AZ IRODALMI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR KEZDETE

1995-ben a „Baltos lankos” kiadó megjelentette az Aleksandras Krasnovas által összeállított „Irodalmi terminológiai szótár” első füzetét, amely egyetlen műfaj, a regény fogalmaival foglalkozik. Az előszóban ez áll: „A Baltos lankos vállalta, hogy tematikus füzetekben adja ki a szótárt. A főbb irodalmi fogalmakat felölelő füzetek sorozatának megjelentetése után az a terv, hogy ezeket egy kötetbe gyűjtik, kiegészítik és kinyomtatják.”

Számos, különféle szakterületekhez tartozó terminológiai szótár jelent már meg, hasonló szótárunk azonban litván nyelven még nem volt (1961-ben jelent meg J. Vildžiūnas oroszból készült fordításában L. Timofejevo és N. Vengrovo „Irodalomtudományi terminológiai szótára”, 1962-ben pedig a J. Petronio, V. Vanago és A. Zalatoriaus összeállította litván–orosz „Irodalmi terminológiai szótár”). Ezért valóban indokolt a litván „Irodalmi terminológiai szótár” kezdeményezőinek és szerkesztőinek vállalkozása. Egy ilyen kiadvány jelentősége is kétségtelen. Ezt világosan megfogalmazza az előszó: „Ilyen szótárra a litván felső- és középiskoláknak, az íróknak és a társadalomnak van szüksége.”

Ennek az enciklopédikus jellegű értelmező szótárnak az első füzete rövid (mindössze 18 oldal). A következő részekből áll: előszó, a szótár felépítése és a litván terminusok mutatója.

A füzet 57 címszót tartalmaz, az első szó betűi szerint ábécérendben; ezek nemcsak a regény fajtáit, típusait és változatait magyarázzák, hanem olyan terminusokat is, mint az eposz, epika, epikus műfajok, eposz. A magyarázatokat a világirodalomból és a litván irodalomból vett regénypéldák gazdagítják. A legtöbb szócikk után bibliográfia következik. De vajon nem lett volna célszerűbb a felhasznált forrásokat a füzet végén, ábécérendben felsorolni (ahogyan az „Irodalmi terminológiai szótár” második füzetében tették), különösen azért, mert némely kiadvány többször is szerepel.

Egyes terminusok (eposz, epika, eposz, intellektuális regény) eredetét is megmagyarázza, és mellettük más nyelvekbeli megfelelőket is közöl (az intellektuális regény kivételével). Az Amadís-regény magyarázatában azt írja, hogy spanyol lovagregényről van szó, ám mellette sem spanyol, sem más nyelvű megfelelő nem szerepel. A verses regény, novellaregény mellett csak orosz nyelvű megfelelőket találunk. A novellaregény példái csak a litván irodalomból származnak.

111

A rablóregény terminus mellett csak német megfelelő található, a rádióregény mellett pedig semmilyen megfelelő nincs.

A füzetben szereplő irodalmi terminusok többsége litván. Más nyelveken – angolul, németül és franciául – is akad azonban néhány. Ezek címszóként szerepelnek, litván terminusokra utalva, például: college-novel ^↑ egyetemi regény (3. o.), ich-roman ^↑ egyes szám első személyű regény (8. o.), kolportageroman ^↑ ponyvaregény (9. o.), roman à clef ^↑ kulcsregény (13. o.), Zeitroman ^↑ korregény (18. o.).

A szótár nem kerüli a szinonimák használatát, bár nincs belőlük sok, például: művészregény ^↑ művészregény (2. o.), kalandregény ^↑ kalandregény (3. o.), lírai regény ^↑ költői regény (10. o.), pikareszk regény ^↑ csirkefogóregény (11. o.), regény-feljeton ^↑ újságregény (15. o.).

