LIETUVIŲ TERMINOLOGIJA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

S. KEINYS

A LITVÁN SZAKKIFEJEZÉSEK KÉPZŐS SZÓALKOTÁSA

A terminológiában a szóalkotásnak óriási szerepe van, mivel az egyszavas terminusok, valamint az összetett terminusok elemeinek egyértelmű többsége képzett szó. A „Orosz–litván közgazdasági terminusok szótárába” (Vilnius, 1966) felvett, tisztán litván és hibrid egyszavas terminusok főneveinek 92,5%-a más szavakból keletkezett (a számítás során összesen valamivel több mint 1600 különböző szót vettek figyelembe, ezek közül mintegy 120 egyszerű, vagyis alapszó). A „Orosz–litván–angol számítástechnikai terminusok szótárában” (Vilnius, 1971), valamint a „Botanikai terminusok szótárában” (Vilnius, 1965) szereplő, ugyanezen típusú terminusoknak is körülbelül 90%-a képzett szó (összesen több mint 1900, illetve mintegy 800 különböző szó; ezek közül az egyszerű szavak száma körülbelül 180, illetve 120). Amint tehát N. Šanskis megjegyezte, a nyelv csak akkor képes megfelelni a társadalom követelményeinek, ha a rendelkezésére álló legkülönfélébb szóalkotási eszközöket mind felhasználja, hiszen mindenekelőtt a szóalkotás segít olyan szókincs létrehozásában, amely megfelel a társadalom fejlődésének¹.

A terminológiában használt képzett főnevek többsége képzőkkel jött létre. Például a jogi, geológiai és fizikai földrajzi, fizikai, sport-, meliorációs, kémiai, textilipari (I. kötet) és irodalmi terminusok szótárai csaknem 5000, a litván nyelv saját eszközeivel alkotott képzett szót tartalmaznak. Az említett szakterületek egyszavas terminusaiként használt képzett szavak 68,5%-a különféle főnévképzőkkel jött létre. A közgazdasági és számítástechnikai terminusok szótáraiban szereplő egyszavas terminusfőnevek között még nagyobb arányban vannak képzős származékok (81,9, illetve 79%). Csak a „Botanikai terminusok szótárában” kevesebb a képzős származék, de még ott is az összes képzett szó több mint felét alkotják. Így a ragokkal, előtagokkal és szóösszetétellel létrehozott terminusok kisebbségben vannak. Ez megerősíti a főnevek képzős szóalkotásának életerejét és elterjedtségét a mai litván nyelvben². Végül ez arra is rámutat, hogy a terminológiában is a képzős szóalkotásra, annak rendszerezésére és tökéletesítésére kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Nagyon fontos, hogy minden terminusalkotó vagy terminusszerkesztő jól tanulmányozza a képzős szóalkotást, jól ismerje annak a nyelv és maga a terminológia számára nyújtott előnyeit, és tudja azokat megfelelően hasznosítani.

A tanulmány a főnévi terminusok képzőkkel történő szinkrón szóalkotását vizsgálja. A kutatás tárgyát 4955 képzős származék alkotja (ugyanaz a származék

¹ Н. М. Шанский, Очерки по русскому словообразованию и лексикологии, Москва, 1951, p. 131.

²V. Urbutis rámutat arra, hogy a litván nyelvben a képzős származékok száma többszöröse az összes többi képzett szóénak. Lásd: Lietuvių kalbos gramatika, I, Vilnius, 1965, p. 252.

7

gyakran több terminusszótárban is szerepel, de itt csak egyszer vettük számításba). Valamennyi származék egyszavas terminusként szerepel azokban a terminusszótárakban, amelyeket az LTSR Tudományos Akadémia Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének Terminológiai Bizottsága felülvizsgált. Ezek a jogi, geológiai és fizikai földrajzi, fizikai, sport-, meliorációs, kémiai, textilipari, irodalmi, botanikai, közgazdasági és számítástechnikai terminusok szótárai. A kutatási tárgy ilyen megválasztását az indokolja, hogy a jobban rendszerezett szakterületek terminológiai munkáját kívánjuk áttekinteni, és megállapítani az e szóalkotási módra jellemző tendenciákat.

