Gervėčių apylinkių pavardės

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXVII (1988) LITVÁN NYELV IR BILINGVIZMUS KAZIMIERAS EIGMINAS GERVĖČIŲ KÖRNYÉKÉNEK CSALÁDNEVEI! A gervėtiškiek családneveit szemantikai szempontból vizsgálva két csoportra osztjuk őket: į személynévi és ragadványnévi családnevekre. ir A két vezetéknévcsoport eredetét és jelentését vizsgálva, a ir képzési elemek ir kiemelésére törekedve, ezeket további kisebb csoportokra osztjuk. Személynévi eredetű vezetéknevek. į Személynévi eredetű vezetékneveink a régi pogány litván iš ir po Litvánia megkeresztelésekor érkezett keresztény nevekből származnak. Ezek a keresztény nevek főként héber, ókori iš görög, latin, germán ir és más nyelvekből származnak. A litván pogány nevekből származó iš személynévi eredetű vezetéknevek. A gervėtiškiai személynévi eredetű vezetéknevei, iš amelyek a legősibb kéttagú litván nevekből származnak, viszonylag ritkák. Ez: Emléksz- : ik litvánul. at + min- (vö. emlékezni, emlékezet. Būga, 1958, p. 223, Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 119); Būtvila : litvánul. lakás- (vö. volt „házak“, lenni) vil- + (vö. remény „remélni“) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 66, 152); Ulvinas : hazugság. ul-+ vin- „ok, bűn“ (vö. vaina „ok“) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 152). A Gervėčių környékén iš nem találtak régi litván egytövű, ir rövidített keresztnevekből származó vezetékneveket. Néhány vezetéknév régi litván nevek képzővel képzett származéka, például Mileišis: litván mil- (vö. pa-milti) + eisis, vagy az apai névből képzett kicsinyítő-becéző képzők származékai: Giedrditis, ir ennek dzūk változata Giedrdicius lie. : giedr- (vö. giédras) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 89) + -aitis; Radžiūlis (a nyelvjárási dzsuki forma : Radziulis) lit. rad- (vö. rddo) (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 128) + -iulis (dj > dž > dz). Keresztény nevekből származó iš személynevi vezetéknevek. Néhány gervėtiškiai vezetéknév közvetlenül keresztény nevekből származik, iš mindenféle szóalkotásibe -elem nélkül. Ezek többnyire a keresztnevek különféle változatai. Iš A görög eredetű Aleksdndras névből a rövidített névváltozatok olyan iš vezetéknevei fordulnak elő, amelyek főként a szláv nyelvekben használatosak: Alidchna (vö. brus. Aséxua), Alioksa (vö. brus. Arėkca), Alidkša (vö. brus. Asexwa, Onexwa), Aliocha (vö. brus. Anėxa). Iš római eredetű Emilijonas név (lat. Aemilianus; Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 79) Gervėčiuose vezetéknévként fordul elő Amilionas. ! A vezetékneveket gyűjtötte Marytė Razmukaitė, jų a listát kiegészítette Kazimieras Eigminas, Julius Šalkauskas, Aloyzas Vidugiris, Angelė Žalalytė, ai 67 Vezetéknév A Jefrėmas az ortodox iš keresztnév, az Egpem nevéből, a Jermakas az o ortodox — iš keresztnév, az Epmoaai nevéből, a beszélt nyelvben használt jo változat Epmax. Vezetéknév Jeraminas, véleményünk szerint, egy latinosított görög név lehet Hieronymus Változata (vö. lengy. Jaromin || Hieronim), a o Ziddras a — latinosított görög keresztény név Izidorius változata, amely gyakran előfordul a litván nyelvjárásokban. Néhány gervėtiškiai vezetéknév keresztény nevek rövidítése: A görög — Bazilijusz (Bazilius) latinosított alakja (vö. lengyel Bazil; Jocius — rövidítve iš Jaciftas, o ez a név Cirkon (latinossá iš vált Hyacinthus, gör. Hydkinthos) változat (vö. lengy. Jac, Jacek, brussz. Ayko, Ayyk, Ay); Véleményünk szerint a Jocas ugyanabból a tőből származik, mint a Jocius; Miklisas — iš Mikaldjus (vö. lengy. Miklaš, fehéror. Mixaaw, Mixaix), Miklūša — iš Miklós (vö. lengyel Miktoszek); Miziejus — iš Michailas (vö. belarusz Mice, Mic, lie. vezetéknevet Misius). Ramys || Remys || Remis || A Rėmis a keresztnév rövidítése lehetne iš Jeremias (vö. lengy. Remiaz iš Jeremiasz). Változatot A Ramys egy hosszabb név rövidítéseként volna tekinthető, vagy közvetlenül a iš litván „ramūs” szóból lehetne származtatni. nyugodtak. Ez a feltevés azonban nem megbízható, mivel Ramys váltakozik su Remjs || Remis || Rémis. Igaz, egyes változatok csak az eltérő helyesírás eredményei lehetnek. A Juška a keresztnév FOpuii rövidítése: brus. /Owxa, FOwko (Bipsina, c. 1966, 56); Lukša — a Lūkas keresztnév rövidítése (vö. brus. Jykwa, JTyxa, lengyel. Lukasz (Bipsuta, 1966, p. 110); míg Fehéroroszországban elterjedt az egyházi szláv nyelv Jlyka formája a lengyel Lukasz (Bipsura, 1966, p. 110). A Lukša vezetéknevet összefüggésbe lehet hozni a közszavunkkal is: /ūkšas „lekonyult fülű; bambának, ügyefogyottnak látszó”. A Mocka a Motiéjus keresztév rövidítése (vö. fehérorosz Mayxo, Mamdeii, lengyel Maciewicz, Maciej) (Bipsuta, 1966, p. 117); Az Sduka a Sava || Savelijus rövidítése (vö. fehérorosz Cayka, Casesniū Bipsuma, 1966, p. 142), lengyel. Saw-czyk, Saw-icki, Sawa (Bystron, 1936, 275. o.), orosz. Casuyxuii (IlerpoBerxnū, 1966, p. 351). De összekapcsolható a következő igével is: saūkti „folytatólagos hangon kiáltani”. ; Nem teljesen világos a Valeika vezetéknév, valamint változatainak — Veleika, Valaika, Velaika, Vėlaika — eredete. A tő valószínűleg a Valys, Valius rövidített keresztnevekből származik, amelyek latin eredetű nevek — Valentinas, Valėrijus stb. — rövidülései. Gervėčiai környékén számos olyan keresztnévből származó vezetéknév található, amely kicsinyítő-- becéző apai névképzőket tartalmaz. Az -aitis képzős származék a Bazditis — a Bazys névből; Česnditis (a fehérorosz Yacnoiiy alak a Čėsius, Česys névből; ez a Čėslovas név rövidítése, vö. lengyel Czeslaw); Ilijditis (|| Ilijditis) — az Ilija keresztnevű alakból; Jackditis — a Jacka névből (a Jokūbas keresztnév rövidítése, vö. belarusz ffysxo, flys, lengyel Jacek, Jack-owski- ); Jurkditis (belarusz forma FOpkoiiy — a Jūrka névből, a Jūrijus keresztnév rövidítéséből (vö. belarusz /Opxo, orosz FOpka); Lukaitis (|| Lukditis) — a Lukas névből; Marcinkditis — Marcifikus (a iš keresztnévből származó Marton; lat. Martinus < lat. Martius; Mars „Mars” (Kuzavinis, Savukynas, 1971, p. 116), vö. brus. Mapyin, Mapyinkoy, Mapyinkegiu, lengy. Marcinek, Marcink-iewicz, Marcink-owski; Matulaitis (|| Matulčitis, belarusz forma Mamyzoitių — iš Matulis a — Motiėjus keresztelési név változata); Pacditis — iš Pacas (a Hnamuū keresztelési név rövidítése; vö. brusz. ITay (Bipsina, 1966, 68 kb. 90); nem világos, hogy a Vilditis (*Vilditis) a Vilius névből (a litván Vilmantas, Viltautas stb. rövidítéséből) vagy a Vilius névből (a német Wilhelm rövidítéséből) származik-e. A -ūnas apai névi képző származéka Gervėčiai környékén mindössze egy található: Morkūnas, belarusz formában Mapkyn — a Morkus