Jonas KLIMAVIČIUS

Lietuvių kalbos institutas

MIÉRT BOMBÁKKAL BOMBÁZNAK

Ez régi, makacsul újra meg újra felvetett kérdés, amelyre sajnos mindmáig nem született válasz, pedig tágabb megközelítést érdemel, nemcsak a designátumok, hanem a denotátumok mikrorendszereinek és változásainak vizsgálatát is.

1. A tüzérségtől a repülésig: bomba és bombarda, bomba és bombázni

De először is: mit jelentett régen, és mit jelent ma a bomba és a bombázni? Jurgis Šlapelis 1907-es SNŽŽ-jében a bombázni jelentése: „ágyúból [vagyis lövegből] lőni”; az és a bomba kétféle: „ágyúgolyó; kézből hajított golyó, <…> amelyet főként magas, de csúnya emberek megölésére használnak”. Ma is a világ különböző pontjain a terroristák elhelyeznek, odacsempésznek (vagy akár eldobnak) egy bombát; csak Litvániában nevezik robbanószerkezetnek, és az ilyen bomba szokatlan. A hétköznapi emberek ma kézből hajított fegyverként csak a kézigránátot képzelik el, holott a granata valójában szemcsés (latinul granatus: szemcsés) bomba. Az SNŽŽ-ben nincs granata, a Honvédelmi Minisztérium által kiadott (Petras Ruseckas szerkesztette) 1919-es KarŽ-ben pedig nincs bomba – csak granata és fugo granata – фугасная граната szerepel. M. és S. 1923-as STŽŽ-jében a bombázni jelentése „ágyúkkal lőni”, de sem bomba, sem granata nem található benne. J. Norkus 1924-es SNŽŽ-jében sem a bombázni, bomba, sem a granata nem szerepel. Az 1927-ben kiadott népszerű enciklopédikus szótárfüzetben, a „Skaityk mane. Aš viską žinau. Visiems reikalingas žodynas. Untulio surinktas” címűben a bombardavimas jelentése „sűrű ágyúzás” (123).

A bomba lexikográfiai és enciklopédiai története szempontjából fontos 1936-os Enc IV-ben a bomba leírása: „A XV–XVII. századi bombák tüzérségi lövedék alakú, lőporral megtöltött üreges lövedékek: <…>. A bombákat kezdetben mozsarakban használták; <…>. <…>. A XIX. század közepén bombának nevezték azokat a tüzérségi lövedékeket, amelyek súlya meghaladta a 40 fontot. <…>. Bombának nevezik a kézi gráná-

29

tokat és aknákat is. <...>. A bombák egyik fajtája a légibomba. Ezeket repülőgépről dobják le <...>” (lényegében így szól az LE III is). A mozsár (hollandul mortier < latinul mortarium – mozsár, törő) „nagy kaliberű (...) rövid csövű (...) tüzérségi löveg, amely a cső 50–75°-os emelkedési szögével lő. <...>” LTE VIII. Az Enc IV-ben a bombázás csupán „heves és összpontosított tüzérségi tüzelés” (az LE III már a „bombák repülőgépről való ledobását” is jelenti). Ezzel ellentétben a TŽŽ 1936 szerint a bomba még csak „tüzérségi vagy kézi robbanó lövedék”, a bombázni jelentése viszont már kettős: „az ellenfelet tüzérségi lövedékekkel lőni, vagy bombákat repülőgépről ledobni”.

A bombázni szó eredete és eredeti jelentése – jóllehet korábban mozsarakkal „bombáztak” – egy másik lövegből, a bombardából válik világossá: 1. „tüzérségi ágyú” (TŽŽ 1936); „bombákkal, kő- vagy fémgolyó alakú lövedékekkel tüzelő löveg (...). Leginkább a XIV–XVI. században használták.” Enc IV („1381-ben állítólag a keresztesek a trakai vár ostrománál használtak először bombardákat” – LE III). Az eredeti bombarda (franciául bombarde) középkori katapulta [latinul catapulta – 1) „nyilak, dárdák hajítógépe”, 2) „lövedék” < görögül katapeltēs „nyilak hajítógépe”] – ostromkor használt kőhajító gép volt, a XV–XVII. századi 2. bombarda pedig „rövid csövű ágyú, amely kő- vagy vaslövedékeket lő”.

A TŽŽ 1936-ban szereplő bombarda 2. jelentése, „kétárbocos, a Földközi-tengeren közlekedő kereskedelmi hajó”, nem túl világos (de nem is túl fontos). Még kevésbé világosnak tűnik a bombarda 3. jelentése: „az orgona basszusregisztere”, valamint a bombardon, „régi rézfúvós hangszer” (TŽŽ 1936). Az Enc IV meglehetősen furcsán adja meg: bombardo (-nas) – „elavult (főként a XVI. században használt) fafúvós hangszer, a trombiták családjából, különféle méretű. A fagott váltotta fel. Rokona a bombardon a bombardino (eredetiben: B-nui – Bombardinas)” (LE III – csak bombardo). A TŽŽ 1985-ben a bombarda 2. jelentése „fafúvós hangszer, a fagott elődje”, 3. jelentése pedig „nagyon erős hangot adó orgonaregiszter”. A MuzŽ 1975 szerint a bombarda 1) „régi fafúvós hangszer, a fagott elődje. A bombardáknak többféle változata volt: basszus (vö. olasz bombardone, német Doppelquint-bombart), tenor (vö. olasz b. piccolo, német Basset-bombart), szoprán (vö. olasz bombardino) és alt (vö. olasz b. piccolo)”; 2) „orgonahang”.

