
DALIA SVIDERSKIENĖ
eredetét, nem csupán egy-egy helynév helyét a kialakított fészkekben vagy hasonlókat. Emellett e helynévi osztály kutatását és közzétételét a továbbiakban is tervezik, hogy megőrizzék a földfelszín legkisebb neveit mint a szókincs sajátos és leginkább változó részét.
A cikk az élő nyelvből feljegyzett hiteles helyneveket közli. Ha a két világháború közötti időszak anyagában egy helynév nincs ékezettel ellátva, vagy hangsúlyozása nem egyértelmű, illetve bizonytalan, a cikkben ékezet nélkül szerepel. Az ilyen munkákban megszokott módon minden helynév mellett utalások találhatók a megnevezett objektumokra és azok elhelyezkedésére. Ezután az agronima eredetét tárgyalja: megadja a feltételezett alapszót (etimont) és annak jelentését. Mivel a kutatás tárgyául választott Marijampolės megyei toponímia két világháború között feljegyzett része meglehetősen hiteles, és nem érintették az idegen nyelvek szóalkotási modelljei, minden esetben, amikor az etimologizált agronimaformákhoz kapcsolható, illetve azok alapjául szolgáló közneveket megtalálták és azonosították, valamint megadták jelentésüket, a Lietuvių kalbos žodyno elektronikus kiadását használták (a továbbiakban: LKŽė).
Az alapszavak szófaji hovatartozása alapján a cikk a vizsgált toponimák két csoportját különíti el: I. főnevekből képzett származékok (deszubsztantívumok) és II. melléknevekből képzett származékok (deadjektívumok). Az utóbbiakból Marijampolės környékén 13-at jegyeztek fel (4%). A képviselők számát tekintve a deszubsztantívumok jelentősen felülmúlják a deadjektívumokat. Ezekből 315-öt jegyeztek fel (96%) (lásd még a függelék 1. diagramját). Az alapszó szerint ezek a származékok több lexikai-szemantikai csoportba sorolhatók: különféle fiziográfiai szakkifejezésekből, növény- és állatnevekből, valamint egyéb, a természeti és társadalmi környezet tárgyait és jelenségeit megnevező szavakból képződnek.
-inis: Kamp-inis dr., pv. Mrj, pv. Prn: lit. kāmpas; Pagir-inis drb. ž. KzR: lit. pagirė, pagirỹs ‘az erdő széle; az erdő melletti mező’7, Pavieškel-inis dr. Ss: lit. pavieškelė, pavieškelỹs.
Megfigyelhető, hogy a vizsgált területen a fiziográfiai terminusokból képződik az -in- képzős származékok legnagyobb része (40%) (lásd a függeléket, 2. diagram). Ebben a csoportban a -inė képzős származékok a legtermékenyebbek. Ezek alkotják a csoport valamennyi helynévének 91%-át. A többi származék az -in- képzős végződésváltozatokkal jön létre: a származékok 5%-a -inės, 3%-a pedig -inis képzővel keletkezett. Egyetlen -iniai képzős származékot jegyeztek fel.
A vizsgált területen különösen sok agronima származik a litván kùpstas köznévből. Az -in- képzős származékokat, amelyek alapszava a fent említett köznév, a vizsgált megye szinte valamennyi járásában feljegyezték (Balbieriškis, Gudeliai, Kalvarija, Liubavas, Liudvinavas, Krosna, Sasnava és Šilavotas). Ez arra utalhat, hogy a síkvidéki tájakon a földfelszín minden egyes egyenetlensége feltűnt az embereknek, és valamilyen nevet kapott8 (az agronimák képzése esetében: kupstu).
A rūdà köznévből meglehetősen gyakran képzett származékok feltehetően nemcsak a tőzeges, rossz minőségű, mocsaras földet, a vasérces területet, illetve a vasérccel kevert földet jelölik. Előfordulhat, hogy a rūdà lápi vasércet jelent9.
A kampas ’sarok, szög’ és a gãlas ’vég, szél’ két további köznév, amelyekből gyakran -in- képzős származékok keletkeznek.
Ezeken a környékeken nem jegyeztek fel olyan agronimákat, amelyek alapszava a megnevezett objektum nomenklatúrai terminusa.
6 A cikk nem közli azoknak az ismétlődő közszavaknak a jelentését, amelyekhez az etimologizált agronimaalakokat kapcsolják, illetve amelyekből eredeztetik őket.
7 A földrajzi név közvetlenül a lit. pagirinis, -ė szóból is keletkezhetett volna, Kazlų Rūda járás Senovė falujának helynév-adatlapja azonban nem tartalmaz ilyen adatot. Mivel az agronima képzési alapja egy képző nélküli köznév (pagirỹs), a származékot az -in- képzős alakok közé soroljuk (vö. a 3. lábjegyzettel).
8 A Marijampolės megyei toponimák egy másik alosztályának – az összetett oronimáknak – a vizsgálata során megfigyelték, hogy ezen a területen gyakran (89%) a helynevek összetétellel jönnek létre, a kálnas lexémával a második összetételi tagban (lásd Sviderskienė 2006: 57).
9 Dar žr. Vanagas 1996: 94–97, kur aiškindamas miesto vardo Kazlų Rūdà, priklausančio tiriamam arealui, kilmę, plačiai aptaria antrojo vietovardžio dėmens Rūdà kilmės aiškinimo galimybes.
