Profesoriaus Povilo Brazdžiūno „Bendrosios fizikos“ vadovėlio (1960–1965) terminija

92 Angelė Kaulakienė | Povilas Brazdžiūnas tankönyvének (1960–1965) terminológiája ANGELĖ KAULAKIENĖ Litván Nyelvi Intézet BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK 2007. szeptember 18-án volt 110 éve annak, hogy megszületett Povilas Brazdžiūnas akadémikus professzor – a litván modern kísérleti fizika úttörője. Ő volt Vincas Čepinskis professzor első tanítványa, a Litván Egyetemen ő készítette az első laboratóriumi fizikai munkákat, elsőként írt diplomamunkát fizikából, és az egyetem végzett hallgatói közül elsőként utazott külföldre, hogy elmélyítse kísérleti fizikai ismereteit (Makariūnienė 1990: 6). A Zürichi Egyetemen előadásokat hallgatott Erwin Schrödinger professzortól, aki éppen akkor tette közzé a hullámmechanikával kapcsolatos jelentős munkáit, a szemináriumokon pedig a XX. század legnevesebb fizikusaival, köztük Niels Bohrral is kapcsolatban állt (Šiuolaikinė fizika 1997: 280). Tanulmányai befejezése és a filozó doktori fokozat megszerzése után visszatért Litvániába, és ismét a Litván Egyetemen kezdett dolgozni. Kiemelkedő személyiségét, valamint tudósi és pedagógusi tevékenységének sokrétűségét számos Litvániában megjelent kiadvány tárgyalja (Akademikas 1992; Blažienė 1987; Fizikos istorija 1988; LTE II 1977: 255; Makariūnienė 1990, 1994, 2001; MLTE I 1966: 262; Šenavičienė 1982; Šiuolaikinė fizika 1997). P. Brazdžiūnas, teljes mértékben felismerve a tudomány fontosságát a nemzet kultúrája számára, azon a véleményen volt, hogy annak fejlesztéséhez szükség van litván tudományos nyelvre és különösen terminológiára. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a professzor munkáinak csaknem háromnegyedét litván nyelven publikálta (Blažienė 1987). Egész életében érdeklődött a litván fizikai terminológia szabványosításának és egységesítésének kérdései iránt. A Fizikos terminų žodynas (a továbbiakban – F) 1958. évi előszavában ezt írta: „A szigorú fogalmak kifejezéséhez pontos, szigorú és egységesen használt terminológiára van szükség. Jelenleg azonban köztársaságunk fizikusai által használt terminusok nem rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal: nagyon gyakran ugyanazon egy fogalom kifejezésére két, sőt akár három terminust is használnak, előfordulnak ügyetlen új képzések, különösen a fordított, népszerűsítő fizikairo­dalomban, néha pedig megváltoztatják a már meghonosodott, megszokott terminusokat és így tovább. Ezért a fizikai terminológiát rendezni kell – az ügy fontos és sürgős“ (F 1958: professzor Általános fizika... című Terminologija | 2007 | 14 93 3). A pontos, szigorú és egységesen értelmezhető terminológiai elveket követte mind tudományos művei, mind tudományos ismeretterjesztő cikkei és tankönyvei írásakor. Ez világosan látható P. Brazdžiūnas professzornak a felsőoktatási intézmények számára írt, Általános fizika című tankönyvéből, amely az első litván felsőoktatási fizikakönyv – V. Čepinskis Fizikai előadásai című műve – megjelenése után mintegy negyven évvel látott napvilágot. A tankönyv négy részből áll. Az első hármat az Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, a negyediket pedig a „Mintis” kiadó adta ki. Az egyes részek terjedelme megközelítőleg azonos: 1. rész Mechanika és molekuláris fizika, 1960, 416 p.; 2. rész Elektromosság és elektromágnesség, 1961, 407 p.; 3. rész Optika, 1963, 359 p.; 4. rész (cím nélkül), 1965, 438 p. Mindegyik részt szakemberek lektorálták, pozitív értékelésben részesítették, és különösen hangsúlyozták, hogy a tankönyv világos, jó és szabályos nyelven íródott (Jonaitis 1962: 175; Puodžiukynas 1962: 37). Amint Henrikas Horodničius rámutat, „Az Általános fizika IV. része lezárja P. Brazdžiūnas professzor nagy és a litván fizikusok, valamint más egzakt tudományok képviselői számára igen szükséges művét. A litván nyelvben V. Čepinskis Fizika előadásai után, amelyek sietve készültek, és számos módszertani hiányossággal rendelkeztek, továbbá ma már bibliográfiai ritkaságnak számítanak, ez az első ilyen nagy terjedelmű és egységesen magas színvonalon megírt fizikai mű. „A modern fizika valamennyi fejezetét felöleli, és ami különösen figyelemre méltó a IV. kötetben, ismereteket közöl a fizika legújabb eredményeiről is” (horodničius 1967: 877). Így a szakemberek ilyen kedvező értékelése után érdemes megvizsgálni, milyen prof. P. Brazdžiūnas Bendroji fizika című művének terminológiája, és miben különbözik V. Čepinskis Fizika előadásainak terminológiájától. Ezeket a kérdéseket tárgyalja a tanulmány. 