Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

ANTANAS VILEIŠIS (1856–1919) ORVOSTUDOMÁNYI MUNKÁI ÉS TERMINOLÓGIÁJUK

A cikk A. Vileišis orvos számos tevékenységi területének egyikét tekinti át – az orvostudományi ismeretek sajtóban való népszerűsítését –, vagyis az általa írt és fordított könyvecskék, valamint cikkek orvosi terminológiájának néhány markáns vonását.

Antanas Vileišis a 19. század végének és a 20. század első két évtizedének egyik legjelentősebb vilniusi litván közéleti szereplője volt, „a lengyelesített Vilniusban és annak egész vidékén a litván identitás egyik legkitartóbb és legkövetkezetesebb újjáélesztője” (Aničas 1992: 59). A Moszkvai Egyetem orvosi karán végzett felsőfokú tanulmányai után 1898-ban Vilniusba költözött, és fáradhatatlanul munkálkodni kezdett Litvánia kulturális, oktatási és tudományos fejlődéséért.

A. Vileišis azonnal aktívan bekapcsolódott a litván nemzeti újjászületési mozgalomba, és számos vilniusi litván kulturális és tudományos intézmény egyik legbuzgóbb tagja, illetve alapítója lett: a Vilniusi Litván Kölcsönös Segélyező Társaság (1904), az akkori Litvánia első legális egyesülete, a Vilniusi Apostolok Testvérületének, amely a litván nyelv jogaiért küzdött a vilniusi templomokban, a Litván Nyelvoktatási Bizottság (1906), a „Aušra” Vilniusi Litván Művelődési Társaság (1907), a Litván Tudományos Társaság (1907), valamint a Háború sújtotta Litvánokat Segélyező Társaság (1914) tagja és/vagy alapítója; továbbá menhelyek és iskolák – a Litván Szegény Gyermekek Napközi Menhelye (1905), a Vilniusi Litván Kétosztályos Iskola (1907), a Vilniusi Litván Cselédlányok Szent Miklós Társulata (1906) – alapítója és patrónusa volt (Aničas 1992: 60–63; 1999: 88–127, 130–154, 177–179, 233–235, 251–309, 312–326). „Nem volt olyan területe a vilniusi litván kulturális életnek – írja J. Aničas történész –, amelyet A. Vileišis elkerült volna” (Aničas 1992: 63). Nem véletlenül nevezte hát „Jonas Vileišis bátyja családját »a litván identitás igazi fészkének«, »ahová minden vilniusi litván betért – világi és egyházi, kispap és szabadgondolkodó, gazdag és szegényebb –, ahogyan az is, aki csak átmenetileg érkezett Vilniusba. Házában mindenki megtudhatta, mit tesznek a litvánok, hogyan halad a litván ügy.”

84

Sokaknak segítettek munkát vagy állást találni, sokakat segélyeztek, élelemmel láttak el és befogadtak” (Aničas 1999: 80).

A. Vileišis szakmai tevékenysége is rendkívül széles körű és szerteágazó volt. Vilnius VII. gyógyászati és egészségügyi körzetének orvosaként dolgozott, emellett magánpraxist folytatott (Aničas 1999: 52–53). Az orvos személyes könyvtárában található, orosz, lengyel, német és francia nyelvű 220 orvosi könyv „jegyzéke tanúskodik arról, hogy állandóan törekedett elmélyülni az orvostudomány legújabb eredményeiben és emelni szakmai képzettségét” (Aničas 1999: 52). A. Vileišis aktívan részt vett a Vilniusi Orvostudományi Társaság munkájában, az egyesület orvosi szekciójának egyik szervezője volt, dolgozott az Orvosi és Farmakológiai Bizottságban (1911) és az Orvosi és Gyógyszerészi Szekcióban (1911), amely „orvosi és gyógyszerészeti újság kiadását, a litván orvosi és gyógyszerészeti terminológia kidolgozását, Litvánia gyógyító növényeinek és népi gyógyászatának kutatását” tervezte (Aničas 1999: 302), ám a háború kitörése miatt e tervek nem valósultak meg; a későbbi években az Orvosi Szekciót vezette (1915), a Litván Egészségügyi Segélyező Társaság (1918) egyik alapítója volt, és erőfeszítéseinek köszönhetően litván kórházat létesítettek Vilniusban (Aničas 1999: 57, 61, 302, 321–323, 341–343). A. Vileišis litván nyelvre ültette át az Oroszországban bevezetett szabványos betegnyilvántartó könyvet, vagyis a „litván orvos gyakorlatához igazította, létrehozva a rovatok litván megnevezéseit: »Sorszám«, »Hónap és nap«, »Keresztnév és vezetéknév«, »Honnan«, »Betegség«, »Kezelés«. Ez pedig „már lépés volt a litván orvosi gyakorlati terminológia megteremtése felé” (Aničas 1999: 50). Széles látókörű, demokratikus és toleráns ember lévén különböző nemzetiségű embereket gyógyított, és különösen együtt érzett „a szegénység sújtotta emberekkel. Őket ingyen kezelte, sőt pénzt is adott nekik gyógyszerre és jobb élelemre” (Aničas 1999: 50). Különösen kiemelendő, hogy A. Vileišis hatalmas ismeretterjesztő munkát végzett a sajtóban, népszerűsítve az orvosi és higiéniai ismereteket. Testvére, Petras biztatására ragadott tollat. „Az embereket az orvosi és higiéniai ismeretek iránti érdeklődésre ösztönző, egészségügyi kultúrájukat fejlesztő írásai jelentős mértékben hozzájárultak a litván nép oktatásához a nemzeti újjászületés éveiben. Az emberek először jutottak ilyen sok, rendkívül szükséges, közérthető természet-, orvos- és higiéniai ismerethez” (Aničas 1999: 62). A. Vileišis azonban nem szűz talajon kezdett dolgozni, hanem a már megkezdett orvostudományi munkát vitte tovább. „Tehát mielőtt a nyomtatott szó szélesebb körben elterjedt volna népünk körében – írja K. Grinius dr.,”}]}

85

– az orvosi ismeretek terjesztésének és fenntartásának legfontosabb tényezői a hagyományos népi gyógyászat, bizonyos babonákkal, az egyház, a hatóságok, az iskola és a helyi értelmiség voltak” (Grinius 1922: 3), bár az utóbbi kettő hatása csekély volt. K. Grinius az első olyan könyveknek, amelyek „az ember egészségének ügyeiről szólnak”, a következő füzeteket tekinti: Hasselbergas. Pamokinimas apie užauginimą vaikų, iš vokiškos į lietuvišką kalbą pergulde Krizionas Lovynas (1782) (Bibliografija 1969: 120) és K. Stravinskis. Regulas dėl skarbavų žmonių, kaip savi reik užleikti nuog choler as, ir kaip greytey ratuvoti prastoms naminioms lekarstoms … [Oroszból fordította K. Ugianskis] (1848) (Bibliografija 1969: 377, 422), ez utóbbi volt az első Kaunasban nyomtatott litván könyv. Ezután említendők L. Ivinskis Kalendoriai (1846–1878) című kalendáriumai, amelyekben az orvosi cikkek a Gidimas žmonių nuog nekuriun ligun című rovatban jelentek meg. Később további kalendáriumok jelentek meg (például: Lietuviškas „Aušros“ kalendorius, Lietuviškas kalendorius, Lietuviškos kalendros, Lietuviškos kalendros su abrozais, Lietuvos ūkininkų kalendorius) (Bibliografija 1985: 689–694, 697–710, 713–718), valamint újságok is (Kuršaitis Keleivis című lapja 1849-től), „amelyekben némi népszerű orvosi írás is megjelent” (Grinius 1922: 4).

Kiindulópontnak, amelytől „ezen a területen nagyobb mozgalom kezdődik”, K. Grinius doktor az Aušros korszakát tekinti, amikor megszaporodtak az orvosi témájú kiadványok (füzetek és cikkek), és „munkához látott dr. J. Basanavičius, P. Vileišis mérnök, a varsói és moszkvai diáktársaságok, dr. A. Vileišis, az Amerikai Hazafiak Társasága” (Grinius 1922: 4). 1883-ban megjelent az Ligonių Prietelius. Kelerodys visiems tiems, kurie prie atsirandanczių Ligų patys savo pirmąją Pagalbą prisiteikti nor című orvosi füzet (Grinius 1922: 19), 1886-ban pedig Tilsitben kiadták Petro Nėris Svarbiausios žmonių ligos című művét. A füzet egy későbbi kiadásában (1906) szerzőként dr. Mikols szerepel. „Antanas Vileišis életrajzírói azt állítják, hogy dr. Mikols A. Vileišis álneve, és hogy ezt a füzetet ő állította össze” (Bibliografija 1988: 304). J. Petronis azonban azt írja, hogy a Svarbiausias žmonių ligas című művet Petras Vileišis írta, Julijuš Genčas és Kazimieras Prošinskis írásai alapján, A. Vileišis pedig a kiadvány szakmai szerkesztője volt (Petronis 1992: 79).

