Néhány felújított Laurynas Ivinskis-féle növénynév

ALBINA AUKSORIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

BEVEZETÉS

Žym aus XIX a. lietuvių kultūros veikėjo Lauryno Ivinskio (1810–1881) vienas iš svarbiausių išlikusių gamtos mokslų darbų yra jo rankraštis Prigimtūmenė turentė sawieje dalijkus žemės, žoliun ir giwunun su parodimu anun watojimo (Spis mineralów, roślin i tworów żyjących (zwierzęcych) (toliau – Prigimtūmenė). Tai mokslinis dviejų dalių veikalas, parašytas apie 1870 m. ir saugomas Lenkijos mokslų akademijos bibliotekoje Krokuvoje, tik pirmosios dalies juodraštinis variantas ir jos lietuviškų, lotyniškų, lenkiškų ir vokiškų atitikmenų rodyklės yra Lietuvių literatūros ir tautosakos instituto bibliotekos rankraštyne. Pirmoje šio rankraščio dalyje Žemėminą L. Ivinskis pateikia mineralogijos dalykų aprašą, kur greta lietuviško termino duoda lotynišką, lenkišką ir kai kada vokišką atitikmenį. Antroji dalis Žolėmina – tai sisteminis grybų ir augalų vardynas, kuriame pateikta 218 šeimų ir daugiau kaip 2520 genčių lietuviškų pavadinimų ir jų atitikmenų lotynų, lenkų ir vokiečių kalbomis (plačiau žr. Jankevičius, Jankevičienė 1962: 151–163; Auksoriūtė 1998: 102–110; Auksoriūtė 2000; Auksoriūtė 2003: 135–142; Auksoriūtė 2004: 127–149). Šis L. Ivinskio rankraštis nebuvo išspausdintas ir iki XX a. septintojo dešimtmečio pradžios buvo nežinomas Lietuvos mokslininkams, tad jame pateikti lietuviški augalų vardai nepateko į jokį spausdintą šaltinį, nebuvo įtraukti nei į Lietuvišką botanikos žodyną (1938), nei į Lietuvių kalbos žodyną.

Az említett L. Ivinskis-kézirat felfedezése után, amikor a Botanikai Szótári Bizottságban új növénynevekről folyt a vita, Ramunėlė Jankevičienė botanikus, PhD gyakran javasolta, hogy a litván névvel még nem rendelkező növény kapja meg az L. Ivinskis által alkotott nevet; így apránként L. Ivinskis egyes növénynevei bekerültek a használatba. 2002-től a Litván Nyelvi Állami Bizottság Terminológiai albizottsága

132 Albina Auksoriūtė | Keletas atgaivintų Lauryno Ivinskio augalų vardų

a botanikusokkal¹ együtt mérlegeli és neveket ad azoknak a növényeknek, amelyeknek még nincs litván nevük; ezek többnyire olyan növények, amelyeket csak most hoznak be Litvániába. Megfigyelték, hogy egyes növényeket L. Ivinskis a Prigimtūmenė című művében már elnevezett, ezért az albizottság úgy döntött, hogy nem alkot új növénynevet, hanem az új növénynemzetséget L. Ivinskis által alkotott névvel nevezi el.

A cikk a fa-, rost-, gyanta- és dísznövények neveit tárgyalja, amelyeket L. Ivinskis Prigimtūmenė című művéből (rövidítése: Pr) vettek át. Figyelemre méltó, hogy L. Ivinskis említett kézirata nemzetségneveket tartalmaz, ezért a növényfajnevek összetételi tagjait megalkották, nem pedig Ivinskis írásaiból vették át. L. Ivinskis tárgyalt növénynevei három csoportba sorolhatók: egyes növénynevek motivációja és képzésmódja világos, mások képzésmódja világos, motivációjuk azonban nem következtethető ki, a harmadik csoportba tartozó növényneveknek pedig sem a képzésmódja, sem a motivációja nem világos.

EGYÉRTELMŰ MOTIVÁCIÓJÚ ÉS KÉPZÉSMÓDÚ NÖVÉNYNEVEK

A fa-, rost-, gyanta- és dísznövények neveinek mérlegelésekor huszonkét L. Ivinskis-féle új alkotást hagytak jóvá, amelyek ebbe a csoportba sorolhatók.

