AGNĖ ALEKSAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

A SZERELEM KONCEPTUSA ÉS SZINONIMÁI A LITVÁN NYELV VILÁGKÉPÉBEN

KULCSSZAVAK: SZERELEM-konceptus, kognitív nyelvészet, konceptuális metafora, a litván nyelv világa.

A szerelem nem kapcsolat. A szerelem összeköt, de ez nem kapcsolat. A kapcsolat lezárt dolog. Főnév. Elmúlt a mézeshetek időszaka, a kapcsolat megrekedt. Nincs öröm, nincs lelkesedés, mindennek vége. Csak azért folytathatják a kapcsolatot, hogy betartsák az adott ígéreteket. Folytathatják a kapcsolatot, mert így kényelmes, otthonos, kellemes. Mert másképp nem tehetik. Mert ha megszakítanák a kapcsolatot, sok gondot okoznának maguknak... A kapcsolat befejezett, lezárt, kimerült dolog.

A szerelem semmiképpen sem kapcsolat. A szerelem kommunikáció. A szerelem mindig olyan, mint egy folyó: folyik, és nincs vége. Nem olyan, mint egy regény, amely itt kezdődik és ott ér véget. A szerelem soha nem áll meg teljesen – a mézeshetek elkezdődnek, de nem érnek véget. Folyamat. A szerelmesek lezárják a kapcsolatot, a szerelem azonban folytatódik, mert megszakíthatatlan. A szerelem ige, nem pedig főnév.

(Osho Szerelem, szabadság, magány. Vilnius: A szerelem útja. 2013; p. 63)

BEVEZETÉS

A tanulmány kutatásának tárgya a A mai litván nyelv korpuszából (a továbbiakban: DLKT) a szépirodalmi és publicisztikai részből kiválasztott 108 példa a szerelem szó és szinonimái használatára. A szinonimaszótár (a továbbiakban: SŽ) szerint a szerelem szó szinonimái a következő lexémák: szerelmes lettség, szerelembe esés, kötődés, szenvedély (erős, forró szerelem). A tanulmány szerzője szerint a SZERELEM-konceptus szinonimájaként a sus' szó is használható.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 2

néhány kibontakozó tendencia felismerésére, annál is inkább, mivel a MEILĖ (SZERETET) konceptust a litván nyelvészetben mindeddig nem vizsgálták. Igaz, akadnak olyan tanulmányok, amelyek más konceptusokat vizsgálnak – KELIAS (ÚT) (Cibulskienė 2005: 51–64), GĖRIS (JÓSÁG) és GROŽIS (SZÉPSÉG) (Aliūkaitė, Sideravičiūtė-Mickienė 2006: 16–22), ŽEMĖ (FÖLD) (Aliūkaitė, Šorochova 2006: 4–7; Ruškys 2011: 120–140), LIGA (BETEGSÉG) (Kvašytė, Papaurelyté-Klovienė 2013: 107–117) és sok más –, ezért érdemes megvizsgálni a MEILĖ konceptus és szinonimái tartalmát, nemzeti sajátosságát és metaforizációs tendenciáit¹. Feltételezhető, hogy a litván nyelvi világkép egy kis részlete feltárná a litvánok főbb, érzelmekkel kapcsolatos értékrendjét. Külföldön ezzel szemben számos, a MEILĖ konceptust elemző munka jelenik meg (Lv, Zhang 2012: 355–359; Киреенко 2013: 286–291 stb.²), sőt az egyetemeken alap- és mesterszakos hallgatók is vizsgálják e konceptus metaforizációs tendenciáit híres előadók, például Mariah Carey és Kylie Minogue dalaiban (Gavelin 2015; Harpela 2015).

A tanulmány célja, hogy a DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiből szisztematikusan kigyűjtött konceptuális metaforákat rendszerezze, és meghatározza a MEILĖ konceptus, valamint szinonimái metaforizációs tendenciáit a litván nyelvi világképben. A MEILĖ konceptus és szinonimái vizsgálatához konceptuális elemzést alkalmazunk. Aloyzas Gudavičius professzor szerint (2006: 47) a konceptuális metaforák elemzését alapvető eszköznek kell tekinteni az elvont konceptusok (például a MEILĖ) tartalmának és nemzeti sajátosságának feltárásához (lásd még Rutkovska, Smetona, Smetonienė 2017: 7). A konceptuális metafora szerkezetét a f o r r á s t a r t o m á n y (angolul source domain) és a c é l t a r t o m á n y (angolul target domain) t a r t o m á n y a i n a k (konceptusainak) kapcsolata alkotja. A c é l t a r t o m á n y az, amiről a nép gondolkodik és beszél, a f o r r á s t a r t o m á n y pedig az, amire támaszkodik, az a konceptus, amelyet használ, hogy a gondolat tartalmát világosabban elképzelje, modellezze és strukturálja (Gudavičius et al. 2014: 18). A tanulmány a Konceptualiosios metaforos viešajame diskurse (Konceptuális metaforák a közbeszédben) című konceptuális metaforaszótárban bemutatott, Tomasz Paweł Krzeszowski nagy metaforaelméletének továbbfejlesztett változatára épít.

¹Jelentős a 2017-ben megjelent kollektív monográfia, a Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje (Értékek a litván világképben), amelynek szerzői – Kristina Rutkovska, Marius Smetona és Irena Smetonienė – talán elsőként vállalkoztak Litvániában a konceptusok alapos és szisztematikus elemzésére. A kötet nem különálló, szétszórtan megjelent tanulmányokban, hanem egyetlen kiadványban nyolc konceptus – az UGNIS (TŰZ), VANDUO (VÍZ), NAMAI (OTTHON), ŠEIMA (CSALÁD), DARBAS (MUNKA), EUROPA (EURÓPA), LAISVĖ (SZABADSÁG) és GARBĖ (BECSÜLET) – elemzését közli.

²A MEILĖ konceptus metaforizációs tendenciáit részletesen tárgyalja George Lakoff és Mark Johnson 1980-as könyve, a Metaphors We Live By (Metaforák, amelyek szerint élünk): A SZERETET FIZIKAI ERŐ (angolul LOVE IS A PHYSICAL FORCE), A SZERETET ŐRÜLET (angolul LOVE IS MADNESS), A SZERETET VARÁZSLAT (angolul LOVE IS MAGIC), A SZERETET HÁBORÚ (angolul LOVE IS WAR) stb. Igaz, ez a tanulmány a litván nyelvi világkép egy részének vizsgálatára szorítkozik. Természetesen hasznos lenne összehasonlítani a MEILĖ konceptus metaforizációs tendenciáit a litván és az angol nyelvi világképben, ez azonban külön, átfogó vizsgálatot igényel.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 3

a lét láncolata (latinul scala naturae) [tárgyak – növények – állatok – emberek – istenek] sémát (Gudavičius et al. 2014: 43). Az eredmények leírásakor, valamint a Dabartinės lietuvių kalbos žodyno (a továbbiakban: DŽ₇) és a Lietuvių kalbos žodyno (a továbbiakban: LKŽ_e) meghatározásaival való összevetésük során leíró és összehasonlító módszereket alkalmazunk.

