AGNĖ ČEPAITIENĖ

L i t v á n n y e l v i I n t é z e t

K u t a t á s i t e r ü l e t e k: geolingvisztika, dialektológia, szociolingvisztika, a beszélt litván nyelv sajátosságai.

A NYELVJÁRÁSI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JEGYEK KVANTITATÍV VIZSGÁLATA: A KELETI AUKŠTAITIAI PANEVĖŽYSI ÉS ŠIRVINTOSI NYELVJÁRÁSI ESETE

A nyelvjárási megkülönböztető jegyek kvantitatív vizsgálata: a keleti aukštaitiai panevėžysi és širvintosi esete

Ö S S Z E F O G L A L Ó

A tanulmány első alkalommal alkalmaz kvantitatív dialektometriai módszereket a litván nyelvjárások vizsgálatára. A keleti aukštaitiai panevėžysi és širvintosi alnyelvjárások megkülönböztető sajátosságainak kvantitatív értékelésével a kutatás célja annak meghatározása, hogy a Lietuvių kalbos atlaso (LKA) következő kutatópontjai mely nyelvjáráshoz tartoznak: Stum̃briškio (171), Šilų (338), Kavársko (340), Taujenų (374), Vidiškių (375 a), Dėltuvos (409), Jakūtiškių (446), Pabaisko (475), Mančiūšėnų (500), Čiobiškio (520).

A vizsgált anyag 12 órányi panevėžysi és širvintosi hangfelvételből áll. A belőlük kiválasztott megkülönböztető nyelvjárási sajátosságokat a dialektometriai módszerek alapján kifejlesztett, a nyelvi (és földrajzi) változatosság vizsgálatára szolgáló Gabmap számítógépes programmal elemzik. A fonetikus szavak átírásai alapján kiszámítja az LKA-kutatópontok közötti Levenshtein-távolságot, statisztikai számításokat végez, és meghatározza a panevėžysi és širvintosi nyelvjárásokat megkülönböztető jegyeket.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hagyományos panevėžysi és širvintosi nyelvjárási jegyek nyelvi és nyelvi-földrajzi szempontból egybeesnek. A statisztikailag azonos nyelvjárási sajátosságok gyakrabban nem ugyanazon alnyelvjárás LKA-kutatópontjain, hanem az egyes vizsgált alnyelvjárások településein fordulnak elő. A klaszterezett vizsgált LKA-kutatópontok lehetséges megkülönböztető jegyei mindkét alnyelvjárásra jellemzőek, és statisztikailag alátámasztják a panevėžysi és širvintosi nyelvjárások hasonlóságát.

Straipsniai / Articles

143

AGNĖ ČEPAITIENĖ

KULCSSZAVAK: keleti aukštaičiai panevėžiškiek, keleti aukštaičiai širvintiškiek, differenciális nyelvjárási jegyek, dialektometria.

ANNOTÁCIÓ

A cikk elsőként alkalmazza a dialektometria kvantitatív módszereit a litván nyelvjárások elemzésére. A panevėžysi és širvintosi keleti aukštaitiai nyelvjárási jegyeinek számszerűsítését követően célja meghatározni az elemzett Lithuanian Language Atlas (LLA) kutatópontjainak nyelvjárási kötődését – Stum̃briškis (171), Šilai (338), Kavárskas (340), Taujénai (374), Vìdiškiai (375 a), Déltuva (409), Jakūtiškiai (446), Pabáiskas (475), Mančiūšénai (500), Čiõbiškis (520).

A kutatási anyag 12 órányi, a panevėžysi és širvintosi keleti aukštaitiai nyelvjárások beszélőivel készített hangfelvételből áll. A kiválasztott differenciális nyelvjárási jegyeket a dialektometriai módszereken alapuló Gabmap webalkalmazással elemzik. Az alkalmazást a nyelvi (és földrajzi) variabilitás kutatására tervezték. A szavak fonetikai átírásai alapján kiszámítják az LLA-pontok közötti Levenshtein-távolságot, elvégzik a statisztikai számításokat, és meghatározzák a panevėžysi és širvintosi keleti aukštaitiai nyelvjárási jegyeit.

Az eredmények arra utalnak, hogy a panevėžysi és širvintosi hagyományos keleti aukštaitiai nyelvjárások jegyei nyelvi és nyelvföldrajzi szempontból egyaránt egybeesnek. A statisztikailag azonos nyelvjárási jegyeket gyakran nem a vizsgált nyelvjárások ugyanazon LLA-pontjain használják, hanem az egyes vizsgált nyelvjárások beszélői által lakott településeken. Az elemzett LLA-pontok klaszterezett csoportjainak lehetséges differenciális jegyei mindkét nyelvjárásban közösek, és statisztikailag alátámasztják a panevėžysi és širvintosi keleti aukštaitiai nyelvjárások hasonlóságát.

KULCSSZAVAK: panevėžysi keleti aukštaitiai, širvintosi keleti aukštaitiai, differenciális nyelvjárási jegyek, dialektometria.

1. BEVEZETÉS

A panevėžysi és širvintosi keleti aukštaitiai nyelvjárások viszonyáról folyamatos vita zajlik: nincs egyetértés az elkülönítésük alapját, a nyelvjárások határait, az Lietuvių kalbos atlaso (LKA)¹ Kavársko és Vìdiškiai kutatópontjainak a panevėžysi nyelvjáráshoz tartozását illetően,

¹ LKA 1977; 1982; 1991.

144

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferenciacinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

a širvintiškiek vagy az anykštėniek számára (vö. a panevėžiškiek és širvintiškiek határai az 1. és 2. ábrán bemutatott, különböző időszakokban végzett kutatások alapján)².

¹ PAV. Širvintiškiams priskiriami tiriamieji LKA punktai pagal Aliūkaitė ir kt. 2014: 183³

² Žr. Urbanavičiūtė-Markevičienė 1994: 85–87; Markevičienė, Markevičius 1995: 69–72; Zinkevičius 1997: 237–241; Markevičienė 1999: 18–20; Markevičius 2002: 101–105; Markevičienė ir kt. 2009: 11–56. Markevičienė ir kt. 2009 žr. ir apie iki šiol atliktus širvintiškių tyrimus, o panevėžiškių tyrimų literatūros sąrašą žr. Pukevičiūtė 2014: 175–195.

³ Remiamasi LKA 1977: žemėlapis Nr. 1.

Straipsniai / Articles

145

AGNĖ ČEPAITIENĖ

2 PAV. Širvintiškiams priskiriami tiriamieji LKA punktai pagal Markevičienę ir kt. 2009: 24

146

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferenciacinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

Ebben a tanulmányban a dialektometria⁴ módszereit első alkalommal alkalmazzuk a litván nyelvjárások vizsgálatára⁵; 12 órányi hangfelvételt⁶ elemzünk, amelyeket a 20. század végén–a 21. század elején 10 LKA-ponton gyűjtöttek: 6 panevėžiškiek-ponton (Stumbriškis (171), Šilai (338), Kavarskas (340), Taujėnai (374), Kunigiškiai (409)⁷, Jakūtiškiai (446)), 1 anykštėniek-ponton (Vidiškiai (375 a)) és 3 širvintiškiek-ponton (Pabaiskas (475), Mančiūšėnai (500), Čiobiškis (520)) (lásd a 3. ábrát).

A tanulmány célja, hogy a panevėžiškiek és širvintiškiek alnyelvjárások megkülönböztető sajátosságainak kvantitatív értékelésével megállapítsa a vizsgált LKA-pontok nyelvjárási hovatartozását. Így az is ellenőrizhető, hogy az LKA Kavarskas és Vidiškiai pontjai inkább a panevėžiškiek vagy a širvintiškiek területeihez hasonlítanak-e. A kutatás tárgyát a panevėžiškiek és širvintiškiek megkülönböztető nyelvjárási jegyei képezik.

A panevėžiškieket a keleti aukštaitiai legnagyobb és legerősebb alnyelvjárásának tartják, ezért valószínű, hogy hatással lehet a širvintiškiekre is, a keleti aukštaitiai gyengülő, legkisebb alnyelvjárására.

Ezt a hipotézist az alnyelvjárások közötti viszonylag csekély különbség támasztja alá: a širvintiškieket a (déli) panevėžiškiektől a szóvégi rövid a, e, i, u eltérő ejtése különbözteti meg: a širvintiškiek megőrzik ezek minőségét, míg a panevėžiškiek ezeket a hangokat egyetlen hanggá olvasztják össze (v kemény mássalhangzó után, ʋ lágy mássalhangzó után) (Girdėnis, Zinkevičius 1966: 139–147; Zinkevičius 1966: 15; Zinkevičius 1994: 56)⁸.