Latin Abelia – vytmenys (: vytis „vékony, hajlékony faág [...]” LKŽₑ + –menys), vö. Abelia. R. Br. Wiciėp. m. – wītmenīs Pr 247; fajai: Abelia biflora – dvižiedis vytmenys, Abelia chinensis – kinini̇s vytmenys, Abelia ×grandiflora – stambiažiedis vytmenys.

Latin Aeschynomene – žibėtras (: žiba, žibėti + –ėtras), vö. Aeschynomene. Linn. Žywopłon. Wld. ex Onap. – žibietras Pr 209; faja Aeschynomene aspera – šiurkštusis žibėtras.

Latin Aletris – širmōnis (: širmas + –onis), vö. Aletris. Linn. Judrnia. Mącznica. W. – szirmonis Pr 133; faja Aletris farinosa – miltuotasis širmōnis.

Latin Allamanda – liepstys (: 3. liepti 2. refl. „terjedni” LKŽₑ + –stys), vö. Allamanda. Dzierbian. JW. – liepstis Pr 240; három faja: Allamanda blanchetii – purpurinis liepstys, Allamanda cathartica – geltonasis liepstys, Allamanda schottii – stambiažiedis liepstys.

¹ A cikkben tárgyalt növényneveket a Litván Nyelvi Állami Bizottság Terminológiai albizottsága vitatta meg: dr. Z. Gudžinskas (a jegyzékek összeállítója), dr. V. Rašomavičius (Botanikai Intézet), prof. habil. dr. J. R. Naujalis (a Vilniusi Egyetem Természettudományi Kara), doc. dr. Ž. Lazdauskaitė (a Vilniusi Pedagógiai Egyetem Természettudományi Kara), dr. A. Aukšoriūtė, doc. dr. St. Keinys, S. Labanauskienė (Litván Nyelvi Intézet), A. Ivanauskienė, G. Kazlauskaitė, A. Marcinkevičienė, A. Umbrasas (a Litván Nyelvi Állami Bizottság titkársága). Köszönöm dr. Z. Gudžinskasnak a szakmai megjegyzéseket, amelyek hasznosak voltak e cikk megírásakor.

Terminologija | 2008 | 15

1 3 3

Lot. Belamcanda – iešmėnis (: iešmas + –enis), vö. Ixia. Linn. Stuwdzięcznia. JW. – jeszmenis Pr 136; a levelek hasonlósága alapján kapta a nevét. Ezt a nemzetséget az Ixia nemzetségből választották külön; egyik faja a Belamcanda chinensis – kinìnis iešmėnis.

Lot. Calyptrocalyx – sulpėtras² (: sulpėti „lassan szívni, szopogatni“ LKŽ^e + –ėtras), vö. Areca. Žyūpalma JW. – sulpietras Pr 128; ennek a növénynek a dióit rágják, egyik faja a Calyptrocalyx spicatus – varpótasis sulpėtras.

Lot. Chorizema – prómėtis (: pro- + mèta), vö. Chorizema. Labillardiere. Wigust. JW. – pròmietis Pr 205; két faja: Chorizema cordatum – širdinis prómėtis, Chorizema ilicifolium – bugieninis prómėtis.

Lot. Citharexylum – smuikaīnis (: smuikas + –ainis), vö. Citharexylon. Linn. Gigawa. Bandurowiec. W. Skrzypcowe drzewo. P. Skrzypo drzewu. JW. – smuikaīnis Pr 227; ennek a növénynek a fájából hangszereket készítenek. Két fajt neveztek el: Citharexylum berlandieri – paprastàsis smuikaīnis, Citharexylum spinosum – dygliuótasis smuikaīnis.

Lot. Clethra – alksnōtis (: alksnis + –otis), vö. Clethra. Linn. Orszelina. Olszówka albo Olchówka. W. – alksnòtis Pr 215; a növény levelei az éger leveleihez hasonlítanak. E nemzetség négy faját nevezték el: Clethra acuminata – paprastàsis alksnōtis, Clethra alnifolia – tikràsis alksnōtis, Clethra barbinervis – barzdótasis alksnōtis, Clethra fargesii – didingasis alksnōtis.

