Acta Linguistica Lithuanica 2025, 93. köt., 1–10. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektronikus)

A KERESZTNEVEK ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSAI AZ ÚJ LETT KERESZTNÉVSZÓTÁR ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

A névállomány változásai az új lett személynévszótár összefüggésében^¹

LAIMUTE BALODE Lett Nyelvi Intézet, Bölcsészettudományi Kar, Lett Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-5036-6663 Kutatási területek: balti névkutatás, lett helynévkutatás, lett személynévkutatás.

RENĀTE SILIŅA-PIŅĶE Lett Nyelvi Intézet, Bölcsészettudományi Kar, Lett Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-5553-2165 Kutatási területek: balti névkutatás, lett helynévkutatás, lett személynévkutatás, a lett és a német nyelv kapcsolatai.

https://doi.org/10.35321/all93-01

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány a 2026-ra tervezett Kis személynévszótárt (Mazā personvārdu vārdnīca) mutatja be. Az első rész azt vázolja, hogyan térnek el az összeállítás elvei a korábbi szótárban alkalmazottaktól. Külön figyelmet kap az új szótárban szereplő nevek mintegy 7%-a, amelyek nem szerepeltek Klāvs Siliņš korábbi lett személynévszótárában (Latvijas personvārdu vārdnīca, 1990). A tanulmány feltárja és elemzi e különbségek lehetséges okait. Az egyik ok a két szótárban alkalmazott eltérő kritériumok és indoklások; a másik az, hogy a nevek talán csak K. Siliņš szótárának megjelenése után terjedtek el

^¹ A The 5^ᵗʰ Nemzetközi Tudományos Aleksandras Vanagas-konferencián „Nyelv és kultúra párbeszéde a 21.^ˢᵗ századi névkutatásban” 2024. november 7–8-án Vilniusban, a Litván Nyelvi Intézetben elhangzott előadás alapján készült tanulmány.

Copyright © 2025 Laimute Balode, Renāte Siliņa-Piņķe. Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez nyílt hozzáférésű tanulmány, amelyet a Creative Commons Attribution Licence feltételei szerint terjesztenek; a licenc korlátozás nélkül engedélyezi a használatot, terjesztést és sokszorosítást bármilyen hordozón, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Išleido Lietuvių kalbos institutas. Šis straipsnis yra atviros prieigos, platinamas pagal „Creative Commons“ priskyrimo licencijos sąlygas, leidžiančias neribotai naudoti, platinti ir atkurti turinį bet kokioje laikmenoje, nurodant autorių ir šaltinį. Received: / Gauta: 2025-08-23. Accepted: / Priimta: 2025-11-13.

1

Lettországban csak K. Siliņš szótárának megjelenése után. Ezek közé tartoznak az újonnan átvett nevek, például Maikls, Mišela és Raiens, valamint a nagyon ritka vagy akár egyedi lett eredetű nevek, mint Ārvalda és Magone.

KULCSSZAVAK: lett nyelv, keresztnevek, személynévszótár, a keresztnevek állományának változásai a 21.^st században.

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány az új lett személynévszótárt (Mažā personvārdu vārdnīca, amelynek megjelenése 2026-ra várható) mutatja be. A tanulmány első része a korábbi és e szótár összeállítási elveinek különbségeit tárgyalja. Kiemelt figyelmet fordít a személynevekre (mintegy 7%), amelyek nem szerepelnek a korábbi lett személynévszótárban (Klāvs Siliņš Latvijas personvārdu vārdnīca, 1990). Bemutatja és elemzi annak lehetséges okait is, hogy egyes nevek miért maradtak ki a korábbi szótárból: mindenekelőtt az antroponimák kiválasztásának eltérő elvei, másodsorban pedig az, hogy a személynév csak K. Siliņš szótárának elkészítése után terjedt el (például az újonnan átvett nevek, mint Maikls, Mišela, Raiens, vagy a nagyon ritka lett eredetű nevek, például Ārvalda, Magone).

FŐBB SZAVAK: lett nyelv, nevek, személynévszótár, a névállomány változásai a XXI. században.

