Az első litván orvostudományi folyóirat és a litván orvosi terminológia

PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

KULCSSZAVAK: orvostudományi folyóirat, litván orvosi szakkifejezés, egyszerű szó, származékszó

A „Medicina ir gamta” százéves évfordulójára

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

A litván orvostudományi folyóirat¹ kezdete. A litván nyelvű orvosi periodika (Karosas 1960: 42–49; Bizulevičius 1989: 34–39; Andriušis 1996: 161–176) kialakulására nagy hatást gyakorolt a nem litván nyelvű orvosi periodika, amely latin, lengyel és orosz nyelven jelent meg, és Litvániában mély hagyományokkal rendelkezett (Stakulienė 2001: 220). Az első litván nyelvű időszaki orvosi kiadvány, a Sveikata (1909–1915, 1920–1928), a 20. század első évtizedében látott napvilágot. A második évtizedben indult a Medicina ir gamta című folyóirat (1913), valamint az Aušra hetilap kéthetenként megjelenő melléklete, a Gydytojas (1914–1915). Ezekhez kapcsolódott az 1911–1912-ben szórványosan megjelenő Farmaceutų reikalai (Stakulienė 2001: 226).

1910-ben Kazys Grinius egyik cikkében javasolta egy „szakmai” litván orvosi folyóirat megindítását. Véleménye szerint a folyóiratban „helyet kaphatnának: 1) az orvostudomány, a higiénia, az orvosi statisztika, az állatorvostan, a gyógyszerészet és a természettudományok tudományos cikkei; 2) e tudományágak és a szakemberek életének krónikája; 3) tájékoztatások; 4) tárcák” (Grinius 1910: 1). Ez az elképzelés azonban csak három évvel később valósult meg: 1913-ban megindult a litván nyelvű orvosi, állatorvosi, gyógyszerészeti és természettudományi folyóirat, a Medicina ir gamta. Kiadója és szerkesztője Stasys Matulaitis doktor volt. A folyóirat kiadását 1911-ben kezdték meg, az 1911-ben a Litván Tudományos Társaság mellett létrehozott Orvosok és

¹ Meg kell jegyezni, hogy „a 20. századi litván sajtóban valamennyi időszaki kiadványt újságnak neveztek. A »folyóirat« kifejezés csak később, nagyjából a függetlenség kezdetétől, és véglegesen a 20. század harmadik–negyedik évtizedében honosodott meg” (Stakulienė 2001: 227). Ezért a cikkben a folyóirat kifejezést használjuk.

1 4 2

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

a gyógyszerészi szekció ²tagjai, Dominykas Bukontas, Bronislava Gedminaitė, K. Grinius, Juozas Jarašius, Antanas Vileišis orvosok, valamint Stasys Bytautas, Jonas Kašinskas, Zenonas Kuzavas, Elena Lukaševičiūtė, Motiejus Nasvytis, Jeronimas Šliogeris, Matas Valeika és Antanas Žukauskas gyógyszerészek kezdeményezésére (Aničas 1999: 302). Két szám megjelenése után a kiadás pénzhiány miatt megszűnt (Aničas 1999: 302–303). Így a szép célok megvalósítatlanok maradtak.

A továbbiakban néhány szóban ismertetjük a folyóirat számainak felépítését és tartalmát. Az első szám „A szerkesztőségtől” című rovatában ez áll: „megkezdjük az első litván nyelvű orvosi, állatorvosi, gyógyszerészeti és természettudományi lap kiadását” (MG 1913 1 1). Hangsúlyozzák egy ilyen, több tudományágat egyesítő folyóirat szükségességét: „a litván értelmiség legnépesebb része az említett tudományágakkal foglalkozik. Ha külön-külön indulunk, semmit sem tudunk véghez vinni. De ha saját lapunk köré csoportosulunk, sok hasznosat tehetünk tudományágainkért, szakmánkért és hazánkért is. Az említett tudományágakat tisztán gyakorlati szempontból egyetlen lapba egyesítettük. Külön-külön egyik csoport sem tudna még saját lapot fenntartani, ahogyan más nemzeteknél ez történik. Ezért együtt haladva elérjük célunkat” (MG 1913 1 1–2). A tervek szerint a folyóirat kéthavonta, másfél ív terjedelemben jelenik meg, és a következőket közli: „1) eredeti és fordított cikkeket, 2) társadalmi életből vett tárcákat, 3) referátumokat, 4) gyógyszerismertetőket és gyakorlati tanácsokat, 5) kritikát és bibliográfiát, 6) levelezést és a szerkesztőségnek címzett leveleket, 7) krónikát, 8) szabad állásokat, 9) hirdetéseket” (MG 1913 1 2). A folyóirat árát is megadják: „egy évre – 4 rubel, fél évre – 2 rubel, egy szám – 75 kopejka” (MG 1913 1 2).

Így a Medicinos ir gamtos (az orvostudomány, az állatorvostudomány, a gyógyszerészet és a természettudomány kéthavonta megjelenő folyóiratának) első, 25 oldalas száma (május–június) 1913-ban jelent meg (lásd az ábrát). Ebben a számban, „A szerkesztőségtől” című rovat tanúsága szerint, „leginkább orvosi témájú anyagok találhatók, mert a többi tudományágból nem volt megfelelő anyagunk, noha megkerestünk másokat, és támogatást kértünk” (MG 1913 1 2). Három cikk jelent meg: „A trachoma elterjedése Kis- és Nagy-Litvániában” (P. Avižonis doktor); „Van-e kapcsolat az adenoidok és az onanizmus között?” (Laumianskis doktor); „A nőgyógyászati osztályról, a vilniusi Szent Jakab-kórházból. A méhmiómák esetén fellépő vérzés elállításának kérdéséhez. A pétervári Pirogov-kongresszuson olvasták fel” (doktor

² A szekció által összeállított program egyik feladata a régi terminológia rendezése, valamint új terminológia létrehozása volt (a természettudományok – botanika, kémia stb. – és a szaktudományok, vagyis az orvostudomány és a gyógyszerészet területén) (lásd Moksleivis Kalnėnas 1912: 184).

Terminologija | 2013 | 20

143

144

Palmira Zemlevičiūtė Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

A. Damaševičius). A „Referátumok” rovatban S. Matulaitis két írása jelent meg: „Az epilepszia brommal való kezelése” és „Bismutum subnitricum hyperchlorhydrijoj ir ulcum ventrikuli”. A „Tárcák” rovatba J. Bagdanavičiaus³ „Tanfolyam orvosoknak Berlinben” című írása került. A „Vegyes” rovatban J. Bagdanavičiaus „Sok-e a tüdőbajos ember a litván falvakban?” című munkáját találjuk. A „Bibliográfia” rovat a folyóirat szerkesztője, S. Matulaitis által írt, népszerűsítő orvosi füzetekről szóló rövid ismertetéseket közölte (Sveikata arba tiesus ir trumpas kelias į sveikatą. Összeállította L. Graičiūnas doktor; Užkrečiamųjų limpamųjų ligų išsipletojimo būdai ir kova su jomis. Graičiūnas doktor). A „Gyakorlati tanácsok” rovatban Jonas Basanavičius doktor néhány gyakorlati tanácsot adott („A tüdőbetegek lázának csökkentésére <...>”, „Trachoma és jódhidrogénsav”, „Gyomorfájás ellen gastritis alcoholica esetén”). Az utolsó oldalon a sajtóhibák helyesbítése szerepelt.