Ezen kívül a cél elérése érdekében a panevėžiškiek és širvintiškiek további 7 nyelvjárási sajátosságát is vizsgáljuk (lásd az 1. táblázatot).

⁴ A dialektometria a geolingvisztika egyik ága, amelynek célja a nyelvjárási hasonlóságok és különbségek összesített mérésének, ábrázolásának és elemzésének elvégzése a földrajzi tér sajátosságainak függvényében (Szmrecsanyi 2011: 45).

⁵ A dialektometriai módszereket külföldi kutatók korszerű vizsgálatai is alkalmazzák: kvantitatívan elemezték az angol (Shackleton 2007: 30–102), holland (Spruit ir kt. 2009: 1624–1642), norvég (Heeringa ir kt. 2009: 167–183), svéd (Leinonen, 2010, 2011: 75–95), svájci (Scherrer 2012: 63–71), kínai (Stanford 2012: 247–278), bolgár (Prokić, Cysouw 2013: 147–168), hollandiai és belga (Heeringa, Hinskens 2014: 26–52; 452–453) és más nyelvváltozatokat.

⁶ Nyilvántartási szám: CD 1204 RAS 31, CD 484 RAS 26, CD 456 RAS 10, CD 958 RAP 69; a többi felvétel még nem kapott nyilvántartási számot. A hangfelvételeket a Litván Nyelvi Intézet Nyelvjárási Archívumában őrzik.

⁷ A 21. század eleji nyelvjáráskutatások megállapították, hogy az LKA Kunigiškiai-pontja megszűnt, ezért Deltuvába helyezték át. A tanulmány további részében az LKA 409. pontot Deltuvának nevezzük.

⁸ Felmerült az a javaslat is, hogy a širvintiškiek és a panevėžiškiek alnyelvjárásainak elkülönítését más nyelvjárási sajátosságokra alapozzák, például a hangsúlytalan tővégi o a-vá válására (Markevičius 2002: 103).

Straipsniai / Articles

147

AGNĖ ČEPAITIENĖ

3 PAV. Tiriamieji LKA punktai (LKA 1977: žemėlapis Nr. 1)

1. TÁBLÁZAT. A vizsgált panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárási sajátosságai⁹

Nyelvjárási sajátosságok

Rögzített szavak

A hangsúlyos rövid magánhangzók megnyúlása

Volt, nagy, enyém, saját, van neki, minden

A hangsúlytalan hosszú magánhangzók megrövidülése

Gyvena

A szóvégi hangsúlyos rövid a, e, i, u összeolvadása / össze nem olvadása

Van, nincs, nehéz, ember

A hangsúlytalan szóvégi o átváltozása a-vá, o-vá; az e átváltozása rövid e-vé

Enyém, semmi, mondja, saját, volt neki

A hangsúlyos, cirkumflexus ai, au kettőshangzók első elemének bizonytalan kiejtése

Voltam, jól, hogyan, nagyon, nem tudom, igen

A hangsúly eltolódása

Voltam, jól, van, nem tudom, nincs, nehéz, ember

A szóvégek redukciója

Nagy, él, van, év, nincs, egy, minden, ember, emberek

A hangsúlytalan tőbeli o a-ra változása

Ember, emberek

⁹ LKTCH 2004: 160–164, 173–183.

148

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

A vizsgált anyagot több szakaszban dolgoztuk fel: 1) a nyelvjárási hangfelvételek meghallgatásakor egyedi szavakat jegyeztünk fel (összesen 26-ot), amelyek a vizsgált panevėžysi és širvintiškiai nyelvjáráscsoportok sajátosságait tükrözik; 2) a rögzített szavakat a nemzetközi fonetikai ábécé átírásával írtuk át (ang. International Phonetic Alphabet (IPA)) (lásd a 4. és 5. ábrát); 3) az adatokat az MS Excel programba vittük be, és Unicode-kódolással mentettük el (ang. Unicode) (szöveges dokumentum készült); 4) az anyagot a Gabmap¹⁰ számítógépes programmal dolgoztuk fel; 5) a RuG/L04¹¹ és a Google Earth¹² számítógépes programok segítségével elkészítettük a vizsgált települések térképét, amelyet szintén a Gabmap számítógépes programmal dolgoztunk fel (lásd az 1. térképet és a 6. ábrát). A kapott eredmények értelmezésekor nem vesszük figyelembe az adatközlők szociolingvisztikai adatait.

4 PAV. IPA balsių klasifikacija (Kasparaitis 2013: 4)

A Gabmap számítógépes programban a különböző számítási eszközökkel végzett dialektometriai elemzések alapját a vizsgált településpárok közötti nyelvi különbségek (távolságok) képezik. Ezeket a települések változóinak (azaz a nyelvjárási sajátosságokat tükröző szavaknak) különbségei átlagának kiszámításával értékelik. Leggyakrabban fonetikai átírásokat elemeznek – kiszámítják a Levenshtein-távolságot (ang. Levenshtein distance¹³) (Leinonen és mtsai. 2015: 6)¹⁴.

Ebben a kutatásban külön-külön, a Gabmap számítógépes program nyelvjárási jegyek mérésére szolgáló eszközeit, valamint a különbségek kiszámításának és értelmezésének elveit röviden ismertetjük a következő fejezet egyes alfejezeteiben.

¹⁰ Fő fejlesztője Çağrı Çöltekin. A Gabmap számítógépes program. Online elérhető: https://www.gabmap.nl/; Nerbonne és mtsai. 2011: 65–89; Leinonen és mtsai. 2015: 1–21.

¹¹ A RuG/L04 számítógépes program. Online elérhető: http://www.let.rug.nl/~kleiweg/L04/.

¹² A Google Earth számítógépes program. Online elérhető: https://www.google.com/earth/.

¹³ Apie Levenšteino atstumo algoritmą žr. Kessler B. 1995: 60–66; Nerbonne ir kt. 1996: 185–202; Nerbonne ir kt. 1999: 5–15; Heeringa 2004: 121–124 ir kt.

¹⁴ Számszerű (a magánhangzók formánsainak frekvenciavektorai) és kategorikus (lexikai vagy szintaktikai) adatok is vizsgálhatók (Leinonen és mtsai. 2015: 6).

Straipsniai / Articles

149

AGNĖ ČEPAITIENĖ

5 PAV. IPA priebalsių klasifikacija (Kasparaitis 2013: 5)

1. TÉRKÉP. A vizsgált LKA-pontok térképe, amely a Gabmap^.15 számítógépes programmal készült

6. ÁBRA. Részlet a vizsgált LKA-pontok térképéből

¹⁵ Itt és a többi térképen az RAA a keleti aukštaitis anykščėnai, a RAP a keleti aukštaitis panevėžiškiai, a RAŠ pedig a keleti aukštaitis širvintiškiai nyelvjárási csoportot jelöli.

150

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

2. A NYELVJÁRÁSI DIFFERENCIÁLJEGYEK ELEMZÉSE

2.1. Az elvégzett számítások statisztikai megbízhatósága

Az elvégzett számítások megbízhatóságát statisztikailag a Gabmap számítógépes programmal, a Cronbach-alfa (ang. Cronbach‘s alpha)¹⁶ kiszámításával értékelték. Ez nem az adatok megbízhatósági együtthatóját értékeli – ahogyan az szokásos –, hanem az összes adat különböző méréseinek megbízhatósági együtthatóját. Ez az adatok minőségétől, a számításokhoz használt módszer minőségétől, valamint a vizsgált elemek számától függ.

Az együttható értéke 0 és 1 között változhat: minél közelebb van az érték az egyhez, annál szorosabb kapcsolat van a vizsgált elemek között¹⁷. Kívánatos, hogy a Cronbach-alfa együttható legalább 0,5 legyen. Ez az érték a kutatás céljától és a vizsgált anyagtól függően kis mértékben változhat: minél nagyobb a vizsgált elemek száma, annál nagyobb az együttható is (Vaitkevičius, Saudargienė 2010: 98).

A Gabmap számítógépes programmal végzett számítás szerint a vizsgált anyag különböző méréseinek megbízhatósági együtthatója nem éri el az ajánlott normát: értéke 0,04. Feltételezhető, hogy az alacsony együtthatót a vizsgált egységek kis száma okozta (26 vizsgált szó, 10 lakott településen előfordulva), ezért a kapott érték nem feltétlenül utal az adatmérések alacsony megbízhatóságára.

