LIETUVIŲ TERMINOLOGIJA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

J. KLIMAVIČIUS

A NEMZETKÖZI ÉS LITVÁN TERMINUSOK SZINONÍMIÁJA A TERMINOGRÁFIÁBAN

A nemzetközi és a litván szavak viszonyának kérdése összetett és sokrétű. Itt szinte egyáltalán nem tárgyaljuk ennek legfontosabb részét: mikor és miért csak nemzetközi, illetve mikor és miért csak litván szót használunk (elméleti, elvont, valamint gyakorlati, konkrét szempontból). Ezúttal egy részleges, de nem kevésbé összetett, nehéz és időszerű kérdésre szorítkozunk: mikor használunk nemzetközi és litván szót is.

A nemzetközi és litván szavak (terminusok) szinonímiájának kérdését itt szintén nem tárgyaljuk elméletileg részletesebben (ez külön tanulmányt igényel). Röviden csak a jelenség kialakulásának okait és körülményeit rögzítjük.

A lexikológiában a szavakat (a terminológiában pedig a terminusokat) eredetük és kronológiájuk szempontjából saját szavakra — örökölt elemekre és új alkotásokra —, valamint jövevényszavakra (szűkebb értelemben: nemzetközi szavakra) — régiekre és újakra — osztják. Ez a rendszerezés azonban nemcsak a formára, hanem a tartalomra is ki kell terjedjen. A kétféle felosztás — a lexikológiai és a szemaziológiai — összevetése és viszonyuk meghatározása megmutathatja, milyen szemantika rejlik az említett szókészleti (terminológiai) fő- és alosztályokban. Itt nem helye annak, hogy részletesen kifejtsük sem e szemantikai osztályozás indokait, sem a teljes felosztást¹. Ezúttal csak azok a kategóriák érdekelnek bennünket, amelyekben a nemzetközi és litván terminusok szinonímiája megmutatkozik. Kettő van ilyen.

1. Természetes, hogy a nem kölcsönzött (örökölt és újonnan keletkezett) terminusszemantikát litván (illetve balti, indoeurópai) eredetű lexémák fejezik ki. Ez a terminusszemantika azonban gyakran nem csupán litván (etnográfiai szó), hanem — ha nem is minden, de sok vagy legalább néhány nyelvben — közös, és természetesen minden nyelv a saját szavaival nevezi meg. A tudományban — éppen e szemantikai közösség és a tudomány nemzetközi jellege miatt — gyakran használnak nemzetközi terminusokat, amelyek magától értetődően nemzeti eredetűek, és csak valamely nép vagy tudós elsőbbsége, illetve a tudományért tett érdemei révén nyernek nemzetközi státuszt (vagyis nem nyelvi okokból). Így jönnek létre különböző eredetű (kétpólusú) abszolút szinonimapárok, például: plukė — anemonė (Anemone), vilkdalgis — irisas (Iris). Ezek a növények ősidők óta nőnek Litvániában, és litván nevük van, ezért furcsa volna, ha e neveket nem használnák a botanika tudományos rendszertanában is². Nemzetközi nevük azonban szintén eléggé elterjedt

¹ Csupán annyit jegyezhetünk meg, hogy ez a felosztás igen egyszerűen megvilágítja az osztályozás legbonyolultabb részét: a szemantikai tükörfordítások (kalkok), vagyis az úgynevezett „rejtett kölcsönszavak” problémáját (P. A. Вудагов, Введение в науку о языке, Москва, 1958, p. 120).

² A saját szavak csak ritka esetekben nem tudnak utat törni maguknak a tudományos terminológiába szűk elterjedési területük és használati körük miatt (talán olykor a nem terminológiai nyelvhasználók nyelvi tájékozatlansága vagy közömbössége folytán is). Például a skalė, dubė a geológiában, a naugė (naugis) a technikában, a kémiában és a fizikában nem váltak a dolomito, karšto, metalo szinonimáivá, noha ennek nyelvi akadálya sincs.

91

szinonimák (jóllehet kölcsönzésüket és használatukat nem nyelvi okok határozzák meg: jelentésük nem különbözik), differenciálódásuk pedig nem szemantikai, hanem stilisztikai.

2. A kölcsönzött nemzetközi terminusszemémák megnevezése, ha a litván nyelvben nincsenek megfelelő kész eszközök, az erőforrások pedig funkcionálisan nem elegendőek (vagy legalábbis annak látszanak), kölcsönszavakkal (szűkebb értelemben: nemzetközi szavakkal) történik; ha viszont vannak ilyen eszközök, vagy az erőforrások elegendőek, litván szavakkal, a már meglévők terminologizálásával vagy új szavak alkotásával. Ám ez utóbbi esetben is, különösen a szűk tudományos használatban és különösen az új szavak mellett (tehát alapvetően szintén nem nyelvi okokból), internacionalizmusok is használatosak, például: ellenállás — rezisztencia, kőbetegség — litiazis.

Vagyis a nemzetközi és a saját terminusok szinonímiája P. Ivić szavaival „неизбежное явление во всех фазах развития терминологии“³. Ez az eltérő eredetű (kétnyelvű) szinonímia lényegében különbözik az ugyanazon nyelvben (legtöbbször annak különböző rétegeiből) kialakult abszolút szinonímiától, amelyet a nyelv, különösen pedig a terminológia kerül és elutasít. R. Budagov helyesen jegyzi meg: „〈…〉 лингвистика и языкознание — абсолютные синонимы в русском языке, однако уже то, что первое существительное является иноязычным по происхождению, а второе подобного характера не имеет, выступает как известный, хотя и „приглушённый“ дифференциальный признак между ними“⁴. Állíthatjuk, hogy a terminológia bizonyos mértékig két változatban létezik: nemzeti és nemzetközi változatban.

Természetesen az abszolút szinonimák kerülésének általános tendenciája, bár korlátozottan és lassabban, itt is érvényesül. Kétféleképpen nyilvánul meg: 1) az ilyen párok szemantikai differenciálódásában, például: csap „folyadék vagy gáz csőből való kiengedésére és elzárására szolgáló szerkezet” — daruv „teheremelő gép”; 2) a kölcsönszó teljes kiszorulásában a nyelvi rendszerből, például a konusas, gradusas, fokusas, linzė, celė, ruporas helyett kizárólag a kūgis, laipsnis, židinys, lęšis, ląstelė, garsintuvas⁵ szavakat használják.

Ki kell emelnünk még egy sajátos jelenséget, amely a nemzetközi és litván terminusok szinonímiája mellett létezik, és e szinonímia kialakulásának mellékhatásaként jelenik meg. Ez a lexikai mikrorendszerek heterogenitása (sokfélesége), vagyis a litván és kölcsönzött elemek együttélése egyazon mikrorendszerben, például: dujos, de gazotronas; laipsnis, de gradientas; židinys, de fokusuoti; kūgis, de konoidas; sankiba, de kohereris; karbonatas, de anglis; feritas, de geležis; optika, de šviesa; aksonometrija, de ašis (vö. aksiometras — ašimatis); hominidas, antropologija, de žmogus (vö. humanizacija — sužmoginimas, antropogeninis — žmogiškasis). Ebben nincs semmi logikátlan vagy törvényszerűtlen. A mikrorendszerek heterogenitása teljesen normális jelenség, amely számos nyelvre jellemző. Nem lehet oka sem a litvánosításnak, sem a nemzetköziesítésnek; e folyamatokat sem előidézni, sem megállítani nem képes⁶.

³ P. Ivić, A nyelvészeti terminológia és a szláv nyelvek konvencionális jelöléseinek problémájáról, — „Вопросы языкознания“, 1963, № 1, 19. o.

⁴ R. A. Budagov, Összehasonlító szemantikai kutatások, a Moszkvai Állami Egyetem kiadója, 1963, 185. o.

⁵ Az, hogy még előfordulnak szövegekben, csupán azt mutatja, hogy e szövegek nyelvi kultúrája nem kielégítő. Az ilyen kölcsönszavak használata a norma megsértése, nem pedig annak igazolása.

⁶ Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a mikrorendszerek részleges kiegyenlítése lehetetlen. Ez azonban inkább képzési (formánsbeli) alapon valósítható meg.

92

A nemzetközi és a litván terminusok szinonímiáját itt nem tudományos művek szövegei⁷, hanem terminológiai szótárak — terminográfia⁸ — alapján vizsgáljuk. A már meglehetősen gazdag és változatos litván terminográfiából a fizikai⁹, kémiai¹⁰ és politechnikai¹¹ szótárakat választottuk ki elemzésre. E választást a következők indokolják: 1) szükség van a korlátozásra; 2) ezek a tudományágak közel állnak egymáshoz; 3) e szótárak egyidejűsége (mivel a szinonimák azonosságának foka idővel változhat, és a különböző korszakok szótáraiban némileg eltérően tükröződhet); 4) e szótárak továbbfejlesztésének szükségessége (ami részben már meg is valósul). Bár ezek a szótárak nem ölelik fel a nemzetközi és a litván terminusok szinonímiájának egészét, kellőképpen tükrözik annak mértékét és a lexikográfiai bemutatás módjainak változatosságát; közeli területekről lévén szó, jól szemléltetik az egyes szinonimapárok bemutatásának eltéréseit, és lehetővé teszik, hogy általánosabb következtetéseket vonjunk le a nemzetközi és a litván szinonímia terminográfiai problémáiról, különösen a szinonímia azonosságának fokáról.

Először a nemzetközi és a litván terminusok szinonímiájának bemutatási módjait vizsgáljuk meg.

A SZINONIMÁK BEMUTATÁSÁNAK MÓDJAI

Az említett terminológiai szótárak a nemzetközi és a litván szinonimákat három fő módon mutatják be.

1. A nemzetközi és litván szinonimák bemutatásának első módja a kétirányú összekapcsolásuk (A → B és B → A, illetve A, B és B, A). Pl.:

termistorius (=šiluminė varža) „термистор (=теплосопротивление)“ FTŽ₁ 95¹² és šiluminė varža (=termistorius) „теплосопротивление (=термистор)“ FTŽ₁

⁷Az ilyen szinonímia tudományos művek szövegeiben való használatának megvannak a maga sajátosságai. A szövegekben gyakrabban fordulnak elő olyan kölcsönszavak, amelyeket a nyelvi rendszer már kiszorított, valamint még csak meghonosodó új szavak; általában több a változatosság, az ingadozás és a változási dinamika. A nemzetközi és litván terminusok statisztikai és stilisztikai differenciálódása csak a szövegekből állapítható meg.

⁸ A terminológiai terminografija kifejezésről, amely még szinte egyáltalán nem terjedt el, de valóban jó és kényelmes, lásd I. I. Ковалик, Основна проблематика сучасної української термінології, Перша науково-методична нарада з проблем упорядкування і нормалізації термінології, Тези доповідей і повідомлень, Київ, 1970, p. 14.

⁹ Fizikai szakkifejezések szótára, szerkesztő: a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának akadémikusa, P. Brazdžiūnas; a szótárt a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének Terminológiai Bizottsága tekintette át, a kiadó szerkesztője Ch. Lemchenas, Vilnius, 1958, 124 p.; litván–orosz nyelvű [rövidítve FTŽ₁]; Fizikai szakkifejezések szótára, szerk. P. Brazdžiūnas, szerkesztőbizottság: T. Banis, J. Batariūnas, P. Brazdžiūnas (elnök), H. Horodničius, S. Jakutis, A. Juodviršis, E. Makariūnienė, A. Puodžiukynas, J. Stanaitis, K. Ušpalis (elnökhelyettes), S. Vėlinavičius, [I. köt.], Vilnius, 1971, 1–419. o. (rotoprint), [II. köt.], Vilnius, 1973, 418–965. o. (rotoprint) és Kiegészítések, 37 o. (rotoprint); litván–orosz–angol–német nyelvű [rövidítve FTŽ₂ és FTŽ₂P].

¹⁰ K. Daukšas, Chemijos žodynas, žodyną peržiūrėjo Lietuvos TSR Mokslų akademijos Lietuvių kalbos ir literatūros instituto terminologijos komisija, leidyklos redaktorius Ch. Lemchenas, Vilnius, 1960, 450 p.; lietuvių-rusų k. [sutrumpintai ChŽ].

¹¹ Orosz–litván politechnikai szótár, szerkesztőbizottság: A. Novodvorskis műszaki tudományok kandidátusa, docens (elnök), L. Kumpikas műszaki tudományok kandidátusa, docens, J. Mikuckas műszaki tudományok kandidátusa, docens, J. Stanaitis vezető oktató, S. Vasauskas műszaki tudományok kandidátusa, docens, J. Vidmantas kémiai tudományok kandidátusa, professzor, a kiadó szerkesztője Ch. Lemchenas, Vilnius, 1959, 520 p. [rövidítve PolŽ].

¹²A rövidítéseket lásd a 9–11. jegyzetben. A rövidítések mellett álló római számok a köteteket, az arab számok az oldalakat jelölik.

93

91; inklinacija (= pasvirimas) „инклинация, склонение“ FTŽ₁ 36 és pasvirimas (= inklinacija) „склонение, инклинация“ FTŽ₁ 67¹³; aproksimacija, artėjimas FTŽ₂ I 23 és artėjimas, aproksimacija FTŽ₂ I 26; stimuliuoti (= skatinti) ChŽ 261 és skatinti (= stimuliuoti) ChŽ 254; helikopteris, sraigtasparnis „геликоптер (= вертолёт)“ PolŽ 65 és sraigtasparnis, helikopteris „вертолёт“ PolŽ 42; adapteris, garso ėmiklis „адаптер“ PolŽ 12 és garso ėmiklis, adapteris „звукосниматель“ PolŽ 114¹⁴.

Ez a közlési sorrend mintha a szinonimák lexikai jelentésének teljes azonosságára utalna¹⁵.

Bemutatásuk következetlen, sőt háromféle módja a faji meghatározókkal együtt azonban némi kétségre ad okot.

Például az struktūra ir sandara az új „Fizikos terminų žodynas” tervezetében teljesen egyenértékű terminusként szerepel: struktūra, sandara FTŽ₂ II 789 és sandara,

¹³ A nemzetközi és a saját szinonimák idegen nyelvű megfelelőinek közlési sorrendje meglehetősen következetlen. Például a második párban az orosz szinonimák már a kábel után szerepelnek, nem pedig zárójelben, az egyenlőségjel után. Az ilyen lexikográfiai technikai hibák mellett a szótár szerkezetének jelentősebb hiányosságai is előfordulnak. Például egyes esetekben a litván pár mellett (saját + nemzetközi) egy orosz párt is megadnak (saját + nemzetközi), máskor pedig csak az egyik tagját: scintiliacija (= blyks-telėjimas) „сцинтилляция, вспышка“ FTŽ₁ 79 és blyks-telėjimas (= scintiliacija) „вспышка“ FTŽ₁ 12. Olykor mindkét esetben a litván pár mellett csupán egyetlen orosz megfelelőt adnak meg (noha valójában pár létezik), például: makrokosmas (= makropasaulis) „макрокосмос“ FTŽ₂ 57 és makro-pasaulis (= makrokosmas) „макромир“ FTŽ₂ 57; mikrokosmas (= mikropasaulis) „микрокосмос“ FTŽ₂ 60 és mikropasaulis (= mikrokosmas) „микромир“ FTŽ₂ 60. Az idegen nyelvű megfelelőket bemutató sorrend vizsgálata és következetlenségeinek (a litván részével együtt történő) számbavétele azonban nem célja ennek a tanulmánynak, ezért csak érintőlegesen kerül szóba.

¹⁴ Amint láthatjuk, a szinonimák technikai megjelenítése szótáranként eltérő: a „Fizikos terminų žodynas”-ban és a „Chemijos žodynas”-ban zárójelben, az egyenlőségjel után, míg a Politechnikos terminų žodynas-ban és az új „Fizikos terminų žodynas” tervezetében zárójel nélkül, a kötőjel után. Bár itt nem foglalkozunk a technikai megjelenítéssel, mégis meg kell jegyeznünk, hogy ez a teljesen azonos szinonimák közlésének jobb módja, mivel a lexikográfiában az egyenlőségjelet rendszerint a nem ajánlott szó ajánlottra utaló irányítására használják. A Politechnikos terminų žodynas orosz részében az olyan szinonimákat összekapcsoló esetek, mint a геликоптер (= вертолёт), igen ritkák és alkalmiak – rendszerint nem kapcsolják össze őket. A Politechnikos terminų žodynas litván részében a szinonimapár tagjainak sorrendje általában megfelel az orosz rész terminusainak: először a litván szinonimát, majd a nemzetközit adják meg, ha ezek az orosz rész orosz szavának felelnek meg; fordított esetben először a nemzetközi terminus szerepel, majd annak litván szinonimája, ha ezek az orosz rész nemzetközi szavának felelnek meg. Eltérések azonban itt is előfordulnak. Kétféle eltérés van: 1) a litván rész terminusai fordított sorrendben szerepelnek, például: струк-тура – sandara, struktūra PolŽ 412, míg строение – struktūra, sandara PolŽ 411 – ez alighanem nem tévedés; 2) a litván részben a szinonimapár tagjai mindkét helyen azonos sorrendben szerepelnek, például: вертикальный – vertikalus, stačias PolŽ 42 és отвесный – vertikalus, stačias PolŽ 253, vagy дефект – trūkumas, defektas PolŽ 88 és порок – trūkumas, yda, defektas PolŽ 308; ez erősen kétségessé teszi teljes azonosságukat – itt inkább az elsőnek biztosítanak elsőbbséget (lásd erről a 2. alfejezetet).

¹⁵ Némi kétség legfeljebb az ilyen, technikailag következetlenül bemutatott párok megfelelőségével kapcsolatban merülhet fel: konjuguotoji reakcija – lásd: susijusi reakcija ChŽ 155 és susijusi reakcija (= konjuguotoji reakcija) ChŽ 267; substituentas – lásd: pakaitas ChŽ 263 és pakaitas (= substituentas) ChŽ 210, mivel a „lásd” utalást a lexikográfiában akkor szokás használni, amikor a kevésbé ajánlott szó az ajánlottabbra utal. Valószínűleg azonban itt csupán technikai hibákról van szó, nem pedig egy elv következetes alkalmazásáról.

