ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLII (2000)

Violeta ČERNIUTĖ

Litván Nyelvi Intézet, Vilnius

A társalgási nyelv és az érzelmi-expresszív lexika jellemzésének problémái

1. A stilisztikailag semleges, semmilyen kiegészítő információt nem hordozó, valamennyi nyelvi stílusban használatos szavakkal a konnotált lexika áll szemben. Ez funkcionális és érzelmi-expresszív lexikára oszlik, amely a pozitív vagy negatív érzelmek szempontjából informatív. A konkrét használati területtel rendelkező funkcionális lexikához a társalgási nyelvi és a könyvnyelvi színezetű szavak, illetve szókapcsolatok tartoznak¹.

Fontos megjegyezni, hogy a szótárakban a stilisztikailag konnotált lexika jelölésének változatosságát az okozza, hogy a nyelv nem alkot szigorúan körülhatárolt stilisztikai rendszert, továbbá a litván nyelv stilisztikai rendszere kevéssé kutatott (Župerka 1977: 68). Ezt a problémát J. Pikčilingis (1975: 10–11) és más nyelvészek is felvetették.

A tanulmány a társalgási nyelv és az érzelmi-expresszív lexika megjelenítését vizsgálja a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” (a továbbiakban: DŽ₃), valamint azt tárgyalja, miként lehetne ezt a lexikát bemutatni az előkészítés alatt álló „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne” (a továbbiakban: BŽ) című szótárban. Utóbbi szótár szerkesztési alapelvei és elvei szerint a kiadvány a jelenleg használatban lévő normatív köznyelvi lexikát tükrözi (Pagrindai 1998).

2. A šnek. jelöléssel ellátott lexika a DŽ₃-ben az érzelmi-expresszív lexikához képest a legnagyobb szócsoportot alkotja. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” számítógépes változata (a továbbiakban: DŽ (k)) alapján 2527 ilyen szót találtak².

Mivel a DŽ₃ bevezetőjében a šnek. rövidítés meghatározása nem informatív – „társalgási nyelvi szó” (DŽ₃: XIV) –, a példákból lehet megállapítani, milyen szavakat tekintenek a társalgási nyelv lexikájának.

A šnek. jelölést viselő szavak például: gleiža³ šnek. „aki nyálkás, maszatoló”; glėizoti⁴ šnek. „maszatol, összeken”, valamint azonos jelentésű prefixumos származékai: apglėizoti, išglėizoti, suglėizoti és glėža, glėzoti, amelyeknek hasonló jelentésük van, de terlenti

¹ A tanulmány szerzője J. Pikčilingis stilisztikai szótári differenciálására támaszkodik. A könyvnyelvi lexikát és a nyelvjárási alakokat a tanulmány nem tárgyalja.

² A tanulmány a különféle jelölésekkel ellátott szavak számát a DŽ(k) alapján adja meg.

³ A tanulmány nem tárgyalja a szavak kiválasztásának problémáját, ez azonban aktuális és megoldandó kérdés.

⁴ A tanulmány nem közli a hangsúlyozási változatokat.

160

A „maszatol, beszennyez, beken” jelentésű, azonos jelentésben használt ter̃linti, terlióti, ter̃lyti, terménti szavakat és e szavak prefixummal képzett alakjait a DŽ₃ stilisztikailag semlegesnek tekinti. A grabála szó jelentése: bizalmas „ügyetlen ember”; a grabãlius, -ė szóé: bizalmas „aki tapogat, ügyetlen kezű”. Ezek bizalmas jelöléssel szerepelnek, a grabalinėti „tapogat, matat” és hasonló jelentésben a grabalióti; grabinėti, grabóti szavakat, valamint prefixummal képzett alakjaikat azonban a DŽ₃ stilisztikailag semlegesnek tekinti. A köznyelviség szempontjából konnotált szavak: kliūka bizalmas 1. „sovány, gyenge kanca”; 2. „kissé ostoba ember, bolond”; klūikinti bizalmas „céltalanul járkál, bámészkodik”; klūikis, -ė bizalmas „ostoba, bolond”, valamint azonos jelentésben a klūikšas, -ė; klūikšis, -ė; továbbá a klūikti bizalmas „megbolondul, elborul az elméje”; kvánka bizalmas „tutyimutyi, bamba”; kvankinti bizalmas „bambáskodik”, valamint megfelelő jelentésben a kvanklinėti; kvanklinti; a kváiša viszont pejoratív „tutyimutyi, bamba”; a kvaišys, -ė pejoratív „ostoba, tökfilkó” érzelmi-expresszív szempontból jellemzett. A bizalmas nyelv szavai közé sorolják a lepšėti bizalmas „lepšivé válik, elpuhul”, valamint azonos jelentésben használt prefixumos származékát, a sulepšėti alakot, továbbá a lepšis, -ė bizalmas „lomha, puhány” szót és hasonlókat. A DŽ₃ bizalmas jelöléssel tünteti fel a következő szavakat: marmãkas bizalmas 1. „gyorsan és érthetetlenül beszélő ember”; 2. „beszédes ember”; mãrmalas bizalmas 1. „sártenger, mocsár”; 2. „rossz étel, ital”; 3. „aki gyorsan és érthetetlenül beszél”; 4. „fecsegő, locsogó”; marmalienė bizalmas „rosszul elkészített főzelék”; marmalynė bizalmas 1. „sáros terület”; 2. „mocsár, ingovány”; marmályti bizalmas 1. „forrva fő”; 2. „ügyetlenül kever”; továbbá prefixumos alakjai: primarmályti bizalmas 1. „sokat megfőz, sok ételt készít”; 2. „sokat beleönt”; sumarmályti bizalmas „összeönt, összekever” és hasonlók. A Marmaliúoti „elsüllyed, elmerül” jelentésben (és más jelentésekben is) jelölés nélkül szerepel, a primarmaliúoti viszont a „süllyed” és a 2. „sokat beleönt” jelentésben bizalmas jelölést kap. A Nugrùbnagis, -ė bizalmas jelentése: „aki érdes kezű, ügyetlen ember, sugrubnagis”; a sugrùbnagis, -ė bizalmas jelentése: „akinek merevek, elgémberedettek az ujjai, ügyetlen ember”. Ezeket a köznyelviség szempontjából konnotáltnak tekintik, az atgrub(a)nãgis, -ė szó azonban pejoratív jelölést kap: „akinek durvák a körmei, rosszul és lassan dolgozik, gyakran kiejt valamit a kezéből, sugrubnagis”; amint látható, ez utóbbi szó tehát érzelmi-expresszív szempontból jellemzett. Emellett figyelmet érdemel a fenti szavak definícióinak különbözősége (kéz, ujjak, körmök). A gazember, gonosz ember megnevezésére használt nelabàsis, -óji, nevidõnas, -ė, vélnias stb. szavakat a bizalmas nyelv szavai közé sorolják; a gyvãtė pejoratív jelöléssel szerepel, a bjaurybė szót pedig konnotáció nélkülinek tekintik. További ilyen példákat is lehetne hozni.

Az 1. táblázatban összehasonlítható, hogyan jellemzi a DŽ₂, az LKŽ és az SŽ a DŽ₃-ban bizalmas jelöléssel ellátott szavakat.