ÚJ MEGKÖZELÍTÉS A NYELVHEZ A KOGNITÍV NYELVÉSZETBEN

A kognitív nyelvészet a nyelvtudomány új ágaként a 20. század hetvenes éveinek végén alakult ki (Dirvenas 2009: 11–12). Ebben az időszakban jelentős tudományos paradigmaváltás történt: átmenet a strukturalista (objektivista) nyelvészettől a kognitív (szubjektivista) nyelvészethez (Gudavičius 2000: 5, 65; Mikulskas 2009: 39). A kognitív nyelvészet képviselői a strukturalistáktól eltérően nem önmagában létező (zárt) rendszerként vizsgálják a nyelvet, hanem a nyelv és az ember kognitív képességeinek – például az érzékelésnek, az emlékezetnek, a figyelemnek, az érzelmeknek, a gondolkodásnak stb. – együtteseként (Dirvenas 2009: 11–12; Mikulskas 2009: 39). A kognitivisták, miközben a nyelv és az emberi tudat világa, a társadalom és a kultúra közötti kapcsolatokat kutatják, tisztázzák a nyelv helyét a gondolkodási folyamatokban, és elemzik a kommunikációs aktusban aktualizálódó információt (Gudavičius 2000: 6; 2007: 9; lásd még Jakaitienė 2010: 45; Gudavičius 2011: 109), elvetették „a jelentés fogalmának strukturális megközelítését, amely a szavak közötti szintagmatikus és paradigmatikus viszonyokat, valamint az ezek által közvetített jelentést elemzi” (Maumevičienė 2010: 11; lásd még Mikulskas 2009: 40). Az „immanens” nyelvészettől, amely a nyelvet csak „önmagában és önmagáért” vizsgálja, az antropológiai, emberközpontú nyelvészet felé fordultak (Gudavičius 2007: 17). E nyelvészetnek két fő kérdése van: „1) milyen hatással van az ember a nyelvre, és 2) milyen hatással van a nyelv az emberre, gondolkodására és kultúrájára” (Rol 1988: 91, idézi Gudavičius 2000: 6).

„Bár a beszélő számára a szó jelentése magától értetődőnek tűnik, a jelentés fogalma a nyelvtudományban igen változatos, és az általános nyelvészeti felfogástól függ” (Gudavičius 2003: 61); ezért különbség van a strukturalisták és a kognitivisták jelentésfelfogása között. A kommunikációs aktus során még az egymástól teljesen eltérő enciklopédikus tudással (életkoruk, tapasztalatuk és iskolázottságuk miatt) rendelkező résztvevők is megértik egymást a legkülönbözőbb élethelyzetekben (Gudavičius 2000: 47), ezért nyilvánvaló, hogy a jelentés nagy része minden beszélő számára közös (Gudavičius 2003: 61). A kognitivisták azonban hajlamosak hangsúlyozni

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 4

az egyének tapasztalatai, műveltsége, a kommunikációs aktus körülményei és egyéb tényezők által meghatározott szubjektív jelentést (Gudavičius 2003: 61; lásd még Maumevičienė 2010: 17–18). A szubjektív jelentés fogalmának magyarázatakor rámutatnak, hogy „a lexikai jelentés egyetlen személy számára érvényes jelentés. Mivel a nyelvi kommunikációban részt vesz a kommunikáló felek valamennyi ismerete – mind a közös, mind pedig a helyzethez kötött, éppen ehhez a kommunikációs kontextushoz és konkrét tapasztalathoz kapcsolódó ismeretek –, és a nyelvi, illetve nem nyelvi tudás közötti különbséget nem ismerik el, nyilvánvaló, hogy a nyelvhasználóknak saját, egyéni szójelentéseik vannak” (Gudavičius 2007: 20–21). Kétségtelen, hogy a beszélők állandó szókészletében olyan szavak is bőségesen akadnak, amelyek „jelentésében nemcsak maga a valóság tükröződik, hanem annak értékelése is – a beszélő érzelmi viszonya a megnevezett tárgyhoz vagy jelenséghez” (Gudavičius 2007: 83).

A kognitivisták szerint az egyén a nyelv révén nemcsak kifejezi beszélőként a megnevezett dologhoz fűződő pozitív vagy negatív érzelmi viszonyát, hanem meg is ismeri a világot (Gudavičius 2000: 126). Hangsúlyozzák, hogy „a szó olyan jelentést jelöl, amely elsősorban a megismerő, vagyis kognitív tevékenység eredménye, ezt a tevékenységet pedig magunk is meghatározhatjuk mind pszichikai megragadásként, mind gondolkodási folyamatként. A megismerés lényege a minket körülvevő világ kategóriákra bontása, vagyis a kategorizáció” (Mikulkas 2009: 40; vö. Gudavičius 2003: 62). A kognitivisták az emberi megismerő tevékenységet kategorizációs folyamatként értelmezik, amelyben a kognitív kategóriák, vagyis a konceptusok a bennünket körülvevő világ természetes, nem pedig mesterséges, jelenségeket osztályozó felosztását reprezentálják (Mikulkas 2009: 42). Természetesen a világ kategorizálása nyelvenként eltérő (bővebben lásd Gudavičius 2003: 62), „ezért az egyes népek világképe is némileg különbözik” (Gudavičius 1992: 3).

KONCEPTUÁLIS METAFORÁK

Már az antikvitás óta nagy figyelmet szentelnek a metaforának. Arisztotelész és más klasszikus nyelvészeti iskolák képviselői a metaforát retorikai alakzatként, a szöveg bizonyos díszítőelemeként kezelték, amely hosszú ideig a nyelvtudomány peremére szorult. Vö. a Nemzetközi szavak szótárába (a továbbiakban: TŽŽ) felvett metafora meghatározást: metãfora (gör. metaphora – „átvitel”) – „a trópusok egyik fajtája (a legismertebbek közé tartozik még a metonímia, a szinekdoché, az irónia, a hiperbola): egymással össze nem függő jelenségek összevetése valamely tulajdonságuk hasonlósága alapján; a metaforában az, amit összehasonlítanak (orcácskák, kezecskék), a kontextusból derül ki, az pedig, amivel összehasonlítják, konkrét képként jelenik meg (rózsácskák, liliomocskák), például:

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 5

virágzik a rózsácska / az én orcámon; / fehér liliomocska / az én kezecskémen; / ragyog a virágocska / az én ujjaimon. (Népköltészet)”. Az ilyen költői metaforák jellemzőinek az egyediség, az újszerűség és a váratlanság számít – mindaz, ami érzelmi-expresszív töltetet teremt (Gudavičius et al. 2014: 15). Valójában a metafora rejtett összehasonlítás, amelyet a megismerés egyik alapvető módjának kell tekintenünk, hiszen sok mindent összehasonlítás révén ismerünk meg (Gudavičius 2000: 87). A kognitív nyelvészet éppen a metaforának ezt a sajátosságát hangsúlyozza: nem a szöveg díszítőelemeként, hanem „a nemzeti mentalitás megismerésének és közvetítésének eszközeként” értékeli (Vaivadaitė-Kaidi 2011: 9).

