Povilas Brazdžiūnas professzor Általános fizika című tankönyvének (1960–1965) terminológiája

ANGELĖ KAULAKIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

2007. szeptember 18-án volt 110 éve, hogy megszületett Povilas Brazdžiūnas akadémikus, professzor, a modern kísérleti fizika litvániai úttörője. Ő volt Vincas Čepinskis professzor első tanítványa; a Litván Egyetemen ő készítette az első laboratóriumi fizikai munkákat, írta az első fizikai diplomamunkát, és az egyetem végzettjei közül elsőként utazott külföldre, hogy elmélyítse kísérleti fizikai ismereteit (Makariūnienė 1990: 6). A Zürichi Egyetemen Ervinas Šrödinger professzor – aki éppen akkor tette közzé jelentős hullámmechanikai munkáit – előadásait hallgatta, a szemináriumokon pedig a 20. század legkiválóbb fizikusaival, köztük Niels Bohrral érintkezett (Šiuolaikinė fizika 1997: 280). Tanulmányai befejeztével és a filozófia doktora fokozat megszerzése után visszatért Litvániába, és ismét a Litván Egyetemen kezdett dolgozni. Kiemelkedő személyiségét, valamint tudósi és pedagógusi tevékenységének széles körét számos Litvániában megjelent kiadvány tárgyalja (Akademikas 1992; Blažienė 1987; Fizikos istorija 1988; LTE II 1977: 255; Makariūnienė 1990, 1994, 2001; MLTE I 1966: 262; Šenavičienė 1982; Šiuolaikinė fizika 1997).

A tudomány nemzeti kultúrában betöltött jelentőségének mély tudatában P. Brazdžiūnas úgy vélte, hogy annak fejlesztéséhez elengedhetetlen a litván tudományos nyelv, különösen pedig a terminológia. Aligha véletlen, hogy professzorként munkáinak háromnegyedét litvánul publikálta (Blažienė 1987). Egész életében foglalkoztatta a litván fizikai terminológia szabványosítása és egységesítése. 1958-ban a Fizikai terminológiai szótár (a továbbiakban: F) előszavában ezt írta: „A pontos fogalmak kifejezéséhez pontos, szigorú és egységesen használt terminológiára van szükség. Jelenleg azonban köztársaságunk fizikusai által használt terminusok nem rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal: nagyon gyakran ugyanannak a fogalomnak a kifejezésére két, sőt akár három terminust is használnak; előfordulnak sikertelen új szóalkotások, különösen a fordításban készült népszerű fizikai irodalomban; olykor pedig már megszilárdult, megszokott terminusokat változtatnak meg stb. Ezért rendezni kell a fizikai terminológiát – ez fontos és sürgős feladat” (F 1958:

92 Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos…

3). A pontos, szigorú és egységesen értelmezhető terminológiai elveket következetesen alkalmazta tudományos művei, valamint ismeretterjesztő cikkei és tankönyvei írásakor is. Ez világosan látható P. Brazdžiūnas professzor felsőoktatási tankönyvéből, a Általános fizikából, amely mintegy negyven évvel az első litván nyelvű felsőoktatási fizikatankönyv, V. Čepinskis Fizikai előadásainak megjelenése után látott napvilágot.

A tankönyv négy részből áll. Az első hármat az Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, a negyediket a „Mintis” Kiadó adta ki. Az egyes részek terjedelme hozzávetőleg azonos: 1. rész: Mechanika és molekuláris fizika, 1960, 416 o.; 2. rész: Elektromosság és elektromágnesesség, 1961, 407 o.; 3. rész: Optika, 1963, 359 o.; 4. rész (cím nélkül), 1965, 438 o. Mindegyik részt szakemberek bírálták el, kedvező értékelést kapott, és külön kiemelték, hogy a tankönyv világos, jó és helyes nyelven íródott (Jonaitis 1962: 175; Puodžiukynas 1962: 37).

Henrikas Horodničius megfogalmazása szerint: „Az Általános fizika IV. része lezárja P. Brazdžiūnas professzor nagy terjedelmű és a litván fizikusok, valamint más egzakt tudományok képviselői számára igen szükséges művét. Litván nyelven V. Čepinskis Fizikai előadásai után – amelyeket sietve írtak, számos módszertani hiányossággal terheltek, és mára bibliográfiai ritkaságnak számítanak – ez az első ilyen terjedelmű, egységesen magas színvonalon megírt fizikai munka. A modern fizika valamennyi ágát felöleli, és – ami különösen az utolsó, IV. kötetben szembetűnő – a fizika legújabb eredményeiről is tájékoztat” (Horodničius 1967: 877).

A szakemberek ilyen kedvező értékelése után érdemes megvizsgálni, milyen P. Brazdžiūnas professzor Általános fizikájának terminológiája, és miben különbözik V. Čepinskis Fizikai előadásainak terminológiájától. A cikk ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

2. A TANKÖNYV ÁLTALÁNOS FIZIKA TERMINUSAI. FELÉPÍTÉSÜK ÉS EREDETÜK

2.1. A fizika szorosan összefügg az elektronikával, az elektrotechnikával, a rádiótechnikával, a technikával és más fizikai, valamint technológiai tudományokkal, ezért P. Brazdžiūnas Általános fizikájában is szerepelnek e tudományok általános szakkifejezései, például: környezet BF III 173, tekercselés BF II 314, vihar BF II 164, mennyiség BF I 30, rács BF IV 379, vas BF II 208, lánc BF II 72, mennydörgés BF II 143, horgony BF II 318, feszültség BF II 145, mozgás BF I 53, szalag BF II 347, hurok BF II 58, töltés BF III 35, fok BF II 116, lencse BF III 323, ötvözet BF I 354, nyom BF II 272, köteg BF II 271, adalék BF II 103, terület BF

Terminologija | 2007 | 14 9 3

II 57, šerdìs BF II 190, takas BF II 272, tarpas BF II 150, vanduo BF I 131, vidurkis BF II 41, virpesys BF II 333, ženklas BF I 189 ir kt.

Dalį Bendrosios fizikos terminų galima rasti jau Keleivyje (1849–1880), Aušroje (1883–1886), Populariszkame rankvedyje fyzikos (1889), K. Šake-nio Fizikoje (1920), rankraštiniame J. Končiaus Fizikos vadovėlyje (1919) ir žodynėlyje Terminai fizikos reikalams (1923–1924), V. Čepinskio Fizikos paskaitose (1923–1926). Vadinasi, tokie terminai iki XX a. antrosios pusės turėjo jau per 100 metų, o jeigu skaičiuotume iki šių dienų, tai ir 150 metų vartosenos tradiciją, pvz.: ašìs BF I 344, plg. K 1851 25 98¹, PF 11, ŠF II 60, 726T², FP I 93, aszis A 1884 5–6 209; aukštis BF I 134, plg. ŠF I 88, augštis FP I 33, augsztis A 1884 5–6 167; būvis BF I 221, plg. buvis A 1886 1 28; garai BF I 327, plg. A 1884 5–6 171; kibirķštis BF II 145, plg. K 1851 11 42–43, ŠF II 76, FP VII 114, kibirksztis A 1885 10–11 319; medžiaga BF II 42, plg. KF 2, ŠF III 10–11, 108T, FP VII 13, medega A 1883 2 48, PF 3, medžgina KF 2; oras BF II 139, plg. K 1850 6 24; saulė BF II 8, plg. A 1886 6 177; spindulys BF III 35, plg. K 1852 24 96, KF 159, ŠF III 14, 1417T, FP VI 6; srovė BF I 132, plg. K 1851 11 43, A 1886 6 177, ŠF II 71, 544T, FP VI 7, srioė A 1885 10–11 319; stulpas BF II 7, plg. K 1851 11 43; šiluma BF I 324, plg. sziluma A 1883 6 173; šilima K 1851 11 42, KF 147, ŠF I 11, 1275T, FP III 3, szilima A 1884 5–6 171; šviesa BF III 71, plg PF 82, ŠF III 50, FP VI 6, szviesa A 1884 5–6 195; žaibas BF II 6, plg. K 1856 27 107, PF 96, ŠF II 76, FP VII 122 ir kt.