161

1 lentelė

A DŽ³ bizalmas nyelvi szónak tekinti Stiláris jellemzés DŽ² LKŽ SŽ gleiža jelölés nélkül jelölés nélkül nyj. gléizoti bizalmas jelölés nélkül nyj. kvánka bizalmas jelölés nélkül nyj. lépšis, -ė pejoratív pejoratív jelölés nélkül mármalas 2. „rossz étel, ital”; pejoratív jelölés nélkül –⁵ 3. „aki gyorsan és érthetetlenül beszél”; pejoratív jelölés nélkül – 4. „fecsegő, locsogó” jelölés nélkül jelölés nélkül nyj. sugrūbnagis, -ė jelölés nélkül jelölés nélkül pejoratív

A DŽ³ bizalmas jelöléssel igen eltérő stiláris árnyalatú szavakat jellemez. Hasonlítsuk össze e cikk 1–2. oldalán közölt bizalmas nyelvi példákat az alább felsorolt, szintén bizalmas jelöléssel ellátott DŽ³-beli szavakkal, például:

ádata 3. bizalmas „injekció, oltás, befecskendezés”;

arbatėlė 2. bizalmas „összejövetel étkezéssel, vendéglátás”;

bal̃sas 7. bizalmas „szavazólap, szavazócédula”;

bėgis 4. bizalmas „jármű sebességváltója”;

centimėtras 2. bizalmas „centiméter-beosztású vonalzó vagy szalag”;

ceñtras 5. bizalmas „középcsatár”;

dáktaras, -ė 2. bizalmas „orvos”;

daktarỹstė bizalmas 1. „az orvosi hivatás, gyógyítás”; 2. „a tudományok doktora vagy orvos volta”;

garaĩ bizalmas „korom”;

greitūkas bizalmas „gyorsvonat, gyorsbusz”;

ketvirtūkas bizalmas „a négyes járatszámmal jelölt autóbusz, trolibusz stb.”;

komandiruõtė 2. bizalmas „kiküldetési megbízás”;

lašaĩ tájnyelvi „cseppek”;

liáudis 3. tájnyelvi „emberek”;

madà 2. tájnyelvi „szokás, hajlam”;

⁵ Ebben és a többi táblázatban a gondolatjel azt jelenti, hogy az adott szó vagy jelentés nincs feltüntetve.

162

1 mètras 3. tájnyelvi „köbméter”;

nèrvai 2. tájnyelvi „lelkiállapot”;

penkinė tájnyelvi „öt pénzegység címletű bankjegy”;

pirmoji tájnyelvi „első alkalom, első zsákmány”;

pòpierius 2. tájnyelvi „hivatalos irat, dokumentum”;

pròcentai tájnyelvi „kamat”;

pùblika 2. tájnyelvi „emberek, társadalom”;

sesėlė 2. tájnyelvi „ápolónő”;

táškas 8. tájnyelvi „csöves rádióvevő”;

vidurinė tájnyelvi „középiskola”;

žòlės tájnyelvi „gyógynövények” stb.

A bemutatott példák azt mutatják:

a) a DŽ₃ szleng. jelzéssel olyan szavakat is megjelöl, amelyek érzelmi-expresszív árnyalatúak, pl. sugrubnagis, -ė, valamint olyan szavakat is, amelyek sem expresszívek, sem szemléletesek, pl. bėgis;

b) előfordulnak stilisztikai értékelésbeli eltérések hasonló jelentésű szavak esetében, pl.: a marmaliuoti szót „elsüllyed, alámerül” jelentésben konnotáció nélkülinek tekintik, az primarmaliuoti azonban ugyanezzel a jelentéssel a szleng. jelzést kapja;

c) a szótár nem ad teljes stilisztikai jellemzést a szavakról: sok esetben nincs feltüntetve az érzelmi-expresszív árnyalat, pl.: a lepšėti, sulepšėti, lėpšis, -ė kifejezett pejoratív árnyalatú, a DŽ₃ mégis csak funkcionális szempontból jellemzi őket, stb.

A szavak stilisztikai jellemzésének következetlenségeit elkerülendő, és hogy a szótárt ne terheljük túl jelzésekkel, a BŽ-ben a szleng. rövidítéssel lehetne jelölni az érzelmi-expresszív árnyalat nélküli szavakat vagy jelentéseiket. Pl.: numirėlis*, -ė szleng. „halott ember”; žòlės szleng. 1. „gyógynövények”; 2.▽ „kábítószer”, stb.

2.1. A köznyelv peremvidékéhez tartoznak a gyermeknyelvi szavak, amelyeket néha felnőttek is használnak. Pl.: čiùčkis* „kutya (gyermeknyelvben)”; dėdė 2. szleng. „bármely idősebb férfi (elsősorban gyermeknyelvben)”; kùžė*, kùzis* „ló (gyermeknyelvben)”; tetà 2. szleng. „bármely idősebb nő bármely gyermek számára”, stb. A nyilvánvaló rendszertelenség elkerülése érdekében talán hasonló lexikai elemeket a BŽ-ben csak a szleng. jelzéssel kellene feltüntetni, anélkül, hogy ellenőriznénk: a szó használatos-e gyermeknyelvben. A BŽ-nek nem szabadna figyelmen kívül hagynia a széles körben használt „atia” búcsúszót sem, amelyet még az LKŽ sem tartalmaz.

2.2. A köznyelv peremvidékéhez tartoznak a folklórban használt szavak, amelyeket a DŽ₃ d. és flk. rövidítéssel jelöl. E rövidítések használata hagyományos a litván nyelv szótáraiban, vö. DŽ₁, DŽ₂, LKŽ.

A d. rövidítéssel jellemzett címszavak száma 16, pl.: čiulbuonėlis, -ė d. „aki csicsereg”; čiulbutis, -ė d. „aki csicsereg, csicseregő”; pūronėlis, -ė d. „körül-

* Itt és a továbbiakban a csillag azt jelzi, hogy a szót a DŽ₃ nem jelöli a szleng. rövidítéssel.

▽ A háromszög azt jelzi, hogy ezt a jelentést a DŽ₃ nem tartalmazza.

163

nio vagy a mák ragadványneve”; 2 raitėlis d. „lovas”; raitojėlis d. „kis lovas legény, raitėlis”; raitūnėlis d. „raitojėlis”; raitūonėlis d. „raitūnėlis” stb. Ezenkívül a d. jelölés arra utal, hogy a mondat népdalból származik, pl. laivas 2. flk. „csónak, bárka”: Dirbinsiu ~ą, geltoną ~ą (d.); 1 nókti 3. flk. „űzni”: ~o rūtą, ~o mietą, ~o lelėlę (d.) és hasonlók.

A flk. rövidítéssel jelölt szavak száma 26, például báltas, -à 4. flk. „jó, kedves, drága”; 2 bègūnas, -ė 2. flk. „küldönc”; eidininkas, -ė 2. flk. „gyors ló, paripa”; lakūnas, -ė 2. flk. „aki száguld, repül, röpköd”; pakloja 2. flk. „fekvőhely, ágy”; ragūotasis flk. „ördög”; 1 ragūotis 3. flk. „ördög”; 2 ūbas, -à flk. „távoli, egyenes”; vagavarys flk. „földműves” stb. Felmerül a kérdés, miért nem tekintik eufemizmusnak a ragūotasis és az 1 ragūotis szót. A nép így mondja: „Az ördögöt ne nevezd ördögnek, hanem szarvasnak, ördögfiókának vagy másképpen” (LKŽ XI: 42). Egyébként az ördög megnevezésére használt piktàsis és az 1 skeltanágis DŽ₃ már az eufemisztikus lexikához vannak sorolva.

A népköltészet, amelyet énekelt, elbeszélő és apró műfajokra osztanak, a folklór része. A találós kérdéseknek, közmondásoknak és a szóbeli népköltészet egyéb alkotásainak azonban a DŽ₃-ban nincs külön rövidítésük. A BŽ d. jelöléséről le lehetne mondani, a népdalok szavait vagy mondatait pedig a flk. rövidítéssel lehetne jelölni.

3. Az érzelmi-expresszív lexika jelölésére a DŽ₃-ban az euf., fam., iron., juok., malon., menk., mžb., niek., vulg. rövidítéseket használják. Először az utóbbi jelöléssel jellemzett szavakat tárgyaljuk.