George Lakoff és Mark Johnson 1980-ban megjelent könyve, a Metaphors We Live By (Metaforák, amelyekkel élünk) jelentősen kibővítette a metafora fogalmát (Gudavičius et al. 2014: 14). A hagyományosan értelmezett metafora csupán nyelvi jelenség, a kognitivisták azonban a konceptuális metaforát gondolkodási stratégiaként, a gondolkodás és a megismerés módjaként fogták fel, amely a nyelvben metaforikus megnyilatkozások révén valósul meg (Gudavičius et al. 2014: 14)³. A kognitív nyelvészet képviselői hangsúlyozzák, hogy a konceptuális metafora minden nyelvhasználó számára érthetővé teszi a kognitív folyamatot, mivel számos fontos fogalom elvont, és a nyelvhasználók tapasztalatában nehezen rögzíthető (például a szerelem), ezért a beszélőknek feltűnőbb fogalmakat (például egy természeti jelenséget) kell igénybe venniük ahhoz, hogy ezeket tudatukban rögzítsék (Lakoff, Johnson 1980: 115, idézi Gudavičius et al. 2014: 14). Következésképpen „a konceptuális metaforák megkönnyítik a kommunikáció folyamatát, mert lehetővé teszik, hogy arról beszéljünk, amit nehezebb felfogni” (Kvašytė, Papaurelytė-Klovienė 2013: 108), vagyis azáltal, hogy az elvont dolgokhoz (például a szerelem érzéséhez) érzékszervekkel felfogható, konkrét tulajdonságokat rendelnek, a nyelvhasználók érthetőbbé teszik ezeket az elvont dolgokat (Gudavičius et al. 2014: 14). A konceptuális metaforák nemcsak a kommunikációt könnyítik meg, hanem feltárják a nép világképét, mentalitását és értékeit is, hiszen „[m]inden nép nyelve érdekes történetet őriz arról, hogy az emberek évszázadokon át hogyan igyekeztek megismerni, megérteni és uralmuk alá vonni az őket körülvevő világot” (Копыленко 1995: 19, idézi Gudavičius 2000: 8)⁴.

³ A metafora olyan megszokott eszköz, amelyet öntudatlanul, mintegy automatikusan, szinte minden erőfeszítés nélkül használunk, és ezt észre sem vesszük (Lakoff, Turner 1989: xi).

⁴ Vö. Edward Sapir híres gondolatával: „Language [is] a symbolic guide to culture. Vocabulary is a very sensitive index of the culture of a people” (Wierzbicka 1997). „[A nyelv a nép kultúrájának kulcsa. Éppen a szókészlet legmozgékonyabb rétegében mutatkozik meg a nép állandó változása” – a szerző ford.]

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 6

A „szerelem” KONCEPTUSÁNAK ÉS SZINONIMÁINAK ELEMZÉSE A LITVÁN NYELVI VILÁGKÉPBEN

Az LKŽ_e a meilė szó öt jelentését sorolja fel, amelyek közül a jelen kutatás szempontjából a következők fontosak: 1. „valakihez fűződő ragaszkodás és odaadás érzése”; 2. „a másik nemhez tartozó személy iránti erős vonzalom érzése”. A DŽ7 e szó négy jelentését határozza meg; az első kettő megegyezik az LKŽe-ben található meghatározásokkal: 1. „a ragaszkodás és odaadás érzése”; 2. „a másik nemhez tartozó személy iránti erős vonzalom érzése”. Az LKŽ_e és a DŽ⁷ meghatározásaiból kitűnik, hogy a szerelem érzésének jellemzésekor három lexéma a legfontosabb: ragaszkodás, odaadás és (erős) vonzalom.

A kutatás során a DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiből 62, a MEILĖ konceptus használatát példázó adatot gyűjtöttek össze (a szépirodalmi részben 1682, a publicisztikai részben pedig 1044, egyes számú nominativusi alakban előforduló meilė használati esetet tekintettek át). Az összegyűjtött empirikus anyag azt mutatta, hogy a legproduktívabb forrástartomány az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (29%). A TERMÉSZET forrástartományának elemzése három domináns konceptuális metaforát tesz lehetővé: A SZERELEM JELENSÉG (TŰZ) (12,9%), A SZERELEM ÉGITEST (NAP) (6,5%) és A SZERELEM VÍZ (4,8%). A DLKT példáiból kitűnik, hogy a szerelmet a tűzhöz és a vízhez, a világegyetem legfontosabb, szakrális zónákat alkotó elemeihez hasonlítják (Čepienė 2014: 57, 58). AZ A SZERELEM TŰZ konceptuális metaforát a nem táplált szerelem fejlődésének főbb szakaszait átfogó használati példák képviselik:

(1) <...> és a keblemben fellobbant⁵ a szerelem [S. T. Kondrotas. Meilė pagal Juozapą; 2004];

(2) Akkor minden elcsendesedett, és az ő szerelme még jobban lángra lobbant⁶ [I. Buivydaitė. Telefoninis romanas; 2001];

(3) <...> minden véget ért, minden elmúlt, csak a szerelem parázslik⁷ még a szív legmélyebb zugában [L. Gutauskas. Sapnų teologija; 2006];

(4) Gailė érezte, hogyan huny ki⁸ a szerelme Karmin iránt [R. Kundrotas, A. Lyva. Oro pilis; 2002].

⁵ Az LKŽ_e žiebti: 1. „tüzet rakni, fényt gyújtani”. ⁶ Az LKŽ_e suliepsnoti: 4. „átv. kialakulva, fellángolva hevesen, élénken zajlik”. ⁷ Az LKŽ_e rusenti: 1. „lassan ég, parázslik”. ⁸ Az LKŽ_e blėsti: 1. „kialszik, csökken a tűz, hamuvá húzódik vissza (parázsról)”; 2. „átv. gyengül, elhalványul”.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 7

A SZERELEM VÍZ koncepcionális metafora egy példája azt mutatja, hogy a litván nyelvi világképben a szerelem ereje a világ egyik alapvető őseleméhez, a vízhez hasonlítható, amely „átjárja és összeköti a világ szerkezetének fő rétegeit (az eget, a földet és az alvilágot), kijelöli a világ kezdetét és végét (a világ keletkezését az őstenger fenekéből és elmerülését az özönvíz mélységeiben), valamint kíséri az emberi élet meghatározó pillanatait (a víz a keresztelési, házassági, temetési és egyéb szokásokban)” (Būgienė 1999: 13), például:

(5) A szerelem úgy ragadta el Evitát, mint a kilencedik hullám⁹ [J. Ivanauskaitė Sapnų nublokšti; 2000].

Drauge su kitais gamtos objektais lietuviai garbino vandens telkinius (Būgienė 1999: 17), manė, kad tik tyras ir tekantis šaltinių bei upių vanduo teigiamai veikia žmogų (Būgienė 1999: 58). DLKT randami du konceptualiąją metaforą MEILĖ YRA VANDUO (UPĖ) reprezentuojantys vartosenos pavyzdžiai:

(6) Megértette, hogy az ő szerelme sem csordul¹⁰ túl a partokon [Z. Čepaitė. Moters istorija; 2003];

(7) – Nem – tiltakozik –, a szerelem nem apad el¹¹, az igazi szerelem nem merülhet ki [A. Markevičius. Žaliakė gyvatė; 1996].

Tekantis vanduo lietuvių tikėjimuose sietas su saule (Būgienė 1999: 65), manyta, kad abu objektus jungia apvali forma (pvz., vandens telkinio), blizgesys, spindesys ir judėjimas, nusakomas bendru abiem objektams žodžiu tekėti (Būgienė 1999: 64). Be to, lietuviai saulę garbino, kartais laikė net dievybe, į kurią buvo nevalia rodyti pirštu ir nuodėmių sutepam žiūrėti nepridengta akimi į ją (Razauskas 2012: 16, 18). Per konceptualiosios metaforos MEILĖ YRA SAULĖ vartosenos pavyzdžius atskleidžiama, kad meilės, įprasminančios žmogaus būtį, nenuslėpsi:

(8) A szerelem bizony sugárzik [Artuma; 2003];

(9) A szerelem a világ egyetlen napja, amely életet ad [XXI amžius; 1997].