A szótárban a terminusok hangsúlyjelölést kaptak. Előfordul egy-két pontatlan hangsúlyjelölés is, például: gotiškasis romānas (=gotiškasis romanas, de még jobb volna a gotikinis romānas) (7. o.) és hasonlók. A riterinis romanas terminus (13. o.) helyett a riterių romānas terminust javasoljuk (lásd DŽ₃ riterių romānai) (vö. ugyanebben a szótárban: plėšikų, šelmių romānas); a vystymosi romānas terminus (18. o.) helyett a brandós romānas kifejezést. Az eiliuotas romānas helyett inkább az eiliuotasis romānas terminus illene, mivel ez műfajmegjelölés, az intelektualinis romānas – intelektinis romānas. terminus helyett pedig.

A szótárban néhány sajtóhibát találtunk: veikėtų (=veikėjų) skaičius (az Epika szócikkben) (6. o.), neigiama (=neigiamas) priežastinių ryšių visuotinumas (a Siaubo romanas szócikkben) (16. o.).

Mint ismeretes, a pontosító szavakat és kifejezéseket vesszővel különítjük el: „<...> a világot önmagában vizsgálni állítólag értelmetlen, mert a hagyományos regényben a világ képét elkerülhetetlenül eltorzítja az elbeszélőnek, vagyis az érzékelő szubjektumnak az előzetes véleménye, meggyőződése (=az elbeszélőnek, vagyis az érzékelő szubjektumnak az előzetes véleménye, meggyőződése) (a „Nouveau Roman” szócikk) (11. o.).

Az „Irodalmi terminológiai szótár” második, verselést tárgyaló füzete 1998-ban jelent meg. J. Girdzijauskas professzor állította össze. Az előszóban

112

Meg van jegyezve, hogy „a füzet közel 600, főként az európai költészet verselését leíró elméleti fogalmat és terminust tartalmaz”. Ez a füzet az elsőhöz hasonlóan nagyon szép kiállítású. A füzet végén irodalomjegyzék és rövidítésjegyzék található. Nem tudni azonban, miért nincs terminusmutató.

A kötet valóban gondos szerkesztésben készült, mindössze egyetlen sajtóhibát találtunk: szilaboonika (= szilabotonika) (a Paroksitonas szócikk) (41. o.). A szótárban a terminusok betűrendben követik egymást. A címszavak mellett zárójelben angol, francia, német, orosz, lengyel, esetenként spanyol és olasz megfelelőik szerepelnek. A terminusok többségénél feltüntették eredetüket (többnyire görög, latin eredetűek, de néhány arab eredetű terminus is akad). A terminusokat példák illusztrálják, példasémák is találhatók. Az előszó szerint „a páneurópai (=általános európai – P. Z.) terminusok magyarázatát litván verstanból vett adatokkal és litván példákkal egészítették ki”. A szótár terminusainak nagyobbik része nemzetközi. A terminusok hangsúlyjelölést kaptak. Néhány azonban hangsúlyjelölés nélkül szerepel: magánhangzó-harmónia (= magánhangzó-harmónia) (11. o.), dipirichis (= dipirichis) (16. o.).

Egyes terminusmagyarázó szócikkekben olyan terminusok szerepelnek utalással ^↑, amelyek viszont nincsenek benne a szótárban. Az Eilių (verssorok) szócikkben ez a rövidítés szerepel: vö. eilėraštis, lyrika, poema, poezija; a karališkojo rimo (királyi rím) szócikkben szerepel a Troilo strofa; a nario (tag) szócikkben pedig a periodas (periódus). A szótárból azonban hiányoznak az eilėraštis, lyrika, poema, poezija, Troilo strofa, periodas terminusok.

