LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXVII (1988)

LIETUVIŲ KALBA IR BILINGVIZMAS

KAZIMIERAS EIGMINAS

GERVĖČIŲ KÖRNYÉKÉNEK CSALÁDNEVEI¹

A gervėčiaiak családneveit szemantikai szempontból vizsgálva két csoportra osztjuk őket: személynevekből és ragadványnevekből eredőkre. E két csoport családneveinek eredetét és jelentését elemezve, valamint a képzőelemeket igyekezve feltárni, további kisebb csoportokra bontjuk őket.

Személynevekből eredő családnevek. Személynevekből eredő családneveink a régi pogány litván nevekhez, valamint a litvániai kereszténység felvétele után meghonosodott keresztény nevekhez kapcsolódnak. Ezek a keresztény nevek többnyire héber, ógörög, latin, germán és más nyelvekből származnak.

Litván pogány nevekből eredő személynévi családnevek. A gervėčiaiaknak a legrégibb, két tövű litván nevekből származó személynévi családneve viszonylag kevés van. Ezek: Atminis: lit. at+min- (vö. atminti, atmintis. Būga, 1958, p. 223, Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 119); Būtvilà: lit. but- (vö. būtas „ház“, būti) + vil- (vö. viltis „remélni“) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 66, 152); Ūlvinas: lit. ul-+vin- „ok, bűn“ (vö. vaina „ok“) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 152).

Gervėčių környékén nem találtak régi litván egytövű nevekből és rövidült névalakokból származó családneveket.

Néhány családnév régi litván nevek képzős származéka, például Mileišis: lit. mil- (vö. pa-milti) + eišis, vagy apanévi kicsinyítő-becéző képzők származékai: Giedraitis és ennek dzsük változata, Giedraičius: lit. giedr- (vö. giedras) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 89) + -aitis; Radžiūlis (nyelvjárási dzsük forma: Radžiulis): lit. rad- (vö. rādo) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 128) + -iulis (dj > dž > dz).

Keresztény nevekből eredő személynévi családnevek. Néhány gervėčiai családnév közvetlenül keresztény nevekből, mindenféle képzőelem nélkül származik. Ezek többnyire keresztnévváltozatok.

A görög eredetű Aleksandras névből rövidült alakokból származó, főként a szláv nyelvekben előforduló vezetéknevek találhatók: Aliòchna (vö. belarusz Алёхна), Aliòksa (vö. belarusz Алёкса), Aliòkša (vö. belarusz Алекша, Олекша), Aliòcha (vö. belarusz Алёха). A római eredetű Emilijonas névből (latin Aemilianus; Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 79) a Gervėčiai környékén az Amilionas vezetéknév származik: Amilionas.

¹ A családneveket Marytė Razmukaitė gyűjtötte, a jegyzéket Kazimieras Eigminas, Julius Šalkauskas, Aloyzas Vidugiris és Angelė Žalalytė egészítette ki.

5°

67

A Jefremas vezetéknév az ortodox keresztelési névből, a Ефрем névből ered, a Jeŕmakas pedig az ortodox keresztelési névből, a Ермолай névből, illetve annak a köznyelvben használatos Ермак változatából.

A Jeraminas vezetéknév véleményünk szerint a görög eredetű, latinosított Hieronymus név változata lehet (vö. lengyelül Jaromin || Hieronim), a Zidòras pedig a görög eredetű, keresztény latinosított Izidorius név változata, amely a litván nyelvjárásokban gyakran előfordul.

Néhány gervėtiški családnév keresztény nevek rövidítése: Bazỹs a latinosított görög Bazilijus (Bazilius) rövidítése (vö. lengyel Bazyli); Jõčius a Jaci̇̃ntas névből rövidült, ez pedig a Hiacìntas név (a latinosított Hyacinthus, gör. Hyákinthos névből eredő) változata (vö. lengyel Jac, Jacek, belarusz Яцко, Яцук, Яц); Jõčas véleményünk szerint azonos eredetű a Jõčius; Mikìsas a Mikalõjus névből ered (vö. lengyel Mikłaś, belarusz Міклаш, Міхлік), Miklùšà pedig a Mikalõjus névből (vö. lengyel Miktoszek); Mìziejùs pedig a Michailas névből (vö. belarusz Міц, Міс, litván családnév: Misius). A Ramỹs || Remỹs || Remis || Rėmis a keresztségnévként használt Jeremijas rövidítése lehet (vö. lengyel Remiaz iš Jeremiasz). A Ramỹs változatot tekinthetnénk egy hosszabb név rövidítésének, vagy közvetlenül a litván ramùs szóból is származtathatnánk. Ez a feltevés azonban nem megbízható, mivel a Ramỹs váltakozik a Remỹs || Remis || Rėmis alakokkal. Igaz, egyes változatok csupán az eltérő írásmód következményei lehetnek.

