Žodžių sąsajos žymėjimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“ (santrumpos „žr.“ vartojimas)

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXIX (1998) Daiva MURMULAITYTĖ Litván Nyelvtudományi Intézet, Vilnius SZAVAK KAPCSOLATÁNAK JELÖLÉSE „A MAI LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN“ (a rövidítéseket lásd: használat) 1. „A mai litván nyelv szótárában“ (a továbbiakban — DLKŽ) A bevezetőben (p. XII) ez áll: „A lásd rövidítéssel (= lásd) a szűkebb körben használt, nyelvjárási, elavult, kölcsönzött és egyéb hasonló szóképzési változatok ar a köznyelvbį en szélesebb körben használt szavakra utalnak“. A szótárban mintegy 2700 olyan szócikk található, amelyben ez a rövidítés szerepel; egyes többjelentésű szavak szócikkeiben többször is használják, így összesen mintegy 2840 esetben fordul elő a lásd rövidítés. Tehát ezzel a hivatkozási módszerrel a DLKZ lexikájának jelentős része van megmagyarázva, amely az idézet alapján meglehetősen változatos; nagyjából néhány jellegzetesebb csoportja különíthető el. 1.1. Nyelvjárási szavak — mintegy 300 szócikk. Többségük az alábbi rövidítéssel szerepel: žem. —105, például befigti žem. lásd: baigti; más rövidítésekkel: farm. —91, például duburkis tarm. Lásd duburys, ryt.—71, például čižyla ryt. lásd: zylė 1, vak. —10, pl. totyogó 8. vak. lásd tranas, dz.-3, pl. kiaukė dz. Lásd. ku os a, magas. —1: spaugas magas. lásd spuo­gas. Néhány szónak két nyelvjárási jelölése van, pl. lustas ryt, dz. lásd luitas. Előfordul fordított változat is — a tájszó az a szó, amelyre utalnak, pl. būolis, -ė dkt. Lásd bau zis 1 baiizis, -ė dkt. rövidítve 1. „szarv nélküli állat”; 2. „kopasz ember”; dieninga melléknév hímnem 1. žr. dieni dieni bdv. m. žem. „turėsianti, vesianti (apie gyvulius)“. Taip pat būna, kad tarmybė aiškinama kita tarmybe, pvz., žemaičių būdvardžiai škūlas, -a ir šmūlas, -a nukreipiami | rytietybę baūžas, -a, daiktavardžiai Skulis, -ė ir šmūlis, -ė —į minėtajį baiiZis, -ė. 1.2. Archaizmai ir kiti pasenę žodžiai —apie 50 straipsnių, pvz.: ašmas, -a kint. sktv. psn. Zr.aStuntas,ceratapsn. lásd klijuotė 2, driezagyviai többes szám régies lásd driežai, įtekmė régies lásd įtaka és mások 1.3. Jövevényszavak (nemzetközi szavak) és hibridek — mintegy 180 szócikk, pl.: diametras lásd skersmuo, gazifikūcija lásd dujofikacija 1, 2, gazifikūuoti lásd dujofikuoti 1,2,titulinis,-ė lásd antraštinis. Előfordul fordítva is — a saját szó egy nemzetközi szóhoz van utalva: greitraštis lásd stenografija; vagy a jövevényszó egy másik jövevényszó megadásával van magyarázva — filodendras lásd monstera. 240 1.4. A képzési változatok — e csoportjának szavai a leggyakrabban a lásd su rövidítéssel vannak megadva, pl. -a ankstybas, lásd korai, megosztani lásd osztani, fejtető lásd fejtető, Kszőrmécskék többes szám lásd szőrmécskék, -ė bűnelkövető, főnév žr bűnöző stb. 2. A szótár szerint Az előszó (p. V), rövidítés lásd normatív funkciót tölt be, „a nyelvi ja hibának nem tekintett szó szóváltozata a szokásosabb, ar gyakoribb szó felé irányul“. į Ezért nem jó, hogy a megjegyši zés ilyen „többértelmű”, hogy a norma ji szempontjából ennyire eltérő esetekben használják. Íme, su ja példaként szerepelnek: szabálytalan képzésű, de nagyon megszokott dūrinys, a bendrakeleivis, az archaizmus ašva, valamint a nemzetközi igék priesaga su -izuoti (konkretizálni, népszerűsíteni, rendszerezni), a mūsas és más szavak ir idegenszerű alakok. hasonló esetek, amelyek a „Nyelvgyakorlati tanácsokban” (a továbbiakban — KPP) nem minősülnek nyelvi hibának, de használatuk nem jų ajánlott, mivel vannak jobb változatok; ir a nyelvi — normát semmiben sem sértő képzési változatok (kirmėliūotas, lásd kirmėlėtas, -a laistyklė, lásd laistytuvas) egyszerűen ar szinonimák (kopūstainis, lásd balandėlis 3). Egyáltalán nem helyes, hogy néhány olyan szó, amelyeket a KPP nem ajánl használni, a n. svet. (nem ajánlott idegen szavak), n. vert. (nem ajánlott tükörfordítások) jelöléssel lát el, és szigorúan helyesbít, a DLKŽ nem tekint nyelvi hibának — nem jelöli őket az ntk. rövidítéssel, hanem egyszerűen a lásd rövidítéssel egy másik szóhoz utalja őket. Ezek a liberališkas, -a, liūkras, merlūza, tūbas, viršpelnis és zubražolė (vö. KPP — zubras n. svet. ). Általános ellenőrzés során, hogy mit ír a KPP azokról a szavakról, amelyeket a DLKŽ a žr. rövidítéssel közöl, látható, hogy néhány szónak (abažūras, buljonas, propagandistas, cerata, štūbelis, štabeliūoti) valamivel jobb változatai vannak, azonban velük párhuzamosan használhatók; körülbelül 50 szó nem számít nyelvi hibának, de jobb a változataikat használni (pl. savarankus, -i, topolis, traktoristas, -ė stb.); a fent említett 6 szót szigorúan javítják. A KPP az ilyen, normatív szempontból eltérő szavakat eltérően is közli, vö.: abažūras || lėmpos gaubtas, topolis — geriau tuopa, viršpelnis n. vert. — antpelnis. A DLKŽ mindhárom esetben, a žr. rövidítés használatakor, azonos módon közli őket. 3. A žr. rövidítés a teljes címszóra vagy annak egyes jelentéseire használatos, más szavakhoz vagy azok egyes jelentéseihez irányítva. Úgy tűnik, hogy A DLKŽ-ben gyakrabban az egész szóhoz irányítanak, annak szócikke rendszerint rövid és nem elég informatív, pl.: ain||is, -ė fn. (2) lásd palikuonis, giedr| us, -i (4) lásd giedras, vakar|auti, -duja, -ūvo lásd vakaruoti stb. Ha a hivatkozott szó többé-kevésbé® sugallja az értelmezendő címszó jelentését, valószínűleg sok felhasználó nem használja a Szótárt, és nem keresi meg a hivatkozott szó szócikkét. Így a vizsgált szócikkeket felületesen áttekintve, szemantikájukba pedig túlságosan nem elmélyedve úgy tűnhet, hogy a lásd rövidítéssel megadott szavak nagy többsége egyjelentésű. 241 su Iš Valójában azonban másképp van. Néha a po hivatkozott szó „a hozzáadott számjegy azt jelzi, hogy a szót melyik jelentésében kell (2) érteni, pl.: padis lásd padėlys 4 (tai reiškia, kad padis turi tik ketvirtąją padėlio reikšmę). Jei nurodytas žodis yra daugiareikšmis, tačiau nėra pažymėta kuri nors kita jo reikšmė, reikia suprasti ar visomis reikšmėmis, pvz.: bumbėti, jį burnba, -jo Žr. bamb et i (tai reiškia, kad bumbėti turi visas žodžio bambėti reikšmes)“ (Įvadas, p. XII). Pastarasis pateikimas akivaizdžiai neparodo antraštinio žodžio daugiareikšmiškumo, nes iš karto neaišku, kiek reikšmių turi nurodomasis žodis. iš Tiesa, 28 atvejais (tai sudaro tik apie visų straipsnių 196 santrumpą žr.) su utalva több utalószó-jelentést jelölnek, pl.: daūbti lásd duobti 1,2 kais¢iai 2.lásd.karštligė 1,2, skridulysZr.skridinys 1 — 3 ir stb. ". Másrészt máshol analóg jelenséget másképpen mutatnak be, vö.: ūžkaištis 1.lásd.kaištis 1; 2.lásd.kaištis 3;3.lásd.kaištis 4. Nos, miért ne ir lehetne az említett esetekben a daūbti 1. lásd duobti 1; 2. lásd duobti 2 stb. alakot használni? Így rögtön látható lenne, hogy a szó többjelentésű. Ez fontos a DLKŽ számítógépes változatát szem előtt tartva. Programjában lehetőség van a szavak aszerinti rendezésére, hogy egyjelentésűek vagy többjelentésűek-- e. A számítógép azonban