A. Vileišis tehát 25 népszerűsítő orvosi füzetet írt, fordított más nyelvekből, vagy készített más szerzők művei alapján: Ką daryti,

86

kad sveiki būtume ir ilgai gyventume (1895, II leid. – 1905), Pratamės moterims, kurios nori būti sveikos (1899, II leid. – 1906), Trumpi šneka apie limpancias ligas ir kaip nuo jų apsiginti? (1901, II leid. – 1906), Kaip apsireiškia gyvastis žmogaus kūne? (1902), F. Esmarch. Pirmoji pagalba nelaiminguose atsitikimuose (1903), S. A. Knopf. Džiova ir kova su ja (1903), Apie blogąją ligą arba sifilį (prancus) (1904), Apie cholerą ir kaip nuo jos apsisaugoti (1905, II leid. – 1915), Kaip užsilaikyti pavasarį, vasarą, rudenį ir žiemą (1906), Difteritas (1907), Cholera ir kova su ja (1907), I. Tarchanov. Rūgštasai pienas (1907), Naminis gydytojas (1908, II patais. leid. – 1924) (Lietuvių enciklopedijoje pabrėžta, kad „ši knyga tuo metu buvo laikoma pačia geriausia lietuvių kalba“ (Lietuvių enciklopedija 1966: 81)), B. Oks. Raupų čiepijimas (1908), Kaip reikia užlaikyti sveikos ir sergančios akys (1910), Apie geriamojo vandens švarumą sodžiuose (1912), Apie lisnikus (1912), Oras ir klimatas ir jų svarbumas žmogaus sveikatai (1913, II leid. – 1914), Limpamosios ligos ir kaip nuo jų išsisaugoti? (1915). A. Vileišio darbai buvo ypač populiarūs ir skaitomi.

A. Vileišis aktívan publikált a sajtóban is. A litván periodikákban, Vilniaus žinios, Šaltinis, Tėvynės sargas, Žemdirbys, Lietuvos aidas és más lapokban, több mint 100 cikket közölt különféle orvosi, higiéniai és közegészségügyi kérdésekről; jó néhány folytatásokban jelent meg, majd külön füzetként adták ki (ezeket már említettük). A cikkek túlnyomó többsége a higiéniáról szólt (például: Vaisių vertenybės iš pusės higienos; Žiemos drabužiai iš higienos pusės; Kaip privalo seni žmonės žiemą užlaikyti savo sveikatą; Ką valgyti žiemą?; Pieno higiena; Dantys ir jų higiena; Švarumas kaip vaistas perspėti ligas; Apie geriamojo vandens švarumą sodžiuose; Apie maudymąsi atlapame ore; Kas tai yra higiena?; Apie oro vertybę sveikatai; Saulės šviesos vertybė sveikatai ir kt.), valamint a fertőző betegségekről (például: Apie cholerą ir kaip nuo jos apsisaugoti; Skarlatina; Difteritas; Džiova, jos priežastys ir išsiplėtojimas; Kaip apsisaugoti nuo užkrėtimo piktoja šiltine; Tikrieji raupai (raupės); Džuma (maras), jos ženklai ir perspėjančios ją priemonės; Apie drugio ligą; Apie niežus; Kruvinoji: (Dizenterija); Sibiro žaizda: (Karbunkulas); Apie pasiutimo ligą; Rožė; Niežai; Kas yra influenca ir iš ko ji atsiranda?; Pavojingiausioji vaikų liga, viešpataujanti vasaros metu; Kaip apsieiti su ligoniu, vidurių šiltine susirgusiu? stb.).

87

A. Vileišis füzeteket és cikkeket gyakran írt alá álnevekkel és névkezdő betűkkel, például A. V., D-as A. V., Dr. A. V., D-as F. Antaniukas, D-ras A. V. stb.; talán ugyanabból az okból, mint mérnök bátyja, P. Vileišis, aki szintén sok álnevet használt, és ezzel „…azt akarta megmutatni az orosz hatóságoknak, hogy ezeket a füzeteket nem egyetlen ember, hanem sokan írták” (Aničas 1993: 104–105).

A. Vileišis füzeteiről különféle vélemények és értékelések jelentek meg mind a litvániai, mind az amerikai sajtóban; a többségük kedvező volt. Az amerikai litván újság, a Vienybė lietuvninkų, a Kaip apsireiškia gyvasis žmogaus kūne? című füzetről ezt írta: „A kifejtés módja jónak látszik <…>. A szerző igyekszik a terminológiát litvánossá tenni, olykor talán túlzásba is esik: az emberi csontvázat, vagyis a testcsontot (ahogy gondolnunk kell rá), „giltinė”-nek nevezi, holott ez a szó csupán egy elvont, mondhatni kitalált és mesebeli dolgot juttat eszünkbe. Az ábrák nagyon világosak (összesen 33 van), az egész füzet pedig könnyen, sőt élvezettel olvasható” (Aničas 1999: 66). A Pirmoji pagelba nelaiminguose atsitikimuose című füzet „leírása nagyon hasznos és érthetően van összeállítva, úgy, hogy a legkevésbé tanult ember is hasznát veheti a füzetben adott tanácsoknak. A nyelvezete szép, világos <…>” (Aničas 1999: 66). K. Grinius doktor a Kaip užsilaikyti pavasarį, vasarą, rudenį ir žiemą című füzetet „a higiéniai ismeretek terjesztésére hasznos könyv[nek]” értékelte (Grinius 1922: 11), P. Avižonis doktor pedig azt írta róla, hogy „olvasásra ajánlható könyv” (Avižonis 1909: 9). A Pratarmes moterims, kurios nori būti sveikos című műről K. Grinius doktor úgy nyilatkozott, mint „szinte az egyetlen szülészeti füzet[ről]” (Grinius 1922: 18). Kritikus megjegyzések is elhangzottak. Például az L. névkezdő betűvel aláíró szerző (J. Aničas könyvében azt írja, hogy K. Grinius doktor volt az; lásd Aničas 1999: 65) élesen bírálta az Trumpi šneka apie limpancias ligas ir kaip nuo jų apsiginti (1901) című füzet nyelvezetét: „<…> a füzet nyelvezete nehézkes, gyakran előfordulnak benne nem litvános szerkezetek. Emiatt még nehezebb megérteni, mit akar mondani az író. Néhol még annak is nehéz kibogoznia az író szavait, aki már hozzászokott az általunk használt írott nyelvhez” (Varpas 1902: 45). A szerző azt is felrója, hogy a füzetben számos meg nem magyarázott, a beszélt nyelvben nem használatos szó maradt, majd hozzáteszi, hogy „az író tudása nem mindenütt egyezik az orvostudománnyal

88

lu“ (Varpas 1902: 45). Ir savo recenziją užbaigia žodžiais: „apskritai imant, šita knygutė daktarui V. A. nepasisekė“ (Varpas 1902: 46). Tačiau apie kalbamos knygelės antrąjį leidimą (1906) teigiamai atsiliepė Vilniaus žinių laikraštis: „Mūsų laikuose taip išsiplatino visokios užkrečiamos ligos, jog jeigu toliaus neatkreiptum atydžios į šią svarbią mūsų nelaimę, tai ne per tolimoje ateityje išmirtumėm kaip musės žiemą. Autorius, kaip gydytojas, gerai viską permanydamas, geisdamas atitolinti tokį pavojų ir negalėdamas visur ypatišką savo pagalbą parodyti, parengė šią knygelę, idant kiekvienas žmogus, perskaitęs ją, save ir kitus pasergėti galėtų“ (Aničas 1999: 65).

Az említett, az orvostudományt népszerűsítő munkákon kívül A. Vileišis egy népszerű természettudományi mű megírását is tervbe vette. Erről tanúskodik a fennmaradt „287 oldalas gépirat Gamtos istorija. Zoologija. Botanika. Mineralogija. Vl. M. Kazlauskas nyomán javította dr. A. V. 1904”, ám „a kézirat csak az állattant öleli fel” (Aničas 1999: 69). A. Vileišis összeállította a Kas tai yra dirbama žemė? Kaip ji atsirado, kokie yra jos skyriai ir kaip juos pažinti?: Dėl naudos gaspadorių ūkininkų című füzetet is, amely 1901-ben jelent meg Tilsitben.

