APŽVALGOS, RECENZIJOS, INFORMACIJA

A LITVÁN ÁLLAMI NYELVI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉBŐL

(A Nyelvi Bizottság 2008. évi beszámolója alapján készült)

NYELVI PROGRAMOK

A továbbiakban három nyelvi programot hajtottak végre: „Az államnyelv jogi és közigazgatási felügyelete”, a Nyelvjárások és etnikai helynevek megőrzésének 2001–2010. évi programja, valamint az Államnyelv szabályozásának, használatának, fejlesztésének és terjesztésének 2006–2015. évi programja.

A Nyelvjárások és etnikai helynevek megőrzésének programját 7 intézmény hajtotta végre. Kiemelendő két, 2008-ban elkészült modern elektronikus eszköz: a Lietuvių tarmės. III dalis / Lithuanian dialects. Volume III számítógépes szótár (Litván Nyelvi Intézet), valamint az északkelet-vilniusi nyelvjárási terület nyelvjárási anyagának adatbázisa (Vilniusi Egyetem). Folytatódott a nyelvjárási adatokon (a Lietuvių kalbos atlaso alapján) alapuló elektronikus keresőrendszer fejlesztése, továbbá különféle nyelvjárások és beszédváltozatok szövegeinek összeállítása tudományos és oktatási célokra.

Az Államnyelv szabályozásának, használatának, fejlesztésének és terjesztésének programját 33 intézmény hajtotta végre. Kiemelt figyelmet fordítottak a társadalom nyelvi tájékoztatására és fejlesztésére, valamint a nyelvi normák terjesztésére. Elkészült a közönség számára fontos szótár harmadik kötete, a Pasaulio vietovardžiai: Afrika. Antarktida. Australija. Okeanija. 2008-ban 62 cím 2554 kiadványát adták át ingyenesen a felsőoktatási intézmények, főiskolák, megyék, országos jelentőségű és önkormányzati közkönyvtárak számára: szakszótárakat, régi írásos emlékek kiadásait, monográfiákat, nyelvhasználati kézikönyveket és más, a társadalom tájékoztatását, oktatását, a tudományt és a felsőoktatást szolgáló kiadványokat. A program forrásaiból

Iš Valstybinės lietuvių kalbos komisijos veiklos

317

tíz szakszótár elektronikus változatának és nyelvoktatási eszközöknek az elkészítését, a szaknyelv felsőoktatási intézményekben történő oktatását, a litvániai lakosok számára idegen nyelvűként szervezett államnyelvi tanfolyamokat és egyebeket támogattak.

AZ ÁLLAMNYELV JOGI VÉDELME

A Litván Állami Nyelvi Bizottság elkészítette az Államnyelv-politika 2009–2013. évi irányelveinek tervezetét. Az irányelvek célja, hogy meghatározzák a litván nyelv mint államnyelv használatának 2009–2013 közötti változásait, valamint az ezekhez kapcsolódó fő nyelvpolitikai célokat és feladatokat az állami és társadalmi élet különböző területein. A tervezet az Államnyelvtörvény új változatának tervezetére épül, ezért a Seimasnak csak az új törvény elfogadása után kellene megvitatnia az irányelvek tervezetét.

A Litván Köztársaság Kormányához és más állami intézményekhez eljuttatták a Nyelvi Bizottság állásfoglalását az államnyelvről és a nemzeti kisebbségekről szóló törvények nyilvános feliratokat (ebben az esetben utcaneveket) szabályozó rendelkezéseinek összeegyeztethetőségéről. Hangsúlyozták, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény nem teszi lehetővé az utcanevek államnyelvtől eltérő nyelven történő feltüntetését, ezért egyes politikusok állításai az említett törvényi rendelkezések közötti ellentmondásról megalapozatlanok.