3.1. A vulg. jelölés 5 szót minősít. Ezek: idiòtas, -ė 2. vulg. „hülye”; pãpas vulg. 1. „mell”; 2. „mellbimbó”; 3. „cumi”; rùpūžė 2. vulg. „gazember, mocsok”; rupùžynė 2. vulg. „undorító dolog”; és rupūžiuoti vulg. 1. „rupūžėnek nevezni, szidni”; 2. „odaoldalogni (nem odaillő helyre)”.

Hasonlítsuk össze, hogyan minősítik stilisztikailag ezeket a szavakat más források.

2. táblázat

A DŽ₃ vulgárisnak minősíti | Stiláris minősítés | DŽ₂ | LKŽ | SŽ | idiòtas, -ė 2. „hülye” | jelölés nélkül | jelölés nélkül | jelölés nélkül | pãpas | bizalmas | jelölés nélkül | – | rùpūžė 2. „gazember, mocsok” | vulg. | (szitkozódáskor) | – | rupùžynė 2. „undorító dolog” | – | pejor. | – | rupūžiuoti | bizalmas | pejor. | –

164

A vulgáris szókincshez a nemi szervek és az élettani folyamatok stb. megnevezésére használt durva, nyers szavak és kifejezések tartoznak. Tágabb értelemben a vulgáris elemek közé sorolhatók a durvább, pejoratív jelentésű szavak is, például a burnà – žąbtai szó a „száj” helyett, illetve a tuščiai kalbėti – pliaukšti, pliurpti, taukšti, tauzyti, žaūnyti kifejezések a „hiába beszélni” helyett (LKE: 713). A megadott jelentésekben a pliaukšti, pliurpti, taukšti, tauzyti szavak a DŽ₃ szerint a beszélt nyelvhez tartoznak, a žaūnyti szó a menk. minősítést kapja, a žąbtai pedig a niek. rövidítést.

A DŽ₃ vulg. rövidítéssel jelölt szavai és jelentései – a pąpas szó kivételével – a tágabban értelmezett vulgáris szókincs rétegébe tartoznak. Nem világos azonban, miért kapják a niek. minősítést ugyanebben a szótárban például a gazember megnevezésére használt gyvātė, šūnsnukis szavak, míg a vėln ias a beszélt nyelv szavának minősül; vagyis ezeket a szavakat nem sorolják a vulgáris szókincshez.

A VDU korpuszában, amely a hiteles írott litván nyelvet tükrözi, számos, a miž-, pap-, šik-, šūd- tövet tartalmazó szó található. A BŽ-nek el kellene döntenie, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyja-e ezt a szókészleti réteget, vagy – vö. az Oxford, a Petit Robert, a Thésaurus Larousse és mások szótáraival – felveszi.

3.2. A káromkodások és káromkodó szavak jelölésére a DŽ₃ a következő megjelöléseket használja⁶:

1. „káromkodó szó”, például perkūnas 3.;

2. „káromkodás”, például Kad tu ~stum! (káromkodás) (címszó; a továbbiakban: címszó) – išpušti 1.), O kad tu ~ėgtum! (káromkodás) (címszó – prasmėgti), Kad tave kur ~ai! (káromkodás) (címszó – vilkas);

3. „ilyen káromkodás”, például Kad tu ~tum! (ilyen káromkodás) (címszó – nusprógti 2.), Kad tu ~stum! (ilyen káromkodás) (címszó – pasiūsti 2.), Kad tave p~! (ilyen káromkodás) (címszó – plynė 2.);

4. „káromkodás közben”, például čemerýš 2. „ördög, sátán (káromkodás közben)”;

5. „és káromkodás közben”, például žaltys 2. „ravasz, agyafúrt ember (káromkodás közben is)”;

6. „káromkodó”, például dieglýs 2. „a vége, ördög (káromkodó)”;

7. „enyhe káromkodás”, például Galas žino (enyhe káromkodás, amelyet kételyt vagy bizonytalanságot kifejezve mondanak) (címszó – gālas), Kad tave zuikiai subadytų! (enyhe káromkodás) (címszó – zuikis, -ė 1.) stb.

A példák a szókészlet jelölésének változatosságát mutatják. Nem világos, mi indokolja, hogy egyes kifejezéseket káromkodásnak tekintenek, vö. Gālas žino (címszó – gālas) stb., másokat viszont, vö. Eik po galais! (címszó – gālas) nem.

A káromkodások és káromkodó szavak jelölésére a BŽ-nek rendszeresen a (káromkodás) megjegyzést kellene fűznie egy szó vagy annak jelentése konkrét példája után.

3.3. Amint említettük, a DŽ₃ az érzelmi-expresszív szókincs egy részét a beszélt nyelvi rövidítéssel jelöli, egy másik részét pedig stilisztikailag semlegesnek tünteti fel. A konnotáció nélküli szó-

⁶ A felsorolt megjelölések nem jelentik azt, hogy a DŽ₃ ne alkalmazna más módszereket is a káromkodások vagy káromkodó szavak megadására.

165

komi blevyzgà 1. „illetlen beszéd, fecsegés”; 2. „aki illetlenül beszél”; blevýzgoti „illetlenül beszélni, összevissza fecsegni”; čiauškala 1. „üres beszéd, fecsegés, ostobaság”; 2. „aki sokat beszél, fecseg, csacsog”; čiauškalius, -ė „aki sokat beszél, csacsogó”; čirškelė „aki csiripel, veszekedik”; dabišius, -ė „aki szeret kiöltözni, cicomázkodni, ékesíteni magát, piperkőc”; galvažudys, -ė „emberölő, gyilkos”; kekšė „feslett erkölcsű nő, szajha”; lápė 2. „ravasz, agyafúrt, hízelgéshez értő ember”; múlkis, -ė „bolond, tökfilkó, tudatlan”; paleist(a)burnis, -ė „aki csúnyán beszél, illetlenül fecseg”; paleist(a)liežuvis, -ė „aki ostobaságokat beszél, locsog”; paleistūvis, -ė „züllött, erkölcstelen ember” stb. E lexika jelentős részét a DŽ₂, az LKŽ és az SŽ szintén stilisztikailag semlegesnek tekinti.

Meg kell jegyezni, hogy bizonyos képzők, végződések és előtagok gyakran negatív jelentést kölcsönözhetnek a szavaknak. A DŽ₃ mintegy 200, az -ėlis, -ė képzővel alkotott főnevet stilisztikailag semlegesnek tekint. Pl.: apdribėlis, -ė „aki elcsigázott, ügyetlen”; apsigimėlis, -ė „aki testi vagy lelki fogyatékossággal született”; išdvėsėlis, -ė „csontsovány, aszott, lesoványodott”; išglebėlis, -ė „aki elpuhult, elnyúlt” stb. „Az -ėlis, -ė képzővel alkotott, cselekvésre jellemző tulajdonság birtokosát megnevező főnevek rendszerint személyeket jelölnek, és pejoratív jelentésűek [...]” (DLKG: 105). E képző néhány származéka nem hordoz negatív árnyalatot, vö.: numirėlis, -ė „halott ember”, nusikaltėlis, -ė „aki bűncselekményt követett el”, pabėgėlis, -ė „aki elmenekült, elhagyta a helyét, országát” stb.

Az -alas, -alius, -eklis, -ena, -ynė, -la, -lys, -na, -ūnas stb. képzőkkel képzett főnevek túlnyomó része, amelyek cselekvést vagy személyeket neveznek meg, pejoratív jelentésű (DLKG: 106–111). Nézzük meg, hogyan jellemzi e képzős származékokat a DŽ₃. Pl.: giedalas „rossz éneklés”; tauškalas közny. 1. „ostoba beszéd, fecsegés”; 2. „aki ostobaságokat fecseg, fecsegő”; karkalius, -ė „aki krákog; aki légzés közben krákog”; žabalius, -ė „aki rosszul lát, vaksi, kancsal”; murmėklis, -ė 1. „aki motyog, érthetetlenül és gyorsan beszél”; 2. közny. „aki elégedetlenkedik, ellenkezik”; stenėklis, -ė 1. „aki nyög, sóhajtozik”; 2. közny. „aki érthetetlenül ejti ki a szavakat”; dūsena „aki légszomjban szenved, fulladós”; čirškynė 2. „aki csiripel, kiabál, kiabálós” stb. Mint látjuk, e származékok egy része konnotáció nélkülinek számít, pl.: čirškynė 2.; dūsena; más részük funkcionális szempontból van jellemezve, pl.: murmėklis, -ė 2.; tauškalas, a pejoratív jelentés azonban nincs feltüntetve.

