ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLII (2000)

Asta RY KLIENĖ

Litván Nyelvi Intézet, Vilnius

ÚJ INVARIÁBILIS SZAVAK A MAI LITVÁN NYELVBEN

1. Bevezetés

A litván nyelv változatlan főneveiről¹ a nyelvtanok meglehetősen röviden szólnak (LKG 1965: 169; DLKG 1994: 82); a tankönyvekben többek között az szerepel, hogy ezek „más nyelvek szavai” (Jakaitienė ir kt. 1976: 60), és hogy „a más nyelvekből származó szavaknak csupán kis része marad változatlan a litván nyelvben” (Jakaitienė 1980: 64).

Ennek valószínűleg az az oka, hogy a litván nyelvben általában kevés a változatlan főnév: a DŽ₃ 46-ot, a TŽ pedig 267-et sorol fel². Ezt a főnévcsoportot azonban nem szabad lezártnak tekinteni, mivel az utóbbi időben a litván nyelvben új változatlan szavak figyelhetők meg – nemcsak kölcsönszavak, hanem a litván nyelvben meglévő szóalkotási elemekből képzettek is.

Annak megválaszolására, hogy milyen szavakról van szó, miért éppen ezek a szavak változatlanok a litván nyelvben, valamint hogy mennyi van belőlük, a tanulmány a következő kérdéseket tárgyalja: a szótárakba (DŽ₃ és TŽ) felvett változatlan szavak eredete és tematikus csoportjai; az új kölcsönszavak hajlama arra, hogy a litván nyelvben változatlanok legyenek; a nem litván prepozíciós elemek önálló, változatlan szóként való használatának esetei, valamint a litván szimbolikus változatlan nevek.

2. A szótárakban rögzített változatlan szavak eredete és tematikus csoportjai

A szótárakban szereplő, a litván nyelvben változatlan szavak eredetének elemzése azt mutatja, hogy legtöbbjük a francia nyelvből származik. Ezek több mint egyharmadát teszik ki

¹ A litván nyelv szavainak nem tekintjük, és a tanulmányban nem tárgyaljuk azokat az idegen szavakat, amelyeket litván nyelvű szövegekben használnak, de fonetikailag és morfológiailag még nem alkalmazkodtak a litván nyelvhez. Ezek a nem litván írásmódú szavak, az úgynevezett idézetek, például: credo, reggae, rave, ravioli, mozzarella stb., továbbá az eredeti nyelven írt személynevek és nem litván szimbolikus nevek.

²A DŽ₃ és a TŽ nem teljesen következetesen tünteti fel a változatlan szavakat: a TŽ a görög ábécé 17 betűjének nevét sorolja fel (összesen 24 van), egyes zenei műszavak változatlan szavak (pl. trio), másokat idézetként közöl (pl. solo), míg a DŽ₃ a solo szót változatlan főnévnek tekinti stb. A TŽ-ben ezenkívül nincs utalás arra, mely szavak minősülnek változatlannak, ezért a 267-es szám csupán hozzávetőleges. Ez azonban csaknem megegyezik a más forrásokban közölt számokkal (vö. Pakerys 1991: 91).

22

az összes változatlan szó közül. Sok változatlan szó olasz, latin és görög nyelvekből származik. Néhány az angol, kínai, spanyol, arab, japán és német nyelvből került át. Huszonhárom nyelvből egy vagy két változatlan szó került a litván nyelvbe, például: kakadu (maláj), mango (tamil), moa (maori). Néhány olyan változatlan főnév is van, amely helynevekből vagy személynevekből, azaz tulajdonnevekből származik, például: bordo (egy francia város nevéből), galifė (egy francia vezetéknévből), makao (egy kínai város nevéből) stb. A változatlan szavak eredet szerinti százalékos megoszlása az 1. ábrán látható. A tulajdonnevekből származó szavakat azokhoz a nyelvekhez sorolják, amelyekben az adott neveket használják.

1. ábra A változatlan szavak eredet szerinti megoszlása

A francia eredetű változatlan szavak magas aránya azt mutatja, hogy a változatlan litván szavak csoportjának bővülésére a francia jövevényszavak jelentik a legnagyobb veszélyt. Változatlan formájuk megszilárdulásához hozzájárul, hogy e francia szavak többségének hangsúlyos a végződése, amelyet különösen nehéz ragozhatóvá alakítani, mert ez rendszerint a hangsúly helyének megváltoztatását is igényli. Ezen az alapon – a szóvégi hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók szerint – osztályozzák a változatlan szavakat a nyelvtanok is (vö. LKG 1965: 169; DLKG 1994: 82).