94

szerkezet FTŽ₂ II 640¹⁶. A felépítés, szerkezet címszó alatt csak 5 fajfogalmi terminus szerepel, és csak a felépítés — az atom felépítése FTŽ₂ II 640, az atommag felépítése FTŽ₂ II 640, az anyag felépítése FTŽ₂ II 640, a molekula felépítése FTŽ₂ II 640 és a belső felépítés FTŽ₂ II 640 terminusokkal, míg a szerkezet, felépítés címszó alatt a fajfogalmi terminusok a fölérendelt szerkezet terminussal szerepelnek — ugyanazok, amelyeket a felépítés címszó alatt is megadtak, nevezetesen: atomszerkezet FTŽ₂ II 789, atommag-szerkezet FTŽ₂ II 789, anyagszerkezet FTŽ₂ II 791, molekulaszerkezet FTŽ₂ II 791 és belső szerkezet FTŽ₂ II 793, továbbá számos más szerkezet: másodlagos FTŽ₂ II 789, többrétegű FTŽ₂ II 789, sejtes FTŽ₂ II 791, ötvözetszerkezet FTŽ₂ II 791, mozaikos FTŽ₂ II 792, finomszemcsés FTŽ₂ II 792, durvaszemcsés FTŽ₂ II 792, összetett FTŽ₂ II 792, rácsos FTŽ₂ II 793, a Világegyetem FTŽ₂ II 793 stb.¹⁷ Tehát itt kettőzés és a szinonimák azonosságának hiánya is tapasztalható¹⁸. Természetesen a szerkezet és felépítés használatában vannak eltérések: a litván felépítés gyakoribb, népszerűbb, a nemzetközi szerkezet pedig ritkább, tudományosabb. Így a gyakoribb, népszerűbb fajfogalmi terminusokat is gyakrabban használják a felépítés szóval, mint a szerkezet szóval. Ugyanakkor a ritkább fajfogalmi terminusok is használhatók a felépítés, például sejtes felépítés, rácsos felépítés stb. szóval. Ezek azonban nem szerepelnek. Még a Világegyetem felépítése terminust sem vették fel, holott ezt nem nevezhetnénk ritkának. Következésképpen, ha a szerkezet és felépítés abszolút szinonimák, akkor azonosságuknak a fajfogalmi determinánsokkal együtt megadva is fenn kell maradnia. Ezért a legjobb az összes fajfogalmi terminust az ismétlődés elkerülésével egy helyen, mindkét fölérendelt terminussal megadni, a másik fölérendelt terminusnál pedig csak rájuk utalni. A fajfogalmi terminusok jelenlegi megadási módja — mindkettővel, egy részük pedig csak az egyik fölérendelt taggal — ellentmond a fölérendelt terminusok abszolút azonosságának, ezért megköveteli megadásuk rendjének megváltoztatását (közelítve azt a III. megadási módhoz — erről lásd a 3. alpontot).

Más esetekben valamennyi faji terminus egy helyen és csak az egyik szinonimával szerepel. Például a radiacija, spinduliavimas „излучение, лучеиспускание, радиация — radiation — Strahlung“ FTŽ₂ II 590 mellett egyetlen faji terminus sincs – valamennyi a spinduliavimas, radiacija „излучение, радиация — radiation — Strahlung“ FTŽ₂ II 744 mellett található: atmosferos spinduliavimas FTŽ₂ II 744, elektromagnetinis spinduliavimas FTŽ₂ II 745, gravitacinis spinduliavimas FTŽ₂ II 746, kosminis spinduliavimas FTŽ₂ II 747, neutronų spinduliavimas FTŽ₂ II 748, radioaktyvus(is) spinduliavimas FTŽ₂ II

¹⁶ Ugyanígy: struktūra, sandara PolŽ 411 és sandara, struktūra PolŽ 412. A „Chemijos žodynas” közlési módja ettől eltér: sandara — lásd struktūra ChŽ 244 és struktūra ChŽ 263 (erről a közlési módról lásd a 3. alfejezetet, az ilyen közlési eltérésekről pedig „A szinonimák közlésének eltérései” című fejezetet). A „Fizikos terminų žodynas”-ban viszont csak a struktūra FTŽ₁ 88 szerepel. Az ugyanazon szinonimák különböző szótárakban való közlésének hasonló eltéréseiről bővebben lásd „A szinonimák közlésének eltérései” című fejezetet.

¹⁷ Meglehetősen következetlenül szerepelnek más nyelvek megfelelői is – a generikusak: строение FTŽ₂ II 640 és структура, строение FTŽ₂ II 789, Aufbau, Struktur FTŽ₂ II 640 és Struktur FTŽ₂ II 789; valamint a fajiak: vidinė sandara — innerer Aufbau FTŽ₂ II 640, branduolio sandara — Atomkernaufbau FTŽ₂ II 640 (=Kernaufbau, vö. Kernstruktur FTŽ₂ II 789), de atomo sandara — Atomaufbau, Atomstruktur FTŽ₂ II 640, medžiagos sandara — Struktur der Materie, Aufbau der Materie FTŽ₂ II 640; a molekulės sandara — Molekülstruktur FTŽ₂ II 640, míg a molekulinė medžiagos struktūra megfelelője fordítva szerepel – molekulare Aufbau der Materie FTŽ₂ II 791 –, noha a molekulinė struktūra — molekulare Struktur FTŽ₂ II 791 alak is szerepel, és így tovább.

¹⁸ A Politechnikos terminų žodynas még következetlenebb: a struktūra, sandara mellett szerepel a sluoksninė struktūra PolŽ 411 és a durpyno struktūra, durpyno sandara PolŽ 411; a sandara, struktūra — pluoštinė, grūd(u)ota, stambiagrūdė, smulkiagrūdė, plokštinė, rutulinė struktūros PolŽ 412 mellett pedig a következő struktúrák.

95

749, áthatoló (is) sugárzás FTŽ₂ II 750, ultraibolya sugárzás FTŽ₂ II 751… ¹⁹ Ez nyilvánvaló ellentmondás: a radiáció és a sugárzás teljesen egyenértékű szinonimákként szerepel, a fajfogalmak terminusainak kizárólag a „sugárzás” alakban való megadása azonban ezt cáfolja. Ha tehát megerősítjük a radiáció és a sugárzás jelentésazonosságát, akkor a fajfogalmak terminusait is mindkét alakban kellene megadni. Ha viszont elismerjük, hogy ez a két terminus nem egyenértékű, akkor a megadásuk módját is meg kellene változtatni: radiáció, lásd sugárzás. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a sugárzás az emisszió szinonimája is, noha valamennyi fajfogalom terminusa kizárólag az emisszió szóval szerepel (lásd FTŽ₂ I 153–155). Valószínűleg éppen ezért az új „Fizikai terminológiai szótár” tervezetének kiegészítéseiben az emisszió litván szinonima nélkül szerepel (lásd FTŽ₂ P 9), a sugárzás pedig az FTŽ₂ P 35-ben radiáció nélkül. A rend helyreállt, de meglehetősen mechanikusan. Először is aligha reális a radiációról teljesen lemondani²⁰. Másodszor, az emisszió számára hasznos volna egy litván megfelelő is, de az emisszió etimológiai jelentésének megfelelően ez nem sugárzás, hanem kisugárzás kellene legyen²¹. Így az emiszsziós sugárzás tautologikus terminustól is meg lehetne szabadulni az FTŽ₂ II 745-ben (= kisugárzás). A „radiáció” jelentésű sugárzás és az „emisszió” jelentésű kisugárzás tehát hasonlóképpen különbözne, mint a német Strahlung és Ausstrahlung²². Ily módon az „Эмиттер — emitter” emitter szinonimája sem sugárzó (lásd FTŽ₂ I 155), hanem kisugárzó kellene legyen²³.

Van még a besugárzás is — oroszul облучение, angolul irradiation, exposure, bombardement, németül Bestrahlung, Bombardierung FTŽ₂ II 830, azonban az angol irradiation az iradiáció megfelelője is FTŽ₂ I 241, az exposure-é az expozíció FTŽ₂ I 140, a bombardment pedig a bombázásé (bombardírozásé) FTŽ₂ I 23. Azt azonban a szótárból nem lehet megtudni, milyen viszonyban áll egymással a megvilágítás, az iradiáció, az expozíció és a bombázás (bombardírozás). A bombázás (bombardírozás) alighanem csupán műszaki terminus (inkább szakmai zsargon), nem pedig fizikai. Etimológiai szempontból az iradiációnak mintegy „sugárzást, ragyogást” kellene jelentenie. A ragyogás azonban a свечение — glow, light — Leuchten, Leuchtung FTŽ₂ II 830 megfelelője, noha a lumineszcencia FTŽ₂ I 416 litvánul szintén „ragyogást” jelentene, vö. élő ragyogás — biolumineszcencia [„Moksleivis”, 1973, Nr. 11, p. 36

¹⁹ Más nyelvek megfelelői sem szerepelnek mindenütt következetesen. Például valamennyi orosz fajtajelölő terminus az általános излучение terminussal van megadva, valamiért mégis kivétel a корпусулярная солнечная радиация FTŽ₂ II 750, holott szerepel a корпусулярное излучение FTŽ₂ II 745 és a солнечное излучение FTŽ₂ II 750.

²⁰ Ezt a radiális melléknév is alátámasztja. Egyébként a radiális jelzői és a sugárzási birtokos szerkezetnek is szinonimáknak kellene lenniük. Többnyire azonban mindegyiket külön-külön használják. Például a pirométer, a hőmérséklet radiális (lásd FTŽ₂ II 539 és 854), míg a törvény, a nyomás és a sűrűség sugárzási (lásd FTŽ₂ I 99, II 714 és II 839).

²¹ Ugyanebben a „Fizikai terminológiai szótár” tervezetben az emitálni szinonimája a kisugározni (lásd FTŽ₂ I 155).

²² Csak tévesen fordítják a lézersugárzást Laseremissionnek FTŽ₂ II 746, az éjszakai sugárzást pedig nächtliche Ausstrahlungnak FTŽ₂ II 748.

²³ A szótárból egyáltalán nem világos, hogy a spindolis, amelyet két helyen eltérően értelmeznek — „излучатель, радиатор — radiator — Strahler, Radiator” FTŽ₂ II 753, illetve „излучатель — emitter — Emitter” FTŽ₂ P 36, továbbá a radiatoriaus „radiator, излучатель — radiator — Radiator, Strahler” FTŽ₂ II 591 és a már tárgyalt emiteris, kisugárzó, amelyeket a más nyelvű hasonló megfelelőik összekapcsolnak, három, kettő vagy egy dolgot jelöl-e. Fajtajelölő elnevezéseik szinte mind különböznek, oroszul azonban valamennyi az általános излучатель terminussal szerepel (kivéve az анодный радиатор FTŽ₂ II 591 terminust), németül pedig Strahlerrel; arról nem is szólva, hogy a béta emitteris, béta sugárzó FTŽ₂ I 155 (= béta-kisugárzó) és a béta radiatorius FTŽ₂ II 591 egyaránt бета-излучатель, Betastrahler; a gamma spindulis FTŽ₂ P 36 és a gamma radiatorius FTŽ₂ II 591 pedig egyaránt гамма-излучатель, Gammastrahler.

96

(2x)]. Az expozíció lényegében alighanem „besugárzást, megvilágítást (vö. német Belichtung)” jelentene. De a megvilágítás az освещение — illumination, lighting — Beleuchtung megfelelője FTŽ₂ I 24, noha az angol illumination — ilumináció FTŽ₂ I 229. Továbbá, bár a német Bestrahlung a besugárzás megfelelője FTŽ₂ II 830, a Bestrahlungsdosis nem a besugárzás, hanem a radiáció dózisa FTŽ₂ I 120 (a Strahlungsdosis pedig a sugárzás dózisa FTŽ₂ I 120). Talán megállapítható, hogy a nemzeti terminusok — sugárzás — kisugárzás; ragyogás — besugárzás (— megvilágítás) — megvilágítás (valamint oroszul излучение — облучение; свечение — освещение; németül Strahlung — Ausstrahlung — Bestrahlung; Leuchtung — Beleuchtung — Belichtung, noha ezek a képzési alrendszerek szemantikailag nem teljesen felelnek meg a litvánnak, például: облучение, Bestrahlung — besugárzás, nem pedig megvilágítás) képzési rendszerességük és képzett jelentéseik nyilvánvaló érthetősége révén egyszerűbb, harmonikusabb és szemantikailag átláthatóbb mikrorendszert alkotnának, mint a nemzetközi radiáció — iradiáció; emisszió, ilumináció, expozíció, valamint emanáció. A rendszer tökéletesítése és egyértelmű differenciálása azonban maguknak a szakembereknek a feladata; a nyelvészek csak segítségükre lehetnek.

A fajfogalmak terminusai még egy harmadik módon is szerepelnek: egyesek az egyik helyen, mások egy másikon. Például a sugár, radius FTŽ₂ II 751 címszó alatt szerepel a kör sugara, kör-radius FTŽ₂ II 752, míg a radius, sugár FTŽ₂ II 597 címszó alatt szerepel az atom sugara FTŽ₂ II 597, a atommag sugara FTŽ₂ II 597, a gravitációs sugár FTŽ₂ II 597, a tehetetlenségi sugár FTŽ₂ II 597, a külső sugár FTŽ₂ II 597, az ionsugár FTŽ₂ II 597, a görbületi sugár FTŽ₂ II 597, a kölcsönhatási sugár FTŽ₂ II 598, a hatótávolság FTŽ₂ II 598, a Föld sugara FTŽ₂ II 598 stb. Tehát itt a sugár kizárólag a geometriában használatos (bár oda a radius alakot is besorolja). Hiszen a sugár a fizikában más jelentéssel bír: „луч — ray — Strahl” (lásd FTŽ₂ II 751). Hasonlóképpen a Politechnikai terminológiai szótárban: радиус — sugár, radius PolŽ 341, ám itt a fajfogalmak meghatározóinak többsége a sugár szóval szerepel (hatás PolŽ 341, hajlítási PolŽ 341, tehetetlenségi PolŽ 341, görbületi PolŽ 341, hajtókar PolŽ 341, fordulási PolŽ 342), és csak kettő szerepel mindkét szinonimával: számítási sugár, radius PolŽ 342, ajánlott sugár, radius PolŽ 342. A matematikai terminológiában és általában az irodalmi nyelvben azonban a sugár mélyen gyökerezik, már több mint 50 éve használatos²⁴, és a fizikában nem okoz zavart, hiszen annak sugara (hullám FTŽ₂ P 35, elektron FTŽ₂ II 752, lézer FTŽ₂ II 752, természetes (is) FTŽ₂ II 752, fény FTŽ₂ II 752 stb.) és a sugarak (másodlagos FTŽ₂ II 741, infravörös FTŽ₂ II 742, kozmikus FTŽ₂ II 742, monokromatikus FTŽ₂ II 743, röntgen FTŽ₂ II 743, ultraibolya FTŽ₂ II 744 stb.) egészen mások. Végül a napsugarat is meg lehetne különböztetni a napfény sugarától. Tehát a szótárnak le kellene mondania a radius alakról²⁵, a sugár „радиус” jelentéséhez pedig (ez a „луч” jelentésű sugár homonimája lenne) hozzá kellene tenni a mat. megjelölést (egyébként hasonló megjelölések más esetekben is hasznosak volnának).

2. A nemzetközi és a litván szinonimák megadásának második módja az egyirányú összekapcsolásuk (A → B, vagyis A, B). Például:

²⁴ Žr. Z. Žemaitis, Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis, Kaunas, 1920, p. 32; Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius, 1954; II pap. ld., 1972; Rusų-lietuvių kalbų politechninis žodynas, p. 341.

²⁵ Magától értetődik, hogy ez a radiális terminusra is vonatkozik, például: radiális sebesség FTŽ₂ I 214, radiális erő FTŽ₂ I 272, radiális mező FTŽ₂ I 381; radiális gyorsulás, sugárirányú gyorsulás FTŽ₂ II 515.

7. Lietuvių terminologija

97

űr (= világegyetem) FTŽ₁ 49; komponens (=összetevő²⁶) FTŽ₁ 47; kontinuitás (= folytonos közeg) FTŽ₁ 48; csúcs (= hegyesség) FTŽ₁ 68; fordított sorrend: összetétel (= szuperpozíció) FTŽ₁ 88; rendezetlenség (= káosz) FTŽ₁ 63;

diffrakció, elhajlás FTŽ₂ I 110; konstans, állandó FTŽ₂ I 329; kontaktus, érintkezés FTŽ₂ I 334; kontrakció, (össze)rövidülés FTŽ₂ I 336; konvekció, keveredés FTŽ₂ I 339; kritérium, ismérv FTŽ₂ I 357; reverberáció, visszhangzás²⁷ FTŽ₂ II 615; fordított sorrend: meghatározás, definíció FTŽ₂ I 20; összeszerelés, szerelés FTŽ₂ II 802;

tónus (= árnyalat) ChŽ 285; vatta (= gyapot) ChŽ 299; dimenzió (= mérték) ChŽ 78;

autostop, automata fék „автостоп“ PolŽ 11; tűzoltófecskendő „брандспоит“ PolŽ 31; briológia (a mohákról szóló tudomány²⁸) „бриология“ PolŽ 31; infiltráció (beszivárgás) „инфильтрация“ PolŽ 125; mandzsetta, ujjvédő „манжет“ PolŽ 181; mobilis, mozgékony „мобильный“ PolŽ 199; rámpa, lejtő „пандус“ PolŽ 262; permanens, állandó „перманентный“ PolŽ 277; pozitív, igenlő „позитивный“ PolŽ 299; polikromia, sokszínűség „полихромия“ PolŽ 303; prioritás, elsőbbség „приоритет“ PolŽ 321; prognózis, előrejelzés „прогноз“ PolŽ 324; sebességmérő²⁹ „спидометр“ PolŽ 397; frikciós tengelykapcsoló, súrlódó tengelykapcsoló „фрикцион“ PolŽ 471; gazdaságosság, megtakarítás „экономия“ PolŽ 508; szakértő, hozzáértő „эксперт“ PolŽ 509; fordított sorrend: pavilon, kerti lugas „беседка“ PolŽ 26; vízleválasztó, dehidrátor „водоотделитель“ PolŽ 49; kivenni, eltávolítani „изъять“ PolŽ 122; megfigyelő, obszervátor „наблюдатель“ PolŽ 209; valódi, hiteles „подлинный“ PolŽ 295; átalakítás, átalakulás, transzformáció „превращение“ PolŽ 314; összpontosított, koncentrált „сосредоточенный“ PolŽ 395³⁰.

²⁶ A szóalkotás szempontjából előnyösebb volna az irodalmi nyelvben és más terminológiákban (például a nyelvészetben) széles körben használt elem vagy alkotórész.

²⁷ Jobb volna a melléknév absztrakt főnévi alakja — visszhangosság.

²⁸ Lehetne mohatan.

²⁹ Jobb volna a sebességmérő (lásd: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, II pap. ld.).