A. Vileišis füzeteinek és cikkeinek többségét áttekintve néhány fontos dolog szembetűnik. Először is, a szerző kevés olyan idegen eredetű terminust (szinonimáikkal és változataikkal együtt) használ, amelyeknek nincs litván megfelelőjük, például: artrėtizmas Vž 1905 (53)¹; čepčius Ka 1902, Pp 1903 / čiapčius Dz 1903 (vö. čepčius (lengyelül czepiec, fehéroroszul чэпец) 4. „háj a hason, hashártya” LKŽ II 1969); fluksija² Ng 1908, Ng 1924; gangrena Pp 1903; gemorojai (hemorojai) Ng 1908, Ng 1924 / hemorojus Vž 1908 (192) / gemorojus Vž 1908 (176); hypokandrija Vž 1905 (192) / hypochondrija Ku 1906 / hypokondrija Ku 1906 / ipochondrija Vž 1908 (176); histerija Ku 1906, Ng 1924 / hysterija Ng 1908; influenza Ku 1906,

¹ A zárójelben szereplő számok a periodikák lapszámait jelölik.

² A litván nyelv szótára nem tartalmazza ezt a szót. A Naminiame gydytojuje című műben, amelyből a terminus származik, csupán néhány mondat írja le az ezzel a névvel jelölt betegséget: megjegyzi, hogy fejbetegségről van szó, amelynek „oka a fogak romlása és a levegőhuzat” (Ng 1924: 43), és röviden utal a kezelésére is.

89

Ng 1908, Ng 1924 / influenza Ll 1915, Ts 1918 (7, 34) / enfluença Ts 1918 (34); jedra Tš 1901, Ng 1908, Š 1909 (25), Ž 1909 (1), Ll 1915, Ng 1924 / tymai Tš 1901, Dž 1903, Ab 1904, Ng 1908, Ng 1924 / jadra Dž 1903, Š 1910 (3), Ll 1915, Ts 1918 (34) / tymai (jedra) Vž 1907 (217), Ts 1918 (7) / jedra (odra) Š 1909 (10) / adra Ng 1924 (vö. ²adra (lengyelül odra) „himlő, jedra” LKŽ I 1968); kaltūnas Kd 1905, Vž 1905 (19); kolera Kd 1895, Tš 1901, Š 1911 (5), Al 1912, Ag 1912, Ts 1917 (1, 2), Ts 1918 (4, 5) / cholera Ach 1905, Kd 1905, Vž 1905 (77, 173), Ku 1906, Vž 1907 (93, 125, 126), Ng 1908, Vž 1908 (96, 159), Ž 1909 (2), Š 1911 (1), Ok 1913, Š 1913 (28, 32), Ng 1924; migrena Ng 1908, Ng 1924; nervozai Ng 1908, Ng 1924; podagra Ts 1918 (4), Ng 1924; skleroze Ts 1918 (4); škar latina Tš 1901, Pp 1903, Dž 1903, Ab 1904, Vž 1907 (218), Ll 1915 / karai Tš 1901, Dž 1903, Vž 1907 (218), Ng 1908 (vö. ²karai (lengyelül kor) 3, „skarlátláz” LKŽ V 1959) / skarlatina Ng 1908, Ž 1909 (1, 2), Š 1909 (25), Š 1910 (3), 18, 46), Š 1911 (5), Ll 1915 / škarlatina (karai) Ng 1924 / skarlatina Ll 1915; škorbutas Ku 1906 / skorbutas Š 1911 (30) / skur mun tas Š 1911 (30); trachoma Ll 1915, Ts 1918 (11), Ng 1924.

Néhol a litván terminus mellett zárójelben a latin elnevezés is szerepel, például: alkūnių kaulai vagy rankų šeivos (stabis – ulna, radius) Pp 1903; baltkraujigė (leukaemia) Ka 1902; baltligė (chlorosis) Ka 1902; blauzdakaulis (stipinas – tibiae fibulae) Pp 1903; cholerina (cholera infantum) Ku 1906; gailusis n at ras (lot. natrum causticum) Ll 1915; išberiamoji šiltinė (Typhus exanthematicus) Ll 1915; kaspininiai arba juostiniai lisnikai (cestodes) Al 1912; kerpės (soov aphthae) Ng 1908; kokliušas, didysis kosulys, lat. Pertussis arba Tussis convulsiva Ll 1915; kul(k)štymas (pedis) Pp 1903; melinasis akmenėlis (cuprum sulfuricum) Ll 1915; mentės kaulas (scapula) Pp 1903; odos išbėrimas (lot. scrophuloderma) Dž 1903; paprasti žmogaus lisnikai (ascari lumbricoides) Al 1912; pasikartojanti šiltinė (Lot. Febris recurrens) Ll 1915; petkaulis (clavicula) Pp 1903; raupės, raupai (Lot. Variola vera) Ll 1915; rietkaulis (os femoris) Pp 1903; smagenų uždegimas (Meningitis cerebrospinalis epidemica) Ll 1915; vidurių šiltinė (lot. Typhus abdominalis) Ll 1915; žąsta (os humeri) Pp 1903.

A. Vileišis olykor kizárólag latin megnevezést használ, talán mert nem talál litván megfelelőt a megnevezni kívánt orvosi fogalomra; például a tuberculosis miliaris kapcsán azt írja, hogy „az egész test kiütését nevezik így

90

lotyniškai“ Dž 1903, o odos džiova, „žinoma lot. vardu lupus“ Dž 1903.

Munkáiban használt idegen eredetű terminusainak más részéhez van litván megfelelő (némelyiknek akár kettő is), amelyeket többnyire mellettük, zárójelben tüntet fel, például: bronchos (gerklės šakelės) Vž 1908 (97); dantų pasta (tepalas) Vž 1907 (218); dantų smagenų (dėsų) uždegimas Ng 1924; dezinfekcija (naikinimas) Š 1909 (10); dieta (užsilaikymas nuo valgio) Vž 1907 (126); epidemija (ligos siautimas) Ng 1924; fiziologija (gyvenimo mokslas) Ng 1924; higiena (sveikus užlaikymas) Ng 1908 / higiena (sveikatos mokslas) Ng 1924; instrumentai (pabūklai) Vž 1905 (56); mikrobai (gyviai) Vž 1905 (173); nervai (dirksniai) Pp 1903 / nervai (dirksnis) Dž 1903; neuralgija (dieglýs) Ng 1908, Ng 1924; organizmas (gyvas kūnas) Ng 1908, Š 1911 (49), Ng 1924 / organizmas (kūnas) Ll 1915; paralyžius (atėmimai) Ll 1915; paroksizmas (ligos apnikimas) Ng 1908, Ng 1924; pulsas (gyslos tvinksėjimas) Ach 1905, Ll 1915; triperis (varveklis) Vž 1909 (28); olykor az arba kötőszó kapcsolja össze őket, például: apopleksija, vagyis kraujo išsiliejimas į galvos smegenis Ng 1908 / apopleksija, arba kraujo išsiliejimas į galvos smegenis Ng 1924; dentinas vagy minkštas kaulas Vž 1907 (217); epilepsija, vagyis nuomara Ng 1908 / epilepsija, arba nuomaras Ng 1924; nagyon ritkán pedig kötőjel kapcsolja őket össze, például: kokliūšas, didysis kosulys Ll 1915. A palagas kölcsönszónak (Ng 1908, Ts 1918 (10), Ng 1924; vö. 2^x palagas (lengyelül potóg) „szülés” LKŽ IX 1973) van litván megfelelője, a gimdymas (Pm 1899, Vž 1905 (56), Pm 1906, Vž 1908 (97), Vž 1909 (28), Ll 1915), ám a két szó nincs szinonimaként összekapcsolva.