Juškà yra krikštavardžio Юрий trumpinys: brus. Юшка, Юшко (Бірыла, 1966, c. 56); Lukšà — krikštavardžio Lùkas trumpinys (plg. brus. Лукаш, Лука, lenk. Łukasz (Бірыла, 1966, c. 110); mat Baltarusijoje įsigalėjo bažnytinė slavų kalbos forma Лука iš lenk. Lukasz (Бірыла, 1966, c. 110). Pavardę Lukšà galima sieti ir su mūsų bendriniu žodžiu lùkšas „nulinkusiomis ausimis; žioplys, ištižėlis“. Mockà — krikštavardžio Motiejus trumpinys (plg. brus. Мацко, Матвей, lenk. Maciewicz, Maciej) (Бірыла, 1966, c. 117); Sáukà — Sava || Savẽlijus trumpinys (plg. brus. Саўка, Савелій Бірыла, 1966, c. 142), lenk. Saw-czyk, Saw-icki, Sawa (Bystrón, 1936, p. 275), rus. Савицкий (Петровский, 1966, c. 351). Bet galima sieti ir su veiksmaž. šaukti „tęsiamu balsu šaukti“.

A Valeika vezetéknév és változatainak Veleika, Valaika, Velaika, Vėlaika eredete nem egészen világos. A tő valószínűleg a Valys, Valius rövid névből ered, amely a latin eredetű Valentinas, Valėrijus és más nevek rövidüléseként jött létre.

Gervėčiai környékén számos olyan keresztnévi eredetű vezetéknév található, amely kicsinyítő-becéző, apanévképző toldalékot tartalmaz.

Az -aitis képzővel alkotott származék a Bazáitis — a Bazỹs; Česnáitis névből (belarusz alakja Часноў) a Čėsius, Česỹs névből (a Čėslovas név rövid alakja, vö. lengyel Czesław); Ilijáitis (|| Ilijõitis) — az ortodox keresztelési névből, Ilija; Jackáitis — a Jacka névből (a Jokūbas keresztelési név rövid alakja, vö. belarusz Яцько, Яць, lengyel Jacek, Jack-owski); Jurkáitis (belarusz alakja Юркой — a Júrka névből, a Jūrijus keresztelési név rövid alakjából (vö. belarusz Юрко, orosz Юрка); Lukáitis (|| Lukõitis) — a Lùkas; Marcin káitis — Marciñkus névből (a Martýnas keresztelési névből ered; latin Martīnus < latin Martius; Mars „Mars” (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 116), vö. belarusz Марции, Марцинкой, Марцінкевіч, lengyel Marcinek, Marcink-iewicz, Marcink-owski); Matuláitis (|| Matulõitis, belarusz alakja Матулоў — a Matùlis névből — a Motiejus keresztelési név változata); Pacáitis — a Pãcas névből (az Игнатий keresztelési név rövid alakja; vö. belarusz Пац (Бірыла, 1966,

68

c. 90); nem világos, hogy a Vilōitis (*Vilāitis) a Vilius névből (a lie. Vilmantas, Viltautas stb. nevek rövid alakjából) vagy a Vilius névből (a német Wilhelm rövid alakjából) ered-e.

A -ūnas apanévképző toldalékkal képzett alakból Gervėčiai környékén csak egyet találtak: a Morkūnas nevet, belarusz alakja Маркун, amely a Mōrkus keresztnévből ered.

Néhány vezetéknév az -ulis toldalékkal képzett alak: az Augulis az Aūgus névből (az Augūstas, Augūstalis keresztnév rövid alakja); a Janulis a Jōnas keresztnévből (vö. belarusz Ян, lengyel Jan); a Paliulis a Palys névből eredhet (a latinizált gör. Palaimōn névből eredő Palemōnas név rövid alakja); a Vaičiulis a Vaičius névből [a régi szláv Vaitiekus név rövid alakja (belarusz Войтех, lengyel Wojciech)].

