„Meilės“ konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas MEILĖS KONCEPTAS IR JO SINONIMAI LIETUVIŲ KALBOS PASAULĖVAIZDYJE KULCSSZAVAK: a SZERELEM konceptusa, kognitív nyelvészet, konceptuális metafora, a litván nyelv világképe. A szerelem nem kapcsolat. A szerelem összeköt, de ez – nem kapcsolat. A kapcsolat befejezett dolog. Ez főnév. A mézeshetek véget értek, a kapcsolat megrekedt. Nincs öröm, nincs lelkesedés, mindennek vége. Csak azért folytathatják a kapcsolatot, hogy teljesítsék a tett ígéreteket. Folytathatjátok a kapcsolatot, mert a patogu, jauku, malonu. Nes kitaip negalite. Nes jeigu santykius nutrauktumėte, susikurtumėte daug rūpesčių... Santykiai yra baigtas, uždarytas, išsemtas dalykas. szerelem ilyen; a szerelem semmiképpen sem kapcsolat. A szerelem – kommunikáció. A szerelem mindig olyan, mint egy folyó: folyik, és nincs vége. Ez nem egy regény, amely itt kezdődik és ott ér véget. A szerelem soha nem áll meg teljesen – a mézeshetek elkezdődnek, de nem érnek véget. Ez egy folyamat. A szerelmesek befejezik a kapcsolatot, a szerelem azonban folytatódik, mert megszakíthatatlan. A szerelem ige, nem pedig főnév. (Osho Szeretet, szabadság, magány. Vilnius: A szeretet útja. 2013; 63. o.) BEVEZETÉS E tanulmány kutatásának tárgyát a Kortárs litván nyelv korpuszának (a továbbiakban – DLKT) szépirodalmi és publicisztikai részeiből kiválasztott, a meilė szó és szinonimái használatára vonatkozó 108 példa képezi. A Szinonimaszótárban (a továbbiakban – SŽ) az szerepel, hogy a meilė szó szinonimái a következő lexémák: įsimylėjimas, pamilimas, prisirišimas, aistra (erős, forró szeretet). A tanulmány szerzője szerint a MEILĖ KONCEPTUS szinonimájaként a susižavėjimas szó is használható, ezért a DLKT-ben az említett hat lexéma használati példáit keresték. Természetesen ilyen adatmennyiség nem tesz lehetővé nagy általánosításokat, azonban a csekély számú empirikus anyagban is lehet AGNĖ ALEKSAITĖ. A szeretet konceptusa és szinonimái a litván nyelv világképében | 2 felismerni BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 néhány kirajzolódó tendenciát, annál is inkább, mivel a litván nyelvészetben a MEILĖ KONCEPTUSÁT mindeddig nem vizsgálták. Igaz, vannak olyan egyes tanulmányok, amelyekben más konceptusokat vizsgálnak – KELIAS (Cibulskienė 2005: 51–64), GĖRIS és GROŽIS (Aliūkaitė, Sideravičiūtė-Mickienė 2006: 16– 22), ŽEMĖ (Aliūkaitė, Šorochova 2006: 4–7; Ruškys 2011: 120–140), LIGA (Kvašytė, a MEILĖ KONCEPTUS Papaurėlytė-Kloviene 2013: 107–117) ir daugelis kt. – apstu 1 , todėl pravartu patyrinėti és szinonimái tartalmát, nemzeti sajátosságait és metaforizációs tendenciáit. Feltételezhető, hogy a litván nyelv világképének egy kis részletében feltárulnának a litvánok főbb (érzelmekkel kapcsolatos) értékítéletei. Külföldön ezzel szemben különféle, a SZERELEM konceptusának elemzésével foglalkozó munkákat publikálnak (Lv, Zhang 2012: 355–359; Киреенко 2013: 286–291 és mások), sőt az egyetemeken az alapés mesterképzés hallgatói neves előadók, például Mariah Carey 2 és Kylie metaforizációs tendenciáit vizsgálják. E tanulmány célja, hogy a DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiből kiválogatott konceptuális metaforák rendszerezésével meghatározza a Minogue, dainose (Gavelin 2015; Harpela 2015). SZERELEM konceptusának és szinonimáinak metaforizációs tendenciáit a litván nyelvi világképben. A SZERELEM konceptusának és szinonimáinak vizsgálatára konceptuális elemzést alkalmazunk. Aloyzas Gudavičius professzor szerint (2006: 47) a konceptuális metaforák elemzését fő eszköznek kell tekinteni az absztrakt konceptusok (pl. a SZERELEM) tartalmának és nemzeti sajátosságainak feltárásához (lásd még Rutkovska, Smetona, Smetonienė 2017: 7). A konceptuális metafora szerkezetét a f o r r á s t a r t o m á n y (angl. source domain) és a c é l t a r t o m á n y (angl. target domain) összekapcsolódása alkotja. A c é l t a r t o m á n y az, amiről a nemzet gondolkodik és beszél, a f o r r á s t a r t o m á n y pedig az, amire támaszkodik, milyen konceptust használ, amikor világosabban akarja elképzelni, modellezni és strukturálni a gondolt tartalmat (Gudavičius et al. 2014: 18). E tanulmány a Konceptuális metaforák a nyilvános diskurzusban című konceptuálismetafora-szótárban bemutatott, Tomasz Paweł Krzeszowski nagy 1 Jelentős a 2017-ben megjelent kollektív monográfia, a Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, amelynek szerzői – Kristina Rutkovska, Marius Smetona és Irena Smetonienė – Litvániában talán elsőként vállalkoztak a konceptusok alapos és szisztematikus elemzésére. Egy kiadványban, nem pedig szétszórtan, különálló tanulmányokban, összesen nyolc – UGNIES, VANDENS, NAMŲ, ŠEIMOS, DARBO, EUROPOS, LAISVĖS ir GARBĖS – konceptų analizė. 