Egy másik statisztikai mérőszám, a helyi inkonzisztencia (ang. Local Incoherence) az egységek (a vizsgált lakott települések) közötti különbségeket számítja ki, figyelembe véve a köztük lévő földrajzi távolságot. Optimális értéke 0. A Gabmap számítógépes programmal végzett számítás szerint a vizsgált anyag helyi inkonzisztencia-mutatója valamivel nagyobb 0-nál, értéke 0,42. Ezt szintén okozhatta a vizsgált települések kis száma, valamint az, hogy nem mindegyik helyezkedik el egymás közelében (a legtávolabbi település Stumbriškis).

Bár a vizsgált anyag mennyisége csekély, és az LKA-pontok nem egy összefüggő területen helyezkednek el, a számítógépes programmal végzett számítások megbízható alapot nyújtanak a cikk hipotézisének ellenőrzéséhez.

¹⁶ Apie Kronbacho alfa koeficientą plačiau žr. Pukėnas 2009: 24–28.

¹⁷ Ebben a vizsgálatban minél közelebb van az érték az egyhez, annál jobban összehangoltak és összefüggők az eltérő adatmérések.

Straipsniai / Articles

151

AGNĖ ČEPAITIENĖ

2.2. Levenshtein-távolság

Ezzel az algoritmussal a kiejtett szavak fonetikai átírásai közötti távolságokat (különbségeket) számítják ki, és meghatározzák az egyik átírási egység másikkal való felcseréléséhez szükséges műveletek (beszúrások, törlések, cserék) minimális számát (Kessler 1995: 62; Nerbonne et al. 2011: 65–89). A Levenshtein-távolság számításakor figyelembe veszik a vizsgált települések földrajzi elhelyezkedését a térképen – minél nagyobb a települések közötti földrajzi távolság, annál nagyobb a Levenshtein-távolság is (Nerbonne et al. 1999: 8).

Mivel a földrajzi távolság befolyásolja a kiszámított értéket, ezért az összes vizsgált sajátosság alapján a legnagyobb Levenshtein-távolság a vizsgált településektől legtávolabb fekvő Stum̃briškis és a többi LKA-pont között mérhető (lásd a 2. táblázatot).

2. TÁBLÁZAT. Levenshtein-távolság a vizsgált LKA-pontok között¹⁸

Stum̃briškis | Šilai | Taujėnai | Deltuva | Jakūtiškiai | Kavárskas | Vidiškiai | Pabáiskas | Mančiūšėnai | Čiobiškis Stum̃briškis | — | 0,9 | 0,77 | 0,54 | 0,65 | 0,96 | 0,9 | 0,44 | 0,65 | 0,56 Šilai | — | 0,64 | 0,67 | 0,71 | 0,75 | 0,39 | 0,62 | 0,79 | 0,89 Taujėnai | — | 0,62 | 0,46 | 0,15 | 0,48 | 0,52 | 0,31 | 0,52 Deltuva | — | 0,67 | 0,77 | 0,44 | 0,56 | 0,5 | 0,71 Jakūtiškiai | — | 0,39 | 0,79 | 0,23 | 0,31 | 0,75 Kavárskas | — | 0,56 | 0,67 | 0,39 | 0,6 Vidiškiai | — | 0,58 | 0,71 | 0,58 Pabáiskas | — | 0,56 | 0,69 Mančiūšėnai | — | 0,48 Čiobiškis | —

Látható, hogy a Levenshtein-távolság ugyanazon nyelvjárási alcsoport LKA-pontjai között is meglehetősen nagy, ahol panevėžiškiek élnek (Stum̃briškis és Šilai (0,9)¹⁹, Taujėnai (0,77), Jakūtiškiai (0,65), Deltuva (0,54); például a panevėžiškihez tartozó Stum̃briškis és a širvintiški Pabáiskas között a Levenshtein-távolság 0,44). Ezeket az eredményeket nemcsak a nagyobb földrajzi

¹⁸ Sötét színnel a panevėžiškiek, világossal a širvintiškiek, fehérrel pedig az anykštėnų LKA-pontjai vannak jelölve (a litván nyelvjárások hagyományos osztályozása szerint, lásd a 3. ábrát).

¹⁹ Itt és másutt zárójelben a Gabmap számítógépes program által kiszámított Levenshtein-távolság szerepel.

152

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

távolság, hanem az is, hogy Stum̃briškis az északi keleti-felföldi panevėžiškiekhez tartozik, míg az összes többi a délihez²⁰.

A 2. táblázatban bemutatott eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb nyelvi és földrajzi hasonlóság nem az azonos nyelvjárás-altípushoz tartozó települések között, hanem a panevėžiškiek és a širvintiškiek között figyelhető meg, azaz Taujėnai és Kavárskas (0,15), Jakūtiškiai és Pabáiskas (0,23), Taujėnai és Mančiūšėnai (0,31), valamint Jakūtiškiai és Mančiūšėnai (0,31) között. Az is látható, hogy Kavárskasban ugyanazokat a nyelvjárási sajátosságokat használják, mint a panevėžiškiek LKA-pontján.

Az elemzés Vidiškiai panevėžiškiekhez való hasonlóságát is kiemelte: ezt az LKA-pontot Šilai választja el a legkisebb Levenshtein-távolság (0,39). Kavárskas és Vidiškiai között viszonylag közepes Levenshtein-távolság van (0,56), vagyis az itt élő és nyelvjárásban beszélő emberek nyelve hasonló lehet.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a panevėžiškiek és a širvintiškiek közötti teljes Levenshtein-távolság kicsi. Statisztikai szempontból e nyelvjárás-altípusok sajátosságai (az LKA-pontokat elválasztó földrajzi távolságot figyelembe véve) hasonlóak, és az LKA-pontokon zajló nyelvjárás-altípus-közeledési folyamatra utalhatnak.

E megállapítás további alátámasztására a Gabmap számítógépes programmal olyan térképeket és grafikonokat készítettek, amelyek az egyes települések és más LKA-pontok közötti Levenshtein-távolságot ábrázolják.

2.3. Az LKA-pontok térbeli és nyelvi kapcsolatai

A térbeli és nyelvi kapcsolatokat referencia-pontok térképei és grafikonjai ábrázolják. Ezek azt mutatják, hogy a kiválasztott település (a térképen csillaggal jelölve) mennyiben különbözik a többitől nyelvjárási és földrajzi szempontból. Minél sötétebb a térképen a szín, annál hasonlóbbak egymáshoz a települések.

A 2. térképen, valamint a 7. és 8. ábrán a már tárgyalt legerősebb nyelvi és térbeli kapcsolatok láthatók az LKA Kavárskas-pontja és Taujėnai között (0,15), ami azt mutatja, hogy Kavárskasban főként a panevėžiškiek nyelvjárási sajátosságait használják.

Itt a širvintiškiekre jellemző nyelvjárási jegyek is megfigyelhetők – ezt jelzi (a jelölések alapján) Kavárskas kisebb hasonlósága nemcsak a panevėžiškiekhez tartozó Jakūtiškiaival, hanem a širvintiškiekhez tartozó Mančiūšėnaival is (mindkettő esetében 0,39). A földrajzi távolság és a nyelvjárási jelleg viszonya alapján Kavárskas leginkább Stum̃briškistől különbözik (0,96), feltehetően a korábban tárgyalt okok miatt.

²⁰ Az északi keleti-felföldi panevėžiškiek Panevėžystől északra, a déli panevėžiškiek pedig Panevėžystől délre élnek. Az északi és déli panevėžiškiek fő megkülönböztető jegye a magánhangzó-redukció eltérő mértéke (LKTCH 2004: 173).

Straipsniai / Articles

153

AGNĖ ČEPAITIENĖ

2. TÉRKÉP. Kavársko térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

7. ÁBRA. Részlet a Kavársko térbeli és nyelvi kapcsolatainak az LKA többi kutatópontjával készült térképéből

8. ÁBRA. Kavársko térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

154

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

3. TÉRKÉP. Vidiškių térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

9. ÁBRA. Részlet a Vidiškių térbeli és nyelvi kapcsolatainak az LKA többi kutatópontjával készült térképéből

10. ÁBRA. Vidiškių térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

Straipsniai / Articles

155

AGNĖ ČEPAITIENĖ

A 3. térképen, valamint a 9. és 10. ábrán látható, hogy az LKA Vidiškių kutatópontja földrajzi és nyelvi hasonlóságok alapján leginkább a panevėžiškiai nyelvjárási területen fekvő településekkel vethető össze: Šilaival (0,39), Deltuvával (0,44), Taujėnais (0,48) és Kavárskóval (0,56). Ezt a települést nagyobb Levenshtein-távolság választja el a širvintiškiai LKA-kutatópontoktól, a legnagyobb pedig Stum̃briškistől (0,9) (talán a már említett okok miatt).