ezt nem tudja megtenni, ha a szó jelentései nincsenek megszámozva. Így egyjelentésűnek számít mind a brukūoti ige, lásd burkuoti (a DLKZ második, utaló igéjének három jelentése van), mind pedig a šalidė főnév, lásd šalinė 1, 2 (noha ez a bemutatás első pillantásra elfogadhatóbbnak tűnhetne, mivel a felhasználó látja, hogy nem egyetlen jelentésre történik utalás). Emiatt a számítógép által közölt statisztikai adatok nem pontosak. Még fontosabb, hogy meglehetősen gyakran olyan jelentéseket tulajdonítanak a lásd rövidítéssel egy többjelentésű szóra utalt címszónak, amelyeket az LKŽ? nem közöl. Leggyakrabban átvitt jelentésekről van szó. Így például a DLKŽ-ban ez áll — bamblys vak. lásd: tranas, tranas 1. „méh hímje”; 2. „aki semmit sem dolgozik, mások munkájából él, kizsákmányoló”. Ezzel szemben az LKŽ I 634 a bamblys főnévnek 15 jelentését adja meg, ezek között nem szerepel a „kizsákmányoló” szeméma. Egy másik példa —aitrasas 1. „felirat- ”; 2. žr. adresas; šio nuorodinio daiktavardžio DLKŽ pateikiamos dvi reikšmės —adresas 1. „kieno nors buvimo vieta, jos nurodymas“; 2. „sveikinamasis raštas asmeniui ar įstaigai“. ! Vienu atveju nukreipiama net ne į atskiras to paties žodžio reikšmes, o į tris homonimus — kaipo žr. 1, 2, 3 kaip. Išeitų, kad taip viename straipsnyje aiškinami trys homonimai kaipo, tačiau jie nežymimi homonimams būdingu būdu, arba žodis kaipé turi tris reikšmes, atitinkančias tris homonimus kaip. Bet kuriuo atveju akivaizdu, kad toks pateikimas taisytinas. * Kai kuriais atvejais gal ir galima manyti, kad tam tikras LKŽ tomas išėjo senokai, per tą laiką žodis galbūt įgijo naują reikšmę. Mégis túl sok az ilyen eltérés ahhoz, hogy mindent a szemantika fejlődésével lehessen megmagyarázni; sokkal egyszerűbb azt feltételezni, hogy a DLKŽ szerkesztői figyelmetlenségből követték el. 242 LKŽ I 171 — 172 az afitrašas szó utóbbi jelentése a szócikkben nem szerepel. Az LKŽ-ben a kezdőbetűk 76 szerint a — g ellenőrizve azokat a szavakat, amelyek szócikkeiben a DLKŽ-ben a žr. rövidítés szerepel, feltételezhető, hogy az ilyen eltérések száma körülbelül 30%. Még összetettebb esetekre is akadt példa, — néhány az LKŽ homonimái a DLKŽ-ben többjelentésű szóvá válik, ir tą több jelentés meglétét még az „elrejti” rövidítés, lásd Pl. a DLKŽ ezt közli: griaudūs, lásd -i graudus ir graudūs, -i 1. „megható, szomorú, szánalomra méltó, nyomorúságos”; 2. „törékeny, ropogós, csörgő”. Ezzel szemben az LKŽ III-ban 575 három homonima található: 1 griaudūs, -i „szomorú, szánalomra méltó, 2 nyomorús- -i ágos”; griaudūs, ir 3 „kegyetle- -i n, durva“ griaudūs, „törékeny- “. 4. Néha a hivatkozó szó stilisztikailag jelölt, pl.: agužkininkas, -ė dkt.2. lásd Žagurkinis, 2 agutkinis, -ė dkr. besz. „uborkakedvelő“; greitligė lásd greitoji, greitėji dkr. besz. „hasmenés““; dvakinti ryt. lásd dvoklinti, dvoklinti besz. „céltalanul menni, mintha kábult lenne, bámészkodni“; bliūti lásd bliauti, bliauti 1. „üvölteni, bőgni“; 2. pejor. „hangosan sírni“; 3. pejor. „csúnyán énekelni“; 4. köznyelvi „tágítani (a lyukat)“. Ha az ilyen megadásból arra kellene következtetni, hogy a köznyelvi, pejor. és egyéb stilisztikai minősítések nemcsak a hivatkozott, hanem a fő értelmező szóra is vonatkoznak, akkor meg kell állapítani, hogy a DLKŽ egyes szavai nem rendelkeznek stilisztikai minősítésekkel.