⁹ A cikk szerzőjének elsőként eszébe jutó asszociáció a híres tengerfestő, Ivan Aivazovszkij (Иван Константинович Айвазовский) A kilencedik hullám című festménye.¹⁰ LKŽe lieti: 4. „refl. bőségesen folyni; áramlatként úszni”; 5. „refl. túlfolyni, kilépni a medréből”.¹¹ LKŽe išsekti: 1. „apadni, kiszáradni”; 3. „átv. a végéhez érni, kimerülni”.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 8

A DLKT-ben rögzített SZERELEM TŰZ, SZERELEM NAP és SZERELEM VÍZ koncepcionális metaforák azt mutatják, hogy a litván világképben a szerelem tiszta érzés, mivel a balti hitek szakrális elemeihez – a tűzhöz, a naphoz és a vízhez – hasonlítják.

A természeti jelenségek forrástartományában további három egyedi koncepcionális metafora különíthető el: SZERELEM LEVEGŐ, SZERELEM SZÉL és SZERELEM SZÍN (4,8%), amelyekkel a szerelem fejlődési szakaszait – kezdetét és végét – jellemzik, például:

(10) Az ő szerelme nem gyengült meg, és nem hűlt ki [Artuma; 2003];

(11) Érzem, hogy az ő szerelme mintha meleg széllökésekként érkezne valahonnan a mélyből [J. Ivanauskaitė. Pakalnučių metai; 2003];

(12) Az idő múlásával azonban a szerelem kifakul, mint egy régi festmény színei [N. Pečiūra. Vilniaus kiberpoema; 2004].

A fémek természeti forrástartományát a SZERELEM VAS koncepcionális metafora tárja fel:

(13) Vagyis ezúttal beigazolódott a mondás, hogy a régi szerelem nem rozsdásodik¹² [A. Tamaliūnas. Kriminalinės istorijos 1; 1995];

(14) – A régi szerelem nem rozsdásodik [P. Treinys. Aktorė; 2001].

E példákból látható, hogy a litván nyelvi világképben elterjedt az a meggyőződés, hogy a sok évvel korábban született meleg érzéseket lehetetlen elfelejteni. Ezt a nézetet a litván néphagyomány kutatása is alátámasztja: arra utal, hogy a szerelmet mindig is állandó, mély és ki nem hunyó érzésnek tekintették (Mačianskas 1972: 50).

Produktivitás szempontjából a harmadik forrástartomány az ÉLETTELEN VILÁG (TÁRGYAK) (19,4%). A SZERELEM TÁRGYAK koncepcionális metafora használatának példái azt mutatják, hogy a szerelem törékeny érzés, amely sok erőfeszítést és odaadást kíván a szerelmesektől. A dédelgetés nélkül hagyott szerelmet törött, összetört tárgyakhoz hasonlítják, amelyekből értéktelen szilánkok és cserepek halmaza marad, például:

¹² LKŽₑ rūdyti: 1. „rozsdásodni”; 5. „átv. lassanként pusztulni, elenyészni”.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 9

(15) – Ha összetört a szerelem, és mi van akkor, ha soha nem is volt? – kérdezed kuncogva [B. Jonuškaitė. Didžioji sala, II. rész; 1999];

(16) Akkor az én szerelmem összetört volna, ahogy összetörik a kézből elejtett tányér [A. Markevičius. Žaliakė gyvatė; 1996].

A természet forrástartományában a szerelem szakrális jellege hangsúlyozódik, a tárgyak tartományában viszont inkább leértékelik a szerelmet, tárgyiasítva azt, és nemkívánatos, sőt erőszakosan, kényszerrel ránk tukmált anyagi dolgokhoz hasonlítva:

(17) A szerelmet ma ránk tukmálják¹³ erőszakkal [bernardinai.lt; 2006 02 17].

A tárgyak forrástartományában elszórtan találhatók olyan példák, amelyek a SZERELEM ÉTEL, illetve a SZERELEM KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ koncepcionális metaforákat reprezentálják (1,6%):

(18) <...> egyszerűen mámorító¹⁴ szerelem fokozatosan elcsitul, erősítették meg a kutatási adatok [Verslo žinios; 2005 11 14];

(19) A szerelem áttöri a magány burkát [I. Kanišauskaitė, N. Servinikaitė, S. Žukas. Literatūros vadovėlis 9 klasei; 2006].

A 18. használati példában felismerhető az alkoholos italok motívuma, amelyektől (akárcsak a szerelemtől) megszédül az ember, elködösül a feje, a 19.-ben pedig a jégtörő motívuma. A szívben születő meleg érzések olyan hatalmasak (akárcsak a jeget törő hajó), hogy az ember tehetetlenné válik velük szemben. Igaz, a 19. mondatban nemcsak a jégtörő, hanem az eszköz motívuma is felfedezhető – egy vékony burok áttöréséhez egy egyszerű szerszám is elegendő lenne, mindazonáltal az elsődleges asszociáció, a jégtörő nem vethető el, mert az erős érzelmekről szóló szövegekben megmutatkozik a hiperbolizálásra való hajlam.

A SZERELEM NÖVÉNYEK koncepcionális metafora elszórt példáin keresztül (4,8%) azt mutatják be, hogy a szerelem olyan, mint egy törékeny növény, amelynek fejlődéséhez és virágzásához különleges körülményekre van szüksége, a gondozás nélkül hagyott meleg érzések pedig úgy tűnnek el, ahogyan az elhanyagolt növények elhervadnak:

¹³ Vö. a litván nyelv új szavainak adatbázisában (a továbbiakban: ND) rögzített új szóval: brukalas: 1. „nem kívánt (általában) elektronikus levél, levélszemét”; 2. „valami, amit erőszakosan, kényszerrel tukmálnak”.

¹⁴ LKŽe apsvaigti: 1. „szédülést, kábultságot érezni; megrészegedni, lerészegedni”.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 10

(20) A kivirágzott szerelem olyan, mint egy mindenható [Artuma; 2003];

(21) – Vajon a mi szerelmünk is elhervad, mint a virág, és elrothad, mint ezek az elfeledett paloták? [R. Kundrotas, A. Lyva. Légvár; 2002].

Az élettelen világból származó tárgyak és növények forrástartományát reprezentáló használati példákból kitűnik, hogy a szerelem irányíthatatlan érzés, amely sok erőfeszítést és odaadást követel a szerelmesektől.

Produktivitás szerint a második forrástartomány az EMBER MINT FIZIKAI LÉNY (27,4%). A használati példák bőségesen szemléltetik a SZERELEM CSELEKVÉS metaforát:

(22) <...> a szerelem akarunk ellenére utolért bennünket [P. Treinys. Anupras színész szerelme; 2000];

(23) <...> Anupras boldogságában arra is ráébredt, hogy az igazi szerelem belépett az életébe, és örökre ott marad [P. Treinys. Anupras színész szerelme; 2000];

(24) Az ő szerelme elhengeríti a követ, amely fogva tart minket a sírban [bernardinai.lt; 2007 04 08].

A litván nyelv világképében a szerelem nem passzív szemlélője az eseményeknek, hanem aktívan alakítja a cselekmény menetét.