³⁰ A Politechnikos terminų žodynasban meglehetősen gyakran a nemzetközi és a litván szinonimapár tagjainak sorrendje nem függ az orosz megfelelőktől. Például:

selejt, hibás áru „брак“ PolŽ 31; toborzás, verbuválás „вербовка“ PolŽ 41; rovat, hasáb „графа“ PolŽ 74; aprítógép, dezintegrátor „дезинтегратор“ PolŽ 85; törött vonal, cikkcakk „зигзаг“ PolŽ 115; fűtőfej, kalorifer „калоризатор“ PolŽ 130; párkány, karnis „карниз“ PolŽ 135; (el)osztás, osztályozás „классификация“ PolŽ 143; másolat, kópia „копия“ PolŽ 156; fametsző, xilográfus „ксилограф“ PolŽ 170; nyílás, cella, fedél „люк“ PolŽ 180; repülő, pilóta „пилот“ PolŽ 281; redőzött, pliszírozott „плиссированный“ PolŽ 285; pedál, lábító „педаль“ PolŽ 266; szegmens, szakasz „сегмент“ PolŽ 375; szelet, szektor „сектор“ PolŽ 376; fonal, tex „текс (тэкс)“ PolŽ 421; savmérő, acidométer „ацидометр“ PolŽ 19;

sofőr, gépkocsivezető „водитель“ PolŽ 47; kategória, osztály (2.) „разряд“ PolŽ 347; határidő, idő „срок“ PolŽ 400.

Az ilyen példák egy része természetesen csupán lexikográfiai következetlenség. Például: gyorsítani, felgyorsítani „форсировать“ PolŽ 468, de gyorsítás, forszirozás „форсировка“ PolŽ 468, injektor, sugárszivattyú „инжектор“ PolŽ 124, de gőzszivattyú, ejektor „эжектор“ PolŽ 508; kivitel, export „вывоз“ PolŽ 57, de import, behozatal „ввоз“ PolŽ 40.

98

Azt kell feltételezni, hogy az elsőként megadott terminus tekintendő az alapvetőnek³¹. Ezt a feltevést mintha az is megerősítené, hogy az így megadott szinonimapárok többségének második tagja — a litván megfelelő — új alkotás, többnyire egészen friss, néha még meg sem honosodott, vagy egyáltalán csak ritkán használt szó (bár túlnyomó többségük kifogástalanul van megalkotva, és pontos). Például:

echolot, hanglokátor FTŽ₂ I 127; maximum, legnagyobb érték FTŽ₂ II 422; szeparátor, elválasztó FTŽ₂ II 656; csukló, hajlékony FTŽ₂ II 821; betűtípus (=nyomtatvány prés (=sajtó vitrin, kirakat „витрина“ PolŽ 46; redők, durva ráncok, ráncok, bordák „гофры“ PolŽ 73; markolat, fogantyú „гриф“ PolŽ 76; nagyvitorla, fővitorla „грот“ PolŽ 76; katapult, hajítógép „катапульта“ PolŽ 136; ornitopter, csapkodószárnyas repülő „орнитоптер“ PolŽ 246; plafon, díszes mennyezet „плафон“ PolŽ 284; hajózóút, hajózási útvonal „фарватер“ PolŽ 463; rejtjel, titkosírás „шифр“ PolŽ 497; kormánykerék, kormánykerék „штурвал“ PolŽ 505³².

Hasonló feltevésre ad alapot a fajfogalmi terminusok megadásának sorrendje is: ezeket többnyire csak az első fölérendelt terminussal együtt adják meg. Például:

barža, baidokas, vytinė PolŽ 23, de az összes fajfogalmi terminus csak a barža PolŽ 23 terminussal; dokas, laivinė PolŽ 93, de a fajfogalmi terminusok csak a dokas PolŽ 93 terminussal; žurnalas, dienynas PolŽ 103, a fajfogalmi terminusok pedig a žurnalas PolŽ 103 terminussal; niša, įsiensis įduba PolŽ 227, a fajfogalmi terminusok pedig a niša PolŽ 227 terminussal, serija, eilė PolŽ 377, a fajfogalmi terminusok pedig a serija PolŽ 377 terminussal; signalas, ženklas PolŽ 379, a fajfogalmi terminusok pedig a signalas PolŽ 379 terminussal; flanšas, jungė PolŽ 466, a fajfogalmi terminusok pedig a flanšas PolŽ 466—467 terminussal; kėbulas, karoserija PolŽ 170, a fajfogalmi terminusok pedig a kėbulas PolŽ 170 terminussal; procesas, vyksmas PolŽ 332, a fajfogalmi terminusok pedig a procesas: adiabatinis procesas PolŽ 332, izoterminis procesas PolŽ 333, kamerinis procesas PolŽ 333, ciklinis procesas PolŽ 333, grįžtamasis procesas PolŽ 333, darbo procesas PolŽ 333, technologinis procesas PolŽ 333 stb.

Igaz, némi következetlenség is akad. Például olykor a fajfogalmi terminusokat a második fölérendelt terminussal együtt adják meg, például: orlaivis, dirižablis „дирижабль“ PolŽ 91, de a fajfogalmi terminusok: standusis dirižablis PolŽ 91, minkštasis dirižablis PolŽ 91. Itt feltehetőleg a fölérendelt terminusok sorrendje javítandó. Néha a fajfogalmi terminusokat mindkét fölérendelt terminussal együtt adják meg: 1) mindegyiket mindkettővel, például: regeneracija, atgaminimas FTŽ₂ II 609 és atliekų regeneracija, atliekų atgaminimas FTŽ₂ II 609, branduolinio kuro regeneracija, [branduolinio] kuro atgaminimas FTŽ₂ II 609; slėgtuvas, presas FTŽ₂ II 714 és Briuelio slėgtuvas, Briuelio presas FTŽ₂ II 714, hidraulinis slėgtuvas, hidraulinis presas FTŽ₂ II 714; 2) az egyik fajfogalmi terminus az egyik, a másik a másik fölérendelt terminussal, például: damba, pylimas PolŽ 80 és piltinė damba [!] PolŽ 80, aptveriamoji damba PolŽ 80, fasininė damba PolŽ 80, filtruojanti damba PolŽ 80, de apsemiamasis pylimas (nyári) PolŽ 80, apsauginis pylimas PolŽ 80, neapsemiamasis pylimas (téli) PolŽ 80, išilginis pylimas PolŽ 80, srovę nukreipiantis pylimas PolŽ 80³³; 3) egyes fajfogalmi terminusokat mindkét fölérendelt terminussal együtt adnak meg

³¹ Ez feltehetőleg a „Fizikos terminų žodynas” és a „Chemijos žodynas” szótárakban az egyenlőségjel után, zárójelben megadott szinonimákra is vonatkozik. A „Fizikos terminų žodynas” előszavában ez olvasható: „Az egyenlőségjel után zárójelben olyan helyettesítő alakok vannak nyomtatva, amelyek a bizottság véleménye szerint szintén használhatók” (3. o.). Ez a megoldás azonban, amint már szó volt róla (lásd a 14. jegyzetet), nagyon tökéletlen.

³² Bár az ilyen új szavakat olykor fordított sorrendben adják meg, például: vandensvydis, hidromonitorius „гидромонитор“ PolŽ 67; kasvietė, duobė, durpduobė, karjeras „карьер“ PolŽ 135; tieslė, ruletė „рулетка“ PolŽ 366.

³³ Továbbá krantinė užtvanka PolŽ 280, noha a fölérendelt terminusok között az užtvanka nem szerepel.

7*

99

…-val, mások pedig csak az elsővel, pl.: szakasz, állapot PolŽ 401 és végső szakasz, végső állapot PolŽ 401, kezdeti szakasz, kezdeti állapot PolŽ 401, de közbenső szakasz PolŽ 401, rugalmas képlékeny szakasz PolŽ 401. Hogy miként lehetne megszüntetni a faj- és nemfogalmi terminusok megadásának ezt az eltérését — a nemfogalmi vagy a fajfogalmi megadási mód megváltoztatásával —, arról lehet vitatkozni, de ez a helyzet nem maradhat fenn.

3. A nemzetközi és a litván szinonimák megadásának harmadik módja az egyenlőtlen összekapcsolásuk (A → B és B, vagy A, B és B). Pl.:

deklináció (=eltérés) FTŽ₁ 16, de csak eltérés FTŽ₁ 63; transzmutáció (=átalakulás) FTŽ₁ 97, de csak átalakulás FTŽ₁ 101; trek (=nyomvonal) FTŽ₁ 97, de csak nyomvonal FTŽ₁ 92; korrespondenciaelv (=megfelelési elv) FTŽ₁ 49, de csak megfelelési elv FTŽ₁ 9; reosztát (=ellenállás-szabályozó) FTŽ₁ 77, de csak ellenállás-szabályozó FTŽ₁ 100; fordított sorrendben: nehézhidrogén (=deutérium) FTŽ₁ 88, de csak deutérium FTŽ₁ 16; nemvezető (=szigetelő) FTŽ₁ 63, de csak szigetelő FTŽ₁ 39; burkolás (=árnyékolás) FTŽ₁ 16, de csak árnyékolni FTŽ₁ 21;

diszkrimináció, elkülönítés FTŽ₂ I 116, de csak elkülönítés FTŽ₂ I 19; inverzió, megfordítás³⁴ FTŽ₂ I 241, de csak megfordítás FTŽ₂ I 19; lencse, nagyító FTŽ₂ I 418, de csak nagyító FTŽ₂ II 778; detonátor, robbantószer FTŽ₂ I 102, de csak robbantószer FTŽ₂ II 754; korreláció, összefüggés FTŽ₂ I 343, de csak összefüggés FTŽ₂ II 644; fordított sorrendben: nemvezető, szigetelő FTŽ₂ II 486, de csak szigetelő FTŽ₂ I 263;

termakva (=sudžiai) ChŽ 277, de csak sudžiai ChŽ 266; fordított sorrendben: egyszerű anyag (=elem) ChŽ 300, de csak elem ChŽ 87; maradék (=gyök, csoport) ChŽ 168, de csak gyök (=csoport) ChŽ 233 és csoport ChŽ 113; továbbá: antidotum — lásd ellenszer ChŽ 28, de csak ellenszer ChŽ 229; lignit — lásd barnaszén ChŽ 168, de csak barnaszén ChŽ 242; polihidroxil-sav — lásd sokhidrogénes sav ChŽ 225, polivízsav — lásd sokhidrogénes sav ChŽ 226, de csak sokhidrogénes sav ChŽ 69; fordított sorrendben: lőgyapot — lásd nitrocellulóz ChŽ 257, de csak nitrocellulóz ChŽ 200; szarukő — lásd amfibol ChŽ 234, de csak amfibol ChŽ 20; szaruezüst — lásd kerargirit ChŽ 234, de csak kerargirit ChŽ 148; földolaj — lásd kőolaj ChŽ 305, de csak kőolaj ChŽ 188; tengeri hab — lásd szteatit ChŽ 133, de csak szteatit ChŽ 259; pokolköve — lásd ezüst-nitrát ChŽ 227, de csak ezüst-nitrát ChŽ 249; mézkő — lásd melit ChŽ 175, de csak melit ChŽ 176; kék kő — lásd réz-szulfát ChŽ 176, de csak réz-szulfát ChŽ 299; illó szesz — lásd ammónium-hidroxid ChŽ 165, de csak ammónium-hidroxid ChŽ 24; sózó só — lásd nátrium-klorid ChŽ 264; étkezési só — lásd nátrium-klorid ChŽ 295, de csak nátrium-klorid ChŽ 190; angol keserűsó — lásd magnézium-szulfát ChŽ 27, keserűsó — lásd magnézium-szulfát ChŽ 145, de csak magnézium-szulfát ChŽ 172³⁵;

³⁴Talán jobb lenne egy elvontabb képzős származékkal helyettesíteni — megfordulás, mivel a megfordítás inkább a cselekvés megnevezését jelenti.

³⁵A „Kémiai szótár” példái közül némelyik különleges: a szinonimapár eltérő tagjai különböző terminológiákhoz tartoznak, pl.: lignit — kém., barnaszén — geol., vagy az egyik tag terminus, a másik nem terminus, pl.: réz-szulfát — kék kő, magnézium-szulfát — keserűsó. Egyes kutatók az ilyen szinonimákat ekvivalenseknek nevezik, és nem tekintik őket a szinkrón terminológia tárgyának (lásd В. М. Лейчик, Термины-синонимы, дублеты, эквиваленты, варианты, Актуальные проблемы лексикологии и словообразования, вып. II, Новосибирск, 1973, р. 105—106).

100

abroncs (keréké), kerékperem „бандаж“ PolŽ 21, de csak kerékperem „обод“ PolŽ 233; propeller, csavar „пропеллер“ PolŽ 329, de csak csavar (l.) „винт“ PolŽ 45; tartalék, készlet „резерв“ PolŽ 357, de csak készlet „запас“ PolŽ 110; fordított sorrendben: minta, ornamentum „узор“ PolŽ 452, de csak ornamentum „орнамент“ PolŽ 246; ellensúly, balanszer „противовес“ PolŽ 331, de csak balanszer „балансир“ PolŽ 20; (úti) átjáró, viadukt „путепровод“ PolŽ 336, de csak viadukt „виадук“ PolŽ 44; hajózás, navigáció „кораблевождение“ PolŽ 156, de csak navigáció „навигация“ PolŽ 210; vízmelegítő, ekonomizer „водоподогреватель“ PolŽ 49, de csak ekonomizer „экономайзер“ PolŽ 508³⁶.

Logikusan gondolkodva ez a megadási mód azt jelentené, hogy a kétszer megadott terminus az előnyben részesítendő (egyes esetekben nemzetközi, máskor litván). Ebben nem lehet kételkedni, ha a szinonimákat egyenlőségjellel vagy a lásd utalással kapcsolják össze.³⁷ Az új „Fizikai terminológiai szótár” tervezetében azonban, miután elhagyták az egyenlőségjelet és vesszővel helyettesítették (ez megfelel a kölcsönösen összekapcsolt szinonimák megadására, vö. 14. jegyz.), a megadási technika félrevezetővé vált: a vessző után álló szinonima kevésbé ajánlottnak tűnne. Ez azonban csupán a technika tökéletlensége. Azt, hogy a kétszer megadott szinonima az előnyben részesítendő (egyszer a vessző után, másodszor önállóan), a fajfogalmi terminusok megadási sorrendje is megerősíti. Például az aktiváció, gerjesztés FTŽ₂ I 7 címszónál egyetlen fajfogalmi terminus sincs — mindegyik a gerjesztés FTŽ₂ II 808–809 címszónál szerepel; az erőmérő, dinamométer FTŽ₂ P 20 címszónál sincs egy sem, valamennyi a dinamométer FTŽ₂ I 113 címszónál található. Ezért a nemfogalmi terminusok megadási sorrendjét is utalásosra kellene változtatni, pl.: aktiváció lásd gerjesztés, erőmérő lásd dinamométer stb.

Igaz, a fajfogalmi terminusokat olykor két helyen adják meg: az egyik helyen az egyiket, a másikon a másikat. Például az üresség, vákuum FTŽ₂ II 904 címszónál csak

³⁶ A Politechnikai terminológiai szótárban néha a nemzetközi és a litván szinonimapár tagjainak sorrendje nem függ az orosz megfelelőktől. Pl.: impregnálás, áztatás „пропитывание“ PolŽ 329, de csak impregnálás „импрегнирование“ PolŽ 123; autóemelő targonca, autószállító kocsi „автотележка“ PolŽ 11, de csak autóemelő targonca „автокар“ PolŽ 10; gőzmozdony, lokomotív „локомотив“ PolŽ 179, de csak gőzmozdony „паровоз“ PolŽ 264.

Egyébként a gőzmozdony és a lokomotív azonos értelmű szinonimaként máshol is szerepel — a „Mai litván nyelv szótára” (II. jav. kiad., Vilnius, 1972) a gőzmozdonyt így határozza meg: „gőzzel hajtott vasúti jármű; lokomotív” (az I. kiadásban, Vilnius, 1954, jobb volt: „<…>; gőzmozdony”), a lokomotívot pedig „gőzmozdony”-ként; a nagy „Litván nyelv szótára” szerint a gőzmozdony „lokomotív” (III. köt., Vilnius, 1956), a lokomotív pedig „gőzmozdony” (VII. köt., 1966) — már régóta nem azonosak. Ezek adekvát terminusok voltak mindaddig, amíg a gőzmozdonyokon kívül más lokomotívok nem léteztek. A motoros vontatójármű, az elektromos vontatójármű, a turbómozdony stb. megjelenésével a lokomotív nemfogalmi terminussá vált (szemantikailag specifikálatlan), a gőzmozdony pedig (szemantikailag specifikált) fajfogalmi terminussá (ahogy a motoros vontatójármű, az elektromos vontatójármű és a turbómozdony is). Lásd még J. Klimavičius, Nuo garvežio ir sunkvežimio iki elektrovežio ir pienvežio, „Kalbos kultūra“, 26, Vilnius, 1974, p. 21.

³⁷ Amint a már idézett példákból látható, a „Kémiai szótárban” a lásd utalás többnyire a litván köznyelvi elnevezésektől a nemzetközi kémiai nómenklatúrához irányít. Hasonlóképpen utal ez a nem litván eredetű köznyelvi, kereskedelmi vagy műszaki elnevezésektől a kémiai elnevezésekhez is, pl.: zuperis — lásd szuperfoszfát ChŽ 305, de csak szuperfoszfát ChŽ 266. Ezt néha leíró módon teszik, pl.: cukrelis — lásd szacharin ChŽ 68, szacharin — a kristalóz kereskedelmi elnevezése ChŽ 243, de csak kristalóz (csak ezt valamiért idem per idem módon — oldódó szacharinként — határozzák meg) ChŽ 159; szesz — az alkohol műszaki elnevezése ChŽ 257, de csak alkoholok ChŽ 19 [noha a faszesz — lásd metil-alkohol ChŽ 175, továbbá metil-alkohol (= metanol) ChŽ 180, míg a metanol (= metil-alkohol) ChŽ 178].

101

A Torricelli-űrt a FTŽ₂ II 904 a „vakuum” címszónál tárgyalja, az összes többi adat pedig a „vakuum” FTŽ₂ II 912–913, az „ellenállás, rezisztor” FTŽ₂ II 928 címszónál található – „nyomtatott ellenállás” FTŽ₂ II 929, „huzalellenállás” FTŽ₂ II 929 és „szénellenállás, szénrezisztor” FTŽ₂ II 928; a „rezisztor” címszónál pedig „filmrezisztor” FŽT₂ II 616 szerepel. Ez utóbbi esetben a megfelelőbb „rezisztor” terminussal kevesebb fajfogalmi terminust sorolnak fel, mint a kevésbé megfelelő „ellenállás” mellett. Hasonló a helyzet a „törés, refrakció” FTŽ₂ I 418 és a „refrakció” FTŽ₂ II 607 esetében, csakhogy itt a fajfogalmi terminumok egy része mindkét helyen megismétlődik: légköri törés FTŽ₂ II 418, atomi törés FTŽ₂ I 418, hullámtörés FTŽ₂ I 418, magtörés FTŽ₂ I 418, kettős törés FTŽ₂ I 419, elektronikus törés FTŽ₂ I 419, hangtörés FTŽ₂ I 419, sugártörés FTŽ₂ I 419, fénytörés FTŽ₂ I 419, továbbá molekuláris (moláris) törés, molekuláris refrakció FTŽ₂ II 419, kromatikus törés, kromatikus refrakció FTŽ₂ I 419, kúpos (konikus) törés, kúpos refrakció FTŽ₂ I 419, fajlagos törés, fajlagos refrakció FTŽ₂ I 419, valamint légköri refrakció FTŽ₂ II 607, atomi refrakció FTŽ₂ II 607, molekuláris refrakció FTŽ₂ II 607. Az első esetben a fajfogalmi terminumok ilyen, két helyen való közlése talán nem lenne ellentétes a nemi fogalmak címszónál való, lásd utalással történő feltüntetésével — „űr” lásd „vakuum”. A törést és a refrakciót azonban inkább azonos szinonimáknak kellene tekinteni (és így megadni). Az „ellenállás” és a „rezisztor” sorrendjét fel kellene cserélni: „rezisztor” lásd „ellenállás”.

