LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXIX (1998)

Daiva MURMULAITYTĖ

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

A SZÓKAPCSOLAT JELÖLÉSE A „DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNE” CÍMŰ SZÓTÁRBAN

(a žr. rövidítés használata)

1. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (a továbbiakban DLKŽ) bevezetője (XII. o.) a következőket állítja: „A žr. rövidítéssel (= lásd) az északabbra használt, nyelvjárási, elavult, kölcsönzött és más hasonló szavakat vagy képzési változatokat a köznyelvben szélesebb körben használt szavakhoz utalják.” A szótárban körülbelül 2700 olyan szócikk található, amely ezt a rövidítést tartalmazza; egyes többjelentésű szavak szócikkeiben többször is előfordul, így összesen mintegy 2840 alkalommal használják a žr. rövidítést. Ezzel az utaló módszerrel tehát a DLKŽ szókincsének jelentős részét magyarázzák; az idézetből ítélve ez a szókincs meglehetősen változatos, és hozzávetőlegesen több jellemző csoport különíthető el.

1.1. Nyelvjárási szavak – körülbelül 300 szócikk. Legtöbbjük a žem. jelöléssel szerepel – 105, például: bėngti žem. žr. b a i g t i; a többi jelöléssel: tarm. – 91, például: dubùrkis tarm. žr. d u b u r y s, ryt. – 71, például: čižyla ryt. žr. z y l ė 1, vak. – 10, például: bamblỹs 8. vak. žr. t r a n a s, dz. – 3, például: kiáukė dz. žr. k u o s a, aukšt. – 1: spáugas aukšt. žr. s p u o g a s. Néhány szónak két nyelvjárási jelölése van, például: lùstas ryt., dz. žr. l u i t a s.

Fordított változat is előfordul – a nyelvjárási szó az, amelyre az utalás mutat, például: búolis, -ė dkt. žr. b a u ž i s 1 – baũžis, -ė dkt. ryt. 1. „szarvatlan állat”; 2. „kopasz”; dieninga bdv. m. 1. žr. d i e n i – dienì bdv. m. žem. „vemhes, elleni fog (állatról)”. Az is előfordul, hogy az egyik nyelvjárási szó magyarázata egy másik nyelvjárással történik, például a samogitiai melléknevek: škùlas, -à és šmùlas, -à egy keleti nyelvjárási alakra, a baũžas, -à alakra utalnak; a főnevek: škùlis, -ė és šmùlis, -ė pedig a már említett baũžis, -ė. alakra.

1.2. Archaizmusok és más elavult szavak – körülbelül 50 szócikk, például: ãšmas, -à klnt. sktv. psn. žr. a š t u n t a s, ceratà psn. žr. k l i j u o t ė 2, driežãgvviai dgs. psn. žr. d r i e ž a i, įtekmė psn. žr. į t a k a és így tovább.

1.3. Kölcsönszavak (nemzetközi szavak) és hibrid alakok – körülbelül 180 szócikk, például: diãmetras žr. s k e r s m u o, gazifikãcija žr. d u j o f i k a c i j a 1, 2, gazifikúoti žr. d u j o f i k u o t i 1, 2, titulìnis, -ė žr. a n t r a š t i n i s.

Előfordul a fordítottja is – a saját szó nemzetközi szóra utal: greitraštis žr. s t e n o g r a f i j a; vagy a kölcsönszó magyarázata egy másik kölcsönszóra utalással történik – filodéndras žr. m o n s t e r a.

240

1.4. Szóképzési változatok – e csoport szavait talán leggyakrabban a žr. rövidítéssel adják meg, pl. ankštybas, -a žr. a n k š t y v a s, dalinti žr. d a l y t i, galvoviršis žr. v i r š u g a l v i s, kailin(i)ūkai tsz. žr. k a i l i n ė l i a i, prasikal­tėlis, -ė fn. žr. n u s i k a l t ė l i s stb.

