AGNĖ ALEKSAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

EXPRESSZÍV CÍMEK A DELFI.LT HÍRPORTÁLON

KULCSSZAVAK: cikkcím, érzelmi-expresszív lexika, stilisztika.

Az utóbbi időben különösen sok szó esik az internetes média nyelvéről és annak manipulatív jellegéről (Miliūnaitė 2011), amikor a közölt információ minősége és a hírek objektivitása háttérbe szorul az újságírók vagy szerkesztők azon törekvése mellett, hogy bármi áron felkeltsék az olvasók figyelmét; a média hatását a közvélemény, sőt a nemzeti öntudat alakítására pedig már senki sem meri kétségbe vonni (Radvilavičiūtė 2013). Hogy nem csupán egynapos jelenségről van szó, azt bizonyítja a Litván Új Szavak Adatbázisában (a továbbiakban: ND) 2014 tavaszán rögzített új szó, a delfinizmas, amely „az internetes hírportálok azon divatját nevezi meg, hogy kétértelmű, homályos, a tartalomnak nem megfelelő cikkcímeket alkotnak”.

A cikk tárgyát a delfi.lt hírportálon közzétett cikkek expresszív címei¹ képezik; a szerző 2012 októbere és 2014 júniusa között gyűjtötte őket. A címek elemzésekor Regina Koženiauskienė meghatározásából indulunk ki: a cikk címét „rendszerint rövid, egy mondatból álló szövegként értelmezzük, amely megadja a publikáció lényegét, fő tartalmát” (Koženiauskienė 2013: 46). Ahogyan Rūta Marcinkevičienė rámutat, azok a címek, amelyek „nem szókapcsolat, hanem mondat formájúak, önálló szövegekké válnak – mintegy tézisekké vagy összefoglalásokká, a hipertext felszíni szintjén, amelyen keresztül nem mindenki hatol be a szöveg dzsungelének mélyére” (Marcinkevičienė 2010). A hírportál számos olvasója, akit nem érdekel a cikk címe, megelégszik a benne közölt információval, amely nemcsak önálló szövegként működik, hanem a cikk népszerűségét is meghatározza: a cím megfogalmazásától és tálalásától függ, hogy a szöveget egyáltalán elolvassák-e, illetve végigolvassák-e. Ezért a címekben gyakran tudatosan használnak érzelmi töltetű lexikát, mivel a címekkel „kereskedelmi célokat kívánnak szolgálni – mintegy piacképes arculatot adni a szövegnek, és megragadni az olvasó figyelmét; ezért nem feltétlenül tükrözik és foglalják össze a teljes szöveg tartalmát. Sokkal gyakrabban annak egyetlen aspektusát vagy pikáns részletét nevezik meg” (Marcinkevičienė 2010). Ahogyan Diana Liepiny­tė-Kytrienė rámutat, „a címek [...] rövid információs üzenetekké válnak az időtakarékos emberek számára. Ehhez az interneten közölt információk bősége is hozzájárul. Csak a delfi.lt naponta mintegy 60 új cikk jelenik meg²” (Liepiny­tė-Kytrienė 2013: 3), ezért az olvasók expresszív címekkel való csalogatásával azt remélik, hogy az ilyen cikkek anélkül…

¹ Regina Koženiauskienė annak figyelembevételével, hogy milyen retorikai funkciót tölt be a cikk címe, semleges (nominatív funkciójú) és expresszív (expresszív funkciójú) címeket különböztet meg (Koženiauskienė 2013: 46).

² Igaz, a számítást D. Liepiny­tė-Kytrienė végezte, aki a személyek említésének szempontjából elemezte a delfi.lt címeit.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 2

a hatalmas információáradatban, és az internethasználók észreveszik őket. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az online médiát csak azok olvassák, akik számítógépet és internetet használnak. A Litván Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben a következő korcsoportok tagjai használták legnagyobb arányban az internetet: 16–24 évesek (97,3%), 25–34 évesek (94,5%) és 35–44 évesek (86,3%). Bár hajlamosak hangsúlyozni, hogy delfi.lt Litvánia legnépszerűbb hírportálja³, amely figyelembe veszi a különböző korú emberek igényeit, a Litván Statisztikai Hivatal adatainak mérlegelése alapján mégis kijelenthető, hogy a delfi.lt fő olvasója fiatal vagy középkorú személy, ezért a címeket úgy alkotják meg, hogy vonzóak legyenek a mai nemzedék számára.

A cikk célja a delfi.lt hírportálon közzétett cikkek kifejező címeinek elemzése, valamint annak feltárása, hogy milyen nyelvi eszközökkel igyekeznek felkelteni az olvasók figyelmét⁴. A cikk azt vizsgálja, milyen céllal használnak a címekben metaforikus főneveket és mellékneveket, szemléletes igéket, új szóalkotásokat, szlengkifejezéseket, vulgarizmusokat, antonomáziákat, tulajdonneveket, frazeológiai egységeket, idézeteket és idegen nyelvű betéteket.

METAFORIKUS FŐNEVEK ÉS MELLÉKNEVEK

A cikkcímekben használt metaforikus főnevek és melléknevek (többnyire főnevek és melléknevek) két csoportra oszthatók:

1. konvencionális átvitt értelmű szavak (egyes átvitt értelmű szavak meghatározásai szerepelnek a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” [A mai litván nyelv szótára] (a továbbiakban – DŽ₆) és a „Lietuvių kalbos žodynas” [A litván nyelv szótára] (a továbbiakban – LKŽ_e) című szótárakban, más szavak átvitt jelentése viszont, bár szótárakban nem rögzítették, széles körben elterjedt a használatban, és az olvasók könnyen megértik);

2. alkalmi átvitt értelmű szavak (ezek meghatározásait sem a DŽ₆, sem az LKŽ_e nem tartalmazza)⁵.

Az első csoportba tartozó átvitt értelmű szavak használatával a publicisztikai stílus megszokott, semleges kifejezésmódját igyekeznek elkerülni, és azt remélik, hogy a metaforikus főnevek és melléknevek alkalmazása odavonzza az olvasókat, például:

Eljött az ideje, hogy Litvániában zablát tegyünk a bérleti díjakra? [cikkcím] (delfi.lt, 2013. 09. 05., Ugnė Karaliūnaitė)⁶

³ Az audience.lt adatai szerint 2014 októberében a delfi.lt portált 1 151 537 felhasználó látogatta meg – többen, mint bármelyik másik litván hírportált.

⁴ D. Liepinytė-Kytrienė vizsgálta a tényállításként megfogalmazott címek hatáskeltő eszközeit a delfi.lt internetes portálon. A szerző említett „Hatáskeltő eszközök a delfi.lt internetes portál címeiben: a személy megemlítésének aspektusa” című mesterszakdolgozata alapján készült cikk a Taikomoji kalbotyra folyóiratban jelent meg.

⁵ Az átvitt értelemben használt főnevek és melléknevek két csoportja közötti fő különbség az, hogy a második csoport szavai kíváncsiságot keltenek: a címeket szándékosan úgy alkotják meg, hogy a cikk lényege a címből homályos és érthetetlen maradjon, ezért az online hírportál látogatója kénytelen végigolvasni a teljes szöveget. Az első csoport szavai (a konvencionális metaforikus főnevek és melléknevek) viszont, jóllehet új színekkel gazdagítják a publicisztikai stílusú szöveget, az olvasók számára világosak. Az a személy, akit nem érdekel a címben felvetett probléma, a kommentált esemény vagy helyzet, nem fogja elolvasni az ilyen cikket.