чё? 3. pejor. Ebből a szempontból pontos statisztikai adatok sem várhatók, amelyekre részletes további elemzés támaszkodhatna, mivel a számítógép csak formális jegyek alapján végez keresést. Ezért ha szükség lenne a šnek. jelöléssel ellátott valamennyi szó kiválasztására és megszámlálására, az általa összeállított listán sem az agurkininkas, -ė, sem a greitlige, sem a dvakinti nem szerepelne. 5. A žr. rövidítés használata, akárcsak a szócikkekre utaló magyarázat általában, kényelmes, mert helyet takarít meg a Szótárban. A botnak azonban két vége van — a különféle utalások miatt többet kell lapozgatni a könyvet, és gyakran ahhoz, hogy megtudjuk egy szó jelentését, meg kell keresnünk több másik szó szócikkét is, amelyekben szintén lehetnek további szavakra utalások. Ez nem kényelmes a Szótár használója számára. Ráadásul, amikor ilyen hosszú út vezet a szótól a jelentéséig, nem meglepő, hogy közben különféle figyelmetlenségek, nyomdahibák és hasonlók is előfordulnak. Néha úgy tűnik, hogy egy kört megtéve ismét visszatérünk a kiinduló szóhoz, annak pontos jelentése azonban továbbra sem derült ki; ellenkezőleg — a korábban világos dolgok összekuszálódni és kétségeket ébreszteni kezdtek. A žr. rövidítés használatának több, a használó számára „kényelmetlen” esetét is megkülönböztethetjük. * A köznyelvben a greitoji főnévi alakot valószínűleg gyakrabban használják a sürgősségi mentőautó megnevezésére, ezt a jelentést a DLKZ nem rögzíti. 243 5.1. Egy szó magyarázatakor a žr. rövidítés többször is használatos, pl.: 1 gajus žr. alijošius, alijėšius Zr. alavijas, alavijas bot. „a liliomfélék családjába tartozó, húsos levelű szobai gyógynövény (Aloė)“; rūdymė lásd rūdynė, rūdynė lásd rūdynas 2, rūdynas 2. „nedves föld su tőzegkeverékkel; ingoványos rét, mocsár“; drunėti lásd drunyti, drunyti 1. lásd trūnyti 1, trūnyti 1. „szárazon rothadni, korhadni, ir mállani“ stb. 5.2. Az a címszó, amelyre a į lásd rövidítés utal, maga is utaló módon van értelmezve, más rövidítések, például a džn. segítségével. — kicsinyítő, befejezett, parancsoló, előtagos és mások, például: duodinėti lásd d avin é ti, davinéti gyakran kicsinyítő duoti 1: Pénzt, tanácsokat adni valakinek, dūoti 1. „elérni, hogy kapjon, nyújtani, kijelölni”; CypautiLásd:cypauti,cypautijst. cy p ti: Az egerek cincognak. Ko visítasz, mint egy kutya? A hó nyikorog a szán alatt, cypti „vékony, sivító hangot kiadni“; 2 fehérre festeni, lásd fehéríteni,fe3. héríteni lásd: 1, fehéríteni 1. fehéríteni prž. fehéredni: Vásznat fehéríteni, balti „fehérré válni, kifehéredni“. A bemutatott példákból látható, hogy az illusztrációk néha kissé segítik a felhasználót a tájékozódásban. Azonban semmilyen használati példa, bármennyi is legyen belőlük, nem helyettesítheti a meghatározást, amelyet még jóval tovább kell keresni. 5.3. Ha a hivatkozó szó sorszámnév, visszaható ige vagy -inis képzős melléknév, nyíl jellel (—) az alapszóra utal, pl.: dvylikis, -ė változó. számnév reg. Lásd dvyliktas, dvyliktas, -a változó. számnév —dvylika: Tizenkét óra. Az utazásról november tizenkettedikén, tizenkettőkor tér vissza. sktv. „szám és minőség 12”; szétszóródni Zr. szétszórni, szétszóródni 1. — szétszórni (...), szétszórni gyak. driekti 2: A szél szétszórja a szalmát az udvaron. Fonalakat szétszórni. || sngr. : A pókhálók szél nélkül lengedeztek, lengetni 2. „terjeszteni, összekuszálni“; preventyvinis, -ė lásd prevencinis, preveicinis, -ė —prevencija: Prevenicinis darbas, prevencija „megelőző eltávolítás“ (vö. preventyvūs, -i „prevencinis“ —ebben az esetben a szót egyszerűen ugyanazzal a melléknévvel határozzák meg, amelyre a korábban említett preventyvinis melléknév csak utal). 