BEVEZETÉS

A tanulmány témája mindkét szerzőnek a Lett Nyelvi Ügynökség által 2025 végére tervezett, Lettország keresztneveinek új szótárán végzett munkájához kapcsolódik. A tanulmány elsődleges célja, hogy tömören bemutassa a készülő szótár fogalmi keretét és szerkezeti felépítését, különös tekintettel az adatválogatás módszertani elveire és a címszavak meghatározásakor alkalmazott kritériumokra. Ezenfelül a tanulmány körvonalazza azokat a sajátosságokat, amelyek megkülönböztetik az új személynévszótárt a korábban megjelent lexikográfiai munkáktól. A tanulmány második része a kutatás fő céljának elérésével foglalkozik: a szerzők az összeállítási folyamat során szerzett megfigyeléseiket és felismeréseiket mutatják be, a lettországi személynévanyag legújabb fejleményeire összpontosítva – konkrétan azokra a keresztnevekre, amelyek hiányoznak egy korábban kiadott szótárból, valamint a kimaradásukhoz hozzájáruló tényezők elemzésére.

A lett keresztneveknek mindmáig az egyetlen átfogó kiadványa K. Siliņš Lett személynévszótára (Latviešu personvārdu vārdnīca), amelyet a szerző halála után, 1990-ben adtak ki; a továbbiakban LPV-ként rövidítjük. K. Siliņš csaknem 50 éven át gyűjtött személynévanyagot, a kéziratot 1980-ban fejezte be (Siliņa-Piņķe 2024: 300). Bár hivatására nézve nem volt nyelvész, a szótárt figyelemre méltó gondossággal és odaadással állította össze. Megjelenése óta több mint 30 év telt el, ez idő alatt pedig jelentősen megváltoztak a személynévadási preferenciák, a társadalmi szerkezet, sőt a társadalom és a kultúra tágabb aspektusai is. Számos új keresztnév keletkezett vagy került átvételre. Ezenfelül a két szótár összeállítási elvei jelentősen különböznek.

1. AZ ÚJ SZÓTÁR ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK FŐ ELVEI

K. Siliņš szótárával (LPV) ellentétben, amely egy teljes évezredet kíván felölelni (Siliņš 1990: 8), az új szótár kizárólag a jelenleg Lettországban használatos keresztnevekre összpontosít. Minden szócikk részletesen ismerteti a név eredetét és kortárs

2

elterjedtségét, a szótár pedig széles olvasóközönségnek készül. Az új szótár szerzőinek egyik első feladata az anyag körének meghatározása és körülhatárolása volt, mivel a projektre kijelölt idő nagyon rövidnek bizonyult.

Úgy döntöttek, hogy a szótár olyan szócikkeket tartalmaz majd, amelyek alapja: 1) a hagyományos lett naptári nevek (2025-ös adatok); 2) a lett állampolgárok körében 2022-ben legnépszerűbb 200 női és férfinév; 3) a lányoknak és fiúknak az elmúlt 20 évben adott 200 legnépszerűbb név (2002–2022; szintén csak lett állampolgárokra korlátozva) (lásd még Siliņa-Piņķe 2024: 301).

Az adatok egyik fő forrása a 2025-ös hagyományos naptári nevek listája. Ezt a listát néhány évente frissíti az Államnyelvi Központ Naptári Nevek Szakértői Bizottsága olyan kritériumok alapján, mint a név eredete, jelentése, eufóniája, gyakorisága, állandósága és hagyományossága, valamint a lett névadási hagyományokkal való összhangja (VVC). 2025-ben kilenc új keresztnév került a hagyományos naptárba: a női nevek Aleksa, Dominika, Grēta, Madlēna, Mīla, Vanesa, a férfinevek pedig Eliass, Francīks, Vestards (VVC). Ezek a nevek új szócikkekként szintén bekerülnek a szótárba.

A személynévanyag nagy részét az Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatalától (PMLP) szerezték be; az adatokat munkatársai a szerzők által meghatározott paraméterek szerint készítették elő.

Miért éppen ilyen válogatás mellett döntöttek? A szerzőknek több konkrét céljuk volt, nevezetesen:

1) világosan meghatározott keretet létrehozni, biztosítva, hogy a „játékszabályok” átláthatók legyenek, és a névváltozatok ne okozzanak szükségtelen bonyodalmakat;

2) a lehető legszélesebb közönséget megszólítani;

3) megismertetni a szótár használóit a naptárakban szereplő keresztnevek eredetével;

4) bemutatni a Lettországban leggyakrabban használt keresztneveket, vagyis azokat, amelyekkel a mindennapi életben a leggyakrabban találkozni;

5) kiemelni a névadás utóbbi évtizedekben tapasztalható tendenciáit, és megismertetni az olvasókat ezekkel a fejleményekkel (Balode, Siliņa-Piņķe 2025).