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a nemzetközi és a litván szinonimák közlésmódjainak differenciálása még nem tökéletes; nem esik teljesen egybe a szinonímia valós tipológiájával. A nemzetközi és litván szinonimák vagy teljesen azonos lexikai jelentésűek — abszolút szinonimák (I. A = B), vagy az egyik tag jelentése, illetve használati köre szűkebb lehet — részleges szinonimák (II. A ≠ B: A > B vagy A < B). Ha a nemzetközi és litván terminuspár egyik tagja teljesen nem ajánlott, nem használatos, fölösleges vagy lehetetlen, akkor ezek már nem tekinthetők szinonimáknak (III. A→B vagy B→A). A litván terminográfiában, mint láttuk, szintén háromféle módon közlik a nemzetközi és litván szinonimákat, de ezek nem teljesen felelnek meg az említett párok hierarchiájának. Lényegében csak az I. csoportba tartozó szinonimapárok I. módú közlése megfelelő. A III. csoportnak megfelelő közlési mód terminográfiánkban mintha nem is létezne [ennek a nem ajánlott (= nem teiktinas) jelöléssel és egyenlőségjellel a megfelelő terminusra való utalással kellene történnie]. A II. és III. közlési mód lényegében csupán egyetlen csoportot, a II.-at foglalja magában [e célra csak a III. módot kellene fenntartani (de csak „lásd” utalással), a II. módról pedig teljesen le kellene mondani]. Végül minden komoly terminográfiai műnek gondoskodnia kellene a nemzetközi és litván szinonimák közlési rendjének magyarázatáról is, hogy az olvasónak ne kelljen azt megfejtenie, szubjektíven értelmeznie és kétségbe vonnia.

A SZINONIMÁK KÖZLÉSÉNEK EGYENLŐTLENSÉGEI

A szinonim (nemzetközi és litván) determinánsokkal — többnyire melléknévi, ritkábban főnévi birtokos esetű alakokkal — képzett fajfogalmi terminumokat ugyanazon nemi fogalom címszavánál rendszerint csak egyszer adják meg (a→bX, vagy a, bX); csak a „Fizikos terminų žodynas”-ban, esetenként pedig annak új kiadásra szánt tervezetében tüntetik fel őket két helyen, betűrendben (a→bX és b→aX, vagy a, bX és b, aX; illetve aX→bX és bX→aX, vagy aX, bX és bX, aX). Például: szférikus (= gömb alakú) hullám FTŽ₂ 11 és gömb alakú (= szférikus

102

ikus) hullám FTŽ₁ 11, illetve szférikus hullám, gömb alakú hullám FTŽ₂ I 50 és gömb alakú hullám, szférikus hullám FTŽ₁ 50. Az új kiadásra szánt tervezetben azonban többnyire csak egy alkalommal szerepelnek, feltehetőleg inkább gyakorlati (kényelmi, takarékossági), semmint a szinonimák megfelelőségének vagy nem megfelelőségének elméleti szempontjait figyelembe véve. Csak olykor fordul elő, hogy a szinonim fajfogalmi determinánsok sorrendje különböző rokon terminumoknál eltérő (a→bX, de b→aY, vagy a, bX, de b, aY; illetve aX→bX, de bY→aY, vagy aX, bX, de bY, aY). Például: relatív sebesség, relativisztikus sebesség FTŽ₂ I 214, relatív, relativisztikus deformáció FTŽ₂ I 90, de relativisztikus mozgás, relatív mozgás FTŽ₂ I 281. Nem egészen világos, hogy az egyik esetben miért az első a litván, a másikban pedig a nemzetközi determináns.

Az ismétlődő fajfogalmi determinánsok szinonímiáját (a nemzetközi terminumok és litván megfelelőik párjait) vizsgálva meg kell állapítani, hogy ugyanazon párok közlésében számos eltérés mutatkozik. A fajfogalmi determinánsok szinonimapárját többnyire az egyik rokon terminummal együtt közlik, a másikkal viszont csak az egyik tagot adják meg (a→bX és b→aX, vagy a→bX, vagy a→bX és bX, de csak aY vagy bY; illetve aX→bX és bX→aX, vagy aX→bX, vagy aX→bX és bX, de csak aY vagy bY). Például:

gravitáció (=egyetemes vonzás) FTŽ₁ 33 és egyetemes vonzás FTŽ₁ 97, — gravitációs (=egyetemes vonzási) energia FTŽ₁ 25 és vonzási (=gravitációs) energia FTŽ₁ 25, egyetemes vonzási (=gravitációs) erő FTŽ₁ 40, gravitációs (=egyetemes vonzási) állandó FTŽ₁ 48, de csak gravitációs állandó FTŽ₁ 33, gravitációs törvény FTŽ₁ 33, gravitációs potenciál FTŽ₁ 33, 71, gravitációs tér FTŽ₁ 33, 53;

degeneráció (=elfajulás) FTŽ₁ 16 és elfajulás (=degeneráció) FTŽ₁ 38, — elfajult (=degenerált) rendszer FTŽ₁ 80, de csak degenerált FTŽ₁ 16;

degeneráció, elfajulás FTŽ₂ I 91 és elfajulás FTŽ₂ I 254, — degenerált, elfajult FTŽ₂ I 91 és elfajult FTŽ₂ I 254, — elfajult, degenerált állapot FTŽ₂ I 60, de csak nem elfajult állapot FTŽ₂ I 61; nem elfajult, nem degenerált gázok FTŽ₂ I 124, de csak degenerált gázok FTŽ₂ I 124, csak degenerált (elfajult) függvény FTŽ₂ I 186;

perturbáció (meg)zavarás FTŽ₂ II 537 és zavarás, perturbáció FTŽ₂ II 892, — perturbációs módszer, zavarási módszer FTŽ₂ II 453, perturbációs, zavarási vektor FTŽ₂ II 935, de csak perturbáló hatás FTŽ₂ II 563;

koincidencia (=egybeesés) FTŽ₁ 47, koincidencia, egybeesés FTŽ₂ P 24 és egybeesés FTŽ₂ II 807, valamint antikoincidencia FTŽ₂ I 18, — koincidenciamódszer, egybeesési módszer FTŽ₂ II 451, egybeesési spektroszkópia, koincidenciaspektroszkópia FTŽ₂ II 740, de csak egybeesési spektrometria FTŽ₂ II 738;

homogenitás, egyöntetűség FTŽ₂ I 225 és egyöntetűség, homogenitás FTŽ₂ II 944, — homogén, egyöntetű FTŽ₂ I 225, — homogén, egyöntetű tér FTŽ₂ I 162, homogén, egyöntetű test FTŽ₂ I 362, homogén mező, egyöntetű mező FTŽ₂ I 379, egyöntetű, homogén deformáció FTŽ₂ I 91, egyöntetű, homogén közeg FTŽ₂ I 23, de csak homogén koordináták FTŽ₂ I 341, egyöntetű gázok FTŽ₂ I 125;

rugalmasság (=elaszticitás) FTŽ₂ 2I és elaszticitás (=rugalmasság) FTŽ₁ 92, rugalmasság, elaszticitás FTŽ₂ I 141 és elaszticitás, rugalmasság FTŽ₂ II

103

835, — rugalmassági együttható, elaszticitási együttható FTŽ₂ I 313, de csak rugalmassági együttható FTŽ₁ 46; rugalmas FTŽ₁ 21 és elasztikus (=rugalmas) FTŽ₁ 92, — rugalmas (=elasztikus) deformáció FTŽ₁ 16, de csak rugalmas rezgések FTŽ₁ 89;

szelektivitás, válogatósság FTŽ₂ III 654, továbbá szelektor, választó FTŽ₂ II 655, — szelektív abszorpció, szelektív abszorpció FTŽ₂ I 2, de csak szelektív abszorbens FTŽ₂ I 3, szelektív rendszer FTŽ₂ II 675, szelektív erősítő FTŽ₂ II 785;

szelektív (=kiválasztó⟧ ChŽ 246, a kiválasztó — lásd: szelektív, szelektív ChŽ 35, de csak szelektív abszorpció ChŽ 246, szelektív asszimiláció ChŽ 246, szelektív fermentáció ChŽ 246, szelektív flotáció ChŽ 246, szelektív katalízis, szelektív reakció, szelektív reagens, szelektív oldószer, szelektív hatás, szelektív nedvesítés ChŽ 246, végül, csak szelektivitás ChŽ 246; csak szelektivitás PolŽ 119, 376, csak szelektív abszorpció PolŽ 291;

parciális (=részleges) FTŽ₁ 67 és részleges (=parciális) FTŽ₁ 15, de csak parciális nyomás FTŽ₁ 82;

lokális, helyi FTŽ₂ I 418, — helyi (lokális) maximum FTŽ₂ II 423, helyi gyorsulás, lokális gyorsulás FTŽ₂ II 515, de csak lokális paraméter FTŽ₂ II 523;

spontán — lásd: önkéntes ChŽ 257, — spontán kristályosodás — lásd: önkéntes kristályosodás ChŽ 257 és önkéntes kristályosodás ChŽ 257;

önkéntes, spontán FTŽ₂ 645, — önkéntes mágneseződés, spontán mágneseződés FTŽ₂ I 243, önkéntes ionizáció, spontán ionizáció FTŽ₂ I 276, önkéntes kristályosodás, spontán kristályosodás FTŽ₂ I 356, önkéntes magnetostrikció, spontán magnetostrikció FTŽ₂ II 420, de csak spontán hasadás FTŽ₂ 78, spontán emisszió FTŽ₂ I 154, spontán szórás FTŽ₂ I 247, spontán sugárzás FTŽ₂ II 751, spontán ugrás FTŽ₂ II 828;

viszonylagos, fajlagos PolŽ 451, — viszonylagos súly, fajlagos súly PolŽ 42, 451, de csak fajhő PolŽ 425, relatív térfogat PolŽ 237;

viszonylagos viszkozitás (=fajlagos viszkozitás) ChŽ 168, viszonylagos teljesítmény (=fajlagos teljesítmény) ChŽ 168, viszonylagos súly (=fajlagos súly) ChŽ 168 és fajlagos súly (=viszonylagos súly) ChŽ 256, viszonylagos térfogat (=fajlagos térfogat) ChŽ 168, de csak fajlagos vezetőképesség, fajlagos felület, fajhő ChŽ 256;

de csak fajlagos töltés FTŽ₁ 50, fajlagos vezetőképesség FTŽ₁ 52, 83, fajlagos tömeg FTŽ₁ 83, fajlagos súly FTŽ₁ 83, 90, fajhő FTŽ₁ 90, fajlagos térfogat FTŽ₁ 98, fajlagos ellenállás FTŽ₁ 83, 100;

fajlagos súly, viszonylagos súly FTŽ₂ II 816, fajhő, viszonylagos hő FTŽ₂ 825, de csak fajlagos abszorpció FTŽ₂ I 3, fajlagos adszorpció FTŽ₂ I 5, fajlagos aktivitás FTŽ₂ I 7, fajlagos diszperzió FTŽ₂ I 118, fajlagos dózis FTŽ₂ I 120, fajlagos nedvesség FTŽ₂ I 122, fajlagos emisszió FTŽ₂ I 154, fajlagos energia FTŽ₂ I 160, fajlagos teljesítmény FTŽ₂ I 190, fajlagos ionizáció FTŽ₂ I 276, fajlagos töltés FTŽ₂ I 360,

104

fajlagos vezetőképesség FTŽ₂ I 371, fajlagos törés, fajlagos refrakció FTŽ₂ I 419, fajlagos térfogat FTŽ₂ II 904³⁸;

természetes, természeti FTŽ₂ II 484, de csak természetes radioaktivitás FTŽ₂ II 591;

de csak természetes gyanta ChŽ 193, természetes műtrágya ChŽ 193, természetes nyersanyag ChŽ 193, csak földgáz ChŽ 104, természetes szóda ChŽ 104;

rotációs (=forgási) energia FTŽ₂ 25 és forgási (=rotációs) energia FTŽ₂ 25, de csak rotációs szivattyú FTŽ₂ 78, 80, rotációs vonal FTŽ₂ 78, rotációs term FTŽ₂ 95, rotációs spektrum FTŽ₂ 78, 83;

virtuális elmozdulás, látszólagos elmozdulás FTŽ₂ II 559, a virtuális elmozdulások elve, a látszólagos elmozdulások elve FTŽ₂ II 574, de csak virtuális állapot FTŽ₂ P 6, virtuális nyomaték FTŽ₂ II 481, virtuális pár FTŽ₂ II 558, a virtuális munka elve FTŽ₂ II 575, virtuális folyamat FTŽ₂ II 581, virtuális reaktor FTŽ₂ II 606, virtuális forrás FTŽ₂ II 821, virtuális ugrás FTŽ₂ II 828, virtuális hőmérséklet FTŽ₂ II 856, virtuális érték FTŽ₂ II 941;

állandó polarizáció, permanens polarizáció FTŽ₂ II 554, állandó mágnesesség, permanens mágnesesség FTŽ₂ II 419, de csak állandó mágnes FTŽ₂ I 418;

egyenértékű tömeg, ekvivalens tömeg FTŽ₂ II 427, egyenértékű mátrixok, ekvivalens mátrixok FTŽ₂ II 435, de csak ekvivalens anyag FTŽ₂ II 441;

stabil, állandósult állapot FTŽ₂ I 63, de csak instabil állapot FTŽ₂ I 61, stabil részecske FTŽ₂ I 77, stabil izotóp FTŽ₂ I 265, stabil mozgás FTŽ₂ I 281.

A „Fizikos terminų žodynė“-ben, a fajtaterminusokat két helyen — a fölérendelt tag mellett és külön kiemelt fajtajelölőként — megadva, a fajtaterminusokat néha ugyanazzal a fölérendelt terminussal egy esetben a jelölők szinonimapárjával, más esetekben pedig csak annak egyik tagjával tüntetik fel (a → bX és b → aX, de csak aX vagy bX; vagy aX → bX és bX → aX, de csak aX vagy bX; vagy aX és bX, de csak a → bX vagy b → aX). Például:

transzlációs (=haladó) mozgás FTŽ₂ I 42 és haladó (=transzlációs) mozgás FTŽ₂ I 42, továbbá transzlációs mozgás (=haladó mozgás) FTŽ₂ I 97, de csak haladó mozgás FTŽ₂ 82;

akusztikus (=hang-) hullám FTŽ₂ 10 és hang- (=akusztikus) hullám FTŽ₂ 11, de csak hanghullám FTŽ₂ 31;

lumineszcens (=nappali fényű) lámpa FTŽ₂ 53 és nappali fényű (=lumineszcens) lámpa FTŽ₂ 53, de csak lumineszcens lámpa FTŽ₂ 55;

hővezetés (=termikus vezetés) FTŽ₂ 52, de csak hővezetés FTŽ₂ 91;

³⁸Az ilyen fordulat, különösen az új „Fizikos terminų žodynas” kiadásának tervezetében, bizonyos aggodalomra ad okot az összehasonlító használat körének szűkítése, sőt akár megszüntetése miatt. A teljes történet részletezése nélkül csak arra emlékeztethetünk, hogy az iskolai fizikában az összehasonlító jóval gyakoribb, mint a specifikus. Hasonló a helyzet az általános szótárainkban is: például a súly csak összehasonlító, míg a specifikus csak az íz és a szag („Dabartinės lietuvių kalbos žodynas”, 1972). Egyébként az orosz nyelvben csak az удельный használatos. Természetesen felvethető, hogy szemantikailag nem megfelelő-e az összehasonlító kifejezés, ez azonban nem szünteti meg a litván szinonima jelentését. Például megfontolható, hogy nem volna-e megfelelőbb a relatív (vö. relatív térfogat: „удельный объём”, PolŽ 2370), vagy a sajátos, különleges.

105

lamináris (=réteges) áramlás FTŽ₁ 93, de csak lamináris áramlás FTŽ₁ 52;

kohézió (=összetartás) FTŽ₁ 47, és mellette kohéziós erő FTŽ₁ 47; kapcsolódás³⁹ FTŽ₁ 78, és mellette kapcsolódási erő FTŽ₁ 78, míg az erő FTŽ₁ 40 mellett – kapcsolódási (=kohéziós) erő FTŽ₁ 40.