Kiek trumpesnę vartosenos tradiciją turinčius galima laikyti šiuos terminus, pvz.: banga BF I 173, plg. ŠF III 74, FP VI 113; branduolys BF IV 196, plg. FP III 80; dalelė BF IV 196, plg. PF 41, ŠF I 113, FP IV 34; darbas BF I 45, plg. KF 160, ŠF III 91, 789T, FP VII 332; dėsnis BF I 364, plg. FP I 25; dujos BF II 133, plg. ŠF I 77, FP VII 385, duja KF 161; ypatybė BF II 62, plg. PF 82, FP VII 263; jėga BF I 28, plg. KF 39, ŠF I 24, 386T, FP II 48; kampas BF II 49, plg. ŠF III 72, 1321T, FP I 87; kelias BF II 90, plg. FP I 13; kiekis BF II 6, plg. FP VII 34; kryptis BF II 13, plg. FP I 9; krosnis BF II 87, plg. FP VII 187; kūnas BF III 35, plg. KF 157, ŠF III 35, 1377T, FP I 62; lankas BF II 149, plg. ŠF II 51, FP VII 187; laukas BF II 6, plg. ŠF II 56, FP VII 313; lygtis BF I 223, plg. FP VI 55; paviršius BF III 130, plg. ŠF II 17, 915T, FP VI 56; petys BF I 53, plg. ŠF I 15, petis

¹ Az első számjegyek a Keleivio és az Aušros kiadásának évét, a másodikak a számot, a harmadikak pedig az oldalt jelölik.

² A szám a „Terminai fizikos reikalams” szójegyzék (a továbbiakban: T) terminusszámát jelöli.

94 Angėlė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

FP I 64; plokštelė BF II 25, plg. ŠF II 31, FP IV 39; plokštuma BF II 162, plg. FP I 80; pusiausvyra BF I 99, plg. 1028T, FP I 63, pusiausvyra ŠF I 40; reikšmė BF I 9, plg. FP I 35; reiškinys BF II 5, plg. FP I 3; rutulys BF II 25, plg. ŠF III 90, FP I 66; santykis BF II 153, plg. FP VI 58; skaičius BF IV 79, plg. FP VII 421; sluoksnis BF II 245, plg. ŠF III 69, sluoksnys PF 65, sluogsnis FP II 3; srautas BF III 22, plg. sriautas FP VII 59; šaltinis BF II 6, plg. FP VI 47; taisyklė BF II 102, plg. FP VII 167; taškas BF III 35, plg. FP IV 37; tinklas BF II 364, plg. FP VII 192; vainikas BF II 146, plg FP VII 387; vamzdis BF II 267, plg. FP VII 385; varža BF II 72, plg. FP VII 167; versmė BF II 14, plg. FP VI 7; vienetas BF I 30, plg. FP I 12; žemė BF II 21, plg. FP I 39; žiedas BF II 99, plg. ŠF II 71, FP VII 283; žvakė BF III 22, plg. FP VI 9 ir kt.

2.2. Szerkezetüket tekintve az általános fizika terminusai, mint általában minden tudományterület terminusai, egyszavasak és összetettek. Az egyszavas terminusok többsége a litván nyelv köznyelvi szavainak terminussá vált alakja és képzett szó. A képzett szavak között túlnyomórészt képzőkkel és ragokkal képzett alakok, kisebb számban igekötős származékok és összetételek találhatók.

2.2.1. Az igékből képzett alakok között a legtöbb igei absztraktum, vagyis cselekvésnevek, amelyek képzői: –imas/–ymas, például: apgręžimas BF IV 110, apsigręžimas BF IV 240, atsispindėjimas BF III 38, atsistūmimas BF II 5, atskaitymas BF I 40, didinimas BF III 44, dvejinimasis BF II 347, irimas BF II 145, išbarstymas BF III 206, išlaisvinimas BF III 244, išplitimas BF III 126, išsigimimas BF I 297, išsilaikymas BF I 49, išsiplėtimas BF II 143, išspaudimas BF II 5, jungimas BF II 306, kritimas BF II 151, lūžimas BF I 186, pasikeitimas BF II 98, pasiskirstymas BF I 293, pasisukimas BF I 193, pasukimas BF I 349, pasvirimas BF II 162, pernešimas BF II 101, pramušimas BF II 108, praretinimas BF II 155, praskaidrinimas BF III 124, prisotinimas BF I 332, regėjimas BF III 95, skaldymas BF IV 193, skilimas BF II 115, spinduliavimas BF IV 269, srovenimas BF II 330, stingimas BF I 337, sutankėjimas BF II 23, sutrikimas BF II 7, švytėjimas BF II 146, telkimasis BF II 111, virtimas BF II 98 stb.

Az ilyen, ugyanazzal a képzővel –imas/–ymas képzett alakok egy része V. Čepinskis Fizikos paskaitose című művében is megtalálható (Kaulakienė 2006: 80–81).

A V. Čepinskis Fizikos paskaitų és P. Brazdžiūnas általános fizika című művében szereplő, konkretizálódott –imas képzős származékok némelyike a cselekvés eredményét megnevező főnévnek tekinthető, például: apsireiškimas „jelenség”: „A mai fizika tárgya és feladata a természet azon apsireiškimų jelenségeinek vizsgálata, amelyekre …”

Terminologija | 2007 | 14

95

… a testek összetétele, vagyis anyaguk, egyáltalán nem változik” FP I 4; meghajlás „görbület”: „Az árnyékok keletkezése azt bizonyítja, hogy a fény egyenes vonalakban terjed, mindenféle elhajlás nélkül” FP VI 4; feszítés „feszültség”: „Vagyis az elektromos feszítés csak a közegben hat, és a vezető felületén ér véget” FP VII 55; telítődés „telítettség”: „Ezt telítődési görbének nevezik” BF I 332; nyomás „nyomás”: „Ezeket a további nyomásokat hangnyomásnak, vagy akusztikus nyomásnak nevezik” BF I 193; átalakulás „átmenet”: „Az elsőrendű fázis-átalakulások közé az ilyeneket soroljuk <...>” BF I 330; p-n átmenet „határfelület”: „Így a p-n átmenet szétválasztja a fény által létrehozott elektronokat és lyukakat <...>” BF III 255.