2. A BENDROJI FIZIKA CÍMŰ TANKÖNYV TERMINUSAI. FELÉPÍTÉSÜK ÉS EREDETÜK 2.1. A fizika szorosan összefügg az elektronikával, elektrotechnikával, rádiótechnikával, technikával és más fizikai, valamint technológiai tudományokkal, ezért P. Brazdžiūnas Bendroji fizika című művében e tudományok általános terminusai is megtalálhatók, pl.: aplinka BF III 173, apvija BF II 314, audra BF II 164, dydis BF I 30, gardelė BF IV 379, geležis BF II 208, grandinė BF II 72, griaustinis BF II 143, inkaras BF II 318, įtampa BF II 145, judėjimas BF I 53, juosta BF II 347, kilpa BF II 58, krūvis BF III 35, laipsnis BF II 116, lęšis BF III 323, lydinys BF I 354, pėdsakas BF II 272, pluoštas BF II 271, priemaiša BF II 103, sritis BF 94 Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos... II 57, šerdis BF II 190, mások. Az általános fizikai terminusok egy része már megtalálható a Keleivyje (1849–1880), az Aušrában (1883–1886), a Populiariszkame rankvedyje fyzikosban (1889), K. Šakenis Fizikájában (1920), I. Končius kéziratos Fizikos vadovėlyjében (1919) és a Terminai fizikos reikalams című szójegyzékben (1923–1924), valamint V. Čepinskis Fizikos paskaitos című művében (1923–1926). Vagyis az ilyen terminusoknak a XX. század második feléig már több mint 100 éves, ha pedig napjainkig számítjuk, akkor 150 éves használati hagyományuk volt, például: ašis BF I 344, vö. K 1851 25 981, PF 11, ŠF II 60, 726T2, FP I 93, aszis A 1884 5–6 209; aukštis BF I 134, vö. ŠF I 88, augštis FP I 33, augsztis A 1884 5–6 167; būvis BF I 221, vö. buvis A 1886 1 28; garai BF I 327, vö. A 1884 5–6 171; kibirkštis BF II 145, vö. K 1851 11 42–43, ŠF II 76, FP VII 114, kibirksztis A 1885 10–11 319; medžiaga BF II 42, vö. KF 2, ŠF III 10–11, 108T, FP VII 13, medega A 1883 2 48, PF 3, medžgina KF 2; oras BF II 139, vö. K 1850 6 24; saulė BF II 8, vö. A 1886 6 177; sugár BF III 35, vö. K 1852 24 96, KF 159, ŠF III 14, 1417T, FP VI 6; áram BF I 132, vö. K 1851 11 43, A 1886 6 177, ŠF II 71, 544T, FP VI 7, sriovė A 1885 10–11 319; oszlop BF II 7, vö. K 1851 11 43; hő BF I 324, vö. sziluma A 1883 6 173, šilima K 1851 11 42, KF 147, ŠF I 11, 1275T, FP III 3, szilima A 1884 5–6 171; fény BF III 71, vö PF 82, ŠF III 50, FP VI 6, szviesa A 1884 5–6 195; villám BF II 6, vö. K 1856 27 107, PF 96, ŠF II 76, FP VII 122 ir kt. Šie terminai gali būti laikomi turinčiais šiek tiek trumpesnę vartosenos tradiciją, pvz.: banga BF I 173, vö. ŠF III 74, FP VI 113; branduolys BF IV 196, vö. FP III 80; dalelė BF IV 196, vö. PF 41, ŠF I 113, FP IV 34; munka BF I 45, vö. KF 160, ŠF III 91, 789T, FP VII 332; törvény BF I 364, vö. FP I 25; gázok BF II 133, vö. ŠF I 77, FP VII 385, gáz KF 161; tulajdonság BF II 62, vö. PF 82, FP VII 263; erő BF I 28, vö. KF 39, ŠF I 24, 386T, FP II 48; szög BF II 49, vö. ŠF III 72, 1321T, FP I 87; út BF II 90, vö. FP I 13; mennyiség BF II 6, vö. FP VII 34; irány BF II 13, vö. FP I 9; kemence BF II 87, vö. FP VII 187; test BF III 35, vö. KF 157, ŠF III 35, 1377T, FP I 62; íj BF II 149, vö. ŠF II 51, FP VII 187; mező BF II 6, vö. ŠF II 56, FP VII 313; egyenlet BF I 223, vö. FP VI 55; felület BF III 130, vö. ŠF II 17, 915T, FP VI 56; váll BF I 53, vö. ŠF I 15, 1. tétel Az első számjegyek a Keleivis és az Aušra megjelenési évét, a másodikak a számot, a harmadikak pedig az oldalt jelölik. 