⁶ A használati példák nyelvezetét nem javítottuk.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 3

Kávézótulajdonos: egy ilyen bamblī miatt komoly vendégeket veszítek [a cikk címe] (delfi.lt 2013 06 07)⁷

Csalások szívófejek – Litvániától az ázsiai országokig [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: ELTA) 2012 10 24)

Piktžaidė Kaunasban – „különleges” konténer [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 30, Paulius Garkauskas)

E. Zubas kapuja érintetlen maradt száraz, csapata pedig megszerezte negyedik győzelmét [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: BNS) 2013 05 05)

A palagáz kitermelése a „Gazprom” alkonyát jelzi [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 16, Ramūnas Bogdanas)

A munkanélküliség elleni küzdelemhez – abrakadabra [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: diena.lt) 2013 04 08, Justinas Argustas)

Az idegen szavak szótárában (a továbbiakban: TŽŽ) az abrakadabra szó két jelentése szerepel: „1. értelmetlen szó, amelynek a középkorban mágikus erőt tulajdonítottak, és amulettekre írták; 2. értelmetlenség, érthetetlen szavak”. Az olvasó, ismerve a szónak tulajdonított mágikus erőt, már a cikk címéből megérti, hogy a szöveg a munkanélküliség csökkentésére irányuló értelmetlen, zavaros, sőt talán megvalósíthatatlan országos intézkedésekről szól, vö.:

Hogyan küzdjünk a munkanélküliség ellen? Ösztönözni kell a munkahelyteremtést, különösen ott, ahol magas a munkanélküliség. Ilyen banális és elvont javaslatokat sorolnak a minisztériumok tisztviselői, akik a miniszterelnök által létrehozott munkacsoportban dolgoznak.

A cikk lényegét is könnyű kitalálni:

Baleset „vonatszerű”„vonat” elven: Kaunasban 4 autó ütközött össze [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 11)

Az az olvasó, aki tudja, hogy a vonat „vasúti kocsikból és mozdonyból álló szerelvény” (lásd DŽ₆), már a címből megérti, hogy a vonatelv „az ok-okozati összefüggésekre épülő eseménysor”⁸. Vö. a cikk első mondatával:

A baleset „vonatszerű”„vonat” elven történt: a „VW Caravelle” mikrobusznak, amely lassított, nekiment a „Hyunday Lantra”; ennek az autónak nekiütközött a mögötte haladó „Opel Vectra”; a „Vectrának” pedig az „Opel Corsa”.

A bemutatott példákból látható, hogy a metaforikusan használt főnevek és melléknevek élénkebbé teszik a szöveget, de a cikk szerzőjének véleménye szerint nem keltik fel eléggé az olvasó érdeklődését. A hírportál látogatója a címből érti meg a szöveg lényegét, ezért az ilyen cikkeket csak azok olvasnák el, akiket a sport, az üzlet vagy más terület hírei érdekelnek. Aligha lehet pusztán a címből, amely a második csoportba tartozó átvitt értelmű szavakat (alkalmi metaforikus névszókat) tartalmaz, megérteni, miről szól a cikk, például:

A nagyvárosok jövője – „úszó” svéd felhőkarcolók? [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: technologijos.lt) 2013 05 23)

⁷ Ebben a dolgozatban a cikk szerzőjének kereszt- és vezetékneve csak akkor szerepel, ha a szerzőt a delfi.lt hírportálon közzédelfi.lttett cikkben feltüntették.

⁸ A forrásmegjelölés nélküli szómeghatározásokat a szerző alkotta.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 4

Valószínű, hogy az ilyen címek felkeltik a kíváncsi olvasó érdeklődését, aki szeretné elolvasni a teljes cikket. Arra a kérdésre, hogy miért nevezik a svéd felhőkarcolókat kissé szokatlanul, és első pillantásra akár logikátlannak tűnő módon, magának a szövegnek az elején kapunk választ:

Első pillantásra éppen olyan felhőkarcoló, mint a többi, csak valamilyen furcsa parókával. A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez a látszólag őrült és „szőrös” svéd dizájn a magas épületek jövője lehet. A különös „hajszálak” vékony szálacskák: amikor rájuk fúj a szél, a légáram energiája például elektromos energiává alakul.

Nyilvánvaló, hogy a cikk találó, egyszavas leírást ad a svéd felhőkarcolókról külső jellegzetességük alapján. A DŽ₆ a plaukuotas melléknévnek csak egy jelentését adja meg: „szőrrel borított, szőrös”; ebben a szövegben viszont a melléknév új, átvitt értelemben szerepel, egy „bizonyos szerkezetű, vékony szálakkal borított felhőkarcolóról, amelybe jutva a szél energiája elektromos vagy más energiává alakul” szólva. Az ilyen címet elolvasó delfi.lt hírportál látogatói előtt mindenkinek a saját értelmezése szerint jelenik meg a plaukuoto felhőkarcoló képe, hiszen „a szó szó szerinti értelemben használva gyakran csupán valami halvány, meghatározatlan, stilisztikailag semleges dolgot jelent; átvitt értelemben használva viszont az érzelmi információ eszközévé, képpé válik” (Pikčilingis 1975: 319). A delfi.lt által alkotott címek között sok ilyen akad. Persze olyan címek is előfordulnak, amelyekből könnyebb kitalálni, miről nem szól biztosan a cikk, mint megnevezni a tárgyalt témát, például:

Egy nő Venezuelában „piranhákat” támad [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 08)

A cikk címében a metaforikus piranijos főnév idézőjelben szerepel, ezért még a nyelvi képzettséggel nem rendelkező olvasók számára is világos kell legyen, hogy Venezuelában nem „a pontyfélék családjába tartozó, dél-amerikai ragadozó halak” (lásd DŽ₆) garázdálkodnak, hanem egy másik fürge ragadozó:

A venezuelai tengerparti Maracaibo városában piranijáknak nevezik őket. Ezek azonban nem a Dél-Amerika egyes folyóiban élő húsevő halak. Gyors és kegyetlen tolvajok, akik egyre gyakrabban támadnak meg nőket – írja a cnn.com. [...] „Ez megtörténhet a belvárosban, a strandon vagy egy üzletben, ahol sok fiatal lány megfordul. A tolvajok megragadják őket a hajuknál fogva, elővesznek egy ollót, és levágják a hajukat. A tincseket aztán szépségszalonoknak vagy fodrászatoknak adják el” – mesélte.

A cikk elolvasása után kiderül, hogy fürgeségük és ragadozó természetük miatt nevezik piranijáknak azokat a „női hajtolvajokat, akik nyilvános helyen váratlanul támadnak áldozatukra, majd az általa levágott hajat szépségszalonoknak és fodrászatoknak adják el”⁹. Feltételezhető, hogy ha semleges címet választottak volna, például „Venezuelában (haj)tolvajok támadnak egy nőre”, jóval kevesebben érdeklődtek volna a cikk iránt, több okból is. Először is sok olvasó azt gondolná, hogy a tolvajok számos országban garázdálkodnak, így hát mi újság abban, hogy Venezuelában sem tudnak megszabadulni a rablóktól. Másodszor, egy olyan ország, mint

⁹ A cikk szerzője a kutatás során megfigyelte, hogy az internetes sajtó delfi.lt portálján közzétett szövegek többsége az úgynevezett fordított piramis elve szerint épül fel. A cikk címével felkeltett olvasónak még a teljes szöveget sem kell végigolvasnia, hiszen a címben közölt hírt magyarázó legfontosabb információ már a szöveg elején megtalálható.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 5

A venezuelaiak számára Venezuela egzotikus ország, amely iránt inkább lenyűgöző tájai, növény- és állatvilágának sokfélesége miatt érdeklődnek, nem pedig az ott elkövetett bűncselekmények miatt.