Különféle betegségek, tüneteik (A. Vileišis szóhasználatában: apsireiškimus) vagy más orvosi fogalmak megnevezésekor azonban gyakran a litván terminusokat részesíti előnyben; idegen eredetű szinonimáikat többnyire zárójelben adja meg mellettük (a), vagy (jóval ritkábban) az arba kötőszóval kapcsolja össze (b). Egyes szinonim terminusoknak több változata is van, például:

a) būdas (temperamentas) Ku 1906;

cholerina Ach 1905, Vž 1905 (77), Vž 1907 (125), Ng 1908, Ng 1924 / vidurių praskydimas (kolerina) Ll 1915;

džiova (tuberkulosas) Ll 1915;

gimda (gumbas, macica) Pm 1899, Pm 1906;

girtuokystė Ng 1908, Š 1911 (32), Š 1913 (43), Ng 1924 / girtuoklystė (alkoholizmas) Š 1909 (1) / girtuoklybė Ts 1918 (4, 7);

91

csontváz Dž 1903;

bubók (bubók) Ll 1915, Š 1914 (29);

érszorítók (tourniquet-ek) Pp 1903;

vérhiány (vérszegénység) Vž 1905 (225) / vérhiány (vérszegénység) Ku 1906;

krupp Kd 1895, Pp 1903, Kd 1905 / krupp (krupp) Tš 1901 / krupp Tš 1901 / krupp (krupp) Vž 1905 (104), Ku 1906 / diftéria Ll 1915;

vérhas (dizentéria) Ll 1915, Ts 1918 (4);

pestis Tš 1901, Vž 1908 (96), Š 1909 (1), Š 1911 (5), Ll 1915 / pestisbetegség Tš 1901 / pestis Š 1911 (5), Š 1914 (29), Ll 1915, Tš 1918 (2, 5) / pestis Ok 1913 / pestis Š 1914 (29) / pestis (pestis) Ll 1915 / pestis Ll 1915 / pestis vagy döghalál Tš 1917 (1);

álhalál (letargia) Ng 1908, Ng 1924;

orrpolipok (polipok) Vž 1905 (29);

mérgek (toxinok) Dž 1903;

a szem felszíni hártyája (szürkehályog) Vž 1909 (40);

rossz betegség (bujakór) Pm 1899, Pm 1906 / szifilisz Tš 1901, Ab 1904, Š 1909 (1) / bujakór Ab 1904 / rossz betegség Ab 1904, Vž 1905 (29), Š 1911 (30, 32) / rossz betegség (bujakór) Vž 1907 (218) / szifilisz Rč 1908, Š 1910 (46), Tš 1918 (5) / rossz betegség (szifilisz) Š 1909 (1) / szifilisz (bujakór) Vž 1909 (40);

pulzus Pp 1903;

reuma (reumatizmus) Vž 1905 (53) / reuma (reuma) Ku 1906 / reuma (reuma) Š 1910 (1);

hasmenés (hasmenés) Ach 1905, Vž 1905 (77), Rp 1907, Vž 1908 (159), Ll 1915;

a szem középső hártyája (zöldhályog) Vž 1909 (40);

b) merevgörcs vagy tetanusz Tš 1917 (1) / merevgörcs vagy tetanusz (görcsös betegség) Tš 1918 (2);

lüktető erek vagy artériák Pp 1903 (de vö. lüktető ér (artéria) Pp 1903).

Előfordul, hogy egyes forrásokban a litván terminust tekintik elsődlegesnek, másokban pedig éppen ellenkezőleg, az idegen eredetű szinonim terminust, noha olykor ugyanazon forráson belül is kölcsönösen összekapcsolják a szóban forgó szinonim terminusokat, például:

konvulziók (görcsök) Pm 1899, Pm 1906 és görcsök (konvulziók) Ng 1908, Ng 1924;

organizmus (test) Š 1909 (1) és test (organizmus) Š 1913 (30);

bénulás (gutaütés) Pp 1903 és gutaütés (bénulás) Ng 1908 (vö. még: paralízis

92

Tš 1901 / gutaütés Vž 1905 (184), Ku 1906, Vž 1907 (94) / bénulás (merevgörcs) Vž 1908 (175) / gutaütés érte Ng 1908, Ng 1924 / bénulás Š 1911 (31) / merevgörcs Š 1911 (31) / merevgörcs, vagy bénulás Ng 1924); izom (musculus) Ku 1906 és musculus (izom) Ku 1906; ízületi fájdalom (reuma) Ku 1906 és reuma (ízületi fájdalom) Ku 1906; skarlát (karui) Tš 1901, Dž 1903 és karui (skarlát) Vž 1907 (217, 218).

Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy A. Vileišis füzetében és cikkeiben ugyanazt a fogalmat megnevező orvosi terminusok meglehetősen változatosak, és nem egységesen szerepelnek.

Vegyes eredetű összetett terminusok is előfordulnak (némelyiknek változatai is vannak), például:

szemműtétek (metszések) Kr 1910;

szifilisz a szemen Vž 1909 (40);

napszúrás Pp 1903 / a naptól származó napszúrás Pp 1903;

fojtó kolera Vž 1907 (125) / fojtó kolera Vž 1907 (126);

kolerakiütések Ach 1905, Vž 1905 (77) / kolerakiütés Vž 1908 (159) / kolerakiütés Ll 1915;

koleraláz Ach 1905, Vž 1905 (77) / koleraláz Ll 1915;

krónikus hasi (gyomor-)hurut Ku 1906;

cukorbetegség Ng 1908, Ts 1918 (4), Ng 1924;

légzés / légzőszervek Vž 1908 (97);

veseartériák Ka 1902;

letargikus alvás Vž 1908 (159);

enyhe apoplexia Ng 1908 / enyhe apoplexia Ng 1924;

ideges remegés Ng 1908;

ideges hányás Ng 1908 / ideges hányás Ng 1924;

idegesség Ku 1906, Vž 1907 (218), Ng 1908, Ng 1924 / idegesség Ng 1924;

idegroham Ng 1908, Ng 1924;

idegbénulás Pp 1903;

álkrupp Ng 1908, Ng 1924;

egyszerű kolerás hasmenés Vž 1907 (125);

felszínes aranyér Ng 1908, Ng 1924;

tüdőpestis Ll 1915;

orbáncgangréna Ts 1918 (10);

ülőideg Pp 1903;

a szem szimpatikus gyulladása Vž 1909 (41);

93

valódi krupp Ng 1908, Ng 1924;

az emésztőszervek Vž 1908 (60, 176), Ts 1918 (26).

Más, vegyes eredetű összetett terminusoknak vannak litván vagy idegen eredetű szinonim terminusaik, például:

angolkór Vž 1905 (29) / angolkór Ku 1906, Vž 1905 (104) / angolkór Ku 1906, Ok 1913, Ll 1915, Vž 1905 (19, 225), Vž 1907 (217), Ž 1909 (3), Š 1913 (32) / rachitis vagy angolkór Ng 1908, Ng 1924;

Bart-féle betegség (gyermekkori skorbut) Vž 1905 (104), Ku 1906;

karbunkulus (karbonka) Ts 1901 / karbunkulus Vž 1905 (225), Š 1909 (1), Š 1910 (6) / szibériai fekély Ok 1913, Š 1913 (28) / szibériai fekély (karbunkulus) Š 1913 (46) / karbunkulus (szibériai fekély) Ll 1915;

időszakosan (időről időre) visszatérő láz vagy hideglelés Ng 1908;

krónikus (állandó) nátha Š 1910 (1);

mellkasrekesz Ng 1908 / mellkas Ng 1924;

véres hasmenés Ts 1901, Rp 1907, Ag 1912 / véres hasmenés Ts 1901, Ng 1908, Ng 1924 / véres (hasmenés) Ng 1908 / véres hasmenés Ng 1924;

testhő (hőmérséklet) Pp 1903 / testhő (hőmérséklet) Ach 1905, Ll 1915 / testhő (hőmérséklet) Vž 1905 (77) / testhő Vž 1905 (184) / testhőmérséklet (hő) Vž 1905 (225) / testhőmérséklet Vž 1905 (289) / testhőmérséklet Ku 1906 / testhő Ku 1906 / testhőmérséklet (hő) Ku 1906 / testhőmérséklet Vž 1908 (176), Š 1910 (18), Š 1913 (30), Ts 1918 (26, 30, 34) / testhő Ng 1908 / testhő Ng 1924 / testhőmérséklet Ng 1924;

bélcsatorna (táplálkozási út) Rp 1907;

emberi csontváz (az ember csontjai) Pp 1903.

A. Vileišio nyomtatott műveinek másik fontos jellemzője, hogy sok litván terminusváltozatot és szinonimát használ. Leggyakrabban helyesírási és fonetikai változatok fordulnak elő, például:

szemet Ng 1908 / szemek Ng 1924;

vesekövek Ng 1908 / vesekövek Ng 1924;

fülzúgás Ng 1908 / fülzúgás Ng 1924;

szempillák Ab 1904 / szempillák Vž 1908 (6), Ts 1918 (11) / szempillák Ng 1924;

fogak Pp 1903 / fog Pp 1903;

vándorlás Ng 1924 / tévelygés Ng 1924;

köhögés Kd 1895, Ts 1901, Pp 1903, Dž 1903, Kd 1905, Vž 1905 (118), Ku

94

1906, Ng 1908, Š 1909 (14), Š 1910 (3, 18), Ll 1915, Ts 1918 (30, 34), Ng 1924 / köhögés Ll 1915 / köhögés Ng 1924;

vérköpés Ng 1908 / vérköpés Ng 1924;

mellkas Kd 1895, Dž 1903, Kd 1905, Vž 1905 (19), Ku 1906, Ng 1908, Vž 1908 (176), Š 1911 (43), Š 1913 (47), Š 1914 (17), Ng 1924 / mellkas Kd 1895, Pp 1903, Ll 1915, Ts 1918 (30);