30

nyelvecskékkel, 16“ vagy 32“ csövekkel (vö. fr. bombarde, ném. Posanne)”, a bombardonas pedig – lásd: bombardą.

A latin bombus „zümmögés, zúgás; moraj, dübörgés” < és a gör. bómbos „mély hang” ad magyarázatot. Valószínűleg a hang alapján kapta nevét a latin nómenklatúrában a bombus „poszméh”, a bombyx „selyemhernyó”, a bombyliidae – zengőlegyek, a bombina pedig – a vöröshasú unka. A lant vagy líra középkori változatának, a bardonas-nak (< csehül bardun < középfelnémetül pardune) azonban semmi köze a bombардonu-hoz.

Ez nem az egyetlen eset, amikor a tüzérségnek zenei vonatkozása van (vagy a zenének tüzérségi) – vö. bazukà (ang. bazooka) „az amerikai hadsereg páncéltörő fegyvere. <...>. <...>. A bazuka rakétalövedékkel tüzel. — — — A bazukával vállra támasztva, állva, térdelve vagy fekve tüzelnek. A bazukának teleszkópos irányzéka van. <...>“ LE II, „amerikai páncéltörő rakétagránátvető” TŽŽ 1985 (1942-ben Afrikában, 1952–1953-ban Koreában használták), illetve „kezdetleges fúvós hangszer, amelyet Bobo Burns (megh. 1956) amerikai komikus használt” SWO 1978 (semmi köze a görög pengetős hangszerhez, a buzūkishoz).

A bomba szóhoz kapcsolódik a bombažas is: „a konzervdoboz fedelének és fenekének kidudorodása a gázoktól, <...>” TŽŽ 1985 (hasonlóképpen a lengyel bombastyczny, német bombastisch – litvánul pomпаstiškas „mesterségesen ünnepélyes, pompázatos, fényűző” DŽ₃, vagyis felfújt).

Tehát a bombarduoti szó eredeti jelentése: bombomis lőni a bombardos fegyverből.

Az 1941-es LKŽ I₁ csak a kereszttel jelölt, vagyis nem ajánlott (szl.) bombarda alakot veszi fel, a bombázni igét pedig egyáltalán nem közli. A Bòmba (és nyelvjárási alakja, a bómba) (szintén szl. jelölésű, de kereszt nélkül) jelentése „robbanó fegyver, gránát”; a magyarázat tehát nem egészen világos, de egy példa már mintha légi bombázásra utalna: Bombas meta [Bombákat dobál] Pn. Raštuose. A bombinis melléknév csak utaló szócikként szerepel: → bomba, ám a példamondatok alapján kétértelmű: A nagy bombás összeesküvés elkezdődött. Bombázó német repülőgépek. [Bombás, és ma sem gyakori: csak az 1995-ös KarŽ-ben szerepel a bombázó repülőgép-fegyverzet, a DŽ₃-ban és még az LKŽ I₂-ben sem; az 1995-ös KarŽ-ben már a akna- is szerepel: aknafegyverzet a hajókon.] A továbbiakban a neol. és szl. jelöléssel felvett bombázni ige jelentése „bombákkal dobálni”, de már nem... felől

31

kezek: Általában repülőgépek, bombázók bombáznak. Ezt a bombázni kifejezést a Litván Nyelvi Szekció gyűlésein és másutt szenvedélyesen szorgalmazta a logikus gondolkodású vegyész, Kazys Daukšas. A nyelv azonban ebben az esetben is megerősítette veleszületett konzervativizmusát és a formális logika jelentéktelenségét – 1968-ban az LKŽ I₂ már bombázni lásd bombardírozni, noha ezúttal a példa nem is írott szövegből, hanem az élő nyelvből származik: Egész nap lőttek, bombáztak Šts. A németek lebombázták Skuodast Šts. [Itt szerepel B. Sruoga mondatával illusztrált változat is: bombázni.] Az élő nyelvből a bombázás szó is adatolható: Ha jön a bombázás, a lövészárkokba megyünk Rt. A bombardírozni igét az LKŽ I₂ kölcsönös értelműként magyarázza: „az ellenfelet tüzérségi lövedékekkel lőni vagy repülőgépről bombákkal dobálni”. A bomba szót pedig – ismét kölcsönös értelműként – így határozza meg: „robbanó lövedék (kézi, tüzérségi vagy repülőgépről ledobott), <...>”.