keresztelési névből. Néhány vezetéknév a -ulis képző származéka: Augūlis — az Aūgus névből (az Augūstas, Augustalis keresztelési nevek rövidítéséből), Janūlis — a Jonas keresztelési névből (vö. bruszul An, lengyel Jan); A Paliūlis a Palys névből származhat (a Palemonas név rövidítéséből, amely a latinosított gör. Palaimonból ered); Vaičiūlis — a Vaičiusból [a régi szláv Vaitiekus név (fehérorosz Boiūyex, lengyel Wojciech) rövidítése]. Van továbbá néhány -elis, -elė képzős származék is: Petrėlis — a Pėtras keresztelési névből, Mackėlė (|| Mackėlė) — a Mėckusból (a Motiéjus keresztelési név rövidítése, vö. fehérorosz Mayxo, Maysxo). Az -ikas képzővel csak egy vezetéknév fordul elő: Pėtrikas (|| Pėtrikas) — a Pėtras keresztelési névből (vö. orosz ITempux, fehérorosz ITemptix, lengyel Pietrzyk). Az -utis képzős származék a Damūtis vezetéknév, annak nyelvjárási dzsük változatával, a Damūcis alakban (a fehérorosz dasmyys forma — a Domasból (nagy valószínűséggel a Dominykas keresztelési név rövidítése || Dominirikas). ) A gervėtiškiai vezetéknevek jelentős része szláv képzőkkel alkotott keresztény nevek származéka: Az -avičius, -evičius képzőkkel: Adamūvičius (|| fehérorosz forma Adamosiy (Bipsra, 1966, c. 22); vö. fehérorosz Adam, lengyel Ádám; Bagdonūvičius (vö. orosz. 5aezdan, lengyelül. Bogdan, amely valószínűleg a gör. Theodosius: gör. Theos „isten” és dotos „ajándék” (LPZ, 1985, p. 154); Baltrukavičius — a Baltrus névből (a Baltramiėjus rövidítéséből), kettős patronimikus képzővel: litván -ukas és szláv —-avičius; Bazavičius (|| Bazėvičius) — a Bazys névből; Brazavičius (|| Brazėvičius) — a Brazys névből (az Ambraziėjus rövidített alakjából); Česnavičius (a belarusz Uacnosiu alakban megadva) a Česys || Čėsius névből, a Čėslovas rövidített alakjából; Grigaravičius — a Grigorijus névből (vö. belarusz I'psizop); Janavičius (vö. belarusz Au, lengyel Jan); Jankūvičius (vö. belarusz finxa, ffnxo, lengyel Jank-iewicz, belarusz Aukoeiu); Jancėvičius (vö. belarusz flnyeeiu: Hoann); Kasandravičius (belarusz alakja Kacandpodeiu); Aleksandravičius: Aleksandrovičius — az Aleksandras névből (LPZ, 1985, p. 937); Laurinavičius (|| Laurynavičius) — a Laurynas névből; Petrdvičius (|| Petrėvičius): Pétras; Steponūvičius: Stéponas; Urbonūvičius (|| Urbanavičius): Urbonas; Ustinavicius (belarusz forma Ycmwmmdeiu; vö. orosz köznyelvi Yemun < HOcmun); Valansūvičius (vö. lengyel Wolgsiewicz a Walenty névből); „Andriuškėvičius | vö. a belarusz Axdpywxeeiu változatokat: Andpeii (Bipeina, 1966, c. 29), lengyel. Andruszkiewicz: Andrzey (Bystron, 1936, 266. o. |; Grinévicius (vö. fehérorosz. I'pwinesiu: I'pueopuii (Bipbuia, 1966, c. 55), lenk. Hryniewicz: Grzegorz); Havrilkévicius (a fehérorosz forma Iajpeiakesiv (Caypsuikessid); vö. fehérorosz. maZybing forma Iaypeiaxa Iaspuua-- ból); Habrukeévidius (fehérorosz forma I'a6pykesiu: I'abpyk, T'aepuun- ); Ivaškevičius | fehérorosz forma Ilsawxesiv: Hean (Bipsina, 1966, c. 86); lengyel Iwaszkiewicz: ecset. leaw, leawxa; Juknévidius: Jukna (lengyelül Juchna, Juchno: Juryj, Jurij); Juodzévidius (fonetikai változatokkal: Jedzévitius, Jadzévidius; belarusz forma: Adseeiu); A Juodzkartais származhat az Odából (Bipsuna, 1966, 22. o.), de lehet a litvánból is. a Juodtőből; Marcinkėvičius (vö. lengyel 69 „ktt rs Ede Lata eit irs EG oh EE