Page 1LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, V
LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA
S. DAUKANTAS MEGJEGYZÉSEI G. NESELMAN SZÓTÁRÁHOZ
J. KRUOPAS
S. Daukantas lexikográfiai munkásságáról szólva már említettük, hogy használta G. Neselman „Wörterbuch der littauischen Sprache” (1851) című művét, és több tucatnyi oldalnyi megjegyzést írt Neselman egyes szavaihoz1. Ezek a terjedelmes megjegyzések érdekes forrásul szolgálnak a litván irodalmi nyelv szókincsének fejlődését kutatók számára; ezért, miután kezdetüket (1—4. o.) közöltük a „Lietuvių kalbotyros klausimų” IV. kötetében2, itt a fennmaradó részt (5—36. o.) tesszük közzé.
[5] Pałəs, vászondarab vagy -csík; két-három csíkot egymásra fektetni / Susti, a gyermek száraz, aludni akar / sùsties rosszkedvűnek lenni / Puškas, vízhólyag, kiütés vagy a testen / pùszkùti hólyagosodni, kézzel hólyagot képezni / Popute, a kézen vagy lábon keletkezett kiütés / Papautas, a kézen vagy lábon lévő seb / Dünke pis / Szaszas, varas seb kérge / Mitukas, lótakaró / Stute, lóhere; a lóherét kaszálni / Riauszis, véreres / Kramas, többes szám: Kramaj, élősködő / zsidó, nukramis / Kramùtas, lehámlik, lehántja a kérget / Krame, kígyó feje / Dederwine, sömör / Strazdanotas, szeplős / kiperšuti, vágtatni / Pakirda, gyermekek /... necze [A szó első betűje olvashatatlan: talán – priderme] / eržinti, a lányokat eržėn-nel ugratni / urdieti, lásd urd / Kresnas, zsírmaradék, a kiolvasztás után visszamaradt / nuwiesi ahus nuwiesis / gyapjút fésülni / Patemėnkas [a szó második betűje bizonytalan — a és o betűhöz hasonló] / ermas, szörny / ermùties, szörnyet csinálni / Podis, tojás / Podielis / Sùsis, a ló lesoványodik / Susti / Gelžgalis, régi vas / Kiriejus / Plienas / Gejszis / Skarda / Gelambie / Pawilne / Bukti, eltompul a fejsze / Bukis / Krumszlys / Lekis, előtte / Pikczùs / Itartic, gyanú; itaremas, gyanús / Itarti, gyanúja van / imajsyti, kenyeret összekeverni / imajsžimas / iszmajszyti / sumajszyti / Pamajszyti / Pagires / pagirioti / Walktis, trágyát szórni / Siebierże / Brukstie / iszwepti / kuksznis / skrešti, beszennyeződni / suskrešti, a mocskos holmik összegyűlnek / Brešti, érni / Brinsti, elhervadni / például a föld összeesik, kezd megsüllyedni / Blakczoti, a tűz lobog / Blijkterieti / Twaskieti, a tűz nagy lánggal fellobban / Bubnoti, a tűz zúg / Spejgas, fagy / Spejgùti, megfagyasztani; spejgùta žiema, fagyos tél / Spiginti, nagyon fázni / Žildinti pieną / Žildyti / Žildinej, a tej megmelegedett / Rieszutauti / obùlauti / ùgaunti / grybaùti / grybinieti / obelinas / Gruszynas / Sliwinas / awietynas / Serbentynas / miszyti, keverni / miszinys / Aszoklynas [Áthúzva: Kugis] Pakùge / Brùdis / grybinieti / [6] spragis, egyszer a kerítés nyílása, másodszor hernyó / spręnkti, sprankstyti; a spragi nyílást eltorlaszolni / ardimas, nyílás, rés a szövésben / atardyti, kibontani a szövetet / ardaj, arkitaj / Dauba, mélyedés / P. Nesel. kaž. pisa seli Saliklinykas, nem tudom, miért / stijgaras, a rókák, dohány vagy más állatok kotoréka; fiatal ludaknak / dyglys, tüske / dygterieti, szúrni / prasilukszti, a virág már kinyílt / łukszyties, a virág kinyílik / iżyti, bab, borsó megérik / iżinas / Rieszutų kiawahaj / rupesnis-nie, gondtalan / Aglas, durva, faragatlan / Skiemù, többes szám: Skieminis / Adwerniszkaj / Adwerniszka kalba / Rukszła, maszczka / Rukszłotas, wejdas / Rukszłoti / Žambas, barázda / Kastinys, vajfajta / Kùkole, orrváladék / Aszminys, él / Parugas, savanyú tej / Pasùkas, író / Kerna, edény, amelyben vajat köpülnek / Kernoti, szidni, elrontani / Dwidugne, edény / Apsalti, megdermedni / Stauris, ember
1Lásd J. K r u o p a s, S. Daukantas lexikográfiai munkássága, „Lietuvių kalbotyros klausimai”, 4. köt., Vilnius, 1961, 301—317. o.
2Lásd ugyanott.
227
Page 2faragatlan / Kogalwej / Kogalwes / Kruczkas / Adatinyczia / Agūninas, agūningas / Akas, žemaiti nyelvjárásban / cketys / adatas bulis, nem akis / Knospe, nem Auge, vagyis bimbó / nem ant akiu pazinti, hanem nu akiu pazinti; ant akiu nupulti, megbetegedni / Aklei, nemcsak Bremze, hanem az akle jelentése: vakot takaró / Lielis, éjjeli holló, nem vak holló / Anksztumas, szűkösség; Žemaitijában a gedrückte Sztime winseldes hundes jelentésben / iszparpti, kaklas iszparpis / Ant antaj, ott, Žemaitijában: auch den noch, nikszt destoweniger / Anksztauți, anksztūti, a méhek megfázása; zwiadi pczuł opatrują miejsca / Anksztara, nem aksztira / Ansa, fogantyú / Gajgalas / Antrinikaĭ, a második vetésű gabonát jelenti / Akminynas, hely, ahol sok kő van / stiegaras, akstinas, tollak, amelyek kihullanak / akstyniczia, hely, ahol az akstys-t tárolják / Aktowas, nem aktawa, mint Neselman 8. napja a fészekrakás után / akwata, ukata helyett / akwatus, vidám / aladzios, plincej, žemaitiul oroszul oladi / [7] Nūwolas, a, ék alakú (Sz) / Wocziotas, a, fekélyes (Sz) / T / Tadū, ezért, tehát (Sz) / Talorus, aus, m. egy tallér (Sz) / Suraszimas, éveken át készült művek (Sz) / Tapalas, o, m. (3) Papír / Tarma, os, f. beszéd (3) / Tarme, es, f. hogy (3) / Nutartinnes kningas, gúnyirat (3) / Patąrle, közmondás (3) / Prėsztarninkas, ellenfél (3) / Tarpintojis, o, m. fogdmegbíró, bírósági szolga (S) / Taworus daryti, tábort verni (S), Taworelis, o, m. sátor (3) / Taworine, es, f. kis bolt (3) / Aptaisalas, o, m. szőnyeg, függöny (S3) Kortyna / Taizkius, i (?) tekintélyes, előkelő (3) Okazaly / Tau (3) / Tauszkojis, csapóajtós (3) klapnogi / de a 3. kötetben mégis Te található / Itakas, o, m. folyó torkolata (3) / Telinga karwe, vemhes tehén (3) / Teletina os m. borjúhús (3) / Apsitelinu, inau, isu, elleni (3) / Patekte (3) / Terliczia, cserépből készült tál (3), reszelőtál / Terp, Tarp helyett (3) / Nuteru, elviselni, megtartani, nem elengedni / Tiesū kningas, bírósági iratok / (3) Tiesas numan̨as, jogtudós (3) / Tėsus, igaz, jogos (3) / Tėsadaris, bíró (3) / Užtėstuwe, ágytakaró (3) / Tetiwa, ín, cięciwa (3) / ukelis, elpattan / [9] A da elöljárószó összetartozó: ilyen elöljárószó nincs a litván nyelvben; P. Nesselman a lengyelből vette át, a poroszoknál fordul elő, nálunk a prie, nu, zamiast helyettesíti. / A dabinu szó is a lengyel zdobię, ozdobie szóból ered; nálunk gražinu, išpušti, pūšties, a poroszoknál pedig dabinties. / Daboj, őrzöm, figyelek; dabok żūsys, awys; a vadászok közkeletűen mondják: dabok tu szmōtu iszejs wilkas. Innen a daba szó jelentése: valaminek a figyelése, a litvánok és lettek szokása. / Nálunk nem daglas, daglūs, daglis, hanem degłas, deglus, deglis. / Dagūs nem a dajgūs, padaigas, dygus „pontatlan kiejtése”; a dagus jelentése: éghető, ami gyorsan lángra kap. / Nem dakaniju „felelősséget vállalni”, hanem dakanoju; például wanagas wisztą sudakanojo. / Ne dakaś, hanem takas; a sawo takū ejti, a mai napig fennmaradt közmondás. / Nem dakotas, „dukát”. Nálunk raudonasis, mivel sem a dakotas, sem a dukatas szót nem ismerik. / daktaras helyett gydytojas, wajstytojas szavakat mondanak. / Neselmannál Padalgė, nálunk Pradalge. / Nem dalinū, hanem dalijū, „osztok”; nem dalinū, hanem dalijūš, „megosztom magam”. / Nem donis, hanem dūnis, adó, bér. / Nem žuvys izdaryti, hanem ežehus [erželus] vagy kujlus, tekuis izdaryti, iszromyti helyett. / A Padaryste, nedaryste szót sem a žemaitiban, sem a litvánban nem találom. / Perdarau, Pardau: átöltöztetem, nem „átdolgozom”. Susidarau azt jelenti: felöltözöm; több ruhadarabot öltek magukra. Így mondják: susidaryk gėraj, kad nesuszałtumi. / Nem smarstwas, hanem smakswas. / A darbūjus szóban a munka mellől elhagyódik a tevőlegesség / Nem darga, hanem dargana, rossz idő. [10]. Uždirbimas, kereset; van még Uždarbe, munkabér; az uždirbimas inkább valamilyen bekerítésre, körülkerítésre vonatkozik, például ar tejp rejkieja awims garda uždirbti, – leggyakrabban az užtjasysti helyett mondják. Apsidirbti azt jelenti, hogy befejeztük az összes mezei munkát: lekaszáltuk a