86
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 7
Dėl Marijampolės apskrities agronomų – priesagos –in- vedinių
1.2. Növénynevekből képzett származékok
-inė: Alksn-inė pl. KzR, Ldvn: lit. alkšnis ‘a nyírfafélék családjába tartozó fa (Alnus)’; Arel-inė pl. Klvr: lit. ārelis ‘mocsarak növénye hosszú, erős illatú levelekkel (Acorus calamus)’; Aržuol-inė pl. Klvr, Aržuol-inė pl. Lbv: lit. āržuolas ‘nagyon kemény fájú lombos fa (Quercus)’; Asiūkl-inė pl. Brb, Gdl, 2 pl. Klvr, Krsn, pl. Lbv, Prn, Šil; Asiūkl-inė pl. Krsn; Asiūkl-inė pl. Klvr, Ldvn, 2 pl. Prn: lit. asiūklis ‘a zsurlófélék spórás növénye apró, pikkelyszerű levelekkel, zsurló (Equisetum)’; Aviž-inė pl. Prn: lit. aviža ‘kultúrnövény, amelynek szemtermését takarmányozásra és étkezésre használják (Avena); e növény szemtermése’; Baland-inė pl. Mrj: lit. balánda ‘a libatopfélék családjába tartozó növény (Chenopodium)’10; Berž-inė pl. Gdl, 4 pl. Krsn: lit. béržas ‘fehér kérgű lombos fa (Betula)’; Bulb-inė dr. Igl: jövevényszó bùlbė ‘keményítőtartalmú gumójú zöldség (Solanum tuberosum); e zöldség gumója’; Búož-inė 2 pl. Mrj: lit. búožė ‘gyékény, farkasbogyó (Typha)’; Cibul-inė 3 pl. Ldvn: jövevényszó cìbulis ‘hagyma (Allium cepa)’; Česnak-inė pl. Gdl: jövevényszó česnākas ‘erős szagú zöldség (Allium sativum)’; Dilgėl-inė pl. Mrj: lit. dilgėlė ‘lágyszárú növény, amelynek szárát és leveleit csalánszőrök borítják (Urtica)’; Dirs-inė pl. Ldvn: lit. dirsė ‘pázsitfűféle gyomnövény, rendszerint rozsban nő (Bromus)’; Drebul-inė pl. KzR: lit. drebulė ‘remegő levelű fa, rezgő nyár (Populus tremula)’; Egl-inė 2 pl. Krsn: lit. ẽglė ‘örökzöld tűlevelű fa sűrű ágaival, amelyek kúpos koronát alkotnak (Picea)’; Geguž-inė 2 pl. Krsn; Geguž-inė pl. Igl, Prn: lit. gegužė (gegužės rūtós) ‘parlagon növő ilyen füvek’, gegùžis ‘zsurló, zsurlóféle (Equisetum)’; Glúoks-ninė pl. Prn: lit. glúoksnis ‘a fűzfafélék családjába tartozó fa, kecskefűz (Salix)’; Glúos-ninė pl. Brb, 2 pl. Prn: lit. glúosnis ‘a fűzfafélék családjába tartozó fa, kecskefűz (Salix)’; Karkl-inė pl. Krsn, Lbv; Karkl-inė pl. Klvr: lit. kãrklas ‘a fűzfafélék családjába tartozó fa vagy cserje (Salix cinerea)’, vö. lit. kãrklės ‘ilyen füvek’; Klev-inė ar., pl. Šil: lit. klėvas ‘a juharfélék családjába tartozó, széles, karéjos levelű fa, juhar (Acer)’; Kopūst-inė dr. Igl, pl. Klvr: lit. kopūstas ‘a keresztesvirágúak családjába tartozó leveles zöldség (Brassica)’; Lapūg-inė 3 pl. Klvr; Lapūg-inė pl. Krsn: jövevényszó lapūgas ‘mocsári gólyahír (Caltha palustris)’; Lapūk-inė 3 pl.
10 A helynevek eredetével kapcsolatban lásd még LVŽ I 322–333, ahol a helynevek litván balandė, balandis ‘ilyen madár, galamb; vadgalamb (Columba)’ szóból való eredeztetésének lehetőségét ismertetik. A cikk szerzője szerint azonban a helynév eredetének másfajta magyarázata is lehetséges. A Baltų kalbų atlaso adatai alapján kiderült, hogy a köznyelvi balandis szó a žemaitiai nyelvjárás teljes területén, a szomszédos nyugati aukštaitiai és a keleti aukštaitiai panevėžiškiai nyelvjáráscsoportok egyes részein is használatos (89. o.). A vizsgált litván nyelvterületen használatos a karvėlis közszó, amely az említett atlasz adatai szerint Litvánia nagy részén elterjedt: az egész aukštaitiai területen, valamint a déli žemaitiai raseiniškiai nyelvjáráscsoport egyes déli és keleti nyelvjárásaiban (vö. 90. o.; lásd még a 149. o. térképét). Mindezt figyelembe véve a cikk a rét nevét a lit. balánda szóval hozza összefüggésbe, és a főnévből képzett származékok fejezetében, a növénynevekből képzett származékok szemantikai csoportjába sorolja.