Az -elis, -elė toldalékkal képzett alakból is van egy-kettő: a Petrėlis a Pētras keresztnévből; a Mackelė (|| Mackelė) a Mōckas névből (a Motiejus keresztnév rövid alakja, vö. belarusz Мацько, Мацько).

Az -ikas toldalékkal mindössze egy vezetéknév képződik: a Pētrikas (|| Pētrikas) a Pētras keresztnévből ered (vö. orosz Петрик, belarusz Петрок, lengyel Pietrzyk).

Az -utis toldalékkal képzett vezetéknév a Damūtis, nyelvjárási dzūk változata a Damūcis (belarusz alakja Дамурь), amely a Dōmas névből ered (valószínűleg a Dominykas || Domininkas keresztnév rövid alakja).

Sok gervėčiai vezetéknév szláv toldalékokkal képzett keresztény keresztnevekből ered:

Az -avičius, -evičius toldalékokkal: Adamāvičius (|| belarusz alakja Адамович (Бірьіла, 1966, c. 22); vö. belarusz Адам, lengyel Adam; Bagdonāvičius (vö. belarusz Багдан, lengyel Bogdan, amely valószínűleg a görög Theodosius tükörfordítása: gör. Theos „isten” és dotos „ajándék” (LPŽ, 1985, p. 154); Baltrukāvičius — a Baltrus névből (a Baltramiejus rövidült alakjából), kettős apanévképző toldalékkal: a litván -ukas és a szláv -avičius; Bazāvičius (|| Bazēvičius) — a Bazys névből; Brazāvičius (|| Brazevičius) — a Brazys névből (az Ambraziej us rövidült alakjából); Česnāvičius (belarusz alakja Часнович) a Česys || Česus névből, a Česlovas rövid alakjából; Grigarāvičius — a Grigorijus névből (vö. belarusz Грыгор); Janāvičius (vö. belarusz Ян, lengyel Jan); Jankāvičius (vö. belarusz Янка, Янко, lengyel Jankiewicz, belarusz Янкович); Jančēvičius (vö. belarusz Янцевич: Иоанн); Kasandrāvičius (belarusz alakja Касандрович); Aleksandravičius: Aleksandrovīčius — az Aleksandras névből (LPŽ, 1985, p. 937); Laurināvičius (|| Laurynāvičius) — a Laurynas névből; Petrāvičius (|| Petrevičius): Pētras; Steponāvičius: Stēponas; Urbonāvičius (|| Urbanāvičius): Ūrbonas; Ustināvičius (belarusz alakja Устынович; vö. orosz köznyelvi Устин < Юстин); Valansāvičius (vö. lengyel Wotąsiewicz, a Walenty névből); Andriuškēvičius [vö. a belarusz Андрушкевич változatai: Андрей (Бірьіла, 1966, c. 29), lengyel Andruszkiewicz: Andrzej (Bystron, 1936, p. 266)]; Grinēvičius (vö. belarusz Грыневич: Григорий (Бірьіла, 1966, c. 55), lengyel Hryniewicz: Grzegorz); Havrilkēvičius (belarusz alakja Гаўрылкевіч (Гаўрылкевич); vö. a belarusz Гаўрылка becéző alak, a Гаврила névből); Habrukēvičius (belarusz alakja Габрукевич: Габрук, Гаврила); Ivaškēvičius | belarusz alakja Івашкевич: Иван (Бірьіла, 1966, c. 86); lengyel Iwaszkiewicz: belarusz Іваш, Івашка; Juknēvičius: Juknà (lengyel Juchna, Juchno: Juryj, Jurij); Juodžēvičius (fonetikai változatai: Jedžēvičius, Jadžēvičius; belarusz alakja Юдзевич); a Juodz- néha a Юда névből eredhet (Бірьіла, 1966, c. 22), de származhat a litván Juod- tőből is; Marcinķēvičius (vö. lengyel

