DAIVA SINKEVIČIŪTĖ

Vilniusi Egyetem

ÚJ, 2007–2010 KÖZÖTT ADOTT LITVÁN EREDETŰ GYERMEKNEVEK ÉS A NÉVADÁS TENDENCIÁI

KULCSSZAVAK: név, litván eredetű név, gyermeknevek, kéttagú személynév, rövidítés, köznévi eredetű név, előtaggal képzett név.

1. Gyermekeik elnevezésére egyesek jól ismert neveket választanak, olykor ismerősök vagy nagyszülők személyneveit adják tovább, mások pedig arra törekednek, hogy a név különleges, a lehető legkevésbé ismert legyen, ezért maguk alkotnak neveket, átalakítanak már létező személyneveket, vagy távoli, egzotikus országok névanyagában keresgélnek. Egyes neveket azokból az országokból vesznek át, ahol kivándorolt litván állampolgárok élnek. A névállomány ilyen, új személynevekkel való bővülése a jelen valósága.

Amikor gyermeküknek nevet keresnek, vagy a nevek eredete iránt érdeklődnek, a nyelvészek a Kazimieras Kuzavinis és Bronys Savukynas által összeállított, többször kiadott Lietuvių vardų kilmės žodyną (a továbbiakban: LVKŽ) ajánlják olvasásra. Az LVKŽ azonban ma már nem elégíti ki a társadalom igényeit: számos használatban lévő és elterjedt név (például Smiltė, Nėdas, amelyek az utóbbi évek húsz leggyakoribb neve között szerepelnek; lásd Sinkevičiūtė 2011) nem került bele. Vitalija Maciejauskienė már több mint tíz évvel ezelőtt megállapította (1998: 41), hogy jelentősen eltér a nevek tényleges használata az ajánlott névállománytól; az 1991–1992-ben Litvániában született gyermekeknek adott nevekről írt. Bár a szerző később azt állította, hogy az LVKŽ-ből többnyire nem hiányoznak a névállományunk értéktelen nevei (Maciejauskienė 2004: 93), az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a névállomány a használatra alkalmas nevekkel is bővül, amelyeket a nyelvészek gyakran nem tárgyalnak.

Annak, hogy mindmáig nem tudjuk pontosan, miként változtak a névadási divatok, és milyen új nevek jelentek meg a litván névállományban az elmúlt évszázad során, valószínűleg az információ nagy mennyisége, valamint a korábbi évtizedek adatgyűjtési és -feldolgozási nehézségei az okai. Feltehetően ezért maradt ki az LVKŽ-ből számos használatra alkalmas név is: a szótár összeállításakor szerzői nem rendelkeztek Litvánia teljes lakosságának neveire vonatkozó pontos adatokkal. Egy másik ok az akkori szigorú normatív szemlélet volt: annak érdekében, hogy az LVKŽ-be ne kerüljenek a szabályos név fogalmának meg nem felelő személynevek, és ne szaporodjanak az egyes változatok, a nevek egy része nem került be a szótárba, to-

214

KALBOS KULTŪRA | 84

vábbá (ennek legszembetűnőbb példája a széles körben elterjedt és bírált Dōvydas névváltozat, a Deividas).

A nevekről szóló publikációk megmutatják, hogyan változik lassan a nyelvészek hozzáállása az új személynevekhez: a névállományba bekerülő neveket fokozatosan fogadják el. Például több mint húsz évvel ezelőtt kétségbe vonták az 1987-ben az LVKŽ által használatra javasolt mesterséges, kéttagú nevek szükségességét (lásd Maciejauskienė 1989: 84–85); bírálták a Gretà nevet is (Maciejauskienė 1993: 4), amelyet később, feltehetően az így elnevezett lányok nagy száma és az LVKŽ szerzőinek álláspontja miatt, elfogadhatónak kezdtek tekinteni (Maciejauskienė 2004: 87). Az akkori helyzet fényében az ilyen névértékelés nem tűnik különösnek, hiszen a korábban uralkodó konzervatív nyelvszemlélet segített megóvni a nyelvet az orosz jövevényszavak áradatától.

Mindazonáltal az új névállományról szóló egyes publikációkban a nyelvkutatók ma is bírálják az idegen végződésű neveket, például az -ita, -eta és más végződéseket viselőket, a rövid, kétszótagú, bizonytalan idegen eredetű neveket stb. (lásd Klimavičius 2004: 20–22). Úgy tűnik, hogy az ilyen nevekhez való hozzáállásnak változnia kellene: bár sok ilyen név esetleges, már több évtizede egyre több gyermeket neveznek el velük, és ez a tendencia – feltehetően az idegen nevek és kultúrák hatása, valamint az általános globalizáció miatt – csak erősödni fog. Másfelől az ilyen nevek a szülők bizonyos fokú leleményességéről (vagy annak hiányáról), illetve arról a szándékukról is tanúskodnak, hogy gyermeküknek a lehető legkülönlegesebb nevet adják. Ezeknek a neveknek szokásos végződésük van, ezért nem kellene negatívan megítélni azokat a szokatlan új neveket, amelyek használatát az LVKŽ nem ajánlja. Ha alaposabban megvizsgáljuk az említett neveket, eredetük és szerkezetük megmagyarázható, sőt az is indokolható, hogy miért és hogyan jöttek létre.

A litván névállományban jelenleg nagyobb problémát jelentenek, mint az idegen eredetű nevek vagy az idegen formánsokat tartalmazó személynevek szaporodása. Az utóbbi évtizedben egyre több olyan gyermeket neveznek el, akiknek neve nem felel meg a litván nyelv rendszerének: végződés nélküli nevekkel (például Gvide, Vivijan, Kelvin, Veid), vagy olyanokkal, amelyeket az „eredeti” helyesírás megőrzésére törekedve írnak le (például Linnea, Mariya, Malh, Mihael). A vezetéknevek megőrzése érdekében (például az -auskas képzőt tartalmazókéban) ezeket a dokumentumokban keresztnévként jegyzik be; emellett egyre több gyermeknek nem két (ami, úgy tűnik, már megszokott), hanem három vagy több keresztneve van¹ (például Jonas Algirdas Eduard), olykor pedig többtagú neveik részeivé önálló betűk válnak (például Grant J) stb. Éppen ezeket a névkultúrával kapcsolatos problémákat kell megoldani, és azt kell mérlegelni, hogyan előzhetők meg, nem pedig csupán bírálni vagy tárgyalni azokat a legalább a nyelvi rendszerhez illeszkedő, bár furcsának tűnő neveket, amelyek mindössze egy-két ka-

¹ Megfigyelték, hogy öttagnál hosszabb neveket nem adtak.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

215

a gyermekeknek adott személyneveket. Úgy tűnik, hogy jelenleg azokat a neveket kellene megfelelő használatúnak tekinteni, amelyek a nyelvben megszokott végződésekkel rendelkeznek, a litván nyelv szabályai szerint vannak leírva, és nincs negatív konnotációjuk.