A terminusok képzős szóalkotását a szóalkotási kutatásokban szokásos rend szerint vizsgáljuk. A származékok képzési jelentését és alapszavaik jellegét figyelembe véve bizonyos terminusképzési csoportokat különítünk el. A származékok több mint kétharmada (68,7%) igékből képződött. E származékok csoportjai: cselekvések megnevezései, eszközök megnevezései, cselekvő személyek és cselekvésre jellemző tulajdonságok hordozóinak megnevezései, a cselekvés eredményének megnevezései, valamint helyek megnevezései. A fennmaradó származékok rendszerint névszókon alapulnak. Ezek csoportjai: tulajdonságok megnevezései, a névszói tulajdonságok hordozóinak megnevezései és foglalkozásnevek, kicsinyítő képzős alakok, helymegnevezések, gyűjtőnevek, valamint származást és hovatartozást kifejező megnevezések. Mindegyik ilyen szóalkotási csoporton belül kiemeljük és vizsgáljuk a terminusok szóalkotási típusait. A szóalkotási csoportok és a legproduktívabb típusok a származékok gyakorisága szerint követik egymást, a legnagyobb számú származékkal rendelkezőktől kezdve. A litván főnevek szóalkotását V. Urbutis igen részletesen vizsgálta³. V. Urbutis osztályozásától eltérően itt a névszói tulajdonságok hordozóinak megnevezéseit és a foglalkozás szerinti személymegnevezéseket egyetlen szóalkotási csoportba vonjuk össze.

Minden olyan terminust vizsgálunk, amely szinkrón szempontból származéknak tekinthető, noha nem mindegyik kifejezetten terminológiai célra keletkezett. Ennek oka, hogy sok esetben feltehetően lehetetlen megállapítani, vajon a terminust újonnan alkották-e, vagy a nyelvben már használatos szót vették át. Ugyanis ugyanazon elemek (alapszó és képző) összekapcsolásával a nyelv fejlődésének bármely időszakában, a nyelvet beszélő közösség bármely részén keletkezhetnek új szavak. Még ha tudjuk is, hogy egy adott szót például a legrégebbi írásos emlékekben vagy később használtak, akkor sem állíthatjuk, hogy valóban ezekből a régebbi forrásokból vették át, és nem újonnan alkották. Ez különösen akkor nem egyértelmű, ha az ilyen szavakat csak kevesen használták. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nem terminológiai szókincsből átvett képzett terminusok is elősegíthetik a megfelelő terminusképzési típusok kialakulását. Ezért aligha volna helyes kizárni őket e szóalkotási típusok tagjai közül. Végül a mai szóalkotási kutatások tárgyát rendszerint az adott nyelv valamennyi olyan szava alkotja, amely szinkrón szempontból képzett szónak tekinthető. Vannak azonban olyan egyedi terminusok, sőt nem produktív típusok is, amelyek esetében nem kétséges, hogy a terminológiába nem terminológiai szókincsből kerültek át. Ilyenkor a terminusok szóalkotási jellege elhomályosult, közvetlen kapcsolatuk képzési jelentésük és terminológiai (lexikai) jelentésük között már nincs.

A tanulmány csak a litván képzőkkel rendelkező terminusokat vizsgálja. Szóalkotási szempontból a nemzetközi terminusok egy része is számításba vehető, például: aeronautika, analizatorius, arbitražas, automobilizmas, atmosferikai, aviamodelistas, deklaracija, diktatūra, ekspertizė, hidrostatika, kalcitas, magmatizmas, monarchija, olimpiada, operacija, proletariatas, propaganda, revizija, rezervatas, rezervuaras, sabotažas, sferoidas, šifratorius, technolo-

³Lásd: Lietuvių kalbos gramatika, I, p. 251 és a következő oldalak.