A DLKT-ben feleannyi használati példa található, amely az EMBER MINT PSZICHIKAI LÉNY forrástartományt reprezentálja (12,9%):

(25) A szerelem arra vágyik, hogy egyedül Ő birtokolja őket, és legyen <...> [Artuma; 2002];

(26) Nem, nem fogom azt mondani, hogy a szerelem csak a legjobbat kívánja, mert <...> [A. Zurba. Upokšnis: diákalkotók almanachja; 2003];

(27) A szerelem azonban mindig hisz a csodában [bernardinai.lt; 2007 04 08];

(28) <...> még azelőtt észreveszi fiát, hogy az közel érne, mert a szerelem nem ismer távolságot [bernardinai.lt; 2007 09 16].

Ezek a DLKT-példák azt mutatják, hogy a megszemélyesített szerelem tiszta és odaadó.

Az EMBER MINT TÁRSAS LÉNY forrástartományhoz mindössze néhány használati példa tartozik (4,8%); ezek közül érdemes részletesebben tárgyalni azokat a példákat, amelyek a SZERELEM HÁBORÚ és a SZERELEM VALLÁS konceptuális metaforákat szemléltetik:

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 11

(29) Egyszer azt mondta: a szerelem olyan, mint a kard¹⁵, ha nem fényesíted rendszeresen, rozsdásodni kezd [A. Markevičius. Žaliakalė gyvatė; 1996];

(30) Láttam, amint a szerelem leszáll¹⁶ Magdolna mellé [XXI amžius; 1997].

A 29. példában a szerelmet egy vasból készült hadi eszközhöz, a kardhoz hasonlítva azt kívánják hangsúlyozni, hogy az ápolatlan szerelem értéktelenné válik, akár a rozsdás kard, a 30. használati példában pedig felsejlik egy, a szerelem tisztaságát hangsúlyozó angyal motívuma.

A SZERELEM konceptusának a litván nyelv világképében való összegzéseként megállapítható, hogy a DLKT-ben a pozitív érzelmi konnotációjú fogalmi metaforák vannak túlsúlyban, amelyek azt mutatják, hogy a szerelem a litván nyelv világképében tiszta, erős, megfékezhetetlen érzés, amely sok szerelmes erőfeszítését és odaadását igényli.

A DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiből 17 szépirodalmi és 72 publicisztikai használati példát tekintettek át, amelyekben a SZERELEMBE ESÉS konceptus szerepel, és mindössze egy, a természeti jelenségek forrástartományához tartozó fogalmi metaforát találtak: A SZERELEMBE ESÉS TŰZ:

(31) De amikor kihuny a szerelem, beköszönt a mindennapok valósága, és a nő észreveszi, hogy <...> [Artuma; 2002].

A DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiből mindössze 3, a KÖTŐDÉS konceptusra vonatkozó használati példát gyűjtöttek össze (40 szépirodalmi és 130 publicisztikai előfordulást tekintettek át), amelyek a KÖTŐDÉS VÍZ, A KÖTŐDÉS TEST és A KÖTŐDÉS CSELEKVÉS fogalmi metaforákat reprezentálják:

(32) <...> éppen ebben a borús hónapban és éppen ezen a napon az én Kötődésem kiáradt ebbe a Nyíltszívű levélbe, amelyet neked írok! [V. Beitnaras. Mongoliškos glamones; 1995];

(33) Fokozatosan növekedett bennem a kötődés a szülőföldem iránt [J. Kačinskas. Gyvenimas ir muzikinė veikla; 1997];

¹⁵ Noha a kognitivisták véleménye szerint a metafora és a hasonlat nem ugyanaz, a tanulmányba mégis bekerült néhány hasonlat, mivel „a névszói metaforák hasonlatokká fogalmazhatók át – olyan figuratív (átvitt jelentésű – S. V.) X olyan, mint Y formájú hasonlatokká, amelyek nyelvtanilag azonosak a szó szerinti nyelvi állításokkal. Így egyaránt mondhatjuk, hogy Az idő folyó, illetve azt is, hogy Az idő olyan, mint a folyó” (Gentner, Bowdle 2008: 119, idézi Vasiliauskas 2014: 24–25).

¹⁶ LKŽ_e nuleisti: 5. „refl. magasról a földhöz vagy valami alacsonyan fekvő dologhoz közeledni“.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 12

(34) A ragaszkodás különböző irányokba tépte [J. Ivanauskaitė. Sapnų nublokšti; 2000].

A 33. példát érdemes alaposabban megvizsgálni, mivel kétféleképpen is értelmezhető. Bár növekedni a növények is képesek, mégis úgy döntöttünk, hogy ezt a példát nem a NÖVÉNYEK, hanem az EMBER MINT FIZIKAI LÉNY forrástartományába soroljuk, mivel a bennem névmás az anyaméhre utal, ezért összefüggésbe hozható a női szervezetben a terhesség alatt végbemenő fiziológiai változásokkal.

Az DLKT korpuszban a PAMILIMAS konceptusnak mindössze egy előfordulása szerepel, igaz, szó szerinti értelemben, a SUSIŽAVĖJIMAS konceptushoz pedig 5 használati példát választottunk ki (76 szépirodalmi és 129 publicisztikai előfordulást tekintettünk át). Az egyetlen megtalált forrástartomány az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET). A RAJONGÁS ÉGI TESTEK metaforát a következő példák szemléltetik:

(35) Csak Aurimas szemében csillogott rajongás, Augustinaséban pedig vad düh. [P. Treinys. Aktorė; 2001];

(36) <...> tačiau su niekuo nepalyginamas jo susižavėjimas neilgai abu šildė [M. Sluckis. Gražuolės sugrįžimas; 1998].

A 35. példában csillag-, a 36.-ban pedig napmotívumot vélhetünk felfedezni, bár nemcsak az égitest, a nap melegíthet, hanem például egy kályha is.

A RAJONGÁS VÍZ metaforát szintén két példa képviseli:

(37) Úgy tűnik, a repülő szerkezetek iránti rajongás nem csillapodott [Menotyra; 2003];

(38) <...> a valóság más lesz, mint az elképzelt, és a rajongás elpárolog, a kommunikáció pedig megszakad [bernardinai.lt; 2008 10 21].

A 38. példa többféleképpen is értelmezhető: nemcsak a víz párologhat, hanem a forró étel vagy a föld is, az étel és a föld azonban nem párologhat el teljesen.

A természeti jelenségek forrástartományában a RAJONGÁS TŰZ metaforát különíthetjük el:

(39) Ám az irántuk érzett első heves rajongás hamar kialszik [Šiaurės Atėnai; 1996].

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 13

Összefoglalva, a fogalom néhány példával illusztrált szinonimáit (a szerelmet, a kötődést és a rajongást) tekintve elmondható, hogy a SZERELEM fogalom és szinonimái metaforizációs tendenciái hasonlóak. A természeti jelenségek forrástartományából a SZERELEMBE ESÉS, RAJONGÁS TŰZ, valamint a KÖTŐDÉS, RAJONGÁS VÍZ konceptuális metaforák dominálnak.

A DLKT bővelkedik a SZERELEM fogalom szinonimájának szenvedély használatára vonatkozó példákban. A DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiből 37 példát gyűjtöttek a SZENVEDÉLY fogalom használatára (465 szépirodalmi és 342 publicisztikai előfordulást tekintettek át). Az LKŽₑ a szenvedélyt így határozza meg: 1. „erős vonzódás valami iránt, vágy, szenvedély”. Vö. DŽ₇: 1. „erős vonzódás, vágy”. A Szenvedély meghatározásában a legfontosabb lexéma az (erős) vonzalom, vágy, vagyis a szenvedélyt erős, forró szerelemként (SŽ) lehet jellemezni, amelynek – a szerelem meghatározásában foglaltakkal ellentétben – nem lényeges elemei az olyan vonások, mint a kötődés és az odaadás.