2 A szám a Terminai fizikos reikalams szójegyzék (a továbbiakban – T) terminusának számát jelöli. takas BF II 272, tarpas BF II 150, vanduo BF I 131, vidurkis BF II 41, virpesys BF II 333, ženklas BF I 189 és Terminológia | 2007 | 14 95 FP I 64; plokštelė BF II 25, vö. ŠF II 31, FP IV 39; plokštuma BF II 162, vö. FP I 80; pusiausvyra BF I 99, vö. 1028T, FP I 63, pusiausvira ŠF I 40; reikšmė BF I 9, vö. FP I 35; reiškinys BF II 5, vö. FP I 3; rutulys BF II 25, vö. ŠF III 90, FP I 66; viszony BF II 153, vö. FP VI 58; szám BF IV 79, vö. FP VII 421; réteg BF II 245, vö. ŠF III 69, réteg PF 65, réteg FP II 3; áramlás BF III 22, vö. áramlás FP VII 59; forrás BF II 6, vö. FP VI 47; szabály BF II 102, vö. FP VII 167; pont BF III 35, vö. FP IV 37; hálózat BF II 364, vö. FP VII 192; korona BF II 146, vö FP VII 387; cső BF II 267, vö. FP VII 385; varža BF II 72, plg. FP VII 167; versmė BF II 14, plg. FP VI 7; vienetas BF I 30, plg. FP I 12; žemė BF II 21, plg. FP I 39; žiedas BF II 99, plg. ŠF II 71, FP VII 283; žvakė BF III 22, plg. FP VI 9 és másutt 2.2. Szerkezetüket tekintve az általános fizika terminusai, akárcsak általában minden tudományterület terminusai, egyés többszavasak. A legtöbb egy szóból álló terminus a litván nyelv terminológiává vált egyszerű szava és származéka. A származékok között főként képzős és ragos származékok, kisebb számban pedig prefixumos származékok és összetett szavak találhatók. 2.2.1. Az igék között túlnyomórészt igéből képzett absztrakt főnevek, illetve cselekvések megnevezései találhatók, amelyek az -imas/-ymas képzőkkel rendelkeznek, pl.: apgręžimas BF IV 110, apsigręžimas BF IV 240, atsispindėjimas BF III 38, atsistūmimas BF II 5, atskaitymas BF I 40, didinimas BF III 44, dvejinimasis BF II 347, irimas BF II 145, išbarstymas BF III 206, išlaisvinimas BF III 244, išplitimas BF III 126, išsigimimas BF I 297, išsilaikymas BF I 49, išsiplėtimas BF II 143, išspaudimas BF II 5, jungimas BF II 306, kritimas BF II 151, lūžimas BF I 186, pasikeitimas BF II 98, pasiskirstymas BF I 293, pasisukimas BF I 193, pasukimas BF I 349, pasvirimas BF II 162, pernešimas BF II 101, pramušimas BF II 108, praretinimas BF II 155, praskaidrinimas BF III 124, prisotinimas BF I 332, regėjimas BF III 95, skaldymas BF IV 193, skilimas BF II 115, spinduliavimas BF IV 269, srovenimas BF II 330, stingimas BF I 337, sutankėjimas BF II 23, sutrikimas BF II 7, švytėjimas BF II 146, telkimasis BF II 111, virtimas BF II 98 stb. Az ilyen -imas/-ymas képzős származékok egy része V. Čepinskis Fizikos paskaitos című előadásaiban is megtalálható (Kaulakienė 2006: 80–81). A V. Čepinskio Fizikos paskaitų, valamint P. Brazdžiūno Bendrosios fizikos -imas képzős, konkretizálódott származékai közül néhány a cselekvés eredményének megnevezéseként tekinthető, pl.: apsireiškimas „jelenség”: „A mai fizika tárgya és feladata azon természeti jelenségek vizsgálata, amelyeknek reiš- 96 Angelė Kaulakienė | Profesoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos... testek elhajlás „įlinkis“: „Az árnyékok keletkezése bizonyítja, hogy a fény egyenes vonalakban terjed, mindenféle elhajlás nélkül“ FP VI 4; feszültség „įtampa“: „Vagyis az elektromos feszültség csak a közegben hat, és a vezető felületén ér véget“ FP VII 55; telítettség „sotis“: „Ezt telítettségi görbének nevezik“ BF I 332; nyomás „slėgis“: „Ezeket a további nyomásokat hangvagy akusztikai nyomásnak nevezik“ BF I 193; átalakulás „virsmas“: „1. rendű fázisátalakulásoknak az olyanokat tekintjük <...>“ BF I 330; p-n átmenet „sandūra“: „Tehát a p-n átmenet elválasztja a fény által létrehozott elektronokat és lyukakat <...>“ BF III 255. A terminusátmenetet mind az Általános fizikában, mind pedig általában az akkori fizikai kiadványokban az elektromos áramkörben létrejövő kontaktus bizonyos fajtájának megnevezésére használták, amikor két anyagot összekapcsolnak, továbbá az elektron (vagy pozitron) állapotának megváltozására (például a fény elnyelésekor vagy kibocsátásakor), valamint az anyag vagy az energia bizonyos változására. Vagyis ugyanazzal a kifejezéssel több különböző jelenséget neveztek meg. Terminológiai szempontból az ilyen többértelmű terminus akadályozza a fogalom megértését, másfelől a terminus differenciálatlan használata a szakemberek közötti kommunikációt is megnehezíti. Ezért az FTŽ-ben a perėjimas terminust elhagyták, és az említett fogalmakat litván terminusokkal nevezték meg: sandūra (asimetrinė, gilioji, puslaidininkių, pn, tiesinė, trauktinė ir pan.), šuolis (atvirkštinis, branduolinis, daugiakvantis, elektrono, viendalelis ir pan.), virsmas (branduolio, energijos, fazinis, savaiminis ir pan.) (Kaulakienė 1982: 41–42). Valamivel