szénát, betakarítottuk a rozsot és a tavaszi gabonát, és a rozsot is kicsépeltük; vagyis apsiderbom. / Dawadas, nálunk rieda pariedimas. / Nálunk nem dažas, hanem dažive, festék. / Nálunk nem dažytojis, hanem daživininkas; dažyti, másodlagosan azt jelenti: faggyúból vagy viaszból gyertyát készíteni; ha gyakran mártják faggyúba, azt mondják: žwakes dažyti. / A Padažas nálunk édes tejben megfőzött, híg kölesliszt-kása, sok vajjal; ebbe a kását kanállal mártogatják, a dažyti, „mártani” szóból. / Nem dagis, hanem dajgas. / A dajgus azt jelenti, ami kicsírázik, a dygus pedig azt, ami szúr: dygi erszkėtej. / Nem dajldiziskas, hanem dajlidinis. / Dajniczia, nálunk milžtuwe; daugėlis nem „menge”, hanem ugyanaz, mint a tuli. / daugnora, vagy daugnoris / a dauba szakadékot jelent, a dūbe gödröt. / Nálunk nem dužėtas, hanem szukietas; így mondják: szukietas dantis, szukietas sklejniczia. / Dužiš nem „törés”, hanem ütés. / Nálunk nem debrūs, hanem vebrūs, hód. / A „nagypapa” nálunk boczius, nem dědas; proboczius, dédapa. / Nem dederwinas „fonni”, hanem dederwine, sömör. / Nem pradiedas, hanem proboczius. / A destis nálunk eseményt, véletlent jelent. / dietuwas, többes száma waj (dietuwaj), nálunk spaustuwaj. Nach Zem. BgrābiB nem iszdiejimas, hanem ladojimas. / Pasidieti azt jelenti, valakinél megszállni; wedų esau pasidiejusis pas Pona Smugleciu. [11] Dėdūk, nálunk Diewedūk. / degloju vagy dagioju, úgy tűnik, ugyanazt jelenti, például: / A sekrestyés a templomban azt mondja: dagiok zwakės; nem egy gyertyát, hanem sok gyertyát: dagiok. / Degas nálunk gajsras. / Degnis nálunk degie-
228
Page 3nálunk a degsnis növény potentilla tormentilla, / nálunk nem Nedėnis „szerencsétlen”, hanem nelajmingas, / nem dėna, hanem dieni „naponta”; karwe, dieni kumele, / dėndėnu nálunk bildīnu. tonen „dörögni”, például Perkunije subildėja, „mennydörög”, tiltas bild waziūnt, / nie „függöny”, hanem užhajdine. / Pridaryste szavunk nincs, mert ez a daryti „csinálni” igéből ered, például rejks deszras daryti. / Nesuderme „felháborodás”, hanem niezgo da, / Nie sudara, hanem sādāras „egyezség”, [A kéziratban ezután áthúzva: zawieszenie broni]. Derwa nem Kienhols, hanem smala „gyanta”, például derwingas medis, „gyantás fa”. / Nem dešėtine, hanem deszimtine. / Nem dešėtkajs, hanem deszimtimis. Nem dešėtnykas, hanem deszimtynykas. Deszimts V deszimtas nem ragozhatatlan, hanem „tizedik” jelentésű. Nem deszimtina dalis, hanem deszimtoie dalis. Nem Deška, hanem minkytuwis. / Detšėkas ilyen szó nincs. Nem diewajcziu „istentisztelet”, hanem Diewajcziu poseijimas. / Nem Deiwe, Gespenst, Nachtgeist, hanem Wicle. / Diewieti jelentése: ruhát viselni, használni. / Nem dewinos deszimtis, hanem dewines deszimtis. / Dewintines nem Frohnleich namfest, hanem az elhunyt halála utáni 9. napon tartott megemlékezés. / Deže nálunk nincs. / Nem dyba, hanem dybas, innen dybawoti „gyakorolni” u pregerża. / Didžiulis nem ein Große, hanem dummy „büszke, gőgös”. / Innen didžiuties „büszkélkedni, büszkének lenni”. / Nem didžiauj u, hanem didžiūjus. / Nem didzturis, hanem didzturtis. / Dyge, żuwis nálunk pūkis; / Nem dygle, hanem dyglýs jelentése „szúrni”. / Padajgas nálunk stiegaras. / Dygūs kolący, dygejimas „undor”, dygieli „szúrni”. / Dyselis nálunk grūžulas diszel. / Nem Dywas Wunder, hanem stebuklas, innen stebieties „csodálkozni”. / Nem Dywžajslis, hanem moninykas, innen monioju „tettetem, kitalálom”. / Nem dobė, hanem dūbe. / Nem dokuczoju, hanem szyzinu. / Nem doleris, hanem musztinis. / Nem dūttas, hanem dowinas nálunk. / [12] Dūsnus, dosningas nálunk „bőkezű”, nem „gazdag”; ő maga később dūsn umas Freigebigkeit „bőkezűség” alakban említi. / Nem dadūmi, hanem pridūmi. / Nudūmi nem beim Verkauf etwas anpreisen, hanem otądaje, például nudūmi sawa dukterį už bajorą, už pilonį; még a dalban is ez áll: „tejp tolij žadieta, tejp tolij nudūta dd. Nusidūmi nem sich stellen és sich verstellen, hanem „megesik, megtörténik”, például tejp man nusidawia, „így esett meg velem”. / Padūtuwes ilyen szó nincs; talán alkalmazható az aresztánsra: asz jam to jest urzędnikowi, padawiau i rankas, valamint a Verlohungsschmausra. Nudūtuwes. / Nem iszpadūmi „kiszolgáltatni”, hanem isz dūmi V padūmi; iszpadūmi ilyen szó nincs. / Nem pardūtimas, hanem pardawimas; pardūtimas ilyen szó nincs. / Ugyanígy Pardūszke, Pardūszkej „eladás” – ilyen szavak nincsenek, hanem pardosas, többes számban pardosaj „eladás”. / Nálunk nem pradūkas, hanem pradotkas. / Sudūtuwes jelenthetne hozzájárulást, mégpedig egyes számban sudūtuwė, de nem verlobungsschmaus. / Nem uždawimas „bérbeadás”, hanem isznumojimas. / Nem dūjej Daunen, Flaufedern, hanem pūkaj. / Dūninykas tulajdonképpen nem Bäcker, hanem dunkėpis, vagyis Bäcker. / Dūjoju tulajdonképpen azt jelenti, hogy apró szemű eső esik; az ilyen esőt magát wikdūjisnek nevezik, közönségesen pedig ilyen esőben a farkasok marcangolják az állatokat. / Duka nem ein Thor, hanem „őrültség”, ahogy ő maga is mondja: dukti „őrjöngeni, tombolni”. Dukas nálunk nincs. / Másodszor: dukas „bűz”, nálunk dwokimas, dwokti, jelentése „bűzleni”. / Nem dukaunas, hanem dwasizkas. / Nálunk nem duksas, hanem tukłas a tukti igéből, innen mondják: stūtūkis. / Iszduktere ilyen szó nálunk nincs; az augintine „nevelt lány”, németül Pflegetochter. / Nálunk a burgonya nem dule, hanem dulis, egy nagyméretű körtefajta. / Nem uždudziu „alapot rakni”, hanem pamatauju a pamatas „alap” szóból; vagy azt mondják: pamatus dedū swirnuj, griczej. / Nem dulkti, hanem dulketi, freg. a természet szerint „porlani”, mert folyamatosan, nem egyenletesen porlik. / [13] Dulkėna ilyen szó nincs. Talán dulkinas, dulkina, dūna, jelentése „poros kenyér”. / Nálunk dūmi, dumti azt jelenti, amikor hálóval halásznak a parton levő pakriausza vagy łozniak mellett, és a láb a łozniak alatt a vízbe csap, mintha a hal ugrott volna ki; ha ez történik, nálunk azt mondják: dūmi, dumti. / Másodszor a dumples dumti azt jelenti: „fújtatót nyomni”; nem pedig „ich bin in dem Wahne”. Nálunk a swajtieji jelentése: „ich bin in dem Wahne”, swajtieju „ich bin in dem Wahne”. / Harmadszor dumiu dumti jelentése „homokot hordani”, például upe abdumia smiltėmis łankas V piewas. Už dūmia: éppen elhordta a homok a régi medret, az újat pedig kialakította. / Nem dungstu, hanem dungsnoju, „az alját ütögetem”. / Dunklaju ilyen szó nincs. / Nálunk a szív nem dundą; a nagy légy zümmögve azt mondja, dun dun, a dundeti „zümmögni” igéből. / Durnas nálunk n mulkis. / Durnauju nálunk mulkinū. / Galwadurejs nálunk kulwertejnis. / Dusas nálunk dusulys „erős köhögés”. Dusu, dusieti „erősen köhögni”. / Dranaras nálunk pranaras Maserholz. / Draska gėłžine Eisenschuppe nálunk plostakė. / Drąsa ilyen szó nincs, hanem drąsybe „bátorság, merészség”. Nem drastus, drastej, hanem drąsus, drąsej. / Nem drawis, hanem drewe „méhkas”. / Nálunk nem draubinu, hanem wizginu, például szu ūdegą wizgen. / Padraubelis, padraubele ilyen szavak nálunk nincsenek; úgy vélem, a padraugelis, padraugele szavakból alkották őket, a draugas „barát” szóból, oroszul przyjaciel. / Drauczius nálunk ragotine. / Sudrausti jelentése „megfenyegetni”. / Nem draugalas, hanem svetmoris; nálunk szintén nem draugala, hanem swetmoterie, ebből ered a swetmoterauti szó. / Drėbeles nálunk žlaugat. / Drebulu nálunk apusze. Drebulynas nálunk Apuszrotas. / Draugėlie nálunk „a tehén nyári trágyája” jelentésű. / Nálunk nem Drėžle, hanem
229