Amint a példákból látható, a hírportál olvasóinak felcsigázására és figyelmük megragadására elsősorban az alkalmi, átvitt jelentésű szavakat részesítik előnyben.

SZEMLÉLETES IGÉK

A címekben leggyakrabban használt stilisztikai eszközök egyike a szemléletes ige, amely gyakoriság tekintetében csak a hagyományos frazeologizmusok mögött marad el. A delfi.lt hírportálon szereplő összes szemléletes igét ebben a cikkben a következő csoportokba soroljuk¹⁰:

1. rendszerszerű szemléletes igék;

2. kontextuális szemléletes igék.

A cikkcímekben az állandó (rendszerszerű) szemléletességű igék dominálnak, például:

V. Adamkui betegség megkeserítette¹¹ Litvánia ünnepét [a cikk címe] (delfi.lt 2014 03 12)

Megrohamozzák¹² az üzleteket – visszaviszik a karácsonyra kapott kacatot [a cikk címe] (delfi.lt 2012 12 27)

A kelet-európaiak kisöprik¹³ az olcsó pelenkákat a norvégiai üzletekből [a cikk címe] (delfi.lt 2013 02 01)

A bíróságok kesztyűs kézzel bánnak¹⁴ a nyilvánosan vizelő, arcátlan szabálysértőkkel / a bírósági döntések a rendőrségnek sem felelnek meg [a cikk címe] (delfi.lt 2014 03 30, Paulius Garkauskas)¹⁵

A rendszerszerű szemléletes igék, például az megkeseríteni, megrohamozni, kisöpörni, kesztyűs kézzel bánni átvitt értelemben használva kétségkívül megmozgatják az olvasó képzeletét, érzelmi-expresszív hatásuk azonban nem olyan erős, mint a következő kontextuális szemléletes igéké:

S. Jovaiša nagyot durrantott¹⁶: a javaslatok között akár 15 ezer litas bírság is szerepel a szabálysértők számára [a cikk címe] (del-fi.lt (forrás: BNS) 2013 04 20)

A tűzhely bajba keveri¹⁷ a tábornokot [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: BNS) 2013 03 18)

Egy új készülék képes „kiszagolni¹⁸” a rákot [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 05)

¹⁰ Juozas Pikčilingis szóképesség-osztályozására és az általa meghatározott képszerű lexikai típusokra támaszkodunk (Pikčilingis 1971: 224).

¹¹ DŽ₆: elrontani „prk. kellemetlenné, nem kedvessé tenni”.

¹² LKŽ: megrohamozni „prk. ostrom alá venni valakit követelésekkel”. A DŽ₆ e szó teljesen más átvitt jelentését adja meg: „prk. lendületesen, feszülten, sietve menetelni, mászni stb.”.

¹³ DŽ₆: söpörni „besz. vidáman, hevesen csinálni valamit (enni, menni, ütni stb.)”.

¹⁴ DŽ₆: simogatni „prk. hízelegni; célozgatni”. Vö. LKŽ: „prk. kedvében járni, hízelegni, dicsérni”.

¹⁵ Az olvasók figyelmének felkeltése érdekében a cikkeket kiegészítő címekkel – alcímekkel – is közzéteszik. A delfi.lt hírportálon ezek a főcím mellett, jóval kisebb betűmérettel jelennek meg. Ebben a munkában az alcímeket ferde perjel után tüntetjük fel.

¹⁶ Nagyot durranni „prk. meglepetést okozni”.

¹⁷ Bajba keverni „prk. kompromittálni”. Vö. LKŽ: elsüllyedni „prk. bajba kerülni, elpusztulni”.

¹⁸ Megszimatolni „prk. felfedezni, megtalálni”. Vö. DŽ₆ „prk. megsejteni”.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 6

N. Venckienė mozgatja¹⁹ a Seimą és Litvánia jogrendszerét / az ügyészek körözést adhatnak ki [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 08, Eglė Samoškaitė)

Igaz, egyes kontextuális igék átvitt jelentései, bár a szótárakban nem szerepelnek, a használatban széles körben elterjedtek, ezért többé-kevésbé rögzültek. Ebben az esetben a kontextuális igék túllépik az egyetlen kontextus határait: átvitt értelemben olyan gyakran használják őket, hogy – állíthatjuk – sablonokká váltak, amelyeket vakon emelnek át egyik címből a másikba:

Miközben Litvánia államosította a „Snorast”, a „Krajbankból” milliókat szivattyúztak ki²⁰ [a cikk címe] (delfi.lt 2012 10 18)

A környezetvédők odaszúrtak²¹ G. Nausėdának, aki üvegházat épített a Pūčkorių-feltárás alatt [a cikk címe] (delfi.lt 2013 06 17, Mindaugas Jackevičius)

Az olvasó érdeklődésének felkeltésére és befolyásolására tudatosan törekvő cikkcímekben az átvitt értelmű igék dominálnak. R. Marcinkevičienė a címekről szólva a címek következő szerkezeti típusait különbözteti meg: főnévi szószerkezet formájú és mondat formájú címek (Marcinkevičienė 2008: 176). A szerző szerint a második, mondat formájú típushoz „elengedhetetlen az ige, amelyet a cím igen fontos részének tekintünk. Éppen az ige kölcsönöz a címnek világosságot, konkrétságot, gyakran pedig képszerűséget; dinamikus, és lezárt gondolatot fejez ki” (Marcinkevičienė 2008: 176). Igaz, a használatban nem széles körben elterjedt kontextuális, képszerű igék érzelmi-expresszív hatása valamivel nagyobb, mint a rendszerszerű képszerű igéké.

NEOLOGIZMUSOK

Naujadarai būna dviejų rūšių (Pikčilingis 1975: 156):

1. szokásos neologizmusok (a nyelvben folyamatosan keletkező új szavak, amelyek új fogalmakat neveznek meg);

2. alkalmi neologizmusok (a megszokott jelenségek vagy tárgyak megnevezése helyett használt új szavak, amelyek kiegészítő információt nyújtanak, vagy más érzelmi-expresszív funkciót töltenek be).