2. A Szótár Előszava szerint (V. o.) a žr. rövidítés normatív funkcióval bír: általa „a nyelvi hibának nem minősülő szó vagy szóváltozat egy szokásosabb, gyakoribb szóhoz van irányítva”. Ezért nem helyes, hogy ez a megjegyzés annyira „többértelmű”, hogy a norma szempontjából ennyire eltérő esetekben használják. Így például ezzel a jelöléssel szerepel: egy szabálytalan képzésű, de nagyon elterjedt összetétel, bendrakeleivis; egy archaizmus, ašvà; továbbá -izuoti képzős nemzetközi igék (konkretizuoti, populiarizuoti, sistematizuoti)-izuoti (konkretizuoti, populiarizuoti, sistematizuoti); idegen szó, mūsas, és más hasonló esetek, amelyeket a „Kalbos praktikos patarimai” (a továbbiakban: KPP) nem tekint nyelvi hibának, de használatuk ellen tanácsol, mivel jobb változatok is vannak; mellettük pedig a nyelvi normának semmiben sem vétő képzési változatok (kirmėlėtas, -a žr. k i r m ė l ė t a s, laistyklė žr. l a i s t y t u v a s) vagy egyszerűen szinonimák (kopūstainis žr. b a l a n d ė l i s 3).

Egyáltalán nem helyes, hogy néhány, a KPP által nem ajánlott szó az n. svet. (nem ajánlott idegen szavak), n. vert. (nem ajánlott tükörfordítások) jelölést kapja, és a KPP szigorúan javítja, a DLKŽ mégsem tekinti őket nyelvi hibának – nem jelöli őket ntk.-val, hanem egyszerűen a žr. rövidítéssel egy másik szóhoz irányítja őket. Ezek: liberāliškas, -a, liū̀kras, merlūza, tūbas, viršpėlnis ir zubrāžolė (vö. KPP – zūbras n. svet.).

Általánosságban, ha ellenőrizzük, mit ír a KPP azokról a szavakról, amelyeket a DLKŽ a žr. rövidítéssel ad meg, azt látjuk, hogy néhány szónak (abažūras, buljōnas, propagandistas, ceratà, štābelis, štabeliuoti) valamivel jobb változata is van, de azokkal párhuzamosan is használhatók; mintegy 50 szó nem minősül nyelvi hibának, de jobb a változataikat használni (pl. savarankiš, -i, tòpolis, traktoristas, -ė stb.); a 6 említett szót pedig szigorúan javítják. A KPP az ilyen, normatív szempontból különböző szavakat különbözőképpen tünteti fel, vö.: abažūras ‖ lé mpos gaìbtas, tòpolis – inkább tūopa, viršpėlnis n. vert. – aņtpėlnis. A DLKŽ-ben a žr. rövidítés alkalmazásával történő megadás mindhárom esetben azonos.

3. A žr. rövidítést arra használják, hogy a teljes címszót vagy annak egyes jelentéseit más szavakhoz, illetve azok különálló jelentéseihez irányítsák. Úgy tűnik, hogy a DLKŽ-ben gyakrabban az egész szót irányítják tovább; szócikke rendszerint rövid és nem eléggé informatív, például: ain||lis, -ė fn. (2) žr. p a l i k u o n i s, giedr||ūs, -i (4) žr. g i e d r a s, vakar||áuti, -áuja, -ávo žr. v a k a r u o t i stb.

Ha az utaló szó nagyjából „súg” valamit a magyarázott címszó jelentéséről, valószínűleg sok felhasználó nem lapozza fel a Szótárt, és nem keresi meg az utaló szó szócikkét. A vizsgált szócikkek felületes áttekintésekor, jelentésük alaposabb vizsgálata nélkül úgy tűnhet, hogy

241

a žr. rövidítéssel megadott szavak túlnyomó többsége egyjelentésű. Valójában más a helyzet.