Lot. Costus – žiódvis (: žiodyti, žiodė + –vis), vö. Costus. Linn. Kost. Kostowiec. C. Kostowe drzewo. Ł. – žiódvis Pr 138; a növényt virágának alakjáról nevezték el, két fajának nevét megerősítették: Costus afer – afrikìnis žiódvis, Costus speciosus – puošnùsis žiódvis.

Lot. Cussonia – klèvotris (: klėvas + –otris), vö. Cussonia. Thunbg. Trzamoklon. JW. – klièwotris Pr 197; két faja van: Cussonia paniculata – šluotėlinis klèvotris, Cussonia spicata – varpótasis klèvotris.

Lot. Cynometra – papienis (: pa- + pienas; vö. még papieniai 1. „zsíros, sok tejszínnel savanyított tej“, 2. „savanyú tejsavó üledéke, alja“ LKŽ^e), vö. Cynometra. Linn. Otrętwa. – pāpienis – Pr 211; a termés húsa lédús, egyik faja a Cynometra cauliflora – tikràsis papienis.

Lot. Dianella – mėlūnis (: mėlenas, mėlynas + –ūnis, dezintegráció történt), vö. Dianella. Lamk. Dowiaṡtka. JW. – mièlūnis Pr 131; ennek a növénynek kék virágai és bogyói vannak. Két fajának nevét hagyták jóvá: Dianella caerulea – mėlynàsis mėlūnis, Dianella intermedia – paprastàsis mėlūnis.

² A dísznövények neveinek hangsúlyozását a Litván Nyelvi Állami Bizottság hangsúlyozási albizottsága még nem tárgyalta meg, ezért a cikk a nemzetségneveket hangsúlyjelölés nélkül közli.

134 Albina Auksoriūtė | Keletas atgaivintų Lauryno Ivinskio augalų vardų

Lot. Enkianthus – sietminas (: sieti „kötni, rögzíteni, felakasztani”; karinti „függeszteni” LKŽₑ + –minas), vö. Enkyanthus. Loureiro. – siètminas Pr 215; a virágok hasonlósága miatt kaphatta nevét: hosszú kocsányon ülnek, és lefelé csüngenek. Öt növényfaj kapta ezt a nevet: Enkianthus campanulatus – harangvirágú sietminas, Enkianthus cernuus – csüngő sietminas, Enkianthus chinensis – kínai sietminas, Enkianthus quinqueflorus – ötvirágú sietminas, Enkianthus serrulatus – fűrészes levelű sietminas.

Lot. Hakea – vairokštis (: vairė „ütésre szolgáló eszköz, korbács” LKŽₑ + –okštis), vö. Hakea. Schrader. Jarzęsta. Muszlowe drzewo. W. – wàjrokštis Pr 154; a növény virágzata olyan, mint a tűkkel teleszúrt labda; egyik faja: Hakea laurina – közönséges vairokštis.

Lot. Heliconia – bangminỹs (: banga + –minys), plg. Heliconia. Linn. Niebiana. JW. – bàngminis Pr 137; patvirtinta 12 šios genties rūšių: Heliconia aurantiaca – paprastàsis bangminỹs, Heliconia bihai – žalsvažiedis bangminỹs, Heliconia caribaea – karìbinis bangminỹs, Heliconia collinsiana – raudonàsis bangminỹs, Heliconia indica – žaliàsis bangminỹs, Heliconia latispatha – retažiedis bangminỹs, Heliconia mariae – svyruõklinis bangminỹs, Heliconia metallica – standùsis bangminỹs, Heliconia psittacorum – papūginis bangminỹs, Heliconia rostrata – snapuotàsis bangminỹs, Heliconia stricta – stačiàsis bangminỹs, Heliconia wagneriana – margàsis bangminỹs.

Lot. Kalmia – grėsvis (: gręsti, gresė „fenyegetni” + –vis), vö. Kalmia. Linn. Wdzieczelina. JW. – grìeswis Pr 215; a növény mérgező (ágai, virágai, levelei), három faja kapott nevet: Kalmia angustifolia – keskeny levelű grėsvis, Kalmia latifolia – széles levelű grėsvis, Kalmia polifolia – kékes grėsvis.