A cím „márkás megjelenésének” megteremtésére leggyakrabban a második csoportba tartozó stilisztikai neologizmusokat használják. Ugyanakkor a használatban sikeresen meghonosodott, és „elveszítették újdonságuk auráját” (Popova 2005: 9–13, idézi Jakaitienė 2010: 205) szokásos új szavak használatát sem kerülik, vö.:

A tolvaj lövések és a „sün” ellenére próbált betörni Litvániába; csak úgy sikerült elfogni, hogy teherautókkal elzárták az útját [a cikk címe]

19 Vizginti „átv. rávenni valakit, hogy úgy viselkedjen, ahogyan te akarod (utalás a „Wag the Dog” című filmre).

20 Išpumpuoti „átv. ellopni”. Az LKŽ_e csak egyetlen átvitt jelentést ad meg: „átv. nehezen kirakodni”.

21 Įgelti „átv. gúnyolni, kicsúfolni; megbántani”.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 7

A kalvarijai határőrség tisztjei gyorsan reagáltak: a Lengyelországban meg nem álló autót a korábbi kalvarijai ellenőrzőpontnál készültek feltartóztatni. Itt, a Suwałki–Marijampolė közötti út úttestére kényszermegállító csíkot fektettek le, az úgynevezett „sündisznót”. (delfi.lt 2013 03 07)

A „kis eurósoknak”„Euriukais“²² nevezett gyerekek megünnepelték kilencedik születésnapjukat [a cikk címe]

Ma 55 gyermek ünnepli a születésnapját nagymamáival, édesanyáival és édesapjaival, nővéreivel és bátyjaival, unokatestvéreivel. Mindannyian pontosan Litvánia EU-csatlakozásának napján, 2004. május 1-jén születtek. (delfi.lt 2013 05 01)

Amint J. Pikčilingis írja: „az új szó azért is ragad meg, hogy a hallgatóhoz vagy az olvasóhoz olyan szóval lehessen szólni, amely jelentésének peremén minél több kifejező többletet hordoz” (Pikčilingis 1975: 164). Vö. a címekben használt, érzelmi-kifejező funkciójú alkalmi új szavakkal: Kakapar kas „tréf. park, ahol piros zászlócskákkal jelölik meg az össze nem szedett kutyaürüléket (társadalmi akció, amely a felelőtlen kutyatartók figyelmének felhívását célozta)”, vaikas-bumerangas „felnőtt gyermek, aki megpróbált önálló életet élni, de anyagi nehézségek miatt vissza kellett térnie a szülői házba”, sarkozizmas²³ „Nicolas Sarkozy volt francia elnök (2007–2012) által folytatott politika” (lásd ND), automobilis-frankenšteinas „olyan autó, amelyet egy súlyos közúti balesetet követően több különböző jármű alkatrészeiből szereltek össze, majd ismét forgalomba állítottak”.

Vilniusban megnyílt a „Kakapar kas” – piros zászlócskákkal megjelölt „aknamező” [a cikk címe]

Péntek hajnalban a žirmūnairi és šnipiškėsi városrészek találkozásánál található téren a „Goethe partizánjai” hadat üzentek a felelőtlen kutyatulajdonosoknak, és „Kakapar kas” akciót„Kakapar kas“. rendeztek. Ezzel a kreatív akcióval a projekt résztvevői a kutyatartók figyelmét szeretnék felhívni az ürülékek „aknamezejére”. (delfi.lt 2013 05 03)

A gazdasági válság következménye: bumeránggyerekekvaikai-bumerangai [a cikk címe]

Nemrég az amerikai Merriam-Webster szótár új szóval bővült: „bumeránggyerek”„vaikas-bumerangas“ (boomerang child). Így nevezik azt a felnőtt gyermeket, aki megpróbált önállóan élni, majd anyagi nehézségek miatt visszatért a szülői házba. (delfi.lt 2013 01 18, Rūta Juozapaitytė)

A romák helyzete Franciaországban a 2012-es választások után: „sarkozyizmus”„sarkozizmas“ Sarkozy nélkül? [a cikk címe]

A 2007–2012 között hatalmon lévő, jobbközép irányultságú Népi Mozgalom Uniója (fr. Union pour un Mouvement Populaire - UMP) és vezetője, Nicolas Sarkozy elnök által a Franciaországban élő roma etnikai csoport ellen folytatott deportálási politika világszerte vitákat váltott ki. (delfi.lt (forrás: DELFI pilietis) 2013 01 03, Skaistė Mašalaitė)

Frankenstein-autó kezd hátborzongató utazásra Litvániában / a „Vas csapdák” projekt [a cikk címe]

Litvánia lakosai elsőként Európában győződhetnek meg saját szemükkel arról, milyen súlyos következményekkel járhat a baleset után több darabból összerakott, ezért a biztonsági követelményeknek nem megfelelő autók használata. (delfi.lt 2013 09 06)

Az új szavakat nemcsak az újabb, eredetibb nyelvi kifejezésmód érdekében használják, hanem azért is, hogy egy adott személlyel kapcsolatban világos álláspontot fejezzenek ki, például:

........................

²² Az ND-ben szerepel az ežysežys („tüskés csík az autók közúti kényszermegállítására”) és az euriukas, -ėeuriukas, -ė („gyermek, aki Litvánia EU-csatlakozásának napján, 2004. május 1-jén született”) szemantikai neologizmus.

²³ Az ND a sarkozizmas címszó Megjegyzések a felhasználók számára rovatában a következő tájékoztatás szerepel: „bár az egyik használati példában az új szó az eredeti nyelvhez hasonlóan -izmas képzővel szerepel, a litván nyelv rendszerének megfelelően a szóvégnek -izmasnak kell lennie”, ezért az ND címszóként a sarkozizmas alakot vette fel.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 8

A kerékpárost elütő „útonálló” menekülés közben kidobta az autóból a szemrehányást tevő barátnőjét [a cikk címe] (delfi.lt 2014 03 01)

A. Jasaitytė-Čeburiak reklámban szerepelt a kislányával és „várandós” pocakkal [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 06)

Az ND két új szót rögzít: úti kakas és úti sas, amelyek a „közlekedési szabályokat arcátlanul és rosszindulatúan figyelmen kívül hagyó, az utakon garázdálkodó sofőr” jellemzésére szolgálnak. Bár mind az úti kakas, mind az úti sas pejoratív árnyalatú, a kakas és a sas jelentését²⁴ figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a címbeli új összetétel használata nem véletlen. A második példában ezzel szemben a semleges „várandós nő” szó helyett a kedveskedő árnyalatú, közkeletű új szó, a várandós helyett a pocakos kismama szerepel, amely a gyermeket váró nő iránti különösen meleg érzéseket fejezi ki.

SZLENG ÉS VULGARIZMUSOK

A szlengszavak sokféle okból kerülnek a cikkek címeibe: némelyek célja, hogy találóan jellemezzék egy adott társadalmi csoport életkörnyezetét; másokat azért használnak, mert a köznyelvben nincs kényelmes, egyszavas megfelelőjük; megint másokat a szakmai zsargon szűk területéről kölcsönöznek, hogy felkeltsék az olvasó érdeklődését, hiszen a szakmai kifejezések többségét a szélesebb közönség nem hallotta, jelentésüket pedig további magyarázat nélkül nem érti. A szlengszavak használatának eltérő céljai ellenére bátran kijelenthető, hogy a címekben használt szlengszavak szinte mindegyikére „erős érzelmi töltés jellemző” (Jakaitienė 2010: 198). Ahogy Evalda Jakaitienė írja: „kifejezőerejüknek köszönhetően [a szlengszavak – A. A.] gyorsan terjednek, átlépik a szakmai vagy társadalmi határokat, és széles körben ismertté válnak. Az ilyen szlengszavakat, ha bekerülnek az általános beszélt nyelvi szókincsbe, külön szakkifejezéssel szlengnek nevezik” (Jakaitienė 2010: 200). A cikk szerzőinek véleménye szerint a szlengnek, amelyet a társadalom nagyobb része többé-kevésbé használ, érzelmi töltése és kifejezőereje jócskán „megkopott”, ám találóan jellemzi bizonyos személyek társadalmi környezetét, például:

Miután betiltották a „bambalius“ forgalmazását, a boltok polcairól máris söprik le a szeszezett bort [a cikk címe] (delfi.lt 2013 01 23, Ugnė Karaliūnaitė)

A gondozás nélkül maradt gyermekek hátborzongató szocializációja – a „bomžyne“ [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 03, Ieva Urbonaitė-Vainienė)