Kavársko és Vidiškiai térbeli és nyelvi kapcsolatainak az egyes településekkel végzett elemzése tehát azt mutatja, hogy mindkét LKA-kutatópont földrajzi és nyelvjárási szempontból a panevėžiškiai nyelvjárási területtel vethető össze, nem pedig a širvintiškiaival.

Ugyanezzel az algoritmussal a nem problematikus településeket vizsgálva szintén kirajzolódnak a panevėžiškiai és širvintiškiai LKA-kutatópontok közötti földrajzi és nyelvjárási hasonlóságok. Például a širvintiškiai nyelvjáráshoz sorolt Pabáiskas a Levenshtein-távolság alapján nem a saját nyelvjárása területén fekvő településhez, hanem a panevėžiškiai nyelvjárási területen található Jakūtiškiaihoz hasonlít leginkább (0,23) (lásd a 4. térképet, a 11. és 12. ábrát).

Pabáiskas térbeli és nyelvi kapcsolatai a širvintiškiai LKA-kutatópontokkal vitathatatlanok (közepesen erős kapcsolatok fűzik a širvintiškiai Mančiùšėnaihoz (0,56)), ám ez az LKA-kutatópont több hasonlóságot mutat a panevėžiškiai nyelvjárási területen fekvő településekkel: Stum̃briškisszel (0,44), Taujėnaival (0,52) és Deltuvával (0,56). Kavársko esetéhez hasonlóan ez az eset is azt mutatja, hogy az egyik LKA-kutatóponton feltehetően a panevėžiškiai nyelvjárási sajátosságok dominálnak, noha širvintiškiai nyelvjárási jegyek is előfordulhatnak.

A širvintiškiai Mančiùšėnai földrajzi és nyelvjárási szempontból szintén a panevėžiškiai Taujėnai (0,31) és Jakūtiškiai (0,31) LKA-kutatópontokhoz áll a legközelebb (lásd az 5. térképet, a 13. és 14. ábrát).

Mančiùšėnaít valamivel nagyobb Levenshtein-távolság választja el Kavárskótól (0,39), Čiõbiškistől (0,48), Deltuvától (0,5) és Stum̃briškistől (0,65), a legnagyobb pedig Šilaitól (0,79). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a širvintiškiai nyelvjárási területen fekvő Mančiùšėnai LKA-kutatópontot erősebb térbeli és nyelvi kapcsolatok fűzik a panevėžiškiai LKA-kutatópontokhoz, mint a širvintiškiaiakhoz. Vagyis ezen a településen is több panevėžiškiai, mint širvintiškiai nyelvjárási jegyet használnak.

A Čiõbiškis-eset az egyetlen, amely azt mutatja, hogy az LKA-kutatópont a saját nyelvjárásához tartozó településekhez hasonlít a leginkább. Földrajzi és nyelvjárási szempontból a širvintiškiai Mančiùšėnaihoz áll a legközelebb (0,48) (lásd a 6. térképet, a 15. és 16. ábrát). Mančiùšėnaít azonban a legerősebb térbeli és nyelvi kapcsolatok a panevėžiškiai LKA-kutatópontokhoz fűzik (lásd az 5. térképet, a 13. és 14. ábrát). A Mančiùšėnaít a panevėžiškiai nyelvjárási területen fekvő Taujėnaítól hasonló Levenshtein-távolság választja el (0,52).

156

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

A nyelvjárási különbségek mennyiségi vizsgálata: a keleti aukštaitiai panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárások esete

4. TÉRKÉP. Pabaiskas térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

11. ÁBRA. Részlet a Pabaiskas térbeli és nyelvi kapcsolatait az LKA többi kutatópontjával bemutató térképből

12. ÁBRA. Pabaiskas térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

Straipsniai / Articles

157

AGNĖ ČEPAITIENĖ

5. TÉRKÉP. Mančiūšėnai térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

13. ÁBRA. Részlet a Mančiūšėnai térbeli és nyelvi kapcsolatait az LKA többi kutatópontjával bemutató térképből

14. ÁBRA. Mančiūšėnai térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

158

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

6. TÉRKÉP. Čiobiškis térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

15. ÁBRA. Részlet a Čiobiškis térbeli és nyelvi kapcsolatait az LKA többi kutatópontjával bemutató térképből

16. ÁBRA. Čiobiškis térbeli és nyelvi kapcsolatai az LKA többi kutatópontjával

Straipsniai / Articles

159

AGNĖ ČEPAITIENĖ

A vizsgált települések közötti legnagyobb földrajzi távolság ellenére Čiobiškis nagyon hasonlít a (északi) panevėžiškiek területén található Stum̃briškisre (0,56), és a valamivel közelebb fekvő Šilaitól különbözik a leginkább (0,89). Čiobiškis emellett meglehetősen hasonlít az LKA Vidiškis (0,58) és Kavārsko (0,6) pontjára is, amelyeket erősebb térbeli és nyelvi kapcsolatok fűznek a panevėžiškiek területén található településekhez. Az eredmények alapján előzetesen megállapítható, hogy a Čiobiškisben élők beszédében inkább a panevėžiškiek, mint a širvintiškiek nyelvjárási sajátosságai dominálnak.

Az alappontok térképei és grafikonjai tehát nem rajzolnak ki különálló panevėžiškiek és širvintiškiek zónákat; ellenkezőleg, a földrajzi távolság és a nyelvjárásiasság viszonya alapján a vizsgált širvintiškiek lakóhelyei közül szinte mindegyik a panevėžiškiek LKA-pontjaihoz hasonlít a leginkább.

A Levenshtein-távolság alapján azonban önmagában nem állapítható meg, hogy a vizsgált települések között melyik különbség – a földrajzi vagy a nyelvi – nagyobb. Erre a számítógépes program Gabmap más különbségmérő eszközei adnak lehetőséget.

2.4. Az LKA-pontok fonológiai különbségei

A fonológiai különbségeket különbségtérképekkel elemezzük. Ezek azt mutatják meg, hogy az általános fonológiai különbségek alapján erős-e a kapcsolat két adott szomszédos település között. Minél sötétebb az LKA-pontokat összekötő vonal, annál hasonlóbbak a települések.

A 7. térképen és a 17. ábrán látható, hogy a legerősebb kapcsolatok Taujėnus és Kavārsko között állnak fenn; hasonlóan erős a kapcsolat Jakūtiškis és Pabāiskas, valamint Jakūtiškis és Mančiūšėnai között. Ez azt mutatja, hogy e szomszédos településeken a beszélt nyelvjárási sajátosságok a leghasonlóbbak. Ezek az eredmények egybevágnak a korábban tárgyalt Levenshtein-távolság adataival (lásd a 2. táblázatot). Így biztosan állítható, hogy a megkülönböztető nyelvjárási sajátosságok nemcsak egyetlen nyelvjárási alcsoport településein, hanem különálló panevėžiškiek és širvintiškiek LKA-pontokban is azonos gyakorisággal fordulhatnak elő.

Az eredmények értékelésekor látható, hogy fonológiai szempontból nem mindig az azonos nyelvjárási alcsoporthoz tartozó, egymáshoz közeli LKA-pontok a leghasonlóbbak. Ezt példázza a panevėžiškiekhez tartozó Šilai és Kavārsko, Šilai és Jakūtiškis, valamint a širvintiškiekhez tartozó Pabāiskas és Čiobiškis esete. E településeket nagy Levenshtein-távolság is elválasztja.

A leggyengébb kapcsolatok az LKA Stum̃briškis és Šilai pontjai között állnak fenn – fonológiai különbségeik száma nagy. Ezek az eredmények azzal magyarázhatók, hogy a keleti aukštaitiai panevėžiškiek különböző csoportjaihoz tartoznak: Stum̃briškis az északiakhoz, Šilai pedig a déliakhoz.

160

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferenciinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

7. TÉRKÉP. A szomszédos LKA-pontok kapcsolatai fonológiai különbségek alapján

17. ÁBRA. Részlet a szomszédos LKA-pontok fonológiai különbségeken alapuló kapcsolatait ábrázoló térképből

A szomszédos LKA-pontok közötti fonológiai különbségekre épülő különbségtérkép elemzése tehát megerősítette a kiszámított Levenshtein-távolság eredményeit: a panevėžysi és širvintiškiai LKA-pontok nyelvjárási hasonlóságát. Ezek a tendenciák az anyag vizsgálatakor a Gabmap számítógépes program más eszközeivel is kirajzolódnak.