Lot. Myrsine – miegūnis (: miegas „alvás” + –ūnis), vö. Myrsine. Ventenat. Szu- rzyzna. Borowica. W. – miègūnis Pr 218; egyik faja: Myrsine cubana – amerikai miegūnis.

Lot. Terminalia – viršūklis (: viršus „tető” + –ūklis), vö. Terminalia. Linn. Wyzýca. J. W. – wirsūklis Pr 198; igen nagy fák, amelyek levelei az ágak legvégén nőnek. Litvánul 19 fafajt neveztek el: Terminalia amazonia – amazóniai viršūklis, Terminalia kaernbachii – ázsiai viršūklis, Terminalia nitens – fényes viršūklis, Terminalia bialata – kétszárnyú viršūklis, Terminalia elliptica – szőrös viršūklis, Terminalia citrina – sárgás viršūklis, Terminalia calamansanai – indonéz viršūklis, Terminalia ivorensis – fekete viršūklis, Terminalia bellirica – szemölcsös viršūklis, Terminalia myriocarpa – kék viršūklis, Terminalia catappa – mandula viršūklis, Terminalia oblonga – széles szárnyú viršūklis, Terminalia chebula –

Terminologija | 2008 | 15 1 3 5

tollas viršūklis, Terminalia arjuna – kopasz viršūklis, Terminalia superba – pompás viršūklis, Terminalia sericea – cserző viršūklis, Terminalia brassii – barna viršūklis, Terminalia microcarpa – apró termésű viršūklis, Terminalia paniculata – bugás viršūklis.

Lot. Uvularia – uogminỹs (: uoga „bogyó” + -minys), vö. Uvularia. Linn. Sopleniec. JW. – ūgminỹs Pr 130; a növény sok bogyót érlel, két faja van: Uvularia grandiflora – nagyvirágú uogminỹs, Uvularia perfoliata – átszúrt levelű uogminỹs.

Feltehető, hogy L. Ivinskis néhány új szót más nyelvek megfelelőit követve alkotott meg: lot. Anigozanthos – ožūnis (: ožys „kecske” + –ūnis), vö. Anigozanthus. Labillardiére. Kozowiecznik. JW. – ožūnis Pr 137; vö. lengyel kozica „kecske” LLKŽ 210. Öt növényfajt neveztek el: Anigozanthos flavidus – sárgás ožūnis, Anigozanthos humilis – alacsony ožūnis, Anigozanthos manglesii – vörös ožūnis, Anigozanthos pulcherrimus – szép ožūnis, Anigozanthos rufus – barnás ožūnis.

Lot. Cephalanthus – galvožis (: galva „fej” + -ožis), vö. Cephalaria. Schrad. Glowień m. – gałwožis Pr 252; vö. görög kephale „fej” BVŽ 76, lengyel głowa „fej” LLKŽ 138. A növény egyik faja: Cephalanthus occidentalis – nyugati galvožis.

ÁTLÁTHATÓ SZÓALKOTÁSÚ, MOTIVÁLATLAN NÖVÉNYNEVEK

L. Ivinskis egyes növények megnevezésére olyan neveket alkotott, amelyek szóalkotása nyomon követhető, motivációjuk azonban nehezen lelhető fel. Mind a terminusok, mind a nomenek világosabbak és pontosabbak, ha motiváltak, K. Gaivenis szerint azonban „nem állítható, hogy a motivált terminusok pontosak, a motiválatlanok pedig pontatlanok. Csak a félrevezetően motivált terminusokat kell pontatlannak tekinteni” (Gaivenis 2002: 39). A köznyelvből származó növénynevek jelentős részének motivációja szintén nehezen követhető, ezért a Terminológiai Albizottság úgy döntött, hogy L. Ivinskis motiválatlan növényneveit is használatra javasolja.

E csoportba kilenc növénynév sorolható.

Latinul Amsonia – dirktas (: dirkti „megromlik, tönkremegy, elsenyved, elpuhul” LKŽₑ + –tas), vö. Amsonia. Walt. Rostruoń. JW. – dirktas Pr 241; a faj Amsonia tabernaemontana – amerikinis dirktas.

Latinul Canella – ringõtis (: ringoti „görbíteni, gyűrűszerűen hajlítani” LKŽₑ + –otis), vö. Winterania. Linn. Cannella. Murray. Korzýbiel. Cynamon biały. P. – ringõtis Pr 173; a faj Canella winteriana – baltasis ringõtis.