Page 4grieže, „szövő”, a Wachtel nálunk putnełke. / Drejóju nem glatt streichen, hanem „olyan csíkokat húzni, amilyenek a driežas, vagyis a gyík hátán vannak”; innen a csíkos kutyát drėjainisnek, držiokasnak nevezik, ha pedig kockás, akkor marginisnek. / Drejnelieju ilyen szó nincs. / Nem drybau [4] boja, bosu, dryboti, hanem drėbiu, biau, siu; / drėbti jelentése: „nedves dolgot elhajítani”, például driebiau szlapę sermėgą i szali. / Drimbu, dribau, dribsiu, dribti azt jelenti, hogy nagy darabokban hull a nedves hó, például szłapdraba drimb, kiaura diena szłapdraba driba; másodszor „nehézkesnek, magatehetetlennek lenni”, például a részeg driba i łową, vagy a beteg menni próbál, de gyenge, és a földre esik: ligonis eidamas driba i asłą; ugyanígy, ha valaki nagyon álmos, és már alig tudja uralni magát, például tiewas nuwargis driba i łową. Ebből összetett szavak képződnek: sudribti, padribti; így mondják: sudribis esu, padribis esu, vagyis „már nem tudom magam tovább tartani”, nyilván pihenésre van szüksége. Van egy visszaható ige is: pasidrebti; ha valaki kimerülten valahol lefekszik és elalszik, egy arra járó látja, hogy nincs megfelelő helyen, és azt mondja: o tas kami pasidrebis? Innen ered a „feküdni” jelentésű dribsoti is, például a gazda megkérdezi: kame Jonas? onska dribsa prisżinykės asfoj; arba dribsa po klewų po wobeli. / Létezik még a gyakori drabstau, tiau, tysiu, drapstyti ige, például rudini tekinej drabsta purwus ant ratų; továbbá az összetett sudrabstia, apdrabstia, nudrobstia, például drabužej nudrabstyti purwajs, albo sudrabstyti purwajs. Tehát nem „hängen an etwas” és nem „herabhängen”. Azt sem lehet mondani, hogy debesıs dryba, legfeljebb hogy kawał debesies nudriba; nálunk általában azt mondják, ha valahol fekete felhők állnak: debesis nikusa. A padribusos akys triefende Augen kifejezést sem mondják soha; hanem žlibas akys, a főnév žlibis, olyan ember, akinek különös szeme van. Összes összetett alakja tévesen van magyarázva; a fentebb említett gyökökből könnyen megértheted. / Nem Drygere; nálunk tekoriusnak hívják, a tekinti ige pedig „esztergálni”. / Nem Drigna „udvar a Hold körül”, hanem wogulys apej mienęsi vagy Ogulys. / A Drigne nem ugyanaz, hanem a drigne, többes számban [dr]ignes, egy fűszerezésre használt növény, amely nálunk általánosan ismert: saka bene drigniu ab-sjedis, vajon nem etted-e túl magad blechtuval; az ő szótárában pedig a Hold körüli udvart jelenti, ami már nagy tévedés. / Nem driju, hanem [Áthúzva: dręsų] drensų; Neselman helyenként összevissza beszél. / [15] Nem drowiùs, hanem drowiùs. / Druczkoju nálunk trisnoju, a triesti „trágyázni, trágyát szórni” igéből. / słapdrugis nálunk Szłapdrugis. / Drugis nálunk plęsztęke „lepke”, a plęsdeti vagy plasteti „szárnyával csapkodni” igéből. / Drumstas nem Bodensat3, hanem „zavaros víz”, drumstas wandù. / Drunù, nem trunù, például sutruniejis drabuzis „elrothadt ruha”, sutruniejusi drobe „elrothadt vászon”; helyesebben truniejų, természetesebb, mert nem egyszerre, hanem hosszú idő alatt történik. A fák esetében treszti, mindenféle gyapjú- és vászonszövet esetében pedig trunieti. / Nem sustowieti drutaj, hanem sustoti drutai, mert sustowieti jelentése „sok trágyát termelni”, például musu kar-wes szi meta daug miesztu sustowieja. / Nálunk a drutas mellett a kerek tárgyra azt is mondják, hogy druk tas, a, például drukti rūstaj, dukti kažilaj, druk tas wołas, druk tas żmogus „kövér ember”; ha viszont vaskos, tömör, akkor azt mondják: storas muras, stora plita, storas stogas, stora siena, storas stiklas. / Drutine deszra nálunk skrandis, nem maciek, hanem „zúzógyomor”. / Nálunk druk tinù: „kövérré teszem”. / Padwarija nálunk kicmas. A Padworie orosz szó. / Nem dwasas, hanem dwasia. / Nálunk nem dwasauju, hanem dwie-kuju „lélegzem”; nyilván azért húzzák ki nálunk a fogakat, hogy megkülönböztessék a dwasioju alaktól, amely azt jelenti: „gyakran elpusztulni”, például musù kialues iszdwągia, dwesų „haldoklom”. / Nálunk nem atsidiwestu, hanem atsidweśu, gyakrabban pedig azt mondják: dwase atgaunu. / Nálunk nem neidwesu, hanem ikwiepù; jelentése: „anhauchen”. / Nálunk nem nudwestu, padwestu, hanem nudwesu, padwesu, „haldoklom”, így mondják. / Dwaljiu nálunk azt jelenti: „a lovakat egymás mellett összekötni”, és így mondják: dwajłus sudiejau arklus vagy sudwaljiau. Jszdwajliju jelentése „szétkötöm”. / Nálunk nem dwejste, hanem dwejiba, így mondják. / Nem dwejoksaj, hanem dwejokaj, így mondják. / Nálunk nem dwinys, hanem dwinaj, többes számban „ikrek”; egyes szám nincs. dwinus pagimdias, wienas isz dwinù miria. [6] Azt gondolnám, hogy dwigymis „hermafrodita”, nem „mit zwei Gesichtern”, mivel nálunk van a dwivej-dis szó. / Nálunk dwylas nem „Schwarzköpfig”, hanem „sötét gesztenyebarna”. / Cypu szavai és összetett alakjai is megvannak, például cypinu: kate pełę sucypina, nucypina; ez a kutyákra, macskákra és egerekre vonatkozik, / a patkányokra; a gyerekekre viszont nálunk azt mondják, hogy klykłti, például kudikis klyk, ha nem sír, hanem örömében teszi, akkor klykautu, nelejsk wajka kad klykautu.
Cz
Nálunk ketwergasnak mondják, nem czetwergasnak / Nálunk grinas a czÿstas, továbbá ketwirtas, nem czetwirtas. / Nálunk nem czaksznoju, hanem czeksznoju mondanak, pl. kiaułe czekszno. / Nálunk czarnyłas, de jūdylas. / Nálunk nem czarniste, hanem zawietes Schwage Kunst, / Nálunk nem Czarninykas, hanem zawietinykas, Bur-tinykas. / Nálunk nem czartas, hanem Welinjas, Welnias. / Nem czaudmi, czaudu, hanem cziadmi, cziудu, czekam alakokat mondanak, / A Cziaupaus helyesebb; gyakran kinyitja a száját, mintha beszélni akarna, majd megint összezárja az ajkát, pl. nekalb, tiktaj cziaupos. / Nem czauszkiu, hanem cziauszku; nálunk leggyakrabban azt mondják: laksztingata gied ne cziuszk, a másik, éneklő madaraknak pedig azt mondják: cziuszk. / Nálunk nej
230
Page 5cze, nej tin, nem nejcz nej te. / Nálunk, amikor valamit adnak, azt mondják: tie vagy sze tau. / A Czebūtis úgy tűnik, czebatis, mert ezt magyarázza a közmondás: man czebūtis, tau dyglutis, nekem csizmácska, neked mezítlábas; nekem csizmában nem szúr, neki mezítláb szúr. A czebatis kadenciájának megteremtésére alkották a czebūtis alakot; legalábbis nekem így tűnik. / [17] Nálunk nem Czeczka vagy Czyczka, hanem Kąkorieżis, Tannenapfel; a Czeczka nálunk kapociūš, Hackmesser is. / Czediju nálunk astankaj łajkau. Nálunk a Czedieju azt jelenti, hogy szeretek, pl. cziediju kopustus, szeretem a káposztát; másodszor a cziediju azt jelenti: taupyti. / A Czekas arklys nálunk dułas arklys. / Nálunk nem czekis, hanem żyme: zeichen arba ženklas. / Nálunk a Czeklis azt jelenti, hogy díszes; paczeklyti: feldíszíteni a lovat, megnyírni a sörényét, befonni a farkát, befeketíteni a patáját; így mondják: czckūs arklys, díszes ló. / Nálunk nem Czekiju, hanem żimeju arba ženklinu. / Nálunk nem Cżekżstas, hanem sziekżstas, pl. wągi i sziekżsta idjeti. / Nálunk nem Pacżelinu erganžen, hanem papilau. / Nálunk nem Czeledinykas, hanem darbinykas. / Nálunk nem Czemerej, hanem czemeryczes alakot mondanak. / Nálunk nem Čenė, hanem baras alakot mondanak. / Nálunk nem čėnawojų, hanem branginu. / A Cžeplýczė nálunk Pirtis. / Czeraj: nálunk burtis, žawietis alakokat mondanak. / A Czerasłas nálunk czeresna, piningu czeresna. / Nálunk nem čzerauju, hanem gromulu. / Nálunk ęehrung: gromulys. / Nálunk nem czerepaka, hanem ropuže. / Nálunk nem Czeresna Kirschen, hanem wieszne. / A Czerka nálunk taurele, taurie vagy stikklélis. / Nálunk nem czerpe Ofenkachel, hanem pudine alakot mondanak; a Dachżiegel neve pedig stiegele. / A Czerulnykas nálunk kraunlejdys. / A Cżesas nálunk tajkas. / A Czesnis nálunk pota arba gierwe. / A Cżestis Ehre nálunk góda. / A Cżestis nálunk godingas. / A Nėcżestis nálunk nelajma / A Cżestnawojų nálunk wajszinų, raginu. / A Cżėtra želt nálunk szietra. / Nálunk nem Czimpu stumpf werden, hanem szypū, pl. atsżypis pejlis. / Nálunk nem czyńczibieraj Kranigs augen, hanem kilczibierius. / A Czyras Lietuwis nálunk tikras Lietuwis. / Nálunk nem czytas, hanem [18] Cziukuras. / A Czole nálunk smałos arba derwos wandū arba paderwes. / A Czopju nálunk Cziupu: megragadok, pl. jis jį nůciūpia, elkapta őt. / A Czożiniejų nálunk cziužiniejų alakban szerepel, azt jelenti: harmatban vagy eső után járok; innen nůcziużis: átnedvesedett, po rasas nůcziużis: harmattól átnedvesedett. / Cżószke wažoti: nálunk