2.5. Az LKA-pontok klaszterelemzése a nyelvjárási jegyek hasonlósága alapján²¹

A Gabmap számítógépes program által végzett klaszterezés alternatívát kínál a hagyományos dialektológiában alkalmazott izoglossza-technikai eljárásokkal szemben. Az objektumok klaszterezésekor azonban olyan határokat jelölnek ki, amelyek nem egy-egy különálló izoglosszának, hanem az egyes csoportokat alkotó települések általános nyelvjárási különbségeinek felelnek meg (Nerbonne és mtsai 2011: 80). A klaszterezési algoritmusok úgy csoportosítják az adatokat, hogy a vizsgált településekből álló klaszteren belüli nyelvjárási különbségek a lehető legkisebbek, a klaszterek közötti különbségek pedig a lehető legnagyobbak legyenek (Leinonen és mtsai 2015: 11).

²¹ A nyelvjárási kutatásokban alkalmazott, másik számítógépes programmal – a SPSS Statistics programmal – végzett klaszterelemzésről lásd Pukevičiūtė 2015: 175–195.

Straipsniai / Articles

161

AGNĖ ČEPAITIENĖ

A súlyozott átlag (ang. Weighted Average) és a Ward-féle (ang. Ward‘s Method) hierarchikus klaszterelemzési módszerekkel vizsgált adatok lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a vizsgált települések miként csoportosulnak az ott használt nyelvjárási jegyek hasonlósága szerint. Az anyag súlyozottátlag-módszerrel történő elemzésekor minden klasztert azonos értékűnek (súlyúnak) tekintenek, függetlenül az egyes klaszterekben lévő objektumok számától. Az anyag Ward-módszerrel történő vizsgálatakor az elemzés minden lépésében kiválasztanak két-két különálló klasztert, és kiszámítják a változók összevont klaszterközépponttól való eltérésnégyzeteinek összegét. Ezt minden klaszterpárra elvégzik, majd a végén azokat a klasztereket vonják össze, amelyek egyesítése esetén az eltérések összege a legkisebb. A két módszerrel kiszámított adatok eltérhetnek, mivel a különbségeket eltérő elvek alapján mérik (Prokić 2008: 156, Leinonen és mtsai 2015: 11)²²

A hasonló objektumok meghatározott csoportosulását térképeken és dendrogramokon ábrázolják. A meghatározott klaszterek száma 2 (két alnyelvjárás anyagát vizsgálják).

A súlyozottátlag-módszerrel végzett klaszterelemzés térképén a hasonló objektumok két csoportja különül el: Stum Briškis és Čiobiškis egy csoportot alkot, a többi település pedig a másikat (lásd a 8. térképet és a 18. ábrát). Vagyis a panevėžysi és širvintiškiai LKA-pontok differenciális nyelvjárási jegyei földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül nagyon hasonlóak lehetnek.

8. TÉRKÉP. A vizsgált LKA-pontok csoportosulása a nyelvjárási jegyek hasonlósága szerint. Súlyozottátlag-módszer²³

18. ÁBRA. Részlet a vizsgált LKA-pontok nyelvjárási jegyek hasonlósága szerinti csoportosulását ábrázoló térképből (a súlyozottátlag-módszer alapján)

²² Plačiau apie svorinio vidurkio ir wardo klasterinės analizės metodus žr. Prokić 2008: 153–172.

²³ A klaszterelemzés térképein és dendrogramjain a hasonló objektumok első csoportját sötétebb, a második csoportját világosabb szín jelöli.

162

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

A keleti aukštaičiák panevėžiškiek és širvintiškiek nyelvjárási jegyeinek kvantitatív vizsgálata

A dendrogram szemléletesen mutatja, milyen sorrendben vonták össze a klasztereket (lásd a 19. ábrát). Látható, hogy a 2. klaszterben a nyelvjárási sajátosságok hasonlósága alapján első lépésben Taujėnai és Kavárskas, második lépésben Mančiūšėnai és Jakūtiškiai került összevonásra, és így tovább. Minél korábban vonják össze az LKA adatfelvételi pontjait, annál hasonlóbbak nyelvjárási szempontból a települések.

19. ÁBRA. A klaszterek összevonásának dendrogramja. Súlyozott átlag módszere

A kapott adatok megerősítik, hogy az egyes nyelvjáráscsoportokhoz tartozó vizsgált települések hasonlóbbak lehetnek, mint az ugyanazon nyelvjáráscsoport LKA-adatfelvételi pontjai.

A wardo módszer települések csoportosítására való alkalmazása megváltoztatta az eredményeket: a hasonló nyelvjárási sajátosságok használata alapján az egyik klasztert Čiobiškis, Dél tuva, Stumbrìškis, Šilai és Vidiškiai alkotja, a másikat pedig a fennmaradó települések (lásd a 9. térképet és a 20. ábrát). Ugyanakkor ugyanaz a tendencia érvényesül: a širvintiškiek és a panevėžiškiek a nyelvjárási sajátosságok hasonlósága alapján együtt csoportosulnak.

A különböző módszerekkel végzett klaszterelemzések eredményeit összehasonlítva látható, hogy a települések eltérő csoportosítási elve Šilai, Dél tuva és Vidiškiai átcsoportosulását eredményezte. A súlyozottátlag-módszerrel végzett számításokhoz hasonlóan azonban a wardo módszerrel végzett klaszterelemzés dendrogramja is azt támasztja alá, hogy hasonló vagy azonos nyelvjárási sajátosságokat használnak mind a panevėžiškiek, mind a širvintiškiek területén: az LKA Vidiškiai és Šilai, valamint Stumbrìškis és Dél tuva pontjai a leghasonlóbbak (az 1. klaszterben), továbbá Taujėnai és Kavárskas, illetve Jakūtiškiai és Mančiūšėnai települései (a 2. klaszterben); a vizsgált egységek csoportosításakor ezek kerültek összevonásra az első lépésekben (lásd a 21. ábrát).

A két módszerrel végzett hierarchikus klaszterelemzés tehát azt mutatja, hogy a nyelvjárási sajátosságok mind a panevėžiškiek, mind a širvintiškiek LKA-adatfelvételi pontjain nagyon hasonlóak, sőt akár azonosak is; az egyes szavak kiejtésének csekély eltérése galimai túl csekély alap lehet ahhoz, hogy e nyelvjáráscsoportokat különválasszuk. A kapott adatok alátámasztásához a klaszterelemzés eredményeit más statisztikai módszerekkel is meg kell erősíteni, azaz ellenőrizni kell, hogyan oszlanak el a vizsgált objektumok a többdimenziós skálán (Nerbonnė és mtsai 2011: 81).

Straipsniai / Articles

163

AGNĖ ČEPAITIENĖ

9. TÉRKÉP. A vizsgált LKA-adatfelvételi pontok csoportosítása a terminusjegyek hasonlósága alapján. Wardo módszere

20. ÁBRA. Részlet a vizsgált LKA-adatfelvételi pontok terminusjegyek hasonlósága szerinti csoportosulásának térképéből (a wardo módszer alapján)

21. ÁBRA. A klaszterek összevonásának dendrogramja. Wardo módszere

2.6. Az LKA-pontok elhelyezkedése a többdimenziós skálán

A többdimenziós skála azt vizsgálja, hogy a nyelvjárások milyen mértékben alkotnak kontinuumot. Nyelvi szempontból a leginkább hasonló települések közelebb helyezkednek el egymáshoz a síkon, a különbözők pedig távolabb. A diagram segít azonosítani a nem helyi lakosokat és felismerni a nyelvjárási csoportokat. Azt is megmutatja, milyen struktúrák alkotnak klasztereket

164

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferenciacinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

az elemzés során a nyelvjárási szempontból hasonló LKA-pontokból álló csoportokat határoztak meg (Leinonen és mtsai. 2015: 11).

Az eredményeket statisztikailag a Rand-indexszel (ang. Rand index) (r betűvel jelölve: r) értékelik 0-tól 1-ig: a 0 azt jelzi, hogy a két vizsgált egységekből alkotott klaszter egyetlen nyelvjárási sajátosságban sem egyezik meg, az 1 pedig azt, hogy a vizsgált klaszterek teljesen azonosak (Prokić 2008: 161–163)²⁴.