test Dž 1903, Kd 1905, Vž 1905 (53), Ku 1906, Ng 1908, Vž 1908 (97), Vž 1908 (175), Š 1910 (1, 48), Š 1911 (27, 43), Š 1913 (44), Š 1914 (17, 29), Ts 1917 (1), Ts 1918 (4, 10, 21, 30, 34), Ng 1924 / test Ab 1904, Vž 1905 (53, 56, 77, 118, 173), Ku 1906, Ts 1918 (10);

derék Pp 1903 / derék Pp 1903;

ajkak Ka 1902, Ab 1904, Ach 1905, Vž 1905 (77) / ajkak Pp 1903, Dž 1903, Kd 1905, Vž 1907 (217), Vž 1908 (97), Rč 1908, Ng 1908, Š 1909 (20), Š 1911 (31, 43), Al 1912, Ts 1918 (5, 34), Ng 1924;

terhesség Tš 1901 / terhesség Vž 1908 (6) / viszketés Ng 1908, Š 1910 (49), Ts 1918 (14), Ng 1924;

vetélés Pm 1899, Pm 1906 / vetélés Pm 1899, Pm 1906;

gennyedzés Vž 1908 (97) / gennyedzés Vž 1908 (97), Š 1909 (39), Š 1913 (44), Š 1914 (17, 29);

agy Pp 1903, Ab 1904, Vž 1905 (29), Ku 1906, Ng 1908, Vž 1909 (40), Ll 1915, Ng 1924 / agy Dž 1903, Ku 1906 / agy Vž 1905 (184), Ng 1908, Š 1911 (31, 32), Al 1912;

hidegrázás Ng 1908 / hidegrázás Ng 1924;

hányás Pm 1899, Tš 1901, Pp 1903, Dž 1903, Ach 1905, Vž 1905 (77, 104, 173), Ku 1906, Pm 1906, Vž 1907 (125), Vž 1908 (159), Al 1912, Ll 1915, Ts 1918 (34), Ng 1924 / hányás Tš 1901, Ng 1908, Ll 1915;

nyálkás hasmenés Ng 1908 / nyálkás hasmenés Ng 1924.

A szinonim litván terminusok különösen gazdagságukkal és változatosságukkal tűnnek ki. A szinonim terminusok típusai közül néhányat a szinonimasor tagjainak összetétele szerint lehet megkülönböztetni³:

A szinonimasort a következők alkotják:

1) egyszavas litván terminusok (a szinonimasor tagjai gyakran változatok), például:

³ A terminusszinonímia típusait St. Kein előadásának A terminusszinonímia kérdéséről című tézisei alapján különítették el (lásd: Lexikai és szintaktikai kérdések, Šiauliai, 1974, 47).

95

ájulás (elájulás) Pp 1903 / elájulás Vž 1905 (173). Ku 1906, Vž 1907 (94), Ng 1908, Ž 1909 (12), Al 1912, Ng 1924;

fehérfoltosság (szeplő) Dž 1903 / fehérfoltosság (szeplő) Vž 1905 (225) / fehérfoltosság (szeplő) Ku 1906 / fehérfoltosság Ng 1908, Ng 1924;

folt vagy pikkely Pp 1903;

légszomj Dž 1903 / légszomj Vž 1905 (29), Vž 1908 (175), Ng 1908 / fulladás Vž 1907 (126);

sárgaság Pm 1899, Pm 1906, Ng 1908, Ll 1915, Ng 1924 / sárgaság Ts 1901;

aranyér Ab 1904;

élet Kd 1895, Ka 1902, Pp 1903, Vž 1909 (28) / életképesség Pp 1903, Kd 1905, Vž 1905 (40), Ku 1906, Ž 1909 (1, 12), Ng 1924;

duzzanat Ku 1906, Ng 1908, Ll 1915, Ts 1918 (30), Ng 1924 / duzzanat (ödéma) Š 1909 (14) / ödéma Š 1909 (14) / ödémák Š 1910 (46);

máj Pm 1899, Pp 1903, Dž 1903, Ab 1904, Pm 1906, Ng 1908, Š 1909 (1), Al 1912, Ng 1924 / máj (máj) Ka 1902 / máj (máj) Kd 1905 / máj Ts 1918 (4) / máj Ng 1924;

láz Pm 1899, Pm 1906, Ll 1915 / lázbetegség Pp 1903, Vž 1905 (29, 56), Ng 1908, Š 1909 (10, 14), Ng 1924;

rázkódás vagy remegés Pp 1903;

légzés Ts 1901, Pp 1903 / lélegzés Ka 1902, Pp 1903, Ach 1905, Vž 1905 (53, 77, 286), Ng 1908, Ž 1909 (12), Ll 1915, Ng 1924 / légzés Pp 1903, Dž 1903, Vž 1905 (19, 232), Ku 1906, Vž 1907 (93), Š 1909 (20), Š 1910 (48, 18), Š 1913 (27, 28, 217), Ok 1913, Š 1914 (17), Ll 1915, Ts 1918 (30), Ng 1924 / lélegzés Pp 1903 / lélegzés (légzés) Vž 1905 (184) / sóhajtozás Vž 1907 (125) / sóhajtozás Ng 1908, Ng 1924;

halálozás Kd 1895, Dž 1903, Rp 1907 / halandóság Kd 1905, Ach 1905, Ku 1906, Ll 1915 / halandóság Š 1909 (1), 1911 (5), Ng 1924;

vérszegénység Vž 1905 (104), Ku 1906, Vž 1907 (218), Ts 1918 (7), Ng 1924 / vérszegénység Vž 1905 (104) / vérszegény Ts 1918 (4);

görcs Pm 1899, Ts 1901, Pp 1903, Pm 1906, Ku 1906, Ng 1908, Vž 1908 (159), Ll 1915, Ng 1924 / görcs (rángás, húzódás) Dž 1901 / görcs Ts 1901, Ach 1905, Vž 1905 (77) / görcs (húzódás) Vž 1905 (173), Vž 1907 (125) / húzódás Al 1912, Ng 1924;

halál Kd 1895, Pp 1903, Dž 1903, Kd 1905, Vž 1905 (19, 56, 77, 184), Ach 1905, Ku 1906, Pm 1906, Vž 1907 (125), Vž 1908 (159, 175), Rč 1908, Ng 1908, Š 1909 (1), Al 1912, Ok 1913, Š 1913 (27), Ll 1915, Ts 1918 (10, 30, 34), Ng 1924 / halálozás Ts 1901, Ka 1902, Pp 1903;

álmatlanság (alvásképtelenség) Ng 1908 / alvásképtelenség (álmatlanság) Ng 1924 / álmatlanság (alvásképtelenség) Ng 1924;

96

gerincoszlop Š 1910 (48) / gerinc Pp 1903, Dž 1903, Ab 1904, Ng 1908, Ll 1915, Ng 1924 / gerincoszlop Š 1910 (17);

belátás Ng 1908, Ng 1924 / fogalom Ng 1924;

fekélyek Tš 1901, Pp 1903, Ll 1915 / sebek Ab 1904, Ng 1908, Ng 1924 / fekélyek (sebek) Vž 1905 (122), Š 1913 (44) / fekélyek (sebek) Ll 1915;

pörkös kiütések Kd 1905, Ž 1909 (3) / pörkök a fejen, vagy rossz pörkök Ng 1908 / pörkök a fejen, vagy rossz pörkök Ng 1924;

himlő Kd 1895, Vž 1907 (93), Vž 1908 (96), Rč 1908, Š 1909 (25), Š 1910 (46), Kr 1910, Ll 1915, Ts 1918 (5) / himlők Kd 1895, Dž 1903, Ll 1915, Ts 1918 (5) / himlő (himlők) Tš 1901 / himlő (himlő) Tš 1901 / himlők (himlő) Kd 1905, Ng 1908, Ng 1924 / himlő (himlők) Vž 1909 (28), Š 1910 (3);

himlők (pattanások) Vž 1909 (28);

torokfájás Ng 1908 / torokbaj, vagy torok Ng 1924 / torokfájás, vagy torok Ng 1924;

kelések Tš 1901, Ab 1904, Ll 1915 / fájdalmak Ab 1904 / kelések Ab 1904;