A DLKG (112–113) szerint az -a (-ia) stb. végződésű származékok pejoratív értelemben jelölnek személyeket, és közös nemű főnevek. Az adiba 1. „aki félrefelé, mogorván néz, komor ember”; 2. „nagy termetű, ügyetlen, esetlen ember” stb. végződéses származékokat azonban a DŽ₃ stilisztikailag semlegesnek tekinti.

A szó bizonyos stilisztikai árnyalatát gyakran előtagok is megadhatják, pl. nukalbėti 1. „ostobaságot mondani” (a DŽ₃ semmilyen stilisztikai minősítést nem fűz hozzá) stb.

3.4. A niek. rövidítéssel 99 szó van jelölve. Pl.: atėjūnas, -ė niek. „nemkívánatos betelepülő, jöttment” (az atsibastėlis, -ė „aki odavetődött” jelölés nélkül szerepel); avigalvis, -ė niek. „feledékeny, tökfilkó, félkegyelmű”; išgama niek. „torzszülött, degenerált”; išpera 2. niek. „semmirekellő teremtmény”; kaitalynė 2. niek. „váltogatás-

166

„a”; marmūžė niek. „arc, száj” (a šnukis hasonló jelentése menk. minősítést kap); mi̇gis 3. niek. „összedobált ágy; összekuszált, piszkos fekhely”; padlaižiauti niek. „talpnyaló módjára viselkedni”; padlaižys, -ė niek. „hízelgő”, míg a palaIžūnas, -ė „hízelgő, talpnyaló” menk. minősítést kap (a DŽ₃ nem közli a padlaižūnas, -ė szót). Pejoratív jelentésűként szerepel a pakalikas, -ė niek. „hízelgő” (a pataikūnas, -ė „aki hízeleg, igyekszik mások kedvében járni” stilisztikailag semlegesnek számít); a plėrza niek. „elnyúlt, ügyetlen ember”, míg a hasonló jelentésű dribšas, -ė és drimba menk. rövidítéssel van jellemezve, a sudribėlis, -ė pedig konnotáció nélkülinek számít. Nyilvánvaló zavar tapasztalható. Vajon a marmūžė erősebb negatív árnyalatú-e, mint a šnukis szó? Mi indokolja a plėrza és a sudribėlis, -ė eltérő minősítését?

A 3. táblázatban összehasonlítható, hogyan értékelik más források a DŽ₃ által pejoratívnak minősített lexikát.

3. táblázat

A DŽ₃-ben niek. minősítéssel jelölt | Stiláris minősítés | DŽ₂ | LKŽ | SŽ | avigalvis, -ė | niek. | niek. | közny. | išgama | jelölés nélkül | jelölés nélkül | jelölés nélkül | marmūžė | niek. | niek. | niek. | pakalikas, -ė | menk. | menk. | niek. | plėrza | niek. | menk. | tájny., menk.

3.5. Változó stiláris megítélésre utalnak azok a szavak is, amelyeket pejoratívként jellemeznek; számuk 496. Pl.: apakėlis, -ė 2. menk. „aki figyelmetlen” (az 1. jelentés „aki rosszul lát” viszont minősítés nélkül szerepel); baltarankis, -ė 2. menk. „aki nem dolgozik, kerüli a fizikai munkát”; bliāuti 2. menk. „hangosan sírni”, 3. menk. „csúnyán énekelni” (a šliumbti „hangosan sírni” közny. minősítést kap); cypynė 2. menk. „aki visít, kiabál”, a cyplýs, -ė „aki folyton visít, sír, sivalkodó” azonban stilisztikailag semlegesnek számít. A DŽ₃ pejoratív jelentésűként jellemzi a következő szavakat: dribšas, -ė menk. „aki elnyúlt, ügyetlen”; drimba ugyanebben a jelentésben; gvēra menk. „aki szétesett, ügyefogyott”, míg a gvērauti niek. 1. „bámészkodni, tátott szájjal nézni” (és egyéb jelentések); a gvērinti niek. „úgy menni, mint egy gvėra, bámészkodni” niek. rövidítést kap, az išgverėlis, -ė 1. „aki szétesett, rozzant”; 2. „elpuhult, elhanyagolt ember” viszont jelölés nélkül szerepel. Pejoratív jelölést kap a karštakošis, -ė menk. „heves természetű ember, hirtelen haragú”; kvaiša menk. „ügyefogyott, tökfilkó”; kvaišys, -ė hasonló jelentésben stb., a kvaišas, -à „ostoba, tökfilkó” szót azonban a DŽ₃ minősítés nélkül közli.

167

Cholèrikas, -ė 2. pejor. „hirtelen haragú, veszett“; flegmátikas, -ė 2. pejor. „lusta, tuskó, mamlasz, tökfilkó“⁷ a pejor. rövidítéssel van jelölve, melanchòlikas, -ė 3. „mindenre érzékeny, lassú és szomorú, levert, bánatos, borús ember“ – minősítő megjegyzés nélkül, míg a sangvínikas, -ė 2. bizalmas „vidám ember, nagyszerű ember, nyíltszívű“ a bizalmas nyelvhasználat szavának minősül.

Hasonlítsuk össze a pejoratív lexika stilisztikai jellemzését más forrásokban.

4. táblázat

A DŽ₃ a pejor. minősítő megjegyzéssel jelöli | Stiláris jellemzés | DŽ₂ | LKŽ | ŠŽ | baltarànkis, -ė 2. „aki nem dolgozik, kerüli a fizikai munkát“ | pejor. | pejor. | bizalmas | bliáuti 2. „hangosan sír“ | sértő | sértő | sértő | drìmba | pejor. | minősítő megjegyzés nélkül | pejor. | karštakošis, -ė | pejor. | sértő | sértő | snùkis 3. „száj, arc“ | vulg. | pejor. | sértő

A 3. és 4. táblázatban bemutatott példák azt mutatják, hogy a pejoratív és sértő árnyalatok jelölése eklektikus.

Felmerül a kérdés, hogy az a személy, akit pašlemėku-nak neveznek (a DŽ₃-ben pejor. minősítő megjegyzés áll), kevésbé sértődik-e meg, mint akit gyvate-nak neveznek (sértő minősítő megjegyzés áll)? A gėrauti, marmūžė szavak, amelyeket a sértő rövidítéssel jelölnek, nagyobb fokú sértést fejeznek-e ki, mint a gėra, snùkis szavak, amelyeket pejor. minősítő megjegyzéssel látnak el, és így tovább?

A pejor. és a sértő minősítő megjegyzés kritériumok nélküli használatáról, valamint e jelentésárnyalatok pontos megítélésének nehézségeiről J. Paulauskas (1974: 46–47), K. Vosyl y tė (1995: 184) és mások is írtak. Az következetlenségek elkerülhetők lennének a sértő minősítő megjegyzés elhagyásával, a pejoratív és sértő árnyalatú szavak és jelentéseik pedig az általánosabban alkalmazható pejor. minősítő megjegyzéssel jelölhetők. A nagyon erős sértő hatású szavakat a BŽ-ben vulg. minősítő megjegyzéssel lehetne jelölni, például: šliùndra vulg. „feslett nő, kurva“ (a DŽ₃ ezt a szót sértő jelentésűként jelöli).