A bombák jelentésének változása körülbelül három évtizedig tartott. A TŽŽ 1951-es kiadásában a bomba még kétértelmű: „robbanó lövedék, kézi, tüzérségi vagy repülőgépről ledobott”, a TŽŽ 1969-es kiadásában pedig már csak 1) „robbanó lövedék” [és 2) vulkanikus bombák – „a vulkánkitörés során kivetett lávadarabok <...>”; az Enc IV-ben a vulkáni bomba jelentése: „a vulkánkitöréskor akár 2 000–3 000 m magasra a levegőbe dobott lávacsomók, amelyek a levegőben forogva repülnek, míg a földre hullva lehűlnek, és hosszúkás, gömbölyded buzogányformát öltenek, rendszerint emberi ököl- vagy fej nagyságúak”]. A bombázás a TŽŽ 1951-ben: „tüzérségi lövegekből történő lövetés vagy bombák ledobása repülőeszközökről”; a TŽŽ 1969-es kiadása is még hasonlóan határozza meg. Az 1954-es DŽ szerint a ₁bomba még „tüzérségi, repülőgépről ledobott stb. robbanó lövedék”, a bombázni pedig „az ellenfelet tüzérségi lövedékekkel lőni vagy repülőgépről bombákkal megdobálni”, míg az 1972-es DŽ-ben a ₂bomba már elsősorban „repülőgépről ledobott stb. robbanó lövedék”, a bombázni pedig már csak „az ellenfelet vagy annak területét repülőgépről bombákkal megdobálni”. A TŽŽ 1985-ös kiadása már szinte mindent a tüzérségtől vesz át a repülés számára: a bomba 1. „repülőgépről ledobott robbanó lövedék vagy bármilyen robbanótöltet” (2. geol. „<...>”), a bombázni pedig csak „bombákat dobálni repülőgépről”. Így van ez a DŽ-ben is: a ₃– bomba „robbanószerkezet”, a bombázni pedig „bombákkal megdobálni repülőgépekről”. Az 1995-ös és 1998-as iskolai TŽŽ is pontosan így tesz. Az LTE 1977-es II. kötete a fő jelentéshez, a bomba szóhoz hozzáfűzi: légi bomba, de már

32

egészen más okból: A tengeralattjárókat mélységi bombákkal bombázzák ugyanott, a mélységi bombák LTE IV szerint pedig lehetnek légi (repülőgépről ledobott) és hajófedélzeti típusúak. Antano Smetona KarŽ 1995 bomba szócikke is: 1) „a légi lőszerek egyik fajtája” (de van egy altípusa is, a légibomba), és 2) „tengeralattjárók elleni lövedék” – mélységi bomba.

2. gránát és bomba

Pirmiausia prisiminkime minėtą fugo granatą KarŽ 1919. Ir beveik visur granata skiriama prie artilerijos (nors yra ir rankinių): granata – „artilerijos sviedinys“ TŽŽ 1936; „granatos artilerijos skiriamos gyviesiems taikiniams kaŀti, lauko įrengimam ardyti, priešo artilerijai šaudyti ir t.t. Granatų yra įvairios paskirties ir rūšių: prieššarvinių, šautuvinių, rankinių ir kt. <...>“ Enc IX. Filologiniai žodynai reikšmes skiria: granata 1. „artilerijos sviedinys“: Iš granatų mušė, Prūsų mūrus ardė JD 1095, 2. „rankomis ar iš šautuvo metamas pėstininkų sprogstamasis ginklas“ LKŽ III; 1. „rankomis metamas sprogstamas sviedinys“, 2. „artilerijos sviedinys“ (DŽ₂ – 1. pဿn. „artilerijos sviedinys“), tik DŽ₃ apibendrinta – 1. kar. „sprogstamasis ginklas“ (2. sport. „metamasis įrankis“).

3. töltény, lőszer és lövedék (lövedékanyag); fegyver

Itt már megtapasztaltuk, hogy a gránát az töltény, egyben lövedék, sőt fegyver is. És még lőszer is: a gránát „repeszekkel, tűzzel, vegyi és biológiai eszközökkel emberek elleni harcra és technika megsemmisítésére szolgáló lőszer. A gránátokat felhasználási módjuk szerint kézigránátokra és gránátvető-gránátokra (gránátvető-töltény, puskagránát) osztják; <...>” KarŽ 1995. Ebből az következik, hogy a kézigránát is lőszer...

A bomba is „repülőgépről ledobott robbanó lövedék” LTE II szerint, tehát 1) „a légi lőszerek egyik fajtája” KarŽ 1995 szerint, és ismét 2) „tengeralattjárók elleni lövedék” KarŽ 1995 szerint.

33

Lövedék, amely kezdetben (már Jonas Jablonskis és mások munkáiban) jelentéssel bírt, és valamiért meg is maradt, még azután is, hogy – legalábbis a sportban – elterjedt a játék labdája (szintén kétszárnyú!..), 1. „játékszerként használt, levegővel felfújt gumigömb” DŽ₁, DŽ₂ vagy egyszerűen 1. „játéklabda” DŽ₃, LKŽ XIV, csak a 2. jelentésében katonai „ágyúlövedék” DŽ₁, DŽ₂, LKŽ XIV vagy „ágyú lőszere” DŽ₃. De a kézigránát vagy a kézi dárda is lehetne lövedék. Az LKŽ XIV-ben szerepel Jeronimas Ralys új alkotású szava, a hajítóeszköz, „amit elhajítanak”, Homérosz Odüsszeiájának fordításából: Így a hajítóeszköz dobálásával, magas ugrásokkal, ügyességgel kezdtek táncolni. Az LKŽ XIV nem jegyzi fel Alfonso Nyka-Niliūnas Hamlet-fordításában használt lövedék szót: Lenni vagy nem lenni – ez itt a kérdés. S mi nemesebb: tűrni a lélekben / a zord sors nyilait és lövedékeit, vagy fegyvert ragadni a bajok tengere ellen / és harcban véget vetni nekik? (idézve: LA 1997 95 5).

KarŽ 1919-ben már szerepel a sviedinys – снаряд. KarŽ 1995-ben pedig a sviedinys (tüzérségi lövedék) meghatározása: „a tüzérségi töltény fő része <...>”. Tehát az ágyú (tüzérségi fegyver) tölténye lövedéket tartalmaz (vagy maga a lövedék az egész töltény); a puskáé töltény, benne golyóval; a repülőgépé pedig lőszer, vö.: A lőszerek a következők: tüzérségi töltények, rakétahajtású lövedékek, torpedók és rakéták harci részei, kézifegyverek töltényei, gránátok, aknák, bombák, robbanótöltetek, füstképző eszközök KarŽ 1995.

