Rainis → rainistika, Vatmana papīrs→ vatman papīrs „vatman“ (100. o.). A litván nyelvtudományban szokatlan komolyan beszélni a cselekvésnevek közvetlenül főnevekből történő képzéséről (az ige megkerülésével), miközben mégis az ige képzőjét is hozzáteszik, mint például amikor a ciematōšana „településesítés” állítólag a ciemats „település” szóból közvetlenül az -o- igeképző és a -šana főnévképző segítségével keletkezett (84. o.); vagy amikor a litván nyelvtudományban csak kölcsönszavak nyelvtani adaptációjának (illesztésének), nem pedig konverziónak tekintenék a melléknév hímnemű alakjának és a főnévnek az egybeesését, amilyen például a lett fakultatīvs (98. o.; litvánul ezek a szavak eltérő alakban honosodtak meg -- fakultatyvus ir fakultatyvas, de ezt nem tekintik végződésképzési kérdésnek).

Kétségtelen, hogy értékes könyvet kaptak nemcsak a nyelvészek, a különböző szakterületek lett terminológiai szerkesztői és használói, valamint a nyelvművelők, akiknek a szerző a könyvet szánta (4., 25. o.), hanem maga a lett nyelvtudomány és az általános terminológia is. Minél több ilyen alapos kutatás születik az egyes nyelvek terminológiájáról, annál szilárdabb és tudományosabb lesz az általános terminológiaelmélet, amely az egyes nyelvek vizsgálata nélkül mesterséges, a nyelvekre kívülről ráerőltetett, többnyire a nyelv valós életével és használatával össze nem egyeztethető követelmények, szabályok és állítások gyűjteményének tűnne. Az egyes nyelvek terminusainak és rendszereinek, a nyelvek közötti kapcsolatoknak, végül pedig a nyelven kívüli tényezők hatásának vizsgálatakor rendszerint kiderül, hogy ezeket a követelményeket és szabályokat semmiképpen sem szabad abszolutizálni. A terminológia, akárcsak maga a nyelv, élő, változó jelenség; változása még a nyelvi rendszer sok más részének változásánál is szembetűnőbb, ráadásul nagyobb mértékben függ az emberek tudatos tevékenységétől. Mindez szépen látható V. Skujini könyvéből is. Így a „A lett terminológiai munka alapelvei” elolvasása nyújtotta öröm a szomszédos ország terminológiája és kedves kolléganőnk sikere fölötti örömmé nőtte ki magát.

St. KEINYS

A „Litván Fizikai Szemle” összefoglalóinak nyelve

A „Litván Fizikai Szemlét”, amelynek harmincéves fennállását két évvel ezelőtt ünnepelték, nemcsak Litvániában, hanem külföldön is olvassák fizikusok és más tudományterületek szakemberei. Ebben a folyóiratban a cikkek oroszul vagy angolul jelennek meg

¹ Užpalis K. „Lietuvos fizikos rinkinio“ ištakos// Fizikų žinios. 1991. Nr. 1. P. 18-19.

90

nyelven, a cikkek összefoglalói pedig litvánul. Ezek az összefoglalók, más tudományos stílusú közleményekhez hasonlóan, elvontsággal, világossággal, logikussággal, pontossággal, tömörséggel és egyéb olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket rendszerint a terminológia, a megnevezés, valamint a szerkezetek és a mondatok szórendjének sztereotípiái határoznak meg. A „Litván Fizikai Szemle” összefoglalóinak többsége gördülékeny nyelvezetű, mondatai pontosak és világosak, terminusai szabályosak és megfelelően megválasztottak. Előfordulnak azonban kétséges megoldások is. Íme néhány mondat a folyóirat összefoglalóiból.

Megállapították, hogy az elektron-=20 V/cm-nél fellépő kölcsönhatása miatt az elektronok driftsebessége 17%-kal csökken. A koherens fénysugarak lencséken való áthaladásának és egymásra gyakorolt kölcsönhatásának rövid elemzése az optikai információ feldolgozására vagy rögzítésére vonatkozó elvek kifejtéséhez vezet. Az ultraibolya sugárzás az év és a nap folyamán változik.

Mi kifogásolható ezekben a mondatokban? Kétségtelenül a terminusok, a szavak és a stílus is. Ezeket a kérdéseket, különösen a terminológiát és a szókészletet, részletesebben tárgyaljuk a cikkben. Az elemzéshez az 1990–1993 között a „Litván Fizikai Szemle” számára benyújtott cikkek összefoglalóinak kéziratait választottuk ki.