Figyelmeztetés: egy hónap elzárás fenyegeti azokat a diákokat, akik „mobiliakais“ terrorizálják a tanárokat [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 02, Ieva Urbonaitė-Vainienė)

24 Egidijus Zaikauskas litván szlengszótárában a gaidžio következő jelentései szerepelnek: „pejor. felfuvalkodott, feltűnően öltözködő férfi, piperkőc, divatmajom”, „pejor. homoszexuális, meleg (passzív)”, „bört. gyenge, önmagát megvédeni képtelen rab, akit szexuálisan kihasználnak vagy szexuálisan gúnyolnak”. A DŽ₆ e szó második jelentéseként ezt adja meg: „átv. gyenge, jelentéktelen ember”. Nyilvánvaló, hogy a gaidžio negatív jelentései széles körben elterjedtek a társadalomban, míg az erelis fenséges, erős madárként él a köztudatban. 2014 augusztusában a balsas.lt hírportálon megjelent cikkben Gediminas Navaitis pszichológus azt javasolja, hogy „néhány közlekedési huligánt ne nevezzünk többé »úti sasnak«, mert ez »a vagányságot ösztönző, azt kifejező jelző«” (Navaitis: 2014).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 9

A cikkek címeiben a társadalmi csoportok által használt szókincs is előfordul. Ezzel az e csoportokhoz tartozó emberek figyelmét igyekeznek felkelteni; például a mobiliakas szó a gyermekek és a serdülők körében elterjedt, ezért arra lehet következtetni, hogy a harmadik címben közölt üzenet az iskoláskorú gyermekeknek is szól, hiszen a hír tartalma nemcsak az oktatási intézmény dolgozói, hanem az oda járó fiatalok számára is fontos.

A címek néha nem nélkülözhetik a zsargonszavakat, mert a köznyelvben nincs kényelmes, egyszavas megfelelőjük, például:

A Vörös könyv története: az első könyvet csak rmtáért lehetett megvenni, „blat” útján [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 26, Vitalius Zaikauskas)

E. Zaikauskas A litván zsargon szótárában a blato meglehetősen terjedelmes meghatározása olvasható: „régi (a 20. század 90-es évei előtt): magánkapcsolatok, amelyeket akkor használnak, ha valamit meg kell szerezni vagy el kell intézni, ami hivatalos úton nagyon nehéz lenne”. Nyilvánvaló, hogy nem is volna értelme a zsargonszó társadalmilag elfogadott helyettesítőjét keresni, mert a blatas nem csupán bizonyos magánkapcsolatokat nevez meg, hanem egy adott történelmi korszak életének valóságát is tükrözi.

J. Pikčilingis szerint „a szakmai zsargon egy része megszokott közegében mondhatni stilisztikailag semleges. A tágabb nyilvánosság elé kerülve, vagyis az adott szakma vagy társadalmi csoport határain túllépve azonban stilisztikailag erősen aktivizálódik” (Pikčilingis 1975: 143), például:

Az abortusztilalom visszahozza-e a „abortmachereket” az akasztókkal? / litván nők térnek haza Írországból, hogy megszakítsák terhességüket; vegyen részt a szavazásban! [a cikk címe] (delfi.lt 2013 04 07, Vytenė Stašaitytė)

A közvélemény nagy része biztosan nem ismeri ezt az orvosok által használt szakmai kifejezést, ezért az újságírók arra számítanak, hogy a hírportál látogatói a címben szereplő zsargonszó jelentésének kiderítése érdekében kénytelenek lesznek elolvasni a teljes cikket, amelyben az abortmacher magyarázata is szerepel:

Hozzátette, hogy az abortusz betiltása esetén az ilyen helyzetbe került emberek akkor is keresik a terhesség megszakításának módját, és ilyenkor azt gyakran nem biztonságosan végzik – nem egészségügyi intézményben, az orvosi zsargonban „abortmachereknek” nevezett személyeknél.

Nem kétséges, hogy az adott szakma képviselői által használt szavak érzelmi töltete jóval nagyobb, mint a szlengé. A kutatás során megfigyeltük, hogy szinte mindig – ha a cikkben vannak zsargonszavak – egy-egy terület sajátos zsargonja kerül a címbe, hogy minél szélesebb olvasóközönséget csalogasson, például:

A raliverseny egyik nézőjét halálra gázoló „nullás” navigátora: nem kell bűnösöket keresni / ki felelős a tragédiáért? [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 28, Mindaugas Augustis)

Ebben a címben a cikk szerzője a sport területéről származó zsargonszót emelte ki, amelynek jelentése csak a szövegből érthető meg. Ezért a delfi.lt hírportál olvasója kíváncsiságtól hajtva vállalkozik a teljes cikk elolvasására, amelyből kiderül, hogy a nullás „olyan autó, amelynek rajtszáma általában kizárólag nullákból áll, és amelyben a legénység feladata, hogy a verseny kezdete előtt ellenőrizze a pályát, majd tájékoztassa a raliverseny rendezőit annak állapotáról és az észlelt veszélyekről”.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 10

Bizonyos társadalmi csoportok, például a tanulók és a diákok zsargonja széles körben elterjedt, ezért nincs olyan erős érzelmi töltete, mint mondjuk a börtönszlengnek:

A börtön belülről: „dūchu„dūchu“” vagy kakas lettél, nincs többé lehetőséged feljebb jutni [a cikk címe] (delfi.lt 2013 04 27, Paulius Garkauskas)

Az ilyen címet a börtön valóságának szépítetlen ábrázolása teszi kifejezővé. Ahogy Robertas Kudirka magyarázza, a dūch azt jelenti, „aki mások helyett szolgaként dolgozik (mosogat, kimossa mások ruháit, rendben tartja a cellát, ételt készít)” (Kudirka 2014: 95). Ebben az esetben a cikk címében szereplő szlengszót még egy másik, semleges szóval sem lehetne helyettesíteni, mert kétségessé válna a „belülről ábrázolt börtön” objektivitása: a börtönben fogva tartottak semleges szavakkal nem nevezik azokat, akik a chazein rabszolgái, vagyis „annak az elítéltnek szolgálnak, akit egy másik elítélt szolgál ki” (Kudirka 2014: 82). Természetesen, ha az ilyen szlengszót érzelmi töltet nélküli szóval helyettesítenék, a cím azonnal elveszítené kifejezőerejét.