A szótárakban rögzített változatlan főnevek vizsgálatából kiderül, hogy meglehetősen világos tematikus csoportokat alkotnak: a görög ábécé betűi, például: alfa, beta, gama; ruházat és szövetek, például: buklė, manto, mini; élelmiszerek és ételek, például: mango, piurė, ragu; gazdasági szakkifejezések, például: damno, marko, stormo; zenei kifejezések és hangjegyek, például: solfedžio, skerco; do, re, mi; személymegnevezések és címek, például: efendi, frau, ledi, madam, maharini, mesjė, mis, ševaljė; táncok, például: ča-ča, lansjė, tango; nyelvek, például: hindi, jidiš, koinė; pénzek, például:

23

dziao, ekiu, su, játékok és sportágak, például: džiudo, karate, domino, loto, makao megnevezései (lásd 2. ábra).

2. ábra A változatlan szavak tematikus megoszlása

A legnagyobb csoportot a 24 szót magában foglaló görög betűnevek alkotják, amelyeket a litván nyelvben egyezményesen változatlannak tekintenek. Ennek a csoportnak és a hangjegyek nevei csoportjának körülhatároltsága arra enged következtetni, hogy bizonyos változatlan szócsoportok egyszerre kerültek be a litván nyelvbe, és új típust hoztak létre a litván nyelvben használt szavak között. A kiemelt tematikus csoportok azt is mutatják, hogy az említett területek szavai hajlamosak leginkább változatlanul maradni a litván nyelvben.

3. Új jövevényszavak³ (főnevek) elemzése a ragozhatóság szempontjából

Az új jövevényszavakat (főneveket) ragozhatóságuk szempontjából három csoportra oszthatjuk: 1) ragozhatók; 2) ragozott és változatlan alakban egyaránt használtak; 3) változatlanok.

Az első csoportot azok az új litván főnévi jövevényszavak alkotják, amelyek rögtön ragozható szavakká váltak, például: auditas, serveris, singlas, trileris. Ez a legnépesebb csoport.

³ Az új jövevényszavakról szóló részben az Új jövevényszavak kartotékára támaszkodunk, amelyben a periodikákból származó jövevényszavakat gyűjtik (összeállítója Jurga Girčienė).

24

A második köztes, vagyis átmeneti csoportba azok a főnevek tartoznak, amelyeket változatlan és ragozott szóként is használnak, például: fines és finesas, karaoke és karaoke, kivi és kivis.

A harmadik csoportba azok a szavak tartoznak, amelyek minden feljegyzett esetben változatlan alakban fordultak elő, például: džakuzi, fondiu, grafiti, šou.

E csoportok százalékos arányát a 3 pav. szemlélteti.

3 pav. Az új jövevényszavak csoportjai ragozhatóságuk szerint

A legkisebb a középső, vagyis átmeneti szócsoport. Ezek olyan jövevényszavak, amelyeket ragozott és változatlan szóként is feljegyeztek. Minden esetet külön kell megítélni, de a ragozott változat megléte arra enged következtetni, hogy e csoport szavai idővel ragozottá válnak. Már vannak példák arra, hogy egyes más nyelvekből átvett szavak, még ha a magyar szótárakba változatlan alakban kerültek is be, idővel mégis alkalmazkodtak a litván nyelv morfológiájához. Például az 1936-os „Tarptautinių žodžių žodynas” (Idegen szavak szótára) változatlanként tartalmazta a következőket: kakao, kolibri, viski, az 1969-es és 1985-ös kiadásban azonban már ragozottak: kakava, kolibris, viskis (vö. Balkevičius 1976: 23).

Ezt az állítást a vizsgált adatok is alátámasztják: az átmeneti csoportba két olyan szó került, amelyeket a szótárak változatlan alakúként tartanak számon: spageti (TŽ 1985: 459), például: tikri spagečiai gali būti tik Italijoje LR, valamint želė (DŽ₃ 1993: 952, TŽ 1985: 520), például: ž aizdas pradėkite gydyti žele L, želėje yra dermolipidų L. Az utóbbi szó ragozását talán jelentésének kibővülése is elősegítette: korábban csak a konyhaművészet területén használták, ma pedig orvosi és kozmetikai szakkifejezés.

