ASTA LESKAUSKAITĖ, VILIJA RAGAIŠIENĖ

Lituán Nyelvi Intézet

DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁNAK VÁZLATA

A fényképet ASTA LESKAUSKAITĖ készítette.

A 2022-ben szép életjubileumát ünneplő prof. dr. Danguolė Mikulėnienė már több mint három évtizede (1990 óta) dolgozik a Lituán Nyelvi Intézetben. 2002-ben dr. Kazy Morkūntól vette át a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály vezetői tisztségét, amelyet 2015-ben Geolingvisztikai Központnak neveztek át, és a mai napig felelősségteljesen látja el, kollégáit összefogva, motiválva és olykor igen nehéz utakon vezetve. D. Mikulėnienė professzor tevékenysége sokirányú és sokrétű – akadémiai, pedagógiai, társadalmi és kulturális. Számos tudományos publikáció, valamint közoktatási és felsőoktatási segédanyag szerzője; litvániai és külföldi tudományos folyóiratok, illetve más kiadványok szerkesztőbizottságainak tagja, tudományos szerkesztő, szerkesztő, lektor és tanácsadó; konferenciák és egyéb rendezvények szervezője és résztvevője; korábban a Litván Nyelvi Állami Bizottság titkára és elnöke volt, és így tovább. A nyelvész jelentős időt és energiát fordít a tudományos ismeretterjesztésre is: például nyilvános előadásokat és beszámolókat tart a közönségnek, iskolákat látogat, kapcsolatokat épít különböző helyek közösségeivel.

ASTA LESKAUSKAITĖ, VILIJA RAGAIŠIENĖ. Danguolės Mikulėnienės mokslinės veiklos metmenys

237

Ez a nyelvész kiváló pedagógus: nemcsak litvániai egyetemeken nevelt és nevel ma is nyelvészeti szakos hallgatókat, hanem közülük jó néhányat a Lituán Nyelvi Intézetbe is elvezetett, és doktori tanulmányok folytatására ösztönzött.

D. Mikulėnienė életében mégis a tudományos tevékenység foglalja el a legnagyobb és legfontosabb helyet. Korai kutatási témái közül az egyik a litván nyelv hangsúlyozása volt (szinkrónia és diakrónia). 1987-ben, Aleksas Girdenis és Adelė Laigonaitė témavezetésével, a Vilniusi Egyetemen megvédte kandidátusi értekezését: Dabartinės lietuvių kalbos galūninių vedinių metatonija. A kutató a metatóniát morfonológiai jelenségnek tekinti, és bizonyította a szinkrón, illetve diakrón hangsúlyváltás és a hangsúly helyének kapcsolatát a képzett szóban. Tudományos cikkeiben a hangsúlyozás más kérdéseit is tárgyalta: a litván összetett szavak metatóniáját, a *pā- előtagú ragozható származékok és a névszói képzővel alkotott származékok fejlődését, a névmási melléknevek hangsúlyozásának történetét, a metatónia diakrón vizsgálatát és egyebeket. Sokéves kutatásainak eredményeit a 2005-ben megjelent monográfiában foglalta össze: Cirkumfleksinė metatonija lietuvių kalbos vardažodiniuose daiktavardžiuose ir jos kilmė.

D. Mikulėnienė kutatásainak egy másik iránya is kapcsolódik a hangsúlyozáshoz: a balti és a szláv nyelvek érintkezése. Véleménye szerint a beszélt litván nyelvben megfigyelhető a hangsúlyozási rendszer egyszerűsödésének tendenciája. Különösen a hanglejtés fonológiai megkülönböztető szerepének megszűnése és e jelenségnek a határ menti litván nyelvjárások hangsúlyának további alakulására gyakorolt hatása nyilvánvaló a határ menti nyelvjárásokban. D. Mikulėnienė ezt az állítást mindenekelőtt a gervėčiai nyelvjárás példájával támasztja alá.

A határ menti nyelvjárások azonban nemcsak a hangsúlyozás, hanem a morfológia, a lexika és más nyelvészeti szempontok miatt is fontosak. Ez indította D. Mikulėnienė-t arra, hogy K. Morkūnnal együtt összeállítsa a Dieveniškių šnektos tekstus (1997) című kötetet, amelyben a litván dialektológia történetében először jelölték következetesen a hangminőség és a hanghosszúság különféle ingadozásait, valamint más sajátosságokat. Később K. Morkūnnal, Aloyzas Vidugirisszal és Laima Grumadienėvel (az első kötet szerzőjével) közösen készítette el a Dieveniškių šnektos žodynas (I–II. kötet, 2005–2010) című szótárt, A. Vidugirisszal pedig a Zietelos šnektos tekstai (I–II. kötet, 2005–2010) című művet. A hagyományos dialektológiai, valamint az új szociolingvisztikai és geolingvisztikai módszerek alkalmazásával társszerzői kollektívával írta meg a Lietuvių tarmių kaita XXI a. pradžioje: Lenkijos lietuvių šnektos (2016) című monográfiát.