2 A SZERELEM fogalmának metaforizációs tendenciáit részletesen Georgeʼo Lakoff és Mark Johnson Metaphors We Live By (Metaforák, amelyekkel élünk) (1980) című könyve írja le: A SZERELEM FIZIKAI ERŐ (angl. LOVE IS A PHYSICAL FORCE), A SZERELEM ŐRÜLET (angl. LOVE IS MADNESS), A SZERELEM VARÁZSLAT (angl. LOVE IS MAGIC), A SZERELEM HÁBORÚ (angl. LOVE IS WAR) stb. Igaz, ebben a tanulmányban a metaforizációs tendenciákat a litván és apsiribojama lietuvių kalbos pasaulėvaizdžio dalies tyrimu. Žinoma, būtų pravartu palyginti koncepto MEILĖ az angol nyelv világképeiben, ez azonban külön, átfogó kutatást igénylő tárgy. AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem fogalma és szinonimái a litván nyelv világképében | 3 a lét BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 láncolatának (lat. scala naturae) [dolgok – növények – állatok – emberek – istenek] sémája (Gudavičius et al. 2014: 43). A kapott eredmények leírásakor és a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban – DŽ7), valamint a Lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban – LKŽe) definícióival való összehasonlításakor leíró és összehasonlító módszereket alkalmaznak. ÚJ SZEMLÉLET A NYELVRŐL A KOGNITÍV NYELVÉSZETBEN A kognitív nyelvészet mint a nyelvtudomány új ága a 20. század hetvenes éveinek végén alakult ki (Dirvenas 2009: 11–12). Ebben az időszakban a tudományos (szubjektív) nyelvészetben fontos változás következett be paradigmos kaita – perėjimas nuo struktūralistinės (objektyviosios) prie kognityvinės (Gudavičius 2000: 5, 65; Mikulskas 2009: 39). A kognitív nyelvészet képviselői a strukturalistáktól eltérően nem önmagában létező (zárt) rendszerként vizsgálják a nyelvet, hanem a nyelv és az ember olyan kognitív képességeinek összességeként, mint az érzékelés, az emlékezet, a figyelem, az érzelmek, a gondolkodás stb. (Dirvenas 2009: 11–12; Mikulskas 2009: 39). A kognitivisták, amikor a nyelvnek az emberi tudat világával, a társadalommal és a kultúrával való kapcsolatait keresik, a nyelv gondolkodási folyamatokban elfoglalt helyét értelmezik, valamint a kommunikációs aktusban aktualizált információt elemzik (Gudavičius 2000: 6; 2007: 9; lásd még Jakaitienė 2010: 45; Gudavičius 2011: 109), elutasították „a jelentés fogalmának strukturális megközelítését, amikor a szavak közötti szintagmatikus és paradigmatikus kapcsolatokat, valamint az általuk közvetített jelentést elemzik” (Maumevičienė 2010: 11; lásd még Mikulskas 2009: 40). Az „immanens” nyelvészettől, amely a nyelvet csak „önmagában és önmagáért” vizsgálja, áttértek az antropológiai, emberközpontú nyelvészetre (Gudavičius 2007: 17). E nyelvészet fő problémái kettősek: „1) milyen hatással van az ember a nyelvre, és 2) milyen hatással van a nyelv az emberre, annak gondolkodására és kultúrájára” (Rol 1988: 91, idézi Gudavičius 2000: 6). „Bár a beszélő számára a szó jelentése magától értetődő dolognak tűnik, fogalma a nyelvtudományban mégis nagyon változatos, és az általános nyelvészeti koncepciótól függ” (Gudavičius 2003: 61), ezért különbség van a strukturalisták és a kognitivisták által felfogott jelentésfogalom között. A kommunikációs aktus során még teljesen eltérő enciklopédikus (dėl amžiaus, patirties, išsilavinimo) turintys komunikacijos akto dalyviai susikalba įvairiose ismeretekkel rendelkező [beszélők is megértik egymást] élethelyzetekben (Gudavičius 2000: 47), ezért nyilvánvaló, hogy a jelentés nagy része minden beszélő számára közös (Gudavičius 2003: 61). AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem konceptusa és szinonimái a litván nyelv világképében | 4 az egyének BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 tapasztalata, műveltsége, a kommunikációs aktus körülményei és más tényezők által meghatározott szubjektív jelentést (Gudavičius 2003: 61; lásd még Maumevičienė 2010: 17–18). A szubjektív jelentés fogalmának magyarázatakor rámutatnak, hogy „a lexikai jelentés egy számára jelentés. Mivel a nyelvi kommunikációban a kommunikáló felek valamennyi ismerete részt vesz – a közösek és a szituációsak egyaránt, amelyek éppen ehhez a kommunikációs kontextushoz és a konkrét tapasztalathoz kapcsolódnak –, és a nyelvi és a nyelven kívüli tudás turi savas, individualias žodžių reikšmes“ (Gudavičius 2007: 20–21). Be abejo, kalbėtojų közötti különbséget nem ismerik el, nyilvánvaló, hogy a nyelvhasználók állandó lexikai állományából nem hiányoznak az olyan szavak sem, amelyek „jelentésében nemcsak maga a valóság tükröződik, hanem e valóság értékelése is – a beszélő érzelmi