A átmenet kifejezést mind a Bendroji fizika című műben, mind általában az akkori fizikai kiadványokban használták az elektromos áramkörben létrejövő egy bizonyos fajta érintkezésre, amikor két anyagot összekapcsolnak, az elektron (vagy pozitron) állapotának megváltozására (például fényelnyelés vagy -kibocsátás során), valamint az anyag vagy az energia bizonyos változására. Következésképpen ugyanazt a kifejezést több különböző jelenségre alkalmazták. Terminológiai szempontból az ilyen többértelmű kifejezés megnehezíti a fogalom megértését, másrészt pedig a terminus differenciálatlan használata a szakemberek közötti kommunikációt is megnehezíti. Ezért az FTŽ lemondott az átmenet terminus használatáról, és a fenti fogalmakat litván terminusokkal nevezte meg: sandūra (asimetrinė, gilioji, puslaidininkių, pn, tiesinė, trauktinė ir pan.), šuolis (atvirkštinis, branduolinis, daugiakvantis, elektrono, vienadalis ir pan.), virsmas (branduolio, energijos, fazinis, savaiminis ir pan.) (Kaulakienė 1982: 41–42).

A cselekvés eredményét jelölő, -inys és -tis képzővel alkotott származékok valamivel kisebb csoportját alkotják például a következők: junginys BF II 157, lydinys BF I 354, reiškinys BF IV 409, sprendinys BF I 159, sukinys BF I 59, šovinys BF I 139; grūitis BF II 144, sudėtis BF II 106, šlytis BF I 111, trintis BF I 104 stb.; a szerszámok vagy a cselekvés végrehajtására szolgáló eszközök megnevezései, amelyeket az -iklis, -yklė, -uoklis, -uoklė, -tuvas képzőkkel alkotnak, például: degiklis BF I 142, ėmiklis BF II 60, maišiklis BF II 349, rodiklis BF II 93, skaitiklis BF IV 212, tirpiklis BF I 337, variklis BF I 302; svarstyklės BF I 310; sąruoklė BF I 95; daugintuvas BF II 254, garsintuvas BF IV 215, greitintuvas BF IV 217, imtuvas BF I 209, lygintuvas BF II 244, purkštuvas BF I 137, siųstuvas BF II 344, stiprintuvas BF IV 420; az alanyok és az igei tulajdonság hordozóinak megnevezései, amelyeket az -ėjas, -tojas képzőkkel alkotnak, például: [töltés] nešėjas BF II 47, [tömeges] spinduliuotojas BF II 348: „A kisebbségi töltéshordozók fémből félvezetőbe történő injektálását a jelek erősítésére használták fel” BF IV 14; „A tömegsugárzó által kibocsátott hullámok hullámhossza 50–0,082 mm között változott”

96 Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

BF II 349. Amint a szövegkörnyezetből kitűnik, ezek a terminusok bizonyos tárgyakat neveznek meg. Később megfelelő helyettesítőiként a kruvininkas (Klimavičius 2005: 210–214) és a spinduolis terminusokat javasolták; ezeket a fizikusok ma is használják, vö. FTŽ és RTŽ.

2.2.2. A főnevekből és melléknévi igenevekből képzett származékok között legnagyobb számban a -umas képzős tulajdonságnevek találhatók, például: -umas, apgręžiamumas BF III 36, apšviestumas BF III 23, aptakumas BF I 150, atsparumas BF I 107, daugialypumas BF IV 106, dažnumas BF IV 74, dėmėtumas BF II 164, galingumas BF I 47, įspūdingumas BF II 193, jautrumas BF II 107, judrumas BF II 117, kietumas BF I 108, klampumas BF I 139, kreivumas BF I 24, laidumas BF II 105, lyginumas BF IV 241, našumas BF III 33, neapibrėžtumas BF IV 173, nevienalytiškumas BF IV 239, pajėgumas BF III 294, pralaidumas BF II 199, ryškumas BF III 24, spūdumas BF I 114, statumas BF II 275, stiprumas BF I 86, šviesingumas BF III 96, talpumas BF II 131 stb.

Némelyikük megegyezik V. Čepinskis Fizikos paskaitų című művének -umas képzős származékaival (Kaulakienė 2006: 81).

Amint a példákból látható, néhány kivételtől eltekintve a Bendroji fizika -umas képzős származékainak többsége egyszerű, képzési szempontból nem összetett tövű melléknevekből jött létre. A Bendroji fizika című műben egy-egy, már korábbi fizikai kiadványokban is megtalálható, főnevekből -ininkas és -ynas képzővel alkotott terminus szerepel, például: laidininkas BF II 24, varžynas BF II 73.

Talán a legtöbb főnevekből képzett kicsinyítő képzős szó akad, amelyeknek specializált vagy átvitt jelentésük van. A Bendroji fizika II. részében például a következő kicsinyítő képzős szavak találhatók: eilutė BF II 18, gardelė BF II 103, juostelė BF II 34, kamštelis BF II 9, kilpelė BF II 176, lankelis BF II 37, lapelis BF II 9, narvelis BF II 111, pertvarėlė BF II 123, plokštelė BF II 25, rodyklėlė BF II 5, rutulėlis BF II 26, siūlelis BF II 86, skylutė BF II 25, stiebelis BF II 9, šepetėlis BF II 65, tarpelis BF II 336, tiltelis BF II 82, tinklelis BF II 25, veidrodėlis BF II 176, vilkelis BF II 197, zuikelis BF II 176, žiedelis BF II 69 stb. Kétségtelen, hogy a tankönyv más részeiben is legalább ennyi kicsinyítő képzős szó lenne. Úgy tűnik, arra lehet következtetni, hogy az akkori tudományos nyelvben a kis dolgokat hajlamosak voltak kicsinyítő képzős terminusokkal megnevezni, és azoknak specializált, sőt átvitt jelentést adni.

2.2.3. Az -a végződésű igékből alkotott végződéses származékok többsége, például: iškyla BF I 174, įtampa BF II 145, padala BF II 36, pakaita BF I 355, priemaiša BF II 103, sąveika BF II 7, valamint -is, -ys végződéssel, például: apybegis BF I 82, būvis BF I 216, iššvytis BF IV 419, nuotolis BF II 13, piūvis BF I 313,

Terminologija | 2007 | 14

97

A pokrypis BF IV 239, a poslinkis BF II 41, a pošvytis BF IV 418, a ryšys BF II 13, a smūgis BF II 142 stb. az esemény eredményét nevezik meg.

2.2.4. A -is végű főnevekből képzett végződéses származékok, például: aukštis BF I 134, dydis BF II 156, ilgis BF I 175, V. Čepinskis Fizikos paskaitų című tankönyvében is megtalálhatók (Kaulakienė 2006: 82).

2.2.5. P. Brazdžiūnas tankönyvében gyakran előforduló összetételek közül a következők említhetők: garsakalbis BF II 343, gretasienis BF II 18, laikrodis BF II 64, pusamžis BF IV 188, pusašė BF I 81, pusbangė BF IV 384, pusiaušvyra BF I 99, puslaidininkis BF I 357, pusšešėlis BF III 36, skerspjūvis BF I 138, tarpmazgis BF II 103, vandentiekis BF I 138, žaibolaidis BF II 68, žemėlapis BF II 162 stb.

2.3. A litván egyszavas terminusokon kívül az Bendrosios fizikos terminológiájának másik rétegét nemzetközi terminusok és hibrid alakok alkotják.