A második, egyben utolsó szám „A szerkesztőségtől” című rovatában sajnálkoznak a kéziratok hiánya miatt (ennek következtében ez a szám késve jelent meg). Csalódottságuknak adnak hangot: „amikor megkezdtük az első litván nyelvű orvosi-természettudományi lap kiadását, arra számítottunk, hogy nagyobb érdeklődésre találunk. De úgy látszik, súlyosan tévedtünk. Két számot még valahogy kiadtunk, de a harmadikra, ha továbbra is ilyen közöny fogad bennünket, alighanem sokáig kell várni” (MG 1913 1 1). Befejezésül mindenkit, „akinek fontos a Medicinos ir Gamtos fenntartása, arra kérnek, hogy lehetőségei szerint támogassa, ki írásokkal, ki pénzzel” (MG 1913 1 2). Ebben a számban fejeződik be A. Damaševičius doktor folytatásos cikkének közlése: „A nőgyógyászati osztályról, a vilniusi Szent Jakab-kórházból. A miómás méhcsomó okozta vérzés elállításának kérdéséhez. A pétervári Pirogov-kongresszuson olvasták fel”. D. Bukantas három cikke jelent meg: „A szülőutak repedései esetén, harántfekvésű szülésnél”, „A húgyhólyagkövek gyermekeknél előforduló eseteihez”, „Házi készítésű pessarium”. S. Matulaitis a szaktárgyi (orvosi), valamint a nyelvi és terminológiai szempontból egyaránt fontos és jelentős cikket közölt „A anatómia, fiziológia, patológia és kémia litván terminológiája” címmel (erről valamivel bővebben később lesz szó). A „Vegyes” rovatba J. Bagdanavičius doktor „Az orvosi terminológiából” című írása került. A J. Z. írói álnévvel jegyzett szerző „Egy s más a pétervári higiéniai kiállításról” című tárcája, az A. D. álnév alatt pedig N. A. Kukovierovo recenziója jelent meg-

³ Juozas Bagdon doktor álneve.

Terminologija | 2013 | 20

145

ferátuma „A helyi érzéstelenítés alkalmazásáról” címmel. S. Matulaitis és J. Basanavičius új gyógyszereket mutatott be („Sedobrol”, „Follikulinas kaip pūrgatyvas”, „Ristinas ir niežai”, „Melubrinas”). A „Gyakorlati tanácsok” rovatban J. Basanavičius „Nuo haemorrhagia ventriculi” című írása szerepelt. A „Krónika” a „Medicinos ir gamtos sekcija L. M. Dr. šių metų suvažiavime” című írást közölte.

A litván orvosi terminológia: források, problémák és perspektívák.

Az orvosi terminusok litván jellegének kérdését talán elsőként Mikalojus Kuprevičius doktor vetette fel 1897-ben. A Varpe című lapban megjelent „Lietuviški ligų vardai” (Litván betegségnevek) című cikkében arra buzdította az orvosokat, hogy ne kölcsönzött, hanem litván betegségneveket használjanak; maga mintegy 60-at közölt a cikkben, latin vagy görög megfelelőiket is hozzáfűzve.

Az orvosi terminusok litván jellegével kapcsolatos aggodalmát csak 16 évvel később, 1913-ban fejezte ki újra S. Matulaitis a Medicinoje ir gamtoje folyóiratban megjelent „Anatomijos, fiziologijos, patologijos bei chemijos lietuviška terminologija” (Az anatómia, fiziológia, patológia és kémia litván terminológiája) című cikkében. Számos, az akkori orvosi terminológia szempontjából aktuális problémát fejtett ki benne: a terminusok túlburjánzását, másfelől azok hiányát, az ugyanazon fogalmat megnevező terminusok változatosságát, a normák hiányát, a terminusok egységesítésének és jóváhagyásának kérdéseit, valamint azt, hogy a terminológiai munkába szakembereket és nyelvészeket kell bevonni. A szerző arra buzdította az orvosokat, hogy gyűjtsenek szavakat az élő nyelvből, vagy alkossanak terminusokat az anyanyelv nyelvtani szabályaira támaszkodva. S. Matulaitis hangsúlyozta, hogy szükséges „szilárdan és véglegesen megállapított terminológiával rendelkezni az anatómia, a fiziológia, a patológia, a kémia és más tudományágak területén, amennyiben azok az orvostudománnyal kapcsolatosak” (Matulaitis 1913: 9). Bírálta a korabeli népszerűsítő orvosi füzetek „terminuskészletét”, amelyekben ugyanannak a fogalomnak több elnevezése is volt. A szerző szerint ez nemkívánatos és káros, sőt az olvasó számára is zavaró. A „terminológiai bőség zűrzavara” miatt „a tudományos írások elveszítik komolyságukat”. Ezért S. Matulaitis azt javasolta, hogy a Medicinoje ir gamtoje folyóiratban hozzanak létre külön terminológiai rovatot, amelyben a terminológiai ágak összegyűjtött elnevezéseit közölnék. A szerző előre felvázolta a litván orvosi terminológia további kialakításának és egységesítésének irányelveit, amelyek ma is aktuálisak: „Mások, miután elolvasták a közölt elnevezéseket, megadják majd a saját, megfelelőbb vagy a népnyelvből vett, illetve a nyelvtani szabályokra alapozott elnevezéseiket. Hogy az összes terminus közül végleg kiválaszthassuk a legmegfelelőbbet, a következő évben az orvosok és természettudósok gyűlésén, nyelvszakértőket is segítségül hívva, véglegesen elvégezhetjük ezt a munkát. Miután elfogadtuk a legmegfelelőbb terminusokat, talán külön füzetben nyomtatjuk ki őket, hogy mindenki megismerje és egységes terminológiát használjon” (Matulaitis 1913: 9).

146

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

tis 1913: 10–11). Šiam sumanymui autorius padarė pradžią, pateikdamas straipsnyje nemažai lietuviškų osteologijos vardų.

A cikk tárgyát a Medicinoje ir gamtoje folyóiratban használt litván ⁴egyszavas orvosi terminusok alkotják. A cél a terminusok kifejezésmódjának, vagyis szerkezeti jellemzőinek tárgyalása. Az egyszavas terminusok egyszerű, az élő nyelvből vagy írott forrásokból származó szavakra, illetve a saját nyelv szóalkotási eszközeivel létrehozott szavakra oszthatók; ez utóbbiakat részletesebben, a szóalkotás módja szerint mutatjuk be. Szükség esetén az orvosi terminusokat összevetjük a ma használatos, ugyanazokat a fogalmakat megnevező terminusokkal. Végül érintjük azt a kérdést, hogy a folyóirat litván egyszavas orvosi terminusai fennmaradtak-e a mai litván orvostudományi szaknyelvben.

1. LITVÁN EGYSZAVAS

AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A TERMÉSZET TERMINUSAI

1.1. Egyszavas terminusok (197 terminus). A cikkekben egyszavas terminusok nevezik meg az anatómia, a fiziológia, a klinika és a farmakológia tudományának fölérendelt fogalmait. Megkülönböztethetők az egyszerű, élő nyelvből vagy írott forrásokból származó szavak, valamint a saját nyelv szóalkotási eszközeivel létrehozott szavak.

1.1.1. Egyszerű, élő nyelvből vagy írott forrásokból származó szavak

(51 terminus). Az egyszerű, élő nyelvből vagy írott forrásokból származó szavak közé az alapszavak (nem származékok) tartoznak. Kazimieras Gaivenis megállapítása szerint „a kész litván szavak leggyakrabban kétféleképpen válnak terminussá: 1) a szó lexikai jelentésének kibővítésével (átvitelével), valamint 2) a szó lexikai jelentésének szűkítésével (korlátozásával)” (Gaivenis 2002: 52). Megjegyezte, hogy az orvostudomány azon tudományágak egyike volt, amely terminologizálta a népnyelv szavait (Gaivenis 1983: 15). „Bár az orvosi terminusok nagy része latin eredetű, és ma is az orvosi terminuskészlet folyamatosan bővülő és tökéletesített magját alkotja” (Česnys 2002: 55), számos terminus mégis a népnyelvből származik. Az élő nyelvből a tudományos orvosi terminológiába főként az anatómiai és klinikai fogalmak megnevezésére kerültek szavak, kisebb számban pedig a fiziológiai fogalmak megnevezésére.