íz (ízlelés) Vž 1905 (192);

nátha Vž 1905 (53), Ll 1915, Ts 1918 (34) / takony (nátha) Ng 1908, Ng 1924 / náthás Ng 1908 / takony Š 1909 (14), 1910 (1), Ng 1924 / takony Ll 1915;

lesoványodás (kiszáradás) Dž 1903;

zsírok (kövérség) Ka 1902;

csalánkiütés (urticaria) Ng 1908, Ng 1924;

szomjazás Tš 1901, Pp 1903, Ach 1905, Vž 1905 (77, 192), Ku 1906, Vž 1907 (125), Ng 1908, Š 1911 (39), Š 1913 (32), Ll 1915 / szomjúság Kd 1905, Ach 1905, Vž 1905 (19, 77), Vž 1907 (125), Ll 1915, Ng 1924 / szomjazás Vž 1905 (184), Ng 1924;

epe (zöldnedv) Vž 1907 (125);

hasmenés (hasmenés) Ab 1904;

köldökzsinór vagy köldökcsonk Pm 1899, Pm 1906,

látásgyengeség (homályos látás) Ku 1906 / látásgyengeség Vž 1909 (41);

csuklás Ach 1905, Vž 1905 (77), Ll 1915 / csuklás Vž 1905 (184), Ku 1906;

2) összetett (többnyire kéttagú) litván terminusok (a szinonimákat rendszerint valamelyik – többnyire a fajtajelölő – tag tartalmazza; egyébként a szinonimával rendelkező tagok változatos alakúak), például:

szemgolyók (almák) Pp 1903 / szemgolyók (almák) Vž 1905 (184), Ku 1906; légző / légzési utak Pp 1903 / légutak Ach 1905, Ž 1909 (12), Ll 1915, Ts 1918 (26, 34) / légzési utak / légutak Vž 1908 (97) / légzési utak Š 1911 (5);

97

fehér / fehérebb vérsejtecskék Ka 1902;

vakbél Pp 1903;

vastagbél Kd 1895, Kd 1905 / vastagbél Pp 1903 / vastagbél Vž 1908 (60) / vakbél, vagy vastagbél Ng 1924;

koponya Pp 1903;

szédülés Pm 1899, Ka 1902, Pp 1903, Pm 1906, Ku 1906, Vž 1907 (218), Vž 1909 (184), Al 1912, Ng 1924 / szédelgés Dž 1903, Ng 1908;

gumós daganat (csomó) Ll 1915;

„vándorló” orbánc Ng 1908 / „vándorló” orbánc Ts 1918 (10);

vérzés a sebekből Pp 1903;

a mandulák (nyelv) és az íny betegsége Ll 1915;

nemi szervek Vž 1908 (6) / nemi szervek Ng 1924 (vö. még a nő szemérmi részei Ab 1904; a férfi szemérmi részei Ab 1904);

a bőr párolgása (izzadás) Ku 1906;

bőrbetegségek Vž 1905 (29), Vž 1908 (97), Ts 1918 (14) / bőrbetegségek Vž 1908 (6);

hasi sérvek (sérvek, kiálló sérvek, sérvek) Pp 1903;

szőrtüsző (szőrgyökér) Vž 1908 (6);

hajhullás (kihullás) Ng 1908;

légzőcső (légcső) Ts 1901 / légcső Ka 1902, Ku 1906, Al 1912, Ok 1913, Š 1913 (32), Ll 1915 / lélegzőcső Pp 1903 / légzőcső D 1907, Vž 1907 (94), Ll 1915 / lélegzőcső Ng 1908, Ng 1924 / légzőcső Vž 1907 (93), Ng 1908 / szaglócső Ng 1924;

szaruhártya (átlátszó szemhártya) Vž 1909 (28);

vörös / vörösvérsejtek Ka 1902;

torokfájás, vagyis torokgyulladás Ng 1924;

fejfájás Kd 1895, Kd 1905, Ll 1915 / fejfájás Ts 1901, Ng 1924 / fejfájás Ka 1902, Dž 1903, Vž 1905 (29, 77, 118, 232), Ku 1906, Vž 1907 (218), Ng 1908, Š 1909 (14), Š 1913 (28, 44, 47), Ok 1913, Ll 1915, Ts 1918 (10, 30), Ng 1924 / fejfájás Ab 1904 / fejfájás Š 1914 (29), Ll 1915, Ts 1917 (1);

mandulagyulladás Ll 1915;

gyermekkori varasodás (ótvar) Ng 1908, Ng 1924;

húgyhólyag Ka 1902 / vizelési hólyag Pm 1906 / húgyhólyag Ng 1908 / húgyhólyag Ng 1924;

foltos (rosszindulatú) tífusz Ts 1901 / rosszindulatú tífusz Š 1909 (1) / rosszindulatú (fekete) tífusz Š 1909 (10);

epekövek / epekövek Ng 1908 / epekövek / epekövek Ng 1924;

epehólyag Ka 1902 / epehólyag Ng 1908, Ng 1924 / epehólyag Ng 1908, Ng 1924;

vízhólyag Pm 1899 / vízhólyag Pm 1899, Pm 1906;

98

bélbolyhok vagy bélpapillák Ka 1902; bélnedv Kd 1895 / bélnedv Kd 1895, Kd 1905 / bélnedv Ka 1902 / bélnedvek Kd 1905;

3) egyszavas alakok összetett litván terminusokkal, például:

betegségek fészkei Ts 1918 (4);

erek Š 1911 (31) / vérerek Ng 1908, Š 1913 (30);

nyálkahártya-gyulladás vagy nátha Ts 1918 (34);

visszatérő láz, vagy váltóláz Ng 1924;

vérfolyás Ka 1902 / vérhas Pp 1903 / vérfolyás Dž 1903, Vž 1905 (232);

vérerek Pm 1899, Pp 1903, Pm 1906, Ku 1906 / vérerek Pp 1903 / vérerek Ok 1913;

vékonybél Pm 1899, Pm 1906 / vékonybél Pm 1899, Ng 1924 / vékonybél Pm 1899, Pm 1906 / vékonybél Pp 1903, Ng 1908;

veszettség Ts 1901 / veszettség Ll 1915 / veszettség Ll 1915;

hasnyálmirigy (kasa) Ka 1902;

inak (ínhúrok) Pp 1903 / inak Pp 1903;

vastagbél (subingrobis) Dž 1903;

bárányhimlő Ng 1908 / bárányhimlő Š 1910 (3) / bárányhimlő Ll 1915;

székrekedés Pm 1899, Pm 1906, Ng 1908, Vž 1908 (159), Ng 1924 / székrekedés Vž 1905 (104, 192) / székrekedés Rp 1907, Ng 1908, Ts 1918 (4), Ng 1924 / székrekedés Ll 1915.

A pilvas terminus A. Vileišis korábbi műveiben „gyomor” jelentésben szerepel (e szó jelentését a Lietuvių kalbos žodynas is rögzíti), későbbi írásaiban azonban már a skilvis, skrandis terminusok is megjelennek, noha a pilvas megmarad, például: has Kd 1895 / valódi has Kd 1895 / kis has vagy gyomor Dž 1903 / has (gyomor) Kd 1905 / gyomor (has) Vž 1905 (289), Ku 1906 / gyomor Rp 1907, Š 1911 (23), Ll 1915, Ng 1924 / gyomor (kis has) Vž 1907 (125) / gyomor Vž 1907 (217), Vž 1908 (97), Ng 1908, Ž 1909 (12), Al 1912, Ag 1912, Ll 1915, Ts 1918 (34), Ng 1924 / gyomor Ng 1908 / gyomor Š 1909 (20), Ll 1915 / gyomor (kis has) Š 1911 (39) / gyomor (has) Š 1911 (39) / kis gyomor (kis has) Ll 1915 / gyomor (has) Ng 1924 / gyomor vagy has Ng 1924 / gyomor (gyomor, has) Ng 1924.

A. Vileišis munkáiban előfordul egy-egy olyan, orvosi fogalmat megnevező népi szó, amelynek nincs szinonimája, például: kregas Ku

99

1906 (vö. kregas 1. „légszomj; súlyos köhögés” LKŽ VI 1962); irmedė Ab 1904, Ng 1924 / irmedė Vž 1905 (118, 173) (vö. irmedė „megfázás, túlterhelés vagy ijedtség következtében fellépő betegség; hidegrázás, láz, influenza” LKŽ IV 1957); drapanės Pm 1899, Pm 1906 (vö. drapanės „menstruáció, havivérzés” LKŽ II 1969).