kisebb képzett szócsoportot alkotnak a cselekvés eredményének -inys, -tis képzővel alkotott elnevezései, pl. : junginys BF II 157, lydinys BF I 354, reiškinys BF IV 409, sprendinys BF I 159, sukinys BF I 59, šovinys BF I 139; griūtis BF II 144, sudėtis BF II 106, šlytis BF I 111, trintis BF I 104 stb. ; az eszközök vagy a cselekvés végrehajtására szolgáló eszközök elnevezései, a -iklis, -yklė, -uoklis, -uoklė, -tuvas képzővel alkotva, pl. : degiklis BF I 142, ėmiklis BF II 60, maišiklis BF II 349, rodiklis BF II 93, skaitiklis BF IV 212, tirpiklis BF I 337, variklis BF I 302; svarstyklės BF I 310; svyruoklė BF I 95; daugintuvas BF II 254, garsintuvas BF IV 215, greitintuvas BF IV 217, imtuvas BF I 209, lygintuvas BF II 244, purkštuvas BF I 137, siųstuvas BF II 344, stiprintuvas BF IV 420; a cselekvést végzők és az igei tulajdonság birtokosainak elnevezései, a -ėjas, -tojas képzővel alkotva, pl. : [krūvio] nešėjas BF II 47, [masinis] spinduliuotojas BF II 348: „A nem alapvető töltéshordozók fémből félvezetőbe történő injektálását a jelek erősítésére használták fel“ BF IV 14; „A tömegkisugárzó által kisugárzott hullámok hossza összetételének, illetve anyaguknak változatlansága „visiškai nesimaino“ FP I 4; Terminológia | 2007 | 14 97 50–0,082 mm“ BF II 349. Amint az összefüggésből látható, e terminusokkal bizonyos tárgyakat neveztek meg. Később megfelelő helyettesítőként javasolták számukra a krūvininkas (Klimavičius 2005: 210–214) és a spinduolis szavakat, amelyeket a fizikusok mindmáig használnak, vö. FTŽ és RTŽ. 2.2.2. A főnevekből és melléknevek részes igenévi alakjaiból képzett származékok között túlnyomórészt a -umas képzővel alkotott tulajdonságnevek találhatók, pl.: apgręžiamumas BF III 36, apšviestumas BF III 23, aptakumas BF I 150, atsparumas BF I 107, daugialypumas BF IV 106, dažnumas BF IV 74, dėmėtumas BF II 164, galingumas BF I 47, įspūdingumas BF II 193, jautrumas BF II 107, judrumas BF II 117, kietumas BF I 108, klampumas BF I 139, kreivumas BF I 24, laidumas BF II 105, lyginumas BF IV 241, našumas BF III 33, neapibrėžtumas BF IV 173, nevienalytiškumas BF IV 239, pajėgumas BF III 294, pralaidumas BF II 199, ryškumas BF III 24, spūdumas BF I 114, statumas BF II 275, stiprumas BF I 86, šviesingumas BF III 96, talpumas BF II 131 stb. Ezek egy része egybeesik V. Čepinskis Fizikos paskaitos című művének -umas képzős származékaival (Kaulakienė 2006: 81). Amint a példákból látható, néhány kivételtől eltekintve az Bendrosios fizikos című mű -umas képzős származékainak többsége egyszerű és képzés szempontjából nem bonyolult tövű melléknevekből keletkezett. Az általános fizikában egyesével már a korábbi fizikai kiadványokban is találhatók -ininkas és -ynas képzővel főnevekből alkotott terminusok, pl.: laidininkas BF II 24, varžynas BF II 73. Talán a legtöbb a főnevekből alkotott, szakosodott vagy átvitt jelentéssel rendelkező kicsinyítő képzős alak. Íme, ennyi kicsinyítő képzős alakot találtunk az Általános fizika II. részében: eilutė BF II 18, gardelė BF II 103, juostelė BF II 34, kamštelis BF II 9, kilpelė BF II 176, lankelis BF II 37, lapelis BF II 9, narvelis BF II 111, pertvarėlė BF II 123, plokštelė BF II 25, rodyklėlė BF II 5, rutulėlis BF II 26, siūlelis BF II 86, skylutė BF II 25, stiebelis BF II 9, šepetėlis BF II 65, tarpelis BF II 336, tiltelis BF II 82, tinklelis BF II 25, veidrodėlis BF II 176, vilkelis BF II 197, zuikelis BF II 176, žiedelis BF II 69 és egyebek. Kétségtelen, hogy e tankönyv más részeiben sem lenne egyáltalán kevesebb kicsinyítő képzős alak. Úgy tűnik, arra lehet következtetni, hogy az akkori tudományos nyelvben hajlamosak voltak a kis dolgokat kicsinyítő képzős terminusokkal megnevezni, és szakosodott vagy akár átvitt jelentést adni nekik. 2.2.3. A -a végződésű igékből képzett végződéses származékok többsége, pl.: iškyla BF I 174, įtampa BF II 145, padala BF II 36, pakaita BF I 355, priemaiša BF II 103, sąveika BF II 7, valamint a -is, -ys végződésűek, pl. : apybėgis BF I 82, būvis BF I 216, iššvytis BF IV 419, nuotolis BF II 13, piūvis BF I 313, 98 Angelė Kaulakienė | Professoriaus Povilo Brazdžiūno Bendrosios fizikos... BF II 142 és egyebek, a cselekvés eredményét jelölik. 