Nauji nekaitomi žodžiai dabartinėje lietuvių kalboje

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XLII (2000) Asta RYKLIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius ÚJ VÁLTOZATLAN SZAVAK A MAI LITVÁN NYELVBEN 1. Bevezetés A litván nyelv változatlan főneveit"! a nyelvtanok meglehetősen röviden írják le (LKG 1965: 169; DLKG 1994: 82), o a be tankönyvekben többek között azt mondják, hogy ezek „más nyelvek szavai“ (Jakaitienė ir és mások, 1976: 60) ir hogy „a más nyelvekből származó szavaknak csak kis része marad változatlan a litván nyelvben“ (Jakaitienė, 1980: 64). Ez valószínűleg azért van így, mert a litván nyelvben általában kevés a ragozatlan főnév: DŽ , Ju megadva 46, TZ — 267?. Ezt a főnévcsoportot azonban nem kellene lezártnak tekinteni, mivel az utóbbi időben új, ragozatlan szavak figyelhetők meg a litván nyelvben — ir ne hanem a litván nyelvben ir meglévő iš szóképzési elemekből létrehozott kölcsönszavaké. Annak megválaszolásához, hogy mely szavakról van szó, és miért éppen ezek a szavak ragozhatatlanok a litván nyelvben, továbbá — hogy hányan vannak, e tanulmány a következő kérdéseket tárgyalja: a szótárakba (DZ és TZ) felvett ragozhatatlan szavak eredete és tematikus csoportjai; az újabb kölcsönszavak azon hajlama, hogy a litván nyelvben ragozhatatlan szavakká váljanak; a nem litván prepozíciós elemek különálló ragozhatatlan szavakként való használatának esetei; litván szimbolikus ragozhatatlan elnevezések. 2. A szótárakban rögzített ragozhatatlan szavak mų eredete és tematikus ir csoportjai A szótárakba felvett, a litván nyelvben ragozhatatlan szavak eredetének elemzése azt mutatja, hogy a legtöbbjük a francia nyelvből származik. Több mint egyharmadát teszik ki ' A litván nyelv szavainak nem tekintik, és e tanulmányban nem tárgyalják azokat az idegen szavakat, amelyeket litván nyelvű szövegekben használnak, de fonetikailag és morfológiailag még nem alkalmazkodtak a litván nyelvhez. Ezek nem litvánul írt szavak, az úgynevezett idézetek, pl.: credo, reggae, rave, raviolli, mozzarella stb., továbbá az eredeti nyelven írt személynevek és a nem litván szimbolikus elnevezések. ? A DZ-ben és a TZ-ben a ragozhatatlan szavak nem teljesen következetesen szerepelnek: a TZ a görög ábécé betűinek 17 elnevezését tartalmazza (összesen 24 van), egyes zenei terminusok ragozhatatlan szavak (pl. trio), mások idézetként szerepelnek (pl. solo), a DŽ-ben pedig a solo ragozhatatlan főnévnek minősül stb. Ezenkívül a TŽ-ben nincsenek utalások arra vonatkozóan, hogy mely szavak minősülnek ragozhatatlannak, ezért a 267-es szám csupán hozzávetőleges. Ez azonban csaknem megegyezik a más forrásokban megadott számokkal (vö. Pakerys valamennyi ragozhatatlan szavát. Jó néhány ragozhatatlan szó az olasz, latin és görög nyelvekből származik. 1991: 91). 22 iš ir Po néhány az angol, iš kínai, spanyol, arab, japán és német ir nyelvből érkezett. Iš huszonhárom nyelvből į került a litván nyelvbe egy-két po ragozhaar tatlan szó, pl.: kakadu (maláj nyelv), mangó (tamil nyelv), moa (maori nyelven). Számos ragozhatatlan főnév is van, amelyek helynevekből vagy személynevekiš ből ar származnak, t. y. tulajdonnévből, például: bordó (egy francia város nevéből), galifé (egy francia vezetéknévből), makaó (egy kínai város nevéből) stb. ir A változatlan szavak eredet szerinti megoszlásának százalékos elrendezése az ábrán látható. / Iš A tulajdonnevekből származó szavakat azokhoz a nyelvekhez sorolják, amelyekben ezeket a neveket használják. 