69

Marcin, Marčinėk, Marcinkiewicz, fehérorosz Марцін); Petkevičius (vö. fehérorosz Пяткевіч, Пятко); Rinkēvičius (fehérorosz alakja Рынкевич, vö. a Рыма keresztnév becéző változatát, a Рымка alakot, valamint az ebből apanévképző utótaggal alkotott családnevet: Рымкевич); Sienkevičius (fehérorosz alakja Сенкевич, vö. Сёмка, Сень, Сенка, Сенko, Сенько, amelyek a Simeon névből erednek); Stankēvičius (vö. fehérorosz Станко, Станько, amelyek a Станислав névből erednek; lengyel Stanieк, Stankiewicz – a Stanisław névből); Tunkelēvičius (fehérorosz alakja Тункелевич, fehérorosz Томка (?), a Томас névből ered, orosz Томка – a Том névből). Ez a családnév két utótagot tartalmaz: litván -elis és szláv -evičius. Vaitkēvičius (vö. a Vaitiekus név változatával: orosz Войтко, Войтка – a Войтех névből, lengyel Wojtek; a Wojtkiewicz családnév a Wojciech névből ered).

Az -(i)auskas utótaggal: Petkāuskas (vö. fehérorosz Петко, Петько – a Петр névből); Petrāuskas (vö. fehérorosz Пятроўскі, lengyel Petrowski); Stakauskas (vö. fehérorosz Стах, Стахій, a Стахоўскі családnév a Стахій névből ered); Vitkauskas (vö. fehérorosz Вітка, Вітко, a litván Vitkus a But névből ered, lengyel Wit).

Jанčiauškas (baltarusiška forma Янчэўскі: Іоанн (Бірыла, 1966, c. 87); plg. lenk. Janczewski, Janczowski: Janczak, Janczyk, Janczyk – iš Jan, brus. Янчук, Янчык – iš Іоанн); Tamašiauskas (plg. lenk. Tomaszewski: Tomasz); Vasiliauskas (baltarusiška forma Васілеўскі; plg. brus. Васіль – iš Василий); Zacharauskas (plg. brus. Захария).

Az -eckas, -ickas utótagokkal: Janēckas (fehérorosz alakja Янецкі, vö. lengyel Janecki: Jan, fehérorosz Ян); Jakovickas (vö. lengyel Jakowicki: Jakub, fehérorosz Якавіцкі: Иаков, Яков); Savickas || Savickis (vö. fehérorosz Сава, Савенка, Савеня; a lengyel Sawicki a Sawa névvel függ össze).

Becenévből eredő családnevek. A gervėčiaiak körében sok becenévből eredő családnév van. Ezek több szemantikai csoportra oszthatók.

Népnévből eredő családnevek. Gervėčiai környékéről néhányat jegyeztek fel. A gūdas népnévből litván és szláv apanévképző utótagokkal a következő családnevek alakultak: Gudaitis, Gudauskas, Gudinskas (csak női családneveket jegyeztek fel: Gudinskaitė és Gudinskienė), nyelvjárási dzūk alakváltozattal: Gudzińskas (|| Gudzinskas), valamint fehérorosz alakban: Гудзінскі.

Foglalkozást, különféle tisztségeket, társadalmi helyzetet vagy bizonyos embercsoportot jelentő családnevek. Ilyen családnév is kevés van e vidéken: Karadys (|| Karadis; vö. kárudas); Kareivis (nem litván végződésű alakban jegyezték fel: Kareivy; Kare iwo; vö. kareivis); Kazōkas (vö. kazōkas); Slūžulis (|| fehérorosz változata Slūželi; vö. slūžyti); Šaulys (vö. šaulys); Ulōnas (vö. ulōnas).

Állatnevekből eredő családnevek. Ezekből itt több van. Vannak köztük egyszerű tövű és képzett alakok is. Például: Avienis (fehérorosz alakját így adták meg: Авен?; vö. avis); Kiškėlis (vö. kiškis); Kurmėlis (vö. kūrmis); Meškà (a gervėčiai temetőben valószínűleg tévesen Meska alakban jegyezték fel; vö. meškà); Meškys (|| Meškis, Miesz kis; vö. meškà); Vilkas (vö. vilkas); Būblys (vö. būblȳs), Bublēvičius; Gaigalas (a gervėčiai temetőben csak többes számú alakját jegyezték fel: Gaigalai; vö. gaigalas); Kikilis (vö. kikilis); a gulbė szótő képzett alakjai: Gulbināvičius, Gulbinskis (feljegyezve Gulbinskij alakban), Gulbickis (feljegyezve Gulbickij alakban); Paukštienė (vö. paukštis).