A legproduktívabb forrástartomány az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (40,5%). A természeti jelenségek forrástartományán belül kiemelhetők az egy-egy használati példával illusztrált konceptuális metaforák: A SZENVEDÉLY SZÉL (2,7%), A SZENVEDÉLY LEVEGŐ (5,4%) és A SZENVEDÉLY SZÍN (2,7%):

(40) <...> azok a kockajátékról szóló szavak egyszerűen szenvedélyt árasztanak¹⁷ szenvedély [Ji; 1996];

(41) <...> ir laiko mėsmalė mus išskyrė, net ne atšalus¹⁸ mūsų aistra [L. Gutauskas. Laiškai iš Viešvilės; 2000];

(42) Nusiraminkit, Ir tu, blyški¹⁹ aistra, Ateik, ateik, nusivalyk savo širdį [J. Ivanauskaitė. Tibeto mandala; 2004].

A természetjelenségek forrástartományához tartozó, különösen produktív fogalmi metafora a SZENVEDÉLY TŰZ (24,9 százalék):

(43) Ši tiesiog liepsnojo²⁰ aistra. Viskas, rodės, įvyko vienu akies mirksniu [R. Lonskis. Kelias į niekur; 1999];

¹⁷ LKŽₑ fújdogál: „lassan fújni; illatot árasztani”.

¹⁸ LKŽₑ lehűl: 1. „hidegebbé válik, lehűl (az időjárásról)”.

¹⁹ LKŽₑ halvány: „elsápadt, kifakult, világos árnyalatú”.

²⁰ LKŽₑ lángol: 1. „lánggal ég“; 2. „átv. valamilyen erős érzés keríti hatalmába“.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 14

(44) <...> bármelyik pillanatban fellobbanhat²¹ a szenvedély [Cosmopolitan; 2004];

(45) Pusztító, elemésztő, mindent hamuvá változtató szenvedély [Nemunas; 2004].

Bár az ókorban a litvánok Gabija tűzistennőt tisztelték, imákkal fordultak hozzá, hogy jólétet kérjenek otthonaik számára (és megóvják azokat a tűzvésztől), valamint bőséges termést, és a balták Gabijának köszönték meg a meleget, sőt fekhelyet is készítettek neki (Zavjalova 1998: 6), a SZENVEDÉLY fogalmának e használati példáiból mégis az látszik, hogy a szent tűz jelentése már eltűnt; ellenkezőleg, a pusztítás elvével azonosítják. A SZENVEDÉLY TŰZ metaforán keresztül a szenvedély negatív érzelmi értékelése tárul fel. Azt mutatja be, hogy a szenvedély hirtelen lobban fel, mint a tűz, ám az erős, forró szerelem hatása alatt álló ember kellemetlenséget él át, például:

(46) Nevettem magamon, éjszakánként eleven szenvedéllyel perzseltem²² Vytenist [N. Kepenienė. Ketten a magányban; 2000].

A DLKT-ben elszórtan találhatók olyan használati példák, amelyek a SZENVEDÉLY NAP és a SZENVEDÉLY VÍZ konceptuális metaforákat reprezentálják (2,7%, illetve 8,1%); vagyis a szenvedélyt (akárcsak a szerelmet) a balti hiedelmek szent elemeihez – a tűzhöz, a naphoz és a vízhez – hasonlítják, ám itt nehéz felismerni a szakrális jelentés fennmaradását:

(47) Az arcon felragyog²³ a szenvedély: egyik szenvedély váratlanul találkozik a másikkal [Baltos lankos; 1996];

(48) Talán komikusan hangzik, de amikor elönti²⁴ az embert a szenvedély, minden technika és a Káma Szútra pózai <...> [Cosmopolitan; 2004].

Rendkívül kevéssé produktív forrástartomány az ÉLETTELEN VILÁG (TÁRGYAK) (10,8%), ám a SZENVEDÉLY TÁRGY és a SZENVEDÉLY ÉTEL konceptuális metaforákat feltáró elszórt használati példákból is a szenvedély negatív érzelmi értékelése látszik:

(49) A testét ismét bizsergeti a szenvedély, az arcát elönti a forróság [V. Blažytė. Keresések; 2007];

²¹ LKŽė plykstelėti: 1. „hirtelen meggyulladni, lángra kapni”; 2. „felvillanni, felragyogni”. Egyébként nemcsak a tűz lobbanhat fel, hanem a villám is.

²² LKŽė svilinti: 1. „égetni, pörkölni”; 3. „nagyon melegíteni, a felületet hevíteni, sütni”; 6. „átv. kellemetlen közérzetet okozni”.

²³ LKŽė nušvisti: 3. „fényleni, ragyogni, felragyogni kezd”.

²⁴ LKŽė užplūsti: 1. „intr. megemelkedni, kiáradni”; 2. „intr. elárasztva, víz alá kerülve lenni”; 3. „tr., intr. elárasztani, elönteni, vízzel borítani”.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 15

(50) A kéjvágytól elnehezülve, szenvedélytől szökellve a tenor a buja tunyaság zuhatagjain csörgedezett [P. Andriušis. A tó túlsó partján; 1997].

A 49. példában a szúró, döfő, éles tárgy, például a tű motívuma fedezhető fel; ez azt jelenti, hogy azt kívánják bemutatni, hogy a szenvedély által elragadott embert kellemetlen érzetek gyötrik.

Bár az állatok forrástartományt mindössze a SZENVEDÉLY VADÁLLATOK metaforához tartozó három nyelvhasználati példa képviseli (8,1%), a kevés adatból is kitűnik a szenvedély negatív érzelmi értékelése:

(51) Ott minden bűzlött a szétmarcangoló szenvedélytől, a holt vágyaktól <...> [J. Ivanauskaitė. Placebas; 2003];

(52) Alsó ajka kissé előrebiggyed, de amikor rátör a szenvedély, ki figyel oda azokra az ajkakra?! [V. Rožukas. Szeretlek, szeretlek, szeretlek; 1998];

(53) <...> bár mennydörgés dübörög a szívében, és a szenvedély vagy a gyűlölet szaggatja a mellkasát és a medencéjét [G. Aleksa. Ádám testvérei és asszonyai; 2001].

A szenvedély összevethető az elhullott és bűzlő vadállatokkal vagy a veszélyes vadon élő állatokkal, amelyekkel találkozva az ember kellemetlen érzeteket tapasztalhat, megsérülhet, vagy akár el is pusztulhat. Az 51. példában a szenvedély teljes leértékelése és megvetése a cél, míg a többi példában, amelyekben a vadállatok motívuma fedezhető fel (hiszen kutya vagy macska is megtámadhat és megkarmolhat), e heves, forró érzésnek a szerelmesre gyakorolt negatív hatását kívánják hangsúlyozni.