Latinul Cantua – gairùvas (: gairus „1. átjárja a szél, szélnek kitett”

136

Albina Auksoriūtė | Keletas atgaivintų Lauryno Ivinskio augalų vardų

LKŽₑ + –uvas), vö. Cantua. Juss. Piękrzyn. JW. – gājruvas Pr 235; faja, a Cantua buxifolia – smulkialāpis gairūvas.

Latinul Cheilanthes – skerstenis (: 1 skersti 1. „vágni (rendszerint disznót)”; 5. „durván őrölni, lehántani a héjat” LKŽₑ + –enis), vö. Cheilanthes. Sw. Olżyca. Stonogowiec. M. Schuppenfarrn. – skerstenis Pr 115; két faj: Cheilanthes lanosa – vilnotasis skerstenis, Cheilanthes microphylla – smulkialāpis skerstenis.

Latinul Conospermum – imšas (: imti, ima + –šas), vö. Conospermum. Smith. – imszas Pr 154; két faj: Conospermum crassinervium – storagyslis imšas, Conospermum taxifolium – siauralāpis imšas.

Latinul Hippocrepis – skaburas (: 1 skabas „lecsipkedett szár, tönk” LKŽₑ + –uras), vö. Hippocrēpis. Linn. Konikleca. V. Syr. Podkowmica. P. – skaburas Pr 209; két faj: Hippocrepis comosa – skiauterėtasis skaburas, Hippocrepis emerus – paprastasis skaburas.

Latinul Mimusops – mėklainis (: mėklas „éber, óvatos” LKŽₑ + –ainis), vö. Mimusops. Linn. Zawięzła. JW. – miektlājnis Pr 217; faja, a Mimusops elengi – paprastasis mėklainis.

Latinul Narthecium – plienumas (: plienas + –umas), vö. Narthecium. Juss. Póznik. S. Beinheil. – plienumas Pr 130; a Narthecium ossifragum faj – paprastasis plienumas.

Latinul Pachira – raivė (: raivas „tarka” LKŽₑ + –ė), vö. Pachira. Aublet. – rajwė Pr 169; két faj: Pachira quinata – penkialāpė raivė, Pachira aquatica – vandeninė raivė.

HOMÁLYOS MOTIVÁCIÓJÚ ÉS KÉPZÉSŰ NÖVÉNYNEVEK

L. Ivinskis neologizmusainak jelentős részénél nemcsak a motivációt nehéz meghatározni, hanem a képzésük sem igazán világos. A VLKK Terminológiai Albizottsága azonban úgy döntött, hogy az ilyen növénynevek használatát is javasolja, mivel L. Ivinskis azoknak a konkrét növényeknek adott nevet, amelyeknek litván elnevezéseit csak most rögzítik. Az ilyen nevek egy része rövid, két szótagú szó.

Lat. Comptonia – ūgras, vö. Comptonia. R. Brown. Pojemka. JW. – ūgras Pr 145; a Comptonia peregrina faj – klajoklinis ūgras.

Lat. Cornutia – salksნას, vö. Cornutia. Plumier. Parkotnia. JW. – sàlksnas Pr 227; a Cornutia grandifolia faj – stambiažiedis salksნას.

Lat. Cotyledon – duršvas, vö. Cotyledon. DC. Rozłóg. S. K. Peppownica. W. – dūrszwas Pr 187; a Cotyledon orbiculata faj – apskritalāpis duršvas.

Lat. Crateva – virštas, vö. Crataeva. Linn. Powalka. JW. – wirsztas Pr

Terminologija | 2008 | 15 137

180; három faj: Crateva adansonii – paprastasis viršutas, Crateva religiosa – puošnusis viršutas, Crateva nurvala – trilapis viršutas.

Lat. Elaeodendron – sumbras, vö. Elaeodendron. Jacquin. (Elaeodendron). Ėžan. Olejnik. P. Olejnica. M. – sūmbras Pr 213; két faj: Elaeodendron orientale – rytinis sumbras, Elaeodendron croceum – paprastasis sumbras.