Straipsniai / Articles
87
Page 8
DALIA SVIDERSKIENĖ
Krsn: jövevényszó lapūkas ‘mocsári gólyahír (Caltha palustris)’; Léndr-inė 2 pl. Lbv: lit. léndrė ‘a pázsitfűfélék családjába tartozó vízinövény hosszú, üreges szárral; közönséges nád (Phragmites communis)’; Néndr-inė 2 pl. Gdl, pl. Lbv; Nendr-inė 2 pl. Gdl, 4 pl. Krsn, pl. Lbv, Ldvn; Nendr-inė pl. Igl, Klvr: lit. néndrė ‘a pázsitfűfélék családjába tartozó vízinövény hosszú, üreges szárral (Phragmites communis)’; Papart-inė pl. Klvr: lit. papartis ‘nagy, szeldelt levelű spórás növény (Dryopteris)’; Pupelaišk-inė pl. Ldvn: lit. *pupelaiškė vagy hasonló, vö. lit. pùpalaiškė ‘a tárnicsfélék családjába tartozó, mocsarakban növő gyógynövény (Menyanthes trifoliata)’; Pùš-inė, Puš-inė pl. Krsn: lit. pušis ‘örökzöld fa hosszú tűlevelekkel és gömbölyű tobozokkal (Pinus)’; Rug-inė pl. Klvr: lit. rugiai, rugýs ‘pázsitfűféle (általában őszi) gabonanövény, amelynek lisztjéből kenyeret sütnek (Secale); e gabonával bevetett tábla’; Sãman-inė pl. Brb; Saman-inė 3 pl. Krsn, pl. Lbv; Sama-ninė 2 pl. Klvr, pl. Šil: lit. sãmana ‘nedves helyeken élő spórás növény, amelynek gyökerek helyett gyökérszerű szálai vannak (Bryophyta)’; Serbent-inė pl. Lbv, Ss; Serbent-inė pl. Ldvn: lit. serbentà, serbẽntas ‘piros, sárgás vagy fekete bogyókat termő, savanykás-édes gyümölcsű cserje (Ribes)’; Siūkl-inė 2 pl. Lbv; Siūkl-inė pl. Klvr: lit. siūklė, siūklis ‘a zsurlófélék spórás növénye apró, pikkelyszerű levelekkel, zsurló (Equisetum)’; Skrobl-inė dr. Ss: lit. skroblas ‘a nyírfafélék családjába tartozó kemény fájú fa (Carpinus)’; Smilg-inė pl. Lbv; Smilg-inė pl. Ldvn: lit. smilga ‘a pázsitfűfélék családjába tartozó, bugavirágzatú fű (Agrostis)’; Smukn-inė pl. Krsn, Smukn-inė pl. Igl: lit. smùknė, smuknià ‘a sásokhoz hasonló, nedves helyeken növő alacsony fű’; Spālgen-inė pl. Lbv: lit. spālgena ‘vörös áfonya’; Stadal-inė pl. Ldvn: lit. stadalė ‘évelő díszcserje vagy fa (Cornus)’; Šeltėkšn-inė pl. Igl: lit. šeltėkšnis ‘a kutyabengefélék családjába tartozó cserje vagy kis fa (Frangula)’; Šer-inė pl. Klvr, Mrj: lit. šerys ‘silány, kemény fű’¹¹; Šermukšn-inė pl. Ldvn: lit. šermùkšnis ‘a rózsafélék családjába tartozó, piros bogyótermésű fa (Sorbus)’; Šlyn-inė pl. Brb: lit. šlýnas, šlýnė ‘szürkéskék vagy fehéres, szerves anyagokkal kevert, síkos agyag; ilyen agyagú talaj’; Švėndr-inė pl. Ldvn: lit. švėndrė ‘nád (Phragmites)’; Uos-inė pl. Brb: lit. úosis ‘az olajfafélék családjába tartozó, szárnyasan összetett levelű és kemény fájú fa (Fraxinus)’; Viksu-inė pl. Brb, Klvr, Lbv; Viksu-inė pl. Klvr: lit. viksva ‘a sásfélék családjába tartozó évelő fű (Carex)’; Vikšr-inė pl. KzR: lit. vikšris ‘sás (Carex); e növény fűként vagy szénaként’; Vingir-inė pl. Šil: lit. vingiris ‘a rutafélék családjába tartozó évelő lágyszárúak nemzetsége (Thalictrum)’; Vinkšn-inė pl. Krsn: lit. vinkšna, vinkšnà ‘a szilfélék családjába tartozó fa (Ulmus)’; Žolyn-inė l. Mrj: lit. žolýnas ‘bármely lágyszárú (növekvő vagy levágott) növény’, lit. žolýnė ‘füves terület’; -inė̀s: Nendr-inės pl. Lbv: lit. néndrė; Saman-inės pl. Gdl: lit. sãmana; Smilg-inės pl. Gdl: lit. smilga;
11 A rétnevek közvetlenül a lit. šėrinis, -ė ‘érdes, kemény, mint a sörte’ szóból is származhatnak.
88
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 9
Dėl Marijampolės apskrities agronomų – priesagos –in- vedinių
-inis: Aržuol-inis pv. Igl: lie. áržuolas; Brōk-inis dr. Ss: lie. brōkas ‘ilyen zöldség; e zöldség gumója; cékla (Beta)12; Rōp-inis dr. Ss: lie. rōpė ‘a keresztesvirágúak családjába tartozó takarmány- vagy étkezési zöldség, hosszú vagy kerek, vastag gyökérrel (Brassica rapa)’; Saman-inis pv. Gdl: lie. sāmana; Skirp st-inis ar. Krsn: lie. skirpštas ‘bükk (Fagus)’; Skrobl-inis l. Lbv: lie. skrōblas; Skruobl-inis pv. Gdl: lie. skrūoblas ‘a nyírfafélék családjába tartozó, kemény fájú fa (Carpinus)’; Tabok-inis l. dalis Ss: lie. tabokà, tabōkas ‘a burgonyafélék családjába tartozó növény (Nicotiana)’.
Megfigyelhető, hogy a növénynevekből képzett nevek csoportjában a -inė képzővel képzett alakok vannak túlsúlyban. Ezek a csoport összes helynévének 91%-át teszik ki. A többi képzett alak a -in- képző különböző végződéseivel jön létre: a -inės végződéssel a képzett alakok 2%-a, a -inis végződéssel pedig 7%-a keletkezett. -iniai végződésű alakokat nem jegyeztek fel.
A vizsgált területen az agronimák fák (alksnis, áržuolas, skirpštas, skrōblas, vìnkšna, vinkšnà) és különböző helyeken növő növények neveiből származnak: nedves helyek növényei (ārelis), szántóföldiek (asiūklis), kerti növények (brōkas, rōpė), réti növények (smilga), szántóföldi növények (avižà). Leggyakrabban a következő lexémák szolgálnak alapszóként: asiūklis, réndare, sāmana, viksva.