A nemzetközi és litván szinonimák közlésében tapasztalható eltérések legérdekesebb csoportja az, amikor ugyanazokat a szinonimapárokat különböző szótárak eltérő módon adják meg (az egyikben A → B és B → A, vagy A, B és B, A; a másikban A → B, vagy A, B; a harmadikban A → B, vagy A, B és B). Például:

meridián, délkör FTŽ₂ II 446, de délkör, meridián „меридиан“ PolŽ 192;

indító, indítószerkezet FTŽ₂ II 775, de indító, indítószerkezet „пускатель“ PolŽ 336 és indítószerkezet „стартер“ PolŽ 405;

korrekció, javítás FTŽ₂ I 343 és javítás FTŽ₂ II 528, de korrekció, helyesbítés⁴⁰ PolŽ 158;

erjedés (=fermentáció) ChŽ 241 és fermentáció ChŽ 94, de csak erjedés, fermentálás, fermentáció PolŽ 32;

büksz — lásd mérőüveg ChŽ 49 és mérőüveg ChŽ 267, de csak mérőüveg, tégely „бюкс“ PolŽ 35;

mocsárgáz — lásd metán ChŽ 213 és metán ChŽ 178, de metán, mocsárgáz „метан“ PolŽ 193 és metán, mocsárgáz „болотный газ“ PolŽ 62;

tejcukor (=laktóz) ChŽ 217 és laktóz (=tejcukor) ChŽ 163, de tejcukor, laktóz PolŽ 369; gyümölcscukor (=fruktóz) ChŽ 294 és fruktóz (=gyümölcscukor) ChŽ 101, de gyümölcscukor PolŽ 370 és fruktóz PolŽ 471; malátacukor (=maltóz) ChŽ 243 és maltóz (=malátacukor) ChŽ 173, de csak malátacukor PolŽ 370;

homogén (=egynemű) FTŽ₁ 34; homogén, egynemű FTŽ₂ I 225 (továbbá homogenitás, egyneműség FTŽ₂ I 225 és egyneműség, homogenitás FTŽ₂ II 944);

homogén „egyenletes” ChŽ 122 (valamint homogén katalízis ChŽ 122, homogén egyensúly ChŽ 122, homogén rendszer ChŽ 122, homogén reakciók ChŽ 122, továbbá homogenitás „egyenletesség” ChŽ 122, bár homogén komplexek ChŽ 300;

egynemű, homogén PolŽ 71 (továbbá egyneműség, homogenitás PolŽ 71) és egynemű, homogén PolŽ 239 (továbbá egyenletesség, egyöntetűség, egyneműség, homogenitás PolŽ 239);

heterogén (=nem egynemű) FTŽ₁ 34; heterogén FTŽ₂ I 221 (továbbá heterogenitás, sokféleség FTŽ₂ I 221; heterogén „nem egyforma, nem egynemű” ChŽ 118), valamint heterogén katalízis ChŽ 117, heterogén egyensúly ChŽ 117, heterogén rendszer ChŽ 118, heterogén reakciók ChŽ 118; nem egynemű, heterogén „гетерогенный” PolŽ 66 és nem egynemű, hete-

³⁹ A összetartás terminus nem igazán megfelelő cselekvést kifejező jelentése miatt, de a kapcsolódás sem teljesen elfogadható. Amit magától összetart, azt jobb kapcsolódásnak nevezni, míg a kapcsolódás az, ami össze van kapcsolva. Hasonlóképpen az adhéziót litvánul előtartásnak lehetne nevezni. A hagyományos magánhangzó-váltakozás ilyen, fogalmi megkülönböztetésből fakadó figyelmen kívül hagyása a terminológiában elkerülhetetlen. Így a fizikában kapcsolódásról és előtartásról beszélünk, a technikában pedig kapcsolószerkezetről és előkapcsolóról.

⁴⁰ Természetesen a javítás jobb (mint az FTŽ₂-ben).

106

rogeniškas „неоднородный“ PolŽ 224 (valamint nevienalytiškumas, heterogenišku- mas „неоднородность“ PolŽ 224), továbbá heterogeniškas, nevienalytis, skirtingas „разнородный“ PolŽ 345 (valamint heterogeniškumas, nevienalytiškumas, įvairu- mas „разнородность“ PolŽ 345)⁴¹.

Az ilyen példák száma jóval nagyobb, mint amennyit itt felsoroltunk, bár nem állíthatjuk, hogy ugyanazokat a szinonimapárokat ne közölnék egyformán különböző szótárakban is. Például:

motoras (= variklis) FTŽ₁ 62 és variklis FTŽ₂ 99 (itt és minden további esetben a fajfogalmak); motoras, variklis FTŽ₂ II 482 és variklis FTŽ₂ II 920 (itt és minden további esetben a fajfogalmak); variklis, motoras PolŽ 205 (itt és minden további esetben a fajfogalmak, de némelyik más-más fölérendelt terminussal szerepel: generatorius — variklis, variklis su pripūtimu, bet sparninis motoras, pakabinamas motoras) és variklis PolŽ 81;

derivatai — lásd dariniai ChŽ 72 és dariniai ChŽ 68; darinys, derivatas PolŽ 87 és darinys PolŽ 326;

ekstraktas (= ištrauka) ChŽ 85 és ištrauka (= ekstraktas) ChŽ 128 [bár vandeninė ištrauka (ekstraktas) ChŽ 297, de csak sausasis ekstraktas ChŽ 245]; ekstraktas, ištrauka PolŽ 509 [bár csak salyklinis ekstraktas PolŽ 509] és ištrauka, ekstraktas (3) PolŽ 61.

A fajfogalmi terminusok szinonímiájának közlésében tapasztalható eltérések még tekinthetők technikai ingadozásnak, illetve a szemlélet következetlenségének. Ugyanakkor ugyanazon szinonimapárok eltérő közlését különböző szótárakban, következetes megközelítés esetén, vagy úgy kell értelmezni, mint a szinonimitásuk eltérő fokának kezelését, vagy pedig a közlési módok sikertelen alkalmazásának, összekeverésének, sőt e módok indokolatlan megkülönböztetésének kell tekinteni.

ELKÜLÖNÜLT SZINONÍMIA ÉS NEM EGYENÉRTÉKŰ POLISZÉMIA

A nemzetközi és a litván szinonimák terminográfiai közlésének egyik legnagyobb problémája valójában nem a közlés és annak rendszere hiányosságaiból, hanem magának a terminológiának a tökéletlenségéből fakad: a szinonimapár tagjainak elkülönült szinonímiája, illetve nem egyenértékű poliszémiája. Ez abban nyilvánul meg, hogy (α) egy nemzetközi terminusnak az egyik esetben az egyik, másik esetben egy másik litván megfelelője szerepel a szótárban, vagy fordítva, (β) két (vagy több) nemzetközi terminusnak egy litván szinonimája van [α) A, B, de A, C; β) A, B, de B, C, összetettebb esetekben A, B, de B, C és B, C, D]. Például:

α) elastingumas (= tamprumas) ChŽ 85 és tamprumas (= elastingumas) ChŽ 273, de stangrumas — lásd elastingumas ChŽ 258;

β) proteinas (= baltymas) ChŽ 230 és baltymas ChŽ 40, de protam inai (= proteinai) ChŽ 230;

ureja — lásd šlapalas ChŽ 293, de a karbamidas is — lásd šlapalas ChŽ 144, valamint šlapalas (= karbamidas) ChŽ 269;

α) poliravimas, gludinimas „полировка“ PolŽ 302 és poliravimas, šveitimas, blizginimas „лощение“ PolŽ 179;

⁴¹ Néha még ugyanabban a szótárban is eltérően közlik egy mikrorendszer terminusait. Például: dvinaris, binomas „двучлен“ PolŽ 84 és dvinaris, binomas „бином“ PolŽ 27, de daugianaris „многочлен“ PolŽ 199 és polinomas, daugianaris „полином“ PolŽ 302; sensibilizacija, jautrinimas FTŽ₂ II 655 és jautrinimas, sensibilizacija FTŽ₂ I 266 (valamint FTŽ₁ 79 és FTŽ₂ 39), de desensibilizacija, nujautrinimas FTŽ₂ I 93.

107

β) tartókonzol, konzol (gépészet), „кронштейн” PolŽ 168, valamint „хобот” PolŽ 475 és konzol, tartókonzol (építészet) „консоль” PolŽ 153;

árok- árok, lövészárok „траншея“ PolŽ 438, vízelvezető árok, vájat „кювет“ PolŽ 171 (ezen kívül árok „канава“ PolŽ 133, csatorna „канал“ PolŽ 132);

szellőztetés, levegőztetés, ventiláció „проветривание” PolŽ 323, valamint ventiláció, szellőztetés „вентиляция” PolŽ 41 és levegőztetés PolŽ 19;

α) gravitációs energia, az egyetemes tömegvonzás energiája FTŽ₂ I 157, gravitációs tér, az egyetemes tömegvonzás tere FTŽ₂ I 379 és gravitációs tömeg, súlyos tömeg FTŽ₂ II 426;

világűr, világegyetem „космос, вселенная – cosmos – Universum, Weltall” FTŽ₂ I 344, világegyetem „вселенная – universe, world – Universum, Weltall” FTŽ₂ II 958 és világ „мир – universe – Universum, Welt” FTŽ₂ II 524;

összehúzódási effektus, pinch-effektus FTŽ₂ I 132, pinch-effektus, szűkülési effektus FTŽ₂ II 539 és szűkület, összehúzódás, pinch-effektus FTŽ₂ II 645;

β) aglomerátum, halmaz „агломерат, скопление – agglomerate, cluster – Agglomerat” FTŽ₂ I 5 és halmaz, klaszter „сгусток – cluster – Häufung” FTŽ₂ P 34;

akkord, összhangzat FTŽ₂ I 6 és konzonancia, összhangzat FTŽ₂ I 329⁴²;

manipuláció, cselekvés „манипуляция, действие – manipulation – Tasten” FTŽ₂ II 423, cselekvés „действие – action – Wirkung” FTŽ₂ II 932, de operáció, cselekvés „операция, действие – operation – Operation” FTŽ₂ II 501;

frakcionális, részleges FTŽ₂ I 185, de részleges hullám, parciális hullám FTŽ₂ I 45;

girosztát, pörgettyű „гиростат, волчок – gyrostat – Gyrostat, Kreisel” FTŽ₂ I 204, de pörgettyű, giroszkóp „гироскоп – gyroscope – Kreisel” FTŽ₂ II 949 és giroszkóp „гироскоп – gyroscope – Kreisel, Gyroskop” FTŽ₂ I 204.

A litván megfelelő kétértelműségét néha csak annak értelmezése tárja fel (A, B, de A „C” vagy A, B és C„B”). Például:

porlasztó, pulverizátor „пульверизатор” PolŽ 335 és „разбрызгива-тель” PolŽ 342, de porlasztó és „фopcyнка” PolŽ 468;

vázszerkezet, fachwerk „фахверк” PolŽ 464, váz „скелет” PolŽ 383 és tekercsváz „каркас катушки” PolŽ 135;

finomítás, finomítási eljárás (= tisztítás) ChŽ 234 és tisztítás ChŽ 295, de rektifikáció, rektifikálás „folyadék tisztítása oszlopban végzett desztillációval” ChŽ 237.

Ezek a legegyszerűbb, legkönnyebben észrevehető és feltárható esetek. A nemzetközi és a litván szinonimák megfeleltetése azonban gyakran sokkal bonyolultabb: két nemzetközi terminusnak két litván felel meg (A₁Bₜ – A₁, Cₜ, Dₜ „Cₜ” vagy A₁, Bₜ – C₁, Bₜ, Dₜ), két nemzetközinek három litván (Aₜ, Bₜ – Cₜ, Aₜ „Dₜ” – Dₜ, Eₜ), két vagy három litvánnak öt vagy hat nemzetközi (Aₜ, Bₜ – A₁ „Cₜ” – Dₜ, A₁ – Eₜ, A₁ „Fₜ” – Gₜ „A₁” – Iₜ [„A vagy A₁”] vagy Aₜ, B₁ – Bₜ, Cₜ – D₁ „Eₜ, Fₜ” – D₁₁ „Eₜ” – Eₜ – Gₜ „Bₜ, Cₜ” – Fₜ, Iₜ „Dₜ” – Hₜ „Dₜ”) és így tovább. Például:

földkotró, draga „драга“ PolŽ 95 és földkotró, kotrógép, tőzegkotró „багер“ PolŽ 19;

⁴²Talán pontosabb lenne konzonanciának nevezni a harmonikus összecsengést.

108

egyértékű — lásd monoxid ChŽ 300 és féloxid — lásd monoxid, szuboxid ChŽ 232, valamint monoxid „egy oxigénatomot tartalmazó oxid — одноокись” ChŽ 186;

kompresszió, összenyomás „сжатие — compression — Kompression” FTŽ₂ I 324, de összehúzódás, kompresszió „сжатие — contraction — Kontraktion” FTŽ₂ II 805, noha a kontrakciónak van egy további szinonimája is — (össze)rövidülés „сокращение, сжатие — contraction — Kontraktion” FTŽ₂ I 336;

felvonó, lift „подъёмник” PolŽ 299, továbbá lift, felvonó „лифт” PolŽ 178 (és légfelvonó, léglift „воздушный подъёмник” PolŽ 299, valamint léglift PolŽ 516), felvonó „фуникулёр” PolŽ 472, emelődaru, felvonó „подъёмный кран” PolŽ 163 és felvonó, emelő „грузоподъёмник” PolŽ 77, csigasor, függő teheremelő „тали” PolŽ 419; jó, hogy a домкрат fordítása emelő, hidraulikus emelő PolŽ 94, az эскалатор pedig mozgólépcső PolŽ 516;

transzmutáció, átalakulás „превращение, трансмутация — transmutation — Transmutation” FTŽ₂ II 889, átalakulás „превращение, переход — transition, transmutation — Übergang, Umwandlung, Transmutation” FTŽ₂ II 956, de átalakulás, konverzió „преобразование, переход — change, conversion — Umwandlung, Verwandlung” FTŽ₂ II 958, konverzió „конверсия — conversion — Konversion” FTŽ₂ I 340; továbbá változtatás „изменение — change, variation, modification — Veränderung, Änderung” FTŽ₂ I 308, változás „изменение — variation — „Änderung” FTŽ₂ II 553 és variáció „вариация — variation — Variation” FTŽ₂ II 919; talán ide tartozik a transzformáció „трансформация, преобразование — transformation — Transformation” FTŽ₂ II 886 és a módosulás, változat FTŽ₂ II 470 is (vö. allotróp átalakulás FTŽ₂ II 956 és allotróp módosulat FTŽ₂ II 470)⁴³, valamint a moduláció, modulálás FTŽ₂ II 170 (vö. fázisváltozás FTŽ₂ I 308 és fázismoduláció FTŽ₂ II 471);

oszcilláció, ingadozás „осциляция, колебание — oscillation — Oscillation, Schwankung” FTŽ₂ II 510, de ingadozás, rezgés „колебание — oscillation — Schwingung” FTŽ₂ II 811, noha a köznyelv világosan különbséget tesz az ingadozás és a rezgés között, valamint a vibrálás esetében is, amely sajnos nem szerepel a Szótárban — csak a vibráció „вибрация — vibration — Vibration, Schwingung” FTŽ₂ II 942, holott a rezgésekkel „колебания — oscillations, vibrations — Oszillationen, Schwingungen, Vibrationen” FTŽ₂ II 950–955 tele van; egyébként ha megtekintjük az ingadozás és a rezgések fajtajelölő terminusait, igen sok azonosságot találunk: anharmonikus ingadozások FTŽ₂ II 811 és anharmonikus rezgések FTŽ₂ II 950, véletlenszerű ingadozások FTŽ₂ II 811 és véletlenszerű rezgések FTŽ₂ II 951, elliptikus ingadozások FTŽ₂ II 811 és elliptikus rezgések FTŽ₂ II 951, harmonikus ingadozások FTŽ₂ II 811 és harmonikus rezgések FTŽ₂ II 952, koherens ingadozások FTŽ₂ II 812 és koherens rezgések FTŽ₂ II 952, szabad ingadozások FTŽ₂ II 812 és szabad rezgések FTŽ₂ II 952, kötetlen ingadozások FTŽ₂ II 812 és kötetlen rezgések FTŽ₂ II 953, alapvető ingadozások FTŽ₂ II 812 és alaprezgések FTŽ₂ II 954, paraméteres ingadozások FTŽ₂ II 812 és paraméteres rezgések FTŽ₂ II 954, parazita ingadozások

⁴³ Vö. még a módosulat „eltérő tulajdonságokkal rendelkező elemváltozat” ChŽ 184 és a változat „модификация, вариант” ChŽ 35, továbbá módosulat, változat „модификация” PolŽ 200 és változat, módosulat PolŽ 345, noha a módosulás, módosulat jelentése „видоизменение” PolŽ 45.

109

FTŽ₂ II 812 és parazita rezgések FTŽ₂ II 954, periodikus ingadozások FTŽ₂ II 813 és periodikus rezgések FTŽ₂ II 954, kényszerrezgések FTŽ₂ II 812 és kényszerrezgések FTŽ₂ II 954, relaxációs ingadozások FTŽ₂ II 813 és relaxációs rezgések FTŽ₂ II 954, rezonáns ingadozások FTŽ₂ II 813 és rezonáns rezgések FTŽ₂ II 954, önrezgések, autórezgések FTŽ₂ II 813 és önrezgések, autórezgések FTŽ₂ II 954, saját(os) ingadozások FTŽ₂ II 813 és saját(os) rezgések FTŽ₂ II 955, szinuszos ingadozások FTŽ₂ II 813 és szinuszos rezgések FTŽ₂ II 955, keresztirányú ingadozások FTŽ₂ II 813 és keresztirányú rezgések FTŽ₂ II 955, csillapított ingadozások FTŽ₂ II 813 és csillapított rezgések FTŽ₂ II 955, forgó ingadozások FTŽ₂ II 813 és forgó rezgések FTŽ₂ II 955, lineáris ingadozások FTŽ₂ II 814 és lineáris rezgések FTŽ₂ II 955, noha ezek között semmiféle kapcsolat nincs; és mi a különbség az oszcillátor „осциллятор — oscillator — Oszillator” FTŽ₂ II 510 és a vibrátor „вибратор — vibrator — Vibrator, Schwinger, Oszillator” FTŽ₂ II 942 között — ezek összekapcsolatlanul szerepelnek, de azonosságukat nemcsak a német megfelelőik mutatják, hanem egyes fajtanevek is, például: Hertz-oszcillátor „осциллятор Герца, вибратор Герца” FTŽ₂ II 510 és Hertz-vibrátor „вибратор Герца” FTŽ₂ II 942; van még egy másik ingadozás is — fluktuáció, változás „колебание, изменение, флюктуация — variation, fluctuation — Schwankung” FTŽ₂ II 818, lásd még флюктуация „флуктуация — fluctuation — Schwankung” FTŽ₂ I 173, változás „изменение — change, variation, modification, — Veränderung, Änderung” FTŽ₂ I 308, vö. néhány fajta: éves ingadozások „годичные вариации, годичные изменения” FTŽ₂ II 814 és éves változás „годичное изменение” FTŽ₂ I 309, napi ingadozások „суточные колебания, суточные изменения — diurnal variations” FTŽ₂ II 814 és napi változás „суточное изменение — diurnal variation” FTŽ₂ I 309; továbbá az angol variation litvánul variáció is FTŽ₂ II 919, a modification pedig modifikáció, változat is FTŽ₂ II 470, bár ez feltehetően már mást jelent (lásd a korábbi példát — transzmutáció, …); sodródás, eltolódás „дрейф — drift — Drift” FTŽ₂ I 122 és eltolódás „смещение — displacement — Verschiebung, Erregung” FTŽ₂ II 715; fajtaneveik különböznek, továbbá az eltolódáshoz hasonlóan a kitérés is úgy van megmagyarázva, mint a „смещение, сдвиг — displacement, shift, bias — Verschiebung” FTŽ₂ II 558, de van egy másik nemzetközi szinonimája is: transzláció, elmozdulás „трансляция, перемещение — translation — Translation” FTŽ₂ II 889, vö. nullponti drift FTŽ₂ I 122 és nullponti eltolódás FTŽ₂ II 559; van még eltolódás „сдвиг — displacement — Verschiebung” FTŽ₂ II 494 és csúszás — „сдвиг” (de „torsion — Torsion, Drilling”) FTŽ₂ II 826; sáv, zóna „полоса, зона — band, zone — Band, Zone” FTŽ₂ I 285, sáv „пояс — zone — Zone” FTŽ₂ P 21, de zóna, terület „зона, пояс — zone, region, range — Zone, Bereich” FTŽ₂ II 960, terület — „область, зона, диапазон — region, range, domain, area, zone — Bereich, Raum, Gebiet, Zone” FTŽ₂ II 760 és „зона, область — range, zone, area — Gebiet, Zone” FTŽ₂ P 36; amint a más nyelvek megfelelői mutatják, ide kapcsolódik a tartomány is — „диапазон, область — gamut, range — Bereich, Umfang (= Umfang)“ FTŽ₂ I 106 és „диапазон — band — Band“ FTŽ₂ P 8, valamint szakasz, tartomány „участок, диапазон — range, region — Bereich, Band“ FTŽ₂ II 636, továbbá intervallum, köz „интервал, промежуток — interval — Intervall, Zwischenraum“ FTŽ₂ I 240, intervallum „интервал, проме-

⁴⁴Vö. még az áthelyezés — lásd: eltolódás ChŽ 217.