2. A cikk célja azoknak az új, litván eredetű neveknek a tárgyalása, amelyeket a Litván Köztársaság (a továbbiakban: LR) állampolgárainak adtak, akik 2007–2010-ben Litvániában vagy külföldön születtek. A többtagú névkombinációk elemzésétől (pl.: Godà Žavintà, Gójus Algìrdas), a nem adaptált, idegen eredetű nevektől (pl.: Abbi, Anastassia, Djemel, Mian) eltekintettünk; az idegen, köztük keresztény eredetű neveket és változataikat (pl.: Diomidis, Kornelà, Leonėlis, Tãdė) a nevek nagy száma miatt most nem tárgyaljuk, azzal a szándékkal, hogy erre később kerüljön sor.

A cikk tárgyát azok az új, litván eredetű nevek képezik, amelyekkel 2007 előtt még nem neveztek el LR-állampolgárokat. Az adatokat a Litván Köztársaság Belügyminisztériuma mellett működő Népesség-nyilvántartási Hivataltól (a továbbiakban: Nyilvántartás) vettük, a Litván Nyelv Állami Bizottságának közreműködésével; feldolgozásukhoz az UAB „NTSG” által készített, az egyes nevek statisztikáját tartalmazó adatállományt használtuk.

Nemcsak a litvánok, hanem valamennyi LR-állampolgár neveit is két okból vizsgáljuk. A Nyilvántartás adatai szerint sok család a gyermekek anyakönyvezésekor nem adja meg nemzetiségüket, és ez a tendencia már csaknem két évtizede megfigyelhető. Olyan esetek is előfordulnak, amikor litván eredetű nevet lengyel, orosz vagy más nemzetiségű gyermek kap. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem csak a litván nemzetiségű gyermekek neveit vizsgáljuk, mivel a nemzetiség nem elsődleges szempont, amikor litván eredetű nevet adnak egy gyermeknek.

A cikk célja tehát annak megállapítása, hogy mely, eddig még nem használt litván eredetű nevekkel bővül a névkincsünk. E cél megvalósítása érdekében arra törekedtünk, hogy: 1) ismertessük az LVKŽ-ben szereplő névosztályozást és annak relevanciáját az új nevek leírására; 2) bemutassuk, milyen litván eredetű névcsoportok jellemzőek az új névkincsre, valamint feltárjuk az egyes tárgyalt csoportok neveinek sajátosságait; 3) számba vegyük a litván nyelv szabályaitól eltérően írt, litván eredetű neveket, és rávilágítsunk keletkezésük problémáira.

3. Az új, eddig még nem használt, litván eredetű LR-állampolgári nevek nem népszerűek. 2007–2010-ben általában egy gyermeket neveztek el ilyen névvel, olykor kettőt, három vagy több alkalommal pedig ritkán fordult elő. Az új, litván eredetű lánynevek gyakoribbak, mint a fiúnevek.

A személynevekről szólva a litván eredetű név kifejezést némiképp feltételes értelemben használjuk, mivel az alább említett nevek közül sok a litván nyelv

216

KALBOS KULTŪRA | 84

szókincséből eredeztethető, amely saját és idegen eredetű szavakból egyaránt áll. Itt olyan neveket tárgyalunk, amelyek egyik töve saját eredetű, a másik pedig kölcsönzött névből vagy közszóból jött létre, mivel keletkezésük módjára összpontosítunk, és a neveket alkotói eredménynek tekintjük. A litván eredetű nevek között azokat a személyneveket is tárgyaljuk, amelyek tövei nemcsak a litván, hanem a porosz szókinccsel is összefüggésbe hozhatók, közös balti eredetüket feltételezve².

4. A litván neveket az LVKŽ 14–33 alapján szokás négy csoportra osztani: régi litván (balti) nevekre, naptári keresztnevekre, új litván nevekre és új kölcsönzött nevekre. Ez az osztályozás megfelelőnek tűnik a névkincs folyamatos fejlődésének leírására. Új nevek vizsgálatakor azonban csak részben alkalmazható, mivel a névkincs kevéssé újul meg az LVKŽ által ajánlott régi vagy új litván nevekkel – azokkal, amelyeket még nem adtak gyermekeknek. Másfelől az LVKŽ nem tartalmazza az összes régi litván nevet, mivel a forrásokban olyan, sehol máshol nem említett kéttövű személynevek és rövidüléseik is előfordulnak. Az ilyen neveket azonban ritkán adják gyermekeknek, mert a jelenlegi névkincs főként a nyelvhasználók által alkotott nevekkel bővül. A névkincs újdonságának feltárása érdekében az LVKŽ-ben szereplő, régi és új litván nevek közötti megkülönböztetés itt nem tűnik relevánsnak, mivel fontosabb elkülöníteni az LVKŽ szerzői által már használatra javasolt neveket az újonnan alkotottaktól.

E különbség hangsúlyozására a cikk további részében a litván eredetű neveket eredetük és képzésük szerint kisebb csoportokra osztjuk: megkülönböztetünk kéttövű személyneveket, közszói eredetű neveket, helynévi neveket és rövidüléseket. Ez a felosztás nem felel meg az LVKŽ-nek, mivel nem különíti el az etnonim eredetű neveket, amelyeket alapjuk (az etnonim, amely közszó) szerint a nagyobb, közszói eredetű nevek csoportjába soroltak.