A nemzetközi egyszavas terminusok többsége latin és görög eredetű, például: absorbcija BF IV 384 (lat. absorb tio „felszívás”), akumuliatorius BF II 132 (lat. accumulator „gyűjtő”), anodas BF II 268 (gör. anodos „felfelé vezető út”), anizotropija BF I 343 (gör. anisos „egyenlőtlen” + gör. tropos „irány; tulajdonság”), deformacija BF I 106 (lat. deformatio „alakváltozás”), dispersija BF III 198 (lat. dispersio „szétszórás”), efektas BF II 110 (lat. effectus „hatás; eredmény”), emisija BF III 295 (lat. emissio „kisugárzás”), fononas BF IV 385 (gör. phōné „hang”), generatorius BF II 66 (lat. generator „előállító”), indikatorius BF II 60 (lat. indicator „jelző”), katodas BF II 114 (gör. kathodos „lefelé vezető út”), metodas BF II 236 (gör. methodos „kutatási út”), momentas BF II 53 (lat. momentum < moveo „mozgatom”), neutronas BF II 8 (lat. neutrum „egyik sem”), protonas BF II 8 (gör. prōtos „első”), rotacija BF IV 352 (lat. rotatio „forgás”), sistema BF I 329 (gör. systēma „felépítés”), struktūra BF IV 49 (lat. structura), teorija BF II 106 (gör. theōria „kutatás”), termodinamika BF I 279 (gör. thermos „meleg” + gör. dynamikos „erő”), vektorius BF I 30 (lat. vector „hordozó”) stb.

Mindössze néhány tucat nemzetközi terminus került közvetlenül vagy közvetítő nyelveken át az angolból, például: strimeris BF II 144 (angol stream „folyni”), trekas BF II 272 (angol track „nyom”) stb., illetve angolból, de latin eredetűek, például: impedansas BF II 291 (angol impedance < lat. impedio „akadályozom”), kohereris BF II 337 (angol coherer < lat. cohaerere); a franciából például: barjeras BF II 249 (francia barrière), biuretė BF II 114 (francia burette), izoliatorius BF II 24 (francia isolateur), kontūras BF II 333 (francia contour), relė BF II 208 (francia relais), illetve latin vagy görög eredetűek – a francián keresztül

98 Angėlė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

a nyelvbe, például: kondensatorius BF II 30 (francia condensateur < lat. condenco „besűrítek”), poliarizacija BF III 168 (francia polarisation < gör. polos „tengely”), rezonansas BF I 164 (francia résonance < lat. resonans „visszhangzik”), statistika BF IV 205 (francia statistique < lat. status „állapot”); német vagy holland nyelvekből például: dreifas BF II 94 (holland drifen „hajtani”), droselis BF II 293 (német drosseln „csillapítani”), konduktansas BF II 293 (német Konduktanz), lempa BF II 273 (német Lampe) stb.

Kai kuriuos P. Brazdžiūno vadovėlio Bendroji fizika tarptautinius terminus, išlikusius iki šių dienų, galima rasti jau ankstesniuose fizikos leidiniuose, pvz.: centras BF I 41, plg. ŠF I 40, FP I 87; dina BF I 30, plg. F III 84, FP I 56; elektra BF II 8, plg. A 1883 8–10 281, PF 94, F II 29, FP VII 385; elektrolitas BF II 117, plg. F II 44, FP VII 204; energija BF IV 388, plg. F III 91, FP I 56; fizika BF I 7, plg. F I 3, FP I Prakalba, kvizika A 1884 1–3 35; gramas BF I 30, plg. F I 3, FP I 11; konstanta BF II 41, plg. FP VII 82; linija BF II 160, plg. PF 5, FP VI 3; magnetas BF II 157, plg. K 1851 11 42, F II 11, FP VII 3, magnasas A 1885 10–11 319; magnetizmas BF II 200, plg. FP VII 3, magnetismas A 1886 6 170, magnetystė K 1851 12 46; masė BF IV 25, plg. ŠF III 84, FP I 24; mašina BF I 100, plg. FP I 61, maszina A 1884 5–6 168, maszyna A 1885 9 288; materija BF II 13, plg. A 1886 5 140, FP VII 385; mechanika BF I 13, plg. FP I 69, mekanika ŠF III 84, mēkanika A 1883 7 207; motoras BF II 306, plg. ŠF II 75, FP VII 313; pol(i)us BF II 138, plg. A 1885 10–11 320, ŠF II 6, polis A 1884 5–6 209, FP VII 249; spektras BF III 125, plg. PF 89, ŠF II 6, FP VII 3 ir kt.

A fent említett nemzetközi terminusok tehát már régóta használatosak a litván fizikai terminológiában – némelyikük 120–150 éve. Ezenkívül ezek egy részének mai, megszokott és kétséget nem ébresztő fonetikai vagy morfológiai alakját a Bendrojoje fizikoje rögzítette, például: amplitudė BF I 173, anijonas BF II 115, baterija BF II 138, cilindras BF II 171, formulė BF I 129, grammolekulė BF I 220, hipotezė BF I 7, jonas BF II 110, molekulė BF IV 26, osmosas BF I 337, skalė BF I 223 stb.

Az egyenlő értékű görbék elnevezésére P. Brazdžiūnas a következő morfológiai alakokat választotta: izodinama (egyenlő erősségű görbe), izogona (egyenlő eltérésű görbe), izoklina (egyenlő hajlású görbe) BF II 164, vö. továbbá izobara, izochora, izogona, izoklina, izoterma, izotropa F 1958: 38–39; ezeket néhány évtizeddel később a következőkre változtatták: izobarė, izobatė, izochorė, izochromatė, izochronė, izodinama, izogonė, izotačė, izotermė FTŽ 1979. A 2007-ben megjelent új Fizikos terminų žodyne azonban ismét visszatértek a P. Brazdžiūnas tankönyvében közölt, e görbék neveire vonatkozó morfológiai alakokhoz.

Terminologija | 2007 | 14

99

A Bendrosios fizikos tankönyvben különböző eredetű elemekből és affixumokból alkotott hibrid terminusok is szerepelnek. Ilyenek például: 1) nemzetközi alapszó és litván affixum, pontosabban az -imas képző, pl.: autofazavimas BF IV 218 (: autofazavo), įelektrinimas BF II 5 (: įelektri-no), išsielektrinimas BF II 7 (: išsielektrino), persielektrinimas BF II 141 (: per-sielektrino), įmagnetėjimas BF II 190 (: įmagnetėjo), įmagnetinimas BF II 202 (: įmagnetino), jonizavimas BF IV 210 (: jonizavo); -umas, pl.: elastingumas BF I 115 (: elastingas), intensyvumas BF IV 366 (: intensyvus), koherentiš-kumas BF III 106 (: koherentiškas), multipletumas BF IV 107 (: multipletus), poliarizuojamumas BF III 174 (: poliarizuojamas), proporcingumas BF I 107 (: proporcingas), radioaktyvumas BF IV 195 (: radioaktyvus), reliatyvumas BF III 286 (: reliatyvus), stabilumas BF IV 258 (: stabilus) stb.; 2) litván alapszó és nemzetközi elem, pl.: ampervalanda BF II 71, ampervija BF II 185, antidalelė BF IV 200, antimagzis BF I 174, an-timedžiaga BF IV 336, bilėšis BF III 109, elektrovara BF II 90, fotodaugintu-vas BF II 255, fotolaidumas BF III 248, fotoplokštelė BF IV 206, fotosluoksnis BF IV 208, fotosrovė BF III 240, fotovarža BF III 248, hiperbranduolys BF IV 330, kilovatvalanda BF II 86, magnetovara BF II 183, ortovandenilis BF IV 367, paravandenilis BF IV 367, piezoašis BF II 63, piezogarsikal-bis BF II 60, superlaidininkis BF II 98, superlaidumas BF II 97, supertakumas BF II 100, termoelektrovara BF II 256, termokryžius BF II 258, ultragarsas BF I 207 stb.