Ebben a füzetben is, akárcsak az elsőben, vannak litván címszóhoz utaló, idegen nyelvű (angol, latin, francia) címszavak: brevis brevians^↑ jambusrövidülés (12. o.), cobla^↑ kobla (14. o.), chronos protos^↑ mora (14. o.), enjambement^↑ áthajlás (o.), rhyme royal^↑ királyi rím (46. o.), versus anacyclici^↑ anaciklikus sorok (61. o.), versus cancrini^↑ anaciklikus sorok (61. o.), versus memoriales^↑ mnemonikus sorok (61. o.), versus politicus^↑ politikai sorok (61. o.), versus recurrentes^↑ palindromikus sorok (61. o.). Talán az előbbieket el kellene hagyni utaló terminusként, és csak a litván alakokat kellene megtartani, eredetük feltüntetésével: jambusrövidülés (lat. brevis brevians) (31. o.), kobla (provansz. Cobla) (33. o.), mora (lat. mora – időtartam, időköz) (39. o.), áthajlás (fr. enjambement) (43. o.)

113

(a szótárban szerepel az anžambemanas terminus (8. o.)), királyi rím (ang. rhyme royal) (32. o.), anaciklikus sorok (lat. versus anacyclici, versus cancrini) (5. o.), mnemonikus sorok (< gör. mneme – emlékezet, techne – tudomány, művészet) (38. o.), politikai sorok (< gör. stichos politikos) (44. o.). A palindroma helyett már használták a litván grįžinys terminust.

Előfordulnak latin és francia címszavak, amelyek mellett semmilyen megfelelő nincs feltüntetve (csak a terminus eredete): cursus (lat. cursus – futás) (14. o.) (létezik litván megfelelője, a kursas (34. o.)), cursus planus (lat. planus – egyenletes, világos, egyszerű) (14. o.), cursus tardus (lat. tardus – lassú, nyugodt) (14. o.), cursus trispondiacus (lat. trispondiacus – három spondeusból álló) (14. o.), cursus velox (lat. velox – gyors, sebes) (14. o.), numeri (lat.) (40. o.), numerus (lat. – tag, összetevő) (40. o.), vers cummun (fr. egyszerű verssorok) (60. o.), versus correlativi (fr. vers rapportés) (61. o.), versus quadratus (lat.) (61. o.).

Vannak olyan terminusok is, amelyek mellett sem az eredet, sem a megfelelő nincs feltüntetve: versus concordantes (61. o.), versus crescentes (61. o.), versus descrescentes (61. o.), versus rapportati (61. o.).

A szótárban sok szinonima található, például: aidinis rimas ↑ aidinės eilės (2. o.), akcentas (2. o.) és kirtis (32. o.); amfibrachis ↑ kretikas (5. o.), dibrachis ↑ pirichis (16. o.), dichorejas ↑ ditrochejas (16. o.), eupolidėjas ↑ eupolidinės eilės (22. o.), falaikejas ↑ falaikinės eilės (22. o.), grafika ↑ eilerasčio grafika (23. o.), heptapodija ↑ heptametras (25. o.), intonacinė–sintaksinė eilėdara ↑ sintaksinė–intonacinė eilėdara (28. o.), kadencinis rimas ↑ finalinis rimas (31. o.), ketureilis ↑ katrenas (32. o.), mejuras ↑ mejurinės eilės (35. o.), orkestruotė ↑ instrumentuotė (40. o.), parijambas ↑ pirichis (41. o.), prosodija ↑ prozodija (45. o.), skestetas ↑ setestas (49. o.), stornelis ↑ ritornelis (55. o.), versifikacija ↑ eilėdara (61. o.), versologija ↑ eiletyra (61. o.) stb.

Minden olyan ábécébetű, amellyel címszavak kezdődnek, külön, nagy, félkövér betűvel van szedve. Két, č betűvel kezdődő terminus a c betűnél szerepel, de a č betűt a c mellé is lehetett volna írni (lásd az első füzetben: cd, gi, mn, št, vz), vagy akár külön is lehetett volna választani, ahogyan az u betűvel történt. Az ezzel a betűvel kezdődő terminusból is mindössze kettő van.

114

Reméljük tehát, hogy a szótár szerkesztői, amikor egyetlen kötetbe gyűjtik a „Literatūros terminų žodyno” már megjelent és még kiadásra váró tematikus füzeteket, figyelmet fordítanak az itt említett kisebb pontatlanságokra.

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ

115