blukę wilkti. / A Czudas nálunk stebūklas. / A Cudziùs, sich wundern, nálunk stebūs. / Nem czulba eine Drobel, hanem Cziubutis alakot mondanak, a cziubieti pedig azt jelenti: úgy énekelni, mint a rigó; a Cziuba Cziubutis a litván dalokban gyakran szerepel. / Nem czulka, nálunk żekė alakot mondanak. / Nem czulpiu, saugen, hanem sulpū; a žindu csak a mellre vonatkozik. / Nálunk nem czulpu, hanem szwiłpū alakot mondanak. / A Cżurksznoju nem saugen den Saft, hanem upalis V upelis: a cżurkszno patakocska lassan csobogva folyik, innen kraujas cżurkszliū tek. / A Cżustas helyett nálunk burtis alakot mondanak, nem cżustas. / Cżustininkas helyett nálunk żynys alakot mondanak. / Nem Cżustu, niesem, hanem nálunk cżiaudu. / Nem cżaudau, dziau, dysu, dytl, hanem cżiaudu cżiaudian diesiu, cżiadieti. / Nálunk a czui, czyu, pfui helyett we alakot mondanak, pl. wekakas. / A Czwelkkis nálunk winis, gelżies winis, media winis. / A Cżwerjūs, sich verstellen, nálunk pasimesti, pl. mulkiū pasimetis ateja. / Nálunk nem czwoliju, hoch achten, hanem girū arba godoju alakot mondanak. / Nem dzaugiu, hanem dziaugūs: örülök; a dziuginti azt jelenti: szórakoztatni. / Nálunk nem Dzóla, hanem puszka; kétségkívül a pauksz, vagyis puksz szóból kapta a nevét. / Nem [Dzauju] Dzowjau, hanem dziaunu, dziowjau; a dziąsiu azt jelenti: kiteríteni vagy felakasztani száradni. A Dziustu: száradok; dziutis: szárazbetegség. Nem Dżuawa, hanem dziowa: szárazság. A Dziowiniczia Małgdare nálunk Salikinikas. / [19] Pamuszas: bélés. / Nem pripampu, hanem pripamstu, mert verbum neutrum; ugyanígy nem užpampu, hanem užpamstu, neutrum. / Nem pantiju, pflanden, hanem užstatu; nem iszpantiju, hanem isz wadžiu; innen wadas: zálog, biztosítékul adott letét. / Paldenikas szónak Žemaitijában nincs megfelelője, nálunk panedelis: hétfő. / Ugyancsak nem pampu, hanem pamstu. / Nem Gwołta, Gewalt, hanem warra alakot mondanak: waras szauksiu, wara, nekuszink; még Milkė grammatikájában is megtalálom a waryti szót: gywolus waryti, hajtani, kényszeríteni; innen durū waras, parwaras is. / A Pakala, Rücken, esetében mire való a pakalas? Ez már az én 1. esetem. / Nálunk nem Paliepe, unter dem Dache, hanem pastogė. / Nem Pałocius, hanem általában rumas alakot mondanak, többes számban rumaj, pl. kas tie par rumaj: miféle palota az? / Nem gwołtiju, hanem iżsżarginu. / A szent ünnepen annyian jöttek a templomba, hogy nem tudtak sem térdelni, sem ülni, csak állni. [Šbraukta: Parugas; syrowatka u niego niema]. Raugieju: felböfögöm. / A Rūba nálunk vonalat jelent, pl. rūbą westi: vonalat húzni a mezőn vagy az erdőn át; a föld kimérésénél használt szó. / Nálunk nem Szwołkeję, hanem Aszoklej: ribizli. / A Stembras nálunk sitowie, olyan, ami a folyóban nő; a stimberis pedig őszi, levél nélküli szár, pl. [Užbraukta: notrinu] dilgelu wieni stimberėj belika, łapaj nuszała; vagy bulbių wieni stimberėj belika łapams nuszałus. / A Stiebas szárat jelent, amikor a növény él. — / Gaszus: elegáns, díszes; gaszawoties: felöltözni, díszíteni magát. / A Stoju azt jelenti: belépni, pl. stosu i kunegus. / Pristoti: szolgálatba állni, pl. pri dajilidia pristojau, pri gaspadoriaus. / Rune: tengeri fókahím. Ne buvo nej łajdū—Kas belajdojis numerilius, nem volt sem sírásó — ki temette volna a halottakat? / [20] Nála a tinu, niau, tinsiu, tintį, aufschwellen, másodszor ezt jelenti: tinu dalgi, a kaszát kalapáccsal lapítom, másképp még azt is mondják: kapinti dalgi, / úgy gondolom, a fehér macska fekszik a jószág között — az istállóban issza a tejet: balta kate pij-
231
Page 6setipsa./Rukszoti, ráncokat csinálni, cselekvő ige. Főnév: rukszłas, létrehozott ráncok. Innen a runku öregszik, már ráncosodik, semleges ige. / Skiatę, másodszor jelentése posztó vagy vászon széle, pl. sermiega isz skiautiu susiuta, kepure isz skiautiu pasiuta. / Satek lis vagy santeklis, két folyó összefolyása. / Nála csak Myżu van, majżoti nincs, pl. szu akmini apmażioja, pelo apmażiojota duna, / myżterieti, pisilni, pl. wieną kartą kirstas myżteriejau. / Myżsčioju, gyakran myżinti, pl. numyżink kudiki. Miżoju, jau, siu, miżoti azt jelenti, hogy a fiatal hársfákról a kérget lehántják karónak; másodszor a miżoti azt jelenti, hogy férgek rágták meg, pl. kirmys sumižoja szuni padwiesusi, kiszki padwiesusi. / Miżas, a karóról lehántott hársfakérget jelenti. A le nem áztatott lehántott hársfakéreg neve łunkaj, az áztatotté płauszas, / kihagyott egy szót: bajłauti, kuriogi asz bajłauti turiu, Daukszánál, fol. 79: kitől kell félnem. / Daukszánál Pent, ma apent, újra, Nes.-nél nincs. / Szwilpis Gil, madár, Nes.-nél nincs. / Papéntis, a kenyér széléről levágott első darabka; másodszor a papéntis jelentése opolka. /— Szratas, valaminek nagy darabja, pl. mesos szratas, egy darab hús. / Szrūtas, többes száma szrūtaj, puskatöltény, / Pakėlie útszéli vendégfogadó, ahová az utazó betérhet, pl. mes turem gėrą pakėle. / Pakėlys térd. / Rażsis V Rūszis, mogyorószínű madár, rażna a szajkótól [21] [Išbraukta: Mąkszinti, kemény dolgot; puhábbá tenni, pl. odą mąkszinti, żirgą makszinti.] A Dziowa képzőképzés, pl. sergu, beteg vagyok, sirginėju, gyakran betegeskedem, sargalojū V sargajlojū, olykor beteg leszek, sirgterū, sirgteriejau, riesiu, sirgterieti, rövid ideig betegnek lenni, pl. kėles dienas pasirgteriejis ir miria, néhány napig betegeskedve meghalt. / Sarginu, a beteget ápolom, gondját viselem. / Miegpuwis, aki folyton alszik. / miegūstas V miegąlotas, álmos [Išbraukta: ez Nieselnél nincs.].Malone Pona Diewa, ez még nem késik, vagy garbie Diewu, hogy őt még nem látják. Ūks, miks, ni sioje, ni toje, V ani be, ani me, abbahagyni, elhagyni, prażwelgti ugyanaz. / Gajdigste-o a tyúkokról, gajdigste kellene legyen, de megrövidítették. / Żiulpis blizeruki, / aklis teljesen vak, spiritis valamennyire lát, de nagyon keveset, innen a spiritinėti szó: úgy járni, mint a vak. / Żlibis, akinek könnyezik a szeme;/ wajdinteis megjelenni / Auslinda, májusi cserebogár, vagyis bogár / Łajdoju eltemetem a halottat; még pogány kifejezés az akkori elképzelés szerint, mintha a halottat az égbe bocsátanák, mert a ligusonys papok azt mondták, hogy lóháton látják a mennybe menni; innen a łajde főnév, többes száma łajdes, sírásók; emlékezetes szó a járvány idejéből / Nes.-nél nincs. Łapyne levélből készült leves, a łapine pedig lombos fából készült kunyhó, ahol a vásár idején sört és vodkát árulnak. / Paliepa lábfejbetegség. / Kulkśznis a lábfej kis csontocskája, a kulnis pedig a sarok; Neselnél fordítva / powiecki, wokaj, többes száma blakstienaj, szempillák, antakej szemöldök. / [22] Mażawjkis, olyan ember, aki gyerekes, vagyis mażas wajkas. / Niekdziugis, aki bolondságokkal foglalkozik. / Mergwajkis fattyú, ez Nes.-nél nincs. / Nem pusmirkis, hanem pusmerkis, a mergiti szóból ered, nem a vízben ázást jelentő mirgti szóból; a pusmirkis jelentése félig átázott, pl. linaj pusmirkęj./Wajkis ugyanaz, mint bernas, béres. Például: wajki sąmdyti, bérest fogadni. / Neselnél a smaugu és smogiu ugyanazt jelenti: verfen, [Išbraukta: zacią] szleudern; a smaugū azt jelenti, hogy valakinek a lelkét fojtogatom, pl. mażne mani pasmaugia, kis híján megfojtott; innen: nusmaugti, pasmąguti. / Nem sasmoga V sansmoga, Meerenge, hanem marangé; ez mares anga, ebből alkották a németek a Närungen nevet Königsberg és Memel között, mert 1304, vagyis a földrengés előtt ezen a helyen sok mares-nyílás volt, később azonban a földrengés elpusztította őket. / A Gajda nem Sänger, hanem jó hang, pl. Gajdys gėras gajdas, a Sänger jelentése giedotojas, a Sängerin pedig Giedotoja. Neselman legszomorúbb tévedése az, hogy a nőnem többes számú alanyesetét különálló szónak tekinti, és nem emlékszik arra, hogy Poroszországban régebben a nőnem többes számú alanyesete is -as-ra végződött, nem -os-ra, mint most. Mivel szótárakban vagy írásokban -as végződésű alakokat talált, azt hitte, hogy ez a hímnem egyes számú