70

Különféle testi fogyatékosságokra és hibákra utaló családnevek. E csoportból a következő családneveket jegyezték fel: Bukelis (vö. būkas); Kairys (vö. kairys); Mažeika (vö. mažas); Maknočius² (vö. maknoti); Miklys (vö. miklus); Mikna (vö. mikseti, továbbá Mikna szláv név, vö. fehérorosz Mixna, Mixnevič); Pūiša (vö. pūiša); Pukšta || Pūkštas (vö. pūkš, pūkšti); Pliauga (vö. pliaugoti); Šėmis || Šėmys (vö. šėmus, šėmis); Tridūlis (vö. triesti).

Különféle tárgyakat, azok tulajdonságait, jellemzőit stb. jelentő családnevek. Kūlys (vö. kūlys); Kuolaitis (vö. kuolas); Reketys || Rekėtis || nyj. dzūk Rekėkis (vö. rekėtis, reketys); Statinis (vö. status, statinis); Šukelis (vö. šukė).

Különféle tulajdonságokat jelentő, becenévből eredő családnevek. Gražulis (|| Gražūl, vö. gražus); Glaudėlis (vö. glaustis, glaudūs); Raudonovičius (fehérorosz alakja Paўdонаві, vö. raudonas); Skirūtis || Škirūtis (vö. skirti); Trepšys (vö. trepšėti?).

Nem litván eredetű, becenévből származó családnevek. Gervėčiai környékén meglehetősen sok ilyen családnév van. Többségük képzett alak.

-ka utótaggal: Apriškė; Buckà (|| Bùcka), Bucko (ide soroljuk a Bùckus nevet is, vö. fehérorosz Будзька, Будзько, Буцько: дз > ц); Gluska, vö. orosz Глушко, Глушок; Kaharka, Kocharko; Kučka (ebbe a csoportba soroljuk a Kùckus nevet is; vö. fehérorosz Куць, Куцько); Meleszka (vö. lengyel Meleszko); Mereška (vö. lengyel Mereszka); Palaika; Popka (vö. fehérorosz Папко, Попка, orosz Попко); Rožko (vö. fehérorosz Рожка, Рожко); Skurka (vö. Скурка, Скурко).

-yčius utótaggal: Babičius (vö. fehérorosz Бабіч).

-avičius, -evičius utótagokkal: Šafranovičius; Černušėvičius (fehérorosz alakja Чарнушэвіч, vö. fehérorosz Чарнушевич); Subatkėvičius (|| Subotkėvičius; vö. fehérorosz Субаткевич); Šaškevičius (vö. fehérorosz Шашкевич).

-auskas utótaggal: Astrauskas (fehérorosz alakja Астроўскі, vö. lengyel Ostrowski, orosz Островский); Baranauskas (fehérorosz alakja Бараноўскі; vö. lengyel Baranowski, fehérorosz Бараноўскі, orosz Барановский); Barauskas (vö. lengyel Barowski); Barkauskas (vö. lengyel Barkowski, Borkowski); Bučiauskas; Chmieliauskas (vö. lengyel Chmielewski, fehérorosz Хмялеўскі, orosz Хмелевский); Čaikauskas (vö. lengyel Czajkowski, fehérorosz Чайкоўскі, orosz Чайковский); Čiulauškas (fehérorosz alakja Чулоўскі; Dambrauskas (vö. lengyel Dąbrowski); Jarauskas (fehérorosz alakja Яроўскі); Kalinauskas (vö. fehérorosz Каліноўскі, orosz Калиновский, lengyel Kalinowski); Katkauskas (vö. fehérorosz Хаткоўскі, lengyel Kotkowski; Kavaliauskas (vö. fehérorosz Кавалеўскі, orosz Ковалевский, lengyel Kowalewski); Kazlauskas (vö. fehérorosz Казлоўскі, orosz Козловский, lengyel Kozłowski); Koženiauskas || Kaženiauskas (vö. fehérorosz Казаневецкі, lengyel korzeń); Kulikauskas (vö. fehérorosz Кулікоўскі, orosz Куликовский; lengyel Kulikowski); Labačiauskas (vö. fehérorosz Лабачэўскі, orosz Лобачевский); Lisauskas (vö. fehérorosz Лісоўскі, Malinauskas (vö. fehérorosz Малноўскі, orosz Малиновский, lengyel Malinowski); Mankauskas (vö. fehérorosz Манкоўскі, lengyel Mankowski); Mlinkauskas (vö. fehérorosz Млынкоўскі); Sadauskas (vö. fehérorosz Садоўскі, orosz Садовский, lengyel Sadowski); Saikauskas (vö. fehérorosz Сайкоўскі, Šab-