Az összegyűjtött adatok feldolgozása után csaknem 1200 keresztnevet azonosítottak és szócikkekbe csoportosítottak. Minden szócikk tájékoztatást ad a személynév eredetéről és – ahol lehetséges – lettországi bevezetésének vagy elterjedésének idejéről, valamint a névnek a 20^th. század különböző időszakaiban országos és regionális szinten mért népszerűségéről. Azok a nevek, amelyek csak a tőmagánhangzó hosszúságában különböznek – például Adelīna és Adelina, illetve Zinaida és Zinaīda –, egyetlen szócikkbe kerülnek, míg a többi név külön szócikket kap. E csoportosítás eredményeként a készülő szótár jelenleg 1162 szócikket tartalmaz.

A néveredetek leírásánál az egyik fő hivatkozási forrás K. Siliņš szótára (LPV), amelyet kritikailag értékelnek és összevetnek más nyelvek legújabb keresztnévszótáraival (többek között a német, angol, svéd, orosz, lengyel, litván, észt, finn stb. szótárakkal), valamint 21^st. századi névkutatási tanulmányokkal. Ezenfelül annak ellenőrzésére

3

vagy pontosítására, hogy egy név mikor érkezett Lettországba vagy mikor terjedt el ott, a készülő elektronikus Lett Keresztnevek Történeti Szótára adatait is felhasználják; ez a 18^th. századi evangélikus-lutheránus anyakönyvek első feljegyzett eseteire, valamint olyan forrásokra támaszkodik, mint a periodika.lv weboldal. Végül valamennyi rendelkezésre álló adat összegyűjtése és értékelése után a szerzők a lett kontextusban a leginkább hiteles vagy valószínű magyarázatokat választják ki a nevek eredetére, és időnként saját értelmezéseket is javasolnak különféle források alapján.

Az elemzési folyamat során az új szótárba felveendő keresztnevek kiválasztását és az azt követő összehasonlító elemzést az antroponimiai szótárak más nyelveken történő összeállításában alkalmazott bevett módszertanok és elvek vezérelték. A névforrások hitelessége és megbízhatósága, valamint a névválasztás egyértelműen meghatározott kritériumai képezik e megközelítés fő módszertani értékeit (Maciejauskienė 2004; Sinkevičiūtė 2010; 2014; Eggert, Nissen 2023, etc.). Figyelembe vették más nyelvek tapasztalatait is a személynevek változásának összefüggésében. Stanley Lieberson (2000) például az Egyesült Államokban adott gyermeknevek népszerűségében bekövetkező változásokról készített átfogó tanulmánya azt mutatja, hogy a névpreferenciák (és más divatok) szélesebb társadalmi változásokat tükröznek. Hasonlóképpen Katharina Leib ring (2023) az 1990-es évek végén Svédország valamennyi lakosa körében használt nevek korpuszát veti össze mind a korabeli népszerű babanevekkel, mind a lakosság körében jelenleg meglévő névállománnyal. A lett személynévkutatás jelen tanulmányát továbbá a terület vezető szakértői által összeállított, szakmailag hiteles szótárak is tájékoztatták és támogatták; ezek módszertani mintaként és az ellenőrzés forrásaiként egyaránt szolgálnak.

2. ÚJ KERESZTNEVEK ÉS LEHETSÉGES OKAI ANNAK, HOGY HIÁNYOZNAK AZ LPV-BŐL (KÉT SZÓTÁR ÖSSZEHASONLÍTÁSA)

A munka során világossá vált, hogy a tervezett szócikkek közül nem mindegyiknek van megfelelője az LPV-ben. A készülő szótár 1162 szócikke közül 82 névről – alig több mint 7%-ról – nem sikerült információt találni az LPV-ben. Ezek a nevek képezik a tanulmányban bemutatott elemzés alapját.