Az így alkotottak között néhány melléknév vagy igenév is van, amelyek összetett terminusok alárendelt elemeként szerepelnek, pl.: antiužtveriamasis [sluoksnis] BF II 245, autosvyruojanti [sistema] BF I 170, elektroneigiamos [dujos] BF I 217, hipersmulkioji [struktūra] BF IV 139, ultraprarė­tintas [būvis] BF I 257, ul-tratrumpoji [radijo banga] BF II 348 stb.

2.4. A tankönyvben minden bizonnyal a legtöbb az összetett – két- és háromszavas – terminus. Fő elemük szerint bizonyos terminológiai csoportokat és alcsoportokat alkothatnak, például:

tengely: elektromos t. BF II 10, ferde t. BF II 36, mágneses t. BF II 158, nem poláris t. BF II 61, optikai t. BF II 61, poláris t. BF II 61, ferroelektromos t. BF II 57;

hullám: rugalmas h. BF II 63, elektromágneses h. BF II 331, elektronh. BF III 315, fázish. BF III 313, hosszirányú h. BF I 175, kisugárzott rádióh. BF II 345, koherens h. BF III 107, mikrohullámú rádióh. BF II 358, csillapítatlan rádióh. BF II 340, sík h. BF I 183, rádióh. BF III 19, gömbh. BF I

100

Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

183, transzverzális h. BF I 175, terjedő h. BF I 173, lökésh. BF I 150, állóh. BF I 181, de álló h. BF III 127, álló elektromágneses h. BF II 336, fényh. BF III 128, ultrahangh. BF II 63, ultrarövid rádióh. BF II 348;

törvény: Ampère-t. BF II 172, általánosított Coulomb-t. BF II 54, Biot–Savart-t. BF II 168, elektromágneses indukció t. BF II 6, Faraday-t. BF II 120, Faraday elektrolízis-t. BF II 110, Faraday indukciós t. BF II 324, Fermi-eloszlási t. BF II 91, Kepler-t. BF II 12, Curie-t. BF II 194, klasszikus (Maxwell-féle) eloszlási t. BF II 91, Coulomb-t. BF II 11, Lenz-t. BF II 226, Maxwell-eloszlási t. BF II 91, Ohm-t. BF II 109, hígítási t. BF II 117, Poiseuille-t. BF II 108;

energia: aktivációs e. BF II 109, atomenergia BF I 48, kémiai e. BF I 48, elektromos e. BF I 48, az elektromos tér e. BF II 34, elektrokinetikus e. BF II 230, elektromágneses e. BF I 48, az elektron kinetikus e. BF II 142, az elektromos áram e. BF II 85, a feltöltött vezető e. BF II 34, ionizációs e. BF II 142, az ion aktivációs e. BF II 110, kinetikus e. BF I 46, szabad e. BF I 297, mágneses e. BF I 48, mechanikai e. BF I 48, nullponti e. BF I 361, felületi e. BF I 308, potenciális e. BF I 47, a potenciálgát e. BF II 249, kötési e. BF I 359, sugárzási e. BF I 48, felhalmozott e. BF II 34, kötött e. BF I 297, gerjesztési e. BF II 106, hőenergia BF I 48;

sebesség: elektronsebesség BF II 142, szögsebesség BF I 26, katódrészecskék sebessége BF II 153, kritikus sebesség BF II 187, pillanatnyi sebesség BF I 20, állandó sebesség BF II 139, relativisztikus sebesség BF I 36, fénysebesség BF II 187, vezetési sebesség BF I 36, átlagsebesség BF I 20;

erő: atomerő BF II 42, taszítóerő BF II 158, elektromos erő BF II 13, elektrosztatikus erő BF II 117, elektromotoros erő BF II 79, gravitációs erő BF II 12, tehetetlenségi erő BF II 89, változó ponderomotoros erő BF II 177, irányító erő BF II 43, Coulomb-erő BF II 13, de Coulomb-féle taszítóerő BF II 24, magnetomotoros erő BF II 183, molekulák közötti erő BF II 42, ponderomotoros erő BF II 173, intermolekuláris erő BF II 133, termoelektromotoros erő BF II 256, vonzóerő BF II 158, vegyértékerő BF II 117;

kristály: dielektromos k. BF II 110, kétoptikai tengelyű k. BF I 344, ionos k. BF II 42, molekuláris k. BF I 357, ferroelektromos k. BF II 57, folyadékk. BF I 344, vegyértékk. BF I 357, egyoptikai tengelyű k. BF I 344;

töltés: elektromos t. BF II 8: részecske elektromos töltése BF II 40, elemi elektromos töltés BF II 38, térfogati elektromos töltés³ BF II 9, indukált elektromos töltés BF II 27, pa-

³ Ezen és más összetett terminusok esetében, amelyek fő eleme a krūvis „töltés” vagy a srovė „áram” terminus (lásd alább), az alárendelt

Terminologija | 2007 | 14 101

felszíni elektromos töltés BF II 10, fajlagos elektromos töltés BF II 89, kötött elektromos töltés BF II 45, pontszerű elektromos töltés BF II 9, térfogati elektromos töltés BF II 71, indukált töltés BF II 26, a dipólus negatív töltése BF II 55, felületi töltés BF II 45, a dipólus pozitív töltése BF II 55, de pozitív térfogati töltés BF II 144;

vezetés: defektusos vezetés BF II 105, gázok elektromos vezetése BF II 133, elektromos vezetés BF II 72, elektronvezetés BF IV 389, önfenntartó gázkisülés BF II 135, levegővezetés BF II 68, szennyezéses félvezető-vezetés BF II 104, saját félvezető-vezetés BF II 104, lyukvezetés BF IV 389, fajlagos vezetés BF II 73, hővezetés BF II 101;

mező: elektromos mező BF II 6, elektromos erőtér BF II 13, elektromágneses mező BF II 324, kritikus mágneses mező BF II 210, mágneses mező BF II 6, mágneses erőtér BF II 159, megsemmisítő elektromos mező BF II 59, polarizáló külső mező BF II 27, potenciálmező BF II 22, szolenoid erőtere BF II 183, forgó mágneses mező BF II 307, örvényes, forrásmentes mező BF II 183, örvényes elektromos mező BF II 325, homogén mágneses mező BF II 99, a Föld elektromos mezője BF II 66, a Föld mágneses mezeje BF II 162;

sugarak: elektronsugarak BF II 106, gamma-sugarak BF II 106, csatornasugarak BF II 154, katódsugarak BF II 153, kozmikus sugarak BF II 135, neutronsugarak BF II 106, röntgensugarak BF II 153, kemény röntgensugarak BF II 155, lágy röntgensugarak BF II 155, fénysugarak BF III 35;

áram: örvényáram BF II 301, extraáram BF II 229, elektromos áram BF II 70: kétfázisú elektromos áram BF II 304, Foucault-áram BF II 232, töltőáram BF II 131, kisülési áram BF II 131, váltakozó elektromos áram BF II 286, konvekciós áram BF II 170, kvázistacionárius elektromos áram BF II 287, molekuláris elektromos áram BF II 159, egyenáram BF II 69, nem stacionárius elektromos áram BF II 286, eltolási áram BF II 325, stacionárius áram BF II 286, háromfázisú elektromos áram BF II 305; ideális folyadékok áramlása BF I 132, ionizációs áram BF II 135, koncentrációs áram BF I 346, konvekciós áramlás BF II 68, vezetési áram BF II 325, lamináris áramlás BF I 131, telített ionizációs áram BF II 138, folyadékáramlás BF I 131, stacionárius áramlás BF I 132, nyugvó levegő áramlása BF II 68, turbulens áramlás BF I 131 stb.