A vizsgált alosztályba tartozó, a két világháború közötti időszakban az élő nyelvben használt helynevek lejegyzéseiből kitűnik, hogy ugyanabban az időben, ugyanazon a helyi területen az -in- képzővel és annak végződésváltozataival képzett helynevek a asiūkl- és siūkl- tövek párhuzamos alakjaiból jönnek létre, amelyek a litván asiūklis és a litván siūklė, siūklis szavakkal való kapcsolatot mutatják; a lapūk- és lapūg- alakok, amelyek a kölcsönzött lapūgas és a kölcsönzött lapūkas szavakkal való kapcsolatot mutatják; a lendr- és nendr- tövek, amelyek a litván lėndrė és a litván nénd-rė szavakkal való kapcsolatot jelzik; valamint a skrobl- és skruobl- tövek, amelyek a litván skrōblas és a litván skrūoblas szavakkal való kapcsolatot mutatják. Úgy vélik, hogy a kutatás által feltárt, változó lexémákból álló sokféleség a vizsgált terület sajátos jellemzőjének tekinthető.
1.3. Állatnevekből képzett alakok
-inė: Ánt-inė pv. Gdl: lie. ántis ‘házi vagy vadon élő vízimadár (Anas)’; Barsuk-inė ar. Šil: lie. barsūkas ‘durva szőrű ragadozó kisemlős, borz (Ursus meles)’; Dėl-inė pv. Brb; Dėl-inė pv. Brb; Dėl-inė pv. Ldvn: lie. dėlė ‘vérrel táplálkozó édesvízi féreg, pióca (Hirudo medicinalis)’; Gaid-inė pv. Ldvn: lie. gaidỹs ‘házi szárnyas, a tyúk hímje (Gallus gallinaceus)’; Gyvat-inė pv. Krsn; Gyvat-inė pv. Klvr: lie. gyvātė ‘hosszú testű, láb nélküli, mérges fogú csúszómászó, vipera, mérges kígyó, sziszegő (Vipera berus)’; Jarub-inė pv. Prn: lie. jarubė ‘a fajdfélék családjába tartozó madár, császármadár (Tetrao bonasia)’; Ožk-inė pv. Klvr: lie. ožkà ‘kisebb, szarvas kérődző (általában háziállat), amelyet tejéért és húsáért tartanak’; Pemp-inė pv. KzR: lie. pėmpė ‘a lilefélék családjába tartozó kisebb mocsári madár (Vanel-
12 Másfelől nem zárható ki, hogy a helynevek személynévből származnak: Brōkas (LPŽ I 312).
Straipsniai / Articles
89
Page 10
DALIA SVIDERSKIENĖ
lus vanellus)’; Turkl-inė Klvr településen: lit. turklỹs ‘tücsökfélék családjába tartozó rovar, amely nedves talajban él, lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa)’; Vārl-inė 2 település Lbv; település Ldvn; Varl-inė Klvr településen: lit. varlė ‘kétéltű, hosszú hátsó lábakkal (Rana)’; Žvirbl-inė Klvr településen: lit. žvirblis ‘a pintyfélék családjába tartozó, falvakban és városokban élő kis madár (Passer)’;
-in ė: Ang-inės ar. Šil: lie. angis ‘hosszú testű, láb nélküli, mérges fogú csúszómászó; [...] mérges kígyó, sziszegő (Vipera berus)’, vö. óporosz angis ‘kígyó, vipera’ (Mažiulis 1988: 77)13; Gaīd-inės pv. Ldvn: lie. gaidỹs; Vārn-inės pv. Krsn: lie. vārna ‘a varjúfélék családjába tartozó, szürke és fekete tollú madár (Corvus corone)’; Vilk-inės pv. Klvr: lie. vīlkas ‘kutyaszerű ragadozó erdei állat (Canis lupus)’, vö. kap vilkai ‘nagyon sötétek’ Mrj (LKŽe).
-inis: Vanag-inis pv. Gdl: lie. vā nagas ‘a héják alcsaládjába tartozó faj, rövid, hajlott csőrű és éles karmú ragadozó madár’.
Marijampolė környékén az állatnevekből képzett agronimák létrehozásában leggyakrabban a -inė képző vesz részt; ezzel az alakok 77%-a képződik. A -in- képző más végződésváltozataival, a -inės és a -inis végződéssel e csoport összes képzett alakjának 18, illetve 5%-a jön létre. A vizsgált területen -iniai végződésű alakokat nem jegyeztek fel.
Az állatnevekből képzett kisebb földfelszíni nevek változatossága igen nagy. Különösen változatosak a madarak (házi és vadon élő) neveiből képzett alakok (ántis, gaidỹs, jarubė, pémpė, vā n agas, vārna, žvirblis). Hüllők (angis, gyvatė), rovarok (turklỹs), háziállatok (ožka) és vadállatok (vīlkas) neveiből is képződnek.
Megfigyelhető, hogy e fejezetben a -inė(s) képzővel létrejövő alakok többnyire a dėlė és a varlė lexémákból képződnek. Ebből talán arra lehet következtetni, hogy a talajok, rétek, szántóföldek és más hasonló felszíni objektumok, amelyek neveit a két világháború közötti kérdőívek rögzítették Marijampolė környékén, nedves, vízjárta területeken feküdtek.
