Tudományos konferencia

A nyelv elmélete és gyakorlata

SIGITA STANKEVIČIENĖ

Kaunasi Műszaki Egyetem

2009. november 20-án a Kaunasi Műszaki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Nyelvészeti Tanszéke tudományos konferenciát rendezett „A nyelv elmélete és gyakorlata” címmel. A hagyományosan kétévente megrendezett konferencia célja, hogy összehozza a nyelvészeket, a lokalizációs szakembereket, a terminológusokat, a terminológiai munkatársakat, a fordításelméleti szakembereket, a fordítókat és a szerkesztőket, hogy megosszák tudományos meglátásaikat és gyakorlati tapasztalataikat, valamint ösztönözzék a tudományágak közötti párbeszédet és a különböző nyelvészeti ágak, illetve más tudományok képviselőinek együttműködését. A konferencián 11 intézmény előadói vettek részt, és 45 előadás hangzott el litván, angol, német és orosz nyelven.

A konferenciát Jurgita Mikelionienė, a Nyelvészeti Tanszék vezetője és Audra Daubarienė, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese nyitotta meg, és ők köszöntötték a résztvevőket. A plenáris ülésen elhangzott két előadás a konferencia fő témáit tükrözte: az első a fordítás kérdéseivel, a második a terminológia és a nyelvtechnológia kérdéseivel foglalkozott. Violeta Kalėdaitė, a Vytautasi Nagy Egyetem Angol Filológiai Tanszékének docense a A kulturális sajátosságok megőrzése és adaptációja K. Donelaitis „Évszakok” című művének angol fordításaiban című előadásában azt a dilemmát vizsgálta, amellyel a fordító szembesül: mennyire őrizze meg a kulturális színezetet a fordításban úgy, hogy az ne legyen túlságosan egzotikus, és más kultúrák képviselői számára is érthető maradjon. Erika Rimkutė, a Vytautasi Nagy Egyetem Litván Nyelvi Tanszékének docense és a Számítógépes Nyelvészeti Központ kutatója A litván nyelvi terminusok automatikus meghatározásának lehetőségei címmel tartott előadást, amelyben áttekintette az e területen Litvániában és külföldön végzett kutatásokat, valamint ismertette az elektronikus terminológiai forrásokat. Az előadó bemutatott egy oktatási és tudományos terminusokat tartalmazó kísérleti szövegkorpuszt is, amelyből automatikusan kinyerték a terminusokat; ismertette továbbá a terminusfelismerési folyamat szakaszait, eszközeit és nehézségeit. E. Rimkutė hangsúlyozta, hogy a terminusok automatikus meghatározása ugyan időigényesebb, mint a kézi módszer, de objektívebb, és segít észrevenni azokat a gyakran használt állandósult szókapcsolatokat,

282

Sigita Stankevičienė | Mokslinė konferencija Kalbos teorija...

amelyeket nem határoznak meg terminusként, de gyakori használatuk miatt terminusnak tekinthetők. Emellett, ha rendelkezésre áll egy szövegkorpusz, az elemzett szavakból vagy szókapcsolatokból konkordanciák készíthetők, és bennük terminusok kereshetők; így átfogó kontextus tárul fel, amely alapján a terminusok könnyebben és objektívebben határozhatók meg.

A plenáris ülést követően a konferencia résztvevői három szekcióban folytatták a munkát. A terminológiának szentelt harmadik szekció ülésén öt előadás hangzott el. V i l i j a C e l i e š i e n ė (Kauno technologijos universitetas) A számítástechnikai terminusok különböző eredetű szinonimái című előadásában a számítástechnikai szinonímia változását vizsgálta, és elemezte a különböző eredetű terminusok szinonimasorait V. Dagienė, G. Grigas és T. Jevsikova Enciklopedinio kompiuterijos žodyno című szótárának két kiadásában (2005 és 2008). Megállapította, hogy az elemzett korábbi és későbbi kiadású szótárban az idegen eredetű terminusokat részesítik előnyben – a fő litván terminust tartalmazó szinonimasorok száma valamivel kisebb. A két kiadás összehasonlítása alapján megállapítható, hogy néhány év alatt nem csökkent a számítástechnikai terminusok szinonimasorainak száma. A második kiadás szinonim terminusainak egy részéhez korábban nem tartozott szinonima. Emellett egyes, fő litván terminust tartalmazó szinonimasorok átadták az elsőbbséget az idegen eredetű terminusoknak. A szinonimák össze nem kapcsolására is találtak példákat: a korábban szinonim terminusok az új kiadásban különálló terminusokként szerepelnek.

