Szakmai továbbképző tanfolyamok

A balti államok fiatal terminológusainak nyári továbbképző iskolája

ROBERTAS STUNŽINAS

Lietuvių kalbos institutas

2006. szeptember 4–8. között a Litván Nyelvi Intézetben a „Litván tudósok képességeinek fejlesztése Litvánia európai uniós infrastruktúrába való integrációja során” című projekt keretében szervezett terminológiai szakmai továbbképző tanfolyamokat tartottak: A balti államok fiatal terminológusainak nyári szakmai továbbképző iskolája. A tanfolyamok előadói litván és külföldi tudósok voltak, résztvevői pedig litván, lett tudományos és állami intézmények munkatársai, oktatók, doktoranduszok és hallgatók.

A szakmai továbbképző tanfolyamokat S. Grinev-Griniewiczius, a Białystoki Pénzügyi és Vezetéstudományi Egyetem professzora, akadémikusa nyitotta meg, és ő tartotta a tanfolyamok nagy részét is. A A terminológia logikai, szemantikai és onomasziológiai aspektusai című előadássorozat a terminológia alapvető kérdéseivel kezdődött: a terminológia, a terminusállomány és a terminus fogalmával; a terminológia tudományának más tudományokkal való kapcsolataival; valamint a terminológia szerepével a növekvő tudományos társadalomban. A professzor bemutatta a terminológia legfontosabb teoretikusait, és ismertette a terminológiai munka, illetve a terminológiai szabályozás fő irányait. Az előadássorozat további részeiben a terminológiai lexikáról, annak nyelvbeli helyéről, a terminusok legfontosabb ismérveiről és sajátosságairól, valamint a terminusok genetikai, strukturális, szemantikai és funkcionális tipológiájáról volt szó. A nomenek terminológiai tudományban betöltött helyéről szólva az előadó a szaknyelvi lexika más egységeit is bemutatta: a prototerminusokat, a professzionalizmusokat, a terminoidokat, a preterminusokat és a kváziterminusokat.

Az előadássorozat logikai-terminológiai aspektusokkal foglalkozó részeiben S. Grinev-Griniewiczius a tudományos fogalmak értelmezéséről, típusairól, kategóriáiról és kapcsolatairól beszélt, és megemlítette a tudományos fogalmak meghatározásakor előforduló legjellemzőbb hibákat. A terminológia szemasziológiai aspektusairól szólva hangsúlyozta, hogy milyen szemantikai eltérések lehetnek a terminusok fogalmi tartalma és a lexikai jelentések között; röviden tárgyalta a terminusok szinonímiáját és annak típusait, valamint megemlített más terminológiai jelenségeket is: a paronímiát, a poliszémiát és a homonímiát.

236

Robertas Stunžinas | Kvalifikaciniai kursai Baltijos šalių jaunųjų…

A terminológia onomasziológiai aspektusairól szólva az előadó ismertette a terminusok strukturális típusait, és felsorolta a szaknyelvi megnevezés típusait és altípusait. Kiemelte a szaknyelvi lexika legrégebbi rétegének szerepét a terminusállomány kialakításában, és megnevezte a terminusalkotás szemantikai, morfológiai és szintaktikai módjait. A terminuskölcsönzés és -adaptáció jelenségeit is megvitatták. Az előadássorozat zárásaként S. Grinev-Griniewiczius röviden bemutatta a szemiotika terminológiában alkalmazott vonatkozásait, és beszélt a nyelvészet új irányzatáról, az antropolingvisztikáról.

A litván terminográfia történetéről J. Klimavičius, a Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója, PhD beszélt. A terminológus hangsúlyozta, hogy a terminográfiai munkát hosszú ideig egyes művelt, lelkes emberek végezték, főként botanikusok. A szervezett terminográfia kezdete az első világháború hátországában, Voronyezsben, Jonas Jablonskis köré tömörült szakemberek terminusalkotási vitáihoz és az ott létrejött terminológiai iskolához köthető. A mai litván nyelv szótárának (1954) szerkesztése érlelte meg a terminográfia termékeny évtizedét is. A második Litván Köztársaság éveiben valódi áttörés következett be a terminográfiában: mintegy 200 szótár és kisszótár jelent meg. Nagy ösztönzést adott a Az államnyelv használatáról és fejlesztéséről szóló 1996–2005. évi program. Elfogadták a terminológiai szótárak szerkesztésére és jóváhagyására vonatkozó dokumentumokat. Több nagyszabású, többnyelvű terminológiai szótár jelent meg. J. Klimavičius rámutatott a mennyiség és a minőség közötti jelentős aránytalanságra. A terminográfiai munkát egyelőre nem tekintik tudományos tevékenységnek; tervezése, szervezése és koordinálása nincs intézményesítve. A terminográfia fellendülése még várat magára.

A terminológiai adatbázisok létrehozásának elveiről és a terminológiai rendszerezés eszközeiről V. Žalkauskas, a Vilniusi Egyetem vezető kutatója beszélt. Az előadó tömören ismertette a terminológiai rendszerezés lehetséges módszereit a MS Word, MS Exel környezetében, beszélt Litvánia és külföld legnagyobb terminológiai adatbázisairól, és röviden bemutatta a főbb adatbázis-kezelő rendszereket. Az előadó a legtöbb időt a MS Access adatbázisok létrehozására szolgáló programnak szentelte. A rendszer fő előnyeinek ismertetése mellett V. Žalkauskas bemutatta és megvitatta a terminológiai adatbázis létrehozásának szakaszait.

A terminológiai munka szerzői jogi általános kérdéseiről N. J. Matulevičienė, a Kulturális Minisztérium vezető szakreferense és a Mykolas Romeris Egyetem oktatója beszélt. A jogász ismertette a szerzői jog fogalmát, a szerzői jog által védett és nem védett tárgyakat, valamint a jogosultat; bemutatta a szellemi tulajdonra vonatkozó általános rendelkezéseket, és ismertette a szerzői jog forrásait. Ismertette a szerzői szerződés fogalmát, és megnevezte a főbb szerzői

Terminologija | 2006 | 13 237

és más szerződéstípusokról. A szerzői jogokról a terminológiai munkában szólva N. J. Matulevičienė hangsúlyozta, hogy a terminológiai munka eredményeinek védelmi kritériumai az eredetiség, a kreatív tevékenység eredménye és az objektív kifejezési forma. Az előadó ismertette az adatbázisok összeállítóira vonatkozó különleges (sui generis) jogi védelmi rendelkezéseket.

A továbbképző kurzusok sorozatát a Nyelvek és Kultúrák Intézetének rektorhelyettese, S. Šelovas habilitált doktor zárta A terminológiai fogalmi mezők és fogalmi struktúrák című előadásával. Miután megismertette a hallgatóságot a szemantikai terminológia struktúrájának és a fogalmi mezőknek a felfogásával, az előadó főként a fogalmi mezők pontosságának problémáiról beszélt. A különböző szakterületek terminológiájában felmerülő fogalmi mezőkkel és fogalmi struktúrákkal kapcsolatos kérdéseket az előadó a WinTerm terminológiai adatkezelő programmal szemléltette.

A továbbképző kurzusok résztvevői bizonyítványt kaptak. A várakozások szerint az ilyen, a balti országok régiójában szervezett terminológiai képzések hagyományossá válnak, és a következő években is megrendezik őket.

Beérkezett: 2006-12-04

Robertas Stunžinas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT–10308 Vilnius E. paštas [email protected]

238 Robertas Stunžinas | Kvalifikaciniai kursai Baltijos šalių jaunųjų...