Lehet a gránát, bomba egyben fegyver? Lehet: a fegyver „az ellenség, annak technikája, létesítményei és építményei elleni harcra, valamint azok megsemmisítésére szolgáló eszközök és készülékek. Megsemmisítő eszközökből és a célba juttatásukra szolgáló eszközökből áll. Az összetettebb fegyverek irányító és célzó készülékekkel is rendelkeznek. <...>” KarŽ 1995. Nagyon találó meghatározás: a gránát 1. „robbanó hajító- vagy lőfegyver: <...>” TŽŽ 1985.

4. bombavető, gránátvető, aknavető, géppuska; lángszóró, gázvető; dárdavető

Csak triviális értelemben véve a bomba ma már csupán „repülőgépről ledobott robbanó lövedék” LTE II. Az 1919-es KarŽ-ban azonban már szerepel a bombosvaidis – бомбометъ és a bombosvaidinin kas – бомбометчикъ.

34

Az 1932-es BŽ 250-ben változatként szerepel a bombasvaidis (мортира – mortira, bombosvaid is). Az 1936-os Enc IV-ben a bombosvaidis meghatározása: „a közvetlen tűztámogatás tüzérségi típusa. <...>. Szerkezetét tekintve a bombosvaidis nagyon hasonlít az aknavetőre, de abban különbözik tőle, hogy a bombában lévő robbanóanyag-töltet legfeljebb 4 kg. A bombavető lövedékeinek röppályája igen ívelt. Ezért állóháborúban az a fő feladatuk, hogy az árkokban tartózkodó ellenségre tüzeljenek. A bombavető szerkezete igen egyszerű; lőtávolsága: a régebbi rendszereké legfeljebb 300 m, az újabbaké legfeljebb 1000 m. Tömegük is kicsi.” Az 1941-es LKŽ I-ben: bombasvaidis – lásd bombosvaidis, a bombosvaidis pedig – lásd bombosvydis „bombák hajítására szolgáló löveg”; a mondat azonban aligha támasztja ezt alá: Az abesszin menekülőket olasz bombosvydžiai követik, míg a bombosvaidininkas egyértelműen repülőgépes: „aki bombákat hajít (repülőgépről)”. Valószínűleg szerkesztési pontatlanságról van szó. A Bombosvydis még az 1948-as RŽ-ben is szerepel. Az LKŽ I₂ lényegében megismétli az LKŽ I₁-et, de kiküszöböli az ellentmondást: a bombosvaidininkas „aki bombavetőkkel lövi az ellenséget” (példamondat nélkül). Az 1967-es BŽ I egyértelműen ezt írja: бомбометчик – бомбиниркас, бомбų mėtytojas (pilóta), de valószínűleg nyilvánvalóan téved, hiszen a бомбомет – bombosvaidis, bombosvydis. Az RLKŽ I még tovább lép az ellentmondás irányába: a бомбометчик – kat. bombarduotojas (pilóta), бомбу метikas, noha a бомбомет itt már egészen mást jelent: (hajó-)bombosvaidis (lásd a 6. fejezetet).

Az 1940-es Enc IX-ben szerepel a gránátvető – „gránátok kilövésére szolgáló löveg. Erre a célra puskát használnak (puskagránátokhoz), <...>”. Az 1956-os LE VII egész „gránáttant” közöl. A gránátos tüzérség mindazonáltal később jelent meg: „Az első kis méretű gránátok a XVI. század elején jelentek meg. <...> <...>. A gránátokat csak a XVIII. század végén kezdték széles körben használni, amikor megjelent a gránátágyú. Ettől kezdve a gránát elnevezést a lövegek és tarackok gömb alakú robbanó lövedékeire is alkalmazták, a bomba pedig a mozsarak lövedékeit jelentette. Amikor a XIX. század közepén a tüzérségben megjelentek a huzagolt és hosszúkás lövedékek, a gránát csaknem univerzális lövedékké vált” LE VII (gránát). Itt a gránát és bomba különválik, míg az 1976-os LTE I-ben nem: „A XVI. században megjelentek a robbanó [tüzérségi] lövedékek, amelyeket gránátoknak és bombáknak neveztek” (369). A LE VII a továbbiakban pontosabban granitinė patranka helyett gránátágyú megnevezést használ, és így magyarázza: „huzagolás nélküli, a XVIII. században bevezetett, kifejezetten”

35

közvetlen irányzással történő, robbanó lövedékekkel való tüzelésre. Az első G. P. [vagyis gránátágyú? – J. K.] Oroszországban jelent meg (Suvalov terve alapján). Később, 1851-ben Franciaországban. <...>. <...>. <...> a huzagolt tüzérség megjelenéséig maradt használatban. <...>”. Történetileg későbbi a gránátdobó – „gránátok hajítására szolgáló löveg. <...>. Az [1904–1905-ös orosz–japán] háború után több könnyű lövegtípust fejlesztettek ki, amelyeket gránátdobónak neveztek. Kis távolságokra (200–300 m) lőttek, röppályájuk pedig igen ívelt volt. <...>. <...>. A csövek rövidek. <...>. A gránátdobókat könnyűre tervezték, hogy hordozhatók legyenek. A gránátdobók igen rövid ideig maradtak használatban. Az első világháborúban (1914–1918) kevéssé alkalmazták őket. A megjelenő aknavető szorította ki őket.” És az 1978-as LTE IV hasonlóképpen: „A puskagránátvetőket az első és a második világháborúban valamelyest alkalmazták, de nem terjedtek el széles körben”, ám új információval egészíti ki: „A második világháború után elterjedtek a kézi gránátvetők”. Noha a gránátágyú nem szerepel az LTE IV-ben, különbséget tesz a gránátvető és a tüzérségi gránát között. Ma a gránátvető forma honosodott meg: DŽ₂, DŽ₃ (bár az 1984-es PolŽ₂-ben granatosvaidis) – akárcsak a gránátalmafa. A DŽ₃-ben szerepel a gránátvető-kezelő is: „aki gránátvetővel lő”. Az Enc IX-ben szerepel a gránátdobó is: „gránátok hajítására külön kiképzett harcos”. Akár sportoló is lehet a gránátdobó (vö. gerelyhajító, diszkoszvető, súlylökő).