eset; nagyon tévedett. Még ma is mondják például: tas gajdys tur gėra gajdą, to ne reijk pjauti, vagy tos mergajtes arba tie wajkai tur gėras gajdas, jog tej grażej gied arba dajniu, illetve tū mergajtiu yra gėras gajdas, kad taip ilgaj gaj giedoti./ Skėrsis tulajdonképpen keresztet jelent, innen a skėrskiale jelentése keresztút, vagyis az egyik út keresztezi a másikat. A Skėrsaj keresztben jelentésű. / [23] Mace, nálunk gale, galybe, pl. Diewa galybe. / Macnus, nálunk galis; a Macnumas nálunk [Išbraukta: erős, pl. erős szekér] stiprumas, pl. kas tas stiprumas worielkas. / Macziju, gyógyszerekre vonatkoztatva azt jelenti, hogy segítek, hatok, pl. nie metyles nemaczija, és a pionul sem segített./ Pamaczius nálunk paszalpa. / Pamaczncykas nálunk pripadietojas, padietojas, pl. padiek mums szięną pjauti. / Magus nálunk szirdis kùkczio. Magoju nálunk szelpu, segítek. / Magztas nálunk Mazgas. / Majėtnastis nálunk Tiewiszke V – weldieme, / Majeronaj nálunk Mejronaj. / Makaris nálunk Makaras, cigányostor; a Grosse Stab nálunk brukłys, vagyis buzogány. /Makinu, Mekinu nálunk Miknoju. Főnév: Miknius. / Makna nálunk kutaj, többes száma. / Maknotas nálunk Gaurūtas, płaukūtas, kudłotas, szwabałdūtas. / Makśzna nálunk Makśztis. / Mildus nálunk Diewabimgas. / Nem Numaldoju, hanem numaldaūju. / Malczius cukrász kell legyen; ennél jobb a Smalkczius, mivel az édesség neve smakłasnumaj. / Malniczia nálunk egyes helyeken patmała, mintha pati mal volna, általánosan mel-
232
Page 7nicze. / Malinys nem egy halom, hanem az a gabonamennyiség, amelyet őrlésre kijelöltek, pl. a háziasszony azt mondja: „poras malinių dar lika”. / Wejmalunis nálunk Wieja patmala vagy wieja melniczia. / Manau nálunk azt jelenti: gondolom. / Menu V minu nálunk minu, tiprom, pl. antminia żalti, minioju ziame, minu moli, agyagot taposok, minu linus. / A Menu nálunk minu, emlékszem, pl. kaj żmogus gal minieti, hogyan emlékezhet az ember. / Miniejimas nálunk emlékezést jelent, / Minietinas nálunk említésre méltó, / Minietojis az, aki emlékszik, / Minawoj nálunk felidézek valakit, / Misłys nálunk Mysle, találós kérdés, / Menūs nálunk nincs, sich verstehen auf etwas, nálunk azt mondom: parsima nyti / Nesimuną nálunk neparsimańus. / Atmenu nálunk felidézem; atmenūs vagy atmenąs: emlékeztető. / Atmana nálunk minawone. / Atmoną nálunk bosszú, pl. atmonysiu asz tau, visszaadom neked, megtorlom, ezt jelenti. / Mintu nálunk azt jelenti, hogy a téli készletet fogyasztom, az élelmezéshez szükségeset, pl.: Szi meta prastaj mitau par visa meta mesos neskoniejau arba nekasz tawo jawu, / mitulis, egyéves. / [24] Apmaudą atgietżi V atgijzti, a haragot lecsillapítani, / Atmintinai nálunk azt jelenti, hogy később is emlékezni fog, pl. kada płaksiu, tada płaksiu atmintinaj, innen: atminsi gintūję dieną. / Jszmanau nálunk azt jelenti: felfogom, kitalálom. / Jszmanymas nálunk felfogás. / Iszmanūs, felfogó, pl. Jszmania medzia puszkas dirpti. / Jszmintis nálunk bölcsesség. / Németül Klug nálunk bukłūs, eszes. / A Numanus jelentése helyesen einsichtig. / Nūmone nálunk felfogás, / numanau felfogom, nenumanau nem fogom fel, pl. ligonis nenusimana, a beteg már nem fogja fel. / Sumanau nálunk azt jelenti, hogy tudok valamit csinálni, pl. sumanau ratus dirbti, trobesius statyti, sumanus żmogus, olyan ember, aki félig-meddig mester. / Użmanau nálunk ez a szó nincs. / Užmenu nálunk užminu, letaposom, pl. užminiau kibirkšti, eltapostam a szikrát. / Nem Ussiminamas, hanem issiminamas, jelentése Erdichtung, Anschlag, pl. Nežinau, każika issiminaria dirbti. / Mandalas nálunk Migdolas. / Mandrus nálunk Jszmintingas. / Mangalis nálunk Magles arba koczio-ne; nálunk a koczioti azt jelenti, hogy a vásznat mángorlóval simítjuk, innen a vászon feltekerésére szolgáló henger neve nálunk koczielas. / Mantelis nálunk kiriejus. / Nálunk többes számú alakja nem Jures, hanem Juras. Margas nálunk margis, földmérték. / Margimas Somersprossen nálunk atżelas, atwaszes, ha nem fán, hanem a földből nőnek ki. / Margaloju nálunk mirgulūju, azt jelenti, hogy a szemem foltos lesz; nem látok jól, pl. mana akys mirgulū. / Margalawimas nálunk mirgulawimas. / Pamarginu, tarkává teszem, / strefig machem jelentése drżintin, a stref jelentése drużę. / Matika nálunk lopeta, ásó. / Maczius nálunk a magvakhoz és folyadékhoz használt hosszúságmérték: sajkas do dłygości, arba ūlektis. / Mażinykas nálunk Mażutis. / Mazgas nálunk wezel, csomó. / Maskas nálunk Maż kas, kevés valami; nálunk a możietes szó azt jelenti, hogy kevés van valamiből, pl. mo-ziūs dūnų. / Mażkalba nálunk nincs. / Pamażi nálunk Pamażej. / Majtinu, télen eltartani, sustentare, pl. Ar daug bandos majtini? úgy érted: télire? / Pawargielis, lecsúszott, lezüllött. / Atlyżti, lecsillapodni a haragból. / [25] Ha mezgu, akkor mezgzycza kell legyen, nem Mazgzycze; és nem Mazgitywe, hanem mezgtuwe. / Mazgoja magzinus, plaanu kojaś, trenku awys. / Mazginys nálunk nem Aufwaschwasser, hanem maga a munka neve mazginys, pl. man dar mazginys nemazgotas. / Mazginej többes száma nálunk asztali edények. / Majgas nálunk krajkas, ha itt halmot értünk, akkor nálunk kugis, żagas a szó. / Majgau nálunk nincs, mi azt mondjuk: krauti kugi, krauti żaga. / Wiermajnis nálunk atskalunis. / Majszas nálunk is használatos, de olykor kulis, innen a kołyta. / Majsznoju nálunk musznoju. / A Majsze nem ugyanaz, mint a Majszas. A Majsze jelentése két [Isbrankta: nagy] széles létraféle rudacskából varrt zsák, amelybe három-négy napra elegendő szénát tesznek egy útra induló pár lónak; ezt nevezik Majsze-nek. / Majtinu nálunk azt jelenti, hogy etetni, pl. ar daug bandos majtini? A Misti szóból ered, főnév: mitas, táplálék. / Mauda, Sorge, nálunk nincs. / Maudżiu nálunk apmaudauju, haragszom. Apmaudas, harag, nem Sorge, és nem is Mühe. / Mauju, streifen, nálunk maunu vagy Mauju, pl. maunu kepurę, mauk kepūrę, tedd fel a sapkát; pamowia ant baslo kaukole. Azt jelenti, hogy keresztülmegy, pl. iszmowia par girę, gyorsan átment az erdőn; antmauk kajlinius, vedd fel a subát; parnowę ragotini, fűrésszel átszúrta. Užmow [a] nálunk Rankialka. / Maukiu nálunk mauku, egy hajtásra megiszom, pl. wisą izbona iszmaukia, innen a małkas. / Mieklinu nálunk mieklinūs, figyelem. / Mīkūnu nálunk Mīknoja. / Mielas nálunk Gypsas, gipsz. / Mieras oroszul krétát jelent. / Mielinas nálunk Gros-blau, a Blau pedig źdrydas. / Mielyne nálunk véraláfutás, a Mielene pedig Blauberre, áfonya. / Melus nálunk Blewosas. / Miemi Pamiemi, Pamiędmi, nálunk ilyen szavak nincsenek: Mienajuu nálunk megszerezni, előre jelezni, / Mienesininka [s] nálunk nincs. / Mente nálunk Petiomente; a Mente nálunk krumpliásáshoz való fa lapát. / Biksztinti, biztatni, valamire ösztönözni. / Nem drowiūs, hanem drowiūs, megnősülök. / Durinu, céltalanul megyek. / Durinieti, mintha keresne valamit. / Antsidurti, váratlanul megtalálni azt, amit keresett. / [26] E Majsze helyett másoknak ugyanolyan zsákjuk van, csak vastag, kisujjnyi kötelekből fonva, hálószerűen; ezt regtisnek nevezik. / Mantelis Kiriejus. / Mentūre nálunk mentūris, amivel a kását keverik. / Miera nálunk Sajkas, sejkięti. / Mieris nálunk cielus, vagy sykis, siekti, elérni. / Mierininkas nálunk pejlis. / Miernas nálunk közepes. / Mieri-
233