110

жуток — range (rūšiniuose ir: interval) — Bereich (rūšiniuose ir: Intervall)“ FTŽ₂ P 17 és köz „зазор, промежуток, интервал, пространство — gap, interval, space, bound — Luft, Streche, Intervall, Raum“ FTŽ₂ II 840; a legtöbb fajtanév eltér a sávok FTŽ₂ I 285–288 és FTŽ₂ P 21, a zónák FTŽ₂ II 960–961, a területek FTŽ₂ II 760–766 és FTŽ₂ P 36, a tartományok FTŽ₂ I 106 és FTŽ₂ P 8, az intervallumok FTŽ₂ I 240 és FTŽ₂ P 17, valamint a közök FTŽ₂ II 841 esetében, de vannak közös (vagy hasonló) elnevezések is, például: a) frekvenciasáv, frekvenciatartomány „частотная полоса, диапазон частот — frequency band — Frequenzband“ FTŽ₂ I 285 (bár csak impulzus-frekvenciasáv FTŽ₂ I 286, videofrekvencia-sáv FTŽ₂ I 288), frekvenciatartomány, frekvenciatartomány „диапазон частот — frequency region — Frequenzbereich, Frequenzgebiet“ FTŽ₂ II 761 és frekvenciatartomány „диапазон частот — frequency range — Frequenzbereich“ FTŽ₂ I 106; továbbá hangfrekvencia-sáv FTŽ₂ I 285 és hangfrekvencia-tartomány FTŽ₂ I 106; rádiófrekvencia-sáv FTŽ₂ I 286 és rádiófrekvencia-tartomány FTŽ₂ II 761; rövidhullámú tartomány FTŽ₂ II 765 és rövidhullámú frekvenciatartomány FTŽ₂ I 106; b) átmeneti sáv „переходная зона — transition zone — Übergangszone“ FTŽ₂ I 287, ugrászóna, átmeneti zóna „переходная зона — transition zone — Übergangsgebiet, Übergangszone, Übergangsschicht“ FTŽ₂ II 960 és átmeneti terület „переходная зона — transition(al) area — Übergangszone“ FTŽ₂ II 764; c) spektrális sáv, spektrumsáv FTŽ₂ I 288, spektrumtartomány FTŽ₂ II 764 és spektrumintervallum FTŽ₂ I 240; d) nagy nyomású zóna FTŽ₂ II 960 és nagy nyomású terület FTŽ₂ P 36; e) Brillouin-zóna FTŽ₂ II 960 és Brillouin-terület (zóna) FTŽ₂ II 761; f) „hideg” zóna, nem radioaktív zóna FTŽ₂ II 960 és „hideg” (nem radioaktív) terület (zóna) FTŽ₂ II 765; g) tiltott (energia)sáv FTŽ₂ I 286 és tiltott tartomány FTŽ₂ II 761.

Az ilyen jellegű eltérések meglehetősen gyakran több szótáron is átívelnek. Például:

α) azonosítás — lásd: felismerés ChŽ 123 és felismerés ChŽ 234, de azonosítani, megfeleltetni „отождествлять“ PolŽ 256;

felélesztés — lásd: redukálás ChŽ 34, továbbá felélesztés — lásd: redukció ChŽ 103 és redukálás, redukció „elektronfelvétel, elektrokémiai vegyértékcsökkenés — восстановление“ ChŽ 236, de redukció, redukálás, átszámítás „приведение“ PolŽ 318;

alvadás — lásd: koaguláció ChŽ 158 és koaguláció, koagulálás „kolloidok alvadása — коагуляция, свёртывание“ ChŽ 151, összehúzódás — lásd: koaguláció ChŽ 267, koaguláció „коагуляция“ PolŽ 145, 1. alvadás, összehúzódás (élelm.), 2. alvadás, koaguláció (kém.) PolŽ 371;

refr</text>},{

hatás, következmény; jelenség „эффект“ PolŽ 516 és hatás, jelenség FTŽ₂ I 127, valamint jelenség, hatás FTŽ₂ II 611; diszperzió, szórás „дисперсия — dispersion, variance — Dispersion, Zerlegung“ FTŽ₂ I 117, szórás „разброс, рассеяние — scatter, straggling — Streuung, Dispersion“ FTŽ₂ II 707 és szórás, diszperzió „дисперсия — dispersion — Dispersion, Zerlegung“ FTŽ₂ II 687, de szétszórás, szétoszlatás „рассеяние — scattering — Streuung“ FTŽ₂ I 245 (bár ezek mindegyikének fajfogalmi terminusa eltérő, csak háttérszórás, háttérsugárzás-szórás, háttérszétszórás FTŽ₂ II 707 szerepel szinonimaként), valamint diszpergálás, diszperzió „a részecskék aprítása” ChŽ 80; reflektor (= tükör) FTŽ₁ 10, reflektor, fényvisszaverő FTŽ₂ I 38 és fényvisszaverő, reflektor FTŽ₂ II 607, reflektor, fényvisszaverő „рефлектор“ PolŽ 362, de reflektor (= tükrös teleszkóp) FTŽ₁ 76, reflektor, tükrös teleszkóp FTŽ₂ II 607; impedancia (= látszólagos ellenállás) „импеданс, кажущееся сопротивление“ FTŽ₁ 35, továbbá impedancia, látszólagos ellenállás „импеданс — impedance, resistance apparent — Impedanz, Scheinwiderstand“ FTŽ₂ I 229 és látszólagos ellenállás „кажущееся сопротивление — apparent resistance — scheinbarer Widerstand, Scheinwiderstand“ FTŽ₂ I 928, de teljes ellenállás, impedancia „полное сопротивление — impedance, generalized resistance — Impedanz, Scheinwiderstand“ FTŽ₂ II 927, továbbá teljes ellenállás, impedancia „импеданс“ PolŽ 123, teljes ellenállás (impedancia) „кажущееся сопротивление“ PolŽ 393, teljes ellenállás „полное сопротивление“ PolŽ 394; aktivitás ChŽ 12 és működés (= aktivitás) ChŽ 299, valamint aktiváció, aktiválás „az anyag aktívabbá tétele” ChŽ 12 [és inaktivitás (= működésképtelenség) ChŽ 193]; aktív, aktiváló, működőképes PolŽ 12, de aktiváció (gerjesztés) FTŽ₂ I 7 és gerjesztés FTŽ₂ II 808. β) pár — lásd fúvóka ChŽ 227 és fúvókák ChŽ 13, fúvóka „пора“ PolŽ 307, de filiera, fúvóka „фильера“ PolŽ 465; zselé (= kocsonya) „желе“ ChŽ 305 és kocsonya „студень“ ChŽ 82, de kocsonya, gél „студень (гель)“ PolŽ 413; vö. még gélesedés — lásd a gél megszilárdulása ChŽ 106 és a gél megszilárdulása (= gélesedés) ChŽ 304; erzatz „nem valódi termék helyettesítője“ ChŽ 90 és helyettesítő „ami részben helyettesíti az igazi terméket“ ChŽ 210, de helyettesítő, szurrogátum PolŽ 415; abszorbeálás, abszorpció (= elnyelés) ChŽ 7, elnyelés (= abszorbeálás) ChŽ 264, abszorpció, abszorbeálás, elnyelés PolŽ 9 és 291, valamint imbibíció „elnyelés — имбойбиция“ ChŽ 123 (továbbá adszorpció „az anyag felületi elnyelése, visszatartása, felhalmozása“ ChŽ 10, szorpció „adszorpció és abszorpció“ ChŽ 256, PolŽ 395, deszorpció PolŽ 88 és autoabszorpció); konzisztencia (= sűrűség) ChŽ 156 és sűrűség (= konzisztencia) ChŽ 283, de kondenzálni „a gázokat, gőzöket folyadékká alakítani; sűríteni“ ChŽ 155, nem kondenzálható, nem sűríthető „несгущаемый“ PolŽ 225; hüvely „papírhüvely az extrakciós készülékben — гильза“ ChŽ 107, de fúvóka, hüvely „дюза“ PolŽ 99; dózis, adag, mennyiség „доза“ PolŽ 93, de porció, adag „порция“ PolŽ 308, vö. porció „порция — parcel, portion, bundle — Portion, Dosis“ FTŽ₂ II 558;

112

dia, diapozitív FTŽ₂ II 688 és diapozitív FTŽ₂ I 105, de dia (2.) „калька“ PolŽ 130;

közelítés, közeledés FTŽ₂ I 23 és közeledés, közelítés FTŽ₂ I 26, de konvergencia, közeledés „сходимость“ PolŽ 417;

deklináció (=eltérés) FTŽ₁ 16, deklináció, eltérés FTŽ₂ I 91, deklináció, eltérés PolŽ 85, de deviáció, eltérés FTŽ₂ I 102, eltérés, deviáció PolŽ 254 és eltérés, deviáció, deklináció FTŽ₂ II 491 (ha az aberációt és az anomáliát is lefordítanánk, valószínűleg szintén eltérés lenne…);

kommutátor (=átalakító) FTŽ₁ 47 és átalakító (=kommutátor) FTŽ₁ 45, de átalakító, konverter FTŽ₂ I 302 és konverter, átalakító FTŽ₂ I 340, egyarmú átalakító, umformer „однокорный преобразователь“ PolŽ₃ 15 (noha умформер – keverő, umformėris PolŽ 454), variátor (=átalakító) FTŽ₁ 99 (és ha még magyar megfelelőket is szeretnénk az alternátorhoz PolŽ 13 és az inverterhez, invertorhoz PolŽ 123?);

komponens (=összetevő) FTŽ₁ 47, komponens, összetevő FTŽ₂ I 321 összetevő, komponens PolŽ 395 és komponens PolŽ 152, alkotórész (=komponens) ChŽ 263 és komponens „a rendszer alkotórésze“ ChŽ 154, de ingrediens PolŽ 123, ingrediens „a keverék alkotórésze“ ChŽ 125;

készülék (=eszköz) FTŽ₁ 7 és eszköz (=készülék) FTŽ₁ 72, eszköz (=készülék) ChŽ 229, eszköz, készülék (1.) „прибор“ PolŽ 317 és készülék „аппарат“ PolŽ 15, de műszer, eszköz FTŽ₂ I 236 (a műszer szinonimája az eszköz kellene legyen; még furcsább: инструмент – eszköz, készülék PolŽ 124).

Néhány összetettebb eset:

disszociáció, disszociálás „a molekulák alkotóelemekre bomlása“ ChŽ 80, bomlás (=disszociáció) „распад“ ChŽ 254, dekomponálódás (=bomlás, disszociáció) „разложение, расщепление“ ChŽ 253 és szétesés „az anyag bomlása, lebontása – разложение, распад“ ChŽ 126, továbbá destrukció „(szét)esés – деструкция“ ChŽ 73, destrukció, rombolás; szétesés „разрушение“ PolŽ 346;

attenuátor, csillapító „аттенюатор – attenuator – Attenuator, Dämpfer“ FTŽ₂ I 31 és csillapító „аттенюатор, ослабитель – attenuator – Abschwächer, Attenuator“ FTŽ₂ II 716, továbbá dempfer, csillapító „демпфер – damper – Dämpfer“ FTŽ₂ I 92 és attenuátor, csillapító „аттенюатор“ PolŽ 18, csillapító „демпфер“ PolŽ 87, hangtompító, csillapító „глушитель (1.)“ PolŽ 70, energiacsillapító „гаситель энергии“ PolŽ 65 és gyengítő „ослабитель“ PolŽ 248;

medium, közeg „среда – medium – Medium“ FTŽ₂ II 440 és medium – lásd közeg ChŽ 175, továbbá környezet, közeg „среда“ PolŽ 400 (valamint diszperziós közeg, medium PolŽ 400 és közeg „apró részecskék környezete“ ChŽ 278), továbbá hézag – lásd közeg ChŽ 274, ezenfelül szubsztrátum „táptalaj“ ChŽ 263⁴⁵.

⁴⁵ A szinonimapárokban olykor a más nyelvű terminusok jelentősen eltérnek egymástól. Például: index, jel „индекс – index – Faktor, Zeichen“ FTŽ₂ I 233 és jel „метка – tag – Zeichen, Merkzeichen, Kennzeichen“ FTŽ₂ II 962; ezenkívül a fajfogalmi terminusok különböznek; korreláció, összefüggés „корреляция – correlation – Korrelation“ FTŽ₂ I 343 és összefüggés „взаимосвязь, соотношение – relation, interrelation, interrelationship, interdependence – Verhältnis, Beziehung“ FTŽ₂ II 644; a fajfogalmi terminusok különböznek;

8. Lietuvių terminologija

113

Az így összekapcsolt terminusok egyes esetekben azonosak, máskor különböznek, de mindkét esetben problematikusak: mindenképpen vagy szinonimák, vagy többjelentésűek, tehát tökéletlenek. Egyes esetekben a litván megfelelőik szinonímiája / a megfelelők nem ekvivalens volta, nem ekvivalens megfelelőik / és poliszémiája (a megfelelők többes ekvivalenciája, többes ekvivalens megfelelőik) nyilvánul meg, máskor pedig a nemzetközi terminusok szinonímiája és poliszémiája. Mindkét esetben nehéz megszüntetni ezt a tökéletlenséget. Az ilyen helyzet gyakran gátolja a litván szinonimák alkotását és használatát. Például az kontūr jelentése körvonal, a PolŽ 155 szerint (akárcsak az очертание a PolŽ 260-ban), ezért az abrisas PolŽ 9 fordítása körvonal szóval szintén nehézkes. Vagy a корпус jelentése: 1. test, korpusz, törzs – PolŽ 157, ezért a fiuzeliažas PolŽ 473 fordítása törzs szóval nem egészen szerencsés (bár a szárny és a farok mellett nagyon is megfelelő lenne). A nemzetközi terminusok szinonímiáját és poliszémiáját még nehezebb felszámolni, mert ez nem a litván nyelvészet, hanem az interlingvisztika körébe tartozik. Tehát az itt jelzett ellentmondások, eltérések és következetlenségek jelentős része nem a terminográfia, hanem magának a terminológiának a problémája.

ÖSSZE NEM KAPCSOLT SZINONIMÁK

A nemzetközi és a litván szinonimák megadásának jelentős hiányossága, hogy nincsenek összekapcsolva. Pl.:

stabilus (is) FTŽ₁ 87 és pastovus FTŽ₁ 67;

reliatyvinis greitis FTŽ₁ 33 és santykinis greitis FTŽ₁ 33;

alternacija FTŽ₂ I 9 és kaita, kaitaliojimas (is) FTŽ₂ I 289;

diapozityvas FTŽ₂ I 105 és skaidrė FTŽ₂ II 688;

elektrodas FTŽ₂ I 142 és išvadas FTŽ₂ P 19;

ruporas FTŽ₂ II 636 és garsintuvas FTŽ₂ I 197;

akvareliniai dažai ChŽ 13 és vandeniniai dažai ChŽ 297;

mentolis ChŽ 176 és mėtų aliejus ChŽ 181;

portatyvus PolŽ 308 és kilnojamasis PolŽ 274;

psichrometras PolŽ 335 és drėgmėmatis PolŽ 47;

analizė FTŽ₁ 7 és tyrimas PolŽ 96; analizė FTŽ₂ I 13 (pl. Rentgeno analizė FTŽ₂ I 14) és tyrimas FTŽ₂ II 882 (pl. rentgenografinis tyrimas FTŽ₂ II 882); analizė PolŽ 14 és tyrimas PolŽ 127.

Még több olyan pár is van, amelyek az egyik szótárban össze vannak kapcsolva, a másikban viszont nincsenek. Pl.:

magazinas, rinkinys „магазин — box — Magazin” FTŽ₂ II 418 és rinkinys „набор, совокупность — set, assembly — Gesamtheit, Menge, Satz” FTŽ₂ II 624; a jelentéskörük eltérő;

torzítás, görbület „дисторсия, искажение — distorsion — Verzeichnung (= Verzerrung? — J. K.), Distorsion“ FTŽ₂ I 118, valamint görbület — „изгиб — winding — Biegung, Krümmung“ FTŽ₂ I 253, míg az „искажение — distorsion, contortion — Verzerrung“ — torzítás FTŽ₂ I 250;

teljesítőképesség, hatékonyság „выход, отдача, эффективность — efficiency, yield — Ausbeute“ FTŽ₂ II 484 és hatékonyság „эффективность — efficiency, effectiveness — Effektivität, Wirkungsgrad“ FTŽ₂ I 135; jelentéskörük eltérő.

Ha más nyelvek megfelelői és a szűkebb jelentésű terminusok így különböznek, akkor a litván rokon terminusok azonosságában is kételkedhetünk. Ebben az esetben a litván vagy a nemzetközi terminusok (az utolsó párban) nem kívánatos kétértelműségével lenne dolgunk.