5.4. A hivatkozó szó meghatározása egyetlen szóval történik. Az ilyen definíció a felhasználó számára (különösen a gyengébben litvánul beszélő számára) lényegében nem más, mint egy újabb hivatkozás, amely egyenértékű a lásd rövidítéssel, mivel tovább kell lapoznia a Szótárban, ha az az egyetlen szó számára nem világos. Pl.: gribštūkas, -ė dkr. Lásd grabštukas, grabštūkas, -ė dkr. „tolvaj“, tolvaš, -nő fn. „apró tárgyak tolvaja“; gurulys lásd: gurinys, gurinys „morzsalék“: Kenyérmorzsa. Sajtmorzsalék. || átv. Földdarab (kis telek) (...), 1. morzsalék. „lemorzsolódott vagy lemorzsolt darabka- “; 2. „kis darab“. Egyébként az is előfordulhat, hogy egy ilyen szó, amely önmagában egy másik szó definícióját alkotja, a DLKŽ-ben nem rendelkezik saját szócikkel, és nem is értelmezik. 5.5. Érdemes figyelmet fordítani az összetett szavak definícióira is, amelyek gyakran tautologikusak; ezeket szintén több más szó szócikkében kell keresni, pl.: dumblazemis lásd du mblė 1, dumblė 1. „iszapos föld”; žiedkopūstis lásd kalafioras, kalafioras bot. „karfiol” (Brassica oleracea var. 244 botrytis); afigtarpis lásd tarpangis, tafpangis „a hüvely közötti rész”, tarpūangis stat. „a nyílások közötti tér”; galvévirSis lásd viršugalvis, viršūgalvis „a fej teteje“ és mások Annak tisztázásához, ką hogy mit jelent egy-egy szó, olykor több, a felsoroltakhoz hasonló su „nehézséggel” ir kell 4 ar szembenézni: még több szócikket kell fellapozni, például gribštauti lásd grabštauti, grabštauti „lopkodni”, vaginėti gyak. mžb. lopni, lopni „jogtalanul, titokban elvenni, eltulajdonítani más tulajdonát”. A legfontosabb következtetések 1. A DLKŽ azon szócikkei, amelyekben a lásd rövidítés szerepel, kevéssé informatívak, és nem ritkán félrevezetők is (a nyelvi norma, a szavak többértelműsége stb. szempontjából). Az új „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“ (a továbbiakban — BLKŽ), amelyet rendszeres módon kell szerkeszteni, világosan meg kellene határozni, hogy mely szócsoportokat kell ilyen módon értelmezni. 1.1. Az ilyen csoportoknak nem kellene soknak lenniük, mondjuk — ritkábban használt szóalkotási változatok, esetleg elavult szavak (feltétlenül psn. jelöléssel) 1.2. A tájszavak, ha már bekerültek a BLKŽ-ba, feltehetően nem egyszerűen a köznyelvi szavak helyettesítői vagy változatai, hanem valamely, csak az adott nyelvjárás beszélőire jellemző sajátos jelenséget vagy tárgyat neveznek meg, ezért meghatározásuknak részletesebbnek kellene lennie. Ha a tájszavakat gyakran használják szépirodalmi művekben, és ismertebb írók nyelvére jellemzők, akkor megfelelő szemléltető példákkal kellene őket közölni. Bárhogy is legyen, önmagában a „žr.” utalás itt nyilvánvalóan nem elegendő. 1.3. Ha egy idegen (nemzetközi) szó olyan fogalmat nevez meg, amelynek nincs jó litván elnevezése, akkor azt természetesen részletesen meg kell határozni és szemléltetni kell. A nem használandó idegen szavakat (biznesmenas, daidžestas, ofisas és a nagy nyelvhelyességi hibák listáján szereplő hasonló szavakat) az ntk. rövidítéssel kell jelölni, ha egyáltalán közölni kellene őket a BLKZ-ban. 2. Teljesen világos, hogy a „žr.” rövidítés mögött nem szabadna „elrejteni” azokat a szavakat, amelyek használata nem ajánlott, mivel jobb változatok állnak rendelkezésre, valamint azokat, amelyek jobb változataikkal párhuzamosan is használhatók. Vagy az ilyen eseteket további megjegyzésekkel vagy jelekkel kellene elkülöníteni. 