1.4. Más közszavakból képzett alakok (a természeti és társadalmi környezet különféle tárgyainak, jelenségeinek stb. megnevezéseiből)
-inė: Audekl-inė Klvr falunév. Krsn: lit. áudeklas ‘szőtt vagy megszőtt anyag, szövet’; Barag-inė KzR falunév; Barag-inė KzR falunév: lett kölcsönszó barāgas ‘négy rúdra erősített, felhúzható és leereszthető szénapadlás, szalma- és tőzeghalmozó tető; csűrtető; pajta’14; Bravor-inė Igl, Šil falunév: kölcsönszó brāvoras ‘szesz- vagy sörfőzde’
13 Az ilyen helynevek eredetének magyarázatához lásd még: LVŽ I 98–99.
14 Az ilyen helynevek eredetének magyarázatához lásd még: LVŽ I 362.
90
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 11
Dėl Marijampolės apskrities agronomų – priesagos -in- vedinių
főzde’; Gelež-inė Lbv falunév: lit. geležis ‘a természetben legelterjedtebb fém (Fe)’; Guñb-inė Lbv falunév: lit. guñbas ‘a fa (növény) kinövése, helyenkénti megvastagodása, görbülete; valamiféle felfuvalkodottság’; Járd-inė Ldvn falunév: lit. járdas ‘hosszmérték [...]’; Kačerg-inė Lbv falunév: kölcsönszó kačérga ‘piszkavas, keverő’; Kapč-inė Klvr falunév: kölcsönszó kãpčius ‘a mező határának, mezsgyének vagy falnak a megjelölésére összehordott földhalom, határjel, határdomb’; Kūgėl-inė Lbv falunév: lit. kūgėlis ‘kis domb, kiemelkedés’; Lakšt-inė Krsn falunév: lit. lãkštas ‘valami lapos dolog, lemez’; Lap-inė Šil határrésznév: lit. lãpas ‘a növény légző szerve, többnyire vékony, zöld lemez alakú szár- vagy ágkinövés (folium)’; Lazd-inė Krsn falunév: lit. lazdà ‘mogyorót termő cserje vagy fa (Corylus avellana)’; Mūr-inė Klvr falunév: kölcsönszó mūras ‘cementből, kőből vagy téglából készült fal, kerítés’; Pabarzd-inė Klvr falunév: lit. pabarzdė ‘a rendre rakott fű vagy gabona szélén megmaradt hosszabb, le nem vágott tarlószárak’; Padaž-inė Mrj falunév: lit. pãdažas ‘ételhez való mártás, mártogatós’; Patãš-inė Klvr falunév: lit. pãtašas ‘híg trágya, hígtrágya’; Plauš-inė 2 Krsn falunév: lit. plaušė ‘szilánk, forgács, törmelék’; vö. lit. plaušas ‘rostos növény rostja’; Plien-inė Klvr falunév: lit. pliẽnas ‘fekete fém – vas, szén és más elemek ötvözete’; Pravor-inė 2 Gdl falunév; Pravor-inė Igl falunév: kölcsönszó prãvoras ‘szeszgyár vagy sörfőzde, főzde’; Pùs-inė Klvr, Mrj falunév; Pus-inė Lbv falunév: lit. pùsė ‘hely vagy tárgy közepe; rendszerint valamely dolog két oldala vagy széle egyikén található hely; szél, oldal’15; Saul-inė Mrj falunév: lit. sáulė ‘az égitest sugarai, fénye, melege’; Sidãbr-inė határrésznév, Krsn falunév: lit. sidãbras ‘értékes, nem rozsdásodó fehér fém’; Smãl-inė dűlőnév: kölcsönszó smalà ‘melegítéssel nyert gyanta, kátrány’; Sodyb-inė Ldvn falunév: lit. sodyba ‘hely, ahol házak álltak, egykori tanyahely’16; Sói̇́est-inė Lbv falunév: lit. sói̇́estas ‘tejszínből nyert szilárd zsiradék’; vö. Žemė kai sviestas (termékeny, jól megművelt)17; Šulin-inė Klvr falunév: lit. šulinỹs ‘mesterséges, mély, rendszerint kávákkal biztosított gödör, amely a talajvízrétegekből nyer vizet, és védett a föld omlásától’; Tašl-inė Igl falunév: lit. tašlà ‘folyadékba kevert lisztből álló massza’; Triėdal-inė Ldvn falunév: lit. triėdalas ‘híg ürülék’; Trūb-inė Lbv falunév: kölcsönszó trūbas ‘cső’; Var-inė Ldvn falunév: lit. vãris ‘vörösessárga színű fém (Cu)’; Vidur-inė Klvr falunév: lit. vidurỹs ‘minden oldalról vagy két oldalról egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő távolságra fekvő hely; valamely tárgy, test vagy hely középpontja vagy annak közelében’, másként
15 A Pùsinė rétnevek Klvr, Mrj adatai közvetlenül a lit. pùsinis, -ė ‘kettőhöz fele-fele arányban tartozó, két személy által birtokolt vagy használt’ szóból is származhatnak.
16 A helynévképzés megállapított módját és képzési alapját alátámasztják azok a kiegészítő adatok, amelyeket a helynevek lejegyzője közöl a Liudvinavo járásbeli Armoniškiai falu kérdőívében: „Régebben ezen a helyen tanya volt.”
17 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az LKŽe adatai szerint ezt a példamondatot nem az élő nyelvből jegyezték le, hanem a Lietuvių rašomosios kalbos žodynas (A litván írott nyelv szótára) litván–német részéből, I–V. kötet, Heidelberg, 1932–1968 (szerkesztette M. Niedermannas, A. Sennas, F. Brenderis és A. Salys).