Az utaló szó után olykor „feltüntetett számjegy jelzi, hogy a szót melyik jelentésében kell érteni, pl.: padis (2) žr. p a d ė l y s 4 (vagyis a padis-nak csak a padėlio negyedik jelentése van). Ha a megadott szó többjelentésű, de egyik vagy másik jelentésénél nincs jelölés, akkor valamennyi jelentésében kell érteni, pl.: bumbėti, būmba, -jo žr. b a m b ė t i (vagyis a bumbėti-nek a bambėti szó valamennyi jelentése megvan)” (Bevezetés, XII. o.). Ez utóbbi megadás nyilvánvalóan nem mutatja meg a címszó többjelentésűségét, mert nem világos rögtön, hány jelentése van az utaló szónak.

Igaz, 28 esetben (ez a žr. rövidítéssel ellátott szócikkeknek csupán mintegy 1%-a) az utalás az utaló szó több jelentését is megjelöli, például: daubti žr. d u o b t i 1, 2, karščiai 2. žr. k a r š t l i g ė 1, 2, skridulys žr. s k r i d i n y s 1–3 stb.¹. Másfelől azonban máshol ugyanezt a jelenséget másképpen adják meg, vö.: užkaistis 1. žr. k a i š t i s 1; 2. žr. k a i š t i s 3; 3. žr. k a i š t i s 4. Akkor miért ne lehetne a fent említett esetekben is így: daubti 1. žr. d u o b t i 1; 2. žr. d u o b t i 2 stb.? Így azonnal látható lenne, hogy a szó többjelentésű. Ez fontos a DLKŽ számítógépes változatát tekintve. Programja lehetőséget kínál arra, hogy a szavakat aszerint rendezzék, hogy egy- vagy többjelentésűek-e. A számítógép azonban erre nem képes, ha a szó jelentései nincsenek számozva. Így egyjelentésűnek számít a brukúoti ige žr. b u r k u o t i alakban (a második, utaló igének a DLKŽ-ben három jelentése van), valamint a šalìdė főnév žr. š a l i n ė 1, 2 alakban (bár ez a megadás első látásra elfogadhatóbbnak tűnhet, mivel a felhasználó látja, hogy nem egyetlen jelentésre utal). Emiatt a számítógép által közölt statisztikai adatok nem pontosak.

Még fontosabb, hogy a žr. rövidítéssel többjelentésű szóra utalt címszóhoz gyakran olyan jelentéseket társítanak, amelyeket az LKŽ nem közöl². Ezek leggyakrabban átvitt jelentések. A DLKŽ-ben például ez áll: bamblỹs vak. žr. t r a n a s, trãnas 1. „méh hímje”; 2. „aki semmit sem dolgozik, mások munkájából él, kizsákmányoló”. Az LKŽ I 634 ezzel szemben a bamblỹs főnév 15 jelentését sorolja fel, de közöttük nincs meg a „kizsákmányoló” jelentéselem. Egy másik példa: añtrašas 1. „felirat”; 2. žr. a d r e s a s; az utaló főnévnek a DLKŽ két jelentését adja meg: ãdresas 1. „valakinek a tartózkodási helye, annak megjelölése”; 2. „személynek vagy intézménynek szóló üdvözlő levél”.

¹ Egy esetben nem is ugyanazon szó külön jelentéseire, hanem három homonimára történik az utalás – kaipõ žr. 1, 2, 3 k a i p. Ebből az következne, hogy egyetlen szócikkben három kaipõ homonimát magyaráznak meg, ám ezeket nem a homonimáknál szokásos módon jelölik; vagy a kaipõ szónak három jelentése van, amelyek a három kaip homonimának felelnek meg. Akárhogy is, nyilvánvaló, hogy ezt a megadási módot javítani kell.