Az aknavetőt Oroszországban fejlesztették ki az 1904–05-ös orosz–japán háború idején (L. Gobiata vezetésével)” LTE VII (bár az LTE I tüzérségről szóló cikkében ez áll: „1904-ben S. Vlaszjev zászlós feltalálta az aknavetőt). Az aknavető „huzagolás nélküli tüzérségi löveg, amely aknákat lő ki nagy (45–85°-os) csőemelkedési szögben” LTE VII. Itt megjegyzik: „A litván hadseregben 81 mm-es finn aknavetőket használtak; <...>”. Valójában az aknavető „aknákat kilövő ágyú” jelentésben már az 1936-os TŽŽ-ben szerepel. Az 1948-as RŽ-ben megtalálható az aknavető és az aknavető-kezelő. A DŽ₁-ben az aknavető és aknavető „aknákat kilövő löveg”, a LE XVIII-ban az aknavető „egyszerűsített ágyú alakú gyalogsági lőfegyver. <...> az első világháborúban kezdték szélesebb körben használni.”

A LE XIII géppuskáról szóló cikke ezt mondja: „Az első géppuskák 1870–1871-es amerikai háború idején jelentek meg a hadsereg fegyverzetében. Ezek…”

36

vo netobuli. <...>. Pirmąjį automatinį kulkosvydį išrado Sir Hiram Maxim (1840–1916)“. Karž 1919 yra: пулеметъ – kulkosvaidis, nors пуля – kulipka. Jono Jablonskio – kulkosvydis. Kulkosvaidis – įprasčiausias šios serijos žodis.

A lángszóró „közelharci támadófegyver. A lángszóró üzemanyagtartályokból, sűrített levegő vagy más gázok tartályából, üzemanyag-tömlőből, indító- és gyújtószerkezettel ellátott fúvókából, valamint egyéb tartozékokból áll: <...>. A lángszórót először a németek vetették be a franciák ellen Verdunnél. – – – 17 német lángszórós adta meg magát 1900 franciának” LE XIV. A lángszóró 1937-ben az Enc V 247-ben szerepel, de Salys Šemerys költő már 1926-ban kiadta a „Liepsnosvaidį širdims deginti” („Lángszóró a szívek felperzselésére”) című verseskötetét. Létezik a gyomirtó lángszóró is: LTA 1999, 185, 12.

Némileg hasonló a gázvető – „harci gázzal töltött lövedékek, aknák kilövésére szolgáló löveg. A gázvetőket több százával, olykor több ezrével állítják fel, gázaknákkal töltik meg, majd elektromos úton egyszerre lövik ki őket. <...> annyi gázt bocsátanak ki, és olyan sűrűn szennyezik be a levegőt, hogy a gázálarcok gyakran nem segítenek. <...>. A gázvetőket mint a gázháború eszközét először az angolok vezették be és alkalmazták 1917-ben a németek ellen” Enc VII (1939). Hasonlóképpen szerepel a LE V-ben (1955) a gázvető. Az LTE III pontosítja a fogalmat és a történetet is: a gázvető „mérgező és radioaktív gázokat, folyadékot, emulziót vagy szilárd anyagból álló port kilövő fegyver. <...>. A gázvetőt először a német hadsereg alkalmazta 1915. IV. 22-én az Ijzer folyónál az angolok és a franciák ellen. <...>”.

Talán a legújabb elnevezés egy őskőkori (paleolitikumi) tárgyra a dárdavető: az őslakosok, indiánok és más népek primitív eszköze, amelyet a középkori Európában is használtak az erődök ostromakor LTE IV (ábra), DŽ.

A képzés ingadozó alakjainak kérdését differenciálással oldották meg: 1) az eszközjelentésű bombosvaidis, kulkosvaidis és a fent említett alakok (vö. svaidyti ‘hajítani’) – magánhangzó-váltakozás nélkül; 2) a vandensvydis ‘vízilabda’, a régies krepšiasvydis ‘kosárlabda’ és az orasvydis ‘röplabda’ (: sviesti ‘hajítani’) – magánhangzó-váltakozással [ezért a műszaki jelentésű vandensvydis – hidromonitor= helyett vandensvaidis (водомет) PolŽ₂].