1 ábra A változatlan szavak eredet szerinti megoszlása egyéb nyelvek német japán = Aa. francia 18% mindkettő 2% 196 Am \ 3896 Spanyol százak king 3% angol 3% latin 396 olasz 1096 ; görög 1196 10% A francia nyelvből származó változatlan szavak magas százaléka azt mutatja, hogy a változatlan litván szavak csoportjának bővülésére a francia nyelvi kölcsönszavak jelentik a legnagyobb veszélyt. Változatlan formájuk megszilárdulására hatással van, hogy e francia szavak közül soknak hangsúlyos végződése van, amelyet különösen nehéz ragozhatóvá tenni, mivel ekkor többnyire a hangsúly helyét is meg kell változtatni. Ezen az alapon — a szó végén hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók szerint — a változatlan szavakat a grammatikák is csoportosítják (vö. LKG 1965: 169; DLKG 1994: 82). A szótárakban rögzített változatlan főneveket megvizsgálva látható, hogy meglehetősen világos tematikus csoportokat alkotnak: a görög ábécé betűi, pl.: alfa, béta, gamma; öltözékek és szövetek, pl.: buklé, manto, mini; élelmiszerek és ételek, pl.: mangó, püré, ragu; közgazdasági terminusok, pl.: damno, marko, storno; zenei és hangjegymegnevezések, pl.: szolfézs, scherzo; dó, ré, mi; személymegnevezések és címek, pl.: efendi, frau, lady, madam, maharani, monsieur, miss, chevalier; táncok, pl.: csá-csá, lansier, tangó; nyelvek, pl.: hindi, jiddis, koiné; pénznemek, pl.: dzsiao, ecu, su, játékok és sportágak, pl.: dzsúdó, karate, dominó, lottó, makaó, elnevezései 23 (lásd 2 ábra ). 2 ábra A változatlan szavak tematikus megoszlása gr. betű ruházat, szövetek 9% élelmiszer egyéb gazdaság 7% zene 6% megszólítások 48% táncok 9% mre 6% nyelvek 6% játékok, sport pénz — 4% 4% 2% 3% A legnagyobb, szavakat 24 magában foglaló csoportot a görög betűk elnevezései alkotják, amelyeket a litván nyelvben megegyezés szerint változatlannak tekintenek. A ir hangjegynevek csoportjainak e meghatározottsága arra enged következtetni, hogy a változatlan szavak bizonyos csoportjai į egy időben kerültek be a litván nyelvbe, és a litván ir nyelvben használt szavak új típusát hozták létre. Az elkülönített tematikus csoportok azt is mutatják, hogy az említett területek szavai a litván nyelvben hajlamosak leginkább változatlanok maradni. 3. Az „új jövevényszavak” (főnevek) elemzése ragozási szempontból Az új jövevényszavakat (főneveket) ragozási szempontból három csoportba į sorolhatjuk: 1) ragozhatók; 2) ragozott és ragozatlan formában egyaránt használatosak; 3) ragozhatatlanok. Az első csoportot a litván nyelv új főnévi jövevényszavai alkotják, amelyek azonnal ragozható szavakká váltak, pl.: auditas, serveris, singlas, trileris. Ez a legnépesebb csoport. * Az új jövevényszavakról szólva az Új jövevényszavak kartotékára támaszkodunk, amelyben időszaki kiadványokból származó jövevényszavakat gyűjtenek (összeállítója Jurga Girčienė). 24 A második, vagyis átmeneti csoportot azok a főnevek alkotják, amelyeket egyaránt ir használnak ragozhatatlan ir és ragozható szóként, pl.: fitnes fitnesas, karaoke ir karaokė, kivi kivis. ir ir A harmadik csoportba azok a szavak tartoznak, amelyek minden rögzített esetben ragozhatatlan formájúak voltak, pl.: dzsakuzzi, fondü, graffiti, show. E csoportok százalékos arányát az ábra szemlélteti. 3 3 ábra Az új jövevényszavak csoportjai ir ragozás ir szerint ragozha6% 3% tók, ragozhatatlanok ragozhatatlanok ragozhatók 91% A legkisebb a középső, vagyis átmeneti szócsoport. Ezek olyan jövevényszavak, amelyeket ragozható és ragozhatatlan szóként is rögzítettek. Minden esetet külön kell elbírálni, azonban a ragozható változat megléte arra enged következtetni, hogy e csoport szavai idővel ragozhatóként fognak meghonosodni. Már vannak olyan példák, amikor egyes más nyelvekből származó szavak, amelyek még a litván szótárakba bekerülve is ragozhatatlanként szerepeltek, idővel mégis alkalmazkodtak a litván nyelv morfológiájához. Például az 1936-os „Idegen szavak szótárában” ragozhatatlan volt