2.2.4. A -is végződésű főnevekből képzett képzett szavak, például: aukštis BF I 134, dydis BF II 156, ilgis BF I 175, megtalálhatók V. Čepinskis Fizikos paskaitų vadovėlyje című tankönyvében is (Kaulakienė 2006: 82). 2.2.5. P. Brazdžiūnas tankönyvében gyakrabban előforduló összetett szavai közül a következőket említhetjük: garsiakalbis BF II 343, gretasienis BF II 18, laikrodis BF II 64, pusamžis BF IV 188, pusašė BF I 81, pusbangė BF IV 384, pusiausvyra BF I 99, puslaidininkis BF I 357, pusšešėlis BF III 36, skerspiūvis BF I 138, tarpmazgis BF II 103, vandentiekis BF I 138, žaibolaidis BF II 68, žemėlapis BF II 162 és mások. 2.3. A litván egyszavas terminusokon kívül az Általános fizikai terminológia egy másik rétegét a nemzetközi terminusok és a hibridek alkotják. A nemzetközi egyszavas terminusok többsége latin és görög eredetű, például: absorbcija BF IV 384 (lat. absorbtio „felszívás”), akumuliatorius BF II 132 (lat. accumulator „gyűjtő”), anodas BF II 268 (gör. anodos „felfelé vezető út”), anizotropija BF I 343 (gör. anisos „egyenlőtlen” + gör. tropos „irány; tulajdonság”), deformacija BF I 106 (lat. deformatio „alakváltozás”), dispersija BF III 198 (lat. dispersio „szétszórás”), efektas BF II 110 (lat. effectus „hatás; eredmény”), emisija BF III 295 (lat. emissio „kisugárzás”), fononas BF IV 385 (gör. phōnē „hang”), generatorius BF II 66 (lat. generator „előállító”), indikatorius BF II 60 (lat. indicator „mutató”), katodas BF II 114 (gör. kathodos „lefelé vezető út”), metodas BF II 236 (gör. methodos „a kutatás útja”), momentas BF II 53 (lat. momentum < moveo „mozgatok”), neutronas BF II 8 (lat. neutrum „egyik sem”), protonas BF II 8 (gör. prōtos „első”), rotacija BF IV 352 (lat. rotatio „forgás”), sistema BF I 329 (gör. systēma „szerkezet”), struktūra BF IV 49 (lat. structura), teorija BF II 106 (gör. theōria „kutatás”), termodinamika BF I 279 (gör. thermos „meleg” + gör. dynamikos „erővel kapcsolatos”), vektorius BF I 30 (lat. vector „hordozó”) és mások. Mindössze néhány tucatnyi nemzetközi terminus érkezett közvetlenül vagy közvetítő nyelveken keresztül az angolból, például: strimeris BF II 144 (angl. stream „folyni”), trekas BF II 272 (angl. track „nyom”) és mások, illetve az angolból, de latin eredetűek, például: impedansas BF II 291 (angl. impedance < lat. impedio „akadályozok”), kohereris BF II 337 (angl. coherer < lat. cohaerere); a franciából, például: barjeras BF II 249 (fr. barrière), biuretė BF II 114 (fr. burette), izoliatorius BF II 24 (fr. isolateur), kontūras BF II 333 (fr. contour), relė BF II 208 (fr. relais), vagy latin, illetve görög eredetűek – a francián pokrypis BF IV 239, poslinkis BF II 41, pošvytis BF IV 418, ryšys BF II 13, smūgis Terminologija | 2007 | 14 99 keresztül, például: kondensatorius BF II 30 (fr. condensateur < lat. condenco „besűrítek”), poliarizacija BF III 168 (fr. polarisation < gör. polos „sarok”), rezonansas BF I 164 (fr. résonance < lat. resonans „visszhangzó”), statistika BF IV 205 (fr. statistique < lat. status „állapot”); a német vagy holland nyelvekből, pl.: dreifas BF II 94 (holl. drifen „hajtani”), droselis BF II 293 (ném. drosseln „csillapítani”), konduktansas BF II 293 (ném. Konduktanz), lempa BF II 273 (ném. Lampe) stb. P. Brazdžiūnas Bendroji fizika című tankönyvének egyes, napjainkig fennmaradt nemzetközi terminusai már korábbi fizikai kiadványokban is megtalálhatók, pl.: centras BF I 41, vö. ŠF I 40, FP I 87; dina BF I 30, vö. F III 84, FP I 56; elektra BF II 8, vö. A 1883 8–10 281, PF 94, F II 29, FP VII 385; elektrolitas BF II 117, vö. F II 44, FP VII 204; energija BF IV 388, vö. F III 91, FP I 56; fizika BF I 7, vö. F I 3, FP I Előszó, kvizika A 1884 1–3 35; gramas BF I 30, vö. F I 3, FP I 11; konstanta BF II 41, vö. FP VII 82; linija BF II 160, vö. PF 5, FP VI 3; magnetas BF II 157, vö. K 1851 11 42, F II 11, FP VII 3, magnasas A 1885 10–11 319; magnetizmas BF II 200, vö. FP VII 3, magnetismas A 1886 6 170, magnetystė K 1851 12 46; masė BF IV 25, vö. ŠF III 84, FP I 24; mašina BF I 100, vö. FP I 61, maszina A 1884 5–6 168, maszyna A 1885 9 288; materija BF II 13, vö. A 1886 5 140, FP VII 385; mechanika BF I 