Page 8tojis nálunk sejkje tojis. / Merginūs nálunk erzinu. / Merkiu nálunk Merku, bemártom, gyakran áztatom; Merkiu mit den augen winken. / Zdami się nie Trimirka, lecz Primirka, mert a primerkti szó nálunk azt jelenti: sumerkštau, susimerku. / Mernas feücht nálunk dregnas. / Mersziu nálunk merdėju albo mirsztu. / Messinin-kauju nálunk nincs. / Mestoj u nálunk mastuju. / Mestwaldis nálunk Piļeswiras / Pamiestis nálunk Papilis. / Meszkoj nálunk sterinu V styrinu / Mėszunkis nálunk mieszalunkis Krampf / Mieta nálunk Mietra. / Metas nálunk stuļpas. / Kas met nálunk kas meta. / Szimet nálunk szi meta, / Tūmet nálunk tū metū. / Metele nálunk metyle. / Metkasz nálunk nincs / Mentlikas nálunk nincs. / Metra nálunk Wiele, Szmiečka, a szmajytiės szóból: megmutatkozni, mint valami árnyék. / Metmenis nálunk Mesmenis. / Metūs nálunk Metas arklys, a metūs: elmenni; Ziurkes jisimetia, bites metas i obeli rając się. / Mitinas nálunk Metimas. / Metykle Schleuder nálunk Swilknis. / Metmenei nálunk Mesmenei, / Atmatas, parlagon hagyott, rétként használt föld, egyes számban Atmata. / Pamatas nálunk nem Schweilbalken, hanem alap, például swirnuj pamatus padiejau, az újra értendő. / Nie pamatuwej wardaj, lecz pamatinej wardaj. / Pasimetu nálunk azt jelenti, hogy tettetni; ožiu pasimetis. Ožiu pasimetis: kecskének tetteti magát. / Twaniju, akkor mondják, amikor valaki sok vizet iszik, mintha árvizet csinálna magában. Asz szenden twaniju tą wandenį. / [27] Samplata nálunk nem ismert, hanem azt mondják: upe isz grewos albo isz wagos iszeja. Samploj u nálunk azt mondják: małką kėrtu, ar rantau. / Sandalipa Todtenbahre nálunk morinas többes szám. Sąnosza nálunk sąno-sza, egyes szám: sąnoszas, többes szám: / Samata [Sarmata] nálunk gieda. / Sartas nálunk raudas arklys. sartukas nálunk raudelis arklys, / sawizorius verwalter nálunk uriedas. / Sajdis Schnitgras nálunk trejnej-tiszkoje žole, / Sajtaj Gefängniß nálunk Kalinyczia Vszieksztas / sajtaj nálunk köteléket jelent, sajt as az, ami megkötésre szolgál / siaubiu, Possen reissen nálunk azt jelenti: splondrawać, Pronczuj nusiuabia wisą paswiet. / Saubyklą Gespenst nálunk wiele albo szmiekłas, a szmajytiės szóból: homályosan megjelenni, V szmežiti, például kas tinaj szmežu, szmajzos V szmeksza. / Saukiu klingen nálunk úgy mondják: skambu. / Sausa Trockenheit nálunk Sausra. / Sauswėdis nálunk iszdurbis medis. / Pasas nálunk Pasasaues, az erdőben kiszáradt fák. Szccias sitzend nálunk besiedis, / Sodas nálunk többes számban falvakat jelent: soda egy, sodas sok; nálunk sodnasnak mondják, gyümölcsös kert. / Sodyba a gazdasági épületek, vagyis az egész lakóhely helye. / Apsodinu nálunk apdajkstau. / Sieklinynkaj: batwinei, kopustaj, amelyek virágoznak és magot hoznak. / Sieminijis, vetőmadár. / Nem pasiejis, hanem nálunk pasiele: olyan földdarab, amelyet a gazda a barobka vagy a fia számára vet be; innen a pasielinykas elnevezés. / Sėklis a folyóban sekély hely, nálunk seklima. / Sajkėzuju nálunk sajkoju. / Selėzenis nálunk Gajgalas, hím kacsa /. Nálunk nem sienys, hanem primine sienie, / nem Sienojas, hanem nálunk sijes, a sieti szóból: gerendák. / Sienausis nálunk Senjausis. / Serdecznykas nálunk szerdesas, sworzen /atsarga Schild nálunk skyda, +atsarga nálunk óvatosságot jelent. [28] / Taj burbulaj szok, kad lin su burbulu lin. — Ar werd wandū? Jau kunkulū, jau met kunkulji. / Nū diek kiauszius i katilajti ir kalbiek, swejka Marya. / Nálunk ślesnas azt jelenti, hogy lapos, például ślesnas torielus, / nála ślesnas Knöchel, a láb ízülete, nálunk pedig lenkminysnek nevezik, például pażejdia sau kojes lenkminį, rankas V kėla— nálunk śliepsna egyes számban ágyék, többes számban śliepsnas, / nálunk Sżukas, többes száma: fésű, / Jėgžlys, der Kaulbars nálunk Pūkis, / Jeknas Leber nálunk kėpenas. / Nem Jenku V Jenkstu, jėksau, jėksu, jėkti, hanem jenku, jekau, jeksju, jekti, / nem apiekes, hanem apiekis. / Nem Jegėrė, hanem medycje és közmondás: ne wisū mediejū kumpi trubaj. / innen mędžioti: vadászni, / mędžiokle: vadászat, / Jędros Masenn nálunk Blusines. / Jent ar as nálunk Gintaras, borostyán, a Gentar oroszul. / Nálunk nem Szleakū Lispele, hanem szwelpu, piau, siu, szwelpti, / Szleakis Lispeler helyett is szwelpisnek mondják nálunk. / szlaužū žiau, siū, szlaužti: kúszom; a gyermekeknek mondják, például mana sunūs par asłą jau parslauž; második értelemben: szánon utazni, szlaužti, például mes it geraj nuslaužiem i bažniczę. / Szlūžiojū, jau, siu: szlūzioti, a magas füvet letaposni, például žūsys piewas nuszlūžiojuses; szlūžinieti ugyanezt jelenti, például wisi paupej nuszlūžineti nievežautojū, akik rákot fognak. / Wiežauti: rákot fogni, / wiežys: rák. / Sultekis: nyírfa, nedvet adó juhar, / súlingas: lédús. / Myž sū kampinu, kapinas. Kraus tek sū kepinū. / Saladiu, āžen nálunk siundau, pjudau. / Salawa fisch Morāne, / nálunk Selawa / Saladzei dajktaj. / nálunk saldi V saldzi dajktaj. / Saldžiausias nálunk saldziausis / Nálunk lubiju helyett cziediju mondanak / nem Salunka, hanem druskine baczka, / A Samanos az építéshez használt moha, a kérpes pedig a fákon és köveken növő zuzmó. / Samata Sammet nálunk aksomas. / Ha embert fogadok fel, azt mondom: samdau; ha viszont házat vagy földet, akkor numoju, / a házért vagy földért fizetett bért nūmának nevezik, például rejk nūmą užmokieti. / [29] Sulpū nem saugen, hanem smogłam; a saugen nálunk žindu, és nemcsak emberekre, hanem szopó állatokra és jószágra is mondják. Például Žindau kudiki, werszys žind karwę. / Sultis nem Bir-ken wasser, hanem silkiū, sultis, mesos sultis; a Birken wasser jelentése sula, csak egyes számban. / A sun-czius szó nálunk nincs, / a sundau sincs. Chyba siundau, azt adom neked. / Sunkju, de nálunk sunku, jau, siu, sunkti: mézet sajtolok, mézet csorgatok, olajat sajtolok, zsírt sajtolok. / Nem sunka Safi, hanem sywaj, minden, ami folyékony és sűrű.
234
Page 9/ Nem sunklej, hanem nálunk Cimbohaj, / Sunkuś, ha valami sűrű, és például úgy szivárog, mint a gyanta V degutas isz tekiniu sunkas. / Suppa nálunk putra. / Nem supokle, hanem sūpykle Schaukel, V sūpyne / Surgoju nálunk trusu, szihuś / Surgu wienschen nálunk wajtoju. / Surma nálunk nincs, hanem sukielis, bypine, / nálunk nem surus, hanem suras, sós. / Nálunk nincs susta, / das Thoben, Wüthen: siutyns / nem sautu, hanem sautu: betakarni vagy letakarni, például ansiausk mani kušku siaustuwu, a pólyával, amellyel a gyermeket betekerik. / Zdami się, hogy siaubimas lesz das Thoben. / Nem pussutis, hanem pussiutis albern. / Nem sutas, hanem siutas, / nem suwu, hanem siuwu: varr. / Nem sutinis, hanem siuwinys: amit meg kell varrni. / Skabu nálunk skobů, és ez a fafaragásra vonatkozik, például isskobk man szauksztą; a sumti [samti] edényt skaptasnak nevezik. / Skalbinej nem Menstrua, hanem mosásra adott fehérnemű. / Nem skaltuwe, hanem kultuwe, Waschholz / Skalsa nem Mutterkorn, hanem spor, például skalsi dūna: olyan kenyér, amelyből sokáig kitart. / Skanskanis Leckerbissen nálunk smalkstas, többes száma smalkstaj. / Pusiauskardzej jó szó, mert a skardyti szó is létezik: megkarmolni, például Wilkas kumeli apskardia, wanagas wisztas; azt is mondják: wangas wiszta nuskerdia, ha megölte, de nem kapta el; innen a ragadozó jelentésű skernagis, skerdnagis. / Nálunk azt mondják: skanskanus, nagyon ízletes. [30] Sżerys, többes száma Szerej: sörte, csak a disznónál; közmondás: Tas sawa sżeri pastatia nadałsie. / Serkołas nálunk Żelkorius. / Serojimas nálunk nincs, a sarioti, sarjojimas pedig azt jelenti: darvazni; állatokra vonatkozik, például wilkaj sario po girę. / Sėta nálunk jūsta, / nálunk Sietuwa mély helyet jelent, mert ahol a víz nem mély, ott sriautas keletkezik, ahol pedig a víz áll, és mintha egyáltalán nem folyna, ott mély meder van, amelyet egyes számban sietuwának neveznek, többes számban sietuwas; nem die Mitte im Fluß. / Nálunk az egyik betegséget sejliegerisnek nevezik: nyál folyik; talán ugyanaz, mint a sejlietekis; mások szerint a sejliegeris galandférget jelent, de ezt nem tudom. / Nálunk van egy betegség, amely erősen hajtja a nyálat, és azt mondják: riemu pjaun; furcsa, hogy az első eset ū-ra végződik. / Sejniju ez a szó nincs, csak egy közmondás: sejne dosyt. / nálunk Szikszna, nem Siksżna, megmunkált bőrt jelent. / Sillis nálunk gėlda. / — Nálunk nem Singanos, Gehim, hanem Smaginė, többes számban mondják. / Sypnas nálunk smukus, smuki miłtaj. / Nem sosiju, hanem sūšu: például sūsties, mogorvává válni, nem jó hangulatban; például wajkas sūšas nor miegą / nem suboju, hanem siubuju. Ne sudijimas, hanem sudymas, solen ie; a