P. Brazdžiūno Általános fizika című művében a specifikus terminusokból jóval több van, mint V. Čepinskis Fizikai előadások című munkájában. Emellett a két tankönyvben a különböző fogalmakat megnevező általános és specifikus terminusok egy része is eltér, például:

az „elektromosság” összetevő fölöslegesnek tűnik, vö. FTŽ: térfogati töltés, fajlagos töltés, ponttöltés, térfogati töltés; kétfázisú áram, Fuko-áram, váltakozó áram, konvekciós áram, kvázistacionárius áram, nem stacionárius áram, egyenáram, stacionárius áram. elektromosság

102

Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

hullám: transzverzális hullám BF I 175 és keresztirányú hullám FP I 56;

állapot BF I 221 és állapot FP VII 206;

elem: koncentrációs elem BF II 123 és koncentrációs elem FP VII 223;

energia: kémiai energia BF I 48 és kémiai energia FP I 60, elektromos energia BF I 48 és villamos energia FP I 60, potenciális energia BF I 47 és potenciális energia FP I 59, hőenergia BF I 48 és hőenergia FP I 60;

sebesség BF I 26: szögsebesség BF I 26, egyenletes sebesség BF I 19–20, átlagsebesség BF I 26 és gyorsaság FP I 85: szögsebesség FP I 85, egyenletes sebesség FP I 52, átlagsebesség FP I 17;

erő: elektromotoros erő BF II 79 és elektromotoros erő FP VII 167, súrlódási erő BF I 103 és dörzsölési erő, súrlódási erő FP I 27;

jelenség BF II 6: piezoelektromos jelenség BF II 61 és fenomén FP VII 1: piezoelektromos jelenség FP VII 118;

áram: kétfázisú elektromos áram BF II 304 és kétfázisú áram FP VII 334, háromfázisú elektromos áram BF II 305 és háromfázisú áram FP VII 334;

inga BF I 95 és inga FP I 90 stb.

Azonban mindkét tankönyvben számos olyan sajátos terminus található, amely megegyezik a másikban szereplővel (Kaulakienė 2006: 87). Ez azt mutatja, hogy az akkori fizikai terminusok egy része már megszilárdult. Különösen sok maradt fenn mindmáig a Általános fizika terminusai közül, vö.:

elektromos, mágneses, optikai tengely;

elektromágneses, elektronikus, hosszanti, sík⁴ (FTŽ sík), rádió-, gömb-, keresztirányú, terjedő (FTŽ terjedő), fény-, ultrahanghullám;

Ampère-, Bio-Savart (FTŽ Bio és Savart), Faraday-féle indukciós, Kepler-, Curie-, Coulomb-, Ohm-törvény;

aktivációs, atom-, kémiai, elektromos téri, elektrokémiai, elektromágneses, kinetikai, szabad, mágneses téri, zérus-, kötési, sugárzási, felhalmozott (FTŽ felhalmozott), kötött, gerjesztési, hőenergia;

szög-, pillanatnyi, állandó (FTŽ állandó), fény-, átlagsebesség;

atom-, elektromos, elektrosztatikus, elektromotoros, gravitációs, tehetetlenségi, mágnesmotoros, ponderomotoros, intermolekuláris, termoelektromotoros, vonzóerő;

kétfázisú, ionos, molekuláris, ferroelektromos, folyadékkristály;

elektromos, elemi (FTŽ elemi) elektromos, indukált (FTŽ indukált) elektromos, kötött elektromos töltés;

elektromos, elektronikus, félvezető saját, lyuk-, fajlagos vezetőképesség;

⁴ Az Általános fizika összetett terminusainak többségében a mellékes tagok, amelyeket melléknevek vagy igenevek alkotnak, jelző nélküli alakúak.

Terminologija | 2007 | 14

1 0 3

elektromos, elektromágneses, mágneses, potenciális, szolenoidális mező; gamma-, csatorna-, katód-, kemény röntgen- (FTŽ Rentgeno), lágy röntgen- (FTŽ Rentgeno), röntgen- (FTŽ Rentgeno), kozmikus sugarak stb.

Az eddig használt Általános fizika tankönyv terminusainak ilyen bősége azt mutatja, hogy mind a tankönyv szerzője, mind a szerkesztők jelentős normatív munkát végeztek. A szerző véleménye szerint talán csak néhány kétes, két- vagy háromszavas összetett terminust írnak idézőjelbe, például: „a mágnesesség mennyisége” BF II 157, az „anyagi pont” modellje BF II 91, a „súrlódás” ereje BF II 89, bár némelyiküket mindmáig használják: anyagi pont, súrlódási erő (FTŽ).

A tankönyvben négy-, sőt ötszavas összetett terminusok is előfordulnak, amelyek többnyire alfejezetcímként szerepelnek, vagy a szövegben dőlt betűvel vannak kiemelve, például:

komponens⁵: az elektromos térerősség k. BF II 18; energia: az elektromos áramok mágneses e. BF II 231; generátor: a mikrohullámú g. BF II 352, csillapítatlan rádióhullámok g. BF II 340, a fékező elektromos mező g. BF II 349, a forgó elektromos áram g. BF II 318, ultrarövid rádióhullámok g. BF II 348; sebesség: az elektron keringési szögsebessége BF II 195; tehetetlenség: az elektromos töltéshordozók t. BF II 90; erő: a mágneses pólusok kölcsönhatási e. BF II 157, a mágneses mező ponderomotoros ereje BF II 172; együttható: a gáz belső súrlódási e. BF II 41, az ideális gázok tágulási e. BF II 96, a fémek ellenállásának hőmérsékleti e. BF II 95, a röntgensugarak abszorpciós e. BF II 156, a fajlagos elektromos polarizáció e. BF II 53; töltés: ellentétes előjelű elektromos t. BF II 35; vezetőképesség: a gázok önfenntartó elektromos v. BF II 133, de a gázok nem önfenntartó elektromos v. BF II 133; rendszer: a mágneses egységek abszolút Gauss-rendszere BF II 160, az abszolút gyakorlati egységek MKSA-rendszere BF II 188; sugárzás: vízforrások radioaktív s. BF II 135; áram: hallható frekvenciájú elektromos á. BF II 177, szinuszos váltakozó elektromos á. BF II 287, háromfázisú váltakozó elektromos á. BF II 304; kapacitás: a Földgömb elektromos k. BF II 31;

⁵Az ilyen, főnévi igenevekből vagy melléknevekből álló terminusokból P. Brazdžiūno Általános fizikájában egy-kettő akad, például: eredő: az összetevők e. BF II 225, a vonzóerők e. BF II 308; komponens: vízszintes k. BF II 49, érintő k. BF II 149, a mágneses momentum k. BF II 198, normális k. BF II 46, merőleges k. BF II 49; többszörös: az elemi elektromos töltés t. BF II 40; érintő: a gyűrű é. BF II 90.

104 Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

sűrűség: az elektromos mező energiájának s. BF II 35;

ellenállás: a váltakozó elektromos áram áramkörének e. BF II 288;

egység: a mágneses pólus erősségének e. BF II 158;

átalakulás: másodrendű fázisátalakulás BF II 98, elsőrendű fázisátalakulás BF II 98.