Produktivitás szerint a második forrástartomány az EMBER MINT FIZIKAI LÉNY (43,8%). Az ehhez a tartományhoz tartozó metaforák produktivitás szerinti sorrendje: A SZENVEDÉLY CSELEKVÉS (28,1%), A SZENVEDÉLY TEST (9,4%), valamint az egyedi A SZENVEDÉLY BETEGSÉG és A SZENVEDÉLY FOGYATÉKOSSÁG metaforák (2,7%). A legproduktívabb fogalmi metaforából, az A SZENVEDÉLY CSELEKVÉS metaforából látható, hogy a szenvedély (a szerelemhez hasonlóan) aktív tényezője a cselekvés folyamatának, ám a szenvedélyre jellemző a mindent elpusztító jelleg, például:

(54) <...> ha ez csupán rövid szerelmi kaland, a szenvedélynek nem kellene pusztítania [J. Ivanauskaitė. Az álmok sodrában; 2000];

(55) <...> a szenvedély és a harag felborítja az egyensúlyt, amelyre vágyakozol [J. Ivanauskaitė. Az álmok sodrában; 2000];

(56) Attól sem félnék, hogy a szenvedély lángjaiban égjek el. – Ez a szenvedély a vesztedet okozza. Hát ez szerelem? [N. Raižytė. Nők és csigák; 2003].

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 16

Összefoglalva a szerelem szinonimájaként használt szenvedély példáit, elmondható, hogy a SZERELEM fogalmának és szinonimájának metaforizációs tendenciái hasonlóak. A természeti jelenségek forrástartományából a SZERELEM, SZENVEDÉLY TŰZ metafora, az ember mint fizikai lény forrástartományából pedig a SZERELEM, SZENVEDÉLY CSELEKVÉS metafora dominál. A SZERELEM és a SZENVEDÉLY fogalmának érzelmi értékelése azonban teljesen eltérő. A szerelmet a litván nyelv világképében tiszta, erős és örök érzésként értékelik, amely a balti hiedelmek szakrális elemeihez kapcsolódik, míg a szenvedélyt erős, ám átmeneti érzésként írják le, amelyre pusztító jelleg jellemző. Feltételezhető, hogy a litvánok számára érték a szerelem, és nem a szenvedély.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A kutatás adatainak terjedelme nem tesz lehetővé átfogó általánosításokat, a szűkös empirikus anyagban azonban bizonyos kirajzolódó tendenciák is felismerhetők – a SZERELEM fogalmának és szinonimáinak (a szerelembe esésnek, a megszeretésnek, a kötődésnek, a szenvedélynek és a rajongásnak) metaforizációs tendenciái a litván nyelv világképének egyetlen töredékében, az DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiben. A szűkös empirikus anyag is feltárja a litvánok főbb (érzelmekkel kapcsolatos) értékrendbeli beállítódásait.

2. A SZERELEM fogalmának legproduktívabb forrástartománya az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (29%). A SZERELEM TŰZ (12,9%), a SZERELEM NAP (6,5%) és a SZERELEM VÍZ (4,8%) konceptuális metaforák azt mutatják, hogy a litván nyelv világképében a szerelem tiszta érzés, mivel a balti hiedelmek szakrális elemeihez – a tűzhöz, a naphoz és a vízhez – hasonlítják.

3. Produktivitás szerint a második forrástartomány az EMBER MINT FIZIKAI LÉNY (27,4%). A SZERELEM CSELEKVÉS konceptuális metafora révén megmutatkozik, hogy a litván nyelv világképében a szerelem nem passzív szemlélője az eseményeknek, hanem aktívan alakítja a cselekvés menetét.

4. Az ÉLETTELEN VILÁG TÁRGYAI (19,4%) és a NÖVÉNYEK (4,8%) forrástartományát képviselő használati példákból látható, hogy a szerelem fékezhetetlen érzés, amely sok erőfeszítést és odaadást kíván a szerelmesektől.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 17

5. A SZERELEM fogalmának és szinonimáinak (a szerelembe esésnek, a kötődésnek és a rajongásnak) metaforizációs tendenciái hasonlóak. A TERMÉSZETI JELENSÉGEK forrástartományából az ELSZERELMESEDÉS, RAJONGÁS TŰZ, valamint a KÖTŐDÉS, RAJONGÁS VÍZ konceptuális metafora dominál.

6. A SZENVEDÉLY fogalmának legproduktívabb forrástartománya az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (40,5%). A fő konceptuális metaforák – a SZENVEDÉLY TŰZ (24,9%), a SZENVEDÉLY NAP (2,7%) és a SZENVEDÉLY VÍZ (8,1%) – azt mutatják, hogy a szenvedélyt (akárcsak a szerelmet) a balti hiedelmek szakrális elemeihez – a tűzhöz, a naphoz és a vízhez – hasonlítják, de a szakrális jelentés eltűnt, és a szenvedélyt pusztító jelleggel azonosítják.

7. A SZENVEDÉLY TÁRGY, a SZENVEDÉLY ÉTEL, a SZENVEDÉLY VADÁLLATOK és a SZENVEDÉLY CSELEKVÉS konceptuális metaforákat megjelenítő használati példákból látható, hogy a litván nyelv világképében a szenvedély érzelmi értékelése többnyire negatív.

8. A SZERELEM fogalmának és szinonimájának, a szenvedélynek a metaforizációs tendenciái hasonlóak. A TERMÉSZETI JELENSÉGEK forrástartományából a SZERELEM, SZENVEDÉLY TŰZ konceptuális metafora dominál, az EMBER MINT FIZIKAI LÉNY forrástartományából pedig a SZERELEM, SZENVEDÉLY CSELEKVÉS konceptuális metafora. A szerelmet a litván nyelv világképében tiszta, erős és örök érzésként értékelik, amely a balti hiedelmek szakrális elemeihez kapcsolódik, míg a szenvedélyt erős, ám átmeneti érzésként írják le, amelyre pusztító jelleg jellemző. Ez arra enged következtetni, hogy a litvánok számára érték a szerelem, nem pedig a szenvedély.

ŠALTINIAI

DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ [žiūrėta 2018 m. birželio–liepos mėn.].

DŽ₇ 2017 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [žiūrėta 2018 m. birželio–liepos mėn.].

LKŽ_e 2017 – Lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt [žiūrėta 2018 m. birželio–liepos mėn.].

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 18

ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.] Sudarytoja R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujažodžiai.lki.lt [žiūrėta 2018 m. birželio mėn.].

SŽ 2015 – Sinonimų žodynas. A. Lyberis. Antrasis pataisytas leidimas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/sinonimu [žiūrėta 2018 m. birželio mėn.].

TŽŽ 2007 – Tarptautinių žodžių žodynas. Sud. V. Vaitkevičiūtė. Ketvirtasis pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Žodynas.

LITERATŪRA

Aliūkaitė D., Sideravičiūtė-Mickienė I. 2006: Gėrio ir grožio konceptai lietuvių kalbinėje sąmonėje. – Liaudies kultūra 111, 16–22.

Aliūkaitė D., Šorochova I. 2006: Konceptas žemė antologijoje „Žemė“: egzilio žodžio patirtys. – Filologija 11, 4–7.

Būgienė L. 1999: Mitinis vandens įprasminimas lietuvių sakmėse, padavimuose ir tikėjimuose. – Tautosakos darbai XI (XVIII), 13–85.

Cibulskienė J. 2005: Konceptualioji kelio metafora lietuvių rinkimų diskurse. – Kalbotyra LIV (1), 51–64.

Čepienė I. 2014: Kai kurie mitinės pasaulėkūros aspektai lietuvių tradicinėje kultūroje. – Geografija ir edukacija 2, 56–65. Prieiga internete: http://www.ge.leu.lt/index.php/GE/article/view/20/17.

Dirvenas R. 2009: Kognityvinė lingvistika. – Kalba ir žmonės, 11–38.