¹ Ez a családnév valószínűleg szláv eredetű (lásd e kiadvány 62. és köv. oldalait). – Szerk.

71

lauškas (vö. belarusz Шаблоўскі); Šalauškas (vö. belarusz Шалойскі); Zdanaūskas (vö. belarusz Здан, lengyel Zdanowski, Żdanowski).

Az -ickas képzővel: Katkavickas (csak női vezetéknevet jegyeztek fel kettős képzővel: Katkavickaitė; vö. fehérorosz Хадко, Хадкевич); Muchnickas (feljegyezve: Muchnickaja?); Sinickas (vö. fehérorosz Сініцкі, orosz Синицкий, lengyel Sinicki); Žimnickas || Zimnickis (vö. fehérorosz Зімніцкі, orosz Зимницкий).

Az -eckas képzővel: Paneckas (vö. fehérorosz Пана仔ька); Zalėckas / vö. fehérorosz Залецкі, lengyel Zaleski (z Zalesia) /.

Az -ockis képzővel: Zablòckis (vö. fehérorosz Заблоцкі, lengyel Zablocki).

Az -skis képzővel: Lipskis (vö. fehérorosz Лінскі, orosz Липский, lengyel Lipski).

Az -inskas, -inskis képzőkkel: Bučinskas || Bučinskis (vö. fehérorosz Бучынскі); Ripinskas (fehérorosz alakja: Рыпінскі) / Ripìnskas; Rudzinskis || Rudzińskas (vö. fehérorosz Рудзінскі, orosz Рудзинский); / Rusińskas (vö. fehérorosz Русінскі); Sečinskas (fehérorosz alakja: Сячынскі || Siečynskas (feljegyezve: Siečynska) || Sičińskas || Sečinskas (vö. fehérorosz Шыць, Шыцік, Шыцікаў).

Az -onskis képzővel: Polònskis (fehérorosz alakja: Палонскі).

Az -uckas képzővel: Prauluckas (fehérorosz alakja: Праулучкі).

К. ЭЙГМИНАС

CSALÁDNEVEK GERVĖČIAI (GERVJATY) KÖRNYÉKÉN

Összefoglalás

A cikk szemantikai szempontból vizsgálja a Gervėčiai (Gervjaty) környékének családneveit. A családnevek két nagy csoportra oszthatók: személynevekből eredő családnevekre és ragadványnevekből származókra. E két csoport családneveinek eredetét és jelentését elemezve további, kisebb csoportokra bontjuk őket szóalkotási elemeik szerint.

К. EIGMINAS

CSALÁDNEVEK A GERVĖČIAI NYELVTERÜLETÉN

Összefoglalás

A cikk a Gervėčiai nyelvterület családneveit szemantikai szempontból vizsgálja és jellemzi. Ezzel összefüggésben a családneveket eredetük szerint két nagy csoportra osztja: személynevekből származó családnevekre és ragadványnevekből eredő családnevekre. E két csoportot a családnevek eredetének és jelentésének vizsgálatakor kisebb csoportokra bontja, hogy bemutassa a szóalkotás elemeit.

LITERATŪRA

Bystron. Nazwiska polskie. Lwów-Warszawa, 1936.

Būga K. Rinktiniai raštai. V., 1958. T. 1.

Kuzavinis K., Savukynas B. Lietuvių vardų etimologinis žodynas // Vardai ir žodžiai. V., 1971. Lietuvių pavardžių žodynas. A-K. V., 1985 (LPŽ).

Бирила М. Б. Беларуская антрапанімія. Мінск, 1966.

Петровский И. А. Словарь русских личных имен. М., 1966.

72