viszonya a megnevezett tárgyhoz vagy jelenséghez” (Gudavičius 2007: 83). Kognityvistų teigimu, individas per kalbą ne tik išreiškia savo, kaip kalbėtojo, Mindazonáltal a kognitivisták hajlamosak hangsúlyozni a megnevezett dologhoz fűződő pozitív vagy negatív érzelmi viszonyt, ugyanakkor meg is ismerik a világot (Gudavičius 2000: 126). Hangsúlyozzák, hogy „a szó olyan jelentést jelöl, amely elsősorban a megismerő, vagyis kognitív tevékenység eredménye, ezt a tevékenységet pedig ugyanakkor meghatározhatjuk mentális megragadásként és gondolkodási folyamatként is. A megismerés lényege a minket körülvevő világ kategóriákra való felosztása, vagyis a kategorizáció” (Mikulskas 2009: 40; vö. Gudavičius 2003: 62). A kognitivisták az emberi megismerő tevékenységet kategorizációs folyamatként értelmezik, amelyben a kognitív kategóriák, vagyis a konceptusok, az egyéneket körülvevő világ természetes felosztását reprezentálják, nem pedig a világ jelenségeinek mesterséges osztályozását (Mikulskas 2009: 42). Természetesen minden nyelvben eltérően kategorizálják a világot (bővebben lásd Gudavičius 2003: 62), „ezért az egyes nemzetek világképe is kissé eltérő” (Gudavičius 1992: 3). KONCEPTUALIOSIOS METAFOROS Már az ókortól kezdve nagy figyelmet szenteltek a metaforának. Arisztotelész és más klasszikus nyelvészeti iskolák képviselői a metaforát retorikai alakzatként, a szöveg bizonyos díszeként kezelték, amely hosszú időn át a nyelvészettudomány perifériáján maradt. Vö. a Tarptautinių žodžių žodynasba (a továbbiakban – TŽŽ) felvett metafora-meghatározással: metãfora (gör. metaphora – „átvitel”) – „a trópusok egyik fajtája (a többi legismertebb – a metonímia, a szinekdoché, az irónia, a hiperbola): egymással össze nem függő jelenségek egybevetése, valamely tulajdonságuk hasonlósága alapján; a metaforában az, amit összehasonlítanak (arcocskák, kezecskék), a kontextusból válik láthatóvá, amivel pedig összehasonlítják, azt AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem konceptusa és szinonimái a litván nyelv világképében | 5 konkrét BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 képpel (rózsácskák, liliomocskák) fejezik ki, pl.: virágoznak a rózsácskák / az én arcocskáimon; / fehér liliomocskák / az én kezecskéimen; / ragyognak a virágocskák / az én ujjacskáimon. (Népköltészet)“. Az ilyen költői metafora jellemzői közé tartozik annak egyedisége, újdonsága, váratlansága – vagyis az, ami érzelmi-expresszív töltést hoz létre (Gudavičius et al. 2014: 15). Valójában a metafora rejtett összehasonlítás, amelyet a megismerés egyik alapvető módjának kell tekinteni, hiszen nagyon sok mindent összehasonlítás révén ismerünk meg (Gudavičius 2000: 87). Éppen a metafora ezen sajátosságát hangsúlyozza a kognitív nyelvészet, amely a metaforát nem a szöveg díszeként, hanem „a nemzeti mentalitás megismerésének és közvetítésének eszközeként” értékeli (Vaivadaitė-Kaidi 2011: 9). 1980-ban jelent meg Georgeʼo By (Metaforos, su kuriomis gyvename) reikšmingai išplėtė metaforos sampratą (Gudavičius et Lakoffo és Marko Johnsono Metaphors We Live al. 2014: 14) című könyve. A hagyományosan értelmezett metafora csupán nyelvi jelenség, a kognitivisták azonban a fogalmi metaforára gondolkodási stratégiaként, a gondolkodás és a megismerés módjaként tekintettek, amely a 3 nyelvben metaforikus megnyilatkozásokban valósul meg (Gudavičius et al. 2014: 14). A kognitív nyelvészet képviselői hangsúlyozzák, hogy a fogalmi metaforák minden nyelvhasználó számára érthetővé teszik a kognitív folyamatot, mivel számos fontos fogalom absztrakt, és a nyelvhasználók tapasztalatában nehezen rögzíthető (pl. a szerelem), ezért a beszélőknek, hogy ezeket tudatukban megszilárdítsák, szembetűnőbb fogalmakat (pl. természeti jelenségeket) kell segítségül hívniuk (Lakoff, Johnson 1980: 115, cit. iš Gudavičius et al. 2014: 14). Következésképpen „a fogalmi metaforák megkönnyítik a kommunikáció folyamatát, mivel lehetővé teszik, hogy arról beszéljünk, ami nehezebben ragadható meg” (Kvašytė, Papaurėlytė-Klovienė 2013: 108), vagyis azáltal, hogy az absztraktumokhoz (pl. a szerelem érzéséhez) érzékszervekkel felfogható konkrét jegyeket rendelnek, a nyelvhasználók világosabbá teszik ezeket az absztraktumokat (Gudavičius et al. 2014: 14). A fogalmi metaforák nemcsak a kommunikáció folyamatát könnyítik meg, hanem feltárják a nemzet világképét, mentalitását és értékeit is, mivel „[m]inden nemzet nyelve érdekes történetet őriz arról, hogy az emberek évszázadokon át hogyan törekedtek az őket körülvevő világ megismerésére, megértésére és maguk alá rendelésére” (Копыленко 1995: 19, cit. iš Gudavičius 2000: 8) 4 . 