Gavelin E. 2015: Conceptual metaphors: a diachronic study of LOVE metaphors in Mariah Carey's song lyrics. Umea: Umea University. Prieiga internete: http://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:902296/FULLTEXT01.pdf.

Gudavičius A. 1992: Kalbos tautiškumas. – Gimtoji kalba 6, 1–5.

Gudavičius A. 2000: Etnolingvistika, Šiauliai: Šiaulių universitetas.

Gudavičius A. 2003: Žodžio reikšmės definicijos tautinis aspektas. – Leksikografijos ir leksikologijos problemos, 61–69.

Gudavičius A. 2006: Gretinamosios semantikos kognityvinis aspektas. – Acta humanitarica universitatis Saulensis 1, 41–48.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 19

Gudavičius A. 2007: Gretinamoji semantika. Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

Gudavičius A. 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res humanitariae 10, 108–119.

Gudavičius et al. 2014 – Būdvytė-Gudienė A., Gudavičius A., Jurgaitis N., Papaurelėytė-Klovienė S., Toleikienė R., 2014: Konceptualiosios metaforos viešajame diskurse. Konceptualiųjų metaforų žodynas, Šiauliai: Šiaulių universitetas.

Harpela J. 2015: Love, Kylie or Metaphors of Love in the Lyrics of Kylie Minogue, Oulu: University of Oulu. Prieiga internete: http://jultika.oulu.fi/files/nbnfioulu-201506051789.pdf.

Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Kvašytė R., Papaurelėytė S. 2013: Kai kurie koncepto liga bruožai Lietuvos viešajame diskurse. – Filologija 18, 107–117.

Lakoff G., Turner M. 1989: More than Cool Reason. A Field Guide to Poetic Metaphor, Chicago: The University Of Chicago Press.

Lv Z., Zhang Y. 2012: Universality and Variation of Conceptual Metaphor of Love in Chinese and English. – Theory and Practice in Language Studies 2(2), 355–359. Prieiga internete: https://pdfs.semanticscholar.org/5b0f/acb6cd85facc3d4751a0a75a8ece1bff0741.pdf.

Mači persons

Mači an skas F. 1972: Grožis ir moralė tautosakoje. – Problemos 9, 45–51. Prieiga internete: http://www.zurnalai.vu.lt/problemos/article/view/5852/3883.

Maumevičienė D. 2010: Prototipų teorija ir semantika. – Kalbų aktualijos, 11–18.

Mik uls kas R. 2009: Kognityvinė lingvistika ir leksikografijos problemos. – Kalba ir žmonės, 39–80.

Raz auskas D. 2012: Iš baltų mitinio vaizdyno juodraščių: Saulė. – Liaudies kultūra 3, 16–41.

Ruškys A. 2011: Konceptas žemė lietuvių frazeologijoje. – Res humanitariae 10, 120–140.

Rutkovska K., Smetona M., Smetonienė I. 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba.

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 20

V a i v a d a i t ė - K a i d i E. 2011: Rojaus konceptualiosios metaforos Sigito Gedos Korano vertime. – Lietuvių kalba 5, 1–11. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/viewFile/36/88.

V a s i l i a u s k a s S. 2014: Konceptualiosios metaforos Leonido Donskio publicistikoje. Magistro darbas, Vilnius: Lietuvos edukologijos universitetas.

W i e r z b i c k a A. 1997: Understanding Cultures through Their Key Words: English, Russian, Polish, German, and Japenese. Oxford: Oxford University Press.

Z a v j a l o v a M. 1998: Ugnies įvaizdis lietuvių ir rusų užkalbėjimuose. – Liaudies kultūra 58, 6–12.

К и р е н к о Е. В. 2013: Концептуальная метафора ЛЮБОВЬ – БОЛЕЗНЬ в украинской, английской и французской фольклорно-магических картинах мира. – Лингвистика XXI века: сб. науч. ст.: к 65-летнему юбилею проф. В. А. Масловой. Серия Концептуальный и лингвальный миры. Вып. 3, 286–291. Prieiga internete: http://dspace.luguniv.edu.ua/jspui/bitstream/123456789/1079/1/Kirienko_21.pdf.

Įteikta 2018 07 14

Priimta 2018 11 12

THE CONCEPT OF LOVE AND ITS SYNONYMS IN THE WORLD-VIEW OF THE LITHUANIAN LANGUAGE

S u m m a r y

The subject of this article is 108 cases of the usage of the word love (Lith. meilė) and its synonyms (crush, fondness, affection, passion, infatuation) found in the fiction and publicistics sections of the Corpus of the Contemporary Lithuanian Language. The tendencies of metaphorisation of the concept LOVE and its synonyms in the world-view of the Lithuanian language were established by structuring the conceptual metaphors:

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 21

2. The most productive source domain of the concept LOVE is the INANIMATE WORLD (NATURE) (29%). The conceptual metaphors LOVE IS FIRE (12.9%), LOVE IS THE SUN (6.5%), and LOVE IS WATER (4.8%) show that, in the world-view of the Lithuanian language, love is a pure feeling for it is compared with sacral elements of the Baltic religions: fire, sun, and water.

3. The second most productive source domain is MAN AS A PHYSICAL BEING (27.4%). The conceptual metaphor LOVE IS ACTION shows that, when it comes to the world-view of the Lithuanian language, love is not a passive observer, but rather an active force that drives the course of action.

4. The cases of usage that represent the source domains of ITEMS OF THE INANIMATE WORLD (19.4%) and PLANTS (4.8%) indicate that love is an unchecked feeling that requires a lot of effort and dedication from those in love.

5. The metaphorisation tendencies of the concept LOVE are similar to those of its synonyms (crush, affection, infatuation). Amidst the source domain of NATURAL PHENOMENA, the conceptual metaphors CRUSH, INFATUATION IS FIRE, and AFFECTION, INFATUATION IS WATER prevail.

6. The most productive source domain of the concept PASSION is the INANIMATE WORLD (NATURE) (40.5%). The underlying conceptual metaphors PASSION IS FIRE (24.9%), PASSION IS THE SUN (2.7%) and PASSION IS WATER (8.1%) show that passion (much like love) is compared to sacral elements of the Baltic religions: fire, sun, and water, only the sacral meaning is no longer there, and passion associates with the destructive spring.

7. The cases of usage that represent the conceptual metaphors PASSION IS THINGS, PASSION IS FOOD, PASSION IS WILD ANIMALS, and PASSION IS ACTION show that there is a negative emotional attitude towards passion in the world-view of the Lithuanian language.

8. The concept LOVE and its synonym passion share similar tendencies for metaphorisation. The source domain of NATURAL PHENOMENA is dominated by the conceptual metaphor LOVE/PASSION IS FIRE, while the source domain of MAN AS A PHYSICAL BEING, by the conceptual metaphor LOVE/PASSION IS ACTION. In the world-view of the Lithuanian language, love is a pure, strong, and eternal feeling, one that is tied

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 22

with sacral elements of Baltic religions, while passion is defined as a strong yet fleeting emotion that has a destructive source. It can be said that Lithuanians value love and not passion.

Of course, the scope of data does not facilitate making any major generalisations, yet the limited empirical material, too, can give insight into some clear tendencies, all the more as there have been not efforts to study the concept of LOVE in Lithuanian linguistics so far.

KEYWORDS: the concept LOVE, cognitive linguistics, conceptual metaphor, world-view of the Lithuanian language.

AGNĖ ALEKSAITĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA 91 (2018)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204