sudijimas ítélkezést jelent, a sudau igéből: apsudau, persudau, isudau; nem apsudiju, persudiju, isudiju, ezek a szavak az ítélkezésre vonatkoznak. / A sudau másik jelentése: varratni; ez a szó nálunk nincs, siudinu-t mondanak, ahogyan minden caus és prognans inu-ra végződik, például dirbinu, sarginu, szankinu, tehát siudinu is, nem sudau. / Sugiu heulen nálunk Staugiu, például wilkaj staug / Nem Sugszcziu, hanem szukszču, határozószó: szukszču nekuszink, nem szabad megmozdulni. / Nem Sukstas, sukstu sich umwölken, hanem ukties: beborulni; nem Apsuksta, hanem apsiułkia: beborult, / ukanas, a: felhős, például ukana diena: felhős nap. / Sukinys: juhok forgóbetegsége. / Apsukalhas, Thirangel nálunk kėngė. / Nem siuliujęs, hanem siūtaus. / Nem pasisiuliojimas, hanem pasisiulojimas, / nem Suława, Insel, hanem sala. [31] Nálunk apskarda, nem apskardas. / Skastu nálunk szokinėju. / Skawiejimas nálunk zlibiejimas, a szem könnyezése. / Skajdulis nálunk pieka, vagyis plijka. / Skajczius nálunk Skajtłus. / Skiadu nálunk Cziaudu, tüsszentés. / Skaugė: irigység, / skaugieti: irigyelni. / Skaurada nálunk skauragę. / Skėcziu nálunk łapojų. V sprogsłu: például medej sprogsta, medej łapo; nálunk pumpuraj luksztos, különösen a virágokra mondják. / Skėldu nálunk skėlu: hasítok, fahasáb, / nem skillu spalten plaßen, hanem skilstu, tau, skłisiu, skili; a Skliu azt jelenti: tüzet csiholok, innen skłituwaj: tűzcsiholó. / Skėlsu nem gedeihen, hanem valamiben bőven jut, például man szienas skėlsa: sokáig kitart a szénám. / Skalsūs: bőséges, skalsūs szienas: bőséges széna. / Skelu nálunk skolingas esu arba skolį. / skandorius nálunk skėndinys. / Paskęstu nem ertrinken, amikor valami víz alá kerül: akmū, paskędą, / Lewonskepete nálunk ikapes, többes számban, / skėramedis nálunk atkaksznis. / Skerble nálunk skrejetas Schob. / Skėtura nálunk skėteras, például parsza skėteras, a disznó tarkója. / Skeidieti nálunk skėldieti V plejszieti, például rankas nuskėldiejuses V nuplejsziejus. / Skylitis nem ein kleine Quaste Weißkohl, hanem nálunk Skiltis, akminies, skiltis ridika, sietinia. / Skilwis der Magen der Menschen, nálunk a Skilwis a madár köldökét, vagyis gyomrát jelenti; embereknél és állatoknál piłwas. / Skipka nálunk Drugys. / Skirstinelis nálunk kerstelis Lancet. / Skaistwaris nálunk Załtawys. / Skubrus nálunk skudrūs, / Skudaunus nálunk menkas, oroszul schudny. / Skudrūs nem scharf, rauh, hanem eleven. / Skuja nem Tannzafen, és nem Fühten apfel, hanem fenyő- vagy jegenyefenyő-tű; a Tannązafen nálunk kąkoriezej, többes számban, egyes számban kąkoriezis. / Nuskunda nálunk miłaszirdiste. / Paskundinu verdammen, nem verurtheilen; nálunk Pasmerku. / Paskundinimas nálunk Pasmerkimas. / Skunė nálunk stoginė. / Skupas nálunk szyksztas. / Skupumas nálunk Szyksztumas, / Skupiju nálunk szykstauju, / skup oroszul: szyksztas, fukar / szyksztuklis nálunk zsugorit jelent. / Skura nálunk oda V kajlis. / Nuskęręs nálunk nuskaris, / skuska Taschentuch nálunk skepetas. [32] Skutna nálunk plikgalvis. / Skutykilis nálunk Skuteklis. / Skuzdinu nálunk skłutinu. / Skutule ugyanaz, mint szata. / Skuzbedzalis nálunk Pumpotaukszlis. / Pasklanda nálunk nusklanda. / Skleczis nálunk Bałżienaj, ekie-
235
Page 10tio bałzienaj. / Nálunk sklempiu: sklepmbu. / A sklepas nálunk rusysis. / A skłindas nálunk skłastis. / A sklydu nálunk sklendu, pl. usskėnsk [uszkłensk] durys. / A sklypas szót csak széthasított kődarabokra vagy kemény földdarabokra mondják. / A skluta nálunk skłutas. / A skraidus nálunk graudus. / A skrajdau nálunk azt jelenti: gyorsan futni, nem rauh werden, pl. kami skrajoje? hol futottál. / A skrebline nálunk brylūs kapelusz. / A skrebju nálunk skrabu, és ez nem azt jelenti, hogy kiszáradni, hanem hogy rázkódik, mint a kiszáradt dolog, pl. kajlinej sudziuwi skrab. / Nálunk nem skroblus, hanem skrobła. / A skradiju nálunk skrōdu. / A skrundzinus szó nálunk nem létezik. / A skwalma[s] nálunk Skwarma forma. / A skwerbiu nálunk ùrbinù. / A skwetas szó nálunk nem létezik. / A slardau nálunk nem létezik. / A statau nálunk najraus. / A słaudżiu nálunk spaudżu. / A słaužiu nálunk słaužiu: pelzam. A słędnas nálunk ślesnas. / A słoga tulajdonképpen nátha, nem Angst. / A słoginti azt jelenti, náthát adni, megfázást okozni, a slŭgūti pedig azt, hogy terhelni, pl. eldije stūgūti. / A slŭgūtojas és a słogintois között nagy a különbség. / A preśloga betegség, a preślūga pedig beschweren. / A slepu nálunk slepu. A ślepūjus nálunk ślepūs. / A słapaus nálunk słapstaus. / A słapdrugis nálunk szłapdrugis. / A sleptėru nálunk żłebteru, reden. / A sleiktuwe nálunk bude V Gude. / A słobju nálunk szłopu. / A śūgsnis nálunk śłuksnis, egy földréteg, pl. cze ziame śłukśnota. / A susismalojū nálunk susismalinu. / A smałktas nálunk Smałka, pl. smałkos medis, nagyon elfolyt fa a sűrűben. / A smaigiu nálunk smeginu. / A smajgas nálunk apinwರ್ಪtis, a werpti szóból. / Nálunk Smegjūs: elérek valamit. / [33] A smełus nálunk swełus. / A pasmelys nálunk Paswilys. / A smerdju nálunk merdėju. / A smerkiu nálunk Smerku, elítélem a bűnöst; a pasmerktas: elítélt. / A smurt nas nálunk smurtas. / A smukszt nálunk szmuksz. / A smulkej nálunk azt jelenti, apróra, pl. smulkej malti, skmulkytelėj: nagyon apróra őrölni. / Nálunk még azt is mondják: Smulkmes, apróságok, maradékok. / A smutniju nálunk łustu, pl. nuludau zasmucilemsię. / A snarglys nálunk egyszer Snarglis, röviden ejtve, / máskor smurgis. / A snaigyti nálunk snigti, snignoti, snignoti, snajgulieti – így mondják. / A snėginne nálunk Snėgina. / A snėgynas nálunk wieputinis. / A snaigala nálunk Snajgule. / A snokas nálunk skepetas. / A snukukotas nálunk snukūtas, így mondják. / A spakas nálunk szpakas. / A spalas nálunk Spalis, mindig többes számban mondják: spalej. / A spange nálunk wiedras, semtiwas. / A sparas nálunk kazilas. / A sparis nálunk Jūdoie pledzinga. / A margspanas nálunk margsparnis, Rudsparnis. / A spartas nálunk ryszys, saitas. / A sparus nálunk skakśus. / A spawėde nálunk Spawiedne. / A spauda nálunk spaudyne. Presse, Spaustuwe, Spaustuwaj suriū spaustuwaj. / A specziu nálunk spietu. / A spėczūs szó nálunk nem létezik, spiełtisys-t mondanak, Spiellus a többes szám 4. személye. / Nem Spėtas, hanem Spiekas MuBe. / A speclezius nálunk ablak- vagy ajtókeretet jelent. / A spėloju nálunk spyloju. / Nálunk a spengū azt jelenti, hogy csirkecsonton fütyülve csalogatják a fajdot; innen kapta a csontból készült síp a spenglys, spenglelis nevet. / A spingulieti: ausys spingulie, fülek csengenek vagy sípolnak. / A spenys nálunk papas, pl. laumės papas. / A spykė nálunk Skreples, spiaudalas. / A spinginis nálunk momune. / A spintris nálunk spitris. / Az Jszspirgiju nálunk isspirgau. / Az Atspirtis nálunk atsparas. / [34] A spitù uminge helyett nálunk azt mondják: apstoja vagy apsiautu. / A spullūs nálunk skrubinas. / A spullėju: skrubinu. / A spunta nálunk kłakas vagy szpuntas. / A spłėcziu nálunk pletu. / A splendu nálunk platinu. / A spłesnoju nálunk plasnoju, wasnoju: szárnyaimmal csapkodok. / Nem spragas, hanem spragis. / A spragu nálunk spragczioju, pl. krusza sprakcżio i łanga. / A sprandu nálunk sprendū V sprendziu. / A spraunas nálunk prętki. / Nem sprogū, platzen spalten, sprossen, ausschießen, hanem sprogtu, ausschießen, sprossen, pl. medeij sprogst. / A sprogu azt jelenti, elpusztulni, pl. arklys nusproga, de azt is, hogy kipukkadni. / A sproga nálunk sprogymė. / A sprogita: sproginitiej. / A sprogałas nálunk atžėlas, atwaszes. / A sproklis: telhetetlen, sprogakis: kapzsi. / A sprugštu, entwischen, nálunk sprunku. / A srowe nálunk sriautas. / A sraubju, V srėbju nálunk Sriaubu V sriūbu i srebu. / A srūba nálunk sriuba. / A srėgas nálunk žwyna. / A srūga nálunk Sriūga. / A stabdau nálunk stabau V stabdau. / A staganas nálunk a káposzta torzsája. / A stakėtas nálunk Statinys. / A stakoteris nálunk Sakas. / A staldas nálunk