„A szerzők jól tudják, hogy az olvasóra az első pillanat hatása van a legnagyobb befolyással, ezért figyelmének felkeltése érdekében nem elégednek meg semleges címmel, gyakran a túlzástól és a túlfűtött fogalmazástól sem riadnak vissza, más szóval hiperbolizálnak; talán akkor az olvasó tovább, egészen a végéig olvassa a publikációt” (Koženiauskienė 2013: 46). A címben alkalmazott „túlfűtés” kiváló példája, amely jól szemlélteti a fent említett delfinizmust, Ramūnas Bogdanas hangzatos című cikke:

Kalap, pederasták és a feleség esernyője [a cikk címe] (delfi.lt 2013 07 24, Ramūnas Bogdanas)

Ez a cikkcím különösen kitűnik a delfi.lt portál hatalmas információáradatából, mivel a címsorokban ritkán lehet durva szót vagy kifejezést látni; ezeket a szerkesztők többnyire eufemizmusokra cserélik. Nem meglepő, hogy R. Bogdanas cikkének ez a címe felháboríthat, sőt sokkolhat, vagy kárörvendő nevetést válthat ki azokból, akik egyáltalán nem rokonszenveznek a homoszexuálisokkal. Ahogy Kęstutis Masiulis megjegyzi: „az érzelmek uralkodnak, és évről évre egyre inkább szítják őket. A vádaskodás szintje emelkedik, mert az érzelmi hangvételű beszédhez folyamatosan hozzászoktatott médiaközönségben lassanként közöny alakul ki, a média pedig, igyekezve fenntartani a közönség figyelmét, kénytelen egyre magasabbra emelni az érzelmi hőfokot” (Masiulis 2009). Nem férhet kétség ahhoz, hogy az ilyen címet kitaláló személy²⁵ fel akarja korbácsolni az olvasók érzelmeit, tisztában lévén a pederasta szó negatív érzelmi töltetével, amely a mai európai civilizációban alakult ki. Nagyon valószínű, hogy a hírportál számos látogatója a címsorban szereplő vulgarizmust látva arra következtetett, hogy a cikk szerzője ki akarja gúnyolni vagy meg akarja alázni a homoszexuálisokat, holott R. Bogdanasnak nem áll szándékában ilyesmi; ellenkezőleg, a homoszexualitás eredetéről és a XXI. századi társadalomról szólva racionális érvekre és az ókori civilizációk – Görögország és Róma – tapasztalataira támaszkodik, kifejti az említett vulgarizmus görög eredetét, ezért került a cikk címébe ez a különféle érzelmeket felkavaró szó.

A cikk szerzője úgy is kifejezheti a kialakult helyzettel, egy konkrét eseménnyel kapcsolatos álláspontját, hogy a megfelelő érzelmi töltetű szlengszót választja, például:

A részeg „budulių” szórakozása – körözés a Vilniusi pályaudvar előtti körforgalomban [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 06)

²⁵ „A címszerkesztés nehéz és felelősségteljes munka – állítják a szakértők –, ezért többnyire egy külön címszerkesztő végzi a lapszám előkészítésének egyik utolsó szakaszában. A szöveg és a címe szerzője tehát nem feltétlenül ugyanaz a személy.” (Marcinkevičienė 2008: 176).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 11

Azt, hogy a cikk címében szándékosan stilisztikailag jelölt szót használnak, az bizonyítja, hogy a szöveg további részében csak a semleges fiatalok szó szerepel. Nyilvánvaló, hogy az expresszív címmel az olvasók képzeletére kívánnak hatni, hiszen sokaknak eszébe juthat Rimas Šapauskas „Dviračio šou” című humoros műsorának Budulis nevű, agresszív, taszító sportos stílusú fiatal figurája. Az olvasóknak a cikk szerzőjének ezekkel a felelőtlen fiatalokkal szembeni negatív hozzáállásában sem kell kételkedniük, hiszen a budulis elnevezés általában „agresszív, sportos stílusú fiatalt (rendszerint melegítőt visel, fejére ellenzős sapkát húz, és vastag, hamis arany nyakláncot hord)” jelent.

Eduardas Eigirdas álláspontja sem kétséges a választásokon élen álló Munkáspárttal kapcsolatban. Ebben az esetben stilizációs megfontolásokból a címben nem zsargonszó vagy vulgarizmus szerepel, hanem az economika szó eltorzított kiejtése:

A választásokon élen álló Pravieniškiai Koalíció szegénység-ikanomikát fog létrehozni [a cikk címe] (delfi.lt (a „Valstybė” folyóiratból) 2012. 10. 24., Eduardas Eigirdas)

A cikk címe nemcsak a Munkáspárt vezetőjének beszédmódját gúnyolja ki, hanem egyértelműen megmutatja a cikk szerzője, E. Eigirdas véleményét is arról, hogy a párt tisztességtelenül vesz részt a választásokon: utal a pravieniškiai büntetés-végrehajtási intézetre, amelynek lakóit a szerző szerint a választások idején többnyire lefizetik. Az ironikus Pravieniškiai Koalíció elnevezésben a cikk szerzőjének egy további kódolt üzenete is felfedezhető: a választásokon az a párt áll az élen, amelynek vezetői ellen eljárás indult, ezért egy napon maguk a szóban forgó párt tagjai is a pravieniškiai büntetés-végrehajtási intézetbe kerülhetnek.

ANTONOMÁZIA²⁶ ÉS SZEMÉLYNEVEK

Közéleti személyekkel kapcsolatos hírek közlésekor nem riadnak vissza attól, hogy közvetett módon értékeljék a közismert személyek tevékenységét, sőt akár személyiségüket is, például:

A tejmilliárdosnak nemet mondó gazdasszony: Inkább Puskinnal foglalkozzon, ne a bransonokkal [a cikk címe] (delfi.lt 2013. 06. 04., Paulius Garkauskas)

Elege van a bunkétekből, pikulékból és gazdag férfiak feleségeiből a kifutón: a divatot modellen kell bemutatni, nem akárkin / elárulta a hivatásos manökenek honoráriumát [a cikk címe] (delfi.lt 2014. 04. 23., Eiviltas Paraščiakas)

A példákból látható, hogy a híres személyiségek tulajdonneveit köznévi értelemben használják, hogy kisebbítsék eredményeiket, vagy akár megfosszák őket a híresség, a „sztár” státuszától²⁷. Mažvydas Jastramskis, figyelembe véve a csalással vádolt pártvezető tevékenységét, uspaschikeis merészel minden olyan embert így nevezni, aki valaha adót titkolt el:

Uspaskichok Nyugat-Európa országaiban is vannak [a cikk címe] (delfi.lt 2013. 07. 23., Mažvydas Jastramskis)

²⁶ „Az antonomáziák – híres emberek (történelmi személyiségek, jeles közéleti szereplők), mitológiai lények, irodalmi szereplők nevei, az úgynevezett vocabula sollemnia, amelyeket köznévi értelemben használnak.” (Pikčilingis 1975: 258).

²⁷ A cikk szerzője összesen 17 példát gyűjtött az antonomázia használatára. Valamennyi példában negatív irodalmi szereplők vagy botrányok révén hírhedtté vált hírességek neve szerepel köznévi értelemben.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RITA MILIŪNAITĖ. Mokytojai apie informacinių technologijų poveikį mokinių raštingumui | 12

Elmondható, hogy az antonomáziákat leggyakrabban a cikk szerzője álláspontjának, közvetett értékelésének kifejezésére használják, ám a híres emberek vagy irodalmi szereplők köznévi értelemben használt nevei nem olyan kifejezőek, mint a személynevek. Ha egy személy, irodalmi szereplő vagy filmhős nevét, becenevét vagy álnevét találóan egy másik személyre ruházzák át, az olvasót arra ösztönzik, hogy tovább, a végéig olvassa a cikket, mivel többnyire tágabb összefüggés nélkül csak találgatni lehet, miért kap egy kevésbé ismert személy egy hírességnevet, például:

A londoni litván Ksena olyan férfit keres, aki nem fél tőle [a cikk címe] A brit fővárosban a litván lány kitűnik a környezetéből. Mindennapi ruhatárában viking sisak, indiai tollak, cowboykalapok, pogány ruhák, valamint a harcos hercegnőre, Ksenára emlékeztető prémek és csizmák találhatók. (delfi.lt (a LRT „Emigránsok” című televíziós műsorából) 2013 03 17, Orijus Gasanovas)

Az LRT „Emigránsok” című televíziós műsora alapján készült cikk elolvasása után kiderül, hogy a litván nőt szokatlan öltözéke miatt az Egyesült Államokban készült fantasy-akciósorozat, a „Xena: a harcos hercegnő” főhősnőjéről nevezték el.