Az anatómiai terminusokként terminologizált élő nyelvi szavak alapvető ⁵lexikai jelentései a következők: akis MG 1913 1 23 / akys MG 1913 1 9, lásd akis 1. „látószerv” LKŽe; ausys MG 1913 1 9, lásd ausis 1. „hallószerv” LKŽe; bamba MG 1913 1 13, lásd 1 bamba anat. „köldök-

⁴ A cikkben litván terminusoknak a saját, litván eredetű orvosi terminusok számítanak.

⁵ A népi eredet megállapításához a Lietuvių kalbos žodynas (LKŽe) adataira támaszkodunk. Egy terminust népinek tekintünk, ha a szótár az adott szót vagy annak jelentését az élő nyelvből vett példával dokumentálja (ezt a nyelvjárási helymegjelölések rövidítései jelzik).

Terminologija | 2013 | 20

147

a has közepén lévő köldök (umbilicus)“ LKŽe; száj MG 1913 1 8, lásd száj 1. „üreg az ajkak és a torok között” LKŽe; fogak MG 1913 2 18, lásd fog 1. anat. „csontos szerv a szájban vagy az állat pofájában, amely az étel megrágására szolgál (Dens)” LKŽe; fej MG 1913 1 9, lásd fej 1. „testrész” LKŽe; vér MG 1913 1 12, MG 1913 2 6, lásd vér „vörös színű folyadék, amely az ember vagy az állat szervezetében kering, és táplálja a szöveteket” LKŽe; ajkak MG 1913 1 9, lásd ajak 1. „a száj két szegélyének egyike” LKŽe; orr MG 1913 1 9, lásd 1 orr 1. „a szaglás szerve” LKŽe; bőr MG 1913 1 13, MG 1913 2 4, lásd bőr 1. „az ember vagy az állat testének felső rétege, burka” LKŽe; hártya MG 1913 2 7, lásd hártya 1. anat. „vékony szövetréteg, amely a szervezet valamely részét összeköti vagy borítja” LKŽe; kéz MG 1913 2 6, lásd kéz 1. „az ember felső végtagja a válltól az ujjhegyekig; e végtag csuklótól az ujjhegyekig terjedő része” LKŽe; gyomor – „ventriculus” MG 1913 2 9 / gyomor MG 1913 1 21, lásd gyomor 1. anat. „az ember vagy az állat emésztőszerve – izmos zsák, gyomor, bendő (ventriculus)” LKŽe; agy MG 1913 1 9, lásd agy 1. anat. „a központi idegrendszer azon része, amelyet az ember és a gerinces állatok koponyájában és gerinccsatornájában található idegrostok és sejtek alkotnak” LKŽe; derék MG 1913 1 18, lásd derék 1. „a hát alsó része a derék alatt, ágyék (lumbus)” LKŽe; szív MG 1913 1 13, MG 1913 2 2, lásd szív 1. „a vérkeringés központi szerve, a mellkas bal oldalán helyezkedik el” LKŽe; arc MG 1913 1 9, lásd arc 1. „az emberi fej elülső része” LKŽe; belsőségek MG 1913 2 20, lásd belsőségek 1. „az ember vagy az állat belső (rendszerint emésztő) szervei” LKŽe; belek MG 1913 1 17, MG 1913 2 6, lásd bél 1. anat. „a tápcsatorna csőszerű része, amely a gyomortól kezdődik (intestinum)” LKŽe.

Az anatómiai terminológiában a köznyelv tágabb jelentésű szavait is használták, de jelentésüket leszűkítették, például: szégyen – vulva MG 1913 2 12, lásd szégyen 2. „külső nemi szervek” LKŽe, vö. pudendum femininum – a nő külső nemi szervei MedŽ; dudor (?) – uterus MG 1913 2 12 / dudor MG 1913 2 3, lásd dudor 6. „méh” LKŽe; kagyló – concha MG 1913 2 11, lásd kagyló 6. anat. „a fül külső része” LKŽe; szemhéj (palpebra) MG 1913 2 13, lásd szemhéj 2. „a szemhéj” LKŽe, vö. palpebra – szemhéj MedŽ; hüvely MG 1913 1 15, lásd 1 hüvely 6. anat. „a női nemi szervek része (vagina)” LKŽe; lapocka – scapula MG 1913 2 11, lásd 1 lapocka 8. anat. „lapos, háromszög alakú csont a hát felső részén (scapula)” LKŽe; répa – patella MG 1913 2 12, lásd répa 7., lásd ré-

148

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

egér 9. „térdkalács” LKŽe, vö. patella – térdkalács MedŽ; gyomor – „ven-triculus” MG 1913 2 9 / gyomor MG 1913 1 17, lásd gyomor 3. „gyomor, bendő” LKŽe, vö. ventriculus – 1. gyomor MedŽ; sípcsont – fibula MG 1913 2 12, lásd sípcsont 5. „lábszárcsont” LKŽe, vö. fibula – szárkapocscsont MedŽ; pálca – penis MG 1913 2 12, lásd pálca 2. anat. „férfi nemi szerv (penis)” LKŽe; szemhéj (palpebra) MG 1913 2 13, lásd szemhéj 2. „a szemet pislogáskor elfedő rész” / fedél MG 1913 1 23, lásd 1 fedél, lásd 1 szemhéj 2. „a szemet pislogáskor elfedő rész” LKŽe. A szótári adatok szerint a felsorolt szavak közül a dudor, kagyló, hüvely kivételével valamennyi előfordul orvosi jelentésben a köznyelvben.

Az „Az anatómia, élettan, patológia és kémia litván terminológiája” című cikkben a köznyelv több szavát is javasolták a női nemi szervrendszer egyik szervének megnevezésére – motė, močįa, dudor (?) – uterus MG 1913 2 12: motė, lásd 1 motė 6. anat. „méh” LKŽe, vö. uterus – méh MedŽ, csupán a močia szó nincs adatolva a LKŽe-ben „méh” jelentésben.

A folyóirat cikkeiben a köznyelv szavai nemcsak az anatómia, hanem kisebb részben a klinika fogalmainak megnevezésére is előfordulnak. Elsőként a klinikai terminust kell megemlíteni: betegség MG 1913 1 8, MG 1913 2 7 / betegségek MG 1913 2 15, lásd 1 betegség 1. „a szervezet működésének zavara, az egészség megromlása, rosszullét, fogyatékosság” LKŽe, valamint a farmakológia terminusát: gyógyszerek MG 1913 1 12, MG 1913 2 20 / gyógyszer MG 1913 1 17, MG 1913 2 21, lásd 1 gyógyszer „gyógyító szer” LKŽe.

Néhány klinikai terminusban a köznyelvi szavak alapvető lexikai jelentését használták: dicius (a homlokon) – atheroma MG 1913 2 13, lásd dicius „ilyen dudor (atheroma)” LKŽe, vö. atheroma – atheroma, zsír [lipoid] felhalmozódása MedŽ; só MG 1913 1 18, vö. só 1. „sós ásványi vegyület (nátrium-klorid), amelyet az ételek tartósítására és ízesítésére használnak” LKŽe; daganat MG 1913 1 13, lásd daganat 1. „kemény daganat a szervezet valamely részén” LKŽe; genny MG 1913 2 5, lásd genny „sebekben, kelésekben képződő zöldessárga massza” LKŽe; víz MG 1913 2 15, vö. víz 1. „átlátszó, színtelen, rendszerint íztelen és szagtalan folyadék, a hidrogén és az oxigén vegyülete (H₂O)” LKŽe; kelés MG 1913 1 3, vö. kelés med. „gennyel járó duzzanat, kelés, tályog, furunkulus” LKŽe, továbbá egy szó leszűkített jelentése: akmens nom. sg. MG 1913 2 7 / akmuo MG 1913 2 8 / akmenų gen. pl. MG 1913 2 7, lásd akmuo 8. „a szervezetben kialakult konkréció” LKŽe.