3.6. A 13 példával bemutatott iróniát az iron. rövidítéssel jelölik, például: aristokràtas, -ė 2. iron. „aki kerüli az egyszerű embereket“; devyndarbis, -ė iron. „aki sokféle munkát végez“; galvóčius 2. iron. „tudatlan“; grietinėlė 2. iron. „válogatott emberek“; mokslinčius 2. iron. „aki úgy tesz, mintha sokat tanult volna“; 2 náuda iron. „jó,

⁷ A jelentéseket semleges szavakkal kellene megmagyarázni.

168

„dicséretes ember”, egyébként utóbbi a DŽ₃-ben még vak., dz. rövidítésekkel is meg van jelölve. A DŽ₃ iróniának tekinti a preikšas 2. iron. „szerető” szót (egyébként az LKŽ által megadott forrásokból látható, hogy ez utóbbi szó szamogitizmus); a tūzas 2. iron. „befolyásos, jó pozíciót betöltő ember”; a vadėiva iron. „jelentéktelen vezető” stb.

5. táblázat

A DŽ₃ iróniának tekinti

Stilisztikai minősítés

DŽ₂

LKŽ

ŠŽ

galvočius 2. „tudatlan”

ironikus

ironikus

–

mokslinčius 2. „aki sokat tanul”

ironikus

ironikus

–

preikšas 2. „szerető”

ironikus

jelentéktelen

tájnyelvi, pejoratív

nagyágyú 2. „befolyásos, jó pozíciót betöltő ember”

iron.

jelölés nélkül

–

nőszemély

iron.

pejor.

iron.

Az irónia jellegzetességeiről szólva figyelmet kell fordítani a kontextus és a helyzet jelentőségére. Egyébként ez az eufemizmusok kivételével az egész érzelmi-expresszív szókincsre érvényes. Például ironikus felhangot érzünk, amikor a „tėveliai” és „vaikeliai” kicsinyítő alakokat használjuk ebben a mondásban: Kokie tėveliai, tokie ir vaikeliai.

A szó stilisztikai jellemzésének szótárakban tapasztalható változatosságát szemléletesen mutatja a 6. táblázat.

6. táblázat

J. Pikčilingis által ironikusnak tartott szavak

Jelölésük

DŽ₃

DŽ₂

LKŽ

ŠŽ

zokog 2. „sírni”

pejor.

ritk.

ritk.

ritk.

makaūlė „fej”

pejor.

pejor.

pejor.

pejor.

pakarāila „nagy, magas, aszott ember”

közny.

keleti nyelvjárási

nincs megjelölés

nyj., ritk.

veizolai „szemek”

alsó nyelvjárási, pejor.

táj., pejor.

pejor.

nyj., pejor.

Nem mondható, hogy a bliūti, veizolai stb. szavak a megadott jelentésükben nem gúnyosak, csúfolódók vagy maróak, de az iróniát elnyomja az erőteljesebben megnyilvánuló pejoratív árnyalat.

169

A szónak néha bizonyos képzők kölcsönözhetnek ironikus árnyalatot. J. Pikčilingis ilyeneknek tartja a -(i)ūkštis, -eiva képzőket és másokat (Pikčilingis 1975: 301). A DLKG §158; §257; §294 a fent említett képzők által kölcsönzött pejoratív árnyalatról szól. Nézzük meg, hogyan szerepelnek e képzők egyes származékai a DŽ₃-ban és más forrásokban.

7. táblázat

Szócikkfej, jelentése | Stilisztikai minősítés | DŽ₃ | DŽ₂ | LKŽ | SŽ | vaikiūkštis „gyermek” | nincs címke | pejor. | bizalmas | – | varliūkštis, -ė „kisgyermek, csintalan” | pejor. | pejor. | pejor. | – | velniūkštis 2. „csintalan, vásott, rosszcsont” | bizalmas | bizalmas | nincs címke | – | gražeiva „piperkőc, cicomás, divatmajmoló” | nincs címke | nincs címke | nincs címke | pejor. | gudreiva „okostojás” | pejor. | pejor. | nincs címke | iron. | karėiva „hitvány katona” | pejor. | pejor. | iron. | rosszalló | narsėiva „vitéz” | pejor. | nincs címke | nincs címke | pejor. | rimtėiva „aki komolynak, túlságosan komolynak mutatja magát” | nincs címke | pejor. | nincs címke | – | stilėiva „aki túlzottan divatosan öltözködik vagy cicomázza magát, piperkőc, divatmajmoló” | pejor. | pejor. | pejor. | pejor. | švarėiva „aki túlzottan tisztálkodik, tisztogatja magát” | pejor. | – | nincs címke | –

Nyilvánvaló, hogy e lexika jelölése is ellentmondásos. Mindazonáltal az -eiva képzővel alkotott származékokban nem a pejoratív vagy rosszalló, hanem inkább az ironikus árnyalat érezhető, ezért ezeket a BŽ-ben az iron. rövidítéssel kellene jelölni. A BŽ frazeologizmusainak, közmondásainak és hasonlóinak közlésekor fel kellene tüntetni az opcionális emocionális-expresszív árnyalatot. A DŽ₃ ezeket a címkéket rendszertelenül használja. Például a DŽ₃ az iron. rövidítéssel jelöli a következő folklórból származó kifejezéseket: Atidavė vištas lapei ganyti (iron. „a rókára bízta a tyúkok őrzését”) (až – atiduoti 2.); Gausi iš ~o avižų (iron. „nem kapsz semmit”) (až – žąsinas); Numynė žvirblis ~ai koją (iron.) (až – pelėda 1.); Sutinka kaip šuo su kate (iron.) (až – sutikti 6.); Tinka kaip šuniui penkta koja (iron. „egyáltalán nem illik”) (až – tikti 1.) stb. Egyébként a flk. címke hiányzik. Az iron. címke az alábbi frazeologizmusokat jellemzi: Ožį vesti parduoti (iron. „gyónni menni”) (až – ožys); Didelė v~! (iron. „semmirekellő”) (až – vietà) stb.

170

3.7. A rövidítést tréf. tartalmazó szavak száma mindössze 11, pl. džirinti közny. 2. tréf. „rosszul hegedül”; gudročius, -ė tréf. „okostojás” (vajon ténylegesen használják-e ezt a nőnemű alakot?); išdėlis 2. tréf. „a család legkisebb gyermeke, a legkisebb testvér”; kiaūliarisčia tréf. „könnyű (disznó)ügetés, kocogás”; lašiniai 2. tréf. „testzsír”; pyraginė 2. tréf. „légcső”; smegeninė 2. tréf. „fej”; tupykla 2. tréf. „illemhely”; varlė 3. tréf. „kisgyermek”; 2 vienstypis, -ė tréf. „nőtlen/férjezetlen” és hasonlók.

A 8. táblázat összehasonlítja, hogy más szótárak miként jelölik a tréf. minősítéssel ellátott szavakat.