37

5. bombázó és bombázógép-vezető; repülőgép-hordozó és repülőgép-hordozó matróza; aknarakó hajó és aknakereső; torpedóhajó, torpedóromboló és torpedóhajós; rakétahordozó és rakétarepülőgép

Az LKŽ I₁ kizárólag írott forrásokból (nem szótárakból) adatolja a bombonešis (neol., hibr.) szót: „repülőgép, amely bombákat hordoz és dob le”; ugyanezzel a jelentéssel azonban itt megtalálható a bombininkas (neol., biz.) is: 2. (az 1. jelentés: „bombadobáló, robbantó”, de itt nem pilóta: Be abejo, jis priklauso prie bombininkų gaujos). Ez a bombininkas minden bizonnyal az orosz бомбардировщик hatására keletkezett. Az orosz бомбардировщик szintén kétértelmű: 1. bombonešis (repülőgép), de 2. bombázó repülőerők pilótája, bombázó BŽ I; ez pedig különbözött a bombázók korabeli бомбардир szavától: 1. had. elav. bombardýras BŽ I; 1. forr. előtti bombardýras, katona vagy tüzér RLKŽ I (Enc IV bombardiras, bombardjeras – „a 18. századi litván, lengyel és orosz hadseregben az őrmesternek megfelelő alacsonyabb rendfokozat”), illetve 2. zool. žigas, degutininkas, smalinin-kas (bogár), Brachynus creptans BŽ I; 2. zool. purkštvabalis (a Brachyninae család bogara) RLKŽ I [Enc IV bombardiras (német Bombardierkäfer – „a bogár védekezésül éles folyadéksugarat bocsát ki végbélmirigyeiből; az robbanásszerű hanggal gázzá alakul, és mintegy kis füstfelhőt képez. <...>. A bombardiras a futóbogarak (Carabidae) családjába tartozik: <...>. A legegyszerűbb faj: Brachinus creptans L. <...>“]. Egyébként a purkštvabalis még a LKŽ X-ben sincs adatolva. A Bombardiru szóval az erősen rúgó futballistát is nevezik (a бомбардировщик 3. – sport, biz. puolėjas RLKŽ I talán nem egészen pontos megfelelője). Létezik az egyjelentésű orosz бомбово́з – bombonešis (repülőgép) BŽ I, RLKŽ I) is. A bombonešis meghonosodott, elterjedt. Már az 1936-os Enc IV-ben is csak a bombonešis szerepel.

Később a sort a lėktuvnešis („repülőgépek le- és felszállására szolgáló hajó”) DŽ₁ folytatta (már az RŽ-ben is szerepel); jelentése teljesen eltér a ledonešis; gandonėšis, liežuvnešis; lauknešis, lauknešėlis; panašesnis į dar naują vaiknešėlį szavakétól: „a gyermek mellkason hordozására szolgáló eszköz” PrPslgK I.

Bár a bombininkas nem honosodott meg, van egy hozzá nagyon hasonló minininkas RŽ, 2. „aknatelepítésre szánt hadihajó” DŽ₃ [a DŽ₁-ben és DŽ₂-ben már pontatlan: „aknákkal való támadásra alkalmas”, ahogyan az LE minininkas 2. „aknákkal való támadásra alkalmas hadihajó” meghatározása is, mert ez most torpednešis, a torpe

38

da – csupán „önjáró akna”[1, 1) „tengeri vagy folyami hajó akna- vagy hálózárak telepítésére” [2) „a szárazföldi erők műszaki fegyverzetének olyan eszköze, amellyel gyorsan lehet páncéltörő aknákat helyezni a talajba (hóba)”] KarŽ 1995; eskadrinis minininkas – „univerzális, páncélzat nélküli hadihajó, aknákkal (aknazárakat telepít), torpedókkal, mélységi bombákkal, univerzális 76–130 mm-es és légvédelmi tüzérségi lövegekkel, valamint rakétákkal felszerelve. <...>. Felderítésre, hajóraj védelmére, ellenséges hajók megsemmisítésére, valamint a tengeri partraszállás és a szárazföldi csapatok műveleteinek támogatására használják” LTE III. Az LE XI „karo laivynas” szócikke különbséget tesz a következők között: minininkai, arba minų statytojai, továbbá minų naikintojai és minų gaudytojai: „Aknák telepítésére szükség esetén más hajókat is igénybe vesznek vagy erre alakítanak át, például rombolókat és aknakeresőket. A Minų gaudytojai (aknaszedő hajók) <...>. Feladatuk az ellenség által telepített aknazárak felkutatása, határaik megállapítása, utak megtisztítása az ellenséges aknamezőkön keresztül, vagy akár saját, akár ellenséges teljes aknazárak megsemmisítése. <...>“. Magától értetődik, hogy ahogyan van naikintuvas ir gaudytuvas repülőgép (orosz истребитель-перехватчик, angol fighter-interceptor, ezért kérdéses, hogy szükség van-e a nem egészen világos gaudytuvasra: sargybos naikintuvas KarŽ 1995), úgy kell lennie minų naikintuvas ir minų gaudytuvas hajónak is. A személyt jelölő minininkas szó 1. „aknatelepítési és -eltávolítási szakember, aknatelepítő” LE XVIII; 1. „aknaszakértő, aknatelepítő” DŽ₃; ²minininkas 1. „aknatelepítési vagy -eltávolítási szakember”, 2. „hadihajón az aknafegyver, annak alkalmazása és az ellene való küzdelem szakértője” LKŽ VIII a köznyelvben lehetséges, de terminológiailag ellentmondásos – az következne belőle, hogy minininkas az (eskadriniame) minininke szolgál. A KarŽ 1995-ben szerepel a minuotojas: „olyan hadászati szakember, aki aknásítani és aknamentesíteni tud terepet, építményeket és más objektumokat, valamint aknákat felderíteni”.

A KarŽ 1995-ben a lėktuvininkas (lėktuvnešis). is szerepel.

