Liudmila Mockienė FORMATION OF TERMINOLOGY OF CONSTITUTIONAL LAW IN ENGLISH, LITHUANIAN AND RUSSIAN (KONSTITUCINĖS TEISĖS TERMINŲ DARŪBA ANGLŲ, LIETUVIŲ IR RUSŲ KALBOSE). Doktori értekezés. Vilnius: Mykolo Romerio Egyetem, 2016, 212 o.

SIGITA RACKEVIČIENĖ

Mykolo Romerio universitetas

2016. március 25-én a Mykolo Romerio Egyetemen Liudmila Mockienė megvédte doktori értekezését Formation of Terminology of Constitutional Law in English, Lithuanian and Russian (Konstitucinės teisės terminų daryba anglų, lietuvių ir rusų kalbose) (témavezető: Sigita Rackevičienė docens, PhD).

Értekezésében L. Mockienė leírta és összehasonlította az angol, a litván és az orosz nyelvben az alkotmányjogi tartalmú jogszabályok terminusainak megalkotására használt nyelvi eszközöket. Az alkotmányjogi forrásokból kiválasztott 1825 terminust vizsgáltak: 660 angol, 626 litván és 539 orosz terminust. Az értekezés bevezetésből, három tárgyaló részből (amelyek a kutatás elméleti megalapozásával, a kutatási módszertan leírásával és a terminuselemzés bemutatásával foglalkoznak), következtetésekből, irodalomjegyzékből, az elemzett terminusok jegyzékeiből (az angol terminusok jegyzékéből, a litván terminusok és angol fordításuk jegyzékéből, valamint az orosz terminusok és angol fordításuk jegyzékéből), továbbá angol és litván nyelvű összefoglalókból áll.

A bevezetés meghatározza a disszertáció tudományos újdonságát, értékét, aktualitását és az eredmények gyakorlati alkalmazását. A szerző hangsúlyozza, hogy a disszertáció jelentősége-

256

Sigita Rackevičienė

„Jelentősége több szempontból is kiemelkedő: „Először is, a kutatás során létrejött a többnyelvű terminológia megalkotására szolgáló nyelvi eszközök összehasonlításának módszertana. Segít feltárni a különböző nyelvek terminusalkotási hagyományait, elveit és kritériumait. Ez a módszertan más nyelvek terminusainak összehasonlító elemzésére is alkalmazható. Másodszor, a kutatás betekintést nyújt a terminusok megalkotásának tendenciáiba három nyelvben, és számos fontos információt ad a terminusalkotóknak, amelyek ötleteket kínálhatnak új terminusok létrehozásához és a már használatosak továbbfejlesztéséhez” (196. o.). Az értekezés szerzője a kutatáshoz kiválasztott terminusokat a kutatás céljaira létrehozott adatbázisba rendezte, és különféle kritériumok alapján csoportosította őket. A szerző szerint ez az adatbázis „alapul szolgálhat alkotmányjogi szójegyzék összeállításához (ilyen típusú szótár sem litván, sem angol nyelven nem létezik), valamint további jövőbeli kutatásokhoz. A kutatásban leírt több szóból álló terminusok szintaktikai modelljei automatikus terminuskereső rendszerek programjaiban használhatók fel” (198. o.).

Az első tárgyaló rész az angol, litván és orosz terminológusok munkáit, valamint az általuk bemutatott terminusalkotási eszközök osztályozását elemzi; a második rész az értekezéshez történő terminuskiválasztás elveit és vizsgálatuk módszertanát mutatja be; a harmadik rész pedig az angol, litván és orosz terminusok részletes elemzését tartalmazza. A harmadik rész első fejezete az egyszavas és többszavas terminusok arányát elemzi és hasonlítja össze az angol, litván és orosz nyelvű alkotmányjogi jogszabályokban. A második fejezet az egyes nyelvek egyszavas terminusait vizsgálja, három csoportba sorolva őket: belső forrásokból létrehozott terminusok, külső forrásokból létrehozott terminusok és a belső, illetve külső források elemeinek összekapcsolásával létrehozott hibrid terminusok. A belső forrásokból létrehozott terminusokat tovább csoportosítja az alkotás módja szerint, a külső forrásokból létrehozottakat az elsődleges forrás szerint, a hibrid terminusokat pedig elemeik eredete szerint. A harmadik fejezet az egyes nyelvek többszavas terminusait vizsgálja, három csoportra osztva őket: kétszavas, háromszavas, valamint négy vagy több szóból álló terminusokra. Először az egyes csoportok terminusait összetevőik eredete szerint osztályozza, majd az alárendelt összetevők helyzete (a fő összetevő előtt vagy után) és a szintaktikai modellek szerint csoportosítja őket. Minden fejezetben részletesen ismerteti és példákkal szemlélteti az elkülönített terminustípusokat, a terminusok mennyiségi vizsgálatának eredményeit pedig 18 diagram mutatja be.

A következtetések kiemelik az alkotmányjogi terminusok képzésének különbségeit az angol, litván és orosz nyelvben. A kutatás során a szerző megállapította, hogy az angol

Terminologija | 2016 | 23

257

az alkotmányjogi terminusok alkotói nyitottabbak az idegen nyelvek hatására, és terminusalkotáskor leggyakrabban külső forrásokra támaszkodnak, míg a litván és orosz terminusok alkotói inkább hajlanak saját nyelvük védelmére és nyelvük lehetőségeinek maximális kihasználására. A szerző azt is megállapította, hogy az angol alkotmányjogi terminusok alkotói a felhasználó kényelmének elvét követik, és rövidebb, egyszerűbb képzésű terminusokat alkotnak, míg a litván és orosz nyelvű terminusok alkotói a pontosság elvét részesítik előnyben, és hosszabb, szerkezetileg összetettebb terminusokat alkotnak, amelyek a megnevezett fogalom tartalmának főbb jellemzőit is feltárják. A disszertáció kutatása rámutatott arra, hogy a vizsgált nyelvek terminológiájának fontos hasonlóságai is vannak: a több szóból álló alkotmányjogi terminusok közül sok mindhárom nyelvben kétszavas, tehát mindhárom nyelvben érvényesül a nyelvi gazdaságosság elve, és igyekeznek nem két szónál hosszabb terminusokat alkotni. A kutatás következtetéseit összegezve a szerző úgy véli, hogy a felhasználó kényelmének és a pontosságnak az összehangolására irányuló törekvés „lehetővé tenné optimális hosszúságú terminus megalkotását: olyat, amely elég rövid ahhoz, hogy kényelmes legyen a felhasználó számára, és elég hosszú ahhoz, hogy a lehető legjobban tükrözze a fogalom tartalmát” (p. 209).

L. Mockienė disszertációja Formation of Terminology of Constitutional Law in English, Lithuanian and Russian (Konstitucinės teisės terminų daryba anglų, lietuvių ir rusų kalbose) jelentősen hozzájárul a litván terminológiai kutatásokhoz, megalapozva a több nyelv jogi terminológiájának képzésére irányuló összehasonlító kutatásokat. A disszertáció eredményei fontosak a terminusok kutatói, alkotói és rendszerezői, valamint más szakterületek szakemberei – a jogszabályok fordítói, a szaknyelvi oktatók és a jogi terminológia felhasználói – számára mind az állami, mind a magánszektorban.

Beérkezett: 2016-06-30

Sigita Rackevičienė Mykolo Romerio universitetas Ateities g. 20, LT-08303 Vilnius E. paštas [email protected]

258 Sigita Rackevičienė