Egyes három- vagy négyszavas összetett terminusok szórendje kissé szokatlan, például: gázok elektromos vezetőképessége BF II 133, az elektródok elektrolitikus polarizációja BF II 119, az elektron kinetikus energiája BF II 142, az elektronok szabad úthossza BF II 90, az elektromosság diszkrét szerkezete BF II 38, az elektromos áramok mágneses energiája BF II 230, a grammatom mágneses momentuma BF II 193, az ionok szabad úthossza BF II 135, a katód termionos emissziója BF II 148, a vezetők elektromos polarizációja BF II 27, az anyag dielektromos polarizációja BF II 43, a fémek ellenállásának hőmérsékleti együtthatója BF II 95, az áram elektromos rezonanciája BF II 295, az ellenállás hőmérsékleti együtthatója BF II 96 stb.

A kevés összetett, kötőjeles terminus közül említésre méltók a következők: elektróda–kollektor BF II 253, elektróda–rács BF II 274, csepp–részecske BF II 39, szolenoid–toroid BF II 168, forrás–etalont BF III 21 stb.

3. A ÁLTALÁNOS FIZIKA TERMINUSAINAK SZINONIM ÉS VÁLTOZATI KIFEJEZÉSE

P. Brazdžiūnas Általános fizika című tankönyvében V. Čepinskis Fizikai előadásai című tankönyvéhez képest nagyon kevés a terminusok szinonim és változati kifejezésmódjára vonatkozó eset.

3.1. Néhány szinonim egyszavas terminus fordul elő, amelyeket az vagy megkülönböztető kötőszó kapcsol össze, amely előtt vessző állhat, de el is maradhat; vagy az egyik szinonim egyszavas terminust zárójelben adják meg, például: többszörösség, vagy multiplett BF IV 106, defektus, vagy befogás BF II 103, dielektrikum, vagy szigetelő BF II 24, emulzió vagy szuszpenzió BF I 333, coulomb, vagy amper-szekundum BF II 12, spin, vagy perdület BF II 204, forgás, vagy rotáció BF I 243, ellenállás-szabályozó, vagy reosztát BF II 76, wattóra vagy kilowattóra BF II 85;

tömeg (vagy súly) BF I 44, de a tömeg vagy a súly középpontja BF I 41, lebegés (lüktetés) BF I 179, kapcsolat (kohézió) BF I 216.

Kevés olyan fogalom van, amelyet összetett és egyszavas terminussal, vagy két, illetve több azonos jelentésű összetett terminussal neveznek meg. Az ilyen szinonim terminusokat szintén a megkülönböztető vagy kötőszó kapcsolja össze, vagy az egyiket zárójelben adják meg, például: kételektródás lámpa, vagy dióda BF II 273, hangszóródás, vagy diszperzió BF I 201, mágneseződés, vagy

Terminologija | 2007 | 14

105

mágneses polarizáció BF II 190, induktív ellenállás, vagy induktancia BF II 293, ionrekombináció, vagy molizáció BF II 116, de molizációs, vagy rekombinációs együttható BF II 116, első anód, vagy gyorsító elektróda BF II 268, önindukciós együttható, vagy önindukció BF II 229, kapacitív ellenállás, vagy konduktancia BF II 293, rezgő elektromos dipólus, vagy oszcillátor BF II 334; többszörös term (multiplett) BF IV 108 stb.

3.2. Valamivel több az olyan összetett terminus, amely szinonim alárendelt tagban tér el. Az ilyen terminusokat az vagy kötőszó kapcsolja össze, vagy egyikük zárójelben szerepel, például:

mozgási, vagy kinetikus energia BF I 46, szikra, vagy átütési potenciál BF II 144, kondenzációs, vagy Wilson-kamra BF II 271, a test térfogati, vagy térfogati tágulási együttható BF I 358, a test helyzeti, vagy potenciális energia BF I 47, lumineszcens, vagy nappali fényű elektromos izzók BF II 152, legkisebb, vagy elemi elektromos töltés BF II 40, molekuláris vonzási, vagy kohéziós nyomás BF I 308, inhomogén, vagy nem homogén mező BF II 55, félvezetők gerjesztési, vagy aktivációs energiája BF II 106, regeneratív, vagy visszacsatoló áramkörű vevő BF II 346, önindukciós, vagy extra áram BF II 229, lyukas, vagy p-típusú félvezető BF II 105, folyadékos, vagy elektrolitikus ellenállás BF II 77, összenyomhatósági, vagy kompressziós együttható BF I 114, áram felületi, vagy skinhatása BF II 234, húros, vagy fonalas elektrométer BF II 37, dermedési, vagy fagyáspont-hőmérséklet BF I 337, nyírási, vagy csavarási modulus BF I 111, vegyérték-elektron, vagy optikai elektron BF II 90, homogén mező BF II 55, azonos potenciálú, vagy ekvipotenciális felület BF II 22;

indukciós (vagy eltolási) vektor BF II 28, lassan változó (kvázistacionárius) elektromos áram BF II 183, molekuláris (moláris) hő BF I 243, termikus (rendezetlen) mozgási sebesség BF II 94.

Általában az első alkalommal említett terminusokat adják meg így, a szöveg további részében pedig csak az egyiket használják, például:

„Az elektron ilyen forgását spinnek, vagy perdületnek nevezzük. Az elektron forgása során járulékos mágneses spin-momentum keletkezik. Két szomszédos atom spin-mágneses momentuma a ferromágneses anyagban párhuzamosan irányul <...>“ BF II 204.

„<...> általában ellenállás-szabályozókat, vagy reosztátokat kapcsolunk az áramkörbe. E célból megváltoztatjuk az áramkör ellenállás-szabályozóinak ellenállását <...>. <...> A laboratóriumban leggyakrabban csúszóérintkezős ellenállás-szabályozókat használnak“ BF II 76, vö. még: dekád-, grafit-, platina- és huzalellenállás BF II 77.

106

Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos...

„A mozgó test energiáját mozgási, vagyis kinetikus energiának nevezzük. Differenciáljuk a kinetikus energia kifejezését <...>.” BF I 46. „A kinetikus energia sebesség szerinti deriváltja a mozgó test mozgásmennyiségét fejezi ki” BF I 47.

„Az olyan elektromos teret, amelynek térerőssége <...> mindenütt azonos, homogén, vagyis egyenletes térnek nevezzük” BF II 55. „Homogén elektromos térben a testre forgatónyomaték hat <...> homogén térben a dielektromos test az elektromos tér irányába billen <...>” BF II 56 stb.

Csak egy-egy eset fordul elő, amikor az összetett terminusok, amelyek szinonim melléktagjaikban különböznek, mindkét változatban végig szerepelnek a tankönyvben, például: „Ezt a fajta deformációt nyírásnak nevezzük. Azt a nyírással, vagy csavarási modulussal <...> jellemezzük. G a nyírás, vagy csavarási modulus, amely csak az anyag rugalmassági tulajdonságaitól függ. <...> ebben az esetben a G-t a nyírás, vagy csavarási modulus segítségével így fejezhetjük ki <...>” BF I 111.

3.3. A megjelölt összetett terminusok bővítményeinek szinonimikus kifejezésmódján kívül P. Brazdžiūno Általános fizikájában csak egy-egy esetben fordul elő az összetett terminusok bővítményeinek változatos kifejezésmódja, például: Joule-hő BF II 87 és Joule hője BF II 202, éterhipotézis BF II 6 és éterhipotézis BF II 52, Coulomb-erő BF II 13 és Coulomb-féle taszítóerő, pozitív dipólustöltés BF II 55 és pozitív térbeli töltés BF II 144 stb.