Azt, hogy a ragozott alak mégis hajlamos kiszorítani a változatlant, az említett spageti használatát szemléltető példák elemzése mutatja. Az új jövevényszavak adatbázisában négy változatát jegyezték fel: a spageti az esetek 24%-ában, a spagetti 5%-ában, a spaghetti 30%-ában, a ragozott spagečiai pedig a szó összes előfordulásának 41%-ában szerepel.

25

A kizárólag változatlan alakban feljegyzett új jövevényszavak harmadik csoportja (amint azt a 3 pav. mutatja) az új jövevényszavak 6%-át teszi ki. E főnevek 24%-át azonban mindössze egyetlen alkalommal jegyezték fel, például: kombi, bagi, bonus, izaiko, todi. Ezek sajátos, egzotikus szavak, nagyon speciális jelentéssel, amelyeket szűk kontextusban használnak. Az is fontos, hogy az új, változatlan jövevényszavak 63%-a (az egyszer feljegyzetteket leszámítva) olyan szó, amelynek végződésében hangsúlyos magánhangzó áll.

Az új változatlan szavak – akárcsak a szótárakba felvettek – igen hasonló tematikus csoportokba sorolhatók. Az új változatlan szavak legnépesebb tematikus csoportját a keleti harcművészetek elnevezései alkotják, például: aikido, bušido, džiu džitsu, hyohushinkai, kung-fu, reiki, tai-chi, taikvondo. Ezt követik az ételek nevei, például: barbekiu, charakiri, čiuno, fondiu, fri, tažin; a játékok és sportágak nevei, például: bingo, lego, pačinko, polo; az öltözékek és szövetek nevei, például: boa, flokati, paero, pikė, csoportja (lásd 4 pav., és vö. a 2 pav.-val).

4 pav. Az új változatlan jövevényszavak tematikus megoszlása

A 2. és a 4. ábrát összehasonlítva látható, hogy jelentős részt képviselnek az ételek, a játékok és a sportágak (ide tartozik a keleti harcművészetek csoportja is), valamint az öltözékek és szövetek elnevezései. Ez utóbbi csoport szavait a lexikográfusok általában „rendkívül mozgékonynak” nevezik (Sabaliauskaitė 1995: 100).

Ezeknek az új változatlan jövevényszavaknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy bővítsék a litván nyelv változatlan szavainak csoportját. Két dolog azonban fontos: egyrészt viszonylag kevés van belőlük, másrészt e jövevényszavak némelyikét egyáltalán új litván szavak váltják fel (például: fri – bulvių lazdelės, darts – smigis).

Az utóbbi évek nyelvhasználati tényei tehát megerősítik azt az állítást, hogy a más nyelvekből származó szavak közül csak kevés marad változatlan a litván nyelvben. Emellett jelenleg különösen kevés a francia eredetű jövevényszó, pedig ez a nyelv adta a litvánnak a legtöbb változatlan szót.

26

Ez a kutatás egy másik fontos jelenségre is fényt derített: még néhány, ragozhatatlanként meghonosodott szót is ragozott alakban használnak.

4. A nem litván prepozicionális elemek ragozhatatlan szavakkal való fordítása

A mai litván nyelvben, amely megőrzi a szavak ragoztatására irányuló általános tendenciát, egy új – paradox és ezzel az általános tendenciával ellentétes – jelenséggel találkozunk: a nem litván prepozicionális elemeket ragozhatatlan szavakkal fordítják.

A ragoztatásra irányuló tendenciát az új jövevényszavaknak ragozás szempontjából már tárgyalt vizsgálata szemlélteti, míg a ragozhatatlan szavaknak magában a litván nyelvben való megjelenését a nem litván prepozicionális elemek használatának néhány esete mutatja: ragozhatatlan szavakkal történő fordításuk (retrostilius – retro, videotechnika – video; ekstraklasė – ekstra), valamint minőséget jelölő nem litván elemek melléknévi használata (super veislė, ekstra atvejis, top 50).