A saját és az idegen eredetű terminusok versengésének kérdését vizsgálta V i r g i - n i j a S t a n k e v i č i e n ė (Kauno technologijos universitetas) is a Litván és nemzetközi terminusok a rádióelektronikai terminológiában című előadásában. Az előadó a 2000-ben megjelent, ötnyelvű Radioelektronikos terminų žodynas című szótárban szereplő szinonim terminusokat elemezte, amelyben sok, litvánul első alkalommal megadott több szóból álló terminus található. Azt kívánta feltárni, hogy milyen tendenciák jellemzik az új szótárak összeállítását, és hogy az új terminusok létrehozásakor, illetve a már meglévők pontosításakor az anyanyelvi megnevezéseket tekintik-e elsődlegesnek.

A u š r a R i m k u t ė (Lietuvių kalbos institutas) A közoktatási és szakképzési tantárgyi tankönyvkéziratok terminológiai rendezésének néhány problémájáról című előadásában a tankönyvkéziratok leggyakoribb terminológiai hiányosságait tárgyalta. A tankönyvek értékelésekor megállapították, hogy kézirataikban elavult terminusokat használnak, mert a szerzők nem támaszkodnak az adott szakterület legújabb terminológiai szótáraira. A tankönyvkészítők gyakran nem tartják be azt az előírást, hogy a szövegben vagy a fogalommeghatározásokat tartalmazó mellékelt szójegyzékben szereplő valamennyi terminust meg kell jelölni hangsúlyjellel. A legtöbb hiba a terminusképzésben fordul elő. Gyakran megfeledkeznek a terminusok fontos követelményeiről: a rövidségről és a pontosságról. Bár a terminológiában sem a terminusok szinonimái, sem azok változatai nem kívánatosak, a tankönyvek

Terminologija | 2009 | 16

283

kéziratokban használják őket. Leginkább szinonimikusan használják a litván és a nemzetközi terminusokat. A litván terminusok részesítendők előnyben.

Solveiga Sprindienė (Litván Nemzeti Könyvtár), a Gondok a restaurátorok szaknyelvével című előadásában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a dokumentumrestaurálás litván terminológiája továbbra is kevéssé szabályozott, és nagy hiány van a szakmai terminusokból. Az előadó megnevezte a restaurátorok nyelvhasználatának főbb hiányosságait: számos, a szovjet években meghonosodott orosz, német és lengyel jövevényszót, a függetlenség időszakában pedig anglicizmust használnak; hiányoznak a litván terminusok, a restaurátorok indokolatlan, különös terminusokat alkotnak, sőt tájnyelvi alakokat is használnak; sok szinonim terminust használnak, mivel minden restaurátorműhely saját szakmai szókincset alakít ki. Az előadó hangsúlyozta, hogy a restaurálási terminusok jóváhagyásának (és hiányuk esetén újak alkotásának) szükségességéről a restaurátorok már több konferencián is vitáztak. A Litván Szabványügyi Hivatal által kiadott LST ISO 4046:2007 Papír, karton, cellulózrost és a velük kapcsolatos terminusok (2–5. rész), valamint az LST ISO 5127:2008 Információ és dokumentáció. Értelmező szótár terminológiai szabványok csak kis részét töltötték be a restaurátorok szaknyelvében tátongó hézagoknak.

Birutė Briaukienė (Kaunasi Orvostudományi Egyetem) A hallgatók szaknyelvhez való viszonyának néhány aspektusa című előadásának célja annak vizsgálata volt, hogyan értékelik a Kaunasi Orvostudományi Egyetem hallgatói saját és oktatóik nyelvhasználatát; mit remélnek megtanulni a szaknyelvi tanulmányaik során, és változott-e a hallgatók nyelvhasználata a szaknyelvi tanulmányok után. A kérdőíves felmérés adatai azt mutatják, hogy a hallgatók saját nyelvhasználatukról alkotott véleménye a szaknyelvi tanulmányok kezdetén és végén statisztikailag nem különbözött szignifikánsan, az oktatók nyelvhasználatát pedig a hallgatók a szaknyelvi tanulmányok végén hajlamosabbak voltak rosszabbra értékelni, mint azok kezdetén. Emellett igazolódott az a feltevés, hogy a szaknyelvi tanulmányok után nő a hallgatók nyelvi kompetenciája.