114

hatás FTŽ₁ 20 és jelenség FTŽ₁ 76, de hatás, jelenség FTŽ₂ I 127 és jelenség, hatás FTŽ₂ II 611; determinizmus FTŽ₁ 16 és okság FTŽ₁ 72, de determinizmus, okság FTŽ₂ I 102; intervallum FTŽ₁ 37 és köz FTŽ₁ 93, de intervallum, köz FTŽ₂ I 240; detonátor „детонатор“ PolŽ 88 és gyújtó „взрыватель“ PolŽ 44, de detonátor, gyújtó FTŽ₂ I 102 és gyújtó FTŽ₂ II 754; poligon „полигон“ PolŽ 302 és sokszög „многоугольник“ PolŽ 199, de poligon, sokszög FTŽ₂ II 556 és sokszög FTŽ₂ I 81; muszkovit „мусковит“ PolŽ 206 és csillám „слюда“ PolŽ 387, de muszkovit – lásd csillám ChŽ 188 és csillám ChŽ 305; bronz „бронза“ PolŽ 32 és sárgaréz „латунь“ PolŽ 173, de bronz ChŽ 53 és sárgaréz (=bronz) ChŽ 305; entalpia FTŽ₂ I 161 és fűtőérték FTŽ₂ II 825, de entalpia PolŽ 515 és fűtőérték, entalpia PolŽ 424; reakció FTŽ₁ 75 és visszahatás FTŽ₁ 9, de reakció FTŽ₂ II 600 és visszahatás, reakció FTŽ₂ I 34, továbbá reakció, visszahatás (2.) PolŽ 354 és visszahatás, reakció PolŽ 331; refrakció „рефракция“ PolŽ 362 és törés „преломление“ PolŽ 315, továbbá refrakció FTŽ₁ 76 és törés FTŽ₁ 56, de refrakció FTŽ₂ II 607 és törés, törésjelenség, refrakció FTŽ₂ I 418; diszperzió FTŽ₁ 18 és szétszóródás FTŽ₁ 38, szóródás FTŽ₁ 38, továbbá diszperzió „дисперсия“ PolŽ 91 és szóródás, szórás „рассеяние“ PolŽ 351, de diszperzió, szórás FTŽ₂ I 117 és szórás FTŽ₂ II 707; disszociáció FTŽ₁ 18 és hasadás FTŽ₁ 81, továbbá disszociáció FTŽ₂ I 116 és hasadás FTŽ₂ II 703, de disszociáció, disszociálás ChŽ 80 és hasadás (=disszociáció) ChŽ 254; reosztát FTŽ₂ II 615 és ellenállás-szekrény FTŽ₂ II 929, de reosztát (=ellenállás-szekrény) FTŽ₁ 77 és ellenállás-szekrény FTŽ₁ 100, továbbá reosztát, ellenállás-szekrény PolŽ 361; kísérlet FTŽ₁ 21 és próba FTŽ₁ 10, továbbá kísérlet „эксперимент — experiment — Experiment“ FTŽ₂ I 140 és próba „опыт — experiment, experience — Versuch, Experiment“ FTŽ₂ I 144, de kísérlet (=próba) ChŽ 85 és próba (=kísérlet) ChŽ 41, továbbá kísérlet, próba „эксперимент“ PolŽ 509 és próba (2.) „опыт“ PolŽ 245; szigetelő „изолятор“ PolŽ 122 és nemvezető „непроводник“ PolŽ 224, de szigetelő FTŽ₁ 39 és nemvezető (=szigetelő) FTŽ₁ 63, szigetelő FTŽ₂ I 263 és nemvezető, szigetelő FTŽ₂ II 486, nemvezető (=szigetelő) ChŽ 194⁴⁶.

A LITVÁN MEGFELELŐK KIVÁLASZTÁSA

A nemzetközi terminusok litván megfelelői általában szakszerűen készülnek, megfontoltan választják ki és bőségesen közlik őket. Mégis előfordul, hogy a terminológiai szótárak nem tüntetik fel a litván szinonimákat, noha azok már régóta használatosak a nyelvben. Például:

⁴⁶ Egyébként a dielektrikum PolŽ 92, FTŽ₁ 17, FTŽ₂ I 109 sem a vezetővel, sem a szigetelővel nincs összekapcsolva.

8*

115

absorbcija FTŽ₁ 5, FTŽ₂ I 1 (=ir sugerimas), adsorbcija FTŽ₂ I 4 (=ir paviršinis sugerimas), achromatizmas FTŽ₁ 5, FTŽ₂ 4 (= ir bespalviškumas), aktyvavimas FTŽ₂ 6 (=ir veiklinimas), binarės sistemos FTŽ₁ 12 (= ir dvinarės sistemos), defektas FTŽ₂ I 88 (=ir yda, trūkumas), diafragma FTŽ₂ I 103 (=ir pertvara, danga), distorsija FTŽ₁ 18 (=ir iškreivinimas, sukreivinimas), divergencija FTŽ₁ 19 (=ir išsiskyrimas), dominuoti FTŽ₂ I 119 (=ir vyrauti, viešpatauti, viršauti), ekspozicija FTŽ₁ 21, FTŽ₂ I 140 (=ir apšvietimas), harmoningas(is) FTŽ₁ 34 (=ir darnusis), indukcija FTŽ₁ 35 (=ir sužadinimas), kontūras FTŽ₂ I 337 (=ir apibrėža), turbulentinis judėjimas FTŽ₂ I 283 (=ir sūkurinis judėjimas), vibracija FTŽ₂ II 942 (= ir virpėjimas), ventiliatorius FTŽ₂ II 937 (= ir vėdintuvas), vizualinis FTŽ₁ 101 (=ir regimasis), ekvatorinis inercijos momentas FTŽ₂ II 478 (=ir pusiaujinis inercijos momentas), ekvatorinė pusasė FTŽ₂ II 585 (=ir pusiaujinė pusasė);

ekvivalens PolŽ 508 (=és szint⁴⁷, vagy egyenértékű szint), kalorifer PolŽ 130 (=és fűtővezeték), strand (földt.) PolŽ 290 [=és part, vö. part, strand (V. Gudelis, Geologijos ir fizinės geografijos terminų žodynas, Vilnius, 1956, p. 106)], javítás PolŽ 361 (=és helyrehozás), állvány PolŽ 407 (=és polc), csukló PolŽ 492 (=és zsanér);

szekréció ChŽ 245 (=és váladék), precíziós mérleg ChŽ 228 (=és pontos mérleg), precíziós súlyok ChŽ 228 (=és pontos súlyok).

Ezeket a megfelelőket is használni kellene. Gyakran más nyelvekben (oroszban, németben) is vannak saját szinonimái ezeknek a nemzetközi szavaknak⁴⁸.

Vannak olyan esetek is, amikor a meglévő litván megfelelő jelentésmagyarázatként (vagy annak részeként) szerepel, de szinonimaként nincs feltüntetve, például: textúra „rétegződés — текстура“ ChŽ 275, terikon „meddőhányó⁴⁹ — террикон“ ChŽ 277, humusz „korhadék — гумус“ ChŽ 122, komposzt „korhadék, különféle trágyák tőzeggel kevert keverékéből készített trágya“ ChŽ 154.

Más esetekben a már meglévő litván szinonimák feltüntetésének elmaradása feltehetően pusztán a gondosság hiányából fakad, hiszen más terminológiai szótárakban szerepelnek. Például:

ozokerit PolŽ 240, de hegyi viasz — lásd ozokerit ChŽ 142 és ozokerit ChŽ 209;

relaxáció FTŽ₁ 76, FTŽ₂ II 612, de relaxáció (=ellazulás) ChŽ 237; módszer FTŽ₁ 59, FTŽ₂ II 447, de módszer, mód PolŽ 193 és mód, módszer PolŽ 398;

impulzus FTŽ₁ 35, FTŽ₂ I 229, de impulzus, ösztönzés PolŽ 123;

difrakcija FTŽ₁ 17, PolŽ 91, de difrakcija, užlinkimas FTŽ₂ I 110;

⁴⁷ E szó (az említett jelentésben) szerzője minden bizonnyal K. Būga: a „Lietuvių kalbos žodynas” bevezetőjében ezt írja: lygmuo (Aequivalent) (lásd K. Būga, Rinktiniai raštai, III. köt., Vilnius, 1961, 41. o.). Vö. még: „Žemaičių vókýtis turi sau lygmenį ir latvių kalboje” (uo., II. köt., 1959, 227. o.).

⁴⁸ A következetes összehasonlító vizsgálat sokat elárulhatna a nemzetközi és a saját szavak viszonyának sajátosságairól a különböző nyelvekben. Ez azonban külön kérdés. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a litván megfelelőkkel rendelkező nemzetközi terminusok egy csoportjának nincs megfelelő orosz ekvivalense. Például: adaptacija (=prisitaikymas) „адаптация” FTŽ₁ 5 és prisitaikymas (=adaptacija) „адаптация” FTŽ₂ 72. A litvánban aparatas és prietaisas szerepel az FTŽ₂ 7. és 72. oldalán, az oroszban viszont csak аппарат, ugyancsak az FTŽ₂ 7. és 72. oldalán; a litvánban sensibilizacija és jautrinimas az FTŽ₂ 79. és 39. oldalán, az oroszban csak сенсибилизация, az FTŽ₂ 79. és 39. oldalán; a litvánban presas és slėgtuvas az FTŽ₂ 72. és 82. oldalán, az oroszban pedig csak пресс az FTŽ₂ 72. oldalán, és így tovább.

⁴⁹ Akár egyetlen szó is lehetne: bergždynas (vö. šiukšlynas, sąšlavynas; rūdynas, uolynas, akmenynas, smėlynas, žvyr ynas).

116

reverberacija FTŽ₁ 77, PolŽ 354, de reverberacija, aidėjimas FTŽ₂ II 615; akumuliacija FTŽ₂ I 8, de akumuliacija, akumuliavimas(is) [= kaupimas(is)] ChŽ 13, továbbá kaupimas (=akumuliacija) ChŽ 147 és akumuliacija, kaupimas(is) PolŽ 12;

konstanta FTŽ₁ 48, de konstanta, pastovioji FTŽ₂ I 329, konstanta (=pastovus dydis) ChŽ 156, konstanta, pastovus dydis PolŽ 153, valamint konstanta PolŽ 310.

Természetesen nem mindig vannak kész litván szinonimák. Néha megalkotásuk nem vet fel komolyabb szemantikai és gyakorlati problémákat, például: kriologija „a jégről szóló tudomány” ChŽ 158 (=ir ledotyra), liofilinis koloidas „folyadékban duzzad” ChŽ 169 (=ir brinkusis koloidas), liofobinis koloidas „folyadékban nem duzzad” ChŽ 169 (=ne-brinkusis koloidas), matini̇mas „a fényesség megszüntetése” ChŽ 175 [= blaišinimas, vö. matinės anglys (= blausiosios anglys) ChŽ 175].

Litván szinonimákból azonban még többre volna szükség. Pedagógiai és ismeretterjesztési szempontból különösen fontosak. Igaz, kiválasztásuk és meghonosításuk nem mindig könnyű és egyszerű. Megfontolásra azonban további javaslatokat is tehetnénk, például: aeritas FTŽ₂ I 25 (=ir stabdiklis?), difuzija FTŽ₂ I 111 (=ir išsklaida| išsklida?, vö. išsklaidytas, difuzinis apšvietimas FTŽ₂ I 24), ekstinkcija FTŽ₂ I 140 (=ir silpnėjimas | gesimas?), geteris FTŽ₂ I 203 (=ir dujų sugėriklis?), imersija FTŽ₂ I 229 (=ir įlašinimas?), interferencija FTŽ₁ 36 (=ir pernešimas? | perkėlimas?), inversija FTŽ₁ 37 (=ir pasikeitimas | perkaita?), konversija FTŽ₁ 48 (=ir pakaita?), kalorikas FTŽ₂ I 290 (=ir šildalas | šiltalas?), konvekcija FTŽ₁ 48 (=ir apy kaita?), krioforas FTŽ₂ I 352 (=ir šaldalas?), luminoforas FTŽ₂ I 417 (=ir švytalas?), luminescencija FTŽ₂ I 416 (=ir švytėjimas?), rezonansas FTŽ₁ 77 (=ir atgarsis?), šleifas FTŽ₁ 91 (=ir valkė | velkė?). Ez különösen a fizikai terminológia szempontjából aktuális, mert az új „Fizikos terminų žodynas” kiadásának tervezetéből az a benyomás alakul ki, hogy az orosz és a német fizikai terminológia jóval több nemzeti terminust tartalmaz, mint a litván.

A SZINONIMÁK DIFFERENCIÁLÁSÁNAK ESETEI

A nemzetközi és a litván szakkifejezések szinonímiájának megszüntetésére a párok tagjainak szemantikai differenciálása szolgál, bár ez meglehetősen ritkán fordul elő. Például:

A fibra az irodalmi nyelvben és a terminológiában már szinte teljesen kiszorította a skaidula szót (a következetesség azt kívánná, hogy a fibrile ChŽ 95 alak helyett is a skaidulėlė álljon), de a fibra „cink-kloriddal keményített rongypapír” ChŽ 95 esetében a skaidula nem helyettesíthető;

A košimas nem szoríthatja ki a filtravimas szót, mert csupán „egyszerűsített szűrés” (lásd ChŽ 157);

a korozija és a rūdijimas a kémiai terminológiában nem teljesen ugyanaz: a korozija „az anyag bomlása” ChŽ 157, míg a rūdijimas csupán „a fémek reakciója a légköri gázokkal” ChŽ 241, ezért létezik interkristályos korrózió is – „rozsdamentes acélban” ChŽ 274;

a kémiai terminológiában a palydovas „más ásványok ásványban található szennyeződései” ChŽ 211, a műszaki terminológiában pedig a satelitas PolŽ 369 „a bolygóművek olyan fogaskereke, amely a tengellyel együtt a központi kerék körül mozog”⁵⁰;

⁵⁰ A Palydovas a csillagászat és az űrhajózás szakkifejezése is. Igaz, az amerikai mesterséges holdakat néha satelitas néven is említik, mert maguk az amerikaiak is így nevezik őket (angolul: satellite).

117

A ląstelė a litván terminológiában végérvényesen kiszorította a celė szót (bár egy-egy szótár még mindkettőt feltünteti, például: ląstelė, celė PolŽ 144), noha a mikrorendszer heterogenitása ellenére a celiuliozė: ląsteliena alakot részesítik előnyben – lásd celiuliozė ChŽ 164 (csak a celiuliozė „клетчатка” PolŽ 144); az építészetben használt celė „целла” PolŽ 478 (bár litván szinonimája is van: celė, vienutė „келья” PolŽ 137), valamint a kémiában használatos celė „különálló reakcióedény” ChŽ 54 (bár néha ezt is ląstelė: ячейка — 1. ląstelė, celė PolŽ 517 néven említik) megmaradt.

Kartais tarptautinių ir lietuviškųjų sinonimų diferenciacija literatūrinėje kalboje jau egzistuoja, bet terminijoje į ją dar neatsižvelgiama. Pavyzdžiui, charakterį linkstama pripažinti tik žmogui. Todėl fizinių reiškinių charakterį _{FTŽ₂ I 67 reikėtų vadinti} pobūdžiu. Charakteringasis greitis _{FTŽ₂ I 211,} charakteringa(oji) matrica _{FTŽ₂ II 435,} charakteringas(is) parametras _{FTŽ₂ II 522,} charakteringas(is) paviršius _{FTŽ₂ II 530,} charakteringas(is) spektras _{FTŽ₂ II 725,} charakteringi(eji) spinduliai _{FTŽ₂ II 741,} charakteringas(is) spinduliavimas _{FTŽ₂ II 745 turėtų būti keičiami} būdingasis, -oji, -ieji, o iš porų charakteringas(is) matmuo, būdingas(is) matmuo _{FTŽ₂ II 434,} charakteringas(is) Rentgeno spinduliavimas, būdingas(is) Rentgeno spinduliavimas _{FTŽ₂ II 749,} charakteringa(oji) vertė, būdinga(oji) vertė _{FTŽ₂ II 938 paliktini tik antrieji jų nariai. Ir} charakteristika _{FTŽ₂ I 68 gal atstotų} pobūdis, apibūdinimas, duomenys, bruožai, ypatybės. Reikėtų skirti akustinį ir garsinį, garso: banga _{FTŽ₂ I 45, 46,} energija _{FTŽ₂ I 156,} filtras _{FTŽ₂ I 169 turėtų būti tik} garso; o akustinis yra susijęs su akustika, tai yra garso mokslu (garsotyra) arba garso sklidimu ir sugėrimu patalpoje.

A JÖVEVÉNYSZAVAK ELVETÉSE

A nemzetközi és a litván terminusok szinonímiájának megszüntetése sokkal gyakrabban történik a jövevényszó elvetésével. Témánk nem kívánja meg, hogy azokról a jövevényszavakról beszéljünk, amelyek már nem szerepelnek a terminológiai szótárakban. A litván terminográfiában azonban még mindig sok teljesen szükségtelen vagy fölösleges nemzetközi szó, illetve egyéb idegen elem található, amelyek könnyen helyettesíthetők litván szavakkal (az irodalmi nyelvből pedig sok esetben már régen kiszorították őket). A terminológiai szótárakban vagy egyáltalán nem kellene feltüntetni őket, vagy a címszó után fel kellene tüntetni az ntk. minősítést. Az egyértelmű idegen szavak mellett azonban ez a minősítés is hiányzik: csupán a lásd utalás irányítja őket a litván terminusokhoz. Például: broga — lásd žlaug tai, ChŽ 51, továbbá žlaug tai, ChŽ 306. Ugyanezzel az utalással azonban a használható litván szavakat is a megfelelőbbekhez irányítják: tirščiai — lásd žlaug tai, ChŽ 283. Hasonló példából sok van: gazogeneratorius — lásd dujų generatorius, ChŽ 105; gerbavimas — lásd rauginimas, ChŽ 107; konusinė kolba, ChŽ 156 — lásd kūginė kolba, ChŽ 156; liakas — lásd smalka, ChŽ 166; misingis — lásd skaistvaris, ChŽ 183; neuzilberis — lásd naujasi sidabris, ChŽ 198; slancai — lásd skalūnai, ChŽ 255; špalis — lásd mentelė, ChŽ 269; vitriolis — lásd sieros rūgštis, ChŽ 302; ekspliozija — lásd sprogimas, ChŽ 85; permeabiliškumas — lásd pralaidumas⁵¹, ChŽ 216; semipermeabilinė membrana — lásd puslaidė membrana, ChŽ 247; semikoloidai — lásd puskoloidai, ChŽ 247⁵². Hasonlóképpen a szükségtelen idegen szavakat nemzetközi szavakhoz irányítják, vagyis…

⁵¹Elegendő lenne a képzős forma — laidumas, vö. alább — puslaidis, -ė.

⁵²A semikarbazidas helyett a ChŽ 247-ben is puskarbazidas állhatna, a semikarbazonas helyett pedig a ChŽ 247-ben puskarbazonis, továbbá a semipolinis ryšys helyett a ChŽ 247-ben puspolis ryšys.

118

közi szavakhoz vagy egyébként elfogadható jövevényszavakhoz, például: izumrudas – lásd smar plantas, ChŽ 131; develdrekis – lásd asafetidė, ChŽ 73; cinas – lásd alavas, ChŽ 65, és így tovább. Ez a szócikkek bemutatására szolgáló eljárás elégtelen, nem egyértelmű és félrevezető.