13, vö. FP I 69, mechanika ŠF III 84, mēkanika A 1883 7 207; motoras BF II 306, plg. ŠF II 75, FP VII 313; polius BF II 138, plg. A 1885 10–11 320, ŠF II 6, polis A 1884 5–6 209, FP VII 249; spektras BF III 125, plg. PF 89, ŠF II 6, FP VII 3 és mások. Vagyis az említett nemzetközi terminusokat a litván fizikaterminológiában már régóta használják – némelyiket 120–150 éve. Ezenkívül egy részüknek az Általános fizikában rögzült a ma szokásos és kétséget nem keltő fonetikai vagy morfológiai formája, például: amplitudė BF I 173, anijonas BF II 115, baterija BF II 138, cilindras BF II 171, formulė BF I 129, grammolekulė BF I 220, hipotezė BF I 7, jonas BF II 110, molekulė BF IV 26, osmosas BF I 337, skalė BF I 223 és mások. Az azonos jelentésű görbék elnevezésére P. Brazdžiūnas a következő morfológiai formákat választotta: izodinama (azonos erősségű görbe), izogona (azonos eltérésű görbe), izoklina (azonos dőlésű görbe) BF II 164, vö. még izobara, izochora, izogona, izoklina, izoterma, izotropa F 1958: 38–39, amelyeket néhány év elteltével a következőkre változtattak: izobarė, izobatė, izochorė, izochromatė, izochronė, izodinamė, izogonė, izotachė, izotermė FTŽ 1979. Az újonnan összeállított Fizikai terminusok szótárában (2007) azonban ismét visszatértek a P. Brazdžiūnas tankönyvében megadott, e görbék elnevezésére szolgáló morfológiai formához. 100 Angelė Kaulakienė | Povilas Brazdžiūnas professzor általános fizikai... Az alkotott hibrid terminusokat használnak. Ilyeneket lehetne megemlíteni: 1) nemzetközi alapszó és litván affixum, pontosabban az -imas képző, pl.: autofazavimas BF IV 218 (: autofazavo), įelektrinimas BF II 5 (: įelektrino), išsielektrinimas BF II 7 (: išsielektrino), persielektrinimas BF II 141 (: persielektrino), įmagnetėjimas BF II 190 (: įmagnetėjo), įmagnetinimas BF II 202 (: įmagnetino), jonizavimas BF IV 210 (: jonizavo); -umas, pl.: elastingumas BF I 115 (: elastingas), intensyvumas BF IV 366 (: intensyvus), koherentiškumas BF III 106 (: koherentiškas), multipletumas BF IV 107 (: multipletus), poliarizuojamumas BF III 174 (: poliarizuojamas), proporcingumas BF I 107 (: proporcingas), radioaktyvumas BF IV 195 (: radioaktyvus), reliatyvumas BF III 286 (: reliatyvus), stabilumas BF IV 258 (: stabilus) és mások. ; 2) litván alapszó és nemzetközi elem, pl.: ampervalanda BF II 71, ampervija BF II 185, antidalelė BF IV 200, antimazgis BF I 174, antimedžiaga BF IV 336, bilęšis BF III 109, elektrovara BF II 90, fotodaugintuvas BF II 255, fotolaidumas BF III 248, fotoplokštelė BF IV 206, fotosluoksnis BF IV 208, fotosrovė BF III 240, fotovarža BF III 248, hiperbranduolys BF IV 330, kilovatvalanda BF II 86, magnetovara BF II 183, ortovandenilis BF IV 367, paravandenilis BF IV 367, piezoašis BF II 63, piezogarsiakalbis BF II 60, superlaidininkis BF II 98, superlaidumas BF II 97, supertakumas BF II 100, termoelektrovara BF II 256, termokryžius BF II 258, ultragarsas BF I 207 és mások. Így alkotott melléknevek vagy melléknévi igenevek is vannak, amelyek összetett terminusok alárendelt elemeiként szerepelnek, pl.: antiužtveriamasis [sluoksnis] BF II 245, autosvyruojanti [sistema] BF I 170, elektroneigiamos [dujos] BF I 217, hipersmulkioji [struktūra] BF IV 139, ultrapraretintas [būvis] BF I 257, ultratrumpoji [radijo banga] BF II 348 és mások. 2.4. A tankönyvben talán a legtöbb az összetett – kétés háromszavas terminus. A főelemek szerint bizonyos fészkeket és alfészkeket alkothatnak, pl.: tengely: elektromos t. BF II 10, vízszintes t. BF II 36, mágneses t. BF II 158, nem poláris t. BF II 61, optikai t. BF II 61, poláris t. BF II 61, ferroelektromos t. BF II 57; hullám: rugalmas h. BF II 63, elektromágneses h. BF II 331, elektronhullám BF III 315, fázishullám BF III 313, longitudinális h. BF I 175, kisugárzott rádióh. BF II 345, koherens h. BF III 107, mikrorádióh. BF II 358, csillapítatlan rádióh. BF II 340, síkhullám BF I 183, rádióh. BF III 19, gömbhullám BF I Általános fizika tankönyvben különböző eredetű tövekkel és affixumokkal Terminológia | 2007 | 14 107 „A mozgó test által birtokolt energiát mozgási, vagyis kinetikus energiának nevezzük. Differenciáljuk a kinetikus energia kifejezését <...