Jól ismert, hogy a nem litván prepozicionális elemeket „a litván nyelvben önmagukban nem használják” (RS 1992: 53), és nem írják külön az általuk általánosított szótól. Az ajánlás egyértelmű, ezért érthetetlennek tűnik e hibák állandó ismétlődése és nagy száma. A szabályoktól való ilyen eltéréseket szintén kétségtelenül helyesírási hibának tekintik (lásd Keinys 1975: 40).

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a nem litván prepozicionális elem nem valamely jellemző szóval külön írva szerepel, hanem önmagában áll, például: Ezután – váratlan ugrás a fényképezéstől a v i d e o KB területére; Jelenleg mindenütt a hollywoodi dominanciát tapasztaljuk – a moziban, a televízióban, a v i d e o KB terén; T e c h n o – az új generáció kulturális felvillanása R; vagy utópozícióban használják, például: A tevékenység eredményei technikai (a u d i o, v i d e o, számítógépes) vagy egyéb manipulációkban mutatkoznak meg Š; Leginkább dokumentumfilmeket (mozifilmeket és v i d e o) sugároz a televízió ŠA.

Egyrészt nem lehet őket helyesírási hibának tekinteni, másrészt látható, hogy a nem litván elemek az összetett szó helyett állnak, és vagy teljesen helyettesítik azt, vagy tágabb jelentésűek; például a Kai t e c h n o kopė į topus žodis techno mondatban a techno szó „technózenét” jelent; a Taisome a u d i o, v i d e o, kompiuterius ir kt. rekl., audio ir video hirdetésben az audio és video „audiotechnikát”, illetve „videotechnikát” jelent, a video szót pedig a Štai kodėl aš taip domiuosi v i d e o N mondatban mind egy bizonyos technikai, mind egy művészeti ágazatként lehet értelmezni.

A jellemző szó nélkül álló nem litván elemek közül gyakoriságával a video elem tűnik ki, amelyet két jelentésben is használnak: 1) egy bizonyos művészeti irány általános jelentésében, például: Jelenleg Renja Leino a művészet és a kommunikáció (tánc, dráma, v i d e o, költészet stb.) intézetében tanít Turku városában ŠA; valamint 2) a videóberendezés és videotechnika jelentésében, például: Javítunk a u d i o-, v i d e o- és számítógépeket stb. rekl.

Ragozhatatlan szóként próbálják használni a zenei és divatstílusokat jelölő nem litván elemeket, a pop és techno szavakat, amelyek e stílusok neveiként szerepelnek. Ez utóbbi esetében még elég aktívan verseng egymással két változat – prepozicionális elemként,

27

pl.: Csaknem egy éve alakult meg a „Dūžiai” technozenerajongó-klub Mk; Az ilyen szabású nadrágok rugalmas, a test formáját kiemelő technoanyagból készülnek S, és változatlan szóként, például: Ez a techno, amelynek számos irányzata van LA; [...] a techno pedig közelebb viszi az embert a technikához, a számítógépekhez és a virtuális világhoz LA, mintha a már meghonosodott countryhoz igazodnának, például: [...] szombat délután népszerű tánczene és country szólt KV; [...] előbb vagy utóbb a country bekopogtat az ajtódon C, valamint az elterjedt retrohoz, például: A Vilniaus utcai fiú pontos vokális dimenziót ad a retrooperának [...] LR; Nagyon divatosak továbbá az elöl gombos, kissé testhezálló, mély háromszög alakú kivágású retro kardigánok L. Két alakja – ragozható és változatlan – van a popnak. Ebben az esetben azonban a ragozható és a változatlan alak nem egyenértékű: a ragozható alak, a popsas (gyakran – popsiukas) pejoratív árnyalatú, és nem képes felülmúlni a változatlan pop alakot, vö.: Új stílussal próbálkozott – pop [...] KV; Nem akarok különbséget tenni a pop- és a rockzene között, Dima pedig még túl kicsi ahhoz, hogy maga gondoskodjon az értékes zenéről, és megkülönböztesse a könnyű „popsiukastól” TV.

A reklámok és hirdetések szövegeiben megfigyelhető, hogy a különlegességet és a minőséget kifejező elemeket változatlan melléknévként használják, például: ultra vad stílus P, szuper sportmotor M, szuper reklám R, expressz ebéd LR, extra hirdetés – 8 órán belül rekl.