A nemzetközi szavak ezekben a párokban teljesen szükségtelenek:

garintuvas (= evaporatorius) ChŽ 104; saturacija (= prisotinimas) ChŽ 245⁵³;

židinys, fokusas „фокус“ PolŽ 467; kert(uoklis), ekeris „эккер“ PolŽ 508; oro šildytuvas, kauperis „каупер“ PolŽ 136; maišytuvas, mikseris „миксер“ PolŽ 198; antlangis, sandrikas „сандрик“ PolŽ 369; isprūda, filingas „филёнка“ PolŽ 465; lizdas, rozetė „розетка“ PolŽ 364; santvara, ferma „ферма“ PolŽ 464; plūdur(as), buja „буй“ PolŽ 33; griebt(uvas), greiferis „грейфер“ PolŽ 76; gesintuvas, disolveris „диссольвер“ PolŽ 91; zirzeklis⁵⁴, zumeris „зуммер“ PolŽ 118; įspa(u)d(i)klis, indentorius „индентор“ PolŽ 123; miltų klijai⁵⁵, kleisteris „клейстер“ PolŽ 144; plokštelė, lamelė „ламель“ PolŽ 172; skersmuo, diametras „диаметр“ PolŽ 89; dujomatis, gazometras „газомер“ PolŽ 63⁵⁶;

angliavandenis, karbohidratas „углевод“ PolŽ 447; ketursienis, tetraedras „четырёхгранник“ PolŽ 488;

fél(v)indas, šoninis vėjas „гальфвинд“ PolŽ 65; rulonas, ritinys „рулон“ PolŽ 366; oktaedras, aštuonsienis „октаэдр“ PolŽ 242; fasina, žabinis „фашина“ PolŽ 464;

dujų rezervuaras, gazholderis „газохранилище“ PolŽ 64 és „газгольдер“ PolŽ 63; lėšis, linžė „чечевица“ PolŽ 488 és lėšis „линза“ PolŽ 176; ilgiklis, alonžas „аллонж“ PolŽ 12 és ilgiklis „удлинитель“ PolŽ 451; stačiakampis, ortogonalinis „ортогональный“ PolŽ 247 és stačiakampis „прямоугольный“ PolŽ 335; diagonalė, įstrižainė FTŽ₂ I 103 és įstrižainė, diagonalė FTŽ₂ I 243⁵⁷; planeris, sklandytuvas FTŽ₂ II 541; poligonas, daugiakampis FTŽ₂ II 556 és daugiakampis FTŽ₂ I 81; trekas FTŽ₂ II 891, pėdsakas, trekas FTŽ₂ II 532 és takas, trekas FTŽ₂ II 833; rotacija, sukimasis FTŽ₂ II 635 és sukimasis FTŽ₂ II 798, továbbá sukimosi ašis, rotacijos ašis FTŽ₂ I 30, sukimosi greitis, rotacijos greitis FTŽ₂ I 216⁵⁸; energijos vienodo pasiskirstymo (ekviparticijos) dėsnis FTŽ₂ I 98; valdymo skydas, valdymo panelis FTŽ₂ II 702; kūginis (koninis) lūžimas FTŽ₂ I 419; konfokalinis, bendro židinio FTŽ₂ I 328; laminarinis, sluoksninis judėjimas FTŽ₂ I 279; amžinis (sekuliar(inis)) kitimas FTŽ₂ I 308; skersinis greitis, transversinis greitis FTŽ₂ I 215; vienlypis, singuletinis būvis FTŽ₂ I 64; trily(pis), tripletinis būvis FTŽ₂ I 64; binokulinis regėjimas, dviakis regėjimas FTŽ₂ II 608; monokulinis regėjimas, vienakis regėjimas FTŽ₂ II 609; nebuliar(inis) spektras, ūko spektras FTŽ₂ II 730⁵⁹; singularinė matrica, ypatingoji matrica FTŽ₂ II 436; ašinis laukas, aksialinis laukas FTŽ₂ I 378, ašinė (aksialinė)

⁵³A ChŽ 245-ben szereplő saturatorius helyett sotintuvas állhatna.

⁵⁴Jobb volna a zirzulas (lásd K. Gaivenis, Terminijos ugdymo vingiai, – „Kalbos kultūra“, 25, Vilnius, 1973, p. 25).

⁵⁵Lehetne összetételként a miltklijai (vö. miltligė és így tovább).

⁵⁶Az FTŽ₂ I 198-ban viszont csak gazometras szerepel…

⁵⁷ Diagonalinis elementas FTŽ₂ I 150 = įstrižaininis elementas.

⁵⁸ Ugyancsak rotációs diszperzió FTŽ₂ II 118 = forgási /forgó diszperzió/ szórás.

⁵⁹ Nebuláris spektrográf FTŽ₂ II 733 = ködspektrográf.

119

аберация FTŽ₂ I 1, tengelyirányú molekula, axiális molekula FTŽ₂ II 474⁶⁰; műholdpálya, szatellitpálya FTŽ₂ II 507; állvány FTŽ₂ II 826 és állvány ChŽ 269 (valamint laboratóriumi állvány ChŽ 162), továbbá állvány ChŽ 261; részleges terület, parciális terület FTŽ₂ II 550, részleges térfogat, parciális térfogat FTŽ₂ II 903, részleges vákuum, parciális vákuum FTŽ₂ II 915, részleges vegyérték, parciális vegyérték FTŽ₂ II 915 és parciális nyomás ChŽ 212, parciális vegyérték ChŽ 212; penetráció (=behatolás) ChŽ 213 és behatolás FTŽ₂ II 565; vonás, kötőjel FTŽ₂ II 826 és vonás, kötőjel PolŽ 505; ülepítés (=leülepedés) ChŽ 245 és ülepítés, leülepedés PolŽ 375; scrubber (=mosó) ChŽ 254, mosó (=scrubber) ChŽ 222 és scrubber PolŽ 385; a siktáról lásd: betét ChŽ 269, betét (=sikta) ChŽ 123 és betét PolŽ 497; elgázosítás, gázosítás, gázosítás „газификация” PolŽ 63 és elgázosítás „газификация, szilárd tüzelőanyag gázzá alakítása; газификация” ChŽ 82, valamint gázosítás, elgázosítás „дуjиниmas, szilárd tüzelőanyag éghető gázzá alakítása; газифицирование” ChŽ 105; kazán, vízforraló „бойлер” PolŽ 29 és vízforraló „кипятильник, бойлер” ChŽ 301; felvillanás (=szcintilláció) FTŽ₁ 12, valamint szcintilláció (=felvillanás) FTŽ₁ 79, felvillanás, szcintilláció FTŽ₂ I 56 és szcintilláció, felvillanás FTŽ₂ II 652, továbbá szcintilláció, felvillanás „сцинтиляция” PolŽ 417 és felvillanás, felvillanás „вспышка” PolŽ 56; spin FTŽ₁ 39, FTŽ₂ II 799, a spinről lásd: forgás ChŽ 257, továbbá forgás ChŽ 264 és spin, forgás PolŽ 397⁶¹

Jellemző, hogy ezekben az esetekben az orosz nyelvben is többnyire csak saját szavakat használnak. Számos példa van azonban arra, hogy az orosz nyelv nemzetközi szavakat vagy közvetlen jövevényszavakat használ, a litván terminológiában viszont litván megfelelőket találunk, és csak ezekkel élnek, például: visszhang „эхо“ PolŽ 517, csőcsonk „штуцер“ PolŽ 505, nagyolvasztó „домна“ PolŽ 94, bírság „штраф“ PolŽ 504, tűzfal „брандмауер“ PolŽ 31, szegőléc „плинтус“ PolŽ 285, fektetett gerenda „ватерас“ PolŽ 39, horony „шлиц“ PolŽ 499, átfogó „гипотенуза“ PolŽ 68, szögmérő „винкель“ PolŽ 45, dugó „штепсель“ PolŽ 504, rúd „шток“ PolŽ 504, paralelogramma „параллелограмм“ PolŽ 263, párhuzamos „параллель“ PolŽ 263, tok, tartó „футляр“ PolŽ 473, hüvely (1.), tengelykapcsoló (2.) „муфта“ PolŽ 206, kőműveskalapács „шлямбур“ PolŽ 499, nullás körző „кронциркуль“ PolŽ 168, talpfa „шпала“ PolŽ 501, szögfelező „биссектриса“ PolŽ 27, oldalfelező „медиана“ PolŽ 191, rakat (2.) „штабель“ PolŽ 503, számjegy „цифра“ PolŽ 484, vitorlázó repülőgép „планер“ PolŽ 283, körző „циркуль“ PolŽ 483, csigasor „полиспаст“ PolŽ 303, tolómérő „штангенциркуль“ PolŽ 504, nyomda „типография“ PolŽ 427, csap, horony „шпунт“ PolŽ 503, befogó „катет“ PolŽ 136, font „фунт“ PolŽ 473, villásdugó „штеккер“ PolŽ 504, járda „тротуар“ PolŽ 441, fecskendő (1.), tömő (2.) „шприц“ PolŽ 503, vakolat, vakolás „штукатурка“ PolŽ 505, kikötő „порт“ PolŽ 308, paraván „ширма“ PolŽ 497, horony (1.), behajtás (2.) „фальц“ PolŽ 463, függöny „штора“ PolŽ 504, szélkakas „флюгер“ PolŽ

⁶⁰ Koaxiális rezonátor FTŽ₂ II 618 = közös tengelyű rezonátor, koaxiális csillapító FTŽ₂ II 716 = közös tengelyű csillapító.

⁶¹ A spino elfogadhatatlanságáról lásd még A. Jucys, kvantummechanikai állapot és még néhány fizikai szakkifejezés című írását, „Kalbos kultūra”, 22, 1972, 26. o.

120

467⁶², sasszeg „шплинт“ PolŽ 502, helyjegy „плацкарт“ PolŽ 284, fényszóró „фара“ PolŽ 463.

Vagy az oroszban nemzetközi szakkifejezés (vagy jövevényszó) és saját megfelelője is van, a litvánban pedig csak a litván szó, például:

неодометр – lépésszámláló PolŽ 266 és шагомер – lépésszámláló PolŽ 491; плювиограф – esőmérő PolŽ 289 és дождемер – esőmérő PolŽ 93; штрихмас – furatmérő PolŽ 504 és нутромер – furatmérő PolŽ 229.

A fölösleges nemzetközi szavakról és jövevényszavakról szólva (és egyúttal előterjesztve közlésük rendjének megváltoztatását, világosabbá és szigorúbbá tételét), itt csak egyértelműbb, nem vitatható példákat érintettünk. Valószínűleg meg lehetne fontolni, hogy nem kellene-e sokkal több szókapcsolatban elhagyni a nemzetközi szavakat, például: csillapítás, csillapítás FTŽ₂ I 31 (valamint a csillapítás jellemzője FTŽ₂ I 70), csillapító, csillapító FTŽ₂ I 70; közelítés, közelítés⁶³ FTŽ₂ I 23, közelítés, közelítés FTŽ₂ I 26 és közeledés, közelítés FTŽ₂ II 566; egybeesés (=egybeesés⁶⁴) FTŽ₂ 47, egybeesés, egybeesés FTŽ₂ P 24 és egybeesés FTŽ₂ II 807, továbbá egybeesés-analizátor FTŽ₂ I 12 és anti-egybeesés, anti-koincidencia FTŽ₂ I 18; zavart, perturbált állapot FTŽ₂ I 63, zavarási központ FTŽ₂ I 67 stb.

A „Fizikai szakkifejezések szótára” új kiadásának tervezetében valóban szükségtelenül megszaporodtak az ilyen látszólagos nemzetközi szavak, például: kettős tekercs, bifiláris tekercs FTŽ₂ I 25; összenyomás, összesűrítés FTŽ₂ I 324; többszörös, multiplet FTŽ₂ I 81; többszörösség, multiplicitás FTŽ₂ I 81 (valamint a multiplicitás váltakozásának törvénye FTŽ₂ I 97).

Néha egy nemzetközi szó, amely egyébként használatos és használható a litván nyelvben, jelentése miatt nem illik jól egy litván megfelelőjéhez, például: frontális hullám, előrenyomuló hullám FTŽ₂ I 46; reguláris, szabályos kettős FTŽ₂ I 123; transzlációs mozgás, transzlációs mozgás, eltolódás FTŽ₂ I 281, eltolódási sebesség, transzlációs sebesség FTŽ₂ I 215, eltolódási tengely, transzlációs tengely FTŽ₂ I 30. Hiszen a frontális a hadviseléssel társul, a reguláris inkább az idővel kapcsolatban szokásos, míg a transzlációs a rádióval és a televízióval kapcsolatban.

Néhány úgynevezett nemzetközi szó a litván nyelv számára szokatlan, idegen alakja miatt nem megfelelő. Például a párokból – tűszúrási hatás, pincheffektus FTŽ₂ I 132, felületi hatás, skinhatás FTŽ₂ I 132 (és felülethatás, skinhatás PolŽ 383) – csak a litván tagjaik tarthatók meg.

Befejezésül meg kell jegyezni, hogy a fölösleges vagy nélkülözhető nemzetközi szavak (vagy jövevényszavak) elhagyása többnyire nem okoz nagy nehézséget, mivel – amint a példákból látható – többségüknek már van litván megfelelője. Azok, amelyeket ilyen nélkül közöltek (noha egyébként vannak litván megfelelőik), például: lámpaernyő PolŽ 9 (= burkolat), méret PolŽ 62 (= méretadat), vagy amelyeknek nincs megfelelőjük, például: duktilométer PolŽ 98 (= nyúlásmérő, vö. эктильность – nyúlósság, duktilitás), evaporométer PolŽ 507 (= párolgásmérő, vö. párolgás „evaporáció”, párologtató „evaporátor”), elővákuum FTŽ₂ I

⁶² De az FTŽ₂ I 173-ban csak flúger található.

⁶³ Pontosabb lenne a közelítés mértéke (lásd A. Jucys, P. Kniūkšta, Közelítés és a közelítés mértéke, – „Kalbos kultūra“, 25, p. 73–75).

⁶⁴ Jobb volna az egybeesés.

121

179 (= elővákuum || elsődleges | kezdeti vákuum), gliangoldas ChŽ 109 (= folyékony arany), glancilberis ChŽ 109 (= folyékony ezüst) kalandras PolŽ 129 (= hengerlő, vö. каландрирование — simítás, kalanderezés), zilbergetas ChŽ 304 (=?), zilcas PolŽ 115 (= húspogácsa, préselt hús), igen ritkák.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A nemzetközi és a litván terminusok szinonímiája gazdag és változatos.

2. A terminográfiában ezt a szinonimitás fokának megfelelően differenciáltan tüntetik fel.

3. A szinonimák feltüntetésének differenciálása nem felel meg teljesen a szinonímia valós tipológiájának.

4. A fajfogalmi determinánsok szinonímiájának feltüntetési módja és a szinonimitás foka olykor ellentmond a fölérendelt terminusok szinonímiája megjelenítésének és azonosságuk fokozatosságának.

5. A terminológiai szótárak nem fejtik ki a szinonímia differenciált feltüntetésének elveit, ezért az olvasónak magának kell azokat megértenie.

6. A szinonímia feltüntetésének elveit a gyakorlatban elfogadhatóan valósítják meg; csupán ugyanazon szótárban vagy különböző szótárakban az ismétlődő szinonimapárokat olykor eltérő módon adják meg.

7. A nemzetközi és litván terminusok szinonímiájában jelentős mértékben megmutatkozik az egyes szinonimapárok tagjainak szeparatív szinonímiája és nem ekvivalens poliszémiája. Ez többnyire nem a közlés módjától vagy annak elveitől, hanem magának a terminológiának a tökéletlenségétől függ.

8. Előfordul, hogy a nemzetközi és a litván szinonimákat nem kapcsolják össze, de az ilyen esetek viszonylag ritkák.

9. A nemzetközi terminusok litván megfelelőit nem használják ki kellőképpen, megalkotásuk lehetőségei pedig korántsem merültek ki.

10. A nemzetközi és a litván szinonimák szemantikai megkülönböztetése nem gyakori.

11. A litván terminográfiában megállapítható, hogy túl nagy számban szerepeltetnek olyan nemzetközi szavakat, illetve egyéb jövevényszavakat, amelyeket az irodalmi nyelvben nem használnak, vagy nem ajánlatos használni (legtöbbször még normatív megjegyzések nélkül is).

12. A nemzetközi és litván terminusok szinonímiájának fejlesztése és normálása éppoly szükséges, mint a bemutatási elvek és gyakorlati megvalósításuk tökéletesítése. Ez a szakemberek és a nyelvészek közös ügye.

Й. КЛИМАВИЧЮС

A nemzetközi és litván terminusok szinonímiája a terminográfiában

Összefoglalás

A nemzetközi és litván szavak viszonyának kérdése összetett és sokrétű. Itt e kérdésnek csupán egy részterületét vizsgáljuk: a nemzetközi és litván szavak szinonímiáját a terminográfiában. Az anyag vizsgálata alapján a következő következtetések vonhatók le:

1. A nemzetközi és litván terminusok szinonímiája gazdag és változatos.

122

2. A terminográfiában differenciáltan jelenik meg.

3. A szinonimák közlésének differenciálása nem felel meg teljes mértékben a szinonímia tényleges tipológiájának.

4. A fajfogalmi determinánsok szinonímiájának közlési módja olykor ellentmond a nemfogalmi terminusok szinonímiája közlésének.

5. A terminológiai szótárak nem ismertetik a szinonímia differenciált közlésének elveit, így az olvasónak magának kell azokat megfejtenie.

6. A szinonímia közlésének elveit a gyakorlatban kielégítően alkalmazzák; csupán ugyanazon szótárban vagy különböző szótárakban előforduló, ismétlődő szinonimapárokat közlik olykor eltérő módon.

7. A nemzetközi és litván terminusok szinonímiájában jelentős mértékben megmutatkozik a különálló szinonímia, valamint a szinonimapárok egyes tagjainak nem ekvivalens poliszémiája.

8. Előfordul, hogy a nemzetközi és litván szinonimákat nem kapcsolják össze, ezek az esetek azonban viszonylag ritkák.

9. A nemzetközi terminusok litván megfelelőit nem kellő mértékben használják, megalkotásuk lehetőségei pedig korántsem merültek ki.

10. A nemzetközi és litván szinonimák szemantikai differenciálódása nem gyakori.

11. A litván terminográfiában megállapítható, hogy az irodalmi nyelvben már nem használatos vagy nem ajánlott nemzetközi szavakat, illetve egyszerűen jövevényszavakat túlzott mértékben használnak (gyakran még minősítő megjegyzés nélkül is).

12. A nemzetközi és litván terminusok szinonímiájának vizsgálata, az iránta való gondoskodás és szabályozása éppoly szükséges, mint közlésük elveinek és gyakorlati megvalósításának tökéletesítése. Ez a szakemberek és a nyelvészek közös ügye.