E különbségek okait vizsgálva az elsőként felvetett hipotézisek egyike az volt, hogy azok a két szótárban alkalmazott eltérő szócikk-kiválasztási kritériumokból erednek. Az LPV-ben K. Siliņš megjegyzi: „Amennyire lehetséges, csak a letteknek adott neveket soroljuk fel, bár nem következetesen, mivel a forrásokból nem mindig állapítható meg megbízhatóan a névviselő nemzetisége”^² (Siliņš 1990: 26). Továbbá: „Azokat a személyneveket, amelyeket csak 1973-ban és/vagy 1975-ben jegyeztek fel, és amelyek teljesen idegenek a lett személynévrendszertől, nem vettük fel a szótár végleges szövegébe” (Ibid.: 33). Ezzel szemben a készülő szótár a különböző etnikai hátterű lett állampolgárok neveit is tartalmazza, feltéve, hogy a 200 legnépszerűbb név között vannak, vagy szerepelnek a hagyományos névnapnaptárban.

^² A tanulmány szerzői által fordított idézet.

4

A különbségek másik lehetséges oka az új keresztnevek Lettországba, illetve a lett személynévrendszerbe való megérkezése és elterjedése az LPV összeállítása után. E hipotézisek teszteléséhez a neveket az új szótár előkészítése során kialakított elemzési keret szerint csoportosították. Ennek eredményeként 82 címszóra – 49 női és 33 férfinévre – összpontosítottak (lásd a táblázatot).

Táblázat. A tanulmányban elemzett, az LPV-ben nem szereplő lett keresztnevek (ábécérendben)

Női nevek Alisa, Amalda, Amanta, Amina, Anabella, Ārvalda, Bernedīne, Denize, Dīte, Dzelde, Dziedra, Džīle, Džēsika, Eimija, Emija, Emilia, Gabriella, Halina, Heidija, Imalda, Jelizaveta, Jevgenija, Junora, Keita, Keitija, Ketlīna, Kristena, Liepa, Liza, Magone, Maria, Megija, Meija, Menarda, Miervallda, Mila, Mišela, Natālija, Nikole, Olivia, Oļesja, Polina, ReiČela, Samanta, Sofija, Sofja, Vasilisa, Viktoria, Žaklīna Férfinevek Ako, Aldris, Aleks, Alekss, Anvars, Ārvalds, Braiens, Damirs, Daniils, Danila, Daņila, Denis, Digmārs, Dilans, Domeniks, Edvarts, Gaits, Guntris, Jevgenijs / Jevgēņijs, Kevins, Kirills, Maikls, Malvis, Markus, Meldris, Nikita, Nikolass, Raiens, Raits, Ritvaldis, Sigmunds, Valgudis, Viestards

2.1. A lett személynévrendszerre nem jellemző keresztnevek

Annak megállapítására, hogy egy nevet elsősorban lettek vagy Lettország más etnikai csoportjai használnak-e, elemezték az Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatalától (PMLP) kapott adatokat. Az a kezdeti feltevés azonban, hogy az LPV-ből hiányzó nevek többsége elsősorban nem lenne jellemző a lett személynévrendszerre, és nagyrészt orosz eredetű nevek lettesített formáit képviselné (bár nem kizárólagosan), nem igazolódott. Az elemzett keresztnevek közül a lettországi nem lett etnikai csoportokra inkább jellemző nevek kevesebb mint egynegyedét tették ki, összesen mindössze 19 nevet: Alisa, Amina, Anvars, Damirs, Daniils, Danila, Daņila, Denis, Jelizaveta, Jevgenija, Jevgenijs/Jevgēņijs, Kirills, Mila, Natālija, Nikita, Oļesja, Polina, Sofija és Vasilisa.

E nevek közül csak néhány tekinthető különösen népszerűnek: Daniils, Jevgenijs/Jevgēņijs és Natālija, mindegyiküknek több mint 2000 névviselője van. Emellett az Alisa, Nikita és Olesja neveket egyenként több mint 1000 nyilvántartott névviselő viseli. Az olyan nevek, mint Damirs, Jelizaveta, Jevgenija, Kirills és Polina, viszonylag kevésbé gyakoriak, 500–1000 névviselővel, míg a többi ritka vagy nagyon ritka. E nevek többsége azért került be a készülő szótárba, mert az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a népszerűségük, és így bekerültek a fiúk és lányok 200 legnépszerűbb neve közé.