FRAZEOLÓGIAI EGYSÉGEK, IDÉZETEK ÉS IDEGEN NYELVŰ BETÉTEK

A delfi.lt hírportál címeiben stilisztikai hatáskeltő eszközként igen gyakran hagyományos frazeológiai egységeket választanak. A 21. században, amikor az internetes médiaportálok az olvasók figyelméért versengenek, a hagyományos frazeológiai egységek hatása más stilisztikai eszközökhöz, különösen az alkalmi frazeológiai egységekhez képest valamelyest meggyengült. Másfelől a hagyományos frazeológiai egységek „nagy élettapasztalatot és népi leleményességet rejtenek magukban, mivel tele vannak humorral, iróniával vagy líraisággal, ezért lélektanilag igen hatásosak” (Pikčilingis 1975: 356), vö.:

Oroszország fogát vicsorgatja: válaszlépésekre szánjuk el magunkat [a cikk címe] (delfi.lt 2014 04 23)

Az ügyészek szerint a grozniji tüzet nem Isten ujja okozta, hanem gyújtogatás [a cikk címe] (delfi.lt (a BNS-től) 2013 04 05)

A talár bérlését elutasító diáklány úgy maradt, mint akit légy csípett meg: sok idegeskedés, ünnepség sehol [a cikk címe] (delfi.lt 2013 06 27, Mindaugas Jackevičius)

A klaipėdai bolhapiac kereskedője, Romas bácsi a litvánokról: tehetségesek, de úgy járnak, mintha maguk alá csináltak volna [a cikk címe] (delfi.lt 2013 07 28, Eglė Samoškaitė)

A munkavállaló elbocsátása: bárcsak nyelne el a föld [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 13)

Ha felmondanak, ne égessék fel maguk mögött a hidakat [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 15)

A bankkal kötött szerződés koldusbotként ért véget [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 27, Rasa Lukaitytė-Vnarauskienė)

Lélektani szempontból az alkalmi frazeológiai egységek is hatásosak, mivel a modern kor szokásait és a mai élet sajátosságait tükrözik, vö.:

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 13

Mennyibe kerül a „második karácsony”? [a cikk címe]

Szeptember elseje nemzeti ünneppé válik. Mindenki rohan, készülődik, rendet rak, vásárol. Augusztus utolsó hete hagyományosan különösen mozgalmas időszak nemcsak a nyári szünet végéig hátralévő napokat számoló diákok, hanem a szüleik számára is. (delfi.lt (forrás: etaplius.lt) 2013 08 23)

A pszichológiai hatásról, az érzelmi-expresszív funkcióról szólva érdemes figyelmet fordítani az idézetekre²⁸, amelyek az olvasó emlékeihez, személyes tapasztalataihoz kapcsolódnak; ezért a hírportál látogatója az alcímben közölt információt saját élményei alapján fejti meg, például:

Szakad az ég: a cenzorokat megrémítették a homoszexuális szerelemről szóló mesék [a cikk címe] (delfi.lt 2014 05 16, Donatas Paulauskas)

Hogyan indítsuk újra a Napot, hogy „újra ránk ragyogjon”? [a cikk címe]

A csillagok meghalnak. Egyszer eljön az idő, amikor a mi csillagunk, a Nap is meghal. A tudományos-fantasztikus irodalomban a haldokló csillagokat atom-szuperbombák robbanásaival indítják újra. Miért fogynak a Nap üzemanyag-készletei, és mit tehet az emberiség azért, hogy csillagunk újra ránk ragyogjon? (delfi.lt (forrás: technologijos.lt) 2014 03 14)

Forrt a Nap, forrt a Nap... [a cikk címe] (delfi.lt 2013 01 21, Paulius Saudargas)

Amint a példákból látható, a címekben leggyakrabban névtelen idézetek²⁹ szerepelnek, „amikor egy jól ismert idegen szöveget idéznek, de semmilyen adatot nem adnak meg; ilyenkor a szerző feltehetőleg bízik az olvasó vagy a hallgató műveltségében, általános irodalmi ismereteiben” (Koženiauskienė 2013: 62). Nyilvánvaló, hogy az itt bemutatott használati példákban szereplő idézetek forrását nem szükséges megadni, hiszen azok mindenki számára jól ismertek. Donatas Paulauskas cikkének címében szereplő kifejezés egybeesik a „Szakad az ég” című mese címével, és egy kritikus helyzetet ír le, amelyre némi gúnnyal tekintenek; a második példában Stasys Povilaitis híres litván könnyűzenei dalának, a „Ragyogj rám újra” című számnak a címe van elrejtve, Paulius Saudargas cikkének címe pedig egyetlen mondatból áll: a „Két kakas” című litván népdal sorából. Igaz, P. Saudargas cikkének ilyen címét olvasva félrevezetődhetünk, mert a látszólag könnyed cím mögött a társadalmat foglalkoztató súlyos kérdések húzódnak meg, vö.:

A napenergia-termelésről a múlt héten folytatott heves viták több kérdést is felvetettek.

A cikkek szerzői nem mindig a litván nép világlátásának és élettapasztalatának prizmáján keresztül tekintenek a dolgokra; a címekben olykor idegen kultúrák jelei is felbukkannak, például:

A lakásában kannabiszültetvényt létesítő vilniusi férfi ezt mondta a rendőröknek: Alach akbar, csak gyertek be, és mind meghaltok! [a cikk címe]

Amikor megérkezett a segítség, a járőrök bementek a lakásba. G. Z. bezárkózott a szobájába. Keleties zene szólt, amelyet ugyanolyan stílusú „élő” ének kísért. Amikor a rendőrök beléptek a szobába, G. Z. így fogadta őket

²⁸ „A hivatkozás módja szerint klasszikus, nem dokumentált és névtelen idézeteket különböztetünk meg.” (Koženiauskienė 2013: 62).

²⁹ Ahogy R. Koženiauskienė magyarázza: „A névtelen idézés a régi litván írásbeliség szerzőire volt jellemző: a művelt közönség (és a hasonló képzettségű írók és olvasók) kívülről tudta a sok idézett szerző — általánosan elismert tekintélyek — sorait, beszédeit, költeményeit, teljes prózai műveit, sőt még a Bibliát is, ezért nem volt szükség arra, hogy tipográfiailag megjelöljék vagy feltüntessék, honnan származik egy-egy idegen sor; a plágium fogalma sem létezett, egyáltalán nem használták” (Koženiauskienė 2013: 62).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyvio­sios antraštės naujienų portale delfi.lt | 14

szavakkal [a szobába belépő rendőröket G. Z. szavakkal fogadta – A. A.] „Alach akbar, csak gyertek be, és mind meghaltok!”, majd feléjük hajított egy csavarhúzót, de szerencsére senkit sem sebesített meg. (delfi.lt 2013 05 30)

A TŽŽ szerint az Allah akbar arab kifejezés, jelentése: „Isten mindenható”. Bár ezt az arab jelmondatot különféle helyzetekben is használhatják³⁰, ebben a szövegkörnyezetben a muszlimok harci jelszavaként hangzik.