² Egyes esetekben talán gondolhatnánk arra, hogy az LKŽ valamelyik kötete régen jelent meg, és a szó azóta esetleg új jelentést vett fel. Az ilyen eltérésekből azonban túl sok van ahhoz, hogy mindet a szemantikai fejlődéssel magyarázzuk; sokkal egyszerűbb arra gyanakodni, hogy a DLKŽ szerkesztői figyelmetlenségből hagyták őket így.

242

Az LKŽ I 171–172-ben ennek az utóbbi jelentésnek a szócikke nem szerepel. Az LKŽ-ben ellenőrzött 76, a–g betűvel kezdődő szó alapján, amelyek DLKŽ-beli szócikkeiben a žr. rövidítést használják, feltételezhető, hogy az ilyen eltérések aránya mintegy 30% lehet. Még bonyolultabb esetek is előfordulnak: az LKŽ több homonimája a DLKŽ-ben többjelentésű szóvá válik, és a több jelentés meglétét a žr. rövidítés még „el is rejti”. Például a DLKŽ-ben ez áll: griaudùs, -ì lásd g r a u d u s és graudùs, -ì 1. „megrendítő, szomorú, fájdalmas, szegényes”; 2. „törékeny, morzsalékos, ropogós”. Ezzel szemben az LKŽ III 575-ben három homonima van: 1 griaudùs, -ì „szomorú, fájdalmas, szegényes”; 2 griaudùs, -ì „kegyetlen, durva”; és 3 griaudùs, -ì „törékeny”.

4. Kartais nuorodinis žodis būna žymėtas stilistiniu požiūriu, pvz.: agurkininkas, -ė dkt. 2. žr. 2 a g u r k i n i s, 2 agurkinis, -ė dkt. šnek. „agurkų mėgėjas“³; greitligė žr. g r e i t o j i, greitoji dkt. šnek. „viduriavimas“³; dvakinti ryt. žr. d v o k l i n t i, dvóklinti šnek. „eiti be tikslo, lyg apkvaišusiam, žioplinti“; bliūti žr. b l i a u t i, bliáuti 1. „rėkti, baubti“; 2. menk. „garsiai verkti“; 3. menk. „negražiai dainuoti“; 4. šnek. „plėsti (skylę)“. Jei iš tokio pateikimo reikėtų suprasti, kad stilistinės pažymos šnek., menk. ir kt. būdingos ne vien nuorodiniam, bet ir pagrindiniam aiškinamajam žodžiui, tuomet tenka konstatuoti, kad kai kurie DLKŽ žodžiai neturi stilistinių pažymų. Šiuo požiūriu tikslių statistinių duomenų, kuriais galėtų remtis išsami tolesnė analizė, taip pat negalima tikėtis, nes kompiuteris vykdo paiešką tik pagal formalius požymius. Todėl prireikus išrinkti ir suskaičiuoti visus žodžius su pažyma šnek., jo sudarytame sąraše nerasime nei agurkininkas, -ė, nei greitligė, nei dvakinti.

5. A žr. rövidítés használata, ahogy általában a szavak hivatkozással történő magyarázata is, helytakarékos megoldás a Szótárban. A botnak azonban két vége van: a különféle hivatkozások miatt többet kell lapozni a könyvet, és gyakran ahhoz, hogy megtudjuk egy szó jelentését, több másik szó szócikkét is meg kell keresni, amelyekben szintén lehetnek további szavakra utaló hivatkozások. Ez nem kedvez a Szótár használójának. Ráadásul ha ilyen hosszú út vezet a szótól a jelentéséig, nem csoda, hogy közben különféle figyelmetlenségek, sajtóhibák és hasonlók is előfordulnak. Olykor úgy tűnik, hogy egy kört megtéve visszajutunk a kiinduló szóhoz, a pontos jelentése mégsem derül ki; ellenkezőleg, a korábban világos dolgok összezavarodnak és kétségeket ébresztenek.

A žr. rövidítés használatának több, a felhasználó számára „kényelmetlen” esetét különíthetjük el.