Az LVKŽ-hez hasonlóan külön csoportba nem soroljuk a mitológiai vagy irodalmi neveket sem, amelyek abban különböznek a többi személynévtől, hogy az ilyen név választásakor a nyelvhasználók számára valószínűleg fontosabbak azok a tulajdonságok, amelyekkel egy mitológiai lény, egy irodalmi mű vagy film hőse, illetve egy kulturális személyiség rendelkezik, mint a név alapjából kiolvasható eredete. Ezeknek a neveknek azonban, akárcsak a többinek, van alapjuk (leggyakrabban közszavakból, ritkábban kéttövű személynevekből, helynévi nevekből vagy rövidülésekből jöttek létre), amely szerint itt a fent említett négy eredetcsoportba soroljuk őket. Úgy tűnik, pontosabb így csoportosítani,

²Feltételezhető, hogy a 2007–2010-ben született gyermekeket nem nevezték el olyan, a névkincsben még nem rögzített nevekkel, amelyek a lett nyelvből származnak.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai 217

mivel egyetlen névadási alap marad fenn, a nevek sajátossága pedig akkor válik nyilvánvalóvá, ha kiegészítésképpen jelezzük, hogy egyúttal irodalmi és mitológiai nevek is.

Az LVKŽ-nél tágabb körben mutatják be a rövidült névalakokat is: ebbe a csoportba olyan rövid nevek kerültek, amelyek nemcsak kéttagú személynevekből (ahogyan az LVKŽ-ben), hanem más eredetű nevekből is keletkeztek. Bár az LVKŽ a rövidült alakokat csak a régi litván nevek csoportjában különíti el (az új litván nevek között még csak meg sem említi őket), a tényleges névválasztási tendenciák azt mutatják, hogy a gyermekeket más eredetű nevekből keletkezett rövidült alakokkal is elnevezik.

A végződés- és képzőszármazékokat sem sorolják külön csoportokba. Mivel ezek a nevek ugyanazzal az alappal rendelkeznek, mint a formáns nélküli személynevek, a fent említett névcsoportoknál tárgyalják őket.

5. A legújabb gyermekneveket áttekintve látható, hogy 2007–2010-ben a névállomány főként kéttagú nevekkel újult meg.

5.1. A névállományban rögzített, de korábban gyermekeknek nem adott kéttagú nevek között vannak olyanok, amelyeket az LVKŽ javasol: Arvaidà, Aūgmilė, Aušoydė, Dróvydė, Eīgmantė, Gaṅtautė, Jógundė, Kiñtvilė, Kóvilte, Mañvydė, Miñvilė, Širmantė, Vīsmilė, Žadminà; Aĺkantas, Geīsvydas, Miĺgeidas, Miṅgailas, Nórmilas, Nórmintas, Taũtgintas, Vīntaras³. Ezért feltételezhető, hogy a gyermek elnevezésekor az LVKŽ-t is használják. A gyermekeket olyan kéttagú nevekkel is elnevezik, amelyek végződése eltér az LVKŽ-ben megadottaktól: Žygimantà; Arvīlis, Deīmilius, Eīnorius. Ez azt mutatja, hogy a névállomány nem csupán a javasolt vagy új kéttagú nevekkel bővül, amelyek végződése -as, -ė és -a (az LVKŽ többnyire ilyen változatokat ad meg a kéttagú nevekből)⁴, hanem -is, -ius végződésűekkel is.

5.2. Az új nevek egy másik része olyan kéttagú személynevek tőelemeiből képződik, amelyek az LVKŽ-ben is szerepelnek; vö.: Aimantà⁵, Aimedà, Aivaldà, Aivinà, Argirà, Arimeda, Augundà, Bergáilė, Dóvinė, Mintvidà, Nármantė, Ràdmilė, Váidmilė, Vaigandė, Vaīmante, Vilgūstė; Aũštaras, Aŕvinas, Dárminas, Dárvinas,

³A lány- és fiúneveket együtt tárgyaljuk: először a lánynevek szerepelnek, utánuk pontosvesszővel elválasztva a fiúnevek.

⁴Gyakoriak azok az esetek, amikor az LVKŽ a női kéttagú nevek közül csak az -ė végűek használatát javasolja, az -a végűekét viszont nem (pl. Mílgyde, noha Míl gydas); az is előfordul, hogy csak a férfinév szerepel (pl. Miñjotas).

⁵Az itt és a továbbiakban közölt új, litván eredetű nevek a litván nevek általános hangsúlyozási tendenciái szerint vannak hangsúlyozva. Azokban az esetekben, amikor a név kétféleképpen is hangsúlyozható (pl. Aimantà 3b és Aimanta 1 az Eikintà 3b és Eīkinta 1 minta szerint), a név elsőként megadott hangsúlyozási változatát közöljük.

218

KALBOS KULTŪRA | 84

Deიმiras, Eიგvirdas, Eიტmantas, Geიდydas, Gėl vinas, Riŋgardas, Sárm antas, Výgardas⁶. Tehát látható, hogy az új nevek különböző (gyakrabban háromtagú, de négytagú és két tagú) szerkezetű névtövek kiválasztásával jönnek létre, új személynév alkotásakor pedig a három szokásos kéttagú névvégződés egyikét is felhasználhatják. Az 5.1. alfejezetben említett nevekkel összevetve világos, hogy az új neveket elsősorban a szokásos névvégződésekkel igyekeznek megalkotni, és csak később másokkal – -is, -ius.

5.3. A gyermekek névanyagából kitűnik, hogy a kéttagú nevek alkotása élő folyamat. Új nevek létrehozásakor gyakran egy ismert második kéttagú névtőhöz új névtövet kapcsolnak, amely vagy egy keresztény eredetű név rövid alakjából származik: Jūstautė (vö. Jūstė), Zig mintà (vö. Zigmas); Égv- vidas (vö. Égis), Elimantas (vö. Élis), Mãtautas (vö. Mãtas), vagy egy közszóból: Gražbilė (vö. gražūs), Jaušmilė, Jausminà (vö. jaušti), Jusminà (vö. jūsti), Rãsviltė (vö. rasà; vagy rãsti); Lokimantas (vö. lokỹs⁷.

Előfordul, hogy a kéttagú név második töve sem a litván, sem a keresztény eredetű névvel nem áll kapcsolatban, hanem egy új, idegen eredetű névből származik: Eitlandas (a -land- elemmel – Jolánda, Rolándas), Jormándas (<Jōris, a -mandas végződéssel, vö. Armándas), Mìngridas (a -grid- elemmel – Ingridà, Sigrìdas⁸. V. Maciejauskienė (1998: 39–40) az ilyen típusú új kéttagú neveket hibrid képzésűeknek nevezi, és azt állítja, hogy használatukat nem kellene támogatni. Ez a nézet azonban ma kissé elavultnak tűnik.

Az összes említett kéttagú név, amelynek tövei között új, saját és idegen eredetűek egyaránt vannak, egyformának látszik, mert ugyanúgy jöttek létre: a kéttagú név egyik tövét új tővel helyettesítették. Emellett a létrehozott kéttagú nevek valamennyi új töve a használatban megszokott és elterjedt, különböző eredetű személynevekből vagy közszavakból ered.