A kapott adatok megfelelnek a Ward-féle módszerrel végzett klaszteranalízis során meghatározott hasonló objektumok csoportjai elrendeződésének: nyelvjárási szempontból a legközelebbi települések Šilai és Vidiškiai (bár távol esnek a síktól, mégis kis Levenshtein-távolság köti össze őket (0,39)), amelyek az 1. klaszterhez tartoznak, valamint Taujėnai, Jakūtiškiai és Mančiūšėnai (e települések közötti Levenshtein-távolság szintén az egyik legkisebb), amelyek a 2. klaszterhez tartoznak (lásd a 22. ábrát).

22. ÁBRA. Az LKA-pontok eloszlása a többdimenziós skálán a nyelvjárási sajátosságok hasonlósága szerint

²⁴ Ugyanott bővebben lásd a Rand-index kiszámításának képleteit.

Straipsniai / Articles

165

AGNĖ ČEPAITIENĖ

A meghatározott zónákba nem kerültek be, és a vizsgált települések közül leginkább eltérnek a különböző nyelvjárásokhoz tartozó LKA-pontok Stumbriškis, Deltuva, Pabaiskas, Čiobiškis és Kavarskas településeken. Talán ez azzal magyarázható, hogy ezek és a többi vizsgált település között meglehetősen nagy a Levenshtein-távolság.

A Gabmap számítógépes program számítása szerint r = 0,82, vagyis az LKA-pontokból álló, meghatározott hasonlóobjektum-csoportokban használt nyelvjárási sajátosságok között nincs jelentős különbség.

Összességében a többdimenziós skála statisztikailag alátámasztja a klaszteranalízis eredményeit, és még jobban kiemeli a panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárási sajátosságok hasonlóságait.

2.7. Az LKA-pontok differenciális nyelvjárási jellemzői

A számítógépes program, a Gabmap eszközeivel meghatározhatók a nyelvjárási területet reprezentáló differenciális nyelvjárási jellemzők. Az adatokat négy táblázat közli: az LKA-pontokból álló, súlyozott átlag módszerével végzett klaszterelemzés által meghatározott két csoport, valamint a ward-módszerrel végzett klaszterelemzés által meghatározott további két klaszter megkülönböztető nyelvjárási jellemzőit mutatják be.

A Klasterių skirtumas oszlopban (ang. Between score) a kiválasztott klaszter és a másik csoport közötti különbségeket tüntetik fel. Minél magasabb a pontszám, annál markánsabb megkülönböztető jeggyel rendelkeznek a kiválasztott klasztert alkotó LKA-pontok (ang. item). A Variacija klasteryje oszlopban (ang. Within score) az szerepel, hogy egy adott jellemző milyen mértékben változik a kiválasztott klaszteren belül. Minél alacsonyabb a variációs pontszám, annál reprezentatívabb a megkülönböztető jegy. A Bendrasis balas oszlop (ang. Score) a két pontszám közötti összesített különbséget mutatja (ang. Between–Within score) (Leinonen és mtsai. 2015: 14).

A súlyozott átlag módszerével végzett klaszterelemzés eredményei azt mutatják, hogy az első klasztert alkotó LKA-s Stumbriškis és Čiobiškis legmarkánsabb megkülönböztető jegye a hangsúlyos rövid magánhangzók megnyúlása (ezeket a településeket a jis szó, részben pedig a didelis használata különíti el) (lásd a 3. táblázatot). E differenciális sajátosság összesített pontszáma magas (2-nél nagyobb), ami alapján Stumbriškis és Čiobiškis jelentősen eltér a többi vizsgált településtől (az eltérés valamivel több mint 1). A klaszteren belüli variáció negatív, vagyis a differenciális nyelvjárási jegy reprezentatív.

Ugyanezt a sajátosságot, illetve a végződés redukcióját tükröző didelis szó használata kevésbé különbözik a klaszterek között, mint a jis szó használata. Ennek a szónak a kiejtése azonban kevésbé változik Stumbriškisben és Čiobiškisben, mint a jis szóé, a két mutató összesített pontszáma pedig magas. Ezért megállapítható, hogy a didelis szó használata alátámasztja azt a tényt, hogy a hangsúlyos rövid magánhangzó megnyúlása vagy a végződés redukciója reprezentatív nyelvjárási jegyek, amelyek az LKA Stumbriškis és Čiobiškis pontjait megkülönböztetik a többitől.

166

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferenciinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

3. TÁBLÁZAT.

Az 1. klaszter (Stuṁbriškis, Čiobiškis) differenciális nyelvjárási jegyei. Súlyozottátlag-módszer

Összesített pontszám

Klaszteren belüli variáció

Klaszterek közötti különbség

Szó / differenciális nyelvjárási jegy

2.065730

−0.734482

1.331248

Ő

0.991031

−1.057100

−0.066069

Nagy

…

…

…

…

−1.485962

1.699261

0.213300

Nincs

Ez a klaszter egyáltalán nem reprezentálja azt az eltérő, hangsúlyos rövid szóvégi a-hangzót, amely a panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárás-alcsoportok elkülönítésének alapjául szolgál (ezt a nėra szó használata mutatja). Bár a klaszteren belüli magas variációs pontszám azt jelenti, hogy a panevėžiškiai Stuṁbriškis és a širvintiškiai Čiobiškis LKA-pontokon a nėra szó kiejtése erősen változik (ami arra utalna, hogy a hangsúlyos rövid szóvégi a hangzót ezeken az LKA-pontokon eltérően ejtik, és e nyelvjárási jegy alapján az LKA-pontok, illetve a nyelvjárás-alcsoportok különböznek), az összesített pontszám és a szó kiejtésének klaszterek közötti különbsége azonban nagyon alacsony (körülbelül −1,5, illetve körülbelül 0,2). Következésképpen ez a nyelvjárási sajátosság nem reprezentatív: a hangsúlyos rövid szóvégi a hangzót a panevėžiškiai és a širvintiškiai területeken szinte egyformán ejtik.

A hangsúlyos rövid magánhangzók megnyúlása a másik klasztert alkotó további vizsgált LKA-pontok területét is azonosítja (ezt a jis szó, részben pedig a turi használata mutatja) (lásd a 4. táblázatot). A klaszterek közötti különbség, a klaszteren belüli variáció és az összesített pontszám teljesen megegyezik az első csoport jis szavára kapott megkülönböztető mutatók értékeivel. Következésképpen mindkét hasonló tárgyakból álló csoportban – annak ellenére, hogy az LKA-pontok különböző nyelvjárás-alcsoportokhoz tartoznak – a hangsúlyos rövid magánhangzók megnyúlása azonos differenciális nyelvjárási jegy. Ezért a települések e nyelvjárási sajátosság alapján nem különböznek.

4. TÁBLÁZAT.

A 2. klaszter (Šilai, Tau jėnai, Deltuva, Jakučiškiai, Kavárskas, Vidiškiai, Pabáiskas, Mančiūšėnai) megkülönböztető nyelvjárási jegyei. Súlyozott átlag módszere

Összpontszám

Klaszteren belüli változatosság

Klaszterek közötti különbség

Szó / megkülönböztető nyelvjárási jegy

2.065730

−0.734482

1.331248

Ő

0.516433

−0.218049

0.298383

Van

…

…

…

…

−0.495996

0.202406

−0.293589

Nagyon

Straipsniai / Articles

167

AGNĖ ČEPAITIENĖ

A vizsgált klasztert nem különíti el a hangsúlyos, emelkedő intonációjú ai diftongus első elemének bizonytalan ejtése (erre a labai szó használata utal) – mindkét klaszterben hasonlóan ejtik (a használat klaszterek közötti különbsége csekély, körülbelül -0,3). Ez a nyelvjárási sajátosság az LKA adatpontokból álló klaszteren belül is csekély mértékben változik.

Az első hangsúlyos, cirkumflexes ai diftongus kiejtésének bizonytalansága azonban azon nyelvjárási megkülönböztető sajátosságok egyike, amelyek a Stumbrškis, Šilai, Deltuva, Vidiškiai, Čiobiškis LKA-pontokat a másik klasztertől elválasztják a wardo módszerrel végzett klaszterelemzés eredményei alapján (erre a mint szó használata utal, lásd az 5. táblázatot). Ennél valamivel reprezentatívabb a szóvégek redukciója (erre a évek szó használata utal). A két nyelvjárási jegy megkülönböztető mutatóinak összesített értéke magas, és magán a klaszteren belül alig változnak, azonban a szóvégek redukciója és a hangsúlyos, cirkumflexes ai diftongus első elemének bizonytalan kiejtése hasonló mértékű a LKA-pontokból álló mindkét csoportban is (a klaszterek közötti különbség rendre körülbelül 0,3 és 0,5).