A Litván Köztársaság Kormányával és az Oktatási és Tudományos Minisztériummal közölték a Nyelvi Bizottság álláspontját: az oktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban előirányzott átállás arra, hogy azokban az iskolákban, ahol jelenleg nemzeti kisebbségi nyelveken folyik az oktatás, az alap- és középfokú oktatási programok keretében egyes tantárgyakat államnyelven tanítsanak, segítené ezen iskolák tanulóit abban, hogy megfelelő szinten elsajátítsák az államnyelvet. Ez egyenlő esélyeket biztosítana számukra a szakmaszerzéshez és a munkaerőpiaci versenyhez, valamint az ország társadalmába való beilleszkedéshez.

2008-ban a Nyelvi Bizottság három, a Litván Köztársaság Kormányának határozatára vonatkozó tervezetet készített. Különösen fontos az a határozat¹, amely arra kötelezte az állami kutatóintézeteket, hogy a Litván Állami Nyelvi Bizottság által kezelt Litván Köztársaság Terminológiai Bankjába terminológiai szócikkeket nyújtsanak be (korábban ilyen kötelezettség csak a minisztériumokat és kormányzati intézményeket terhelte); hasonló tevékenységet az állami egyetemeknek is ajánlottak.

¹Az Állam Közlönye, 2008, Nr. 67-2530.

318 KALBOS KULTŪRA | 82

A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2008. április 19-én úgy határozott, hogy hatályában fenntartja a Vilniusi Megyei Közigazgatási Bíróság 2007. június 22-i ítéletét, amely jogellenesnek minősítette Vilnius járás önkormányzatának azt a határozatát, amely az oktatási intézményt Vilniaus r. Lavoriškių Emilii Plater vidurinė mokykla néven vette nyilvántartásba. A Nyelvi Bizottság és a Nyelvi Felügyelőség kérésére a vilniusi megye kormánymegbízottja akadályozta meg, hogy a nyilvántartásba nem vehető név jogerőre emelkedjen: a megyei tanács említett határozatát megtámadta a megyei közigazgatási bíróságon.

A Litván Köztársaság Szejmjének Európai Ügyek Bizottsága részére javaslatokat nyújtottak be arról, hogy jogi és szervezeti intézkedésekkel miként lehetne javítani az Európai Unió dokumentumainak fordítási minőségét, valamint az e dokumentumok rendelkezésein alapuló litván jogszabályok nyelvi minőségét.

December 23-án a Nyelvi Bizottság kerekasztal-beszélgetést tartott „A pedagógusok nyelvhasználata. Problémák és megoldásuk módjai” címmel. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium, a Nyelvi Bizottság és a Nyelvi Felügyelőség képviselői, akik részt vettek a beszélgetésen, hangsúlyozták, hogy az általános iskolák pedagógusainak jelentős része nem fordít kellő figyelmet saját nyelvhasználatának helyességére. A résztvevők megvitatták, milyen jogi és módszertani intézkedések ösztönözhetnék a pedagógusokat nyelvhasználatuk fejlesztésére.

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG TERMINOLÓGIAI ADATBANKJÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

2008-ban több mint 48 000 jóváhagyott, ajánlott vagy nem ajánlott terminológiai szócikket töltöttek fel a Litván Köztársaság Terminológiai Adatbankjának információs rendszerébe; ezek közül 43 000 terminológiai szócikket (különböző szakterületek terminológiai szótárainak adatait) az Adatbank átmeneti adatbázisába töltöttek fel.

A Terminológiai Adatbankban nyilvánosan (http://terminai.vlkk.lt) 2008-ban 1396 jogszabályi terminológiai szócikket tettek közzé (1251 jóváhagyott terminus, 54 ajánlott, 91 nem ajánlott). Az adatbankban összesen 92 449 terminus érhető el nyilvánosan.

A Terminológiai Adatbankban 2008-ban közzétették a fa-, rost-, gyanta- és cserzőanyagként, valamint egyéb műszaki célokra használt növények litván elnevezéseit (1397 elnevezés). Kiegészítették továbbá az Inžinieriai, technikai ir technologai, Aiškinamojo kvalifikacijų sistemos terminų žodyno, Politikos mokslų enciklopedinio žodyno terminológiai szójegyzékének adatait. Összesen 1365 terminológiai szócikket vittek fel.