3 A metafora olyan megszokott eszköz, amelyet öntudatlanul, mintegy automatikusan, szinte minden erőfeszítés nélkül használunk, így észre sem vesszük (Lakoff, Turner 1989: xi). 4 Vö. Edward Sapir híres gondolatával: „A nyelv [a] kultúra szimbolikus kalauza. A szókincs egy nép kultúrájának nagyon érzékeny mutatója” (Wierzbicka 1997). [„A nyelv – a nemzet kultúrájának kulcsa. Éppen a szókincs legmozgékonyabb rétegében látható a nemzet állandó változása“ – a ford.] AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 6 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 MEILĖS KONCEPTO IR JO SINONIMŲ ANALIZĖ LIETUVIŲ KALBOS PASAULĖVAIZDYJE LKŽe nurodomos penkios žodžio meilė reikšmės, iš kurių atliekamam tyrimui fontosak a következők: 1. „valakihez vagy valamihez való ragaszkodás, odaadás érzése“; 2. „az ellenkező nemhez tartozó személy iránti erős vonzalom érzése“. A DŽ7 e szó négy jelentésének meghatározását közli, amelyek közül az első kettő megegyezik az LKŽe meghatározásaival: 1. „a ragaszkodás, odaadás érzése“; 2. „az ellenkező nemű személy iránti erős vonzalom érzése“. Az LKŽe és a DŽ7 meghatározásaiból látható, hogy a szerelem érzésének leírásakor három lexéma Atliekant tyrimą, iš DLKT grožinės literatūros ir publicistikos dalių buvo surinkti 62 koncepto MEILĖ vartosenos pavyzdžiai (peržvelgti 1682 grožinės literatūros ir 1044 a legfontosabb: ragaszkodás, odaadás és (erős) vonzalom. publicisztikai egyes szám. a meilė főnév alanyeseti alakjának előfordulásai). Az összegyűjtött empirikus anyag megmutatta, hogy a legtermékenyebb forrástartomány az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (29 százalék). A TERMÉSZET forrástartományának elemzése alapján három uralkodó fogalmi metaforáról beszélhetünk: A SZERELEM JELENSÉGEK (TŰZ) (12,9 százalék), A SZERELEM ÉGITESTEK (NAP) (6,5 százalék) és A SZERELEM VÍZ (4,8 százalék). A DLKT példáiból látható, hogy a szerelmet a tűzzel és a vízzel – a világegyetem legfontosabb, szakrális zónákat alkotó elemeivel – hasonlítják össze (Čepienė 2014: 57, 58). Az A SZERELEM TŰZ fogalmi metaforát a gondozatlan szerelem fejlődésének főbb szakaszait felölelő használati példák képviselik: (1) <...> és a keblemben fellángolt a 5 szerelem [S. T. Kondrotas. Meilė pagal Juozapą; 2004]; (2) Akkor minden kiegyenlítődött, és szerelme 6 még erősebben lángra lobbant [I. Buivydaitė. Telefoninis romanas; 2001]; (3) <...> visa baigėsi, visa praėjo, tik meilė dar rusena 7 giliausiame širdies kamputyje [L. Gutauskas. Sapnų teologija; 2006]; (4) Gailė érezte, ahogy a Karmin iránti 8 szerelme kihuny [R. Kundrotas, A. Lyva. Oro pilis; 2002]. 5 LKŽe žiebti: 1. „(tüzet) gyújtani, fényt gyújtani“. 6 LKŽe suliepsnoti: 4. „átvitt értelemben“ megjelenve, hevesen fellángolva, aktívan zajlani“. 7 LKŽe rusenti: 1. „lassan égni, parázslani“. 8 LKŽe blėsti: 1. „kialudni, a tűz ereje csökkenni, hamuvá válni (parázsról)“; 2. „átvitt értelemben gyengülni, halványulni“. AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem fogalma és szinonimái a litván nyelv világképében | 7 A SZERELEM BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 VÍZ fogalmi metafora egyik példáján keresztül bemutatkozik, hogy a litván nyelv világképében a szerelem erejét a világ egyik alapvető elemével – a vízzel – azonosítják, amely „átjárja és összeköti a világ szerkezetének alapvető rétegeit (az eget, a földet és az alvilágot), kijelöli a világ kezdetét és végét (a világ megjelenése az ősi óceán fenekéből és elmerülése az özönvíz mélységeiben), kíséri az ember életének lényeges pillanatait (a víz a keresztelési, esküvői, temetési és egyéb szokásokban)” (Būgienė 1999: 13), pl.: (5) A szerelem úgy zúdult Evitára, mint a kilencedik hullám [J. Ivanauskaitė Sapnų nublokšti; 2000]. 9 Más természeti objektumokkal együtt a litvánok a víztesteket is tisztelték (Būgienė 1999: 17), úgy vélték, hogy csak a források és folyók tiszta, folyó vize hat pozitívan az emberre (Būgienė 1999: 58). A DLKT-ben a SZERELEM VÍZ (FOLYÓ) fogalmi metaforát reprezentáló használati példák találhatók: (6) Megértette, hogy az ő szerelme sem folyik túl a partokon [Z. Čepaitė. Moters istorija; 2003]; 10 (7) – Nem – ellenkezik ő –, a szerelem nem apad ki, 11 az igaz szerelem nem merülhet ki [A. Markevičius. Zöldszemű gyvatė; 1996]. A folyó vizet a litván hitvilág a nappal hozta összefüggésbe (Būgienė 1999: 65), úgy vélték, hogy a két objektumot a kerek forma (pl. a víztesté), a csillogás, a ragyogás és a mozgás kapcsolja össze, amelyet mindkét objektumra alkalmazható közös szóval, a tekėti igével neveztek meg (Būgienė 1999: 64). Ezenkívül a litvánok a napot tisztelték, néha még istenségnek is tartották, amelyre nem volt szabad ujjal mutatni, és amelyre a bűnökkel MEILĖ YRA SAULĖ vartosenos pavyzdžius atskleidžiama, kad meilės, įprasminančios žmogaus szennyezett embernek nem volt szabad fedetlen szemmel néznie (Razauskas 2012: 16, 18). A fogalmi metafora lényegén keresztül nem rejtheted el: (8) A szerelem ugyanis sugárzik [Artuma; 2003]; (9) A szerelem a világ egyetlen napja, amely életet ad [XXI amžius; 1997]. 