a kakao, kolibri, viski, az 1969-es és 1985-ös kiadásokban azonban már ragozott alakban szerepelnek: kakava, kolibris, viskis (vö. Balkevičius 1976: 23). Ezt az állítást a vizsgált adatok is megerősítik: az átmeneti csoportba két, a szótárakban ragozhatatlanként megnevezett szó került: spageti (TZ 1985: 459), pl.: tikri spageciai gali būti tik Italijoje LR, és želė (DZ, 1993: 952, TZ 1985: 520), pl.: žaizdas pradėkite gydyti žele L, želėje yra dermolipidy L. Utóbbi szó ragozását talán a jelentésének kibővülése is elősegítette: korábban csak a konyhaművészet területén használták, ma pedig orvosi és kozmetikai szakkifejezés. Hogy a ragozott forma mégis hajlamos felülkerekedni a ragozhatatlanon, azt a már említett spageti szó használatát szemléltető példák elemzése mutatja. Az új jövevényszavak kartotékában négy változatát rögzítették: a spageti az összes, e szót tartalmazó példa 24%-ában, a spagetti —5%-ában, a speghetti —30%-ában, a ragozott spagečiai pedig —41%-ában szerepel. 25 Az új jövevényszavaknak csak ragozhatatlan formában rögzített harmadik csoportja (amint az ábrán 3 látható), a proc. 6 az új jövevényszavaknak. 24 Azonban még a százalékuk is iš e főnevek közül csak egyszer van adatolva, például: po kombi, bagi, bonus, izaiko, todi. Ezek nagyon sajátos jelentésű, egzotikus — szavak, amelyeket szűk kontextusban használnak. Fontos, ir hogy a százalékuk 63 az új változatlan jövevényszavaknak (az egyszer adatoltakat leszámítva) olyan szavak, amelyeknek a végződésében hangsúlyos magánhangzó található. Az új ir változatlan į szavak, akárcsak a szótárakba felvettek, į nagyon hasonló tematikus csoportokba sorolhatók. Az új változatlan szavak legnagyobb tematikus csoportját a keleti harcművészetek elnevezései alkotják, például: aikido, bušido, dzsúdzsicu, hyohushinkai, kung-fu, reiki, tai-chi, taekvondo. Ezután következnek az ételek megnevezései, pl.: barbecue, harakiri, csuno, fondü, sült krumpli, tajin; játékok és sportágak, pl.: bingó, lego, pachinko, póló; ruházat és szövetek, pl.: boa, flokáti, pareó, piké megnevezéseinek csoportjai (lásd 4 ábra ir vö. su 2 ábra ). 4 ábra Az új változatlan jövevényszavak tematikus megoszlása: keleti küzdősportok, élelmiszerek, \12% játékok, sport, 9% ruházat, ir textíliák, egyéb 6% ir 6% 67% A 2. és a 4. ábra összehasonlításából látható, hogy jelentős részt tesznek ki az élelmiszerek, a játékok és a sport (ide tartozik a keleti küzdősportok csoportja is), valamint a ruházat és a textíliák megnevezései. Az utóbbi csoport szavait a lexika kutatói általában „rendkívül mozgékonyaknak” nevezik (Sabaliauskaitė 1995: 100). Ezeknek az új változatlan jövevényszavaknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy kiegészítsék a litván nyelv változatlan szavainak csoportját. Itt azonban két dolog fontos: egyrészt viszonylag kevés van belőlük, másrészt e jövevényszavak közül néhányat általában új litván szavakkal váltanak fel (pl. fri —burgonyahasábok, darts —dobónyíl). Így az utóbbi évek nyelvhasználati tényei megerősítik azt az állítást, hogy a más nyelvekből származó szavak közül csak kevés marad változatlan a litván nyelvben. Emellett jelenleg különösen kevés a francia nyelvből származó jövevényszó, noha ez a nyelv adta a litván nyelvnek a legtöbb változatlan szót. 26 Ez a kutatás egy másik fontos ir jelenséget is feltárt: még néhány, változatlanként meghonosodott szót is ragozott alakban mi használnak. ir 4. A nem litván prepozicionális elemek ragozhatatlan szavakkal történő fordítása A szavak ragozására irányuló általános tendenciát megőrző mai litván nyelvben egy su új, ezzel az — általános ir tendenciával ellentétes paradox jelenséggel találkozunk: a nem litván — prepozicionális elemeket ragozhatatlan