Ehhez a csoporthoz kapcsolódik az új top elem is, amelyet „legjobb”, „legnépszerűbb” vagy „legkelendőbb” értelemben használnak nemcsak a zene és a divat területén, hanem például a korszerű felújítási divatokról szólva is, például: top 10, mi divatos ma I, sőt ilyen képzett alakokban is: ekstop – 10 dolog, amelynek ideje búcsút mondani – már kimegy a divatból I, illetve játékokkal kapcsolatban, például: Összeállítjuk a játékok top 20-as listáját intern. A top azért került a változatlan, melléknévi funkcióban használt elemek csoportjába, mert a változatlan top és a ragozható topas használati eseteinek összevetése azt mutatja, hogy főnévként, „bizonyos legjobbak vagy leggyakoribbak listája” értelemben a ragozható topas szót használják, míg melléknévi funkcióban a változatlan top szerepel, és leggyakrabban számokkal áll: top 10 (a legjobbak tízes listája), top 20, top 50 stb.

Az idegen elemek melléknévi használata és a változatlan melléknevek teljesen új jelenségnek tűnnek a litván nyelvben, a TŽ-ben szereplő változatlan főnevek közül azonban a maksi, midi és mini gyakrabban használatos melléknévi, mint főnévi funkcióban. Ez különösen a minire igaz, például: motorosok mini-találkozói Suvalkijában R; a „Džeinė Eir” tévés minisorozat TVA; A könnyűipar legjobb termékeinek díjára továbbá [...] a „Sparta” is jelölést kapott női felsőruházati mini kollekciójáért LR.

A legkevésbé hajlamosak változatlan szóvá válni a fajtát jelölő idegen elemek, például a bio-, kardio- stb. Ezek mindig az általuk jellemzett szóval együtt szerepelnek, és ha külön írják is őket, csak olyan esetekben, amelyeket helyesírási vagy legalább korrektúrahibának lehet tekinteni.

28

5. Ragozhatatlan litván szimbolikus elnevezések

Bár a cégnevek alkotásának szabályai nem teszik lehetővé „morfológiailag meg nem formált (végződés nélküli) szimbolikus nevek létrehozását” (Firmų vardų darymo taisyklės 1997: 46), mégis sok ilyen név létezik. A „Visa Lietuva ‘98” vállalati katalógusban szereplő, A betűvel kezdődő 1840 litvániai cég szimbolikus neve közül 12% változatlan. A változatlan nevek csoportjainak arányát az 5. ábra szemlélteti.

5. ábra Változatlan szimbolikus cégnevek

A más országokban is előforduló cégneveket, az egyes betűk és számok rövidítéseit – például „A 3”, „3 G. K”, „AZ” –, a latin, olasz és más nyelvű kifejezéseket – például „Animus novandi”, „Ave vita” –, a litván nyelvben már létező változatlan szavakból alkotott neveket – például „Amplua” –, valamint az önálló szóként használt idegen prepozíciós elemeket – például „Auto”, „Auto jums”, „Auto Sabina” – figyelmen kívül hagyva a nevek mintegy 7 százaléka (az összes 1638-ból) mesterséges, változatlan szó, például: „Albo”, „Amko”, „Arvi”, „Asko”.

A változatlan szimbolikus nevek mellett megjelenik a változatlan szavak keletkezésének egy másik módja is – a szó rövidítése változatlan szóvá, amelyet így is meghatározhatunk: a nevet, többnyire szimbolikus nevet, egy hosszú szóból úgy képezik, hogy annak első részét hagyják meg.

A „Respublika” napilap egyik mellékletét, amelynek teljes címe így hangzik: „A „Respublika” és az Európai Bizottság litvániai küldöttségének közös projektje”, rendszerint egyszerűen „Euro” néven emlegetik, és ez a név szerepel az újság címében is.

29

A mellék rovatainak címei a ragozhatatlan euro szóval készülnek, például: Euro faktas, Euro laiškas. Az „Ekonomija” üzlethálózat nevében grafikailag elkülönítik a szó első részét, az Eko elemet, amelyet a reklámban önmagában használnak: pirk „Eko“, geriausios Kalėdų dovanos „Eko“ rekl. Az „Ei, labas” folyóiratban az autókkal — azok eladásával, vásárlásával és alkatrészeivel — foglalkozó rovat címe „Auto”⁴.