Ezenkívül hozzá kell tenni, hogy a változatosság és a szinonímia általában A. Vileišis stílusának sajátosságai közé sorolhatók, például: Továbbá éppen ezért járványok törnek ki, amelyek tűzként járják be a falvakat (településeket) és városokat Tš 1901; Például senki sem kényszerítheti saját akaratából a szomszédját arra, hogy kiszárítsa a bűzös pocsolyát (mocsarat) <...> Tš 1901; A tüdő nagyon vérbő, és szivacshoz (taplóhoz) hasonlít Pp 1903; Ezért a védőintézkedések megkövetelik, hogy különösen a fejőedényeket, szűrőket (szűrőedényeket), edényeket és más tárgyakat forralt vízzel mossák<...> Ž 1909 (2); Ilyen esetekben nem elég csupán a saját szobánkat (lakóhelyünket) kitakarítani <...>“ Ll 1915; A betegségben szenvedőknek jó, ha a belek kiürítésére éjszaka egy csipetnyi aloe (aloé)port vesznek be Ng 1924. Bár a szinonimapár egyik tagja gyakran idegen eredetű szó, például: A beteg felügyelőinek gondoskodniuk kell arról, hogy ne ugyanabban a ruhában menjenek ki az utcára (ulicára), amelyet a beteg mellett viseltek <...> Tš 1901; Nem szabad összetéveszteni az éghajlatot az időjárással (pagadával) Ok 1913; A beteg számára külön vödröt (vedret) kell tartani <...> Ll 1915; A beteg juhok gyapjában a kórokozók akár két hétig (hétnapig) is életben maradnak Ll 1915; Esténként lámpa mellett dolgozz, ne takard le sem sötét, sem világos színű lámpaernyővel (burával) Ll 1915; A kicserepesedett ajkakat tejföllel (tejszínnel) kell bekenni <...>grietine (smetona) <...> Ng 1924; A szájpenész könnyen és gyorsan eltávolítható, ha naponta kétszer rózsamézzel kenjük be, néhány csepp ecetet (uksuszt) hozzáadva<...> Ng 1924; A gyermekeknek egyszerre 2 gramm összetört borókabogyót adnak, mézzel vagy főtt bogyós gyümölcsökkel (konfitűrrel) összekeverve Ng 1924.

A. Vileišis írásaiban a fajlagos orvosi fogalmakat gyakran határozott melléknévi vagy igeneves alakokkal nevezik meg, ami már a tudományosság jegye, például: vakbél-függelék Ku 1906; heveny vesegyulladás Ts 1918 (30); fehér gyűrűk Pp 1899, Pm 1906; fehérvérűek Kr 1910, Š 1910 (48); kiütéses tífusz Ts 1917 (1); nagy epeutak Ka 1902; „fekete himlő” Ng 1908, Ng 1924; fekete

100

a mellhártya betegségei Ku 1906; kiütéses betegségek Š 1910 (3); kiütéses tífuszok Š 1910 (3); végbélnyílás (nyílás) Ng 1908, Ng 1924; a fejtető bal oldala Ng 1908, Ng 1924; bal pitvar Ka 1902; hallójárat Ng 1924; enyhe láz Ng 1908, Ng 1924; látóideg Ng 1924; álhimlő Rč 1908; nyúltvelő Pp 1903; egyszerű láz Š 1910 (46); egyszerű gyulladás Ng 1924; rejtett láz Š 1910 (46); veszélyes láz Ng 1908, Ng 1924; kényszerített légzés Pp 1903; nyelőcső Ka 1902, Pp 1903 / nyelőcső Kd 1905; ülőgyűrű Pp 1903; szűk vérerek Ka 1902; haránt vastagbél Ng 1924; folyékony gyógyszerek Pp 1903; súlyos agyvérzés Ng 1924; vérzéscsillapító szerek Pp 1903; nedves borogatások Vž 1910 (18); végbél Ng 1924; valódi fogak Ng 1908 / valódi fogak Ng 1924; szaglóideg Ng 1924; tápcsatorna Ku 1906, Vž 1908 (97); hánytató gyógyszerek Ng 1924 stb. Sokkal ritkábban közönséges melléknévi vagy igenévi alakokkal nevezik meg őket, például: a szem középső hártyáinak krónikus gyulladása Vž 1909 (41); krónikus bélgyengeség Ku 1906; krónikus gyomorhurut Vž 1905 (192); fullasztó köhögés Ng 1924; forró borogatások Ts 1918 (30); enyhe bélgyulladás Vž 1905 (56); ragályos betegség Dž 1903; kis vérkeringési kör Pp 1903; ideges reszketés Ng 1924; művégtag Pp 1903; legyengítő betegségek Ku 1906; egyszerű torokgyulladás Ng 1924; egyszerű köhögés Ll 1915; egyszerű tüdőgyulladás Ll 1915; szürkehályog Ts 1918 (11); száraz köhögés Dž 1903, Ll 1915, Ts 1918 (34); súlyos légszomj Vž 1905 (77); súlyos hasmenés Vž 1907 (93); súlyos bélgyulladás Vž 1905 (56); hideg borogatások Š 1910 (18); magas láz Ll 1915 stb.

A. Vileišisnek, mint egészségügyi orvosnak és Vilnius városi tanácsa képviselőjének, sokat kellett dolgoznia az egészségügyi előírások megszegői és a rendszeresen visszatérő fertőző betegségek járványai elleni küzdelemben (Aničas 1999: 53–57). Az egyik ilyen járvány (a kiütéses tífusz), amely súlyos háborús körülmények között tört ki, „amely ellen orvosként olyan önfeláldozóan védte az embereket, végzetesnek bizonyult számára” (Aničas 1999: 338). Leginkább fertőző betegségekről írt, amelyek akkoriban igen gyakoriak voltak (erről tanúskodnak a füzetek és cikkek címei). Ez is egyike volt az e betegségek elleni küzdelem módjainak.

101

Az említett betegségek elnevezései mind a füzetekben, mind a cikkekben igen változatosak. A. Vileišis számos változatot és szinonimát használ e betegségek megnevezésére, például: ragályos betegség Kd 1895 / fertőző betegségek Kd 1895, Kd 1905, Š 1909 (5, 25), Š 1911 (5) / ragályos betegségek Tš 1901, Ab 1904 / terjedő betegségek Tš 1901, Ach 1905, Vž 1905 (77) / ragályos betegség Dž 1903 / fertőző betegségek Pp 1903, Ng 1908, Š 1909 (5), Ž 1909 (12), Š 1911 (5, 6), Ng 1924 / fertőző betegségek Ach 1905, Ll 1915 / fertőző betegségek Vž 1905 (77) / fertőző betegségek Vž 1905 (173), Ku 1906, Vž 1908 (96, 136), Š 1909 (5, 10), Ž 1909 (1), Š 1911 (51), Ag 1912, Ll 1915 / fertőző betegségek Rč 1908, Š 1909 (25), Ll 1915, Ts 1918 (5) / ragályos betegségek Ž 1909 (1, 12), Š 1914 (29), Ll 1915 / fertőző betegségek Š 1909 (1) / ragályos betegségek Š 1910 (46), Ag 1912, Ok 1913, Š 1913 (28, 32), Ll 1915 / fertőző betegségek Ll 1915. A példákból látható, hogy A. Vileišis minden, e betegségek megnevezésére használt terminusa litván. Idegen eredetű terminus, az infekcinė liga Ts 1918 (34), mindössze egyetlen cikkben fordul elő.

A Rövid beszélgetés a ragályos betegségekről és arról, hogyan védekezzünk ellenük című füzet bevezetőjében valódi aggodalomról árulkodó szavakat olvashatunk: „A társadalom mai berendezkedése mellett a fertőző vagy ragályos betegségek gyakran a legnagyobb bajt és szerencsétlenséget hozzák ránk, mert kiragadják közülünk a számunkra legkedvesebb embereket. Hogyan védekezzünk ellenük, miként lehet tőlük megóvnunk magunkat – ezek azok a kérdések, amelyek mindannyiunkat érintenek. <...>. <...> a társadalom körében pedig még kevéssé terjedt el a felvilágosodás, és sok a szegény ember, aki még a legelemibb előírások betartására sem képes, holott azok megóvhatnák őket a fertőző betegségektől. Sokan azonban csak azért nem tartják be ezeket az előírásokat, mert nem tudnak róluk, mert nem értik őket. Az ilyen emberek felvilágosítása az én beszédem célja” (Tš 1901). A. Vileišis orvos jól értette a dolgát, és rendkívül odaadó volt hivatásának. A közönséges, iskolázatlan ember számára is érthetően tudott és akart bőséges hasznos ismeretet nyújtani a különféle betegségekről, azok megelőzéséről, valamint arról, hogyan kezeljék őket, ha már jelentkeztek. Így tehát elmondható, hogy munkái valóban válaszoltak a kor közegészségügyének sürgető kérdéseire.

Befejezésül megjegyzendő, hogy ez a tanulmány csupán érintette dr. A. Vileišis írásos hagyatékát – az ismeretterjesztő orvosi

102

tudományos munkáinak, alaposabb vizsgálatuk azonban a jövőre marad.

Összefoglalásképpen néhány dolgot lehetne kiemelni:

1. A. Vileišis nem volt az orvosi ismeretek első népszerűsítője Litvániában, hanem folytatta elődei munkáját, és számos írásával hozzájárult a litván orvosi terminológia kialakításához, sajátos vonásokkal gazdagítva azt.

2. A. Vileišis áttekintett munkáinak orvosi terminológiáját leginkább a szinonímia és a változatosság jellemzi. Ez arra utalhat, hogy e tudományterület terminológiája akkoriban még kialakulóban volt.