Mindössze öt név tartozik kizárólag ebbe a kategóriába, ami azt jelenti, hogy K. Siliņš szótárából való hiányuk egyetlen valószínű magyarázata a lett névadási környezetben való szokatlan használatuk:

5

1) Anvars szerepelt az LPV kéziratában 1973-as vagy 1975-ös keltezéssel, a tudományos szerkesztő, Ojārs Bušs azonban úgy döntött, hogy kihagyja a kiadott változatból, mert teljesen idegen volt a lett keresztnevek rendszerétől (Siliņš 1990: 33). Ma a név rendkívül ritka, és csak azért került be a készülő szótárba, mert az LPV megjelenése után egy bizonyos időpontban váratlanul bekerült a hagyományos lett névnapnaptárba^³;

2) Jevgenija, amelyet a 20. század során időnként adtak lányoknak Rigában, különösen Lettország keleti részén, Latgallában. Figyelemre méltó, hogy az LPV a palatalizált mássalhangzót tartalmazó változatot, a Jevgeņija alakot jegyzi fel (Ibid.: 180), amely a gyakorlatban jóval ritkább;

3) Jevgenijs és változata, a Jevgeņijs, amint már említettük, Lettország nem lett etnikai csoportjai körében gyakori férfinevek. Az LPV-ben a palatalizált mássalhangzót tartalmazó Jevgeņijs változat szerepel (Ibid.: 180), amely csak kissé népszerűbb;

4) Natalja, amely a Natālija – az LPV-ben szereplő alak – népszerűbb változata (Ibid.: 246);

5) Oļesja, amely főként az 1980-as években vált népszerűvé, ezért hiányzik az LPV-ből.

Továbbra sem világos, miért nem kerültek be az LPV-be a Jevgenija és Jevgenijs nevek fent említett változatai, hiszen sok más keresztnév párhuzamos alakjai szerepelnek benne, például a Jelēna és Jeļena, vagy a Jozefīne, Jozefina, Jozepīne és Jozepīna (Ibid.: 178, 183). Ezzel szemben más közismert nevek változatait, például az Alisa, Jelizaveta, Kirills, Nikita és Polina neveket azért nem jegyezhették fel, mert később terjedtek el Lettországban.

2.2. Újonnan Lettországba érkezett keresztnevek

A második, általunk jelentősnek ítélt szempont a lettországi névadási trendek változásával kapcsolatos. Az adatok összeállítása után ez a kategória bizonyult a legnagyobbnak: az elemzett nevek felét, összesen 45 nevet foglal magában; ezek közül 14-et korábban elsősorban a szláv személynévrendszerhez tartozóként írtak le. Ez arra utal, hogy a nem lett közösségek névadási gyakorlata is változik.

A fennmaradó 31 név, amelyek nem jellemzők a nem lettekre, a következők: Aleks, Aleks­s, Anabella, Braiens, Denīze, Dilans, Domeniks, Džesika, Eimija, Emija, Emilia, Gabriella, Heidija, Keita, Keitija, Ketlīna, Kevins, Kristena, Maikls, Maria, Markus, Megija, Mišela, Nikolass, Nikole, Olivia, Raiens, Rei­čela, Samanta, Sofia és Viktoria.

Ezek közül csak az Aleks­s, Megija és Samanta szerepel a hagyományos névnapnaptárban, és egyben ezek a csoport leggyakoribb nevei is: rendre több mint 2250, 1500, illetve 3300 névviselőjük van. A Keita névnek ugyanakkor több mint 2200 viselője van, mégsem

³ A szerzők szerint ez tévedés lehetett, mivel az Anvars név az arab személynévrendszerre jellemző. Vö. Anwar, az arab anwar szóból származó arab személynév, jelentése: „fényes” vagy „sugárzó” (R. Kohlheim, V. Kohlheim 2013: 57).

6

szerepel a naptárban. A viszonylag ritka, 500–1000 névviselővel rendelkező nevek közé tartozik az Aleks, Kevins, Maikls, Nikolass és Raiens, míg a többi név még ritkább, mindössze 100–500 névviselővel. E neveket ennek ellenére mind felvették a készülő szótárba, mivel a lányok és fiúk 200 legnépszerűbb neve közé tartoznak^⁴.

Ezenfelül a Központi Statisztikai Hivatal (CSB) 100 év újszülöttjeinek 100 legnépszerűbb neve című adatvizualizációja azt mutatja, hogy ezeket a neveket leggyakrabban külföldön született gyermekeknek adják. Ezért megállapítható, hogy a két tényező bármelyike – az, hogy a név a lettek számára szokatlan, vagy hogy újonnan érkezett név – önmagában is elegendő lenne az LPV-ből való hiányuk magyarázatára.