Terminologija | 2013 | 20

149

Bagdanavičius doktor cikkében (pontosabban a szólistában) két, az élő nyelvből vett szót közölt ugyanazon klinikai fogalom megnevezésére: ⁶gramai (sputsum) MG 1913 2 13, skrepliai (sputsum) MG 1913 2 13; lásd: skreplys 1. „a légzőszervekből felköhögött nyálka” LKŽe. A szótárban csak a gramas szerepel, amelynek nincs „köpet” jelentése.

Külön említést érdemel a női betegségeket jelölő, főnevesült névmási melléknevek párja: ⁷, baltieji – fluor albus MG 1913 2 12 / baltųjų gen. pl. MG 1913 1 14; lásd: baltieji 2. Lásd: baltosios med. „ilyen női betegség (Fluor albus)” LKŽe; vö. fluor albus – baltosios MedŽ; raudonieji⁸ – haemorragia MG 1913 2 12; az LKŽe-ben a raudonieji nem szerepel, csak a raudonieji žiedai Ss „menstruáció”; vö. haemorrhagia – vérzés, vérömleny MedŽ.

1.1.2. Származékok (146 terminus). A folyóirat litván egyszavas orvosi terminusainak több mint fele képzett szó⁹. A képzés módja szerint megkülönböztetünk képzőkkel, előtagokkal és végződésekkel alkotott származékokat, valamint összetett szavakat.

1.1.2.1. Képzős származékok (97 terminus). Ez a származékok legnépesebb csoportja. A -imas (-imai) képzővel alkotott származékok dominálnak; ezek többnyire cselekvések megnevezései, és közel azonos arányban képződnek előtag nélküli igékből: gimimai MG 1913 2 15, girdėjimas MG 1913 1 10, mirimai MG 1913 2 15, niežėjimas MG 1913 2 22, perpūtimas MG 1913 1 10, perpūtinėjimai MG 1913 1 10, plaudimas MG 1913 2 6, plovimai MG 1913 1 18 / plovimas MG 1913 1 18, plūdimai MG 1913 2 3, skaudėjimas MG 1913 1 22, MG 1913 2 20, sopėjimai MG 1913 1 15, užimas MG 1913 1 13, továbbá előtagos igékből: įčiurkškimai MG 1913 1 14 / įčiurkškimac MG 1913 1 13, MG 1913 2 3, įdūrimas MG 1913 2 19, įleidimas MG 1913 2 19, išėjimas „ürítés” MG 1913 1 18, nuvargimas MG 1913 2 18, pasiutimas MG 1913 2 16, suspaudimai MG 1913 1 15, užsikrėtimas MG 1913 1 15. A szóban forgó képzős származékok közül néhánynak a jelentése konkretizálódott, például: linkimas? – ar-

⁶ Lásd a 3. lábjegyzetet.

⁷ „Az önálló, főnevesült névmási melléknevek másodlagos tárgymegnevezést jelölnek, amely bizonyos esetekben helyettesítheti a tárgy elsődleges megnevezését, annak szinonimájaként szerepelve, például: geltonoji ’ilyen betegség, sárgaság’, <...>, kruvinoji ’vérhas’. <...>. Ezek a főnevesült melléknevek úgy jöttek létre, hogy egy adott dolog jellegzetes tulajdonságának megnevezése magának a dolognak a nevévé vált. Rendszerint olyan megnevezések mellett jelennek meg, amelyeket a beszédben el akarnak kerülni, például különféle betegségek <...> megnevezésére. <...>. A névmási melléknevek jelentésük konkrétsága folytán főnevesülnek. A névmási melléknévvel kifejezett tulajdonságot egy meghatározott dologhoz kapcsoljuk, ezért maga a dolog megnevezése fölöslegessé válik” (LKG I 530).

⁸ A. Vileišis orvos az 1899-es Útmutató egészséges életre vágyó nőknek című könyvében (valamint annak 1906-os második kiadásában is) a raudonieji terminust „menstruáció” jelentésben használta.

⁹ A szóalkotási származékok leírásakor Pranas Skardžius, Vincas Urbutis és Saulius Ambrazas munkáira, valamint az LKG-re támaszkodtunk.

150

Palmira Zemlevičiūtė | Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

ticulatio MG 1913 2 12, vö. articulatio – artikuláció: 1. ízület MedŽ, növedék „kinövés” MG 1913 2 15, összenövések „összenőtt helyek?” MG 1913 2 3, hegesedés „heg?” MG 1913 2 13.

Az alábbiakban a képzett alakokat gyakoriságuk szerint soroljuk fel:

-elis (-eliai): petelis MG 1913 2 4, pilvelis MG 1913 1 21 / pilvelis – „ventriculus” MG 1913 2 9, raktelis¹⁰ – clavicula MG 1913 2 11, vö. clavicula – kulcscsont MedŽ, ratelis (pessarium) MG 1913 2 13, vö. pessarium – pesszárium – a hüvelybe helyezett eszköz, amely a méhet normális helyzetben tartja vagy a fogamzástól véd MedŽ, ryšelis – ligamentum MG 1913 2 12, vö. ligamentum – szalag MedŽ, švirkštelis MG 1913 2 20;

-onis (-ei/-iai/-ys), -ė (-ės): ligonė MG 1913 1 13, MG 1913 2 2 / ligonės MG 1913 2 2, ligonei MG 1913 2 5 / ligoniai MG 1913 1 6, MG 1913 2 19 / ligonis MG 1913 1 9, MG 1913 2 8 / ligonys MG 1913 1 21;

-umas: kurtumas MG 1913 1 9, mažakraujumas MG 1913 2 2, miegūstumas MG 1913 1 16, mirtingumas MG 1913 2 18, silpnumas MG 1913 1 12, šlapumas MG 1913 2 8;

-elė: bambelė MG 1913 2 4, galvelė MG 1913 2 4, rankelė MG 1913 2 4, trobėlė – „cellula” MG 1913 2 9, virkštelė (Suvalkų kormányzóság) pupovina MG 1913 2 12, vö. funiculus umbilicalis – köldökzsinór MedŽ, funis – 2. lásd funiculus umbilicalis – пуповина MedŽ;

-ymas (-ymai): gydymas MG 1913 1 6, MG 1913 2 2, gimdymai MG 1913 1 13 / gimdymas MG 1913 2 4, išgramdymas MG 1913 2 4;

-ėlis (-ėliai): akmenėliai MG 1913 2 8, maumonelis – „rodničok” MG 1913 2 11 (LKŽe nem tartalmazza, de szerepel benne a maumonys „a fejnek a homlok és a fejtető közötti része, fejtető”), vö. fonticulus – momenėlis – родничок MedŽ, pavadėlis – (Ariogala) pupovina MG 1913 2 12, lásd pavadėlis 2. anat. „köldökzsinór” (LKŽe), vö. funiculus umbilicalis – köldökzsinór MedŽ;

-tojas (-tojai), -a: gydytojai MG 1913 1 4 / gydytojas MG 1913 2 3, gimdytoja MG 1913 2 4;

-elės: replelės MG 1913 2 3, smiltelės „ilyen gyógyszerforma” MG 1913 2 22;

-ėlė: motynėlė¹¹ „méh” MG 1913 1 14, nugarėlė MG 1913 2 4;

-ybė: gyvybė MG 1913 1 15, girtuoklybė MG 1913 2 18;

-slė: pūslė MG 1913 2 8 / pūslės MG 1913 2 13;

-ulys: dusulys MG 1913 1 12, kosulys MG 1913 2 5.