³A köznyelvben a greitoji főnevet feltehetőleg gyakrabban használják a mentőautó megnevezésére; ezt a jelentést a DLKŽ nem rögzíti.

243

5.1. Egy szó magyarázatakor a žr. rövidítést többször is használják, például: 1 gąjus lásd alijošius, alijošius lásd alavijas, alavijas növ. „a liliomfélék családjába tartozó, húsos levelű szobanövény, gyógynövény (Alöe)”; rūdýmė lásd rūdynė, rūdýne lásd rūdynas 2, rūdynas 2. „tőzeggel kevert nedves föld; mocsaras rét, láp”; drunėti lásd drunyti, drunýti 1. lásd trunyti 1, trūnyti 1. „szárazon korhadni, bomlani, mállani” stb.

5.2. A žr. rövidítéssel hivatkozott címszót viszont szintén hivatkozással magyarázzák, más rövidítések – d žn. mžb., įst., prp., prž. stb. – segítségével, például: duodïnėti lásd davinėti, davinėti gyak. kicsiny. duoti 1: Pénzt, tanácsot osztogatni valakinek, duóti 1. „úgy cselekedni, hogy valaki kapjon valamit, nyújtani, juttatni”; čýpauti lásd cypauti, cýpauti tájnyelvi cypti: Az egerek csipognak. Mit csipogsz, mint egy kutya? A hó csikorog a szán alatt, čýpti „vékony, éles hangot hallatni”; 2 báldyti lásd baltinti, báltinti 3. lásd balinti 1, bālïnti 1. prž. balti: Ruhát fehéríteni, bálti „fehérré válni, fehéredni”. A példákból látható, hogy az illusztrációk olykor némileg segítik a felhasználót a tájékozódásban. A használati példák azonban, bármilyen sokan legyenek is, nem pótolhatják a meghatározást, amelyet még jócskán keresni kell.

5.3. Kai nuorodinis žodis yra kelintinis skaitvardis, sangražinis veiksmažodis ar priesagos -inis būdvardis, jis strėlės ženklu (→) nukreipiamas į pamatinį žodį, pvz.: dvylikis, -ė klnt. sktv. ryt. žr. dvyliktas, dvýliktas, -a klnt. sktv. → dvylika: Dvylikta valanda. Iš kelionės sugrįš lapkričio dvyliktą, dvylika kiek. sktv. „skaičius ir kokybė 12“; dráik(i)otis žr. draikytis, draikýtis 1. → draikyti (...), draikyti džn. dreikti 2: Vėjas šiaudus draiko po kiemą. Siūlus draikyti. || sngr.: Voratinkliai draikėsi be vėjo, driekti 2. „skleisti, taryti“; preventyvinis, -ė žr. prevencinis, prevencinis, -ė → prevencija: Prevencinis darbas, prevencija „šalinimas užbėgant už akių“ (plg. preventyvus, -i „prevencinis“ – šiuo atveju žodis tiesiog apibrėžiamas tuo pačiu būdvardžiu, į kurį tik nukreipiamas anksčiau minėtas būdvardis preventyvinis).

5.4. A hivatkozott címszót egyetlen szóval határozzák meg. Ez a definíció a felhasználó számára (különösen annak, aki kevésbé jól beszél litvánul) lényegében nem más, mint egy újabb, a žr. rövidítéssel egyenértékű hivatkozás, mivel tovább kell lapoznia a Szótárban, ha az az egyetlen szó nem világos számára. Például: gribštūkas, -ė fn. lásd grabštukas, grabštūkas, -ė fn. „tolvaj”; vagilius, -ė fn. „apró tárgyak tolvaja”; gurulys lásd gurinys, gurinys „morzsa”: Kenyérmorzsa. Sajtmorzsácska. || átv. Földdarabka (kis telek) (...), trupinys 1. „letört vagy lemorzsolódott darabka”; 2. „kis darab”. Egyébként az is előfordulhat, hogy egy ilyen szó, amely önmagában egy másik szó definícióját alkotja, a DLKŽ-ben nem rendelkezik saját szócikkel, és nincs megmagyarázva.