3. Folyamatosan szem előtt kellene tartani, hogy az egyik szócikkből a másikba való küldözgetés nem kényelmes a felhasználó számára, ezért a lásd rövidítésnek és a BLKŽ-ben a szavak jelentései másféle, hivatkozásos magyarázatának jelentősen csökkennie kellene. E módszerről teljesen lemondani nem lenne célszerű, mert például a nyíl jele (—) alkalmas arra, hogy a különleges jelentéssel nem rendelkező transzpozíciós származékokat az alapszavakhoz és így tovább irányítsa. Ugyanezen célból kerülendő a fogalmak egyetlen szóval való meghatározása, mert lényegében ez nem más, mint ugyanaz a lásd rövidítés — ha a felhasználó nem ismeri azt az egyetlen definíciós szót, vagy egyáltalán nem ismeri pontosan, akkor a pontosítás érdekében meg kell nyitnia a 245 szócikket. ne jo ir 4. A lásd rövidítés gyakran „elrejti” a többjelentésű szót, ritka esetekben még o a homonimákat is, mert a szóban forgó — szó többjelentésűségéről és homonímiájáról csak a hivatkozott szó szócikkéből lehet értesülni. Néha ar ilyen módon olyan jelentéseket tulajdonítanak a szónak, amelyeket nem jelöl LKŽ. Be amikor egy többjelentésű szóra utalnak, a szó egyes jelentései nincsenek megszámozva, ezért a számítógép nem tud pontos statisztikai adatokat szolgáltatni, és nem ismerhető a szótárban az egyés többjelentésű szavak pontos aránya. 5. Előfordul, hogy a hivatkozott szó stilisztikai (beszélt nyelvi, pejoratív stb.), szakterületi (növénytani, állattani, műszaki stb.) és egyéb minősítéseket tartalmaz. Nem mindig világos, hogy ezek a főszóra, illetve a lásd rövidítéssel utalt szóra is vonatkoznak-e. Ha igen, ha mindkét szó stilisztikai, szakterületi vagy jelentésátvitel szempontjából azonos, akkor mindkettőt megfelelően jelölni kell. Ezzel szemben jelenleg csak az egyikük van megjelölve, vagyis a szótár nem mutatja meg, hogy valójában hány beszélt nyelvi szó, átvitt jelentés stb. van. A cikk korántsem tekinti át mindazokat a jelenségeket, amelyekre a lásd rövidítés DLKZ.-ben való használatának kissé behatóbb vizsgálata során figyeltek fel. E rövid áttekintésnek csupán az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet néhány következetlenségre és javítandó esetre. Beérkezett 1998 02 23 RÖVIDÍTÉSEK BLKZ -A standard litván nyelv szótára. DLKŽ -A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, KPP = Nyelvhasználati tanácsok, Vilnius: Mokslas, 1985. LKZ = A litván nyelv szótára 1, Vilnius: Mintis, 1993. 1968; 3, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956. A SZAVAK KAPCSOLATÁNAK JELÖLÉSE A MAI LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN (A žr. rövidítés használata (lásd)) Összefoglalás A mai litván nyelv szótárában mintegy 2700 olyan szócikk található, amelyben a žr. rövidítés szerepel. A „(lásd)” használatos, és ezt a kereszthivatkozást összesen 2840 alkalommal alkalmazták. Az ilyen szócikkek címszavai nincsenek meghatározva, hanem a szélesebb körben használt szavakhoz utalják őket. A jelentések ilyen bemutatási módja nem kényelmes a felhasználó számára, mert a szótár több helyén kell információt keresnie. Másfelől, amikor a szót ilyen módon mutatják be, a szó poliszémiája, stiláris és egyéb sajátosságai sok esetben nem tárulnak fel. Bár a žr. utalás „normatív funkciója van” (ahogyan a szótár előszavában áll): a párhuzamos változatokat, a standard nyelvben jobb változatokkal rendelkező szavakat, valamint néhány, használatra nem javasolt szót ugyanígy ezzel a rövidítéssel jelölik. Hasznos lenne, ha a standard litván nyelv jövőbeli szótárában a címszavak jelentésének meghatározásaiban ritkábban használnák az említett kereszthivatkozást. 246 247