Straipsniai / Articles
91
Page 12
DALIA ŠVIDERSKIENĖ
másfelől lehetséges a lit. vidurinis, -ė ‘minden oldalról vagy két oldalról egyenlő vagy nagyjából egyenlő távolságra van a szélektől a középpont felé; valaminek vagy valamik között a közepén helyezkedik el (helyzetét tekintve)’ szóból való származás; Vopn--inė pl. Krsn: jövevényszó: vopnà ‘mész’; Žagar-inė pl. Brb: lit. žãgaras ‘lomb nélküli ág (rendszerint száraz), gally’;
–inės: Ariėlk-inės pl. Klvr: lit. arielkà ‘vodka’; Grebl-inės pl. Lbv: lit. greb̃lÿs ‘kézi mezőgazdasági eszköz széna, gabona stb. gereblyézésére, a föld lazítására’; Smal-inės ar. Krsn, pl. Lbv: jövevényszó: smalà;
–inis: Karčem-inis drb. ž. Mrj: jövevényszó: karčemà ‘kocsma’; Pus-inis pl. Prn: lit. pùsė18; Smal-inis l. Ss: jövevényszó: smalà; Sodyb-inis dr. Ldvn: lit. sodýba ‘ház körüli földterület az összes gazdasági épülettel; olyan hely, ahol épületek álltak, egykori tanyahely’19
A kutatás kimutatta, hogy a -in- képzős változatainak, a -inis, -inė(s) alakoknak a produktivitása az elemzett helynévcsoportban nem egyforma. Leggyakrabban -inė képzős származékok jönnek létre – 84%; a -inės és -inis alakokkal egyaránt 8-8% származék képződik.
A származékok e csoportjában az alapszavak mennyisége és változatossága meglehetősen nagy. Egyesekkel (gùmbas, kūgėlis, lākštas stb.) a -in- képzős származékok megkülönböztető, másokkal (vopnà, žãgaras stb.) fajtajelölő, ismét másokkal (barãgas, brãvoras, karčemà stb.) birtokos jelentéssel bírnak.
A helynevek elemzésének adatai szerint a -in- képzős, főnevekből (deszubsztantívumokból) alkotott származékok alapszavai között jóval gyakoribbak a fiziográfiai szakkifejezések (40%) és a növénynevek (39%), mint a természet, a társadalmi környezet tárgyainak és jelenségeinek különféle elnevezései (14%); állatnevekből képzett származékok fordulnak elő a legritkábban (7%) (lásd még a függeléket, a 2. diagramot). Ezt valószínűleg maga a vizsgált objektum határozza meg: szántók, földek, mezők, rétek vagy legelők neveiről van szó.
2. MELLÉKNÉVI SZÁRMAZÉKOK (DEADJEKTÍVUMOK)
Néhány feljegyzett, -in- képzővel létrehozott származék deadjektívum:
–inė: Dilg-inė pl. Krsn; Dilg-inė ar. Klvr, pl. Krsn, Mrj; Dilg-inė pl. Ldvn: lit. dilgùs, -i ‘éles, éles’; Dvirāt-inė pl. Ldvn: lit. dvirãtis, -ė ‘kétkerekű’; Pailg-inė pl. Igl: lit. pailgas, -à ‘olyan, amelynek hossza nagyobb a szélességénél, hosszúkás’; Plik-inė pl. Mrj: lit. plikas, -à ‘természetes borítással (hajjal, gyapjúval, tollal) nem rendelkező (…’
18 A rét neve közvetlenül a lit. pùsinis ‘két félhez tartozó, két fél által birtokolt, használt’ szóból is származhat.
19 A föld neve közvetlenül a lit. sodýbinis, -ė ‘tanyahelyen található’ szóból is származhat. Mivel a liudvinavói járás Kirkiliavo falujának kérdőívében a helynevek feljegyzője nem közöl ilyen adatokat, a képződményt a -in- képzős származéknak tekintjük.
92
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 13
Dėl Marijampolės apskrities agronomų – priesagos -in- vedinių
növényzet, levelek)’; Rudāž-inė pl. Lbv: *rudāvas, vö. lit. rūdas, -à ‘sötétsárga’; Šakót-inė pl. KzR: lit. šakótas, -a ‘elágazásokkal, mellékágakkal rendelkező, nem egységes’; Šalt-inė pl. Krsn: lit. šáltas, -à ‘lassan felmelegedő, forrásos (a talajról)’; Vėlyv-inė pl. Ldvn: lit. vėlyvis, -ė ‘ami késői, kései’;
-inės: Dilg-inės dűlő, pl. Ss: lit. dilgùs, -ì.
Amint látható, a többek között formát (dvirātis, -ė; pailgas, -à; šakótas, -a), színt (rūdas, -à) és bizonyos talajtulajdonságokat (šáltas, -à) jelölő alapszavak mellett a -inė(s) képzős származékok leggyakrabban a növények tulajdonságait jelölő lit. dilgùs, -ì szóból képződnek.
Nyilvánvaló, hogy a -in- képző végződésváltozatainak, a -inė és -inės alaknak a produktivitása a tárgyalt helynévcsoportban eltérő. E földrajzi nevek túlnyomó többsége (13-ból 12) a -inė képzővel képzett származék. Ezekben a környékekben a melléknevekből -inis és -iniai végű származékok nem képződnek.
Az elvégzett kutatás adatai szerint a -in- képző végződésváltozatainak, a -inė, -inės, -inis, -iniai alakoknak a produktivitása meglehetősen eltérő (lásd a melléklet 3. diagramját). A vizsgált területen a legtöbb származék a -inė végződéssel képződik – 89%; a -inės végződéssel 5%, a -inis végződéssel 4,5%. A legkevesebb származék a -iniai végződéssel képződik – 0,3%.
3.
KÖVETKEZTETÉSEK
Ez a Marijampolė megyei helyneveket vizsgáló újabb kutatás lehetővé tette a régió onimikai és közszói lexikájának alaposabb megismerését. Az eddig elvégzett areális toponímiai kutatások nem tanúsítottak olyan széles körű -in- használatot közszavakból történő származékképzésben, mint amilyet a két világháború közötti időszak Marijampolė megyei kérdőívei igazoltak. Ez új tény, amely kiegészíti a litván nyelvterület déli részén végzett toponímiai kutatások eredményeit.