5. TÁBLÁZAT. Az 1. klaszter (Stumbrškis, Šilai, Deltuva, Vidiškiai, Čiobiškis) differenciáló nyelvjárási jegyei. Wardo módszere

Összpontszám | Klaszteren belüli változatosság | Klaszterek közötti különbség | Szó / differenciáló nyelvjárási jegy 1.189237 | −0.924962 | 0.264275 | Metų 1.086116 | −0.641110 | 0.445006 | Kaip... |... |... |... −0.494413 | 0.494413 | −0.000000 | Žmogus −0.494413 | 0.494413 | −0.000000 | Sako

Az első hasonló objektumcsoportot alkotó LKA-adatpontok nem különböznek a hangsúlytalan tőbeli o a-vá válásától ^a²⁵, a szóvégek redukciójától, a rövid hangsúlyos szóvégi u összeolvadásától, a hangsúlytalan szóvégi o a-vá válásától a, valamint a hangsúly eltolódásától. Erre utal a žmogus, sako szavak használatának nulla pontszáma mindkét klaszterben, ami azt jelenti, hogy e jegyek tekintetében a két vizsgált klaszter egyáltalán nem különbözik, ezek a sajátosságok valamennyi vizsgált településen egyformán fordulnak elő. Ugyanakkor az első klasztert alkotó tárgyalt LKA-adatpontokban közepes mértékben változnak.

A cirkumflexes ai hangsúlytalan elemének bizonytalan kiejtése a wardo módszerrel végzett második klaszterelemzés által azonosított hasonló objektumok csoportját is jellemző, megkülönböztető nyelvjárási jegy (Taujėnus, Kavárskas, Jakūtiškiai, Pabáiskas és Mančiūšėnai csoportját a jól, mint szavak használata különíti el, lásd a 6. táblázatot). Ezt a hangsúly is megkülönbözteti

²⁵ E nyelvjárási sajátosságot korábban a širvintiškiai és panevėžiškiai nyelvjárások elkülönítésének alapjaként javasolták kezelni (Markevičius 2002: 103).

168

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

eltolódása nyelvjárási jegye is. Mindkét, LKA-adatpontokból álló klaszterben ezek a nyelvjárási sajátosságok hasonló mértékben fordulnak elő (körülbelül 0,3 és 0,5), miközben használatuk a második klasztert alkotó vizsgált településeken ennyire változik (körülbelül -0,9 és -0,5), noha az összpontszám magas.

6. TÁBLÁZAT. A 2. klaszter (Taujenai, Kavárskas, Jakūtiškiai, Pabáiskas, Mančiūšėnai) differenciáló nyelvjárási jegyei. Wardo módszere

Összpontszám Klaszteren belüli változatosság Klaszterek közötti különbség Szó / differenciáló nyelvjárási jegy 1.189237 -0.924962 0.264275 Gerai 0.916410 -0.471405 0.445006 Kaip............ -0.496747 0.531640 0.034893 Žmonių

E csoport nem differenciáló nyelvjárási sajátosságai részben megegyeznek az 1. klaszterével – a hangsúlytalan tőbeli o a-vá válása a és a szóvégek redukciója (erre a žmonių szó használata utal). E szó ejtése a két klaszterben csekély mértékben tér el, a 2. klaszterben közepes mértékben változik, e két mutató összpontszáma pedig alacsony. Következésképpen sem a szóvégek redukciója, sem a hangsúlytalan tőbeli o a-vá válása a nem tekinthető a panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárások megkülönböztető sajátosságának.

Bár a különböző számítási elveken alapuló módszerekkel meghatározott differenciáló nyelvjárási jegyek elemzésének eredményei nem egyeznek, ugyanazokat a tendenciákat mutatták ki. A kapott adatok a következőképpen foglalhatók össze: mivel mindkét klaszterelemzési módszerrel meghatározott, hasonló objektumokból álló egyes csoportokat – amelyek panevėžiškiai és širvintiškiai LKA-adatpontokból egyaránt állnak – ugyanazok a nyelvjárási sajátosságok jellemzik, ezek mindkét nyelvjárási területre jellemzőek, ezért nem tekinthetők differenciáló jegyeknek.

Az elemzés során más lehetséges differenciáló nyelvjárási jegyeket sem különítettek el, amelyek esetleg megkülönböztethetnék a panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárásokat; ezeket a panevėžiškiai és a širvintiškiai lakóterületeken egyaránt beszélik. Ezért előzetesen megállapítható, hogy e nyelvjárások között nincsenek lényeges különbségek.

A tanulmány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy korábban a panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárások között esetleg markánsabb nyelvjárási különbségek voltak. Az elvégzett kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy ha voltak is ilyenek, a 20. század végi és a 21. század eleji nyelvjárási hangfelvételek már nem rögzítenek differenciáló nyelvjárási jegyeket. Ennek különféle okai lehettek

Straipsniai / Articles

169

AGNĖ ČEPAITIENĖ

tényezők – például a két nyelvjárás fokozatos konvergenciája²⁶. Ez azonban további és részletesebb vizsgálatok tárgya, mivel Peter Auer és munkatársai szerint (2005: 16) ahhoz, hogy a nyelvi változásokat nyelvjárási konvergenciának nevezzük, legalább két szempontból, diakrón módon kellene összehasonlítani a két nyelvjárást.

3. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK

A hagyományos keleti aukštaitis panevėžiškiai és keleti aukštaitis širvintiškiai nyelvjárási jegyei nyelvi és nyelvföldrajzi szempontból egybeesnek. Ezt a vizsgált változatok jelentős fonológiai hasonlóságai és az LKA kutatópontjai közötti csekély Levenstein-távolság támasztja alá.

Az azonos nyelvjárási sajátosságok statisztikailag gyakrabban fordulnak elő nem ugyanazon nyelvjárás LKA-pontjain, hanem az egyes vizsgált nyelvjárások lakóhelyein. A klaszterezett vizsgált LKA-pontok lehetséges megkülönböztető jegyei pedig mindkét nyelvjárásra közösek, és statisztikailag alátámasztják azok hasonlóságát. A panevėžiškiai és širvintiškiai nyelvjárást esetlegesen megkülönböztető nyelvjárási sajátosságokat az elemzés során nem sikerült elkülöníteni.

A Levenstein-távolság és a statisztikai adatok alapján Kavárskas és Vidiškiai a panevėžiškiai LKA-pontokhoz hasonlóbbnak tekinthető.

Ahhoz, hogy a širvintiškiai nyelvjárást önálló nyelvjárásként kezelhessük, másfajta megkülönböztető nyelvjárási jegyeket kell keresni.

LITERATŪRA

Aliūkaitė Daiva, Bakšienė Rima, Jaroslavienė Jurgita, Judžentytė Gintarė, Leskauskaitė Asta, Lubienė Jūratė, Meiliūnaitė Violeta, Pakalniškienė Dalia, Ragaišienė Vilija, Rinkauskienė Regina, Švambarytė-Valužienė Janina, Urbanavičienė Jolita, Vaišnienė Daiva 2014: Punktų tinklo tankis geolingvistinės skirties aukštaičiai: žemaičiai požiūriu. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė. Vilnius: Briedis, 129–196.

Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014: Geolingvistika: ideologija, teorija ir metodai. Pagrindinės sąvokos. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir

²⁶ Kalbinė konvergencija vadinama kalbėtojo, kuris, siekdamas sumažinti skirtumus, prisitaiko prie kitų kalbos, kalbine apraiška (Auer ir kt. 2005: 6–7). Dar žr. ir Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 44.

170

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferenciacinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė. Vilnius: Briedis, 29–47.

Auer Peter, Hinskens Frans, Kerswill Peter, eds. 2005: Dialect change: Convergence and divergence in European languages. Cambridge: Cambridge University Press.

Girdenis Aleksas, Zinkevičius Zigmas 1966: Dėl lietuvių kalbos tarminių klasifikacijos. – Kalbotyra 14, 139–147.

Heeringa Wilbert 2004: Measuring Dialect Pronunciation Differences using Levenshtein Distance. PhD thesis. The Netherlands: University of Groningen.

Heeringa Wilbert, Hinskens Frans 2014. Convergence between dialect varieties and dialect groups in the Dutch language area. – Aggregating Dialectology, Typology, and Register Analysis: Linguistic Variation in Text and Speech, ed. by B. Szmrecsanyi, B. Wälchli. New York: Walter de Gruyter, 26–52, 452–53.