9 A cikk szerzőjének elsőként eszébe jutó asszociáció a híres tengerifestő, Ivan Ajvazovszkij (Иван Константинович Айвазовский) A kilencedik hullám című festménye. 10 LKŽe lieti: 4. „refl. bőségesen folyik; áramlással úszik” ; 5. „refl. felfelé folyni, kilépni a mederből“. 11 LKŽe kimerülni: 1. „apadni, kiszáradni“; 3. „átv. eljutni a végéhez, kimerülni“. AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem konceptusa és szinonimái a litván nyelv világképében | A DLKT-ben BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 rögzített 8 konceptuális metafora: A SZERELEM TŰZ, A SZERELEM NAP és A SZERELEM VÍZ azt mutatja, hogy a litván világképben a szerelem tiszta érzés, mivel a balti hiedelmek szakrális elemeivel – a tűzzel, a nappal és a vízzel – hasonlítják össze. A természeti jelenségek forrásának területén még három önálló konceptuális metafora különíthető el: A SZERELEM LEVEGŐ, A SZERELEM SZÉL és A SZERELEM SZÍN (4,8%), amelyek a szerelem fejlődési szakaszait – kezdetét és végét – jellemzik, pl.: (10) Szerelme nem gyengült és nem hűlt ki [Artuma; 2003]; (11) Érzem, hogy a szeretete mintha meleg széllökések formájában áradna elő valamilyen mélységből [J. Ivanauskaitė. A harangvirágok éve; 2003]; (12) Azonban idővel a szerelem kifakul, mint egy régi festmény színei [N. Pečiūra. Vilniaus kiberpoema; 2004]. A természeti fémek eredetének területét a következő fogalmi metafora tárja fel: A SZERELEM VAS: (13) Egyszóval ezúttal beigazolódott a mondás, 12 miszerint a régi szerelem nem rozsdásodik [A. Tamaliūnas. Kriminalinės istorijos 1; 1995]; (14) – A régi szerelem nem rozsdásodik [P. Treinys. Színésznő; 2001]. E példákból látható, hogy a litván nyelv világképében elterjedt az a meggyőződés – a litván folklór kutatásai prieš daug metų užgimusių šiltų jausmų neįmanoma pamiršti. Tokią nuomonę pagrindžia ir azt mutatják, hogy a szerelemre mindig állandó, mély és ki nem hunyó érzésként tekintettek (Mačianskas 1972: 50). Termékenységét tekintve a harmadik forrástartomány – az ÉLETTELEN VILÁG (TÁRGYAK) – (19,4 proc.). Per konceptualiosios metaforos MEILĖ YRA DAIKTAI vartosenos pavyzdžius azt mutatja be, hogy a szerelem törékeny érzés, amely sok erőfeszítést és odaadást követel a szerelmesektől. A nem ápolt szerelmet összetört, széttört tárgyakhoz hasonlítják, amelyekből értéktelen törmelék és cserépdarabok halmaza marad, pl. : 12 LKŽe rūdyti: 1. „rozsdásodni”; 5. „átv. lassan pusztulni, sorvadni“. AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem fogalma és szinonimái a litván nyelv világképében | 9 (15) – Ha BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 megtört a szerelem, vagy ha soha nem is létezett? – kérdezed kuncogva [B. Jonuškaitė. Didžioji sala, II d.; 1999]; (16) Akkor a szerelmem összetört volna, ahogy összetörik a kézből kiesett tányér [A. Markevičius. Žaliakė gyvatė; 1996]. A természet eredetének területén a szerelem szakralitását hangsúlyozzák, míg a tárgyak területén hajlamosak leértékelni a szerelmet, tárgyiasítva azt, nemkívánatos, sőt erőszakosan és rámenősen ránk erőltetett anyagi dolgokhoz hasonlítva: (17) A szerelmet ma erőszakkal 13 erőltetik rá az emberekre [bernardinai.lt; 2006 02 17]. A tárgyak eredetének területén elszórtan találhatók olyan példák, amelyek a SZERELEM ÉTEL és a SZERELEM KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ konceptuális metaforákat képviselik (1,6%): (18) <...> a vizsgálati adatok megerősítették, hogy az egyszerűen mámorító szerelem 14 fokozatosan elcsitul [Verslo žinios; 2005 11 14]; (19) Meilė pralaužia vienatvės kiautą [I. Kanišauskaitė, N. Servinikaitė, S. Žukas. Literatūros tankönyv 9. osztály számára; 2006]. A 18. használati példában felismerhető az alkoholos italok motívuma, amelyektől (akárcsak a szerelemtől) megszédül és elkábul az ember feje, a 19.