Iš Valstybinės lietuvių kalbos komisijos veiklos

319

NORMATÍV ÉS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

2008-ban a Nyelvi Bizottság 7 ülést tartott. 102 albizottsági ülésre került sor: a Terminológiai Albizottság 47, a Tankönyvi Albizottság 18, a Helyesírási, központozási és nyelvtani albizottság 16, a Névtani Albizottság 15 ülést tartott (ebből 5-öt a Kiejtési és hangsúlyozási albizottsággal közösen), a Kiejtési és hangsúlyozási albizottság 3, a szaknyelvi programok kidolgozására létrehozott munkacsoportok 2, a Szótári Albizottság pedig 1 ülést tartott.

Különböző intézmények és magánszemélyek számára mintegy 160 szakértői véleményt készítettek személynevekről, helynevekről, terminusokról és fogalmakról, vállalatok, intézmények és szervezetek elnevezéseiről, a dokumentumok nyelvezetéről stb.

Terminija. A Nyelvi Bizottság ülésein 6 terminológiai szótárt megvitattak és kedvezően értékeltek, valamint 18 terminológiai szabványt hagytak jóvá. A Terminológiai Albizottság ülésein 6 terminológiai szótárt és 19 terminológiai szabványt vitattak meg, továbbá az állami intézmények terminológiai bizottságai által benyújtott 15 törvény, 10 kormányhatározat és más jogszabály terminológiáját (összesen 1204 terminológiai szócikket).

Megvitatták a gerinctelen állatok elnevezéseinek jegyzékét, amelyet az Európai Bizottság terminológusai megkeresésként küldtek meg; a golf és a fogászat terminológiáját, a Radioelektronikos terminų žodyno új terminusait stb.

Megvitattak 2568 növénynevet (dísznövényekét, műszaki célokra használt növényekét, takarmánynövényekét, gyógynövényekét stb.). Közzétették „A fa-, rost-, gyanta- és cserzőanyagként, valamint egyéb műszaki célokra használt növények litván elnevezéseiről” szóló ajánlást, amelyet az Állami Litván Nyelvi Bizottság 2008. június 25-i jegyzőkönyvi határozata hagyott jóvá².

E-mailben és telefonon mintegy 800 konzultációt nyújtottak terminológiai, idegen szavak helyettesítésével és fordítással kapcsolatos kérdésekben.

Nyelvtan, helyesírás és központozás. Munkacsoportot hoztak létre a litván helyesírási szabályok felülvizsgálatára (A. Kazlauskienė, N. Linkevičienė, A. Malakauskas, R. Rinkauskienė, N. Sližienė, D. Vaišnienė). A csoport ülésein 10 szakértő által készített, problémás kérdések megoldására irányuló tervezetek alapján megvitatták a nazális magánhangzókat jelölő betűk írását a szótövekben; a rövid és hosszú magánhangzók írásával kapcsolatos vitás eseteket az igetövekben és származékokban; a litván és nem litván szavak, illetve szóelemek egybe- és különírását; a rövidítések létrehozását és írásmódját; a nagybetűk használatát stb. A munka folytatását 2009-re tervezték.

Személynevek és helynevek. A Névtani Albizottság ülésein a balti kételemű nevek eredetét és hangsúlyozását, az újonnan alkotott nevek…

² Informaciniai pranešimai, 2008, Nr. 47-655.

320

KALBOS KULTŪRA | 82

két értékelési kérdés a készülő, litván állampolgárok neveinek elektronikus adatbázisával kapcsolatban, néhány észak-litvániai helynév kodifikálásának kérdései, valamint a Nyelvi Bizottság megrendelésére kiadott szótár, a A világ helynevei 3. kötete: Afrika. Antarktisz. Ausztrália. Óceánia helynevei.

Az önkormányzatok több mint 60 véleményt kaptak a lakott települések, víznevek és utcanevek helyességéről. Különböző intézményeknek és személyeknek több mint 40 igazolást adtak ki a személynevek azonosságáról.

Hangsúlyozás. Október 2-án jegyzőkönyvi határozatok születtek egyes több szótagú, idegen eredetű főnevek, képzett melléknevek és határozószók hangsúlyozásáról. A nyelvben megfigyelt tendenciák figyelembevételével a határozatokat új hangsúlyozási változatokkal egészítették ki.