¹⁰ A raktelis szót az LKŽe csak növénytani jelentésben tartalmazza (növény neve – kankalin (Primula)).

¹¹ A motinėlė szót az LKŽe nem jegyzi orvosi jelentésben.

Terminologija | 2013 | 20

151

Számos olyan képző van, amellyel csak egy-egy származékot alkottak:

–ata: sveikata MG 1913 1 6, MG 1913 2 2;

–ažis: gargãžis – cicatrix? MG 1913 2 13, lásd gargãžis 1., lásd gargãžė 1. „a kovácsműhely tűzhelyén kiégett és darabokban összetapadt szén, salak”, 2. lásd gargãžė 2. „a kanóc elszenesedett vége vagy valamilyen szövetdarab”, 3. lásd gargãžė 3. „kiégett, elhasználódott tárgy” LKŽe, gargãžė 4. „nagyon összegabalyodott, összecsavarodott tárgy, gubanc” LKŽe, vö. cicatrix – randas MedŽ;

–ėkšlis: putekšlis „kiütés” MG 1913 2 13, lásd 1 putekšlis 1. „pattanás, pustula” LKŽe;

–erė: koserė MG 1913 1 9;

–da: žaizda MG 1913 1 23, MG 1913 2 5;

–ykla: gydykla MG 1913 1 16;

–yklai: vystyklai MG 1913 2 7;

–yla: degýla¹² instr. sg. – „oxygenium” MG 1913 2 9;

–ylas: degylas „oxigén” MG 1913 1 22;

–inė: krūtinė MG 1913 1 9;

–iniai: mėnesiniai¹³ MG 1913 1 12, MG 1913 2 2;

–inynai: kiaušinynai „petefészkek” MG 1913 1 15;

–inys: valinys – pólya – amellyel a kisgyermekeket bepólyázzák, fásli MG 1913 2 13, lásd valinys 2. „a bepólyált gyermek körbetekerésére, megkötésére szolgáló szalag” LKŽe;

–ininkas: džiovininkas MG 1913 1 21;

–ytė: akytė – „celulla” „sejt” MG 1913 2 9;

–(i)ukas: akmeniukas MG 1913 2 8;

–lai: groblai – skelet MG 1913 2 11, lásd groblai 1., lásd grobai 1. „emberi vagy állati csontok, csontváz, groblai” LKŽe, vö. skeletum – csontváz, csontok MedŽ;

–lė: auglė¹⁴ a gyermekek anyjának méhén nő, auglė – neoplazma MG 1913 2 13, vö. neoplasma – daganat MedŽ;

–lis (–liai): pakinkliai MG 1913 1 17;

–smai: skausmai MG 1913 2 5;

–snis (–snai): tvinksnai MG 1913 2 5;

–tas: vartai MG 1913 2 13, lásd vartai 6. anat. „a méh külső szájadéka” LKŽe;

¹² Az LKŽe a degýla szót nem rögzíti, csak a degilas (neol.) „oxigén” szót.

¹³ Az LKŽe csak a 2. mėnesinis melléknevet tünteti fel: 4. „havonta egyszer megjelenő”, vö. 1. mėnesinės fiziol. „ivarérett nő méhéből havonta ismétlődő vérzés, menstruáció” LKŽe.

¹⁴ Az auglė szónak az LKŽe-ben nincs orvosi jelentése, lásd auglė 1. „termés”; 2. „gyomnövény”.

152

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

–tė: atodvėstė – köhögtem fellélegzés nélkül, pihenőt sem tartva MG 1913 2 13, lásd atodvėstė „enyhülés, szünet, pihenő” LKŽe;

–tis: mirtis MG 1913 2 7;

–tys: gimtys – genitalia interna MG 1913 2 12, lásd gimtys „nemi szervek (genitalia)” LKŽe, vö. genitalia – lytiniai organai MedŽ. A fent említett jelentésen kívül a gimtys szó további, az LKŽe-ben nem rögzített jelentésekkel is szerepel: gimtys išeina – prolapsus vaginae et uteri (Šiauliai, Žagarė környéke) MG 1913 2 12, vö. prolapsus vaginae – makšties iškritimas MedŽ, prolapsus uteri – gimdos iškritimas MedŽ, gimtys „méhszáj?” („Már kitágult a gimtys [a szülésnél]?”) MG 1913 2 12;

–urys: kumburys „a szemzug” MG 1913 2 13, lásd 1 kumburys (kamburys?) „szög, sarok, kiemelkedés” LKŽe;

–uvis: liežuvis MG 1913 1 9;

–vas: pilvas MG 1913 1 13, MG 1913 2 4 / pilvas – „ventriculus” MG 1913 2 9 / pilvas (stomachus) MG 1913 1 21 / pelvis MG 1913 1 13 (ezt a változatot az LKŽe nem rögzíti), lásd pilvas 3. „gyomor” LKŽe.

1.1.2.2. Prefixumképzős származékok (2 terminus). A folyóiratban a prefixummal képzett terminusok nagyon ritkák. Mindössze két, ant- és pa- prefixummal képzett terminust találtak: az anatómiai terminus antliežuvis (epiglottis) MG 1913 1 9, vö. epiglottis – antgerklis MedŽ, valamint a klinikai terminus pakūnė (furunculus) MG 1913 2 13, lásd 1 pakūnė „kelés, furunkulus” LKŽe, vö. furunculus – furunkulas, šunvotė MedŽ.

1.1.2.3. Szuffixumképzős származékok (17 terminus). A suffixumképzős származékok száma jóval nagyobb, mint a prefixumképzősöké. Leggyakrabban az –is végződés fordul elő: atókrytис – recidyv (a beteg már javult, de ismét visszaesett) MG 1913 2 13, lásd atokrytis 1. „visszaesés (betegségben)” LKŽe, degis – „oxygenium” MG 1913 2 9 / degis MG 1913 1 22, lásd degis 2. (új szó) „oxigén” LKŽe, vö. oxygenium – deguonis MedŽ, karštis MG 1913 1 22, nuomaris MG 1913 1 16, priepuoliai MG 1913 1 16, –as (–ai): lašai¹⁵ MG 1913 1 6, miegas MG 1913 1 8, niežai (uscabies) MG 1913 2 21, užpilai (infusum) MG 1913 2 20–21, –a: džiova MG 1913 1 19, MG 1913 2 17, ištrauka MG 1913 2 21, sloga MG 1913 1 8, lásd sloga 1. „az orrnyálkahártya gyulladása” LKŽe, és –ė képzős származékok: putės¹⁶ „hólyagok” nom. pl. MG 1913 2 13, sopė MG 1913 2 8 /

¹⁵V. Urbutis szerint a lašas – lašėti tagjai között nincs szigorú oppozíció – tagjaik felcserélhetők. Ez a kifejezetlen irány kölcsönös alapszava (Urbutis 2009: 124).

¹⁶A putė szó „hólyag” jelentésben az LKŽe-ben nem szerepel.

Terminologija | 2013 | 20

153

sopės MG 1913 1 18, lásd sopė 1. „fájdalom, fájás, sajgás” LKŽe.

Más végződésekkel egy-egy származék fordult elő: -ys: sąnarys? – articulatio MG 1913 2 12; -ius: prietorius MG 1913 1 18.

