J. BALČIKONIS A TERMINOLÓGIÁRÓL

1995. március 25-én volt 110 éve, hogy megszületett Juozas Balčikonis professzor.

J. Balčikonis Litvánia egyik legjelentősebb nyelvésze volt, aki védelmezte és ápolta a litván nyelvet. Már a pétervári egyetemen folytatott tanulmányai idején sokáig nem tudta eldönteni, minek szentelje magát inkább – a nyelvtudománynak, a néprajznak vagy a fordításnak¹. J. Balčikonis mindezeken a területeken maradandó nyomot hagyott. J. Jablonskival és K. Būgával való megismerkedése és közös munkája arra ösztönözte, hogy a nyelv művelésével és kutatásával foglalkozzon. J. Balčikonis következetes és hű támogatója volt J. Jablonskisnak, folytatta az általa megkezdett munkát és hagyományokat. 1930-ban a „Litván nyelv szótára” szerkesztőjévé nevezték ki, és négy évtizeden át folytatta K. Būga munkáját. A professzor jelentős érdemeket szerzett az onomasztika terén, és nagy figyelmet fordított a nyelv múltjára, nyelvemlékeire. J. Balčikonis számos litván nyelvész tanára volt.

J. Balčikonis jelentős és értékes hozzájárulást tett a litván nyelvművelés elméletéhez és gyakorlatához. Hagyatéka a köznyelvhasználat valamennyi fontos területét felöleli². A professzor nem volt nagy híve az újításoknak; kissé konzervatív módon, kitartóan védelmezte álláspontját, mindenütt és mindenkor arra buzdított, hogy a nép nyelvére támaszkodjunk, és kiválóan ismerte a népnyelvet. J. Balčikonis nem kedvelte a mesterséges és rosszul képzett szavakat, helyettük inkább a kölcsönszavak használatát részesítette előnyben. Az „A Terminológiai Bizottság munkájáról” című 1925-ös cikkében ezt írta: „olyan szavakra, mint a földrajz, történelem, geometria, trigonometria, geológia stb., terminusokat gyártani hiábavaló munka – hiszen senki, még maguk a terminológusok sem fogják használni őket; véleményem szerint az ilyen új szavak inkább rontanák, mint javítanák a nyelvet”³.

¹ Pupkis A., Mažiulis V. Juozas Balčikonis // Balčikonis J. Rinktiniai raštai. V., 1978. T. 1. P. 8.

² Keinys S. J. Balčikonio kalbos mokslo dalykai // Kalbos kultūra. 1985. Sąs. 48. P. 10.

³ Balčikonis J. Dėl Terminologijos Komisijos darbo // Balčikonis J. Rinktiniai raštai. V., 1978. T. 1. P. 46.

66

J. Balčikonis cikkei ma is érdekesek, és legalább részben a mai terminológiai munka aktuális kérdéseiről is szólnak. Az alábbiakban közöljük J. Balčikonis terminológiai kérdésekkel kapcsolatos gondolatait.

Az első írók által megkezdett új szóalkotás folyamatosan haladt az idők során, és mindmáig tart. Az új szóalkotások bőségéről nevezetes írók közül közvetlenül az „Aušra” kora előtt Daukantas említhető. Írásaiban a kulturális élet igen sokféle területét érintette, és mindegyiken számos új szót hagyott hátra. Mondjuk, a háborúk leírásával talán szinte a teljes hadászati terminológiát megalkotta. Az „Aušra” és az azt követő írók, akik különösen a nyelv tisztaságát tartották szem előtt, rengeteg új szót alkottak az új fogalmak kifejezésére és a barbarizmusok helyettesítésére. Az akkori írók közül Jablonskis tett a legtöbbet, mivel szinte valamennyi tudományos és gyakorlati életterület terminológiájának kialakításához hozzájárult. Ma folyamatosan használunk olyan új szavakat, amelyekkel annyira összeforrtunk, hogy élő, természetes szavaknak tűnnek számunkra, mintha miattuk soha senkinek nem kellett volna törnie a fejét. Íme néhány ilyen szó: gyufa, szemüveg, újság, vonat, lövedék, iskola.

Vagyis a mesterségesen alkotott szavak, a különféle szakkifejezések bekerülnek mindennapi nyelvünkbe, és annak elválaszthatatlan részévé válnak. Sok van belőlük. Ám jóval több terminusunk származik magából az élő nyelvből, amely ősidők óta őrzi számunkra ezeket. Vegyük [...] a mezőgazdasági eszközöket: az ekét, a boronát, a szekeret, vagy a hajókat, hálókat, az emberek öltözékét, ételeit – mennyi terminus van ott, és milyen szépen alkotta meg őket a nyelv! Vagy vegyük az emberi testet, az állatot vagy a madarat – mennyi anatómiai vagy élettani terminust találunk ott. Földrajzi terminusokat a folyók, tavak, tenger, hegyek stb. mellett élő emberektől lehet gyűjteni. Az élő nyelv terminusainak jegyzékét szinte beláthatatlanul lehet bővíteni az állatok, madarak, halak, rovarok és növények nevével. Így az élő nyelv terminusaihoz képest a mesterséges terminusok száma igen csekélynek látszik. Sőt, az élő nyelv terminusai, amelyek közvetlenül gondolkodásunk szelleméből fakadnak, és nem egy idegen nyelv kaptafáját követve készülnek, számunkra érthetőek-

67

…abbak és világosabbak. Ezért érthető, hogy a nyelv miért vet el számos új szót, miután egy ideig használta őket. Ebből az a tanulság adódik számunkra, hogy terminus alkotásakor először az élő nyelvet kell megvizsgálni, vajon nem találunk-e ott megfelelő szót.

1939. Anyanyelvünk és terminológiánk // Balčikonis J. Rinktiniai raštai. V., 1978. T. 1. P. 164.

Időnként valaki a litván nyelvi szótár szerkesztőségéhez fordul, hogy valamely tudományterület számára terminusokat kérjen. A szerkesztőség gyakran nem tudja teljesíteni ezt a kívánságot. A szótár szerkesztősége csupán gyűjti a szavakat, és betűrendben közli őket. Gyűjteményeiben természetesen számos terminus is található; ezek közül egyesek különféle tudományágak számára szükségesek, mások pedig a mindennapi életet szolgálják. A terminusok többsége mesterséges alkotás, de akadnak köztük élő, a népnyelvből átvett szavak is. Ezeket a terminusokat világosság és pontosság jellemzi. A népnyelvben sokkal több terminus van, mint azt némelyikünk gondolná – nemcsak a mindennapi élethez, hanem a tudomány területéről is. Különösen sok terminust találhatnának azok a tudományágak, amelyek szorosabban kapcsolódnak a nép életéhez, például az orvostudomány, a jog és az agronómia.

1946. Gyűjtsük az élő terminológiát // Balčikonis J. Rinktiniai raštai. V., 1978. T. 1. P. 194.

Anyanyelvünk sokkal gazdagabb, mint azt bárki gondolná. Érdemes többet törődni vele, érdemes szavakat gyűjteni. Nemcsak a tanároknak érdemes gyűjteniük, hanem az orvosoknak, jogászoknak, agronómusoknak, matematikusoknak és mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek a néppel. Ott találhatók nyelvünk legnagyobb kincsei; onnan egyebek mellett élő, szép terminológiát is gyűjthetünk.

Ugyanott. P. 195.

Összeállította Jolanta GAIVENYTĖ

68