A XX. század második felében a nyelvjárási anyag folyamatos gyűjtésének igénye és a litván nyelvjárások areális vizsgálata arra ösztönözte a dialektológusokat, hogy új kutatási programokat dolgozzanak ki. D. Mikulėnienė is bekapcsolódott ezen eszközök

238

BENDRINĖ KALBA | 95

az összeállítási munkálatokat. Két részt állított össze a Lietuvių kalbos tarmių ir jų sąveikos tyrimo programos című kutatási programhoz: a Morfologiją (K. Morkūnnal, 1995) és a Kirčiavimą (Bonifacas Stundžiával, 1996) című részt.

A litván nyelv és dialektológia története fontos és érdekes kutatási irány, amelyre D. Mikulėnienė különösen az elmúlt évtizedben összpontosította figyelmét. Tudományos konferenciákon, különféle más rendezvényeken és publikált munkáiban rendre új, korábban nem közölt tényeket tár fel jelentős és kevéssé ismert nyelvészekről, leíró és kritikai módon tárgyalja munkáik és tudományos eszméik jelentőségét. A litván dialektológia mint a nyelvi változatosság paradigmájának kialakulásával és fejlődésével a nyelvtudományban egy monográfiatriológia foglalkozik: Lietuvių tarmėtyra: genezė, raida ir paradigminiai lūžiai. Néhány éve jelent meg az első rész: Ikitarmėtyrinis laikotarpis. Lietuvių tarmėtyros pradžia: tarmių skyrimas, tyrimų perspektyvų užuomazgos ir jų tipai (2018). Ebben a monográfiában a nyelvészettörténeti és kritikai nyelvészeti elemzési módszerek alapelveit alkalmazva tárgyalja a szerző a dialektológia előtti időszakot, valamint a litván dialektológia kezdetét. A kutatás eredményeit összefoglalva a kutató megjegyzi, hogy „a nyelvtudomány – a humán tudományok egészéhez hasonlóan – a 20. század elején a helyi identitás megszilárdításának (és megerősítésének) egyik eszközévé válik”. A 2021-ben kiadott tudományos tanulmányban, Lietuvių kalbos instituto istorija 1: lietuvių kalbos ir kalbotyros institucionalizacija, D. Mikulėnienė levéltári dokumentumokra és egyéb anyagokra támaszkodva visszatér a litván nyelv és nyelvtudomány intézményesülésének kezdetéhez, valamint az Antanas Smetona Litván Tudományok Intézete Litván Nyelvi Osztályának 1939–1940-es tevékenységéhez. Egy másik tanulmány, a Lietuvių kalbos instituto istorija 2: kalbotyros aneksija (2022), a rövid, de rendkívül összetett 1940–1952-es időszakot tekinti át, amely meghatározó jelentőségű volt a litván nyelvtudomány változásában. A különböző korszakok átalakulásain keresztül a szerző megkísérli feltárni az annexió mechanizmusát és működésének jellegét, valamint jellemezni annak legmarkánsabb vonásait: a Litván Nyelvi Intézet és munkatársai tevékenységének ideologizálását és nomenklatúrává alakítását, továbbá a tudományos tartalom ideologizálását és leegyszerűsítését.

A nagyfokú kíváncsiság és kitartás – a valódi tudós számára nélkülözhetetlen tulajdonságok – arra ösztönözték D. Mikulėnienėt, hogy részt vegyen az új litván dialektológiai kutatások és eredményeik közzétételi módjainak keresésében. Így, amikor a múlt század utolsó évtizedének végén a Matematikai és Informatikai Intézetben létrejött az UNESCO Informatika humanitarams tanszéke, és megkezdődött az informatika gyors fejlődése Litvániában, innovatív ötlete támadt: a litván nyelvjárásokat korszerű módon kell bemutatni a széles nyilvánosságnak. D. Mikulėnienė vezetésével, a Litván Nyelvi Intézet dialektológusainak és a Matematikai és Informatikai Intézet informatikai szakembereinek együttműködésével…

ASTA LESKAUSKAITĖ, VILIJA RAGAIŠIENĖ. Danguolės Mikulėnienės mokslinės veiklos metmenys

239

…napvilágot látott a kétnyelvű számítógépes szótár: Lietuvių tarmės = Lithuanian Dialects (1. rész – 2000, 2. rész – 2005, 3. rész – 2011).

Ez a munka, K. Morkūnas támogatása, a Nemzetközi Dialektológiai és Geolingvisztikai Társaságban való tagság, valamint más tényezők arra ösztönözték a nyelvészt, hogy szélesebb körű geolingvisztikai kutatásokba kezdjen, és arra törekedjen, hogy ez a külföldön sikeresen fejlődő irányzat Litvániában is meghonosodjon. A balti nyelvek nyelvjárási adatainak tipológiai összevetésére és összehasonlítására tett első kísérlet a mű 2009-ben megjelent prospektusa volt: Baltų valodų atlants = Baltų kalbų atlasas = Atlas of the Baltic Languages. A prospektust a Litván Nyelvi Intézet és a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének dialektológusai készítették. D. Mikulėnienė az egyik fő szerző és szerkesztő. A megkezdett munkát folytatva megjelent az atlasz első kötete, amely a növényvilág szókincsét tárgyalja (1. kiadás – 2012, 2., javított és bővített kiadás – 2013). Elkészült a második kötet is, amely a balti nyelvek állatvilágának szókincsét írja le, de egyelőre még nem jelent meg.