szavakkal fordítják. A ragozásra irányuló tendenciát az új jövevényszavak ragozási szempontú vizsgálata szemlélteti; a o ragozhatatlan szavaknak magában a litván nyelvben való megjelenését a nem litván prepozicionális elemek használatának néhány esete mutatja: ezek ragozhatatlan szavakkal való fordítása (retrostilius —retro, videotechnika —video; ekstraklase —ekstra), valamint a minőséget jelentő nem litván elemek melléknévi használata (super veislė, ekstra atvejis, top 50). Közismert, hogy a nem litván prepozicionális elemek „a litván nyelvben önállóan nem használatosak” (RS 1992: 53), és nem írják őket külön az általuk meghatározott szótól. Az ajánlás egyértelmű, ezért érthetetlennek tűnik e hibák állandó ismétlődése és nagy száma. E szabályoktól való eltéréseket szintén egyértelműen helyesírási hibáknak tekintik (lásd Keinys 1975: 40). Vannak azonban olyan esetek is, amikor a nem litván prepozicionális elem nem valamely meghatározó szóval együtt, hanem egyszerűen önmagában áll, pl.: Paskui —netikėtas šuolis iš fotografijosįvideo KB; Jelenleg mindannyian tapasztaljuk Hollywood mindenütt —a filmben, a televízióban, a videóban— megnyilvánuló dominanciáját KB; A techno az új nemzedék kultúrájának felvillanása R, vagy posztpozicionális használatban, pl.: Veiklos rezultatai parodomi techninėse (audio, video, kompiuterinėse) ar kitose manipuliacijose S; A legtöbb dokumentumfilmet (film és videó) a ŠA televíziók sugározzák. Először is nem lehet őket helyesírási hibáknak tekinteni, másodszor pedig látható, hogy a nem litván elemek összetett szó helyett használatosak, és vagy teljesen helyettesítik azt, vagy még tágabb jelentésűek; például a Kai techno kopė į topus mondatban a techno szó „technózene” jelentésű; a Taisome audio, video, kompiuterius ir kt. rekl. hirdetésben az audio és video „audioeszközöket”, illetve „videotechnikát” jelent, a video szót pedig a Štai kodėl aš taip domiuosi video N mondatban egyaránt egy bizonyos technikai, illetve művészeti ágként lehet értelmezni. A meghatározó szó nélkül álló nem litván elemek közül gyakoriságával kiemelkedik a video elem, amelyet két jelentésben is használnak: 1) egy bizonyos művészeti irányzat általános jelentésében, pl. a Šiuo metu Renja Leino dėsto meno ir komunikacijos (šokis, drama, vid eo, poezija ir kt.) institute, Turku mieste ŠA mondatban és 2) a videoberendezés és videotechnika jelentésében, pl. a Taisome audio, video, kompiuterius ir kt. rekl. hirdetésben. Ragozhatatlan szavakként próbálják használni a zenei, illetve divatstílusokat jelentő pop és techno nem litván elemeket, amelyek e stílusok neveiként állnak. Ez utóbbival még meglehetősen aktívan verseng két változat — prepozíciós elemként, 27 pl. : Majdnem egy évvel ezelőtt megalakult a technózene-rajongók klubja „Ütések“ Mk; Az ilyen szabású nadrágokat rugalmas, a test vonalait iš kiemelő technoszövetekből varrják meg, mint például : - S, ir Ez egy sok irányzattal rendelkező techno LA; [...Az ő technója közelebb hozza az embert a technikához, a számítógépekhez, a virtuális világhoz LA, mintha a kantri legalizálójához igazodnának, pl. : |... ] szombat délután népszerű country tánczene szólt ir KV; [...] előbb-utar óbb a country bekopogį tat az ajtódon C, ir a meghonosodott retro, pl. : Fiú iš Vilnius utcái pontos vokális dimenziót kölcsönöznek a retrooperának [...] LR; Szintén nagyon divatosak az elöl gombolható, kissé testhezálló, meglehetősen mély, háromszögletű kivágású su retró kardigánok L. A két formát — váltakozir va — használják, a változatlan alaknak van elsőbbsége. Ebben az esetben azonban a változó és a ir változatlan alak nem egyenértékű: a változó alak, a popsas (gyakran popsiukas) — lekicsinylő jelentésárnyalatot