Torpedó (lat. torpedo – elektromos rája; a DŽ₁-ben jelentése még: torpedó, 2. zool. „a rájafélék családjába tartozó, elektromos ütést leadni képes hal”), amint már említettük, „önjáró (hajó)akna”; az elsőt 1866-ban gyártották. Az LC 1885 33-ban már előfordul a torpedóhajó (LKŽ XVI), 70 évvel ezelőtt pedig a torpedós Rtr (LKŽ XI) [LE XI 45 – rombolók (torpedósok)]. Ma a szokásos torpedóhajó (torpedókkal felszerelt) DŽ₃ (és DŽ₁), valamint a gyors torpedónaszád LTE XI 359 (gyors torpedóhajók – „rendeltetésük szerint

39

hogy a peremterületeken, öblökben és kikötőkben torpedótámadásokat hajtsanak végre” LE XI 45 (LE XI 43 – parti torpediniai laiveliai). A Raketininkas „a rakétacsapatok katonája” DŽ₃, a raketnešis pedig „rakétát hordozó repülőgép vagy hajó” LKŽ XI, „felszíni vagy tengeralattjáró, illetve repülőgép, amely harci rakétákat szállít, és indítóberendezésekkel rendelkezik” LTE IX (a raketinis lėktuvas pedig nem rakétákkal felszerelt, hanem raketoplanas: „rakétahajtóműves repülőgép” LTE IX).

6. légibombavető és bombakioldó; indítóberendezés, indító és egyebek

A bombázók bombákkal tüzeltek, az tüzérségi bombavető is bombákkal tüzeltek. A légibombázó bombákat dob le, hajít, de a „bombák lehetnek szabadesésűek, irányítottak és önirányítók. Utóbbiaknak szárnyaik, kormányaik, távvezérlő vagy célzórendszereik vannak” LTE II. Még az RLKŽ I-ben is szerepel a célzott bombázás – irányzott légibombázás. Az LTE IV pedig a hajófedélzeti mélységi bombákról azt mondja: Ezeket a hajóról a fedélzet korlátján át dobják ki, bombavetőkből lövik ki, vagy (a rakétahajtású mélységi bombákat) indítóberendezésekből bocsátják útjukra. Kissé világosabban: <...> a hajók mélységi bombáit a hajókon lévő rakétás és gázüzemű bombavetőkből, vagy a hajófar bombakioldó berendezéseiből lövik ki; <...> KarŽ 1995 (mélységi bomba). Tehát itt már egy másik bombavetőről van szó.

A torpedók és rakéták indítóberendezéseinek megnevezésére még nincsenek egyszavas terminusok – torpedóvető készülék „hadihajó torpedók indítására szolgáló berendezése. <...>” LTE XI (LE XI 45 – torpedóvető készülék), rakétakomplexum – „harci, kutatási vagy gyakorló rakéta indítására, célra irányítására és röppályájának korrigálására szolgáló komplexum. Része a rakéta, a indítóberendezés, a célzókészülékek, a rakéta ellenőrző berendezései, a repülésvezérlő és röppálya-korrekciós rendszer, <...>” LTE IX (indítóberendezés – „katonai rakéták indítására szolgáló berendezés; <...>. <...>. Földön vagy silóban, hajón, repülőgépen, nagy terepjáró képességű járművön helyezik el. <...>” LTE VIII), rakétakomplexum – „a rakéták indításához és vezérléséhez funkcionálisan kapcsolódó rendszerek és berendezések. <...>” KarŽ 1995 (indítóberendezés – „rakéták tárolására, célzására

40

A csőből vagy sínekből, célzószerkezetekből, gáz-, pajzs-, indító- és vezérlőberendezésből, áramforrásokból stb. áll. Az indítóberendezések függőlegesek és ferde állásúak, helyhez kötöttek (silóban elhelyezettek, földfelszíniek), félig helyhez kötöttek (összeszerelhetők) és mozgathatók” KarŽ 1995).

Az RLKŽ III ракетница – (világító) rakétaindító; rakétapisztoly egyelőre csak nyelvészek próbálkozása (bár a indító jól illik a repülőgéphez, vadászgéphez).

Azonban kiderül, hogy már régóta létezett egy egyszavas szakkifejezés: bombavető: Ezenkívül ez a repülőgép [ANBO – 41] 16 darab, egyenként 12 kg-os repülőbombát is szállíthatott (legfeljebb 200 kg össztömegben), amelyekhez külön automatikus bombavetőket szereltek fel LA 1998 118 13.

Vajon lesz rakétakioldó, torpedókioldó?

7. bombázni, torpedózni; mi következik?

Bombázni – ez egyrészt bombákkal lőni, másrészt bombákat hajítani bombavetőből, továbbá bombákat dobni, hajigálni bombázó repülőgépről vagy sugárhajtású bombavetőből, valamint bombákat kioldani. A „bombázni” szót tágabb értelemben is próbálják használni: lebombázta – rakétatalálat érte LTV 1999 05 08. Ilyet még nem hallottunk: rakétázni. Olyan sincs, hogy gránátozni.

Torpedózni jelentése: „rakétával támadni, lesújtani” DŽ₃, továbbá LKŽ XVI torpedózni 1. (a 2. jelentése: „olaj- vagy gázkút fúróhelyét felrobbantani”, a 3. átvitt értelemben: „tanácskozást, tárgyalást meghiúsítani”); a megtorpedózni alak azonban még nem létezik.

Következtetések

A repüléssel kapcsolatos fogalmakat megnevező jelenlegi rendszer a tüzérségi (és kézifegyver-) terminológiai rendszerből alakult ki.