1. Terminusok.

Az összefoglalók terminológiájának egyik fő problémája a „Fizikos terminų žodynas²”-ban megadott terminusok figyelmen kívül hagyása.

Általában sem a nemi, sem a faji terminusokat nem veszik figyelembe. Például a szótárban szereplő terminusok: virsmas „az anyag vagy az energia fajtájának bizonyos változása”; šuolis „az elektron (vagy pozitron) állapotának megváltozása (például fényelnyelés vagy -kibocsátás során)”; sandūra „bizonyos típusú érintkezés az elektromos áramkörben, amikor két anyagot összekapcsolnak”. Az összefoglalók szerzői ezeket a fogalmakat gyakran egyetlen, nem ajánlott jelentésfordítással nevezik meg: perėjimas, például: fazinis perėjimas (= fazinis virsmas 393), atomo perėjimas (= branduolio virsmas, vö. 393 atomo virsmas žr. branduolio virsmas); elektrono perėjimas (= elektrono šuolis 339), potencialo perėjimas (= potencialo šuolis 339); elektroninis-skylinis perėjimas (= elektroninė skylinė sandūra 265), p-n perėjimas (= pn sandūra 265). A heterogén, vagyis különböző anyagokból álló átmenet helyett pedig az összefoglalókban szabálytalan alak is előfordul.

² Fizikos terminų žodynas. V., 1979. 677 p. (toliau nurodomas tik žodyno puslapis).

91

és nem ajánlott terminus: heteroperėjimas (A hőmérséklet emelkedésével a heteroátmenetek által okozott driftgátaknak csökkenniük kell).

Nem ajánlott jelentésfordításnak tekintendők a persiklojimas, susiklojimas terminusok is; vö. orosz перекрывание, перекрытие, angol overlap, overlapping, német Überlappung. A „Fizikos terminų žodynas” e fogalom megnevezésére a sanklota terminust ajánlja. Ezért az összetett terminus, a juostų persiklojimas helyett is a juostų sanklota használandó.

A „Fizikos terminų žodynas”-ban szereplő számos más összetett terminust sem tartják be; például a dažninė charakteristika 39 helyett dažnumine charakteristika, kombinacinė sklaida 290 helyett kombinaciniu išsklaidymu, nepusiausvirasis krūvininkas, pusiausvirasis krūvininkas 154 helyett nepusiausvyriniu krūvininku, pusiausvyriniu krūvininku, sluoksninė sandara 264 helyett sluoksniuota sandara, stūmos potencialas 229 helyett atstūmiančiu potencialu, talpinė varža 382 helyett talumine varža, tiesioginis matavimas 178 helyett betarpišku matavimu stb.

Az összefoglalók szerzői teljesen indokolatlanul használnak főnévi birtokos eset helyett -inis, -ė képzős melléknevet az alábbi összetett terminusokban: banginis skaičius (= bangos skaičius 281), bazinė srovė (= bazės srovė 318), dreifinis greitis (= dreifo greitis 103), elektrinis krūvis (= elektros krūvis 154), elektroninė skylinė plazma (= elektronų ir skylių plazma 220), koreliacinė funkcija (= koreliacijos funkcija 92), moduliacinis triukšmas (= moduliavimo triukšmas 368), tikimybinė funkcija (= tikimybės funkcija 92) stb.

Az összefoglalók terminológiájának másik problémája a szerkesztési szempontból hibás terminusok használata, például: poliarizatoriaus fazo-dažnuminės savybės (= fazinės dažninės savybės), elektron-skylinė sąveika (= elektrono ir skylės sąveika 268), elektroneigiamumas (= elektroninis neigiamumas, elektroninis stum­lumas; az ellentétes tulajdonságot pedig nem elektroteigiamumu, hanem elektroniniu teigiamumu, elektroniniu trauk­lumu kell nevezni). Ehhez a mikrorendszerhez illeszkednének az összetett terminusok is: elektroniškai neigiamas, elektroniškai stumlus metalas, elektroniškai teigiamas, elektroniškai trauklus metalas.

Az összefoglalókban régóta nem használt, szabálytalan terminusok is előfordulnak, például srovės nešėjas (A megfigyelt potenciálkülönbség nem függ össze a forró áramhordozók (= forró töltéshordozók) koncentrációgradiensével).