Lat. Escallonia – smeilė, vö. Escallonia. Mutis. Twardziczka. Ch. – smėilė Pr 188; három faj: Escallonia ×langle(y)ensis – puošnioji smeilė, Escallonia rubra – raudonoji smeilė, Escallonia virgata – rykštinė smeilė.

Lot. Exacum – sūblas, vö. Exacum. D. C. Paliczka. Gorzkolist. P. – sūblas Pr 236; faj: Exacum affine – paprastasis sūblas.

Lat. Glaucium – vaiklas, vö. Glaucium. Tournef. Rostopaść. Jundz. Hornmohn. – vaiklas Pr 175; két faj: Glaucium flavum – geltonasis vaiklas, Glaucium corniculatum – raguotasis vaiklas.

Lat. Onosma – liesmuõ, vö. Onosma. Linn. Poczerwa. Rumianica. W. Długosz. Jundz. Lotwurz. – liesmuõ Pr 233; öt faj: Onosma taurica – kryminis liesmuõ, Onosma albo-rosea – rausvasis liesmuõ, Onosma echioides – šiurkštusis liesmuõ, Onosma hookeri – tibėtinis liesmuõ, Onosma paniculatum – šluotėlinis liesmuõ.

Lot. Pernettya – spūglas, vö. Pernettia. Gaudichaud. – spūglas Pr 215; faj: Pernettya mucronata – smailialāpis spūglas.

Lat. Plumeria – jostras, vö. Plumeria. Linn. Uroczyn. – jostras Pr 241; három faj: Plumeria alba – baltasis jostras, Plumeria obtusa – jamakinis jostras, Plumeria rubra – raudonasis jostras.

Lot. Sesuvium – spingras, vö. Sesuvium. Linn. Pryszczyrnica. Syr. – spingras Pr 186; faj: Sesuvium portulacastrum – pajūrinis spingras.

Lot. Tibouchina – eikras, vö. Tibouchina. Aublet. Prawdzín. – ėjkras Pr 199; faj: Tibouchina urvilleana – purpurinis eikras.

Lot. Umbilicus – elkras, vö. Umbilicus. Dec. Urocznik. Fal. Pępowiec. C. – elkras Pr 187; faj: Umbilicus rupestris – uolinis elkras.

Lot. Urena – gūrlis, vö. Urena. Dillenius. Nieronia. J. W. – gūrlis Pr 168; faj: Urena lobata – skiautėtalapis gūrlis.

A bemutatott példák áttekintése után megállapítható, hogy ezek a növénynevek nem mutatnak formális képzési jegyeket. Talán képzési formánsuk is felismerhető volna, a tövet azonban nehéz meghatározni. Csak végződéseik különíthetők el; egyes neveknek azonos végződésük van, például: -ras (eikras, elkras, jostras, spingras, sumbras, ūgras), -las (spūglas, sūblas, vaiklas).

A bizonytalan új szavak közé nyolc három szótagú növénynemzetség-nevet is sorolhatunk.

138

Albina Auksoriūtė | Keletas atgaivintų Lauryno Ivinskio augalų vardų

Lot. Aphyllanthes – nuolaisis, vö. Aphyllanthes. Tourn. Mąsierka. Goździkowa lilja. P. – nuolaisis Pr 131; faj: Aphyllanthes monspeliensis – pietinis nuolaisis.

Lot. Cabomba – labūstras, vö. Cabomba. Aublet. Pływiec. Ch. – labūstras Pr 176; faj: Cabomba caroliniana – paprastasis labūstras.

Lot. Dirca – sailuvas, vö. Dirca. Linn. Rzemienica – sājluwas Pr 155; faj: Dirca palustris – pė lkinis sailuvas.

Lot. Gaura – priesruvis, vö. Gaura. Linn. Žartwa. Wspaniała świeca. P. – prìsruwis Pr 197; faj: Gaura coccinea – kvapū sis priesruvis.

Lot. Guarea – sanūtras, vö. Guarea. Linn. Guidonia. Plumier. Przechwał. – sanūtras Pr 173; négy faj: Guarea thompsonii – juodasis sanūtras, Guarea guidonia – nuodingasis sanūtras, Guarea grandifolia – stambialāpis sanūtras, Guarea cedrata – šviesūsis sanūtras.