3. A. Vileišis írásaiban az elsődleges, fő orvosi szakkifejezés leggyakrabban litván, míg szinonim, idegen eredetű megfelelője másodlagosnak számít.

4. A litván orvosi szakkifejezések szinonimáinak és változatainak sokasága A. Vileišis munkáiban azt mutatja, hogy igyekezett több saját, litván eredetű szakkifejezést használni. A későbbi munkákban a kifejezések gyakran jobbak, bár olykor az ellenkezője is megfigyelhető.

5. A. Vileišis időszaki kiadványokban megjelent folytatásos cikkeinek jelentős része külön füzetekben is napvilágot látott, ezért a füzetekben és a cikkekben használt szakkifejezések között nincsenek jelentősebb különbségek.

6. A. Vileišis főként az akkoriban különösen időszerű orvosi kérdésekről írt – a higiéniáról és a fertőző betegségekről –, így orvostudományi ismeretterjesztő munkái az akkori emberek egészségügyi problémáit tükrözték.

A cikket Juozas Tumas-Vaižgantas papnak az elhunyt dr. A. Vileišis sírjánál mondott prédikációjának szavaival szeretnénk zárni: „csendes, nyugodt ember volt, nem tört az élre; munkái mégis a litván társadalom élvonalába emelték. Nem dübörgött, mint az üres hordó, mert „teli” volt. Mélyre eresztette gyökerét, és Litvánia kultúrtörténetében a szép és tiszteletre méltó hely jutott neki” (Vaižgantas 1922: 218).

ŠALTINIAI

Ab – Apie blogąją ligą arba sifilį (prancus), Tilžė, 1904.

Ach – Apie cholerą ir kaip nuo jos apsisaugoti, Vilnius, 1905.

Ag – Apie geriamojo vandens švarumą sodžiuose, Seinai, 1912.

Al – Apie lisnikus: (Kaip jie gyvena ir kaip jais žmonės užsikrečia), Seinai, 1912.

103

Ch – Cholera ir kova su ja, Vilnius, 1907.

D – Difteritas, Vilnius, 1907.

Dž – S. A. Knopf. Džiova ir kova su ja, Tilžė, 1903.

Ka – Kaip apsireiškia gyvastis žmogaus kūne? Tilžė, 1902.

Kd – Ką daryti, kad sveiki būtume ir ilgai gyventume, Tilžė, 1895.

Kd – Kas daryti, kad sveiki būtume ir ilgai gyventume, Vilnius, 1905.

Kr – Kaip reikia užlaikyti sveikos ir sergančios akys, Seinai, 1910.

Ku – Kaip užsilakyti pavasarį, vasarą, rudenį ir žiemą, Vilnius, 1906.

LKŽ I 1968 – Lietuvių kalbos žodynas 1, Vilnius.

LKŽ II 1969 – Lietuvių kalbos žodynas 2, Vilnius.

LKŽ IV 1957 – Lietuvių kalbos žodynas 4, Vilnius.

LKŽ V 1959 – Lietuvių kalbos žodynas 5, Vilnius.

LKŽ VI 1962 – Lietuvių kalbos žodynas 6, Vilnius.

LKŽ IX 1973 – Lietuvių kalbos žodynas 9, Vilnius.

LKŽ XIX 1999 – Lietuvių kalbos žodynas 19, Vilnius.

Ll – Limpančios ligos ir kaip nuo jų išsisaugoti? Kaunas, 1915.

Ng – Naminis gydytojas: Trumpas aprašymas prasčiausių ligų ir prasčiausių vaistų kovoje su jomis: / D. 1. Apie žmonių ligas ir jų gydymą, Seinai, 1908.

Ng – Naminis gydytojas: Trumpas paprasčiausių ligų aprašymas ir jų gydymas, Kaunas, 1924.

Ok – Oras ir klimatas ir jų svarbumas žmogaus sveikatai. Seinai, 1913.

Pm – Patarme moterims, kurios nori būti sveikos, Tilžė. 1899.

Pm – Patarme moterims, kurios nori būti sveikos, Vilnius, 1906.

Pp – F. Esmarch. Pirmoji pagalba nelaiminguose atsitikimuose, Tilžė, 1903.

Rč – B. Oks. Raupų čiepijimas: (Šneka su jauna motina), Vilnius, 1908.

Rp – I. Tarchanov. Rūgštasai pienas prof. Miečnikovo: Įrankis liaudies sveikatos užlaikymui, Vilnius, 1907.

Š – Šaltinis, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914.

Ts – Tėvynės sargas, 1917, 1918.

Tš – Trumpi šneka apie limpančias ligas ir kaip nuo jų apsiginti? Tilžė, 1901.

Vž – Vilniaus žinios, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909.

Ž – Žemdirbys, 1909.

LITERATŪRA

A n i č a s J. 1992: Antanas Vileišis – gydytojas humanistas. – Lietuvos medicina 1(3), 59–64.

A n i č a s J. 1993: Petras Vileišis, 1851–1926: Gyvenimo ir veiklos bruožai, Vilnius.

A n i č a s J. 1999: Antanas ir Emilija Vileišiai: Gyvenimo ir veiklos bruožai, Vilnius.

Antanas Vileišis. Bibliografija 1895–1992. Parengė J. Aničas. Vilnius–Pasvalys, 1992.

104

Avižonis P. 1909: Lietuvių Medicinos ir Higijenos Knygos, Vilnius.

Bibliografija 1969: Lietuvos TSR bibliografija: Knygos lietuvių kalba [1547–1861] 1, Vilnius.

Bibliografija 1985: Lietuvos TSR bibliografija: Knygos lietuvių kalba [1862–1904] 2 (1), Vilnius.

Bibliografija 1988: Lietuvos TSR bibliografija: Knygos lietuvių kalba [1862–1904] 2 (2), Vilnius.

Grinius K. 1922: Medicinos žinių popularizacija ir lietuvių medicinos knygų sąrašas, Kaunas.

Lietuvių enciklopedija 1966: Lietuvių enciklopedija 10. South Boston.

Petronis J. 1992: Petras Vileišis: Apžybraiža, Vilnius.

Vaižgantas 1922: Vaižganto raštai 4. Aplink Nepriklausomybės veikėjus, Kaunas–Vilnius, 216–218.

Varpas 1902: Varpas 2.

ANTANAS VILEIŠIS’ (1856–1919) WORKS OF MEDICAL SCIENCE AND THEIR TERMINOLOGY

Summary

The article deals with one of the many fields of activities of a famous public figure in Vilnius and doctor A. Vileišis - the popularising of the knowledge of medical science in the press and the most significant features of medical terminology in books and articles, translated or written by Vileišis. Borrowed terms, Lithuanian terms and terms of the mixed origin used by Vileišis to name one medical concept and their synonyms and variants are discussed more widely. Naming various diseases, their symptoms and other medical concepts he gave the priority to the Lithuanian term and presented synonymic foreign term in brackets, for instance, būdas (temperamentas) (temperament / temperament); džiova (tuberkulosas) (tuberculosis); vidurinis akių valktis (glaukoma) (glaucoma). Less frequently the foreign term is given first and followed by the Lithuanian synonym in brackets, for instance, nervai (dirksniai) (nerves); pulsas (gyslos tvinksejimas) (pulse). There are only a few foreign terms (including their synonyms and variants) for which Lithuanian equivalent was not given, for instance, histerija / hysterija (hysteria), migrena (migraine). In his works Vileišis used many variants and synonyms of the Lithuanian term. The most frequent are orthographic and phonetic variants: akis / akys (eyes), klajojimas / klejojimas (delirium). Synonyms of terms are particularly plentiful – 1) one-word, for instance, geltligė / gelta (jaundice); mažakraujystė / mažakraujybė / mažakraujė (anaemia); sloga / slunktas (sloga) / slanktas / slunkas / slunktas ((head) cold); 2) complex terms, mostly two-word terms (usually one component, most frequently specific component, has a synonym), for instance, balti / baltieji kraujo skruteliai (white blood cells); rėknės, arba gerklės, uždegimas (throat inflammation); 3) one-word terms and complex terms, for instance, kraujagyslės / kraujagyslai / kraujo gyslos (blood-vessel); vėjniai raupai / vėjo raupai / vejaraupės (chicken-pox). Often parts of a synonymic chain are variants. The

105

abundance of synonyms and variants in Vileišis’ works shows his aim to give preference to Lithuanian terms. It also allows us to assume that he was looking for the most suitable, the best Lithuanian term to name a medical concept. At that time Lithuanian terminology of this field was being created and Vileišis with his numerous popular works of medical science made an important contribution.

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E. paštas [email protected]

Gauta 2003-10-27

106