A terminológiához közel álló problémák más szekcióüléseken is szóba kerültek. A második, nyelvtechnológiai és kontrasztív nyelvészeti szekcióban a nyelvészeti terminológiáról folyt vita. Jolanta Kovalevskaitė és Erika Rimkutė (Vytautas Magnus Egyetem) a A többtagú szerkezetek kifejeződése a litván nyelvben című előadásukban azt állították, hogy a morfológiai többtagú szerkezetek kontrasztív vizsgálata rámutatott a többtagú szerkezeteket megnevező nyelvészeti terminusok pontosításának, valamint a többtagú, összetett, összetett szóból álló, összeolvadt terminusok egymáshoz való viszonyának meghatározására. Az előadók a morfológiai többtagú szerkezet meglévő meghatározásának kibővítését javasolták, vagyis azt, hogy többtagú szerkezetnek ne csak a két vagy több szóból álló, megkövesedett szókapcsolatot tekintsék, hanem az összeolvadt szavakat is. Hans-Harry Drößiger (Vilniusi

284 Sigita Stankevičienė | Mokslinė konferencija Kalbos teorija...

Egyetem) a német és a litván nyelvészeti terminusok ekvivalenciájának problémáját vizsgálta. Az előadó szerint egyes nyelvészeti terminusok reáliának tekinthetők, mivel kizárólag egy adott nyelvre jellemző jelenségeket neveznek meg. E terminusok használatával és fordításával a kontrasztív és összehasonlító nyelvészeti munkák írásakor találkozunk.

Az első, fordítási szekció szakfordítással foglalkozó ülésén három előadást tartottak, amelyek a terminusokat mint fordítási egységeket vizsgálták. A terminusok ekvivalenciájának, valamint a saját nyelvi és a nemzetközi terminus versengésének kérdése a fordításokban különösen fontos a műszaki és más szakterületek szövegeinek fordítói számára. Violeta Janulevičienė és Sigita Rackevičienė (Mykolas Romeris Egyetem) a büntetőjogi terminusok angolról litvánra fordításának kérdéseit, valamint a különböző terminusalkotási hagyományokból eredő alaki és szemantikai különbségeket vizsgálták. Harminc terminuspárt összehasonlítva, amelyek két jogrendszer (Litvánia és Anglia–Wales) bűncselekmény-megnevezéseiből álltak, az előadók megállapították, hogy az egyszerű és az összetett terminusok alkotásának módja egyaránt eltér. Az angol egyszerű terminusok többsége összetett szó, a litván nyelvben viszont a cselekvést jelölő, képzett főnevek dominálnak. A litván jogi nyelv nem kerüli a hosszú, három vagy több szinten alárendelő összetett terminusokat, míg az angol összetett terminusok rövidebbek, alaki szerkezetük egyszerűbb. A terminusok szemantikai vizsgálatai azt mutatják, hogy a vizsgált nyelvek terminusai közül csak kevés tekinthető teljesen egyenértékűnek. Többségük csak részleges megfelelő, és csak részben hasonló bűncselekményeket jelöl. A jogi terminusok fordításának nehézségeit Aušra Stepanovienė (Mykolas Romeris Egyetem) is tárgyalta a A jogi nyelv fordításának sajátosságai című előadásában. Szerzője felhívta a figyelmet a félterminusok fordításának problémájára. Janina Liutukaitė (Vytautas Magnus Egyetem) a Az orvostechnikai eszközök használati utasításainak fordítási problémái című előadásában az angol terminologizálódott kifejezések litvánra fordítását vizsgálta. Az előadó megjegyezte, hogy sok ilyen kifejezést első alkalommal fordítanak litvánra, és nincs jóváhagyott megfelelőjük, ezért hibák fordulnak elő.

Mindhárom szekció további előadásai szépirodalmi, gyermekirodalmi és szakmai szövegek fordításának különféle kérdéseit vizsgálták, különböző nyelvi szintek kontrasztív kutatásait mutatták be, a kultúraközi kommunikáció és a nyelvi kontaktusok problémáit vitatták meg, és nagy figyelmet szenteltek a nyelvhasználatnak az elektronikus diskurzusban, valamint a nyelvtechnológiáknak.

Megjelent a konferencia-előadások téziseinek gyűjteménye.

Terminologija | 2009 | 16 285

A „Nyelvelmélet és gyakorlat” című tudományos konferencia nemcsak a kutatók és oktatók, hanem a konferenciát szervező egyetem Bölcsészettudományi Karának műszaki nyelvi fordító és szerkesztő szakos hallgatói számára is hasznos volt.

Beérkezett: 2009-12-15

Sigita Stankevičienė Kauno technologijos universitetas Gedimino g. 43, LT-44240 Kaunas E. paštas: [email protected]

286 Sigita Stankevičienė | Mokslinė konferencija Kalbos teorija...