Az utóbbi jelenségre több példát is hozhatunk arra, hogyan rövidülnek le ugyanilyen módon nem szimbolikus, hanem közszavak. Egy ilyen példa, amelynek már nemcsak elterjedni, hanem szótárakba is bekerült (Rudaitienė, Vitkauskas 1998: 50) – a demo, amely a demonstracinis melléknévből keletkezett, például: Tai programos demo versija! számítógépes szakmai nyelv; mások egyelőre csak néhány alkalommal dokumentáltak: repro (a reprografijos szóból), például: Visos repro paslaugos rekl.; Repro įranga: spalvų skaidymui, skenavimui, kontroliniam spaudui rekl.; toto (a totalizatorius szóból), például: TOTO – tai Formulės 1, krepšinio, futbolo, ledo ritulio varžybų totalizatoriai intern.; Tai TOTO apie 1998–1999 metų Europos krepšinio klubinių komandų taures intern. ir info (az informacija szóból), például: Šiek tiek info apie mane internet; Originalią info rasite itt, internet.

Hogyan kell megítélnünk az ilyen nyelvi tényeket? És mik ezek: rövidítések, ragozhatatlan szavak? Valószínűleg mégis a kölcsönszavak egy újabb típusáról van szó: olyan szavakról, amelyek abban a formában kerülnek a litván nyelvbe, ahogyan az adott nyelvben használják őket.

5. Következtetések

A DŽ₃ és a TŽ adatai szerint a litván nyelv legtöbb ragozhatatlan szava a franciából származik (39%), jelentős részük olaszból (11%), görögből (10%) és latinból (10%) került át. A legnagyobb tematikus csoportot a görög betűk nevei alkotják (9%); a szövetekkel és ruházattal kapcsolatos szavak (7%), valamint az élelmiszerek és ételek, a gazdaság és a zene területének szavai (egyenként 6%) szintén jelentős csoportokat alkotnak.

A jelenleg a litván nyelvbe bekerülő főnévi kölcsönszavak közül a dokumentált esetekben 6%-nak van ragozhatatlan alakja. A legnagyobb tematikus csoportot itt a keleti harcművészetek nevei alkotják (12%); emellett elkülöníthetők az élelmiszerekkel (9%), a játékokkal és sporttal, valamint a ruházattal és szövetekkel kapcsolatos tematikus csoportok (egyenként 6%). Az új kölcsönszavak mintegy 3%-a átmeneti csoportot alkot: ragozott és ragozhatatlan alakban egyaránt használatos. A litván ragozhatatlan főnevek csoportját ténylegesen bővíteni képes szavak száma azonban kisebb: a 6% egyes szavai

⁴ Bár e cikk elején elhatárolódtunk a nem litván írásmódú idegen szavaktól, az ilyen rövidítés példájaként megemlíthető a „Cosmopolitan” című, litván nyelven megjelenő folyóirat is, amelyet a köznyelvben kosmo néven emlegetnek. A folyóirat rovatait pedig nem egyszerűen litván szavakkal nevezik el, hanem a cosmo: cosmo testas, cosmo karjera, cosmo tyrimas, cosmo dieta, cosmo kūnas, cosmo sveikata, cosmo plaukai, cosmo grožis, cosmo profilis, cosmo interviu, cosmo viršelis, cosmo laiškai, cosmo pažintys, cosmo polemika, cosmo mugė, cosmo interjeras ir cosmo apie viską, cosmo pristato előtaggal, és így tovább.

30

a szavak közül egyesek csak egyszer fordulnak elő, másokat pedig teljesen litván megfelelőkkel helyettesítenek. Ráadásul jelenleg különösen kevés a franciából átvett kölcsönszó, noha ez a nyelv adta a litvánnak a legtöbb ragozhatatlan szót.

A mai nyelvhasználat tényei megerősítik azt az állítást, hogy a más nyelvekből származó szavak közül csak kevés marad ragozhatatlan a litván nyelvben. Ezért tűnnek logikátlannak és paradoxnak az új jelenségek: a nem litván prepozíciós elemek önálló, ragozhatatlan szóként való használata, a hosszú szimbolikus nevek ragozhatatlan szóvá rövidítése, valamint ragozhatatlan szimbolikus nevek alkotása. Ennek elsődleges oka a precedens lehet: a litván nyelvben már vannak ragozhatatlan szavak, és ezeket természetesnek tekintik. Egy másik fontos tényező az lehet, hogy a ragozhatatlan szavak idegenszerűsége egyszerűen nem érzékelhető eléggé – a számuk növekedésével természetesnek kezdik tekinteni őket a litván nyelvben.