A kéttagú nevek alkotásának itt tárgyalt módja a litvánok számára megszokott: ez látható azokban az új kéttagú személynevekben, amelyek a kereszténység bevezetése után jöttek létre. Ezekben a nevekben gyakrabban az első, ritkábban a második tő pozíciójában…

⁶A helytakarékosság érdekében e neveknél nem soroljuk fel az említett töveket tartalmazó, az LVKŽ-ben szereplő neveket; feltételezzük, hogy az érdeklődő olvasó maga is utánanéz a szótárban.

⁷Néhány esetben nehéz megmagyarázni az első tő pozíciójában álló hangkapcsolatot, vö. Lãviltė. Talán hatással voltak rá a la- szótaggal kezdődő nevek, vö. Lãvija (?).

⁸Nem zárható ki, hogy a grid- tő a szokásos kéttagú névtő, a gird- eltorzult változata lehet, amely a regisztrálás során alakult ki. Mégsem tekinthető ilyen tőnek, mivel névanyagunkban több olyan név is van, amelynek második tagja grid-, vö. Aĩgridas, Mañgridas és mások.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

219

pozíciókat foglaltak el a keresztény nevek rövid alakjai, felváltva a korábbi, litván eredetű töveket (lásd Zinkevičius 2008: 284–286). Az itt bemutatott új alkotások tehát azt mutatják, hogy az összetett nevek létrehozása továbbra is ugyanazokkal a módszerekkel történik, mint a korábbi évszázadokban, összetevőik pedig különféle eredetű, széles körben használt nevek. Ezért úgy vélhető, hogy ezeket a neveket nem kell negatívan megítélni, mivel egyszerre tükrözik az új kételemű nevek alkotásának folytonosságát és a névállomány megújításának lehetőségeit.

5.4. Az új nevek egy másik forrását a kételemű családnevek jelentik. Ezekhez köthetők az Asminà névformák (vö. például Asmināvičius, ahol az asmin- az *ais-min- alakból ered, LPŽ I 128), Èsmantė (vö. például Esmantas, LPŽ I 583), Jagminà (vö. például Jāgminas, LPŽ I 783); Doļmantas (vö. például Doļmantas, LPŽ I 511), Reĩvidas (vö. például Reĩvidis, LPŽ II 593), Skãivydas (vö. például Skãivydas, LPŽ II 728). Antanas Salys már korábban írt arról (1983: 267), hogy a kételemű családnevek, különösen az alig ismertek, keresztnévként is szolgálhatnak. Ezekből a nevekből valószínűleg az is kitűnik, hogy a gyermekek elnevezésekor családneveket használnak, ha a rokonság személynevét kívánják megőrizni; így válnak a ritka családnevek keresztnevekké.

Feltehető, hogy az ilyen típusú kételemű litván családnevek hatással voltak azokra a kételemű személynevekre, amelyek tövei inkább olyan családnevekre jellemzők, amelyek nyelvjárási vagy lejegyzési változások miatt módosult személynévi alakokból származnak, például: Aĩtvidė (vö. Eĩtuvydė), Demilė (vö. Deĩmilė), Diãmontė (vö. Dómantė)⁹, Ermantà (vö. Arimantà), Ẽrtautė (vö. Ãrtautė), Gilmenà (vö. Gilminà); Damìlis (vö. Dómilas), Dėminas (vö. Deĩminas), Raĩgerdas (vö. Raĩgardas). Ebben az összefüggésben a névtöveket vizsgálva úgy tűnik, hogy a névalakváltozatok nyelvjárási árnyalatot kölcsönöznek a névállománynak. Így a tövek hitelességével kapcsolatban problémák merülnek fel: mivel egyes tövek a családnevek lejegyzésekor módosultak vagy torzultak, látható, miként terjednek el a litván névállományban az LVKŽ által rendszerint ajánlott névtövektől eltérő alakok. Ezért felmerül a kérdés, hogy az ilyen töveket tartalmazó nevek ajánlhatók-e. V. Maciejauskienė (1998: 38) ezeket eltorzított vagy hibásan lejegyzett neveknek nevezi.

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy azok a névtövek, amelyek több különböző kételemű családnévben elterjedtek, ajánlhatók és használhatók lehetnek a keresztnevekben, de az ilyen nevek magyarázatakor jelezni kellene, hogy a tő nem hiteles. Ugyanígy azok a tövek is, amelyek már elterjedtek a litván keresztnevekben (így tehát-

⁹ Lehetséges, hogy a név az angol diamond, az olasz diamanti vagy más nyelvek „gyémántot” jelentő szavaiból ered.

220

KALBOS KULTŪRA | 84

alkalmazkodott a vid- tőhöz¹⁰; használatát az első tőként vid- elemet tartalmazó kételemű nevek is elősegíthették, vö. Vìdmantas), megfelelőnek tűnnek a használatra. Feltételezhető, hogy a tövek gyakorisága és névbeli használata jelzi, mely nyelvjárási vagy torzultnak tekintett tövek alkalmasak új nevek alkotására, és melyek esetlegesek, ezért kerülendők.

5.5. Az új kételemű nevek tövei igen változatosak, nehéz megállapítani, melyek vannak túlsúlyban. Úgy tűnik, a lányok kételemű neveiben valamivel gyakoribb második tő a mant-. Feltételezhető, hogy az ilyen tövű nevek alkotását a Mańtas rövidített kételemű névalak népszerűsége magyarázza (ez a név különösen népszerű volt a fiúk névállományában 1984–1999 között, amikor évente több mint 600 fiút neveztek el így). Az, hogy a mant- tő gyakrabban szerepel kételemű lánynevek alkotásakor, a „kompenzációs mechanizmus” hatásával magyarázható, mivel a lányok névállományában a Mańtė név ritka. Az új lánynevek alkotásakor az első ai- tő is viszonylag gyakori (ellentétben az LVKŽ névállományával, amelyben egyetlen, ai- kezdetű név szerepel: Aigùstė).

5.6. A kételemű személynevek képzőkkel is bővülnek¹¹, vö. Armintėja, Ervilėja, Mantvilija. Az ilyen nevek ritkák; valószínűleg azért, mert a képző nélküli nevek is meglehetősen hosszúak – három szótagból állnak –, miközben jelenleg inkább rövid neveket adnak a gyermekeknek (bővebben lásd Sinkevičiūtė 2011: 3–9).