A 2011–2014 között megvalósult, D. Mikulėnienė által kezdeményezett és vezetett hatalmas munka – az egyetemes támogatású Šiuolaikiniai geolingvistikos tyrimai Lietuvoje: punktų tinklo optimizacija ir interaktyvioji tarminės informacijos sklaida című projekt, amely több mint harminc litván dialektológust egyesített – jelentős minőségi előrelépést hozott a litván dialektológia számára. Három és fél év alatt hatalmas munka készült el: több mint 700 Lietuvių kalbos atlaso-pontot ellenőriztek, és felmérték a litván nyelvjárások, valamint más nyelvek 21. század eleji geolingvisztikai helyzetét. Ettől kezdve új tudományos eszmék terjedtek el a litván dialektológia diskurzusában, új fogalmak és kategóriák honosodtak meg (multimodális dialektológiai modell, megfigyelési idő, nyelvjárásiságot jelölő jegyek, diskurzus stb.), és korszerű kutatási módszertanokat és módszereket kezdtek alkalmazni. D. Mikulėnienė szerint ennek a munkának biztosítania kell a litván nyelvjárások kutatásának folytonosságát, új adatokat kell szolgáltatnia a baltisztikának és az összehasonlító nyelvészetnek, meg kell teremtenie a prognosztikus szociolingvisztikai kutatások feltételeit, és előre kell jeleznie a litván nyelv és nyelvjárások további fejlődését. A litván dialektológusok számára valóban széles kutatási lehetőségeket és perspektívákat nyitott meg. D. Mikulėnienė munkatársaival együtt már számos jelentős művet készített és adott ki, amelyek a perceptuális dialektológia, a geolingvisztika és a szociolingvisztika módszertani megközelítéseit és eljárásait alkalmazzák: Kalbos variantiškumas ir jo vertinimas perceptyviosios dialektologijos požiūriu: variantų ir vietų vaizdiniai (2018), Dialektometrinis tradicinių lietuvių tarmių klasifikacijos pjūvis (2019), Lietuvių kalbos variantai: tyrėjo ir paprastojo kalbos bendruomenės nario perspektyvos (2020).

240

BENDRINĖ KALBA | 95

A folyamatban lévő vagy már befejezett kutatások további eredményei is megjelenésre várnak. Számos jelentős felismerés látott napvilágot tudományos cikkekben, különféle szakfolyóiratokban és más kiadványokban is.

D. Mikulėnienė egyik utóbbi évekbeli kezdeményezése a Litván Nyelvi Intézetben létrehozás alatt álló Lietuvos vietinių kalbos variantų duomenynas, vagyis a Tarmynas¹. A tervek szerint az intézetben összegyűjtött és gyűjtés alatt álló összes nyelvjárási forrás (hangfelvételek, nemzetközi fonetikai átírással rögzített szövegek, nyelvészek kéziratai stb.) bekerül az adatbázisba, és könnyen hozzáférhetővé válik nemcsak a litvániai, hanem a külföldi kutatók és a nagyközönség számára is. Az ArcGIS-platform eszközeivel már kipróbálták, és a jövőben továbbfejlesztik a Tarmyno adatainak térinformatikai elemzését. Az adatbázis részletesebb bemutatását D. Mikulėnienė és Agnė Čepaitienė tudományos tanulmánya tartalmazza: Tarmynas – Lietuvos vietinių variantų duomenų bazės modelis (2022)².

Összességében D. Mikulėnienė elmúlt két évtizedbeli kezdeményezései és tevékenysége kétségkívül egy új kutatási irányzatot képviselő iskola létrejötteként értékelhetők. Az általa kezdeményezett és vezetett munkákba habozás nélkül bevonja munkatársait és tanítványait.

Egy rövid publikációban nehéz áttekinteni és bemutatni D. Mikulėnienė valamennyi munkáját. A Professzor asszony tudományos és pedagógiai tevékenységéről részletesebben a Litván Nyelvi Intézet 2022-ben kiadott kötetében lehet tájékozódni: Danguolė Mikulėnienė. Bibliografijos rodyklė.

ASTA LESKAUSKAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius

[email protected]

VILIJA RAGAIŠIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius

[email protected]

¹ Lásd https://maps.lki.lt/portal/home/.

² Čepaitienė Agnė, Mikulėnienė Danguolė. Tarmynas – a litvániai helyi változatok adatbázisának modellje, 2022. Online elérhető: http://lki.lt/wp-content/uploads/2022/09/Tarmynas-%E2%80%93-Lietuvos-vietiniu-kalbos-variantu-duomenu-bazes-modelis_galutinis.pdf.

ASTA LESKAUSKAITĖ, VILIJA RAGAIŠIENĖ. Danguolės Mikulėnienės mokslinės veiklos metmenys

241