5.5. Felhívhatnánk a figyelmet az összetett szavak meghatározásaira is, amelyek gyakran tautologikusak, és szintén több másik szó szócikkében kell utánuk keresni, például: dumblãžemis lásd dumblė 1, dumblė 1. „iszapos föld”; žiedkopūstis lásd kalafioras, kalafioras növ. „karfiol” (Brassica oleracea var.

244

botrytis); ãngtarpis lásd t a r p a n g i s, tãrpangis „a nyílás közötti rész“, tarpùangisstatisztikai „a nyílások közötti rész“; galvõviršis lásd v i r š ū g a l v i s, viršùgalvis „a fej teteje“ stb.

Ahhoz, hogy kiderítsük, mit jelent egy szó, néha a felsorolt „kényelmetlenségek” közül többbel is szembe kell néznünk, és 4 vagy akár több szócikket is fel kell lapoznunk, például gribštauti lásd: g r a b š t a u t i, grabštauti „lopkodni“, vagineti džn. mžb. v o g t i, võgti „jogtalanul, titokban elvenni, más tulajdonát elsajátítani“.

Legfontosabb következtetések

1. Azok a DLKŽ-szócikkek, amelyekben a žr. rövidítést használják, kevés információt nyújtanak, sőt gyakran félrevezetők (a nyelvi norma, a szavak többértelműsége stb. szempontjából). Az új „Általános litván nyelvi szótárban“ (a továbbiakban: BLKŽ), amelyet rendszerelvűen kell szerkeszteni, világosan meg kellene határozni, mely szócsoportokat kell ilyen módon értelmezni.

1.1. Az ilyen csoportok száma ne legyen nagy; például ritkábban használt képzési változatokról, esetleg elavult szavakról lehet szó (ezeket feltétlenül a psn. jelöléssel kell ellátni).

1.2. A tájnyelvi szavak, ha már bekerültek a BLKŽ-be, feltehetően nem egyszerűen a köznyelvi szavak helyettesítői vagy változatai, hanem olyan jelenséget vagy tárgyat neveznek meg, amely csak az adott nyelvjárás beszélőire jellemző; ezért meghatározásuknak részletesebbnek kellene lennie. Ha a tájnyelvi szavak gyakran fordulnak elő a szépirodalomban, és ismertebb írók nyelvhasználatára jellemzőek, megfelelő példákkal kellene közölni őket. Akárhogy is, itt a puszta žr. utalás egyértelműen nem elegendő.

1.3. Ha egy idegen (nemzetközi) szó olyan fogalmat nevez meg, amelynek nincs megfelelő litván elnevezése, akkor azt természetesen részletesen meg kell határozni és példákkal kell illusztrálni. A kerülendő idegen szavakat (biznesmenas, daidžestas, ofisas és a súlyos nyelvhelyességi hibák listájának hasonló szavai) az ntk. rövidítéssel kell jelölni, ha egyáltalán fel kell venni őket a BLKŽ-be.

2. Teljesen egyértelmű, hogy a žr. rövidítés mögé nem szabadna olyan szavakat „rejteni“, amelyek használatát azért nem ajánlják, mert vannak náluk jobb változatok, illetve olyanokat, amelyek jobb változataikkal párhuzamosan is használhatók. Az ilyen eseteket külön megjegyzésekkel vagy jelekkel kellene elhatárolni.

3. Folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy az egyik szótári szócikkből a másikba való küldözgetés nem felhasználóbarát, ezért a žr. rövidítésnek és a szójelentések másféle, utaláson alapuló magyarázatának a BLKŽ-ben jelentősen vissza kellene szorulnia. E módszer teljes elvetése azonban nem volna célszerű, hiszen például a nyíl (→) alkalmas arra, hogy a különösebb jelentéssel nem rendelkező, transzpozíciós képzett szavakat az alapszavakhoz irányítsa stb.