92

Egyes esetekben nem fogadhatók el a tulajdonnevekből képzett, -inis, -ė képzős melléknevek, például: gausinė funkcija (= Gauso funkcija 91), kuloninis potencialas (= Kulono potencialas 228) stb. Az ilyen képzésű szakkifejezések helyességét már az 1958-ban megjelent „Fizikos terminų žodynas” című szótár recenziója is megkérdőjelezte. Abban a keplerinė jėga kifejezést Keplerio jėga alakra javították, a brauninis judėjimas helyett Brauno judėjimas, a fraunhoferinė difrakcija helyett Fraunhoferio difrakcija³ szerepelt.

A litván nyelvben vannak olyan melléknevek, mint a bejėgis, -ė, beformis, -ė, bereikšmis, -ė, besvoris, -ė, bevandenis, -ė stb. Ezért az összefoglalók szerzőinek erre is figyelniük kellene, és nem a bedimensinė, hanem a bedimensės reikšmės, nem a b e d e f e k t i n ė, hanem a bedefektė sistema alakot kell használniuk, és így tovább. Más hasonló összetett szakkifejezésekben, például: bekontaktinis jutiklis, bekontaktinis matuoklis jelző tagjait a tagadó ellentétet kifejező melléknevekkel kell helyettesíteni, azaz: nekontaktinis jutiklis, nekontaktinis matuoklis.

Az összefoglalókban előfordulnak olyan összetett szakkifejezések, amelyek jelző tagjai szabálytalan összetett melléknevek, például: aukštadažnuminiai (= aukštadažniai) svyravimai, aukštatemperatūrinis (= aukštatemperatūris) lazerinis mikroskopas, dv kontūrinė (= dvikontūrė) schema, skystakristalinis (= skystakristalis) šviesos moduliatorius, stambi adispersinė (= stambiadispersė) frakcija.

A harmadik probléma a nemzetközi szakkifejezésekkel való visszaélés. Az összefoglalókban olyan jövevényszavak is találhatók, amelyeket már elvetettek a 35 évvel korábban megjelent „Fizikos terminų žodynas” című szótárban, például: diagonalė (= įstrižainė), diametras (= skersmuo), koaksialinis (= bendraašis) bangolaidis, lokalinis (= vietinis) įtempimas, magnetorezistyvinė (= magnetovaržinė) elektरोvaros jėga és rezistyvinis (= varžinis) slėgio jutiklis, parcialinė (= dalinė) banga, más jövevényszavak, például a specifinė (= savitoji) šiluma, varža, šleifas (= kilpa), viskozimetras (= klampomatis), vizualinis (= regimasis) indikatorius stb. használatáról pedig az 1979-ben megjelent „Fizikos terminų žodynas” is igyekszik lemondani.

Az agregatas, mechanizmas szakkifejezések háttérbe szorítják számos fizikai jelenség vagy tulajdonságuk litván megnevezését, például: porfirino agregatų (= darinių) sužadinimo dinamika; fotožadinimų anihiliacija pseudoizocianino Y-agregatuose (= dariniuose); <--> elektrinio laidumo

³ Zdanis J., Remišauskas M., Čižas A., Kokšta V. Daugiau dėmesio terminologijai. Tiesa. 1958 spalio 31.

93

a diszperzió relaxációs jellegű, és a töltés ugrásszerű átvitelének mechanizmusa okozza (= relaxációs és a töltés ugrásszerű átvitele okozza); a jég felhőben való kialakulásának mechanizmusa (= kialakulása); az ultrahang jelenségét ekkor az akuszt-elektromos kölcsönhatás mechanizmusa határozza meg (= akuszt-elektromos kölcsönhatás); a vékony polikristályos szelénfilmek vezetése mechanizmusának sajátossága (= jellege) stb.

Ugyanez elmondható számos tudományterület közös terminológiájában is használt struktūra szóról; vö. lat. structura. Az összefoglalók szerzői kétféle értelemben használják: „képződmény” és „felépítés”. Miért ne neveznék akkor ezeket így, például: a befogási centrumok hatása a ZnS: Mn elektrolumineszcenciájára vékonyréteg-struktúrákban (= felépítésekben); <...> félvezető-fém-félvezető struktúrák, amelyek monokristályos rétegből állnak (= monokristályos rétegből álló képződmények vagy monokristályos rétegből álló képződmények) és így tovább.