Lot. Heliocarpus – givendra, vö. Heliocarpus. Linn. Grączla. JW. – giwędra Pr 170a; faj: Heliocarpus americanus – amerikine givendra.

Lot. Petrea – kolūnis, vö. Petrea. Houst. Pietrawa – kōlūnis Pr 227; faj: Petrea volubilis – gausiažiedis kolūnis.

Lot. Pontederia – skiaustmenė, vö. Pontederia. Linn. Rosplawa. JW. Wodniak. M. – skiaustmenė Pr 130; faj: Pontederia cordata – siauralāpe skiaustmenė.

E csoport néhány új szavának végződései is hasonlóak, mint az előzőekben tárgyalt kétszótagú növényneveké, például az -r- mássalhangzót tartalmazó végződések (labūstras, sanūtras, givendra). Megjegyzendő azonban, hogy L. Ivinskio Prigimtūmenėje a bizonytalan képzésű új szavak legnagyobb része az -n- mássalhangzót tartalmazó végződésű; ezek az új szavak a Prigimtūmenės összes új szavának egynegyedét teszik ki (bővebben lásd Auksoriūtė 2004: 127–149), míg a legkevesebb olyan új szó van, amelynek végződése -r- mássalhangzót tartalmaz; e csoport legjellemzőbb végződése a -ris.

Meg kell még említeni néhány növénynevet, amelyeket egy másik nemzetség elnevezésére adtak, mivel annak a nemzetségnek, amelyet L. Ivinskis a Prigimtūmenėje megnevezett, már van litván neve.

Lot. Abeliophyllum – baltvas (: baltas + –vas), vö. Epipactis. Haller. Kruszczyk. Jundz. Sumpfwurz – bāltwas Pr 141; faj: Abeliophyllum distichum – ankstyvasis baltvas. Ennek a növénynek fehér virágai vannak, kora tavasszal virágzik.

Lot. Acalypha – labravenė (: labravas + –enė), vö. Riežtas III. Acalyphae. Ostkrowe – labrawėnes Pr 150; Tragia. Plumier. Parzelina. JW. – lābrawas Pr 150. L. Ivinskis a labravenė nevet egy tribus (lat.

Terminologija | 2008 | 15

139

Acalypheae), ezért ezt az új szót a nemzetség megnevezésére vitték át; a két nemzetséget, a lat. Acalypha és a lat. Tragia nemzetséget ugyanahhoz az alcsaládhoz sorolják. Ennek a növénynek két faja igazolt: Acalypha hispida – sörtés labraunė, Acalypha wilkesiana – tarka labraunė.

Lat. Chlorogalum – žalvinis (: žalvas + –inis), vö. Chlora. Linn. Zielon. JW. – žalvinis Pr 236; a faj: Chlorogalum pomeridianum – paprastasis žalvinis. Ezt a nemzetségnevet L. Ivinskis más nyelvek megfelelő neveit követve alkothatta, vö. gör. chloros ’zöld’ BVŽ 83.

Lat. Macfadyena – apsukmýs (: apsukti + –mys), vö. Helicteris. Linn. Szrubownica. W. Szruba. W. – àpsukmìs Pr 169; a faj: Macfadyena unguis-cati – plėtrūsis apsukmýs. A növény neve motivált, mivel a kúszónövények családjába tartozik.

KÖVETKEZTETÉSEK

L. Ivinskis Prigimtūmenės című művének néhány növényneve, amely eddig egyetlen nyomtatott forrásban sem jelent meg, a Terminológiai Albizottság jóváhagyása után használatra javasolt, olyan növények litván neveként, amelyeknek korábban nem volt litván nevük. Egy adott növénynemzetség megnevezésére leggyakrabban azt az L. Ivinskis-féle új alkotást vagy új szót javasolják, amellyel ő éppen az adott növényt nevezte meg.

A használatra javasolt L. Ivinskis-féle növénynemzetségnevek valamivel kevesebb mint fele motivált új szóalkotás, például: alksnotis, grėsvis, mėlinis, smuikainis, sulpėtras, šir̃monis, uogminys, viršūklis, vytmenys, žibėtras stb.; az ilyen új szavak több mint egyharmadának viszont sem a szóalkotása, sem a motivációja nem világos, például: duršos, eikras, el̃kras, jostras, kolūnis, labūstras, liesmuo, nuolaisis, salksნას, sanūtras, spingras, spūglas, sūblas, sūmbras, ūgras, vaiklas stb.