1.1.2.4. Összetételek (30 terminus). A második legnagyobb származéktípust az összetett szavak alkotják. Ezek többsége az oszteológia terminusa – csontnevek. „Aszerint, hogy a második tag alapszava melyik szófajhoz tartozik” (Keinys 2005: 134), az összetételeknek két csoportját különböztetjük meg: főnévi tagokból álló és igei tagokból álló összetételeket.

A legnagyobb származéktípust a két főnévből alkotott összetételek alkotják (25 terminus). Ezeknek az összetételeknek a tagjait kötőhangzóval vagy anélkül kapcsolják össze. E szempontból tehát az összetételek további felosztása:

a) kötőhangzós összetételek (19 terminus):

-i-: ašarikaulis – os lacrima MG 1913 2 11, blauzdikaulis – tibia MG 1913 2 12, klubikaulis – os ilei MG 1913 2 12, kulnikaulis – tallus MG 1913 2 12, kulšikaulis – os femoris, vö. femur – 1. šlaunikaulis MedŽ, nosikaulis – os nasale MG 1913 2 11, petikaulis – os humeri MG 1913 2 11, pilvikauliai MG 1913 2 6, pilvikaulis – os pubis MG 1913 2 12, vö. os pubis – gaktikaulis MedŽ, rėtikaulis – os ethmoideum MG 1913 2 11, vö. os ethmoidale – akytkaulis MedŽ, žandikaulis – os zygomaticum MG 1913 2 11, vö. os zygomaticum – skruostakaulis MedŽ;

-a-: anglarūgštė¹⁷ MG 1913 1 22, arklakaulis – os vomeris MG 1913 2 11, vö. vomer – noragas (az orrsövény csontja) MedŽ, kraujagyslės MG 1913 2 4, pirštakauliai – falanga MG 1913 2 12, plaštalunkis – „plaštalunkis jön, húzza a lábát” (cydoporn) MG 1913 2 13 (az LKŽe nem tartalmazza), pleištakaulis – os sphenoideum MG 1913 2 11, vö. os sphenoidale – pleištakaulis MedŽ, šunavotė (furunculus) MG 1913 2 13;

-ia-: nosiaryklė MG 1913 1 8.

b) kötőhangzó nélküli összetételek (6 terminus): alkūnkaulis – os ulnae MG 1913 2 11, ligonbutis¹⁸ MG 1913 1 12 / ligonbučiai MG 1913 1 6,

¹⁷ Pr. Skardžius az szénsav „szénsavat” a varpininkai által alkotott vagy más forrásokból átvett szavak csoportjába sorolja (Skardžius 1996: 595).

¹⁸ Pr. Skardžius az új szavakról, azok képzéséről és használatáról írva megemlítette, hogy Jonas Jablonskis írásaiban a ligonbutis származékot használta (I 144), de idővel meggyőződött annak alkalmatlanságáról, és helyette a ligoninę szót kezdte használni (Skardžius 1996: 602–603). Jonas Palionis disszertációjában a ligonbutis szót Jonas Šliūpas újításának tekintette (Palionis 1952: 239), később azonban módosította véleményét: a ligonbutis „kórház” (vö. németül: Krankenhaus) szót Frydrichas Kuršaitis újításai közé sorolta (Palionis 1995: 219).

154

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

gerincoszlop – columna vertebralis MG 1913 2 11, vö. columna vertebralis – stuburas MedŽ, stuburkaulis – os coccigis MG 1913 2 11, vö. os coccygis – stuburgalis MedŽ, bordacsont – costa MG 1913 2 11 / šonkaulis MG 1913 1 16.

A főnévi összetételi tagokat tartalmazó összetételek gyakoriság szerinti következő csoportja a elöljárószóból és főnévből alkotott összetételek csoportja (2 terminus). Ezek azonban, mondhatni, nem jellemzőek, mivel a folyóiratban mindössze két, az említett módon alkotott terminus található – a tarp, tarpu elöljárószóból és főnévből álló összetételek: tarpkojis – perineum MG 1913 2 12, lásd tarpkojis 1. lásd tarpukojis „a lábak közötti hely, gáttájék” LKŽe, vö. perineum – tarpvietė MedŽ, tarpukaulis MG 1913 1 13.

Az igei összetételi tagokat tartalmazó összetételek szintén ritkák – mindössze három főnévből és igéből alkotott összetétel fordult elő: rūgštdaris – „oxygenium” MG 1913 2 9 / rūgštdaris MG 1913 1 22, lásd rūgštdaris lásd rūgštadaris lásd rūgščiadaris „oxigén” LKŽe, rūgštgamis – „oxygenium” MG 1913 2 9 / rūgštagamis (oxygenus) MG 1913 1 21–22 (az LKŽe nem tartalmazza).

2. LITVÁN EGYSZAVAS ORVOSI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MAI LITVÁN ORVOSTUDOMÁNYI TERMINUSOK

A múlt század elején megjelent első orvostudományi folyóirat a mai litván orvostudományi terminológiában is nyomot hagyott. Amint az a litván egyszavas Medicinos ir gamtos terminusok és a mai litván orvostudományi nyelv terminusainak¹⁹ összehasonlításából látható, az orvosok által akkoriban használt orvosi terminusok több mint fele (52%) fennmaradt. Kifejezési forma és jelentés szerint több csoportra oszthatók:

1) változatlan kifejezési forma és jelentés: akis, vö. oculus – akis MedŽ, akmuo, vö. calculus – akmuo MedŽ, alkūnkaulis – os ulnae, vö. ulna – alkūnkaulis MedŽ, ašarikaulis – os lacrima, vö. os lacrimale – ašarikaulis MedŽ, ausys, vö. auris – ausis MedŽ, bamba, vö. umbilicus – bamba MedŽ, blauzdikaulis – tibia, vö. tibia – blauzdikaulis MedŽ, burna, vö. os – burna MedŽ, dantys, vö. dens – dantis MedŽ, druska, vö. sal – druska MedŽ, dusulys, vö. dyspnoea – dusulys MedŽ, džiova, vö. tuberculosis – džiova MedŽ, galva, vö. caput – galva MedŽ, gydymas, vö. medicatio – gydymas MedŽ, gydytojas, vö. medicus – gydytojas MedŽ, gimdymas, vö. partus – gimdymas MedŽ, giminai, vö. nascentia – gimimas MedŽ, girdėjimas, vö. auditus – 1. girdėjimas; klausa MedŽ, gyvybė, vö. vita –

¹⁹A mai használat forrásául a Medicinos terminų žodynas szolgált.