Stalne, V stelingis. / A stamanczoju nálunk atkachkaju. / Az atkachus jelentése hartnäckig. / A stambas nálunk stimberys. / A statey nálunk egyszerűen azt jelenti, ważjuk statej. / Az Jstatymas nálunk törvény. / A pastate nálunk tūmas. / A pastatuwe szó nálunk nem létezik. / A pristatas [Išbraukta: u nas weldiejs] nálunk pristowas. / A statala nálunk stadala. / A stawicznas nálunk tūintimpinis. / A stawaris nálunk száraz facsomó, míg az eine Knoten, ein Knoren szót nálunk pranara, pranarotas medis alakban mondják. / A stajbus nálunk narsūs. / A stajbumas nálunk narsybe. / A nustabinu azt jelenti: megállítom, megállásra utasítom. / A stajgūs nálunk hirtelen, pl. stajgiu smertiu miria, stajgėj numiria, a stajgū ugyanezt jelenti. / [35] A narglinu, nunarglinu, panarglinu nálunk klejdu, paklejdu, iszklejdu. / A strawa nálunk az utasnak útravalóul adott wakartis. / A strūga nálunk strūga. / A strugas nálunk strubas. / A strujus nálunk boczīus. / A struna nálunk styga. / A strungas a káposzta torzsáját jelenti, máskor kötelet. / A swagu nálunk żwangu. / A swambas nálunk swimbakas. / A swambalou nálunk swimbaloju. / A swatiju nálunk ropoju. / A swajczioju nálunk swajtu, fantasiren. / A swajgiu nálunk swajkstu, forog velem a világ, ezért nem swajgulis, hanem swajginys. / A swajtaus nálunk Szwajtaus: fáklyával vagy égő fahasábbal világítva keresek valamit. / A swelis nálunk slenkstis. / A swėtyba nálunk gierine arba pūta. / A swetże-
236
Page 11misu nálunk praszalė jis, sazdra. / A swecziju nálunk ważsżinu. / Az Jsżswięteju nálunk išztremu; nálunk a tremtinys száműzött. / A swidūs jó szó, nálunk spindąs. / A swikłas nálunk batwinis. / „Rugėj jau swyli”, nálunk azt mondják: rugėj jau sużwili, azaz az eső miatt a rozs már mintha megdőlt volna. / Nem Swirna, hanem Swirnas. / A swotas nálunk pirszlys. / A swogūnatis nálunk swogūnų ląžskaj. / A swodba nálunk wesele. / A szakė nálunk Žekė. / Az isiszakinju nálunk isikėru. // A saksinis délnyugati szél. / A szaktarpis nálunk a lábak között, illetve szakumas (.). / A szalczias nálunk szaltis, hideg. / A szalna nálunk fagy, a Reif pedig nálunk Szarma. / A szolis nálunk nem létezik, és maga sem magyarázta meg. E közmondást közönségesen így mondom: menka V błoga warszkie kelamos karwės. / Nem užszalinu, hanem užszaldinu. / A szambas nálunk Žambas. / A szancas nálunk pyła. / A szandau nálunk giedinu. / A szarkutis nálunk piedpuse. / A szaudas nálunk Sziaudas. / A szėbjūs nálunk szėpłus. / A szienwėże olyan szekér, amellyel szénát szállítanak, és leszorítják. / A szienweżys az, aki szénát szállít. / Nem Sziepas, hanem sziepas. / A szieporiūs: ejkwotojas. / A szeras nálunk szerys, többes száma szerej. / A szerotas nálunk szeriūtas. / A seriūs nálunk Szerūs. / Nálunk Spalej, nem Atszūtis Trespe. / A szworta nálunk papentis. / A Szutas nálunk Ergła. / A szutiju nálunk ergłojus. A Szutas orosz szó, jelentése szut, szutit, a „tréfálkozni” pedig nálunk jūkūti; a „tréfás” nálunk jūk darys. / Neru wiąże, neru żekę pirsztinę. / [36] A wiralas: m. zöldségféle. / A szlamasztaj szalmából, törekből, trágyából, földből és levelekből összehordott halom; a nūszławas, többes számú nőnemű forma, az istállóból vagy konyhából kisöpört hulladék. Ha ezeket a szlamasztaj-t egy halomba rakják, akkor śmiezi nis-nak nevezik; innen ered a mieżti ige, amely azt jelenti, hogy valamit gyakran beszennyeznek, különösen épületeket: például ha valaki gabonát vagy szalmát, töreket vagy szénát hord a házba, a spalejbe, azt mondják: primieżia trobą, primieżia, klėti, numą, klūną. [Išbraukta: Nūszławas nazy] / A stajgus nálunk azt jelenti: hirtelen, pl. stajgej numiria. / Nem Stebau, aufhalten, hanem stabau, innen stabdau. / A stebiūs nálunk azt jelenti, csodálkozom; innen a stebukłas, csoda. / Amit náluk stebiūs, azt nálunk stiepūs, stiepimas. / A stirta nálunk kugis. / Nem nestyrų, styriejau, hanem styrstu. / A stobas nálunk wara. / A stodas nálunk pijas. / A stoju azt jelenti, hogy valamilyen állapotot veszek fel, pl. stosiu i kunegus, karejwiu pastoja. / Nem stowiūs, hanem stojūs. / A prėstolis nálunk pristowas. / A prėstotis nálunk pagalba, paszalpa. / A Storas nálunk Stūre Stōr. / A storas azt jelenti, gömbölyűségében vastag, storas audekłas, arba kitas audekłas. / A sturplas nálunk sturplis; a ló farának felső része. / A straja nálunk krajkas, strajis, strajė; többes számban nálunk az állatok és az emberek hímivarszerveit nevezik így. / A strajou nálunk skrajou. A nestraka nálunk nerieda, sumisimas. / A strangas nálunk strungas, kötél. A strajge nálunk Srajgė. / A strieła nálunk wilicze. / A strykas nálunk brauktuwas. / A strykoju nálunk brauku. / A striktas nálunk csalitot jelent. / A stripinis egy darab fa, amelyet kézből az állatokra, főként kutyára hajítanak; a közmondás szerint: stripinis netolij nu szunies gul, és ugyanezt jelenti a strypas is. / A stropnus nálunk Skūdrūs. / A szwentgrauduline nálunk Gramices, többes szám. A nirstu azt jelenti: megvadul, pl. arklys apnirtą. / A Kłujka vagy Kłujkszis feledékeny ember; a klokti, pakłoti, wajkscio kaj pakłokis zdamiśe szavak talán a klysti igéből erednek, mert aki nem emlékszik, mit csinál, az amolyan bolond.
Az S. Daukanto G. Neselman szótárához fűzött megjegyzései igen változatosak. Érdemes alaposan megvizsgálni és értékelni őket. Ekkor kiderül, melyek bírnak jelentőséggel a litván nyelvtudomány, különösen az irodalmi nyelv története és a dialektológia szempontjából, és melyek megalapozatlanok, szubjektívek és jelentéktelenek.
Az S. Daukanto megjegyzéseivel való első ismerkedésből kitűnik, hogy azok jelentős anyagot szolgáltatnak a kelet-poroszországi és litvániai litván írásbeliség nyelvének szókincse, valamint egyéb sajátosságai megvilágításához. A litván írásbeliség kezdetétől fogva, a kelet-poroszországi és litvániai litván irodalmi nyelv kialakulása és fejlődése során, az írott nyelv szókincsében és más területein eltérések alakultak ki, amelyek különböző nyelvjárásokból eredtek, vagy a lengyel, belarusz, orosz, német és latin nyelvből kölcsönözték őket. Daukanto egyes megjegyzései világosan rámutatnak arra, hogy melyik szót (például: draugalas, drugys, įdvėsti, dvigymis, čerpė, palėpė, gaidas stb.) használják a kelet-poroszországi írásokban, és melyiket (svetmoteris, plėstekė, įkvėpti, dviveidis, stiegelė, pastogė, giedotojas) ismeri a litvániai író, Daukantas.
Daukanto megjegyzéseiben jelentős mennyiségű nyelvjárási szókincs található (például a kastinis ‘ilyen vaj’, a žagas ‘kúp’ stb.), amely felhasználható a žemaitiai nyelvjárás tájszótárának összeállításakor.
237
Page 12Daukantas új szavakat is alkotott (pl. marangė ’földszoros’, semtuvas ’vödör’, spaudynė ’sajtó, nyomda’), amelyek S. Daukantas arra ir olykor sikertelennek bizonyuló törekvéseire utalnak, hogy gazdagítsa az irodalmi nyelv szókincsét.
Daukantas sok helyütt a jövevényszavak helyett litván szavakat adott (pl. čystas — grynas ’tiszta’; čerka — taurelė ’kupica’, stiklelis ’pohár’; gvolta — vara ’kényszer’; mėra — saikas ’mérték’; padvarija — kiemas ’udvar’; pamačius — pašalpa ’segély’ stb.), ezzel az irodalmi nyelv szókincsének megtisztításához kívánt hozzájárulni.
Daukantas jegyzeteiben ritka szavakat is találunk (pl. aglas ’durva, kegyetlen’, malkas ’korty’, patmala ’malom’, veldėmė ’szülőföld’, vara ’kényszer’), amelyekre a lexikológusok is felfigyelnek majd.
S. Daukantas G. Neselman szavaihoz és alakjaihoz fűzött jegyzetei tehát érdekes anyagot kínálnak a nyelvészeti kutatásokhoz, ezért érdemes őket alaposan megvizsgálni.
S. DAUKANTAS MEGJEGYZÉSEI G. NESSELMAN „WÖRTERBUCH DER LITTAUISCHEN SPRACHE” (1851) CÍMŰ SZÓTÁRÁHOZ
I. KRUOPAS
Összefoglaló
A cikk S. Daukantas G. Nesselman „Wörterbuch der Littauischen Sprache” című szótárához fűzött, levéltárban őrzött (1851-es) jegyzeteit közli, amelyek a litván irodalmi nyelv történetét kutatók és a dialektológusok számára egyaránt érdekesek.