6. A névállományt bővítő további nevek köznevekből képzett nevek.

6.1. A gyermekeknek az LVKŽ által javasolt, korábban soha nem használt neveket is adnak, vö. Ąžuolė, Garšė, valamint az ott ajánlott köznévi eredetű nevek végződésváltozatait, vö. Drāvis, Kērnis. Ezek a nevek szintén alátámasztják azt a feltevést, hogy a névválasztás során kreatív módon használják az LVKŽ-t.

6.2. Olyan alkotott neveket is adnak, amelyek alapja gyakran egy természethez kapcsolódó, képző nélküli köznév: például egy növény neve, mint a Brūknė (vö. brūknė), Lūg-

¹⁰ Jelenleg a litván névállományban több mint 40 olyan kételemű név található, amelynek második töve a vid-, vö.: Aividas, -ė, Algìvidas, Aļgvidas, -a, Aļvidas, -a, -ė, Arūvidas, -a, -ė, Aūgvidas, Aušvidas, Dárvidas, Daūgvidas, Eīdvīdas, -a, Eīgvīdas, Eīsvidas, Eītvīdas, -ė, Eīvidas, -a, Gaūdvīdas, Gėdvīdas, -a, Geīvidas, Geṙvidas, Gilvidà, Gìntvidas, Gìrvidas, Gražvidas, -a, -ė, Grìnvidas, Iṙvidas, Jóvidas, -a, -ė, Laīsvidas, -a, Lìnvidas, -a, Mańtvidas, Mańvidas, -a, Mìlvidas, -a, Mìntvida, Mìnvidas, Nárvidas, Neīvidas, -ė, Nórvidas, -a, Ràdvidas, -a, Rìmvidas, -a, Rìnvidas, -a, Taūvidas, -a, Tólvidas, Vaidà, Viltvidas, Vīlvidė, Vìsvidas, Žãdvidas, Žeividà, továbbá több mint 100 olyan kéttagú név, amelyben az egyik név kételemű személynév, a vid- második tővel.

¹¹ Erről lásd alább.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

221

né (vö. lūgnė „a tündérrózsafélék családjába tartozó növény”), Smilga, Smilgė (vö. smilga); madár, pl. Volungė (vö. volungė); természeti objektum vagy jelenség, pl. Kaitrą (vö. kaitra), Pūsné (vö. pusnìs), Žemė (vö. žėmė), Šerkšnas (vö. šerkšnas). Vannak továbbá érzékelésekhez, illetve tulajdonságokat megnevező köznevekhez kapcsolódó nevek is, például: Gėlà (vö. gėlà „nagy fájdalom”)¹², Jaustė (vö. jausti „érezni”); Mañdrius (vö. mandras), Ōrius (vö. orùs). Valószínűleg a hónap nevéből keletkezett a Gruodà, Grúodė név (vö. grúodis, bár grúodas is). A fiúnevek közül még említendő a Dijõkas (vö. dijõkas „írnok”), valamint a Jaunėlis (vö. jaunėlis); alapszavaik foglalkozáshoz, illetve társadalmi helyzethez kapcsolódik.

Arról, hogy az anyanyelv köznyelvi szókincsének az új nevek létrehozásának forrásául kellene szolgálnia, V. Maciejauskienė (1998: 36) is írt; a köznévi eredetű nevek ilyen megközelítésével csak egyetérteni lehet. Itt meg kell említeni a Dijõkas nevet, amely a kölcsönszóból, a dijõkas „írnok” szóból keletkezett; használata elsősorban jelentése miatt nem ajánlott – a foglalkozásnevekből lett keresztnevek kissé furcsán hatnak a litván névkincsben, bár a külföldi névkincsekben már előfordulnak ilyen tendenciák. Remélhető, hogy a Jaunėlis is egyedi név marad, amelyet egy fiúnak adtak, valószínűleg a „Maffiózók” című sorozat egyik szereplőjének neve alapján, mivel a kicsinyítő képző és a tő jelentése furcsának tűnhet, amikor a gyermek felnő.

Előfordulnak nemzetközi szavakból keletkezett nevek is: Alegrà (vö. allegro), Dakotà (vö. Pietų Dakotà, az USA egyik állama), Safyrà (vö. safyras), de az ilyen nevek ritkák.

6.3. Litvániában képzővel ellátott, köznévi eredetű nevek is előfordulnak. Némelyiket az LVKŽ-ből választották, például a Dangilė nevet (<Dãngė), mások, például a Jõringas (<Jõris), szintén szótári alapból jöttek létre, de a névvégződés megváltoztatásával. Kevés ilyen név van, mert az LVKŽ-ben is csak kevés olyan ilyen eredetű név maradt, amelyet még nem adtak gyermeknek.

6.4. Más, képzős, köznévi eredetű nevek alkotott nevek. Többségük alapja ugyanazon tő képző nélküli neve, amelyek közül a leggyakoribb a Ùgnė; vö. az ebből keletkezett Ugnėja, Ugnėtė, Ugmilė, Ugnit๳ nevekkel. Az, hogy a Ùgnė névből számos képzett alak jött létre, a litván névkincsben való gyakoriságával magyarázható, különösen 2002 óta.

Más képzős nevek alapjául rendszerint ismert vagy az utóbbi években népszerűvé vált nevek szolgálnak: Aidestà (<Áida), Aistilė (<Áistė), Audrità (<Áudra),

¹² Lehetséges, hogy ez a név a gėlė köznévből keletkezett.

¹³ Feltételezhető, hogy az Ugmilė név az Ùgnė és az Emilė nevek átalakításával jöhetett létre.

222

KALBOS KULTŪRA | 84

Gintaritā (<Gintārė), Jūrūnė (<Jūra), Smiltėja (<Smiltė), Upėja (<Ūpė); Aistėjūs (<Áistis, Áistė), Aūdri jus (<Aūdrius), Taūrinas (<Taūras). Deir ointà (<Deiōe), Gerūnė (<Gerà), Snaigità (<Snaigė); Gērintas (<Gērius) További hasonló nevek a Regiszterben szereplő ritka, képző nélküli nevek alapján is alkothatók: Deirointà (<Deiōe), Gerūnė (<Gerà), Snaigità (<Snaigė); Gērintas (<Gērius) vagy a litván köznevekből: Selija (< sélis)¹⁴.

