TERMINOLÓGUSOK ELŐADÁSAI A RIGAI NEMZETKÖZI BALTI KONGRESSZUSON

2000. október 3–6. között Rigában rendezték meg a IX. nemzetközi balti kongresszust, amelynek témája „A balti nyelvek az évszázadok változásában” volt. Két plenáris ülésén és négy szekcióülésén a nyelvtan, a lexikológia, a lexikográfia, a szemantika, a fonetika, az onomasztika, a stilisztika, a nyelvművelés, a szövegtan, a régi szövegek, a szociolingvisztika, a számítógépes és matematikai nyelvészet kérdéseit, valamint a baltisztika általános kérdéseit tekintették át. Számos előadás szólt a szinkrón nyelvészetről is.

A kongresszust Vaira Vīķe-Freiberga, a Lett Köztársaság elnöke nyitotta meg. Litvániából, Lettországból, Oroszországból, Ukrajnából, Lengyelországból, Németországból, Olaszországból és Svédországból érkezett nyelvészek tartottak előadásokat.

A kongresszuson számos terminológus is részt vett. A litván terminológusok két előadást tartottak. Albina Auksoriūtė tudományos munkatárs előadásában Laurynas Ivinskisnek, a 19. század közepén élt jeles litván természettudományi terminusalkotók egyikének gombaneveiről beszélt, amelyek a gombaatlaszban és a „Prigimtūmenė” című műben szerepelnek. Az előadás a gombanemzetségek és -fajok neveit tárgyalta, és összevetette őket J. Pabrėža terminusaival.

Stasys Keinys vezető tudományos munkatárs előadásának – amelyet nem olvastak fel a kongresszuson – tézisei a litván terminológia nemzeti jellegével foglalkoznak. Manapság igen megszokott a terminusok és a terminológia nemzetköziségéről beszélni, mivel számos területen sok nemzetközi terminust használnak. A szerző szerint azonban „a nyelvi eszközökkel kifejezett tartalom nemzetközi jellege magának a nyelvnek a nemzetköziségét mutatja”, hiszen minden nyelv sajátos. Minden nemzeti nyelv terminológiája is sajátos. St. Keinys a terminusalkotás két fő módját tárgyalja: a köznyelvi szavak terminologizálását és a terminusok saját nyelvi eszközökkel való megalkotását. Ezeket a módszereket alkalmazták a litván terminológia első megteremtői, valamint a 19. század első felétől a 20. század elejéig a litván tudományos nyelv megalkotói is.

Angelė Kaulakienė vezető tudományos munkatárs „A litván terminológia forrásainak változási tendenciái” című előadásának

104

fő gondolatai a litván terminológia sajátosságának kérdésére összpontosulnak. A szerző azt is hangsúlyozza, hogy a saját nyelv eszközei a terminológia létrehozásának egyik legfontosabb forrásai voltak és ma is azok. Napjainkban a litván terminológia forrásainak változásában új tendencia figyelhető meg: a terminusok kölcsönzése, amely sajnos néha teljesen indokolatlan, és a saját, illetve a kölcsönzött terminológia aránytalanságához vezet. Ennek elkerülése érdekében a szerző azt javasolja, hogy kövessük a litván terminológia úttörője, S. Šalkauskis professzor nyelvi tisztaságra vonatkozó elvét, és alkossunk minél több litván terminust. A terminusokat – akárcsak a köznyelv szavait – szinonimák révén kell normázni.

A terminológia témájában három előadást tartottak rigai tudósok.

Ilga Brigzna előadásának témája: „A szakszövegek németről lettre fordításának terminológiai problémái” („Terminologieprobleme bei der Übersetzung der Fachtexte vom deutschen ins Lettische”). A szakszövegek fordítóinak szerepe egyre jelentősebbé válik. Nemcsak a nyelv kiváló ismeretét várják el tőlük, hanem a szakterületét is. A németről lettre fordítók további nehézségekkel is szembesülnek: a tudomány és a technika számos területén hiányoznak a jóváhagyott terminusok. Ezért a német szavak fordításakor gyakran rögtönözve kell lett megnevezéseket alkotni. Ennek az az oka, hogy a szakszövegek lettre fordításának hagyományait hosszú éveken át elhanyagolták. Többnyire csak szépirodalmi szövegeket fordítottak. Az elméleti szakirodalomban is szinte kizárólag szépirodalmi szövegek fordításait elemezték és értékelték. A szerző a szakszövegek fordításakor jelentkező különös nehézségként a hosszú és összetett német szavakat említi.

Biruta Uzijos, rigai terminológus „A modern terminológia dinamikája” („Dynamics of modern terminology”) című előadása a terminológia filozófiai kérdéseivel foglalkozik. Röviden tárgyalja a nagyon tág fogalmakat, például az „ember”, a „béke” és más fogalmakat.

Hogyan alakult ki a lett jogi nyelv, mi hatott a kialakulására a szovjet években és a függetlenség visszaállítása után; a lett jogi nyelv jellemzői és a jogi terminológia normázásának kérdései – ezekről beszél Andrejs Veisbergs „A lett jogi nyelv” című előadásában

105

formálódása – eredmények 2000-ig („Shaping latvian legal language – the results by year 2000”).

A következő baltisztikai kongresszust 4 év múlva Vilniusban rendezik meg.

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet Antakalnio g. 6 LT–2055, Vilnius

2000 10 16

106