2.3. Megváltozott névalakok és ritka nevek

Megjegyzendő, hogy 11 név esetében az LPV hasonló, általában gyakoribb alakot közöl. Például: Aleksis (nem Aleksс), Dominiks (nem Domeniks), Emilija (nem Emilia), Gabriela (nem Gabriella), Heidi (nem Heidija), Marija (nem Maria), Markuss (nem Markus), Nikola (nem Nikole), Olīvija (nem Olivia), Sofija (nem Sofia) és Viktorija (nem Viktoria). A zárójelben megadott alakok mind szerepelnek a kibővített névnapnaptárban⁵, kivéve az Emilia, Maria, Olivia, Sofia és Viktoria neveket, amelyek nem felelnek meg a lett nyelv grammatikai normáinak, vagyis a normatív –ija helyett –ia végződésűek.

Az elemzés során a korábban azonosított csoportok mellett egy további kategória is kirajzolódott: azok a nevek, amelyek a tényleges használatban nagyon ritkán (vagy egyáltalán nem) fordulnak elő, mégis szerepelnek a hagyományos névnapnaptárban. Nehéz, egyes esetekben pedig lehetetlen meghatározni, miért hiányoznak ezek a nevek az LPV-ből, mivel az okok különbözőek lehetnek. Megjelenhettek Lettországban 1980 után, amikor az LPV kézirata elkészült, vagy viselőik száma olyan csekély lehetett, hogy nem jutottak K. Siliņš tudomására, illetve nem kerültek be a feljegyzéseibe. Összesen 32 ilyen nevet azonosítottak: Ako, Aldris, Amalda, Amanta, Ārvalda⁶, Ārvalds, Bernedīne, Digmārs, Dite, Dzelde, Dziedra, Dzīle, Edvarts, Gaits, Guntris, Halina, Imalda, Junora, Liepa, Liza, Magone, Malvis, Meija, Meldris, Menarda, Miervalda, Raits, Ritvaldis, Sigmunds, Valgudis, Viestards, Žaklīna. E nevek csaknem mindegyikének 70-nél kevesebb viselője van, többségüknek pedig tíznél is kevesebb. Csak az Edvarts, a Liza és a Žaklīna neveket viseli körülbelül 100 személy, míg az Ārvalda név egyáltalán nincs nyilvántartva.

3. A BIZONYOS KERESZTNEVEK LPV-BŐL VALÓ HIÁNYÁT MAGYARÁZÓ FŐBB SZEMPONTOK

Először is van egy név, amelynek kihagyását az LPV bevezetése kifejezetten említi. A szótár tudományos szerkesztője, Ojārs Bušs megjegyzi, hogy „a lív és

⁴ A lettországi újszülöttek névválasztásának újabb tendenciáiról lásd Balode 2023.

⁵ A kibővített naptár az Államnyelvi Központ weboldalán érhető el: https://www.vvc.gov.lv/lv/kalen-darvardu-ekspertu-komisija (lásd a „Paplašinātais vārdadienu saraksts” című dokumentumot).

⁶ A keresztnevek e listájában az aláhúzott nevek lett eredetűek.

7

észt nevek (az ókori krónikákból)” szerepeltek azok között, amelyeket kihagytak (Siliņš 1990: 34). Ilyen például az Ako férfinév. Ha ma állítanának össze hasonló szótárt, ez a kritérium már nem lenne alkalmazható, mivel az Ako jelenleg Lettországban több mint 10 névviselővel nyilvántartott keresztnév, vagyis már nem korlátozódik az ókori krónikákra. Hasonlóképpen a Bernadīna nevet, amelyet az LPV kézirata rögzített, azért hagyták ki, mert nem volt tényleges használatban adatolható (Ibid.: 34). Egy hasonló nevet, a Bernedīne nevet azonban kevesebb mint 10 névviselővel felvettek a készülő szótárba.

Másodszor, az LPV bizonyos neveket a készülő szótárban szereplő alakoktól eltérő formában tartalmaz: Ārvaldis (nem Ārvalds), Dita (nem Dite), Edvards (nem Edvarts), Gaitis (nem Gaits), Haļina (nem Halina), Liepiņa (nem Liepa), Līze (nem Liza), Raitis (nem Raits), Zigmunds (nem Sigmunds), Viestarts (nem Viestards), Žakelīna (nem Žaklīna); emellett a másik nemhez tartozó nevek szerepelnek az LPV-ben, például az Ārvaldis férfinév (de nem a női Ārvalda), a Dziedris (nem Dziedra), a Dzilis (nem Dzīle), a Guntris (nem Guntra), a Miervaldis (nem Mierval­da), valamint a Malva női név (nem a férfi Malvis), illetve a Meldra (nem Meldris).