A nevek képzőiből látható, hogy ezek igen változatosak. Valószínűleg azért, mert több képzős lánynév van, képzőik is változatosabbak; ezek közül gyakoribb az -ita (4x), az -ėja (3x), az -ilė (3x) és az -ūnė (2x). A fiú- és lánynévi köznevekből új, képzős nevek alkotására egyaránt használt közös képzők az -ėj- és az -ij-.

E csoport képzőit, valamint a korábban említett kéttövű nevek saját és idegen eredetű képzőit tárgyalva érdekes megfigyelni, hogy ezek saját névállományunkban is adatoltak. A litvániai víznevek képzőit áttekintve (lásd Vanagas 1970: 70–215) látható, hogy az említett nevek valamennyi képzője víznevekben is előfordul. Úgy tűnik, ez amellett szól, hogy nem kellene negatívan megítélni az idegen eredetű tulajdonnevek mintájára alkotott, idegen eredetű képzőket tartalmazó, köznévi eredetű új képzős neveket, mivel a képzőelem saját névállományunkban is adatolt¹⁵.

A bemutatott képzős neveket egy közös vonás is összekapcsolja: ezek a személynevek a nyelvhasználók számára ismert nevekből vagy köznevekből jöttek létre. Ezért az ilyen nevek az alkotó tevékenység eredményeiként értékelhetők: meglévő névmodellek alapján, egyértelmű alapszavakból és ismert képzőelemekkel alkották őket, amelyek a víznévtanban is adatoltak.

7. Az új névanyagban helynévi eredetű nevek is találhatók – Preila, Ventė, amelyeket az LVKŽ nem említ (csak Ventà szerepel benne). A litván víznévvel, a Beržūnà névvel talán a Beržūna név is kapcsolatba hozható; a tó nevével, a Gilūžis – Gilūžė névpárral is. Az ilyen helynevi eredetű új nevek ritkák.

8. Az utóbbi évek leggyakoribb neveinek húszas listáiból látható, hogy egyre gyakoribbá válnak a kétszótagú nevek, a névállományban pedig – különösen a lányok körében – népszerűbbek a becézett alakok (Sinkevičiūtė 2011: 3–9).

¹⁴ A képzőt tartalmazó, köznévi eredetű nevek alapszava közvetlenül is összekapcsolható azzal a köznévvel, amelyből az említett, képző nélküli nevek származnak.

¹⁵ Az ilyen típusú képzős nevek megítélésére vonatkozó érvet már 2009-ben felvetették és támogatták a VLKK Névbizottságának albizottságában, amikor a balti eredetű nevek használatra való ajánlhatóságáról tárgyaltak.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

223

8.1. Az új, litván eredetű rövid nevek között jelenleg a két törzsű nevek rövidülései vannak túlsúlyban. A névállomány az LVKŽ által használatra javasolt rövidülésekkel bővül: Džiugė, Gaudė; Mìntas (az LVKŽ-ben címszóként szereplő nevek). Hivatalos nevekké válnak továbbá a két törzsű személynevek rövidülései is, amelyeket az LVKŽ konkrét nevek mellett tüntet fel: Ārtė (vö. Ārtautė), Gertė (vö. Gērtarė); Mañtrius (vö. Mañtrimas), Taučius (vö. Tauvilas). Ezek a nevek azt mutatják, hogy egyre több rövidülés nyeri el a hivatalos név státuszát, ezért nem kellene kerülni a használatukat, hiszen mind az alapjuk, mind a képzésmódjuk világos. A többi eredetcsoportból csupán a Gabijà név Gābė rövidülése említendő az új rövid nevek közül; ezt az LVKŽ ehhez a névhez rendeli.

8.2. Noha az LVKŽ különféle végződésű rövidüléseket sorol fel, a névállomány az LVKŽ által javasolt két törzsű névi rövidülések más végződésű változataival is bővül: például: Tarà (vö. Tārė < Tārvilė), Tilà (vö. Tīlė < Tīlmantė); Gìris (vö. Gìras < Gìrmantas), Gìrstis (vö. Gìrstỹs < Gìrstautas), Jóvis (vö. Jóvas < Jóvydas), Mañtis (vö. Mañtas < Mañtautas), Nóris (vö. Norỹs < Nórmantas), Rādvis (vö. Rādvas, Radvỹs < Rādvilas), Žỹgis (vö. Žỹgas < Žỹgaudas). Ez azt mutatja, hogy jelenleg a rövid nevek különféle alakjai terjednek: a férfinevekben a -as, -is, -ys és -us, a női nevekben pedig az -a és az -ė végződésűek. Ezért különféle rövidülések használatának ajánlásakor valamennyi lehetséges változat használatát kellene javasolni.

8.3. Olyan két törzsű személynevek rövidülései is megjelennek, amelyek használatát az LVKŽ nem javasolja, például: Aĩsmė (vö. Aĩsmantė), Kuñtė (vö. családnév: Kuñtautas), Mìndė (vö. Mìndaugė); Aĩsis (vö. családnév: Aĩsmantas). A litván névállomány változásait látva feltételezhető, hogy az ilyen nevek száma növekedni fog.

8.4. A gyermekeket két törzsű nevekből létrejött képzős rövidülésekkel is elnevezik – ezek az LVKŽ által javasolt képzős nevek, például: Gedėnė, Gytėnė, Vilintė; Sinotas. A névállomány az LVKŽ által javasolt képzős név végződésének megváltoztatásával is bővül, például: Eidenà (az Eidėnė mellett).

8.5. Más, két törzsű nevekből létrejött rövidülések képzőkkel bővülnek: Aisėja (Aĩšė < Aĩsmantė), Aurūnė (Aūrė < Aūrìme), Eidėja (Eĩdė < Eĩdmantė), Gederà (Gėdė < Gėdmantė), Gintėja (Gìntė < Gìntautė), Medinà, Medūnė (Mėdė < Mėdvilė), Milavà (Milė < Milgedà), Minedà¹⁶, Minelà, Minėja (Minė < Mìndaugė), Radilė (Rādė < Radvydà), Vilántė (Vilė < Vilgáilė); Ārvijus (Ārvis < Ārvydas), Dārintas (Dārius < Dārtautas), Mìntijus (Mìntas < Mìntautas), Tarūnas (Tarỹs < Tarūvydas), Váidingas (Váidas <

¹⁶ Ez a név valószínűleg a popzenei előadó Minėdas művészneve alapján keletkezett; valódi neve Mìndaugas.