Az idegen nyelvű betétek használatával a cikkek szerzői a különböző kultúrák jelenségei közötti kapcsolatokat kívánják bemutatni, például a bűnözői csoportok működési elveit, pl.:

Koalíció: krugovaja poruka [a cikk címe]

Az orosz nyelvben létezik a „krugovaja poruka” kifejezés, amelyet magyarra „összekötözésként” lehetne fordítani. Ezt a kifejezést bűnözők használják. Amikor új tag lép be egy bűnbandába, bűnügyi feladatot kap, hogy megszegje a törvényt, bemocskolja magát, és a banda többi tagjához hasonlóan sebezhetővé váljon. Így az új tag hűségessé és megbízhatóvá válik, hiszen sorsa szorosan összefonódik a többiekével. (delfi.lt 2012 11 28, Kęstutis Masiulis)

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A delfi.lt hírportál kifejező címeiben az olvasók figyelmének felkeltése érdekében a következő nyelvi kifejezőeszközöket használják: metaforikus névszók, szemléletes igék, új szavak, szleng, vulgarizmusok, antonomáziák, személynevek, frazeologizmusok, idézetek és idegen nyelvű betétek.

2. Az alkalmi metaforikus névszók (leggyakrabban főnevek és melléknevek) kifejezőbbek, mint a köznyelvben meghonosodott átvitt értelmű szavak, amelyek nem ösztönzik az olvasókat arra, hogy tovább, a végéig olvassák a cikkeket. Az alkalmi átvitt értelmű szavak kíváncsiságot keltenek; a címeket szándékosan úgy fogalmazzák meg, hogy a cikkek lényege a címből ne legyen világos. Ezért az újságírók arra számítanak, hogy a delfi.lt hírportál olvasói nem elégszenek meg a címben közölt információval, hanem elolvassák az egész cikket. Bár a köznyelvben meghonosodott metaforikus névszók is élénkítik a publicisztikai stílusú szövegeket, kifejezésmódjuk nem bonyolult, és ezek az átvitt értelmű szavak nem nehezítik meg az információ megértését, ezért az olvasók a címből könnyen felismerik, milyen témát tárgyal a cikk.

3. A címek „márkás megjelenésének” kialakítására leggyakrabban alkalmi új szavakat használnak. Általában az új szavak nemcsak a frissebb, eredetibb nyelvi kifejezésmódot szolgálják, hanem egy adott személlyel kapcsolatos egyértelmű állásfoglalást is kifejeznek.

4. A szleng különféle okokból kerül a cikkek címeibe: egyes kifejezések egy adott társadalmi csoport lakókörnyezetének találó leírását szolgálják, másokat azért használnak, mert a köznyelvben nincs rájuk megfelelő egyszavas megnevezés, megint másokat pedig a szűk szakmai zsargonból kölcsönöznek az olvasók érdeklődésének felkeltése céljából. A szakmai kifejezések és a sajátos, zárt társadalmi csoportok által használt szókészlet igen erős érzelmi töltettel bír, ezért nagy mértékben felkelti az olvasók figyelmét.

5. A cikkek szerzői a szlenget és az antonomáziákat leggyakrabban azért használják, hogy kifejezzék negatív álláspontjukat, kigúnyolják és bírálják a bemutatott személyt vagy helyzetet.

³⁰A Szabad Enciklopédia, a „Wikipédia” adataira támaszkodott. Elérhető az interneten: http://lt.wikipedia.org/wiki/Alach_akbar.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 15

6. Az expresszív cikkcímekben leggyakrabban hagyományos frazeologizmusok és átvitt értelemben használt szemléletes igék fordulnak elő.

ŠALTINIAI

DŽ₆ 2011: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. redaktorius S. Keinys. Šeštas (trečias elektroninis) leidimas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2011. Prieiga internete: http://dz.lki.lt.

Kudirka R. 2014: Kalėjimo, kriminalinio ir narkomanų žargono žodynas. Antrasis pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Kitos knygos.

LKŽ_e 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt.

LS – Lietuvos statistikos departamentas. Prieiga internete: http://osp.stat.gov.lt/web/guest/statistiniu-rodikliu-analize?portletFormName=visualization&hash=631de7a1-469e-48f0-8f4b-a2844b8f7637 (žiūrėta 2014 12 22).

ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė. Sud. R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujažodziai.lki.lt/.

TŽŽ 2001: Tarptautinių žodžių žodynas. Atsak. red. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera.

Zaikauskas E. 2008: Kalbos paribiai ir užribiai: lietuvių žargono žodynėlis, Vilnius: Alma littera.

W – Laisvoji enciklopedija „Vikipedija“. Prieiga internete: http://lt.wikipedia.org/wiki/Alach_akbar (žiūrėta 2014 08 29).

LITERATŪRA

Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Koženiauskienė R. 2013: Retorinė ir stilistinė publicistinių tekstų analizė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Liepinytė-Kytrienė D. 2013: Antraščių-faktinių teiginių poveikio priemonės interneto portale Delfi.lt. Prieiga internete: http://taikomoji-kalbotyra.lt/lt/2013/12/antrasciu-faktiniu-teiginiu-poveikio-priemones-interneto-portale-delfi-lt.

Marcinkevičienė R. 2010: Kokia spaudos kalba – tokia ir visuomenė? Prieiga internete: http://www.bernardinai.lt/straipsnis/2010-02-23-ruta-marcinkeviciene-kokia-spaudos-kalba-tokia-ir-visuomene/40878.

Marcinkevičienė R. 2008: Žanro ribos ir paribiai. Spaudos patirtys, Vilnius: Versus Aureus.

Masiulis K. 2009: Apie lietuvišką žiniasklaidą. Prieiga internete: http://www.bernardina.lt/archyvas/straipsnis/91441.

Miliūnaitė R. 2011: Laikraštinės ir interneto žiniasklaidos kalba. Prieiga internete: http://www.bernardinai.lt/straipsnis/2011-01-10-laikrastines-ir-interneto-ziniasklaidos-ypatumai/55777.

Navaitis G. 2014: Psichologas G. Navaitis: „kelių erelius“ reikia vadinti vištgaidžiais. Prieiga internete: http://www.balsas.lt/naujiena/802027/psichologas-g-navaitis-keliu-erelius-reikia-vadinti-vist-gaidziais.

Pikčilingis J. 1971: Lietuvių kalbos stilistika 1, Vilnius: Mokslas.

Pikčilingis J. 1975: Lietuvių kalbos stilistika 2, Vilnius: Mokslas.

Radvilavičiūtė G. 2013: Žiniasklaidos kuriama Lietuva. Prieiga internete: http://literaturairmenas.lt/2013-08-30-nr-3438/1056-publicistika/1628-giedra-radvilaviciute-ziniasklaidos-kuriama-lietuva.

Gauta 2014 09 08

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 16

THE EXPRESSIVE HEADLINES ON THE NEWS PORTAL DELFI.LT

Summary

The objects of the current article are the expressive headlines of articles published on the news portal Delfi.lt collected by the author from October 2012 to June 2014. The expression and presentation of the headline determines whether the article will be read at all; therefore, emotionally charged lexis is used deliberately. The purpose of the current article is to analyse the expressive headlines of articles published on the news portal Delfi.lt and find out the linguistic means of expression used in order to attract the readers’ attention. Metaphoric name-words, figurative verbs, neologisms, jargon, vulgarisms, antonomasias, personal names, phraseologisms, quotations and foreign language inserts are analysed in the article; out of them, traditional phraseologisms and figurative verbs were the most frequent.

KEYWORDS: headline, emotive-expressive lexis, stylistics.

AGNĖ ALEKSAITĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204