Tankönyvek értékelése. Április 3-án határozatot fogadtak el „A Litván Nyelvi Állami Bizottság 2003. május 29-i, „A közoktatási tantárgyak tankönyvei nyelvhelyességének értékelésére vonatkozó eljárásrend jóváhagyásáról” szóló határozatának módosításáról”³. A határozatba a szakképzési tankönyvek Nyelvi Bizottság általi értékelésére vonatkozó rendelkezéseket is beillesztették.

A tankönyvértékelési albizottság 80 tankönyv-kéziratot vizsgált meg (186 kéziratos könyvet, köztük 139 közoktatási és 47 szakképzési kéziratos könyvet). A nyelvhelyességet igazoló jelölést azonnal megkapta 98 közoktatási és 8 szakképzési tankönyv. 41 közoktatási és 39 szakképzési tankönyvet javításra visszaküldtek a kiadóknak.

A nyelvhelyességi jelölést 1 közoktatási és 8 szakképzési tankönyv nem kapta meg (két javítás után a nyelvi minőséget nem megfelelőnek ítélték, ezért a tankönyveket többé nem vizsgálják).

Lexika. Október 2-án jegyzőkönyvi határozat született „Az államok lakosainak megnevezéséről szóló ajánlásról”⁴. A szóalkotás szabályait, valamint a használati igényeket és tendenciákat figyelembe véve közzétették a világ valamennyi államának lakosaira vonatkozó megnevezések jegyzékét.

EGYÉB MUNKÁK

Az év elején levelet küldtek az egyetemek és akadémiák szenátusi elnökeinek és rektorainak a szaknyelv oktatásáról. Arra kérték őket, hogy küldjék meg az adat-

³ Valstybės žinios, 2008, Nr. 42-1602.

⁴ Informaciniai pranešimai, 2008, Nr. 79-1018.

Iš Valstybinės lietuvių kalbos komisijos veiklos

321

tantárgyak, és hogy az új tantervek szerint az egyes felsőoktatási intézményekben milyen szinten (kötelező, választható vagy szabadon választható) oktatják a szaknyelvet, illetve hány kreditet fordítanak rá. A beérkezett válaszokból kitűnik, hogy a felsőoktatási intézmények lehetőségeikhez mérten igyekeznek követni a Nyelvi Bizottság által kidolgozott, a szaknyelvi program mintájában megfogalmazott ajánlásokat.

A Nyelvi Bizottság által létrehozott munkacsoport elkészítette a pedagógusképzési szaknyelvi program tervezetét.

Megkeresték a Litván Köztársaság parlamentjének elnökét, alelnökeit, valamint az Államigazgatási és Önkormányzati Bizottság elnökét a helyi önkormányzatokról szóló törvénytervezetben javasolt egyes kifejezésekkel kapcsolatban: a területi közigazgatási egység szokatlan jelentésében használt savivaldybė szóval, a šaltyšius idegen szóval és a krivulė néprajzi tájszóval kapcsolatban. A bizottság šaltyšiusra és krivulėre vonatkozó véleményét figyelembe vették.

Felkérték a Litván Köztársaság Külügyminisztériumát annak biztosítására, hogy az Európai Unió dokumentumainak fordításaiban ne használják a troika idegen szót (az Európai Unió három tagállamának informális munkacsoportja). Felhívták a minisztérium figyelmét arra, hogy nem ez az első eset, amikor figyelmen kívül hagyják a köznyelvi litván nyelv normáit, és a litván nyelv új – brüsszeli – változatát alakítják ki. A Külügyminisztérium utasította az említett intézményeket, hogy ne használják a troika idegen szót; az EU adatbázisában (IATE) most a trejetas szerepel.

Az illetékes állami intézményekkel és mobilszolgáltatókkal egyeztettek a litván karakterek mobiltelefonokon való támogatásáról. Február 28-án a Kulturális Minisztériumban megvitatták a litván nyelv helyzetét és kilátásait az elektronikus térben. A mobilszolgáltatók úgy döntöttek, hogy több tájékoztatást nyújtanak a felhasználóknak arról, mely mobiltelefon-modellek támogatják a litván karaktereket.