2. Szókincs. A szókincsi kérdések közül leginkább a nem használatos jelentésű szavak, a tükörfordítások és az egyszerű idegen szavak kifogásolhatók. Például:

apart (névszói használatban, idegen szó) — -tól/-től eltekintve, kivéve: a mező kvantált és homogén, apart (= kivéve) egy keskeny csatornát;

apspręsti — sokkal jobb a lemti, nulemti: <...> a fáziskülönbségtől való függést a <...> nagyságok határozzák meg (= okozzák); a rekombinációs centrumok változását nem termikus folyamatok határozzák meg (= a változást nem termikus folyamatok okozzák);

duotas (is) – nevart. r. „šis, tam tikras“. Be abejo, tokią neteiktinai reikšmei atsirasti turėjo įtakos rusų k. dalyvis данный, plg. в данном словаре - šiame žodyne, в данный момент -- šiuo momentu ir pan. Todėl taisytina: <...> naudojamas tas metodas, kuris duotuoju (= šiuo) atveju yra patogesnis; šie dydžiai visiškai apibūdina sukauptą energiją duotuoju (= tam tikru, šiuo) laiko momentu.

Az összefoglalók szerzői gyakran az orosz nyelvet követve nem ajánlott jelentésben használják a užduotas szót is, „meghatározott, szükséges; előirányzott; kiválasztott” értelemben. Ez sem más, mint a заданный orosz szóból készült sikertelen tükörfordítás, például: a peremfeltételek háromféleképpen adhatók meg (= határozhatók meg, választhatók ki); <...> a kapott összefüggés az előírt (= választott) pontosságtól függ. Az összefoglalókban még a užsiduoti visszaható igével is találkozhatunk, például: <...> önmagát meghatározva (= kijelölve, előirányozva)

94

az egyik paramétert, a másik paraméter meghatározottá válik (= meghatározott); <...> a szükséges méretet meg kell adni (= kiválasztani);

sor, egész sor – jobb nem kevés, számos, sok vagy hasonló: ezeknek a kutatásoknak köszönhetően új munkák egész sora<...> (= ezekből a kutatásokból számos, sok új munka született); <...> a felhőfizika és a csapadékfizika kérdéseinek egész sorát (= számos kérdését) meg lehet vitatni;

elhelyezni – nem ajánlott használat „betenni” vagy „tartani” jelentésben: az elkészített szilárd mintákat elhelyezem a rezonátorba (= betéve), megkaptuk;

teljesen – nem ajánlott, helyette „egészen, teljes mértékben”: <...> az átlagérték teljesen (= teljes mértékben) meghatározott mennyiség; <...> megmagyarázták teljesen (= teljes mértékben) elnyelt (= elnyelt) energiaáram számítása;

előfordul – nem ajánlott, helyette „van”: <...> az aeroszolok előfordulnak (= a teljes légköri SO₂ mennyiség 5–60%-át teszik ki;

összeköt – nem ajánlott, helyette „kapcsol”: Az elméleti képletet megkaptuk, összekötve (= kapcsolatot teremtve) a megfigyelt jel helyzetét a rendparaméterrel;

összetétel – nem ajánlott, helyette „összetétel”: <...> az érzékenység függése a szilárd oldat összetételétől (= összetételétől);

következő – nem ajánlott, helyette „ez, ilyen, olyan”: <...> a négyzetgyök alatti integrál a következő (= ilyen) integrálok összegeként fejezhető ki;

találkozik – nem ajánlott „észrevesz, felfedez” és „van, előfordul” jelentésben: különféle áram- és feszültségformák találhatók (= különféle áramok és feszültségek vannak).

Amint látható, az összefoglalók terminológiájának és szókincsének problémái a következők: 1) a terminusok változatossága (amikor figyelmen kívül hagyják a korábbi terminológiai szótárakban szereplő terminusokat), 2) a terminológia túlzott nemzetköziesítése (amikor túlságosan bíznak más nyelvekben, és kihasználják a litván nyelv erőforrásait), valamint 3) nem ajánlott jelentésben használt szavak (amikor a jelentéseket többnyire vakon kölcsönzik más nyelvekből).

Vagyis az összefoglalók szerzői túl kevéssé érdeklődnek saját szakterületük terminológiája és a nyelvhelyesség iránt; gyakrabban fellapozhatnák a „Fizika terminológiai szótárát”, a „Mai litván nyelv szótárát”, a „Nyelvhasználati tanácsokat”, a „Terminológiai javításokat” és más kiadványokat. Ezért a nyelvészeknek Sziszüphosz munkáját kell végezniük, folyton emlékeztetve az embereket az ilyen, látszólag közismert és unalomig ismételt dolgokra.

Angelė KAULAKIENĖ

95