Bizonyos nevekről feltételezhető, hogy a 20. században használatban voltak, K. Siliņš azonban nem jegyezte fel őket. Ezt a feltételezést alátámasztják a „Periodika” online archívumában végzett keresések, amelyek valódi, ilyen nevű személyeket említő újságcikkeket tárnak fel, például Aldris (az 1970-es években), Amalda (az 1920-as években), Halina (az 1950-es években), Imalda (az 1960-as években), Junora (az 1930-as években) és Menarda (az 1980-as években). A vezetéknevek és a kontextuális részletek alapján nagy valószínűséggel ezek a személyek lettek voltak.

E nevek egy része folyóiratokban is megjelenik irodalmi művek szereplőinek neveként, például az Aldris, a Dite, a Dzelde és a Junora, ami elősegíthette későbbi, valós életbeli elterjedésüket. Emellett például az Edvarts név Edvarts Virza (1883–1940, valódi neve Jēkabs Eduards Liekna) író irodalmi álneveként is ismert.

KÖVETKEZTETÉSEK

Először is csak részben igazolódott az a feltételezés, hogy bizonyos nevek LPV-ből való hiányának egyik fő oka a két szótár alapvetően eltérő megközelítésében rejlik – abban, hogy kizárólag az etnikai lett nevekre összpontosítanak-e, vagy a lett állampolgárok által viselt nevekre. Az LPV-ben nem szereplő, a lett kisebbségek körében régóta meghonosodott, tipikus nevek közül csak a Jevgenija, a Jevgenijs/Jevgēnijs és a Natalja emelhető ki.

A konkrét nevek hiánya gyakrabban magyarázható azzal, hogy ezek a 20. század végén, vagy akár csak a 21. században érkeztek Lettországba, illetve akkor terjedtek el szélesebb körben. E csoportba tartoznak a nyugat-európai eredetű nevek különféle változatai (mind a lett helyesíráshoz igazítva, lett nyelvtani végződésekkel), például a Braiens, a Denīze és a Džesika, valamint a szláv antroponímiai rendszert képviselő nevek, például az Alisa, a Damirs, a Daniils és a Denis. Ezek a példák azt mutatják, hogy Lettországban az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak a névadási hagyományok, mind a lettek, mind a kisebbségi közösségek körében.

Az elemzett nevek csaknem felénél nem állapítható meg bizonyossággal, miért maradtak ki az LPV-ből. Ezek nagyon ritkán használt, egyes esetekben pedig akár

8

egyedi utónevek is, amelyek ennek ellenére szerepelnek a hagyományos névnapnaptárban. Bár ez a csoport meglehetősen sokszínű, itt – és csak itt – találhatók lett eredetű nevek, például az Ārvalda, a Dzelde és a Dziedra. E nevek némelyikének naptárba való felvétele hozzájárulhatott ahhoz, hogy alkalmi előfordulásokból ritkán, de továbbra is adatolt nevekké váljanak.

Mindenesetre a készülő szótár az utónevek rendkívül sokszínű gyűjteményét mutatja majd be. Csak az idő fogja megmutatni, hogy e nevek közül melyek gyökereznek meg és virágoznak fel a lettországi névadási gyakorlatban, és melyek merülnek fokozatosan feledésbe.

REFERENCES

Balode Laimute 2023: Names of Newborns in Latvia: Recent Changes. – Onomastics in Interaction With Other Branches of Science. Volume 2. Anthroponomastics. Proceedings of the 27th International Congress of Onomastic Sciences, ed. U. Bijak, P. Swoboda, J. B. Walkowiak, Kraków: Jagiellonian University Press, 21–47. DOI: https://doi.org/10.4467/K7446.46/22.23.17267.

Balode Laimute, Siliņa-Piņķe Renāte 2025: Reflection of Identity in Given Names of Latvia Over the Last Century. – Proceedings of the ICOS Congress [article accepted for publication].

CSB: Latvijas Republikas Centrālā statistikas pārvalde. 100 populārākie personvārdi: datu kopa [Central Statistical Bureau of the Republic of Latvia. 100 Most Popular Personal Names: Data Set]. Internet Access: http://vardi.csb.gov.lv [accessed 02.06.2025].