Ugyanebből a célból kerülendő a fogalmak egyetlen szóval történő meghatározása, mivel ez lényegében nem más, mint ugyanaz a žr. rövidítés – ha a felhasználó azt az egyetlen

245

ha nem ismeri a definícióban szereplő szót, vagy nem ismeri pontosan, meg kell keresnie a szócikkét, és ellenőriznie kell.

4. A žr. rövidítés gyakran „elrejt” egy többjelentésű szót, ritka esetben pedig még homonimákat is, mivel az adott szó többjelentésűségéről vagy homonímiájáról csak az utaló szó szócikkéből lehet értesülni. Néha ilyen módon olyan jelentéseket tulajdonítanak a szónak, amelyeket az LKŽ nem tüntet fel. Továbbá, amikor egy többjelentésű szóra utalnak, a szó egyes szemémái nincsenek számozva, ezért a számítógép nem tud pontos statisztikai adatokat szolgáltatni, és nem lehet tudni a szótár egyértelmű és többjelentésű szavai arányának pontos értékét.

5. Az utaló szó olykor stilisztikai (közny., pejor. stb.), terminológiai (növ., állatt., műsz. stb.) és más minősítéseket tartalmaz. Nem mindig világos, hogy ezek az elsődleges, a žr. rövidítéssel megadott szóhoz is alkalmazandók-e. Ha igen, ha a két szó stilisztikai, terminológiai vagy jelentésátviteli szempontból azonos, akkor mindkettőt megfelelő minősítéssel kell ellátni. Jelenleg viszont csak az egyik van megjelölve, ezért a szótár nem mutatja meg, hogy valójában hány köznyelvi szó, átvitt jelentés stb. van.

A cikk egyáltalán nem tekinti át mindazokat a kérdéseket, amelyeket a žr. rövidítés DLKŽ-beli használatának kissé alaposabb vizsgálata során észleltem. E rövid áttekintés célja csupán az volt, hogy felhívja a figyelmet néhány következetlenségre és javítandó esetre.

Beérkezett: 1998. 02. 23.

RÖVIDÍTÉSEK

BLKŽ – A köznyelvi litván nyelv szótára.

DLKŽ – A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

KPP – Kalbos praktikos patarimai, Vilnius: Mokslas, 1985.

LKŽ – A litván nyelv szótára 1, Vilnius: Mintis, 1968; 3, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956.

A SZAVAK KAPCSOLATÁNAK JELÖLÉSE A MODERN LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN

(A žr. („lásd”) rövidítés használata)

Összefoglaló

A A modern litván nyelv szótára körülbelül 2700 szócikkében használják a žr. (lásd) rövidítést, ezt a kereszthivatkozást pedig összesen 2840 alkalommal alkalmazzák. Az ilyen szócikkek címszavait nem értelmezik, hanem a gyakrabban használt szavakhoz utalják.

246

A jelentések ilyen bemutatása nem kényelmes a használó számára, mert a szótár több helyén kell információt keresnie. Másfelől, ha a szót ilyen módon mutatják be, sok esetben nem tárul fel a szó többjelentésűsége, stiláris és egyéb sajátosságai sem. Bár a žr. hivatkozásnak „megnevező funkciója van” (ahogyan a Szótár előszavában olvasható), ugyanazzal a rövidítéssel jelölik a párhuzamos változatokat, a standard nyelvben jobb változattal rendelkező szavakat, valamint egyes, használatra nem javasolt szavakat is.

A jövőben hasznos lenne a Standard Litván Nyelv Szótárában ritkábban alkalmazni ezt a kereszthivatkozást a címszavak jelentésének meghatározásában.

247