Az egyes szavas és összetett terminusok bővítményeinek szinonimikus és változatos kifejezésmódjára vonatkozó kevés esetből arra lehet következtetni, hogy P. Brazdžiūno Általános fizikájában a terminusok többsége már normatív formát kapott. Erre támaszkodtak a későbbi fizikai kiadványok szerzői és a fizikai terminológiai szótárak összeállítói is.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

P. Brazdžiūnas Általános fizikája volt a második litván nyelvű, négy részből álló, felsőoktatási fizikatankönyv, amely az első felsőoktatási fizikatankönyv – V. Čepinskis Fizikai előadásai – után mintegy negyven évvel jelent meg.

Mind az Általános fizika, mind a Fizikai előadások terminológiája nemcsak a szűkebb értelemben vett fizika terminusait foglalja magában, hanem általános, valamint a fizikai és technológiai tudományok más területeihez kapcsolódó fizikai terminusokat is.

2. Bendrosios fizikos terminiją sudaro suterminti paprastieji lietuvių kalbos žodžiai, dariniai ir tarptautiniai terminai. Iš vedinių dažniausiai priesagų -imas/-ymas, -umas, -ybė, -inys, -iklis, -yklė, -tuvas, galūnių -a, -is

Terminologija │ 2007 │ 14

107

Származékok és összetett szavak. Az összetett szavak közül gyakoribbak azok az alakulatok, amelyeknek második tagja igei eredetű.

A nemzetközi terminusok többsége latin vagy görög eredetű, illetve angol vagy francia közvetítéssel került át a latinból vagy a görögből.

3. Mind a Bendrosios fizikos, mind a Fizikos paskaitų tankönyvben igen sok az összetett, két- és háromszavas terminus, amelyek főtagjuk alapján bizonyos csoportokba sorolhatók. A Bendrosios fizikos tankönyvben összehasonlíthatatlanul több ilyen csoport van, mint a Fizikos paskaitose. A Bendrosios fizikos csoportokban szereplő összetett terminusok többségét mindmáig használják. Ez azt mutatja, hogy mind a tankönyv szerzője, mind a szerkesztők jelentős normatív munkát végeztek.

4. A Bendrosios fizikos kevés szinonim és változatbeli megfogalmazása – az egy- és összetett terminusok körében egyaránt – azt mutatja, hogy a P. Brazdžiūnas tankönyvében használt terminusok többsége akkorra már szabványosodott, és a későbbi fizikai terminográfiai kiadványok alapjául szolgált.

LITERATŪRA

Akademikas 1992: Akademikas Povilas Brazdžiūnas. Sudarytojai E. Balnytė, V. Kalesinskas, E. Makariūnienė, Vilnius.

Blažienė I. 1987: Povilas Brazdžiūnas. Literatūros rodyklė, Vilnius.

Fizikos istorija 1988: Fizikos istorija Lietuvoje. I (1579–1940). Autorių kolektyvas: P. Brazdžiūnas, H. Horodničius, H. Jonaitis, A. Puodžiukynas, I. Šenavičienė, Vilnius.

Horodničius H. 1967: Bibliografija, – Lietuvos fizikos rinkinys 7(4), 877–879.

Jonaitis H. 1962: Bibliografija. – Lietuvos fizikos rinkinys 2 (1/2), 175.

Kaulakienė A. 1982: Dėl kelių sudėtinių verstinių terminų. – Kalbos kultūra 43, 39–43.

Kaulakienė A. 2003: Lietuviškų fizikos vadovėlių elektros ir magnetizmo terminai. – Terminologija 10, 107–116.

Kaulakienė A. 2006: Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos fizikos vadovėlio terminija. – Terminologija 13, 76–96.

Klimavičius J. 2005: Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija, Vilnius.

LTE II 1977: Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 2, Vilnius.

Makariūnienė E. 1990: Povilas Brazdžiūnas. Kaunas.

Makariūnienė E., Klimka L. 1994: Lietuvos fizikų ir astronomų sąvadas, Vilnius.

Makariūnienė E., Klimka L. 2001: Lietuvos fizikų ir astronomų sąvadas, Vilnius.

MLTE I 1966: Mažoji lietuviškoji tarybinė enciklopedija 1, Vilnius.

Puodžiukynas A. 1962: Bendroji fizika. – Mokslas ir technika 3, 37.

Šenavičienė I. 1982: Fizikos raida Lietuvoje (1579–1940), Kaunas.

Šiuolaikinė fizika 1997: Šiuolaikinė fizika Lietuvoje. Sudarytojai: E. Makariūnienė, E. Rupšlaukis, D. Usorytė, Vilnius.

ŠALTINIAI

A – Aušra. Laikraštis, išleidžiamas per Dra. Bassanavičių (1883–1886).

BF – Brazdžiūnas P. Bendroji fizika. 1–4 d., Vilnius, 1960–1965.

F – Fizikos terminų žodynas. Red. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1958.

FP – Čepinskis V. Fizikos paskaitos. I–VII sk., Kaunas, 1923–1926.

FTŽ – Fizikos terminų žodynas. Vyr. red. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1979.

108 Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos…

K – Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešąs (1849–1879).

KF – Končius I. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms [Rankraštis] (VUBR. F1. F1039), 1919.

PF – Neris P. Populiariskas rankvedis fyzikos, Šenandoras, 1889.

RTŽ – Radioelektronikos terminų žodynas. Vyr. red. V. Palenskis, Vilnius, 2000.

ŠF – Šakenis K. Fizika, Tilžė, 1920.

T – Terminai fizikos reikalams. – Lietuva, 1923–1924.

TERMINOLOGY OF THE TEXTBOOK BENDROJI FIZIKA BY POVILAS BRAZDŽIŪNAS

Bendroji fizika (General physics) by Povilas Brazdžiūnas was the second original textbook of physics for universities in four parts written in Lithuanian. It was published approximately forty years after the first Lithuanian textbook of physics for higher schools Fizikos paskaitos (Lectures on physics) by V. Čepinskis.

The terminology of Bendroji fizika and Fizikos paskaitos consists not only of pure terms of physics, but also of general terms and terms of physics related to other fields of physical and technological sciences. In Bendroji fizika terms are terminologized common words, word formations and international terms.

Among the word formations the most frequent are derivatives with suffixes -imas/-ymas, -umas, -ybė, -inys, -iklis, -yklė, -tuvas, -alas and with endings -as and -is and compounds. Among the later more frequent are compounds with a verbal second element.

The majority of international terms are of Latin or Greek origin or have come from Latin or Greek through English or French.

In both textbooks Bendroji fizika and Fizikos paskaitos the majority of terms are two or three word complex terms, which could be separated into a few families of words according to their main element. In Bendroji fizika there are lots more of such families than in Fizikos paskaitos. The majority of complex terms from Bendroji fizika are still in use. This demonstrates how successful was the normalization performed by both the author and the editor of the textbook.

All surnames of foreign scientists, which make subordinate elements of complex terms in Bendroji fizika have adapted forms with Lithuanian endings according to their approximate pronunciation. It can be concluded that foreign surnames in the language of science from the middle of the 20^th century have an adapted form according to the pronunciation.

Sparing usage of synonyms and variants of simple or complex terms shows that the majority of terminology of Povilas Brazdžiūnas’ textbook was already normalized and became the basis for the subsequent terminographical publications of physics.

Gauta 2007-09-19

Angelė Kaulakienė, Lietuvių kalbos institutas, P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, E. paštas [email protected]

Terminologija | 2007 | 14

1 0 9