Terminologija | 2013 | 20

155

gyvybė MedŽ, ištrauka, vö. extractum – ištrauka MedŽ, karštis, vö. febris – 1. karštis MedŽ, kosulys, vö. tussis – kosulys MedŽ, kraujagyslės, vö. vas sanguineum – kraujagyslė MedŽ, kraujas, vö. sanguis – kraujas MedŽ, kriauklė – concha, vö. concha – kriauklė MedŽ, krūtinė, vö. pectus – krūtinė MedŽ, kurtumas, vö. surditas – kurtumas MedŽ, lašai, vö. gutta – lašas MedŽ, liežuvis, vö. lingua – liežuvis MedŽ, liga, vö. morbus – liga MedŽ, ligonis, vö. patiens – ligonis MedŽ, lūpos, vö. labium – lūpa MedŽ, makštis, vö. vagina – makštis MedŽ, mentė – scapula, vö. scapula – mentė MedŽ, miegas, vö. somnus – miegas MedŽ, mirimai²⁰, mirtingumas, vö. mortalitas – mirtingumas MedŽ, mirtis, vö. mors – mirtis MedŽ, navikas, vö. blastoma – navikas MedŽ, niežai (uscabies), vö. scabies – niežai MedŽ, niežėjimas, vö. pruritus – niežėjimas MedŽ, nosis, vö. nasus – nosis MedŽ, nosiaryklė, vö. epipharynx – nosiaryklė MedŽ, nosikaulis – os nasale, vö. os nasale – nosikaulis MedŽ, nuomaris, vö. epilepsia – nuomaris MedŽ, oda, vö. cutis – oda MedŽ, pilvas, vö. abdomen, venter – pilvas MedŽ, pirštakauliai – falanga, vö. phalanx – falanga, pirštakaulis MedŽ, pleištakaulis – os sphenoideum, vö. os sphenoidale – pleištakaulis MedŽ, plėvė, vö. membrana – plėvė MedŽ, plovimas, vö. lavatio – plovimas MedŽ, priepuoliai, vö. paroxysmus – priepuolis MedŽ, pūliai, vö. pus – pūliai MedŽ, pūslė, vö. bulla – pūslė MedŽ, ranka, vö. manus – 2. ranka MedŽ, sąnarys? – articulatio, vö. articulatio – 1. sąnarys MedŽ, silpnumas, vö. hyposthenia – silpnumas MedŽ, skausmai, vö. dolor – skausmas MedŽ, skrandis – „ventriculus”, vö. ventriculus – 1. skrandis MedŽ, skrepliai (sputsum), vö. sputum – skrepliai MedŽ, sloga, vö. rhinitis – sloga MedŽ, smegenys, vö. medulla – 1. smegenys MedŽ, suaaugimai, vö. adhaesio – 1. suaaugimas, concretio – 1. suaaugimas MedŽ, suspaudimai, vö. compressio – suspaudimas MedŽ, sveikata, vö. sanitas – sveikata MedŽ, širdis, vö. cor – širdis MedŽ, šonkaulis – costa, vö. costa – šonkaulis MedŽ, tvin ksniai, vö. pulsus – tvinksnis MedŽ, užsikrėtimas, vö. infectio – infekcija: 1. užsikrėtimas MedŽ, vaistas, vö. medicamentum – vaistas MedŽ, vanduo, vö. aqua – vanduo MedŽ, varpa – penis, vö. penis – varpa MedŽ, vartai, vö. hilus – vartai MedŽ, veidas, vö. facies – 2. veidas MedŽ, viduriai, vö. splanchna – viduriai MedŽ, vokas (palpebra), vö. palpebra – vokas MedŽ, žaizda, vö. vulnus – žaizda MedŽ, žarnos, vö. intestinum – žarna MedŽ;

²⁰A mirimas terminus csak összetett terminusokban szerepel, lásd thanatographia – tanatográfia: 1. a haldoklás leírása; 2. a haldoklás vizsgálata; thanatologia – tanatológia, a haldoklással foglalkozó tudomány MedŽ.

156

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

2) megváltozott alak, de változatlan jelentés: atokrytis – recidyv, vö. reci-dyvum – atkrytis MedŽ, baltieji – fluor albus, vö. fluor albus – baltosios MedŽ, klubikaulis – os ilei, vö. os ilium – klubakaulis MedŽ, maumonėlis – rodničok, vö. fonticulus – momenėlis – podničok MedŽ, mėnesiniai, vö. – menstruatio – mėnesinės MedŽ, mieguistumas, vö. somnolentia – mieguistumas MedŽ, prietvar(ius), vö. obstipatio – prietvaras MedŽ, strenos, vö. lumbus – strėnos MedŽ, šunavotė (furunculus), vö. furunculus – šunvotė MedŽ, voka, vö. palpebra – vokas MedŽ;

3) változatlan alak, de megváltozott jelentés: gumbas (?) – uterus, vö. uterus – gimda MedŽ, míg gumbas – phyma MedŽ, petikaulis – os humeri, vö. humerus – žastikaulis, míg petikaulis – os acromiale MedŽ, pilvas – „ventriculus“ / pilvas (stomachus), lásd pilvas 3. „gyomor“ LKŽ, vö. stomachus lásd ventriculus – 1. skrandis MedŽ, míg pilvas – abdomen, venter MedŽ, priaugimas „növekmény“, vö. accretio – priaugimas MedŽ;

4) megváltozott alak és jelentés: kulnikaulis – tallus, vö. talus – šokikaulis MedŽ, míg kulnakaulis – calcaneus MedŽ.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az 1913-ban kiadott első litván orvostudományi folyóiratban, a Medicina ir gamta címűben vetették fel a litván orvosi terminológia kérdéseit és problémáit, amelyek ma is aktuálisak: a terminusok túlburjánzása, másfelől hiánya, az ugyanazon fogalom megnevezésére használt terminusok változatossága és egységesítésük fontossága, a szakemberek és nyelvészek bevonásának szükségessége a terminológiai munkába, az orvosi terminusok litván jellegével kapcsolatos aggodalom stb. Az orvosokat arra buzdították, hogy gyűjtsenek szavakat az élő nyelvből, vagy alkossanak terminusokat az anyanyelv grammatikai szabályai alapján.

A folyóiratban 197 egyszavas, litván eredetű orvosi terminust találtak. Mindenekelőtt az élő nyelvből vagy írott forrásokból származó egyszerű szavak említendők (51 terminus), amelyek anatómiai és kisebb részben klinikai fogalmakat neveznek meg. Ezek többnyire lexikai alapjelentésükben terminologizálódtak, bár az anatómiai terminológiában tágabb jelentésű szavakat is átvettek, jelentésüket azonban leszűkítették.

Az egyszavas terminusok legnagyobb részét származékok alkotják (146 terminus). A képzővel (-imas; -elis (-eliai); -umas; -onis (-ei/-iai/-ys), -ė; -elė; -ymas (-ymai); -ėlis (-ėliai); -tojas (-tojai), -a; -elės; -ėlė; -ybė; -ulys; -ata, -ažis, -ekšlis, -erė, -da, -ykla, -yklai, -yla, -ylas, -inė, -iniai, -inynai, -inys, -ininkas, -(i)ukas, -lai, -lė, -lis (-liai), -slė, -smai, -snis (-sniai), -tas, -tis, -tys, -uolis (-uoliai), -urys, -uvis, -vas) képzett alakok vannak túlsúlyban (97 terminus).

Terminologija | 2013 | 20

157

Az előtagokkal képzett terminusok nagyon ritkák: mindössze két, az ant- és a pa- előtaggal alkotott származék fordul elő.

A végződéses származékokból jóval több van, mint előtagosakból (17 terminus). Leggyakoribbak a -is, -as (-ai), -a és -ė végződéssel képzett alakok. Más végződésekből (-ys, -ius) egy-egy származék fordul elő.

A származékok második legnagyobb csoportját az összetételek alkotják (30 terminus). A legnagyobb összetételi csoport két főnévből alkotott összetételekből áll (25 terminus). Tizenkilenc összetételben a tagokat kapcsolóhangzók -i-, -a-, -ia- kötik össze, hat összetételben pedig nincs ilyen kapcsolóhangzó. A főnévi tagokat tartalmazó összetételek közé két, az tarp, tarpu elöljárószóból és egy főnévből alkotott összetétel is tartozik. Az igei tagokat tartalmazó összetételek szinte teljesen hiányoznak: mindössze két, főnévből és igéből alkotott összetétel van.

A litván egyszavas orvosi terminusok több mint fele fennmaradt, és ma is használatos az orvostudomány nyelvében. Legtöbbjük alakja és jelentése változatlan. Egyes terminusok alakja vagy jelentése idővel megváltozott.

A Medicina ir gamta folyóiratban publikáló litván orvosok lelkesedése és odaadása, a szakmai nyelv tisztaságáról és litván jellegéről való gondoskodásuk, valamint az élő nyelvnek mint a terminológia elsődleges forrásának kiemelése szép és követendő példa lehet a mai orvosi terminológusok számára.