A Žemės vardų kérdőívek értékes információi alapján úgy vélik, hogy pontosan meghatározták a vizsgált helynevek képzési módját. Azokról az agronimákról van szó, amelyek képzési alapja lehet képző nélküli közszó (ilyenkor az alakulatot származéknak, képzőjét pedig képzőafixumnak tekintik), de képzős közszó is. Az utóbbi esetben az agronimákat elsődlegesnek tekintik, ezért nem kerülnek be a vizsgált helynevek jegyzékébe. A jövőben e képzési elemzés során feltárt agronimák alapszavai (etimonjai) fontosak lesznek egy szintetikus litván toponimikai munka, a Lietuvos vietovardžių žodynas összeállításához. Segítségükkel pontosabban meghatározhatók a földrajzi nevek eredetére vonatkozó magyarázatok, valamint a helynevek helye a kialakítás alatt álló szócsaládokban.
Az alkalmazott osztályozási szempontok alapján megállapítható, hogy az alapszavak szófaji hovatartozása szerint a főnévi származékok (deszubsztantívumok) csoportja a legnépesebb. Ez a -in- képzővel alkotott összes származék 96%-át teszi ki. A vizsgált földrajzi nevek fennmaradó része (4%) a -in- képzővel alkotott melléknévi származék (deadjektívum).
Straipsniai / Articles
93
Page 14
DALIA SVIDERSKIENĖ
A vizsgált agronimák alapszavainak meghatározása lehetővé teszi annak megállapítását, hogy ezen a területen rendkívül sok olyan helynév található, amely a litván kūpstas ’halom’ szóból ered. Az -in- képzős származékok, amelyek alapszava az említett köznév, a vizsgált megye szinte valamennyi járásában fel vannak jegyezve. Ez arra utalhat, hogy a síkvidéki tájakon a földfelszín egyetlen egyenetlensége sem kerülte el a figyelmet, és az ezeket megnevező szavakból bőségesen alkottak földrajzi neveket is.
Az állatnevekből gyakran a dėlė ’pióca’ és a varlė ’béka’ lexémákból képeznek -in- képzős származékokat; emellett a rūdā köznévből gyakran fiziográfiai terminusokból képzett származékok jönnek létre. Ebből arra lehet következtetni, hogy Marijampolė környékén a talajok, rétek, szántók és más hasonló felszínformák nedves, vízzel elöntött területeken helyezkedtek el.
A kérdőívekben feljegyzett, növénynevekből eredő agronimák elemzése azt mutatta, hogy ezeket leggyakrabban az asiūklis, nendrė, sąmana köznevekből és a viksva szóból alkották.
A két világháború között az élő nyelvben használt, ebbe az osztályba (alosztályba) tartozó helynevek feljegyzéseiből kiderült, hogy ugyanabban az időben, ugyanazon a helyi területen a -in- képzővel és annak végződésváltozataival képzett helynevek a asiūkl- és siūkl- tövű, szomszédos alakokból származnak, amelyek kapcsolatot jeleznek az asiūklis és siūklė, siūklis szavakkal (Asiūklinė pv. Krsn; Asiūklinė pv. Klvr, Ldvn, Prn és Siūklinė pv. Lbv; Siūklinė pv. Klvr), a lapūk- és lapūg- tövűek az lapūgas és lapūkas szavakkal (Lapūginė pv. Klvr, Lapūginė pv. Krsn és Lapūkinė pv. Krsn), a lendr- és nendr- tövűek pedig a lendre és nendre szavakkal (Léndrinė pv. Lbv és Néndrinė pv. Gdl, Lbv, Nendrinė pv. Gdl, Krsn, Lbv, Ldvn, Nendrinė pv. Igl, Klvr); a skrobl- és skruobl- tövűek pedig a skroblas és skruoblas szavakkal (Skroblinė dr. Ss, Skroblinis l. Lbv és Skruoblinis pv. Gdl). A kutatás által feltárt, változó lexémák sokfélesége a vizsgált terület sajátos jellemzőjének tekinthető. A litván areális helynévkutatás eddigi vizsgálatai nem fordítottak figyelmet erre a jelenségre: arra, hogy ugyanazon képzővel alkotott származékok képzésében szomszédos alakokat használnak.
Megfigyelhető, hogy a vizsgált nevek alapszavai között jóval gyakoribbak a különféle fiziográfiai terminusok (40%) és növénynevek (39%), mint a természethez, illetve a társadalmi környezet tárgyaihoz és jelenségeihez kapcsolódó megnevezések (14%) vagy az állatnevek (7%). Feltehetően ezt maga a vizsgált objektum határozza meg: a szántók, művelt földek, talajok, mezők, rétek és legelők nevei.
A melléknévi alapszavak csoportjában a formát (dvirātis, -ė; pailgas, -à; šakótas, -a), a színt (rūdas, -à) és a talaj bizonyos tulajdonságait (šáltas, -à) jelölő alapszavak mellett a déli litván nyelvterületen leggyakrabban a növények tulajdonságait leíró litván dilgūs, -i szóból képeznek -in- képzős származékokat.
A kutatás során feltárt lexémák, amelyekből az -in- képzős származékok létrejönnek, megmutatták Marijampolė megye domborzati sajátosságait, növény- és állatvilágát, valamint a Litvánia déli részéhez kapcsolódó társadalmi környezet tárgyainak és jelenségeinek elnevezéseit. Ezek az adatok fontosak lehetnek a néprajzkutatók és más területek kutatói számára, és segíthetnek jobban megismerni az itt élő embereket, mentalitásukat és világképüket.
A földfelszín legkisebb földrajzi neveinek mint a szókészlet sajátos és leginkább változékony részének megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy kutatásukat és publikálásukat tovább folytassák.