Heeringa Wilbert, Johnson Keith, Gooskens Charlotte 2009: Measuring Norwegian Dialect Distances using Acoustic Features. – Speech Communication 51, 167–183. Prieiga internetu: http://www.let.rug.nl/~kleiweg/L04/

Kasparaitis Pijus 2013: Kompiuterinės lingvistikos įvadas. Fonologija ir fonetika. Prieiga internetu: http://www.mif.vu.lt/~pijus/CLF/Fonetika.pdf

Kessler Brett 1995: Computational dialectology in Irish Gaelic. – Seventh Conference of the European Chapter of the Association for Computational Linguistics, 60–66.

Kompiuterinė programa Gabmap. Prieiga internetu: https://www.gabmap.nl

Kompiuterinė programa Google Earth. Prieiga internetu: https://www.google.com/earth/

Kompiuterinė programa RuG/L04. Prieiga internetu: http://www.let.rug.nl/~kleiweg/L04/

Leinonen Therese 2010: An Acoustic Analysis of Vowel Pronunciation in Swedish Dialects. Doctoral dissertation. Groningen: University Library Groningen.

Leinonen Therese 2011: Aggregate analysis of vowel pronunciation in Swedish dialects. – Oslo Studies in Language 3(2), 75–95.

Leinonen Therese, Çöltekin Çağrı, Nerbonne John 2015: Using Gabmap. – Lingua (in press). Prieiga internetu: http://dx.doi.org/10.1016/j.lingua.2015.02.004

LKA 1977: Lietuvių kalbos atlasas 1. Leksika, ats. red. K. Morkūnas. Vilnius: Mokslas.

LKA 1982: Lietuvių kalbos atlasas 2. Fonetika, ats. red. K. Morkūnas. Vilnius: Mokslas.

LKA 1991: Lietuvių kalbos atlasas 3. Morfologija, ats. red. K. Morkūnas. Vilnius: Mokslas.

Straipsniai / Articles

171

AGNĖ ČEPAITIENĖ

LK TCH 2004: Lietuvių kalbos tarmių chrestomatija, sud. Rima Bacevičiūtė, Audra Ivanauskienė, Asta Leskauskaitė, Edmundas Trumpa. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Markevičienė Žaneta 1999: Aukštaičių tarmių tekstai 1. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Markevičienė Žaneta, Markevičius Valdimantas 1995: Kelios pastabos apie Vidiškių šnektos balsių ir dvibalsių trukmę. – Kalbotyra 44(1), 69–72.

Markevičienė Žaneta, Markevičius Valdimantas, Markevičius Aurimas 2009: Širvintiškių tekstai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Markevičius Valdimantas 2002: Kelios rytų aukštaičių širvintiškių ir pietų panevėžiškių tarmių vokalizmo ypatybės. – Baltistika 37(1), 101–105.

Nerbonne John Colen Rinke, Gooskens Charlotte, Kleiweg Peter, Leinonen Therese 2011: Gabmap – A Web Application for Dialectology. – Dialectologia Special Issue 2, 65–89.

Nerbonne John, Heeringa Wilbert, Hout Erik van den, Kooi Peter van der, Otten Simone, Vis Willem van de 1996: Phonetic distance between Dutch dialects. – CLIN VI. Papers from the sixth CLIN meeting, ed by. G. Durieux, W. Daelemans, S. Gills. Antwerpen: University of Antwerpen, 185–202.

Nerbonne John, Heeringa Wilbert, Kleiweg Peter 1999: Edit distance and dialect proximity. – Time Warps, String Edits and Macromolecules: The Theory and Practice of Sequence Comparison. Second edition, 5–15.

Prokić Jelena, Cysouw Michael 2013: Combining regular sound correspondences and geographic spread. – Language Dynamics and Change 3.2, 147–168.

Prokić Jelena, Nerbonne John 2008: Recognizing Groups among Dialects. – International Journal of Humanities and Arts Computing, Special Issue on Language Variation, ed. by J. Nerbonne, Ch. Gooskens, S. Kürschner, R. van Bezooijen, 153–172.

Pukėnas Kazimieras 2009: Kokybinių duomenų analizė SPSS programa: mokomoji knyga. Kaunas: LKKA.

Pukevičiūtė Agnė 2015: Rytų aukštaičiai panevėžiškiai: klasterinė analizė ieškant tarmiškumo. – Acta Linguistica Lithuanica 72, 175–195.

Scherrer Yves 2012. Recovering dialect geography from an unaligned comparable corpus. – Proceedings of the 2012 Joint Workshop of LINGVIS and UNCLH. Stroudsburg, PA: Assoc. Comput. Linguist, 63–71.

172

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV

Kiekybinis diferencialinių tarminių požymių tyrimas: rytų aukštaičių panevėžiškių ir širvintiškių atvejis

Shackleton Robert George Jr. 2007: Phonetic variation in the traditional English dialects. A computational analysis. – Journal of English Linguistics 35, 30–102.

Spruit Marco René, Heeringa Wilbert, Nerbonne John 2009: Associations among linguistic levels. – Lingua 119(11), 1624–1642.

Stanford James N. 2012: One size fits all? Dialectometry in a small clan-based indigenous society. – Language Variation and Change 24, 247–78.

Szmrecsanyi Benedikt 2011: Corpus-based dialectometry: a methodological sketch. – Corpora 6(1), 45–76.

Urbanavičiūtė-Markevičienė Žaneta 1994: Dar kartą apie rytų aukštaičių tar-mių ribas. – Kalbotyra 43(1), 85–87.

Vaitkevičius Raimundas, Saudargienė Aušra 2010: Psichologinių tyrimų duomenų analizė. Praktikos darbai. Kaunas: VDU leidykla.

Zinkevičius Zigmas 1966: Lietuvių dialektologija. Vilnius: Mintis.

Zinkevičius Zigmas 1994: Lietuvių kalbos dialektologija. Vilnius: MEL.

Zinkevičius Zigmas 1997: Dėl rytų aukštaičių tarmės skirstymo. – Lietuvių kalbotyros klausimai 38, 237–241.

Quantitative Research of Differential Dialectal Features: Case of Eastern Aukštaitians of Panevėžys and Širvintos

SUMMARY

The article presents the first-time use of the quantitative methods of dialectometry to analyse Lithuanian dialects. After quantifying the differential features of the Eastern Aukštaitians of Panevėžys and Širvintos subdialects, it aims to identify the dialectal dependence of Lithuanian Language Atlas (LLA) points under analysis – Stumbřiškis (171), Šilai (338), Kavárskas (340), Taujėnai (374), Vidiškiai (375 a), Deltuva (409), Jakūtiškiai (446), Pabaiskas (475), Mančiūšėnai (500), Čiobiškis (520).

The research material consists of 12 hours of audio recordings of the Eastern Aukštaitians of Panevėžys and Širvintos. Differential dialectal features were selected from it: lengthening of the stressed shorts; shortening of the longs; pronunciation of the stressed short a, e, i, u in the ending; o instead of unstressed a; short e instead of ė; pronunciation

Straipsniai / Articles

173

AGNĖ ČEPAITIENĖ

of inarticulate first stressed / unstressed component; retraction of accent; reduction of endings.

They are analysed by the web application Gabmap based on dialectometry methods. It is designed for the research of linguistic (and geographical) variability. On the basis of phonetic transcriptions of words, the Levenshtein distance is calculated between LLA points, the statistical computations are performed and the differential dialectal features of the Eastern Aukštaitians of Panevėžys and Širvintos are determined.

The results suggest that the dialectal features of the traditional Eastern Aukštaitians of Panevėžys and Širvintos coincide from the linguistic and linguistic-geographical points of view. The closest locations by the Levenshtein distance measure are Taujėnai and Kavárs-kas (0,15), Jakūtiškiai and Pabaiskas (0,23), Taujėnai and Mančiūšėnai (0,31), Jakūtiškiai and Mančiūšėnai (0,31). All areas under analysis are linked by significant phonological similarities.

Statistically equal dialectal features are frequently used not in the same LLA points of subdialects but in the localities inhabited by the speakers of separate subdialects under analysis. The potential differential features of clustered LLA points under analysis found in the study are common to both subdialects and statistically justify the similarity of the Eastern Aukštaitians of Panevėžys and Širvintos.

Įteikta 2015 m. lapkričio 19 d.

AGNĖ ČEPAITIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva

[email protected]

174

Acta Linguistica Lithuanica LXXIV