8. táblázat

A DŽ₃-ban tréf. jelöléssel ellátott szavak | Stilisztikai minősítés | DŽ₂ | LKŽ | SŽ | gudročius | jelölés nélkül | jelölés nélkül | irón. | kiaūliarisčia | tréf. | jelölés nélkül | – | lašiniai 2. „testzsír” | tréf. | tréf., pejor. | – | smegeninė 2. „fej” | tréf. | tréf. | pejor. | tupykla 2. „illemhely” | közny. | közny. | –

A tréfásan megjelöléssel ellátott szókészlet tárgyalásakor (ez részben az iron. rövidítéssel jelölt szavakra is érvényes) felmerül az ideiglenesen megszerzett expresszív jelentés szótári feltüntetésének vagy elhagyásának problémája, vagyis érdemes-e megadni a szavak ideiglenes, kontextuális konnotációját? Illusztráljuk a okostojás szó expresszív árnyalatának változását egy egyszerű példával. Tréfából okostojásként nevezik azt a személyt, aki megpróbál „kibújni” egy számára kellemetlen helyzetből. De a „No lám, megjött az okostojás” mondatban No lám, megjött az okostojás erőteljesebb az irónia, a gúny hangja. Egyébként az SŽ ebben a szóban az iron. jelölést alkalmazza (lásd a 8. táblázatot). Hasonlítsuk össze, hogyan határozza meg a DŽ₃ a észlény szót: 1. „okos, bölcs ember, bölcs”; 2. iron. „tudatlan”. Felmerül a kérdés, hogy a BŽ-nek nem kellene-e az észlény „okos, bölcs ember”, valamint az okostojás „ravasz, leleményes ember” szavakat stb. csak a megadott jelentésekkel kellene-e feltüntetnie, és köznyelvi szavaknak tekintenie.

A rossz hegedülés megnevezésére a már említett džirinti mellett más igéket is használnak. Némelyikük a DŽ₃-ban az említett jelentésben semlegesnek minősül, például: čirenti, čirpinti, čirpti; másokat köznyelvinek tekintenek, például: kliūnkinti és így tovább. A birbinti 1. „birbynén játszani, furulyázni”; birbti 1. „birbynén furulyázni” meghatározásába be kell illeszteni a „rosszul” szót; egyébként a DŽ₃ ezeket nem konnotatívnak tekinti.

A DŽ₃ egyes frazeológiai egységeket tréf. jelöléssel lát el, például Ne iš tos ~os (tréf., olyasvalakinek mondják, aki nem a témához szól hozzá) (až – òpera); Ožio pienas (tréf.

171

vodka) (až – kecske); I ~ų bažnyčią važiuoti (tréf. meghalni) (až – varjú); ~ų bažnyčia (tréf. temető) (až – varjú) és így tovább. Ezt a rövidítést a DŽ₃ által enyhe káromkodásnak tekintett, már említett mondás is kaphatná: Kad tave –iai subadyti! (až – nyúl), valamint A kad tave vabalas; Lįsk vabalui į blauzdą (LKŽ XVII: 764) és hasonlók. Ezeket a DŽ₃ nem közli.

A BŽ-ben a tréf. jelöléssel lehetne ellátni azokat a szavakat vagy kifejezéseket, amelyeket harag nélkül, kedvesen tréfálkozva mondanak a címzett felvidítása érdekében.

3.8. A fam. rövidítést 9 szó tartalmazza. Ezek: bamb­linėti fam. „járkálni” (általában kisgyermekről); bamblys 6. fam. „kis, kövér, néha rosszcsont gyermek; alacsony, kövér ember”; bambùs, -ì fam. „gyakran és kitartóan szemrehányást tevő, elégedetlenségét kifejező”; bóba 2. közny. fam. „feleség, asszony”; 2 burbùlis, -ė 2. fam. „kövérkés, kerek arcú”; móčia keleti táj. fam. „anya”; sėnis, -ė 3. nyj. fam. „férj, feleség”; susiburkuóti fam. „kedves beszélgetés közben egymásba szeretni”; susičiulbėti fam. „kedvesen elbeszélgetni, megegyezni”.

Hasonlítsuk össze e szavak stilisztikai minősítését más szótárakban.

9. táblázat

A DŽ₃-ban familiaritásként minősített szavak | Stilisztikai minősítés | DŽ₂ | LKŽ | ŠŽ bamb­linėti | fam. | jelölés nélkül | – bamblys 6. „kis, kövér, néha rosszcsont gyermek; alacsony, kövér ember” | fam. | jelölés nélkül | közny. bambùs, -ì | – | jelölés nélkül | pejor. bóba 2. „feleség, asszony” | közny. | közny. | pejor. 2 burbùlis, -ė 2. „kövérkés, kerek arcú” | fam. | jelölés nélkül | – móčia | jelölés nélkül, de megjegyzéssel: (durvábban, tiszteletlenül mondva) | jelölés nélkül, de megjegyzéssel: (kevesebb tisztelettel mondva) | jelölés nélkül, de megjegyzéssel: (durván beszélve) sėnis, -ė 3. „férj, feleség” | közny., tréf. | tréf. | öregasszony – pejor. öregember – közny., irón. susiburkuóti | fam. | jelölés nélkül | – susičiulbėti | fam. | jelölés nélkül | jelölés nélkül

172

Nyilvánvaló, hogy a DŽ₃ a familiárisnak tekintett szókészletben markáns stiláris különbségeket mutat, vö. susiburkúoti – bóba, susčiulbėti – móčia, burbùlis – sénis stb. Egyébként az igekötő nélküli burkúoti, čiulbėti, valamint az azonos jelentésű ulbėti stilárisan semlegesnek minősülnek a DŽ₃-ban. A bambùs, -ì; bóba; móčia; sénis, -ė szavak jelzett jelentéseiben az elutasító, durva, sértő értékelés dominál, amely a pejoratív szókészletre jellemző.

Összevethetjük azt is, hogy más szerzők mely szavakat tekintenek familiárisnak; például a házastársak megnevezésére használt bóba, patì, pàts szavakat J. Pikčilingis (1975: 12–13); az azonos jelentésű mamà, tévas alakokat K. Vosylitė (1995: 185); az -okas képző néhány származékát, konkrétan a klasiòkas szót K. Župerka (1983: 14) sorolja ide, és így tovább. A BŽ-ben ezek a házastársak megnevezésére szolgáló (a bóba kivételével) és más hasonló jelentésű szavak a „köznyelvi” minősítést kaphatnák, annál is inkább, mert a köznyelvi szókészletre gyakran jellemző a familiáris árnyalat. Így a fam. minősítés elhagyható lenne.

3.9. A DŽ₃ eufemisztikusan konnotált szókészleti rétege 11 szóból áll. Ezek főnevek: nelabàsis euf. „ördög”; pamatinė euf. „varangy”; piktàsis euf. „ördög, gonosz”; piktóji euf. „kígyó”; 1 skeltanagis euf. „ördög”; šnypštelė euf. „kígyó”. Az euf. minősítést viselő igék: 1 čiurinti közny. 2. euf. „vizel”; nusilengvinti 2. euf. „elvégezni a dolgát”; nusišlapinti euf. „vizeletet üríteni”, és ugyanebben a jelentésben šlapintis; tuštintis euf. „elvégezni a dolgát”.

Nézzük meg, hogyan minősítik stilárisan más források azokat a szavakat, amelyeket a DŽ₃ eufemizmusnak tekint.

10. táblázat

A DŽ₃-ban eufemizmusnak tekintett szavak | Stiláris minősítés | DŽ₂ | LKŽ | SŽ | 1 čiūrinti 2. „vizel” | közny. | minősítés nélkül | – | nusilengvinti 2. „elvégezni a dolgát” | euf. | minősítés nélkül | – | nusišlapinti | minősítés nélkül | minősítés nélkül | – | šlapintis | minősítés nélkül | minősítés nélkül | – | tuštintis | minősítés nélkül | euf. | –

Egyes szótárak ezt a szókészletet funkcionális, mások érzelmi szempontból jellemzik, megint mások stilárisan semlegesnek tekintik.

Az nusišlapinti, šlapintis, tuštintis szavak eufemizmusként való besorolása a megadott jelentésekben kétséges.

173

Az eufemisztikus lexikához sorolhatók az ördög alábbi megnevezései: kinšas, pikčius, pinčiukas (a DŽ₃ a köznyelvi szavak közé sorolja őket), raguótasis, ragùtis (lásd e cikk 2.2. részét) stb.

A halál megnevezésére használt eufemizmusok: gãlas, giltinė (a DŽ₃ konnotációmentesként tartja számon); paskutinióji (köznyelvi minősítést kapott) stb. A BŽ-ben euf. minősítést kaphatnának.