BOMBA – BOMBARDÁLÓÁGYÚ – BOMBÁZNI bombavető – gránátot lőni – gránátvető – lőni (hajítani) – golyó – géppuska – lőni – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

41

A „bombardáloágyú” valóságjelölő eltűnésével és a „bomba” jelentésének megváltozásával – bombarda, bombos

BOMBA – BOMBÁZÓ – BOMBÁZNI

bombavető – engedni

A bombázó kellően világosan megindokolja a bomba új jelentését. A bombázni szó motivációja továbbra is homályos, de a nyelvhasználók nem éreznek semmiféle kétértelműséget. Egy javítási kísérlet – a bombázni szó „világos” bombázni szóval való helyettesítése – szükségtelennek és elfogadhatatlannak bizonyult. A motivációt talán valamelyest megvilágítaná, ha a történeti bombarda és bombos szavak történeti jelentését – „ágyúlövedék” – felvennék a köznyelv szótárába.

Hasonlóan (és némileg másként) alakul az aknák, torpedók, rakéták mikrorendszere is, de itt néhány dolog még félúton tart, a technika gyors fejlődése pedig kevés időt hagy arra, hogy ezek letisztuljanak.

Beérkezett: 1999. 09. 14.

Rövidítések

BŽ – Baronas J. Rusų lietuvių žodynas. K., 1932.

– Orosz–litván szótár / Készítette V. Baronas, V. Galinis. V., 1967. 1. köt.

DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: DŽ₁ – I leid., V., 1954. DŽ₂ – II leid., V., 1972. DŽ₃ – III leid., V., 1993.

Enc – Litván enciklopédia. K., 1936, 4. köt. 1937, 5. köt. 1939, 7. köt. 1940, 9. köt.

KarŽ – Kariškas lietuviškai-rusiškas ir rusiškai-lietuviškas žodynėlis. K., 1919.

– Smetona A. Hadászati szótár. V., 1995.

LA – „Lietuvos aidas”.

LE – Litván enciklopédia. Boston, 1954, 2. köt. 1954, 3. köt. 1955, 5. köt. 1956, 7. köt. 1957, 11. köt. 1958, 13. köt. 1958, 14. köt. 1959, 17. köt. 1959, 18. köt. 1964, 31. köt.

LKŽ – Litván nyelvi szótár. V., 1941, 1. köt., I. kiadás, 1968, II. kiadás. 1956, 3. köt. 1970, 8. köt. 1976, 10. köt. 1978, 11. köt. 1986, 14. köt. 1995, 16. köt.

A cikkben e szótár rövidítéseit is használjuk.

LTE – Litván Szovjet Enciklopédia. V., 1976, 1. köt. 1977, 2. köt. 1978, 3. köt. 1978, 4. köt. 1981, 7. köt. 1981, 8. köt. 1982, 9. köt. 1983, 11. köt.

LTV – Litván Televízió.

MuzŽ – Krutulys A. Muzikos terminų žodynas. V., 1975.

42

PolŽ₂ – Rusų–lietuvių kalbų politechnikos žodynas / Sudarė G. Daugėla. V., 1984.

PrPslgK – Nemzetközi Áru- és Szolgáltatásosztályozás. Védjegyek lajstromozásának céljára. V., 1996, 1. köt.

RLKŽ – Rusų–lietuvių kalbų žodynas. V., 1982, T. 1. 1984, T. 3.

RŽ – Lietuvių kalbos rašybos žodynas. K., 1948.

SNŽŽ – Norkus J. Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis. K., 1924.

– Šlapelis J. Idegen és érthetetlen szavak szótára. Tilžė, 1907.

STŽŽ – M. ir S. Svetimų ir tarptautiškų žodžių žodynėlis. Šiauliai, 1923.

SWO – Kopaliński W. Słownik wyrazów obcych. Warszawa, 1978.

TŽŽ – Tarptautinių žodžių žodynas: K., 1936. V., 1951. V., 1969. V., 1985.

– Iskolai idegen szavak szótára: K., 1995. K., 1998.

A számjegyek éveket, számokat (a római számok köteteket), oldalakat jelölnek. Vagy dátumot.

MIÉRT BOMBÁZNAK A BOMBA

Összefoglaló

A repülés fogalmait megnevező jelenlegi rendszer a tüzérségi (és kézi fegyverzeti) terminusrendszerből származik.

bomba – bombáz – bombázni

(bomba) (bombáz) (bombázni)

bombavető – lőni

(bombavető) (lőni)

gránát – gránátvető – lőni (hajítani)

(gránát) (gránátvető) (lőni) (hajítani)

lövedék – géppuska – lőni

(lövedék) (géppuska) (lőni)

A bombarda kifejezés bombarda (bombáz) kiveszése és a bomba (bomba) szó jelentésének megváltozása után ilyen rendszer alakult ki.

bomba – bombázó – bombázni

(bomba) (bombázó) (bombázni)

bombavető – indítani

(bombakilövő)(kilőni)

A bomba új jelentését nyilvánvalóan a bombonešis (bombázó) szó motiválja. A bombarduoti (bombázni) szó állítólag egyértelműbb bombuoti alakra való megváltoztatására tett kísérlet szükségtelen és sikertelen volt.

A mina (akna), torpeda (torpedó) és raketa (rakéta, irányított rakéta) terminusok mikrorendszerei hasonló módon (és kissé eltérően) fejlődtek ki, de a technika gyors fejlődése kevés időt hagy arra, hogy megszilárduljanak.

43