A tanulmányban tárgyalt L. Ivinskis-féle növénynemzetségnevek egyhatodának szóalkotása rekonstruálható, motivációja azonban nem világos, például: dirketas, gairuvas, imšas, mėklainis, plienumas, raivė, ringotis, skაბურას, skerstенis.

A Prigimtūmenės új szóalkotásai és új szavai lassanként újjáélednek és használatba kerülnek; L. Ivinskisnek a litván növénynevek megalkotására tett erőfeszítései tehát nem voltak hiábavalók.

LITERATŪRA

Auksoriūtė A. 1998: Lauryno Ivinskio rankraščiai Krokuvoje. – Terminologija 5, 102–110.

Auksoriūtė A. 2000: L. Ivinskio mikologijos terminai. – Terminologija 7, 48–58.

Auksoriūtė A. 2003: Individualieji L. Ivinskio Lenkų–žemaičių kalbų žodyno ir Prigimtūmenės augalų vardai. – Terminologija 10, 135–142.

140

Albina Auksoriūtė | Keletas atgaivintų Lauryno Ivinskio augalų vardų

Auksoriūtė A. 2004: Neaiškios darybos L. Ivinskio Prigimtūmenės naujažodžiai. – Terminologijos istorijos ir dabarties problemos, 127–149.

BVŽ 1998: Botanikos vardų žodynas, Vilnius.

Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius.

Jankevicius K., Jankevicienė R. 1962: Kai kurie nauji duomenys apie L. Ivinskio darbus lietuviškos botanikos terminijos srityje. – Botanikos klausimai 2, 151–163.

LKŽ_e: Lietuvių kalbos žodynas. – www.lkz.lt

LLKŽ 1994: Vaitkevičiūtė V. Lenkų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius.

REVIVAL OF CERTAIN PLANT NAMES CREATED BY LAURYNAS IVINSKIS

Since 2002 the Terminology Sub-commission of the State Commission of the Lithuanian language has together with botanists been discussing and agreeing on Lithuanian names to give to plants which have previously not been named in Lithuanian. The majority of such plants are newly introduced to Lithuania. It was noted that some of them were already named by Laurynas Ivinskis in one of his most important scientific works Prigimtūmenė (Nature); therefore the decision was taken where possible not to create new names, but to adopt names proposed by Laurynas Ivinskis. This article analyses 58 names of genera of plants, taken from Prigimtūmenė by Laurynas Ivinskis.

Less than half of the names of genera of plants created by Laurynas Ivinskis are neologisms with clear motivation, for instance alksnotis (Clethra), grėsvís (Kalmia), mėlinis (Dianella), smuikainis (Citharexylum), sulpėtras (Calyptrocalyx), širnonis (Aletris), uogminys (Uvularia), viršūklis (Terminalia), vytmenys (Abelia), žibėtras (Aeschynomene) and more than one third of neologisms have unclear word formation and motivation, for instance duršvas (Cotyledon), eikras (Tibouchina), elkras (Umbilicus), jostras (Plumeria), kolūnis (Petrea), labūstras (Cabomba), liesmuo (Onosma), nuolaisis (Aphyllanthes), salksnas (Cornutia), sanūtras (Guarea), spingras (Sesuvium), spūglas (Pernettya), sūblas (Exacum), sumbras (Elaeodendron), ūgras (Comptonia), vaiklas (Glaucium).

It is possible to trace the word formation pattern of one sixth of the names created by Laurynas Ivinskis, though their motivation is unclear, for instance dirktas (Amsonia), gairuvas (Cantua), imšas (Conospermum), mėklainis (Mimusops), plienumas (Narthecium), raivė (Pachira), ringotis (Canella), skაბuras (Hippocrepis), skerstenis (Cheilanthes).

Little by little, neologisms in Prigimtūmenė (Nature) are being revived and put into use; thereby the effort of Laurynas Ivinskis to create Lithuanian names of plants was not made in vain.

Gauta 2008-12-19

Albina Auksoriūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas: [email protected]

Terminologija | 2008 | 15 141