A szinonímián kívül a frazeológiai kapcsolatok is az eufemisztikus lexikához sorolhatók. Ha nem akarják kiejteni a mirti szót, azt mondják: Akis užmerkti (szó szerint: akis, „szemet”), Galvą padėti (szó szerint: „fejet letenni” [lefektetni, letenni]) (szó szerint: galvà, „fejet”), Vãlandos suskaitytos (szó szerint: „az órák megszámláltattak”) (szó szerint: valandà, „órát”) stb. Eufemisztikus frazeologizmusok konnotációját a DŽ₃ nem jelöli.

3.10. A kicsinyítő képzős szavak jelölésére a malon. és mžb. rövidítéseket használják. „A litván nyelv kicsinyítő képzős szavainak jelentős része a tárgyak objektív méretét (leggyakrabban kis méretüket) fejezi ki, és nincs bennük számottevő expresszivitási vagy emocionalitási árnyalat” (DLKG: 87). Ezért a DŽ₃-ben mžb. rövidítéssel jelölt lexikát e cikk nem tárgyalja.

A malon. jelentésminősítés 27 főnévnél szerepel. Például: bernelis malon. „fiatal, nőtlen férfi, legény”, valamint hasonló jelentésű a bernytis; mamà malon. „anya”; 2 mažùtėlis, -ė malon. „kisgyermek”; pùmpuras 3. malon. „kisgyermek”; pupùlis, -ė malon. „aprócska”; pupùtis, -ė malon. „aprócska, pupulis”; pùtė malon. „tyúk vagy más madár (rendszerint a gyermeknyelvben)”; sėsė malon. „nővér”; tėtė malon. „apa”; tėtis malon. „apa” stb.

Hasonlítsuk össze a malon. minősítéssel ellátott szavak jelölését más forrásokban.

11. táblázat

A DŽ₃-ben kedveskedőként minősített szavak | Stiláris jellemzés | DŽ₂ | LKŽ | ŠŽ | mamà | malon., megjegyzés (gyermekhez szólva) | közny. megjegyzés (gyermekhez szólva) | malon., gyermeknyelvi | 2 mažùtėlis, -ė | minősítés nélkül | – | bizalmas | pùmpuras 3. „kisgyermek” | bizalmas | malon. | – | pupùlis, -ė | közny., malon. | malon. | bizalmas | pupùtis, -ė | közny., malon. | malon. | – | pùtė | közny., malon. | malon. | gyermeknyelvi | sėsė | minősítés nélkül | minősítés nélkül | minősítés nélkül | tėtė | bizalmas | bizalmas | bizalmas | tėtis | bizalmas | bizalmas | bizalmas

174

Paprastai maloniniai žodžiai yra tam tikrų priesagų vediniai. DŽ₃ malonine reikšme apibūdinami nepriesaginiai žodžiai mamà, pùtė, tėtė, tėtis bei ne deminutyvinės priesagos vedinys pùmpuras. DŽ₂, LKŽ ir ŠŽ tėtė ir tėtis laikomi familiarais, tačiau analogiška reikšme mamà, sėsė familiaríos leksikos sluoksniui nepriskiriami. BŽ minėti žodžiai, išskyrus pùmpuras, galėtų turėti pažymą šnek. Beje, ar ne dažniau mažas vaikas yra vadinamas pipiru, tačiau pastarąją reikšmę šio žodžio DŽ₃ nepateikia. Vaikų kalbos žodžiai kùžė, kùzis (žr. šio straipsnio 2.1. dalį) ir kt. sutrumpinimu malon. nepažymėti, tačiau pùtė jau apibūdinamas malonine reikšme. Žodis 2 mažùtėlis, -ė turi pažymą malon., tačiau 2 mažýlis, -ė; 2 mažýris, -ė; 2 mažìulis, -ė DŽ₃ laikomi stilistiškai neutraliais, nors visų definicijos skamba vienodai „mažas vaikas“. Jeigu DŽ₃ išvardytieji žodžiai pateikiami be pažymų, nes stilistinis apibūdinimas yra parodytas reikšmės apibrėžime, tada nereikėtų sutrumpinimu malon. žymėti žodžio 2 mažùtėlis, -ė. Mažam vaikui pavadinti vartojami minėti žodžiai turi ir malonumo, ir mažumo reikšmes. Beje, tai pasakytina ir apie žodį sesėlė 1. mėb. malon. sesė. Tokių pavyzdžių galima pateikti ir daugiau.

A BŽ-ben a kicsinyítő képzős főnevek jellemzésekor el lehetne hagyni a kedveskedő és a becéző rövidítéseket, helyettük pedig a kicsinyítő képzőre utaló jelölést lehetne használni.

3.11. Megfontolandó a szemléletes szókészlet bemutatása. A DŽ₃ olykor a köznyelvi jelölést használja ennek megjelölésére, például: bindzinėti köznyelvi „munka nélkül lófrálni”; bìndzinti köznyelvi „lassan, lustán menni, vánszorogni”; 1 kìrsti 8. köznyelvi „valamit hevesen csinálni (menni, enni, muzsikálni, táncolni, esni stb.)”; máuti 4. köznyelvi „gyorsan futni, utazni”; šáuti 3. köznyelvi „gyorsan menni, futni, repülni” stb. A szemléletes szavakat olykor stilisztikailag semlegesnek tekintik, például: čiùožti 2. „menni, utazni”; dùmti 6. „gyorsan menni, futni, utazni”; rūkti 5. „gyorsan futni” stb.

Hasonlítsuk össze, hogyan jellemzik a szemléletes szókészletet más források.

12. táblázat

Szemléletes szavak

Stilisztikai jellemzés

DŽ₃

LKŽ

ŠŽ

bindzinėti

köznyelvi

jelölés nélkül

köznyelvi

bìndzinti

köznyelvi

jelölés nélkül

pejor.

čiùožti 2. „menni, utazni“

minősítés nélkül

minősítés nélkül

–

dùmti 6. „gyorsan menni, futni, utazni“

minősítés nélkül

minősítés nélkül

közny.

rūkti 5. „gyorsan futni“

minősítés nélkül

közny.

közny.

šáuti 3. „nagy lendülettel menni, futni, repülni“

minősítés nélkül

minősítés nélkül

közny.

175

Nyilvánvaló, hogy a felsorolt szavak konnotatívak. Minden olyan szót vagy jelentést, amely nem tartozik a lexika semleges rétegéhez, bizonyos stilisztikai minősítésekkel kellene jellemezni (Paulauskas 1974: 46). A képi lexika LKŽ-beli bemutatásának problémáját K. Vosilytė vetette fel (1995: 185). A vaizd. rövidítést K. Pakalka használta a daugėliški nyelvjárás beszédigéinek szótárában (1995: 205–216).

A šnek. minősítés a funkcionális konnotáció jelölésére szolgál. A képszerű lexika az érzelmi-expresszív lexika egyik válfaja (Pikčilingis 1975: 53). Következésképpen a képszerű szavakat nem kellene a BŽ-ben a šnek. rövidítéssel jelölni. E lexika bemutatásának egyik lehetséges módja a vaizd. rövidítés használata volna. De érdemes-e bevezetni ezt a minősítést?

4. Anélkül, hogy megismételnénk a lexika egyes rétegeiről elmondottakat, a következők állapíthatók meg:

– A BŽ-ben csökkenteni kellene az érzelmi-expresszív, különösen a pejoratív lexika mennyiségét (mind a bizonyos rövidítésekkel jelölt, mind a DŽ₃-ban konnotáció nélkülinek tekintett szavakét);

– Sok olyan szó stilisztikai jellemzésének, amelynek ténylegesen expresszív árnyalata van, és amelyet fel kell venni a BŽ-be, a DŽ₃-hoz képest változnia kellene;

– A BŽ bevezetőjében a stilisztikai minősítéseket informatív módon kellene magyarázni, vagyis nem egyetlen szóval meghatározni, és példákat is lehetne adni: pejor. – pejoratív jelentésű szavak vagy kifejezések, amelyeket egy személy, tárgy vagy jelenség lekicsinylésére, megvetésére használnak, például gremėzdas stb.