Úgy tűnik azonban, hogy a meggyőzőbb ajánlások és annak határozottabb magyarázata, hogy a ragozhatatlan főnevek és melléknevek idegenek a litván nyelvtől, ezért kerülendők, támogatnák a nyelvrendszer szavak ragozására irányuló tendenciáját, és megakadályoznák a ragozhatatlan szavak csoportjának jelentős bővülését. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a litván nyelven belül alkotott ragozhatatlan szavak homályos és bonyolult kérdésére.

Beérkezett: 1999. 05. 25.

FORRÁSRÖVIDÍTÉSEK

C – „Cosmopolitan”

I – „Ieva”

intern. – internet

KB – „Kultūros barai”

komp. pr. – számítógépes programok

KV – „Kalba Vilnius”

L – „Laima”

LA – „Lietuvos aidas”

LR – „Lietuvos rytas”

M – „Mobilis”

Mk – „Moksleivis”

N – „Nemunas”

P – „Panelė”

R – „Respublika”

rekl. – reklám

S – „Stilius”

Š – „Švyturys”

ŠA – „Šiaurės Atėnai”

TV – „Tavo vaikas”

TVA – „TV antena”

31

LITERATŪRA

Ambrazas V. 1976: [Diskusijos]. – Mūsų kalba 4, 31.

Balkevičius J. 1976: Nelinksniuojamųjų daiktavardžių giminė. – Mūsų kalba 4, 21–23.

DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994.

DŽ₃ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

Firmų vardų darymo taisyklės – Valstybės žinios, 1997 11 26, Nr. 107–2711, 46.

Jakaitienė E. 1980: Lietuvių kalbos leksikologija, Vilnius: Mokslas.

Jakaitienė E. ir kt. 1976: Jakaitienė E., Laigonaitė A., Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius: Mokslas.

Keinys S. 1975: Tai ne korektūros klaidos! – Kalbos kultūra 28, 36–42.

LKG – Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis, 1965.

Pakerys A. 1991: Tarptautinių žodžių kirčiavimas, Kaunas: Šviesa.

RS – Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba, Vilnius: Mokslas, 1992.

Rudaitienė V., Vitkauskas V. 1998: Vakarų kalbų naujieji skoliniai, Vilnius: Enciklopedija.

Sabaliauskaitė D. 1995: Vokiškos kilmės drabužių ir apavo pavadinimai lietuvių kalboje. – Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 100–120.

TŽ – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija, 1985.

NEW UNINFLECTED WORDS IN MODERN LITHUANIAN

Summary

There are not so many uninflected words (nouns) in the Lithuanian language: DML (1993) gives 46 items, Dictionary of International Words (DIW) (Tarptautinių žodžių žodynas) – 267 items. Borrowings from French, Italian, Greek and Latin make up the largest part of these uninflected words. The names of the Greek alphabet letters, as well as words referring to fabrics and clothing, foodstuffs and dishes, terms of economics and music constitute the most abundant thematic groups of uninflected words.

There are some new uninflected borrowings in the Lithuanian language; the largest group pertains to the names of Oriental forms of combat. A separate group of new borrowings consists of either inflected or uninflected word forms. The analysis has shown that the inflected form tends to become established.

The facts of the current usage of Lithuanian confirm our contention that only a few borrowings remain uninflected in the Lithuanian language, which testifies to the tendency of the language to inflect words wherever possible.

In this context, the usage of the non-Lithuanian prepositive elements as uninflected separate words, the formation of uninflected names of products and companies, the abbreviation of long names to uninflected short words seem to be an illogical and paradoxical practice. Such a process could be supported by a precedent, as the Lithuanian language has already got some uninflected words, and they are considered standard. An important factor of this misuse may be the insufficiently perceived ‘foreignness’ of uninflected words in Lithuanian: an increasing number of uninflected words come to be taken as natural to the Lithuanian language.

The article includes some statistical data.

32