94
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 15
Dėl Marijampolės apskrities agronomų – priesagos -in- vedinių
FÜGGELÉK
1. DIAGRAM. A -in- képzős származékok alapszavai a beszédrészekhez való tartozás szempontjából
2. DIAGRAM. A -in- képzős származékok alapszavainak lexikai-szemantikai csoportjai
3. DIAGRAM. A -in- végződésváltozatok produktivitása
Baltų valodų atlants. Prospekts = Baltų kalbų atlasas. Prospektas = Atlas of the Baltic Languages. A Prospect, sudarytojos ir įvado autorės: Danguolė Mikulėnienė, Anna Stafecka; žemėlapių komentarų autorės: Ilga Jansone, Anna Stafecka, Rima Bacevičiūtė, Asta Lesk auskaitė; žemėlapių kompiuterinį variantą parengė Edmundas Trumpa. Rīga: Latvijas Universitātes Latviešu valodas institūts, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2009.
LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. red.), Jonas Paulauskas, Rimutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Prieiga internete: www.lkz.lt.
LPŽ I–II – Lietuvių pavardžių žodynas 1–2, red. Aleksandras Vanagas. Vilnius: Mokslas, 1985–1989.
LVŽ I – B i l k i s L a i m u t i s, M a c i e j a u s k i e n ė V i t a l i j a, R a z m u k a i t ė M a r i j a. Lietuvos vietovardžių žodynas 1. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008.
LITERATŪRA
B a r t k u t ė N e r i j a 2008: Joniškio rajono teritorijos toponimija: daryba ir raidos polinkiai. Daktaro disertacija. Vytauto Didžiojo universitetas, Šiaulių universitetas.
B i l k i s L a i m u t i s 2008: Lietuvių helonimų daryba. Priesaginiai ir priesagėtieji helonimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
96
Acta Linguistica Lithuanica LXVI
Page 17
Dėl Marijampolės apskrities agronimų – priesagos -in- vedinių
Endzelytė Renata 2004: Šiaurės vidurio Lietuvos agronimai. – Vārds un tā pētīšanas aspekti. Rakstu krājums 8, 80–89.
Endzelytė Renata 2005: Šiaurės vidurio Lietuvos vietovardžiai. Daktaro disertacija. Vytauto Didžiojo universitetas.
Kačinaitė Dalia 2009: Priesaginės darybos lietuvių oronimai. Daktaro disertacija. Vytauto Didžiojo universitetas, Lietuvių kalbos institutas.
Kniūkšta Pranas 2000: Iš priesagos –inis būdvardžių praeities ir dabarties. – Kalbos kultūra 73, 35–47.
Mažiulis Vytautas 1988: Prūsų kalbos etimologijos žodynas 1. Vilnius: Mokslas.
Mickienė Ilona 2001: Telšių rajono toponimų daryba. Daktaro disertacija. Vytauto Didžiojo universitetas.
Mickienė Ilona 2006: Dėl agronimų darybos. – Kalbų studijos 8, 27–30.
Razmukaitė Marija 1998: Lietuvos priesaginiai oikonimai. Daktaro disertacija. Lietuvių kalbos institutas ir Vytauto Didžiojo universitetas.
Savukynas Bronys 1963: Kilmininkiniai lietuvių vietovardžiai. – Lietuvių kalbotyros klausimai 6, 235–246.
Sinkevičiūtė Daiva 2006: Sociolingvistinė situacija šiaurės rytų Lietuvoje tarpukario anketų duomenimis. – Baltistica 41(3), 497–506.
Sviderskienė Dalia 2005: Marijampolės apskrities Marijampolės valsčiaus vietovardžių darybos ir kilmės polinkiai. – Acta Linguistica Lithuanica 52, 91–118.
Sviderskienė Dalia 2006: Marijampolės apskrities sudurtiniai oronimai. – Lituanistica 4(68), 47–59.
Sviderskienė Dalia 2010: Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai. – Acta Linguistica Lithuanica 62–63, 97–127.
Vanagas Aleksandras 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba. Vilnius: Mokslas.
Vanagas Aleksandras 1996: Lietuvos miestų vardai. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.
Straipsniai / Articles
97
Page 18
DALIA SVIDERSKIENĖ
On the Agronyms – Derivatives of the Suffix -in- in Marijampolė County
SUMMARY
The research of areal toponymy carried out to this day has not testified such an extensive usage of the suffix -in- in forming derivatives from appellatives (around half of all suffix derivatives) and a particularly small number (thirty recorded instances) of compound genitive-case agronyms of appellative origin, as testified in the interwar Field-Name questionnaires of Marijampolė County. The quantitative prevalence of the derivatives with the suffix -in- is most likely a proof of the specific character of the class (sub-class) of the place names under analysis in the area under analysis and the tendency of the onyms to expand to the advantage of the derivatives analysed. It is a new fact supplementing the results of the research on the toponymy of the southern part of Lithuania.
Authentic data unaffected by external factors (collectivisation, land amelioration, Slavonization), which was recorded in the interwar period, was examined in the most important aspects of the research of proper words: word-formation and origins. Additional information contained in the Field-Name questionnaires contributed to a more accurate identification of the method of word-formation and base words of the place names under analysis. In this way, the existing interpretations of the formation and origins of the place names of this area were supplemented and revised. Their importance will unfold in the future when compiling a synthetic work on Lithuanian toponymy Dictionary of Lithuanian Place Names: they will offer more accurate versions of interpretation of the origins of field-names and help to identify the place of place names in the word families formed, etc.
The lexemes identified in the study, from which the derivatives of the suffix -in- are formed, revealed the peculiar characteristics of the relief, flora and fauna of a specific area of the Lithuanian language, the names of the items and phenomena from the social environment related to the southern part of Lithuania. The data could be useful and interesting to ethnologists or the researchers of other fields and could help to know the former residents of the area, their mentality and world-views to an even better degree.
In order to preserve the names of the tiniest land areas as a specific part of lexis mostly susceptible to variations, it is essential to continue the research and publication of the place names of this class.