– A BŽ-ben a következő stilisztikai minősítések használhatók:

šnek. – a köznyelvi beszélt nyelv olyan szava vagy kifejezése, amelyet hétköznapi, nem hivatalos beszédben, a beszédpartnerrel kötetlenül, fesztelenül érintkezve használnak. Ezzel a minősítéssel az érzelmi-expresszív árnyalat nélküli szavakat kell jellemezni. Például: adata (1) 3. šnek. „injekció, beszúrás, kifordított oldal”⁸; bėgis (2) 4. šnek. „jármű hajtóműve” stb.; A beszélt nyelvhez tartoznak a gyermeknyelvi szavak is, amelyeket néha a felnőttek is használnak. Például: atià jst. šnek. „viszontlátásra” (búcsúzáskor);

flk. – folklór; ezzel a minősítéssel a szóbeli népköltészetben használt szavakat és kifejezéseket kell jelölni. Például: 1 nókti (1) 3. flk. „hervadni”; 2 svėčias, -ià (4) flk. „idegen” stb.

Az érzelmi-expresszív lexika jellemzésére:

dem. – kicsinyítő képzős alakok; ezzel a jelöléssel azokat a szavakat jellemezzük, amelyek ugyanazt vagy ugyanolyan fajtájú dolgot jelölnek, mint az alapszavak, de a kicsinyítés és a kedvesség jelentésárnyalatát is hordozzák. Pl.: mergėlė (2) 1. dem. „fiatal, nem férjezett nő, lány”; motulė (2) dem. „anya” stb.

⁸ A definíciókat a DŽ₃-ból vettük át, de ez nem jelenti azt, hogy a BŽ-ben ne változnának. Egyébként a jelentések közlésének sorrendje stb. változhat.

176

euf. – eufemizmusok; durva vagy kellemetlen szavak helyett használt enyhébb, semleges szavak vagy kifejezések. Pl.: nelabasis fn. euf. „ördög”; akis užmerkti (euf. mirti) stb.

juok. – tréfásan, kedvesen évődve mondott, nem sértő szavak vagy kifejezések, amelyek célja a címzett megnevettetése. Pl.: smegeninė (2) 2. juok. „fej”; Ne iš tos operos (juok. a témától eltérően beszélőnek mondják) stb.

iron. – ironikus szavak vagy kifejezések, amelyeket gyakran valódi jelentésükkel ellentétes értelemben használnak, és csípős, gúnyos, élcelődő árnyalatuk van. Pl.: griežtinėlė (2) 2. iron. „válogatott emberek”; Gausi iš žąsino avižų (iron. semmit sem kapsz) stb.

menk. – pejoratív jelentésű szavak vagy kifejezések, amelyeket emberek, tárgyak vagy jelenségek leértékelésére, lekicsinylésére használnak. Pl.: gremėzdas (2) menk. 1. „ormótlan tárgy, lom, ócskaság”, 2. „ügyetlen ember, tuskó”; lãkti 2. menk. „inni, vedelni” stb.

vulg. – vulgáris, azaz durva, obszcén szavak vagy kifejezések, amelyek kulturált környezetben nem használhatók; gyakran a nemi szervek, a fiziológiai folyamatok stb. közvetlen megnevezései. Pl.: pãpas (2) vulg. 1. „mell”; šūdas (1) vulg. „széklet” stb.

– A káromkodások, káromkodó szavak jelölésére azt javasoljuk, hogy a konkrét példa után szerepeljen a (káromkodás) megjegyzés. Pl.: Kad tu išpustum! (káromkodás); Kad tu nusprogtum! (káromkodás) stb.

Beérkezett: 1999. 05. 12.

RÖVIDÍTÉSEK

BŽ – A köznyelvi litván nyelv szótára

DŽ(k) – a DŽ₃ számítógépes változata

VDU – a Vytautas Magnus Egyetem szövegkorpusza

až – címszó

d. – népdalból származó szó, kifejezés vagy mondat

dem. – kicsinyítő képzővel ellátott alak

dz. – dzsuk nyelvjárási

euf. – eufemizmus

fam. – bizalmas

flk. – folklór

iron. – ironikus

jst. – indulatszó

juok. – tréfásan, viccelődve

malon. – kedveskedő

menk. – pejoratív

mžb. – kicsinyítő

niek. – pejoratív

prk. – átvitt jelentés

177

ryt. – kelet-felvidéki; šnek. – köznyelvi szó; tarm. – nyelvjárási; vaik. – gyermeknyelvi szó; vaizd. – szemléletes; vak. – nyugat-felvidéki; vulg. – vulgáris; žem. – žemait nyelvjárási

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

DLKG: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997.

DŽ₁: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1954.

DŽ₂: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mintis, 1972.

DŽ₃: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

KTŽ: Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa, 1990.

LKE: Lietuvių kalbos enciklopedija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1999.

LKŽ I–XIX: A litván nyelv szótára 1–2, Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956–1962, 7–9: Mintis, 1966–1973; 10–15: Mokslas, 1976–1991; 16–17: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1995–1996; 18–19, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 1997–1999.

Oxford Advanced Learner’s Encyclopedic Dictionary, Oxford University Press, 1995.

Pagrindai 1998: Bendrinės lietuvių kalbos žodyno pagrindai ir principai [rankraštis].

Pakalka K. 1995: Daugėliškio tarmės kalbėjimo veiksmažodžių (Verba Dicendi) žodynėlis. – Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 205–217.

Paulauskas J. 1974: Aktualios leksikos norminimo problemos ir žodynas. – Kalbos kultūra 27, 40–49.

Pikčilingis J. 1975: Lietuvių kalbos stilistika 2, Vilnius: Mokslas.

Robert P. Le petit Robert, Paris: Le Robert, 1990.

ŠŽ: Lyberis A. Sinonimų žodynas, Vilnius: Mokslas, 1980.

Thésaurus Larousse, 2^e. kiadás, Larousse, Paris, 1992.

Vosylūtė K. 1995: Stilistinis žodžių apibūdinimas „Lietuvių kalbos žodyne“. – Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 180–186.

Župerka K. 1977: Praktinė stilistika, Vilnius, Lietuvos TSR Aukštojo ir specialiojo vidurinio mokslo ministerijos Leidybínė redakcinė taryba.

Župerka K. 1983: Lietuvių kalbos stilistika, Vilnius: Mokslas.

A köznyelvi és érzelmi-expresszív lexika problémái

Összefoglalás

A tanulmány a lexika stilisztikai leírásának problémáival foglalkozik a A mai litván nyelv szótára (DML) (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas) című műben. Javaslatokat is tesz a lexika bemutatására a A standard litván nyelv szótára (DSL) (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas) című műben.

178

A DML-lel összehasonlítva a DSL-ben csökkenteni kell az érzelmi és expresszív lexika elemeinek számát, különösen a menk. (angol derogatory, pejoratív) címkével ellátottakét; számos, expresszív árnyalatú szó stilisztikai leírását pedig módosítani kell.

A stilisztikai címkézés javítására több javaslat is született, nevezetesen: a DSL-ben el kell hagyni a d. (dal; angol song), fam. (bizalmas – angol familiar, informális), malon. (kedveskedő – angol ameliorative), niek. (pejoratív – angol pejorative) címkéket; be kell vezetni egy új, dem. (kicsinyítő – angol diminutive) címkét; a vulg. (vulgáris – angol vulgar) címkét pedig csak fiziológiai folyamatokra és nemi szervekre utaló szavak esetében szabad használni.

179