hordoz, és nem tudja kiszorítani a ir ji változatlan pop alakot, vö.: kipróbált egy új stílust—pop Ji [...] KV; Nem akarom külön kiemelni sem po p, sem a rockzenét P ir Dima egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy maga is képes legyen gondoskoti dni az értékes zene ją megkülönböztetéséről a könnyűzenétől „popsiuko“ TV. A ir reklámhirdetések szövegeiben megfigyelhető, hogy a ir kiválóságot és minőséget kifejező elemek változatlan melléknevekként használatosak, pl.: ultra vad stílus, szuper sportmotor, P, szuper reklám M, R, expressz ebéd LR, extra mosás órákon át — rekl. 8 Ehhez a csoporthoz csatlakozik az új fop ir elem, amelyet „a legjobbak“, „a legnépszerűbbek“ ar „a legkelendőbbek“ ne jelentésében nemcsak a zene és ar a divat területén, hanem például a korszerű felújítás divatjáról beszélve is használnak, pl.: top 10, mi divatos ma 1, sőt az ekstop képzett alakban is —10 dolog, amelynek itt az ideje, hogy azt mondjuk: „viszlát“ — már kimegy a divatból 1, játékokat, pl. : Játékok top 20-át gyűjtjük az interneten. A ragozhatatlan, melléknévi használatú elemek csoportjába a top azért került, mert a ragozhatatlan top és a ragozható topas használati eseteinek összehasonlításakor látható, hogy „bizonyos legjobbak vagy leggyakrabban előfordulók listája” jelentésben főnévként a ragozható topas szót használják, míg melléknévi használatban a ragozhatatlan fop áll, és leggyakrabban számnevekkel fordul elő: top 10 (a tíz legjobb), top 20, top 50 stb. A nem litván elemek melléknévi használata – a ir ragozhatatlan melléknevek – teljesen új jelenségnek tűnik a litván nyelvben, azonban a meglévő ragozhatatlan főnevek közül a maksi, midi, mini gyakrabban használatos melléknévi, mint főnévi TŽ értelemben. Ez különösen a minire vonatkozik, például: ir baikeriųmini suvažiavimai Suvalkijoje R; A „Jane Eyre” című tévés minisorozat TVA; A könnyűipar legjobb termékeinek kategóriájában ugyancsak díjat kapott [...] a „Sparta” – női felsőruházati mini kollekciójáért LR. A ragozhatatlan szavakká válásra a legkevésbé a bio-, kardioés egyéb, fajtavagy típusjelölő nem litván elemek hajlamosak. Mindig a jellemzett szóval együtt állnak, és ha külön is írják őket, akkor éppen olyan esetekben, amelyek helyesírási vagy legalább korrektori hibának tekinthetők. 5. Nem ragozható litván szimbolikus elnevezések Bár A cégnevek képzésének szabályai nem teszik lehetővé „morfológiailag formálatlan (végződéssel nem rendelkező) szimbolikus elnevezések neveinek létrehozását” (A cégnevek mo képzésének 1997: 46), szabályai, azonban meglehetősen sok ilyen elnevezés van. Iš vállalati katalóge „Az összes Litvánia “98“ által 1840 benyújtott litván vállalatok szimbolikiš A us 12 elnevezéseiben szereplő betűk százaléka nem ragozható. A nem ragozható elnevezések csoportjainak 5 aránya az ábrán látható. 5 pl. Nem ragozható szimbolikus cégnevek, š iy nem litván ragozható prepozicionális szavak, elemek 1% 8% latin stb. ir nyelvek kifejezései, mesterséges 0, Vig nem ragozható szavak, 43% egyes betűk, ir számok rövidítései, 18% közös (litván és ir külföldi) cégnevek 1996 A más országokkal su közös cégnevek, az egyes betűkből és számokból álló ir rövidítések, például: „A 3”, „3 G. K”, „AZ”; a latin, olasz és más nyelvek kifejezései, például: „Animus novandi”, „Ave vita”; a meglévő, a litván nyelvben nem ragozott szavakból alkotott neveket, például: „Amplua”; a különálló szavakként használt nem litván prepozíciós elemeket, például : „Auto”, „Auto jums”, „Auto Sabina”; körülbelül a nevek 7 százaléka (az összesen 1638-ból) mesterséges, nem ragozott szó, például: „Albo”, „Amko”, „Arvi”, „Asko”. A nem ragozott szimbolikus nevekhez kapcsolódik a nem ragozott szavak keletkezésének egy másik módja is — a szavak nem ragozott szóvá való rövidítése, amelyet még a következőképpen is jellemezhetünk: a név, többnyire — szimbolikus, egy hosszú szóból képzett, amelyet úgy rövidítenek, hogy meghagyják a szó első részét. A „Respublika” napilap egyik mellékletét, amelynek teljes címe így hangzik: „A „Respublika” és az Európai Bizottság litvániai delegációjának közös projektje”, általában, és az újság címében is egyszerűen „Euro”-ként nevezik és írják. 