-ben pedig a jégtörő motívuma. A szívben születő meleg érzések olyan hatalmasak (akárcsak a jeget törő hajó), hogy az ember tehetetlenné válik velük szemben. Igaz, a 19. mondatban nemcsak a jégtörő, hanem az eszköz motívuma is felfedezhető – a vékony héj áttöréséhez egy egyszerű munkaeszköz is teljesen elegendő lenne, mindazonáltal az elsődleges asszociációt – a jégtörőt – nem lehet elvetni, mivel az erős érzelmekről szóló szövegekben megmutatkozik a hiperbolizálásra való hajlam. Per pavienius konceptualiosios metaforos MEILĖ YRA AUGALAI (4,8 proc.) a példák azt mutatják, hogy a szerelem olyan, mint egy törékeny növény, amelynek fejlődéséhez és virágzásához különleges körülményekre van szüksége, a gondozatlan meleg érzések pedig úgy tűnnek el, ahogyan elszáradnak a nem gondozott növények: 13 Vö. A Litván nyelv új szavainak adatbázisában (a továbbiakban – ND) rögzített brukalas új szó: 1. „nem kívánt (általában) elektronikus levél, levélszemét”; 2. „amit rámenősen, erővel ránk tukmálnak” . 14 LKŽe apsvaigti: 1. „szédülést, kábulatot érezni; részegnek lenni, becsípni“. AGNĖ ALEKSAITĖ. A szerelem fogalma és szinonimái a litván nyelv világképében | 16 Összefoglalva a BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szerelem szinonimája, a szenvedély használati példáit, elmondható, hogy a SZERELEM fogalmának és szinonimájának metaforizációs tendenciái hasonlóak. A természeti jelenségek forrástartományából a SZERELEM, SZENVEDÉLY TŰZ fogalmi metafora dominál, míg az ember mint fizikai lény forrástartományából a SZERELEM, SZENVEDÉLY CSELEKVÉSEK fogalmi metafora dominál. Igaz, a SZERELEM és a SZENVEDÉLY fogalmainak érzelmi értékelése teljesen eltérő. A szerelem a litván nyelv világképében tiszta, erős és örök érzésként jelenik meg, amely kapcsolatban áll a balti hiedelmek szakrális elemeivel, míg a szenvedélyt erős, ám átmeneti érzésként jellemzik, amelyre romboló jelleg jellemző. Feltételezhető, hogy a litvánok számára az érték a szerelem, nem pedig a szenvedély. KÖVETKEZTETÉSEK 1. E kutatás adatainak terjedelme nem teszi lehetővé nagy általánosítások levonását, azonban a kevés empirikus anyagban is megfigyelhetők bizonyos kirajzolódó tendenciák – a SZERELEM fogalmának és szinonimáinak (a szerelembe esésnek, a megszeretésnek, a kötődésnek, a szenvedélynek, valamint a rajongásnak) metaforizációs tendenciái a litván nyelvi világkép egyetlen töredékében – a DLKT szépirodalmi és publicisztikai részeiben. Még a kevés empirikus anyag is feltárja a litvánok alapvető (érzelmekkel kapcsolatos) értékrendjét. 2. A SZERELEM fogalmának legtermékenyebb forrástartománya – az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (29 százalék). A SZERELEM TŰZ (12,9 százalék), A SZERELEM NAP (6,5 százalék) és A SZERELEM VÍZ (4,8 százalék) konceptuális metaforái feltárják, hogy a litván nyelvi világképben a szerelem tiszta érzés, mivel a balti hiedelmek szakrális elemeihez hasonlítják – a tűzhöz, a naphoz és a vízhez. 3. Produktivitás szempontjából a második forrástartomány – AZ EMBER MINT FIZIKAI LÉNY (27,4%). A SZERELEM CSELEKVÉS fogalmi metaforán keresztül megmutatkozik, hogy a litván nyelv világképében a szerelem nem passzív megfigyelője az eseményeknek, hanem a cselekvés folyamatának aktív meghatározója. 4. Az ÉLETTELEN VILÁG TÁRGYAI (19,4%) és a NÖVÉNYEK (4,8%) forrástartományát reprezentáló használati példákból látható, hogy a szerelem fékezhetetlen érzés, amely sok erőfeszítést és odaadást követel a szerelmesektől. AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 17 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 5. Koncepto MEILĖ ir jo sinonimų (įsimylėjimo, prisirišimo ir susižavėjimo) metaforizacijos tendencijos yra panašios. Iš GAMTOS REIŠKINIŲ ištakos srities vyrauja konceptualioji metafora ĮSIMYLĖJIMAS, SUSIŽAVĖJIMAS YRA UGNIS bei konceptualioji a KÖTŐDÉS, ELRAGADTATÁS VÍZ fogalmi metafora. 6. A SZENVEDÉLY fogalmának legproduktívabb forrástartománya az ÉLETTELEN VILÁG (TERMÉSZET) (40,5%). A fő fogalmi metaforák közül A SZENVEDÉLY TŰZ (24,9%), A SZENVEDÉLY NAP (2,7%) és A SZENVEDÉLY VÍZ (8,1%) metaforákból látható, hogy a szenvedélyt (akárcsak a szerelmet) a balti hiedelmek szakrális elemeihez – a tűzhöz, a naphoz és vandeniu, tik sakralios reikšmės nebelikę, aistra tapatinama su naikinančiu pradu. 7. Iš konceptualiąsias metaforas AISTRA YRA DAIKTAI, AISTRA YRA MAISTAS, A VADÁLLATOK A SZENVEDÉLY, valamint A SZENVEDÉLY CSELEKVÉS metaforákat reprezentáló használati példákból látható, hogy a litván nyelv világképében a szenvedély negatív érzelmi értékelése uralkodik. 8. A SZERELEM koncepció és szinonimája, a szenvedély metaforizációs tendenciái hasonlóak. A TERMÉSZETI JELENSÉGEK forrástartományából a SZERELEM, SZENVEDÉLY TŰZ fogalmi metafora dominál, míg AZ EMBER MINT FIZIKAI LÉNY forrástartományából a SZERELEM, SZENVEDÉLY CSELEKVÉSEK fogalmi metafora dominál. A szerelem a litván nyelv világképében tiszta, erős és örök érzésként jelenik meg, amely kapcsolatban áll a balti hiedelmek szakrális elemeivel, míg a szenvedélyt erős, ám időleges érzésként jellemzik, amelyet pusztító jelleg jellemez. Ez lehetővé teszi annak kijelentését, hogy a litvánok számára a szerelem, nem pedig a szenvedély érték. ŠALTINIAI DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ [žiūrėta 2018 m. birželio–liepos mėn.]