224

KALBOS KULTŪRA | 84

Váidminas), Viltėjus (Viltỹs < Vìltautas), Žygitas (Žýgas < Žygimantas)¹⁷. E nevek képzői – az apelatív eredetű nevekhez hasonlóan – litvániai víznevekben is adatoltak. Éppen ezért az ilyen nevek névállományunkba felvehetőnek és használatra alkalmasnak tekinthetők (lásd erről fentebb).

Hozzá kell tenni, hogy új képzős rövidülések alkotásakor a tőhöz az apelatív eredetű nevekben szereplőknél ritkábban előforduló képzők járulnak. Ezek közül a fiú- és lánynévre egyaránt jellemző a -ėj- és az -ūn-, míg a lánynévképzők közül valamivel gyakoribb az -ėja, a fiúneveknél pedig az -ijus.

9. A 2007–2010-ben újszülött gyermekek új neveinek áttekintése azt mutatja, hogy a Litván Köztársaság állampolgárai olyan neveket is kapnak, amelyek nem felelnek meg a litván nyelv normáinak. Az ilyen nevek önálló névként nem túl gyakoriak, de néhányat többször is bejegyeztek¹⁸, például: Vilte (5), Rugile (3). Gyakoriságuk közvetlenül összefügg az adott évi gyermeknevek összesített gyakoriságával: a szokatlan írásmóddal többször bejegyzett nevek a leggyakoribb nevek tízes listájába kerülnek.

Egyes nevek hibásan vannak leírva: hiányoznak belőlük az orrhangú magánhangzókat jelölő betűk, vö.: Drasità, Kęstminà; Ážuolas. Megfigyelhető, hogy az ilyen neveket leggyakrabban litván nemzetiségű, Litvániában született gyermekek kapták. A Litván Köztársaság állampolgárai neveinek másik csoportjában a litvánok számára megszokott ė, ū, ž helyett az e, u, z betűk szerepelnek, például: Aistė, Armantė, Deimantė, Eimantė, Gytė, Gustė, Jorunė, Ovilė, Rimantė, Rugilė, Smiltė, Viltė, Žavinta; Dziugas. Ezek a nevek meglehetősen gyakoriak: külföldön (különösen Írországban, valamint az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban) született, litván állampolgárságú és többnyire litván nemzetiségű szülők gyermekeinek nevei.

Másképpen, például: Deymantas, Ioris; olyan, Litvániában született gyermekeket neveztek el így (a nemzetiségük nincs feltüntetve), akiknek neve egyes szótagjainak szerkezete szokatlan a litván nyelvben. A harmadik csoportba tartozó litván eredetű nevek, például: Deinor, Eivid, Eiman, Litvániában született gyermekek személynevei, de feltételezhető, hogy a végződés nélküli neveket más nemzetiségűek kapták, mivel – egy kivételtől (egy lengyeltől) eltekintve – nem tüntették fel nemzetiségüket. Előfordul, hogy a külföldön született litván állampolgárokat új, végződés nélküli nevekkel jegyzik be, például: Bart, Berkant, Ned, amelyek közül csak egynél van megadva…

¹⁷ Bár ezek a képzős nevek két törzsű nevek rövidüléseiből származnak, egyes esetekben más eredet lehetősége sem zárható ki (például az Aurūnė nemcsak a két törzsű Aūrė < Aūrime név rövidüléséből, hanem az Áura < Aurėja, Aurėlija keresztény eredetű névből is származhat).

¹⁸ Jelenleg jóval több olyan név van, amely nem illeszkedik nyelvünk rendszeréhez, hibásan van leírva stb.; itt csak azokat tárgyaljuk, amelyek 2007–2010-ben keletkeztek, és korábban nem voltak adatolva.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

225

…ként megjelölve, hogy a gyermek litván. Vannak szokatlan szótagokat tartalmazó nevek is, amelyeket külföldön született gyermekeknek adtak, például: Gitte, Yoris, Lūkass; ezek közül csak Yoris litván.

E nevek problémája hivatalos státuszuk: a külföldön élő családok, ha nevet szeretnének adni gyermekeiknek, az ottani ábécé szerint anyakönyveztetik őket, majd Litvániába érkezésükkor a neveket nem írják át a litván helyesírás szabályai szerint. Ezért szerepelnek ilyen nevek is a névanyagban.

KÖVETKEZTETÉSEK

A 2007–2010-es új, litván eredetű személynevek áttekintése után a gyermekek névanyagában több, névválasztásra és névhasználatra irányuló tendencia rajzolódik ki.

A névanyag mind az LVKŽ által kínált, mind az új, eddig használatra nem javasolt nevekkel bővül. Úgy tűnik, hogy az LVKŽ által használatra ajánlott nevek készlete már kimerült; az új névanyagban kisebbségben vannak a szótárból származó személynevek. Ezért az új nevek LVKŽ-ben közölt névosztályozás szerinti értékelésekor látható, hogy a szótárban megadott felosztás (régi és új litván nevek) akkor megfelelő, ha a nevek fejlődését írjuk le. Az új nevek tárgyalásakor fontosabb kiemelni újszerűségüket és keletkezésük tényét.

Az LVKŽ által elkülönített új litván nevek osztályozását tovább kellene fejleszteni, mivel abból nem rajzolódik ki az általános felosztási alapelv. Egyes neveket (etnonimikus, mitológiai, irodalmi neveket) alapszavuk eredete alapján többnyire a köznevekből képzett nevek, valamint az összetett vagy más nevek közé lehet sorolni; ezeknél célszerű kiegészítő információként feltüntetni, hogy mitológiai, irodalmi stb. névről van szó. A névalkotás módja alapján a rövidített nevek csoportját is javasolt elkülöníteni, amelybe nemcsak az összetett nevek, hanem más névcsoportok rövid alakjai is bekerülnének.

Eredetük szerint az új névanyagban leggyakrabban három csoportba tartozó nevek találhatók: összetett személynevek, köznevekből képzett nevek és összetett személynevek rövid alakjai; az utóbbi két csoport személyneveit gyakran tovább bővítik képzőkkel. Más típusú nevek ritkák; egy-egy helynévi eredetű név fordul elő.

Az összetett személynevek nem csupán a megszokott névelemekből jönnek létre: egyre több olyan új személynév keletkezik, amelynek egyik eleme köznév, saját vagy idegen eredetű név. Ez a névalkotási mód, amelyben egy megszokott névelemet egy másik vált fel, különösen az első névelem helyén,

226

KALBOS KULTŪRA | 84

Ez nem új jelenség: az ilyen kéttagú nevek alkotására irányuló tendenciák a kereszténység litvániai kezdete óta megfigyelhetők. Ezzel a módszerrel ma már idegen eredetű, több szótagú neveket is átalakítanak úgy, hogy a kezdetüket többnyire litván tövekkel helyettesítik.