>“ BF I 46. „A kinetikus energia sebesség szerinti deriváltja a mozgó test mozgásmennyiségét fejezi ki” BF I 47. „Az olyan elektromos teret, amelynek térerőssége <...> mindenütt azonos, homogén, vagyis egynemű térnek nevezzük” BF II 55. „Az egynemű elektromos térben a testre forgatónyomaték hat <...> egynemű térben a dielektromos test az elektromos tér irányába billen <...>“ BF II 56 és másutt csak egy-két olyan eset található, amikor a szinonim melléktagokban különböző összetett terminusokat a tankönyv egészében mindkét formában következetesen közölnek, például: „Az ilyen fajtájú deformációt nyírásnak nevezzük. Ezt a nyírási, vagyis csavarási, moduluszszal jellemezzük <...>. G a nyírási, vagyis csavarási, modulusz, amely csak az anyag rugalmassági tulajdonságaitól függ. <...> ebben az esetben a nyírási, vagyis csavarási, moduluszt, a G-t, a következőképpen fejezhetjük ki <...>“ BF I 111. 3.3. A melléktagok szinonim kifejezésének említett esetein kívül P. Brazdžiūnas Általános fizikájában csupán egy-két olyan eset található, amikor az összetett terminusok melléktagjai változatokban jelennek meg, például: džaulinė šiluma BF II 87 és Džaulio šiluma BF II 202, eterinė hipotezė BF II 6 és eterio hipotezė BF II 52, kuloninė jėga BF II 13 és Kulono atstūmimo jėga BF II 24, teigiamas dipolio krūvis BF II 55 és teigiamasis erdvinis krūvis BF II 144 és másutt. Az egyés több szavas terminusok melléktagjainak szinonim és változatos kifejezésére vonatkozó e kevés esetből arra lehet következtetni, hogy P. Brazdžiūnas Általános fizikájában a terminusok többsége már szabványosítva volt. Erre támaszkodtak a későbbi fizikai kiadványok szerzői és a fizikai terminológiai szótárak összeállítói is. 4. KÖVETKEZTETÉSEK P. Brazdžiūnas Általános fizikája volt a második litván nyelvű, négy részből álló, felsőoktatási fizikatankönyv, amely az első felsőoktatási fizikatankönyv – V. Čepinskis Fizika-előadásai – után mintegy negyven évvel jelent meg. Mind az Általános fizika, mind a Fizika-előadásai terminológiáját nemcsak tiszta fizikai, hanem általános, valamint a fizikai és technológiai tudományok más területeivel kapcsolatos fizikai terminusok is alkotják. 2. Az Általános fizika terminológiáját terminologizálódott egyszerű litván szavak, képzett szavak és nemzetközi terminusok alkotják. A képzett szavak közül a -imas/-ymas, -umas, -ybė, -inys, -iklis, -yklė, -tuvas képzőkkel, valamint az -a, -is végződésekkel alkotottak a leggyakoribbak 108 Angelė Kaulakienė | Povilas Brazdžiūnas professzor Általános fizikája... igei összetevőt tartalmazó képzések gyakoribbak. A nemzetközi terminusok többsége latin és görög eredetű, vagy az angol, illetve a francia nyelven keresztül került a latin vagy a görög nyelvből. 3. Mind az Általános fizika, mind a Fizika-előadásai tankönyvében a kétés háromszavas összetett terminusok vannak túlsúlyban; ezeket a fő összetevő alapján bizonyos terminológiai családokba lehet sorolni. Az Általános fizika tankönyvben összehasonlíthatatlanul több ilyen terminológiai család található, mint a Fizikos paskaitos című műben. Az Általános fizika terminológiai családjai közül sok összetett terminust mindmáig használnak. Ez egyaránt azt mutatja, hogy mind a tankönyv szerzője, mind a szerkesztők jelentős terminológiaszabályozó munkát végeztek. 4. Az Általános fizika szinonim és variáns terminusainak — mind az egyés többszavas, mind az összetett terminusok esetében megfigyelhető — szűkös használata azt mutatja, hogy a P. Brazdžiūnas tankönyvében használt terminusok többsége akkorra már szabványosítva volt, és a fizika későbbi terminográfiai kiadványainak alapjává vált. LITERATūRA Akademikas 1992: AkademikasPovilasBrazdžiūnas. Sudarytojai E. Balnytė, V. Kalesinskas, E. Makariūnienė, Vilnius. Blažienė I. 1987: PovilasBrazdžiūnas. Literatūros rodyklė, Vilnius. Fizikos istorija 1988: FizikosistorijaLietuvoje.I (1579–1940). Autorių kolektyvas: P. Brazdžiūnas, h. horodničius, h. Jonaitis, A. Puodžiukynas, I. Šenavičienė, Vilnius. horodničius h. 1967: Bibliografija. – Lietuvosfizikosrinkinys7(4), 877–879. Jonaitis h. 1962: Bibliografija. – Lietuvos fizikosrinkinys2 (1/2), 175. Kaulakienė A. 1982: Dėl kelių sudėtinių