Leveleket küldtek az Igazságszolgáltatási Tanácsnak és az Igazságügyi Minisztériumnak a nyelvészeti szakértői vélemények készítésének mindeddig szabályozatlan kérdéséről. Javasolták a probléma szervezési intézkedésekkel történő megoldását – litván nyelvészek és más nyelvek szakértőinek felvételét az igazságügyi szakértők névjegyzékébe.

Átvizsgálták huszonhét felsőoktatási intézmény okleveleinek, oklevélmellékleteinek, betétlapjainak és igazolásainak nyomtatványait (több mint 500 oldal). Nyelvi észrevételeket tettek velük kapcsolatban.

2008-ban mintegy 33 000 nyelvi tanácsot adtak, ezek közül 13 160-at interneten, 19 650-et telefonon. Naponta hozzávetőleg 130 kérdésre válaszolnak.

A Nyelvi tanácsadó bank internetes adatbázisa 2008-ban több mint 400 új bejegyzéssel bővült (jelenleg több mint 7800 címszót tartalmaz). Havonta

322

KALBOS KULTŪRA | 82

összesítik a bank látogatói által végzett keresések eredményeit, összeállítják a közönség számára legaktuálisabb kérdések húszas listáját, és közzéteszik a Bizottság honlapjának „Hírek” rovatában.

Az állami nyelvi normák meghatározására, a nyelvhasználatra, oktatásra és terjesztésre vonatkozó 2006–2015. évi programból támogatást kapott az LTV2 csatorna „Žodžių kišenė” című műsora (52 adás), az LNK televízió „Žodis – ne žvirblis” című műsora (52 adás), valamint az Alytusi regionális televízió „Žodžio beieškant” című műsora (52 adás).

Finanszírozták a Gimtoji kalba folyóirat „Állami nyelvi normák és felügyelet” című tematikus oldalait. Támogatták a Gimtasis žodis, Žvirblių takas folyóiratok tematikus oldalait is. A Visaginas városi újság, a V každyj dom litván nyelvi és irodalmi oldalainak kiadását finanszírozzák. A Gimtajai kalbai számára elkészült és benyújtásra került a Nyelvi Bizottság megrendelésére végzett „Nyelv a munkahelyen” című szociológiai kutatás áttekintése.

2008 elején rendezték meg a Nemzeti Tollbamondó Verseny harmadik fordulóját. A rendezvényt szervező Atgimimas hetilapot a Nyelvi Bizottság partnerként és támogatóként segítette. A Nyelvi Bizottság honlapjának látogatói a Nemzeti Tollbamondó Verseny első és második fordulója között választották meg a legszebb litván szót. A legszebbnek az ačiū szót választották, a legidegesítőbb töltelékszónak pedig a ta prasme kifejezést ítélték.

Az iskolások elektronikus környezetben történő litván betűhasználatának és a helyes litván nyelvhasználatnak az ösztönzésére február 27-én élő internetes versenyt rendeztek „Tiszta fej – tiszta nyelv” címmel. Mintegy 2,5 ezer, a 7–8. osztályba járó diák vett részt rajta Litvánia valamennyi iskolájából.

A Litván Nyelvi Bizottság támogatásával a Litván Nyelvi Társaság 2007 végén második alkalommal rendezte meg a Nyelvtisztaság Napjait: a televíziók őszi műsorait figyelte. 2008. január 26-án a Nyelvi Bizottságban tájékoztatták a televíziók képviselőit a Nyelvtisztaság Napjainak eredményeiről. Hangsúlyozták, hogy túl kevés figyelmet fordítanak a szórakoztató műsorok vezetőinek és állandó résztvevőinek nyelvi helyességére.

Beérkezett: 2009. 11. 25.

JŪRATĖ PALIONYTĖ

Litván Nyelvi Bizottság

Žvejų u. 14A, LT-09310 Vilnius

[email protected]

Iš Valstybinės lietuvių kalbos komisijos veiklos

323