. DŽ7 2017 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [žiūrėta 2018 m. birželio–liepos mėn.]. LKŽe 2017 – Lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt [žiūrėta 2018 m. birželio–liepos mėn.]. AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 18 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.] Sudarytoja R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt [žiūrėta 2018 m. birželio mėn.]. SŽ 2015 – Sinonimų žodynas. A. Lyberis. Antrasis pataisytas leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/sinonimu [žiūrėta 2018 m. birželio mėn.]. TŽŽ 2007 – Tarptautinių žodžių žodynas. Sud. V. Vaitkevičiūtė. Ketvirtasis pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Žodynas. LITERATŪRA A l i ū k ai t ė D., S i d e r a v i či ū t ė -M ic k i e n ė I. 2006: Gėrio ir grožio konceptai lietuvių kalbinėje sąmonėje. – Liaudies kultūra 111, 16–22. A l i ū k ai t ė D., Š o r o c ho v a I. 2006: Konceptas žemė antologijoje „Žemė“: egzilio žodžio patirtys. – Filologija 11, 4–7. B ū g i en ė L. 1999: Mitinis vandens įprasminimas lietuvių sakmėse, padavimuose ir tikėjimuose. – Tautosakos darbai XI (XVIII), 13–85. C i b u l sk i e nė J. 2005: Konceptualioji kelio metafora lietuvos rinkimų diskurse. – Kalbotyra LIV (1), 51–64. Č e p i e n ė I. 2014: Kai kurie mitinės pasaulėkūros aspektai lietuvių tradicinėje kultūroje. – Geografija ir edukacija 2, 56–65. Prieiga internete: http://www.ge.leu.lt/index.php/GE/article/view/20/17. D i r ve n a s R. 2009: Kognityvinė lingvistika. – Kalba ir žmonės, 11–38. G a ve li n E. 2015: Conceptual metaphors: a diachronic study of LOVE metaphors in Mariah Carey's song lyrics. Umea: Umea University. Prieiga internete: http://www.divaportal.org/smash/get/diva2:902296/FULLTEXT01.pdf. G u d a v i či u s A. 1992: Kalbos tautiškumas. – Gimtoji kalba 6, 1–5. G u d a v i či u s A. 2000: Etnolingvistika, Šiauliai: Šiaulių universitetas. G u d a v i či u s A. 2003: Žodžio reikšmės definicijos tautinis aspektas. – Leksikografijos ir leksikologijos problemos, 61–69. G u d a v i či u s A. 2006: Gretinamosios semantikos kognityvinis aspektas. – Acta humanitarica universitatis Saulensis 1, 41–48. AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 19 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 G u d a v i či u s A. 2007: Gretinamoji semantika. Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. G u d a v i či u s A. 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res humanitariae 10, 108–119. G u d a v i č i us et al. 2014 – B ū dv y t y tė -G u d ie nė A., G u d av i č i us A., J u r g ai t is N., P a p a u r ėl y t ė -K l o v i e n ė S., T o l e i ki e n ė R., 2014: Konceptualiosios metaforos viešajame diskurse. Konceptualiųjų metaforų žodynas, Šiauliai: Šiaulių universitetas. H a r pe l a J. 2015: Love, Kylie or Metaphors of Love in the Lyrics of Kylie Minogue, Oulu: University of Oulu. Prieiga internete: http://jultika.oulu.fi/files/nbnfioulu-201506051789.pdf. J a k a i ti e nė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. K v a š y tė R., P a pa u r ė l y tė S. 2013: Kai kurie koncepto liga bruožai Lietuvos viešajame diskurse. – Filologija 18, 107–117. L a k of f G., T u r n e r M. 1989: More than Cool Reason. A Field Guide to Poetic Metaphor, Chicago: The University Of Chicago Press. Lv Z., Z h a ng Y. 2012: Universality and Variation of Conceptual Metaphor of Love in Chinese and English. – Theory and Practice in Language Studies 2(2), 355–359. Prieiga internete: https://pdfs.semanticscholar.org/5b0f/acb6cd85facc3d4751a0a75a8ece1bff0741.pdf. M a č i a ns ka s F. 1972: Grožis ir moralė tautosakoje. – Problemos 9, 45–51. Prieiga internete: http://www.zurnalai.vu.lt/problemos/article/view/5852/3883. M a u m e v i či e n ė D. 2010: Prototipų teorija ir semantika. – Kalbų aktualijos, 11–18. M i k u l s k a s R. 2009: Kognityvinė lingvistika ir leksikografijos problemos. – Kalba ir žmonės, 39–80. R a z a us k a s D. 2012: Iš baltų mitinio vaizdyno juodraščių: Saulė. – Liaudies kultūra 3, 16–41. R u š k ys A. 2011: Konceptas žemė lietuvių frazeologijoje. – Res humanitariae 10, 120–140. R u t ko v s k a K., S m e to n a M., S m e t o n i e n ė I. 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba. AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 20 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 V a i v a da i t ė - K a id i E. 2011: Rojaus konceptualiosios metaforos Sigito Gedos Korano vertime. – Lietuvių kalba 5, 1–11. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/viewFile/36/88. V a s il i a u s k as S. 2014: Konceptualiosios metaforos Leonido Donskio publicistikoje. Magistro darbas, Vilnius: Lietuvos edukologijos universitetas. W ie rz b i c k a A. 1997: Understanding Cultures through Their Key Words: English, Russian, Polish, German, and Japenese. Oxford: Oxford University Press. Z a v j al o v a M. 1998: Ugnies įvaizdis lietuvių ir rusų užkalbėjimuose. – Liaudies kultūra 58, 6–12. К и р е е нк о Е. В. 2013: Концептуальная метафора ЛЮБОВЬ – БОЛЕЗНЬ в украинской, английской и французской фольклорно-магических картинах мира. – Лингвистика ХХІ века: сб. науч. ст.: к 65-летнему юбилею проф. В. А. Масловой. Серия Концептуальный и лингвальный миры. Вып. 3, 286–291. Prieiga internete: http://dspace.luguniv.edu.ua/jspui/bitstream/123456789/1079/1/Kirienko_21.pdf. Įteikta 2018 07 14 Priimta 2018 11 12 THE CONCEPT OF LOVE AND ITS SYNONYMS IN THE WORLD-VIEW OF THE LITHUANIAN LANGUAGE S u m m a r y The subject of this article is 108 cases of the usage of the word love (Lith. meilė) and its synonyms (crush, fondness, affection, passion, infatuation) found in the fiction and publicistics sections of the Corpus of the Contemporary Lithuanian Language. The tendencies of metaphorisation of the concept LOVE and its synonyms in the world-view of the Lithuanian language were established by structuring the conceptual metaphors: AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 21 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. The most productive source domain of the concept LOVE is the INANIMATE WORLD (NATURE) (29%). The conceptual metaphors LOVE IS FIRE (12.9%), LOVE IS THE SUN (6.5%), and LOVE IS WATER (4.8%) show that, in the world-view of the Lithuanian language, love is a pure feeling for it is compared with sacral elements of the Baltic religions: fire, sun, and water. 3. The second most productive source domain is MAN AS A PHYSICAL BEING (27.4%). The conceptual metaphor LOVE IS ACTION shows that, when it comes to the world-view of the Lithuanian language, love is not a passive observer, but rather an active force that drives the course of action. 4. The cases of usage that represent the source domains of ITEMS OF THE INANIMATE WORLD (19.4%) and PLANTS (4.8%) indicate that love is an unchecked feeling that requires a lot of effort and dedication from those in love. 5. The metaphorisation tendencies of the concept LOVE are similar to those of its synonyms (crush, affection, infatuation). Amidst the source domain of NATURAL PHENOMENA, the conceptual metaphors CRUSH, INFATUATION IS FIRE, and AFFECTION, INFATUATION IS WATER prevail. 6. The most productive source domain of the concept PASSION is the INANIMATE WORLD (NATURE) (40.5%). The underlying conceptual metaphors PASSION IS FIRE (24.9%), PASSION IS THE SUN (2.7%) and PASSION IS WATER (8.1%) show that passion (much like love) is compared to sacral elements of the Baltic religions: fire, sun, and water, only the sacral meaning is no longer there, and passion associates with the destructive spring. 7. The cases of usage that represent the conceptual metaphors PASSION IS THINGS, PASSION IS FOOD, PASSION IS WILD ANIMALS, and PASSION IS ACTION show that there is a negative emotional attitude towards passion in the world-view of the Lithuanian language. 8. The concept LOVE and its synonym passion share similar tendencies for metaphorisation. The source domain of NATURAL PHENOMENA is dominated by the conceptual metaphor LOVE/PASSION IS FIRE, while the source domain of MAN AS A PHYSICAL BEING, by the conceptual metaphor LOVE/PASSION IS ACTION. In the worldview of the Lithuanian language, love is a pure, strong, and eternal feeling, one that is tied AGNĖ ALEKSAITĖ. Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje | 22 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 with sacral elements of Baltic religions, while passion is defined as a strong yet fleeting emotion that has a destructive source. It can be said that Lithuanians value love and not passion. Természetesen az adatok köre nem teszi lehetővé jelentős általánosítások megfogalmazását, ennek ellenére a korlátozott empirikus anyag is betekintést nyújthat bizonyos egyértelmű tendenciákba, annál is inkább, mivel a litván nyelvészetben eddig nem tettek kísérletet a SZERELEM fogalmának tanulmányozására. KULCSSZAVAK: a SZERELEM fogalma, kognitív nyelvészet, konceptuális metafora, a litván nyelv világképe. AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]