verstinių terminų. – Kalboskultūra43, 39–43. Kaulakienė A. 2003: Lietuviškų fizikos vadovėlių elektros ir magnetizmo terminai. – Terminologija 10, 107–116. Kaulakienė A. 2006: Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos fizikos vadovėlio terminija. – Terminologija 13, 76–96. Klimavičius J. 2005: Leksikologijosirterminologijosdarbai:normairistorija,Vilnius. LTE II 1977: Lietuviškojitarybinėenciklopedija2, Vilnius. Makariūnienė E. 1990: PovilasBrazdžiūnas,Kaunas. Makariūnienė E., Klimka L. 1994: Lietuvosfizikųirastronomųsąvadas, Vilnius. Makariūnienė E., Klimka L. 2001: Lietuvosfizikųirastronomųsąvadas, Vilnius. MLTE I 1966: Mažojilietuviškojitarybinėenciklopedija1,Vilnius. Puodžiukynas A. 1962: Bendroji fizika. – Mokslasirtechnika3, 37. Šenavičienė I. 1982: FizikosraidaLietuvoje(1920–1940), Vilnius. Šiuolaikinė fizika 1997: ŠiuolaikinėfizikaLietuvoje. Sudarytojai: E. Makariūnienė, E. Rupšlaukis, D. Usorytė, Vilnius. ŠALTINIAI A – Auszra, Laikrasztis, iszleidžiamas per Dra. Bassanawicziu (1883–1886). BF – Brazdžiūnas P. Bendrojifizika.1–4 d., Vilnius, 1960–1965. F – Fizikosterminųžodynas. Red. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1958. FP – Čepinskis V. Fizikospaskaitos. I–VII sk., Kaunas, 1923–1926. FTŽ – Fizikosterminųžodynas. Vyr. red. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1979. képzett szavai és összetett szavai. Az összetett szavak közül a második, Terminologija | 2007 | 14 109 K – Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešąs (1849–1879). KF – Končius I. Fizika:Fizikosvadovėlisgimnazijoms [Rankraštis] (VUBR. F1. F1039), 1919. PF – Neris P. Populiariszkasrankvedisfyzikos, Šenandoras, 1889. RTŽ – Radioelektronikosterminųžodynas. Vyr. red. V. Palenskis, Vilnius, 2000. ŠF – Šakenis K . Fizika, Tilžė,1920. T – Terminai fizikos reikalams. – Lietuva,1923–1924. TERMINOLOGY OF THE TEXTBOOK BENDROJI FIZIKA BY POVILAS BRAZDŽIūNAS Bendrojifizika (Generalphysics) by Povilas Brazdžiūnas was the second original textbook of physics for universities in four parts written in Lithuanian. It was published approximately forty years after the first Lithuanian textbook of physics for higher schools Fizikospaskaitos (Lecturesonphysics) by V. Čepinskis. The terminology of Bendrojifizika and Fizikospaskaitos consists not only of pure terms of physics, but also of general terms and terms of physics related to other fields of physical and technological sciences. In Bendrojifizika terms are terminologized common words, word formations and international terms. Among the word formations the most frequent are derivatives with suffixes -imas/ -ymas, -umas, -ybė, -inys, -iklis, -yklė, -tuvas, -alas and with endings -as and -is and compounds. Among the later more frequent are compounds with a verbal second element. A nemzetközi terminusok többsége latin vagy görög eredetű, illetve latinból vagy görögből az angol vagy a francia nyelven keresztül került át. Mindkét tankönyvben, a Bendroji fizika és a Fizikos paskaitos címűben, a terminusok többsége kétvagy háromszavas összetett terminus, amelyek fő elemük szerint néhány szócsaládba sorolhatók. A Bendroji fizika című műben összehasonlíthatatlanul több ilyen család található, mint a Fizikos paskaitos címűben. A Bendroji fizika összetett terminusainak többsége ma is használatban van. Ez azt bizonyítja, hogy a tankönyv szerzője és szerkesztője által végzett normalizálás mennyire sikeres volt. A Bendroji fizika összetett terminusainak alárendelt elemeit alkotó külföldi tudósok valamennyi vezetékneve a hozzávetőleges kiejtésnek megfelelően, litván végződésekkel ellátott, adaptált alakban szerepel. Megállapítható, hogy a külföldi vezetéknevek a 20. század közepétől a tudomány nyelvében a kiejtésnek megfelelő adaptált alakban szerepelnek. Az egyszerű és összetett terminusok szinonimáinak és változatainak takarékos használata azt mutatja, hogy Povilas Brazdžiūnas tankönyvének terminológiája nagyrészt már szabványosítva volt, és a fizika későbbi terminográfiai kiadványainak alapjává vált. Beérkezett: 2007-09-19 Angelė Kaulakienė, Litván Nyelvi Intézet, P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, E-mail: ter[email protected]