FŐ FORRÁSOK

MG 1913 1 – Orvostudomány és természet (május–június), Vilnius.

MG 1913 2 – Orvostudomány és természet (július–szeptember), Vilnius.

KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK

LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – www.lkz.lt.

MedŽ – V. Astrauskas, St. Bizulevičius, S. Pavilonis, A. Vaitilavičius, A. Vileišis. Orvosi szakkifejezések szótára, Vilnius: Mokslas, 1980.

Tanácsok egészségesnek maradni kívánó nőknek. Zielčak alapján írta Dr. A. V. Tilžėn, 1899.

Tanácsok egészségesnek maradni kívánó nőknek. Zielčak alapján írta dr. A. Vileišis. 2. kiadás, Vilnius, 1906.

LITERATŪRA

Ambrazas S. 1993: Daiktavardžių darybos raida [1]. Lietuvių kalbos veiksmažodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Ambrazas S. 2000: Daiktavardžių darybos raida 2. Lietuvių kalbos vardažodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Andriušis A. 1996: Lietuvos medicinos spauda. – Žurnalisto žinynas 2, 161–176.

158

Palmira Zemlevičiūtė

Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija

Aničas J. 1999: Antanas ir Emilija Vileišiai. Gyvenimo ir veiklos bruožai, Vilnius: Alma littera.

Bizulevičius St. 1989: Iš Lietuvos medicinos spaudos istorijos. – Sveikatos apsauga 10, 34–39.

Česnys G. 2002: Lietuviško anatominijos vardyno istorijos metmenys. – Terminologija 9, 55–65.

Gaivenis K. 1983: Šis tas iš lietuviškos liaudinės specialiosios leksikos. – Lietuvių kalbotyros klausimai 22. Lietuvių kalbos specialioji leksika, 4–16.

Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

[D-ras Grinius K.] 1910: Apie lietuvių medicinos laikraštį. – Lietuvos žinios 28, 1.

Karosas J. 1960: Vilniaus XIX amžiaus medicininė spauda. – Sveikatos apsauga 11, 42–49.

Keinys St. 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

[M. Sk-ra] 1897: Lietuviški ligų vardai. – Varpas 3, 41–42.

Matulaitis S. 1913: Anatomijos, fiziologijos, patologijos bei chemijos lietuviška terminologija. – Medicina ir gamta 2.

Moksleivis Kalnėnas 1912: Žmonių medicina. – Ateitis 2, 4.

LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis.

Palionis J. 1952: Lietuvių literatūrinės kalbos normaliizacija XIX a. pabaigoje (1880–1901). Disertacija, Vilnius.

Palionis J. 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Skardžius Pr. 1996: Rinktiniai raštai 1. Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Stakūlienė S. 2001: Lietuviškoji medicinos periodika: ištakos ir raida Lietuvoje iki XX a. trečiojo dešimtmečio. – Knygotyra 37, 220–233.

Urbutis V. 2009: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

THE FIRST LITHUANIAN JOURNAL OF MEDICAL SCIENCE AND LITHUANIAN TERMINOLOGY OF MEDICINE

This year is the 100^th anniversary of the first Lithuanian medical journal Medicina ir gamta (Medicine and nature). This publication started raising issues of medical terminology which are still relevant – lack and excess of terms, variation of terms naming the same concept, unification and approval of terms, the necessity to involve both specialists and linguists in the development of terminology, concern about the “Lithuanianness” of medical terminology, etc. Doctors were encouraged to collect words from the folk language or to create terms following the rules of Lithuanian grammar.

The article deals with 197 one-word medical terms of Lithuanian origin found in the journal. Words of the folk language and words taken from written sources which mainly name concepts of anatomy (akis (eye), kraujas (blood), kruoslas (now akies vokas (eyelid)), mentė (shoulder blade), ropė (now kelio girnelė (kneecap)), smegenys (brain), širdis (heart), etc.) and to some extent clinical practice (liga (disease), raudoniejį (now hemoragija (haemorrhage)), vaistas (medication), etc.) are researched. Generally their main lexical meanings were terminologized; words with broader meanings were used as well, especially as terms of anatomy, but their meanings have been narrowed.

The majority of one-word terms are word-formations (74% of researched terms). In this group suffixal derivatives (with suffixes -imas; -ėlis (-ėliai); -umas; -onis (-ei/-iai/-ys), -ė; -elė; -ymas (-ymai); -ėlis (-ėliai); -tojas (-tojai), -a; -elės; -ėlė; -ybė; -ulys; -ata, -ažis, -ekšlis, -erė, -da, -ykla, -yklai, -yla, -ylas, -inė, -iniai, -inynai, -inys, -inin(k)as, -(i)ukas, -lai, -lė, -lis (-liai), -slė, -smai, -snis (-snai), -tas, -tis, -tys, -uolis (-uoliai), -urys, -uvis, -vas) prevail (66% of all word-formations), for instance, dūsavimas (now kvėpavimas (breathing)), gydymas (treating), raktelis (now raktikaulis (collarbone)), silpnumas (weakness), maumonėlis (now momenėlis (fontanelle)), gydytojas (doctor),

Terminologija | 2013 | 20

159

gyvybė (life), kosulys (cough), sveikata (health), puteklšlis (now spuogas (acne)), degy las (now deguonis (oxygen)), krūtinė (chest), kiaušinynai (now kiaušidės (ovaries)), džiovininkas (hectic), akytė (now ląstelė (cell)), pūslė (blister), kumburys (now akies kampas (corner of the eye)).

Prefixal derivatives are rare (1% of all word-formations): pakūnė (now šunvotė (furuncle)).

Ending derivatives comprise 12% of all word-formations. Ending -is (degis (now deguonis (oxygen)), karštis (fever)), -as (-ai) (miegas (sleep), niežai (scabies)), -a (džiova (tuberculosis), ištrauka (extract)) and -ė (sopė (pain)) derivatives are most common.

The second largest group of word-formations are compounds (21% of all word-formations). Compounds made of two nouns are the most common in this group. Their components are connected directly (ligonbutis (now ligoninė (hospital)), šonkaulis (rib)) or by a conjunctive vowels -i- or -(i)a- (žandikaulis (jaw), kraujagyslė (blood vessel), nosiaryklė (nasopharynx)). Compounds made of prepositions and nouns are infrequent: tarpkojis (now tarpuietė (perineum)). Compounds with verbal components (made of nouns and verbs) are very rare: rūgštaris (now deguonis (oxygen)), rūgštagamis (now deguonis (oxygen)).

More than a half of Lithuanian one-word medical terms used in this periodical survived until the current day and still are used in the modern language of medical science. The majority of them have the same meaning and expression, for instance, alkūnkaulis (ulna), džiova (tuberculosis), galva (head), mentė (shoulder blade), skrandis (stomach), sloga (cold), tvinksis (beat), žaizda (wound). Some terms had changes either in their expression, for instance, baltieji – now baltosios (vaginal discharge), klubikaulis – now klubakaulis (hipbone), šunavotė – now šunvotė (furuncle), or in their meaning, for instance, os humeri was called petikaulis and now humerus is žastikaulis and os acromiale became petikaulis; stomachus and ventriculus were both called pilvas, now stomachus is skrandis, ventriculus is skilvelis, and abdomen – pilvas.

The enthusiasm, commitment and concern about the purity of the professional language shown by the Lithuanian doctors who wrote for Medicina ir gamta, their attempts to look for Lithuanian equivalents and turning towards the folk language as the source for terminology could be a good example for the creators of modern medical terminology to follow.

Gauta 2013-07-11

Palmira Zemlevičiūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected]

160

Palmira Zemlevičiūtė | Pirmasis Lietuvos medicinos mokslo žurnalas ir lietuviškoji medicinos terminija