29 E melléklet rovatai nem ragozott euro szóval su képződnek, például : Euro faktas, Euro laiškas. Az „Ekonomija” üzletlánc nevében grafikailag kiemelik a szó első részét Eko, amelyet a reklámban önmagában használnak: ir pirk „Eko”, a legjobbak Karácsonyi ajándékok „Eko” rekl. A folyóiratban Az „Ei, labas” autókkal foglalkozó rovata: eladás, vásárlás, alkatrészek neve „Auto”. Az utóbbi jelenségre több példát is fel lehet hozni arra, hogyan rövidítik ugyanilyen módon a szimbolikus, köznyelvi szavakat. ne o Az egyik iš ilyen példa, amely már elterjedt, de ne bekerült a szótárakba ir į (Rudaitienė, Vitkauskas 1998: 50) — demo, a demonstracinis iš melléknévből alkotva, pl. : Ez a program demóverziója! számítástechn. pl. ; mások egyelőre — csak néhányszor rögzítve: repro (a reprográfiából), pl. : Minden repro szolgáltatás rekl. ; Reproberendezés: színbontáshoz, szkenneléshez, reklámcélú próbanyomtatáshoz. ; fotó (a totalizatőr szóból), pl. : TOTO, - azaz A kosárlabda-, labdarúgóés 1, jégkorong-mérkőzések totalizatőrei az interneten. ; Ez TOTO az évről 1998-1999 Az európai kosárlabda-klubcsapatok kupái az interneten. ir info (iš informacija), pl. Aš esu internete randamos informacijos pavyzdys. ; Az eredeti információ itt található az interneten. Hogyan kellene értékelni az ilyen nyelvi tényeket? És mik ezek: rövidítések, ragozhatatlan szavak? Valószínűleg mégis a kölcsönszavak egy újabb fajtájáról van szó, amelyek olyan formában kerülnek be a litván nyelvbe, amilyenben az adott nyelvben használják őket. 5. Következtetések DZ. ir TZ az adatok szerint a legtöbb ragozhatatlan litván szó a francia nyelvből iš származik proc.), (39 jelentős számban érkeztek az iš olaszból (11 proc.), a görögből (10 proc.) ir a latinból (10 proc.) nyelvekből. A legnagyobb tematikus csoportot a görög betűk nevei proc.), a (9 szövetek és ruházati ir cikkek (7 proc.), valamint az élelmiszerek és ételek, a gazdaság ir és a zene területének szavai alkotják (proc. 6 után). Iš A litván į nyelvbe napjainkban bekerülő főnévi kölcsönszavak ragozhatatlan alakjával minden rögzített esetben a szavak 6 proc.-a rendelkezik. A legnagyobb tematikus csoportot itt a keleti harcművészetek elnevezései alkotják proc.), továbbá az (12 élelmiszerek proc.), a játékok és sport, valamint a (9 ruházati szövetek ir ir (százalé6 kban) tematikus csoportok. Körülbelül Az új jövevényszavak mintegy 3 százaléka köztes, vagyis átmeneti csoportot alkot — váltakozva használatosak és ragozott, és ragozatlan formákban. Azoknak a szavaknak a száma azonban, amelyek ténylegesen kiegészíthetik a litván nyelv ragozatlan főneveinek csoportját, kisebb: a 6 százalékból egyesek * Bár e cikk elején elhatárolódtunk a nem litvánul írt idegen szavaktól, ilyen rövidítés példájaként megemlíthető a litván nyelven megjelentetni kezdett „Cosmopolitan” folyóirat is, amelyet a beszélt nyelvben kosmónak neveznek. A folyóirat rovatait pedig nem egyszerűen litván szavakkal nevezik meg, hanem a cosmo toldalékkal: cosmo test, cosmo karjera, cosmo tyrimas, cosmo dieta, cosmo kūnas, cosmo sveikata, cosmo plaukai, cosmo grožis, cosmo profilis, cosmo interviu, cosmo viršelis, cosmo laiškai, cosmo pažintys, cosmo polemika, cosmo mugė, cosmo interjeras és cosmo apie viską, cosmo pristato stb. 30