Világossá válik, hogy mely megszokott tövekből alkotják a neveket: a lánynevek között a második tő helyén valamivel gyakrabban szerepel a mant- tő, az első tövek közül pedig kiemelkedik az egyre népszerűbb ai- tő, amelynek egyik nevét, az Aigùstė-t az LVKŽ is közli.

A közszói eredetű nevek kétféleképpen keletkeznek: a képző nélküli nevek alapját a szókincs adja, leggyakrabban a természethez kapcsolódó szavak, a képzős nevekét pedig az azonos tövű nevek. A nevekben használt képzőkből látható, hogy sokfélék, és nemcsak idegen nevekben, hanem litvániai víznevekben is adatolhatók. Ezért a közszavakból képzőkkel létrejött neveket használatra ajánlják, és az emberi alkotókészség eredményének tekintik.

A rövidítésekből létrejött nevek nagy száma a névállományunkban való terjedésüket mutatja, és egy tendenciáról tanúskodik: a gyermekeket rövid neveken nevezik el. A képző nélküli rövidítésekből látható, hogy olyan rövidített nevek is keletkeznek, amelyek végződése -as, -is, -ys, illetve -ius, továbbá -a és -ė. A rövidítéseket képzőkkel is továbbképezik; ezek változatosabbak, mint a közszói eredetű nevekhez kapcsolt képzők.

A litván nyelv szabályainak nem megfelelően írt neveket viselő litván állampolgárok gyermekei Litvániában és külföldön egyaránt előfordulnak. Úgy tűnik, Litvániában nem sok az új, még nem adatolt, hibásan írt név: leggyakrabban egy-egy olyan név fordul elő, amelyből hiányzik az orrhangú betű, a hosszú magánhangzó vagy a végződés. A külföldön született gyermekeket litván nevekkel nevezik el, de ezek más nyelvek írásjeleivel leírva nem felelnek meg a litván név státuszának.

LITERATŪRA

K l i m a v i č i u s J. 2004: Tarptautiniai žodžiai lietuviškoje reklamoje. – Reklamos kalba, Vilnius: LKI, 14–32.

LPŽ 1985, 1989: Lietuvių pavardžių žodynas 1, 2. Ats. red. Aleksandras Vanagas, Vilnius: Mokslas.

LVKŽ 2007: Kuzavinis K., Savukynas B. Lietuvių vardų kilmės žodynas, Vilnius: MELI.

M a c i e j a u s k i e n ė V. 1989: Ne visi vardai puošia vardyną. – Kalbos kultūra 57, 62–86.

M a c i e j a u s k i e n ė V. 1993: Apie mūsų vardų vartoseną. – Gimtoji kalba 9, 3–6.

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

227

Maciejauskienė V. 1998: Lietuvių vardyno raidos polinkiai. – Kalbos kultūra 71, 33–42.

Maciejauskienė V. 2004: Dar kartą apie lietuvių vardus. – Kalbos kultūra 77, 84–95.

Salys A. 1983: Mūsų lietuviškieji vardai. – Raštai 2. Tikriniai vardai, Roma: Lietuvių katalikų mokslo akademija, 267–284.

Sinkevičiūtė D. 2011: Žvilgsnis į populiariausius pastarųjų penkerių metų vardus. – Gimtoji kalba 10, 3–9.

Vanagas A. 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba, Vilnius: Mintis.

Zinkevičius Z. 2008: Lietuvių asmenvardžiai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Gauta 2011 10 21

Redakcinės kolegijos prierašas

Straipsnio autorė pateikia naują požiūrį į pastarojo meto lietuviškojo vardyno polinkius, tačiau vardų santykį su lietuvių kalbos normomis vertina kitaip nei kiti vardyno tyrėjai. Autorės teiginiai dėl dalies naujųjų vardų normiškumo, redakcinės kolegijos nuomone, yra diskutuotini.

NEW PERSONAL NAMES OF LITHUANIAN ORIGIN IN 2007–2010 AND TENDENCIES OF GIVING THEM TO NEW-BORN BABIES

Summary

The paper discusses names of Lithuanian origin, which were hardly ever given to babies some time ago but appeared in the Republic of Lithuania in 2007–2010. The paper aims at identifying names which contribute to the expansion of the Lithuanian onomastics. The key factor in the discussion is the novelty of the name; a distinction is drawn between the names suggested by the authors of the Lietuvių vardų kilmės žodynas (Dictionary of Origin of Lithuanian Names) and newly coined names, which are divided according to origin to two-stem compound, appellative, locative and truncated names.

Many new names emerged as a result of human creativity; most names listed in the Dictionary had already been given to new-born babies. In the names given between 2007 and 2010, most names are two-stem compound, appellative names and truncated two-stem names; of them, appellative names and truncated names are often expanded by suffixation. These types of names are characterised by the following features:

228

KALBOS KULTŪRA | 84

1. Two-stem compound names are coined on the basis of usual stems; however, there are cases when one of the stems is appellative, of appellative or foreign origin. Such tendency in coining new compound names is not new; it was observed in old two-stem compound names as well. The same principle applies when new borrowed names are recreated. According to the frequency of stems, in female names the second stem mant- and the first stem ai- clearly stand out.

2. Appellative names are coined in two ways: the base of unsuffixed names is usually expressed by the lexis referring to nature; the base of suffixed names is expressed by appellative names with the same stem. Suffixed appellative names, like suffixed truncated names, are built with the help of suffixes, which are of foreign origin in the new names as well as in Lithuanian hydronyms. Such names are considered acceptable.

3. The abundance of names originating from truncated names attests to a general tendency towards shortening. Such names demonstrate that newly coined truncated names and those suggested in the Dictionary have the inflections -as, -is and -ius; -a and -ė. Thus new truncated names are made on the basis of all possible variants.

KEY WORDS: name, a name of Lithuanian origin, children’s names, two-stem personal name, truncated name, appellative name, suffixal name.

DAIVA SINKEVIČIŪTĖ Vilniaus universiteto Baltistikos katedra Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius [email protected]

D. SINKEVIČIŪTĖ. Nauji 2007–2010 m. lietuviškos kilmės vaikų vardai ir jų davimo polinkiai

229