Eggert Birgit, Nissen Knudsen Bo 2023: Danish Name Lexicon: A New Web-Dictionary of Danish Personal Names. – Onomastics in Interaction With Other Branches of Science. Volume 2. Anthroponomastics. Proceedings of the 27th International Congress of Onomastic Sciences, ed. U. Bijak, P. Swoboda, J. B. Walkowiak, Kraków: Jagiellonian University Press, 123–140. DOI: https://doi.org/10.4467/K7446.46/22.23.17273.

Kohlheim Rosa, Kohlheim Volker 2013: Duden. Lexikon der Vornamen, 6., völlig neu bearbeitete Aufl., Mannheim, Zürich: Dudenverlag.

Leibring Katharina 2023: Movements and Changes in the Forename Stock in Sweden Between the 1990s and the 2010s. – Onomastics in Interaction With Other Branches of Science. Volume 2. Anthroponomastics. Proceedings of the 27th International Congress of Onomastic Sciences, ed. U. Bijak, P. Swoboda, J. B. Walkowiak, Kraków: Jagiellonian University Press, 279–298. DOI: https://doi.org/10.4467/K7446.46/22.23.17282.

Lie­ber­son Stanley 2000: A Matter of Taste: How Names, Fashions and Culture Change, New Haven, London: Yale University Press.

Maciejauskienė Vitalija 2004: Dar kartą apie lietuvių vardus [Once again about Lithuanian Names]. – Kalbos kultūra 77, 84–95. Internet Access: https://etalpykla.lituanistika.lt/object/LT-LDB-

9

0001:J.04~2004~1367158427446/J.04~2004~1367158427446.pdf [accessed 29.10.2025].

Periodika: Latvijas Nacionālās bibliotēkas interneta vietne Periodika [Periodika, the online platform of the National Library of Latvia]. Internet Access: https://periodika.lndb.lv/ [accessed 02.06.2025].

PMLP: Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde (Iekšlietu Ministrija) [Office of Citizenship and Migration Affairs of Latvia (Ministry of Internal Affairs)]. – Personvārdu datu bāze [Data Base of Personal Names]; lists of names (first or only) of Latvian residents – citizens – provided by the PMLP [prepared in November 2022]; separate lists of the 200 most common Latvian and non-Latvian given names compiled by the PMLP [prepared in June 2022], and a list of names of newborns compiled by the PMLP for 20 years (2002–2022) [prepared in March 2023].

Siliņa-Piņķe Renāte 2024: Ceļā uz jaunu latviešu personvārdu vārdnīcu jeb Ko nevar atrast Kļāva Siliņa vārdnīcā [Towards a new dictionary of Latvian personal names, or What cannot be found in Kļāvs Siliņš’s dictionary]. – Linguistica Lettica: veltījumkrājums Laimutei Balodei, speciālizlaidums, numura redaktori: I. Druviete, S. Rapa, 300–311.

Siliņš Klāvs 1990: Latviešu personvārdu vārdnīca [Dictionary of Latvian Personal Names], Rīga: Zinātne.

Sinkevičiūtė Daiva 2010: Z. Zinkevičius, Lietuvių asmenvardžiai [recenzija] [Z. Zinkevičius, Lithuanian Personal Names [Review]]. – Baltistika 45(1), 145–151. Internet Access: https://www.baltistica.lt/index.php/baltistica/article/view/1342/1260 [accessed 29.10.2025].

Sinkevičiūtė Daiva 2016: Ramutė Dabrytė, Rūta Sakalauskaitė, Dalia Pakalniškienė (sud.) 2014. Rinkis vardą lietuvišką: lietuviškų vardų žodynėlis. Vilnius: Versus aureus. 336 p. [recenzija] [Ramutė Dabrytė, Rūta Sakalauskaitė, Dalia Pakalniškienė (comp.) 2014. Choose a Lithuanian Name: Lithuanian Name Dictionary. Vilnius: Versus aureus. 336 pp. [Review]]. – Taikomoji kalbotyra 2016(8), 330–339. Internet Access: https://www.zurnalai.vu.lt/taikomojikalbotyra/article/view/17517/16686 [accessed 29.10.2025].

VVC: Valsts valodas centrs, Kalendārvārdu ekspertu komisija [State Language Center, Expert Commission for Calendar Names]. Internet Access: https://www.vvc.gov.lv/lv/kalendervardu-ekspertu-komisija [accessed 02.06.2025].

10