8

gija, vakansija, vibrionas és sok más. A nemzetközi terminusok felbontása és bizonyos képzők elkülönítése azonban sok esetben igen feltételes és formális lenne. Az ilyen terminusok szerkezete ugyanis rendszerint megfelel más nyelvek (leggyakrabban az orosz nyelv) megfelelő terminusainak, és a litván terminológiába mindenekelőtt már megalkotott alakban, jövevényszóként kerülnek be. Érdekes, hogy a litván terminológiában nem jellemző, hogy nemzetközi képzőkkel tisztán litván szavakból képezzenek terminusokat. Hasznos lenne a nemzetközi terminusok képzésének leírása, és ez önálló kutatás tárgyát alkothatná.

IGÉKBŐL KÉPZETT SZÁRMAZÉKSZAVAK

CSELEKVÉSNEVEK

Cselekvésneveknek azokat a képzős származékszavakat nevezzük, amelyek igetőből képződnek, és cselekvést, folyamatot vagy állapotot jelölnek. Minden cselekvésnek lehet saját neve, noha nem mindegyik végrehajtásához szükséges valamilyen eszköz, kizárólag az adott cselekvésre szolgáló hely, és nem mindegyik jár olyan következményekkel, amelyek külön elnevezést igényelnek. Ezenkívül ugyanabból az igéből különböző képzőkkel alkotott származékszavak nem csupán egyféle szempontból nevezhetik meg a cselekvést: az egyik esetben a származékszavaknak nincs semmilyen járulékos jelentésárnyalatuk, és tiszta cselekvésnevek; a másik esetben a fő cselekvésjelentés mellett a képzők által adott különféle jelentésárnyalatokat is hordoznak, például a cselekvés szervezettségét vagy nagyobb léptékét, sajátos jellegét, végrehajtásának módját stb. Egyes képzők származékai nem annyira az egyes cselekvéseket, mint inkább az emberi tevékenység bizonyos területeit nevezik meg. Ezért a származékszavak e csoportját tágabb értelemben igéből képzett absztrakt főneveknek is nevezik.

A terminusok nagy része cselekvésnév. Amint említettük, az igéből képzett származékszavak a terminológiában túlsúlyban vannak, és többségük cselekvésnév (a vizsgált terminológiai szótárakban arányuk meghaladja a háromnegyedet). E jelentésű terminusok elterjedtségét az is mutatja, hogy az összes képzős származékszó több mint fele a cselekvésnevek csoportjába tartozik.

Bár a terminusok között igen sok a cselekvésnév, képzésük mégsem mutat nagy változatosságot. Kiemelkedő produktivitású az -imas képző, amelyhez az összes cselekvésnév több mint háromnegyede tartozik. Produktivitását tekintve a második képző az -ymas. E képzők ugyanazt a jelentést adják a származékszavaknak, de eltérő szerkezetű igékhez járulnak. Együttesen a litván igék teljes változatosságát lefedik: minden igéből képezhető cselekvésnév az -imas / -ymas képzővel. Ezért, amint V. Urbutis megjegyezte, az -imas és az -ymas ugyanannak a képzőnek a változatai⁴. A cselekvésnevek több mint kilenctizede az -imas / -ymas képzővel jött létre. E képzők terminológiabeli óriási jelentőségét az is mutatja, hogy az összes képzős terminus közel fele ezek származéka. E csoport terminusképzési típusai közül a többi nem különösebben produktív. A -tis, -yba, -mė, képzőkkel

⁴ Ж. В. Урбутис, Словообразование имен существительных в современном литовском языке. Автореферат диссертации на соискание ученой степени доктора филологических наук, Вильнюс, 1971, р. 23.

9

-uotė, -sena, -smas, -tynės, -mas, -esys, -ga, -lė ir kt. padaryta arba tik po keletą, keliolika, arba rečiau pora trejetas dešimčių vedinių. Pagaliau didesnė pusė veiksmių pavadinimų dar -?

merít, ezért ezeknek a képzési típusoknak a terminológiában nincs különösebb jelentőségük.

-ás

A tudomány és a technika nyelvében e képzős származékok igen fontos szerepet töltenek be. Úgy tűnik, nagy számuk nagyrészt a tudományos művek stílusának jellegzetes vonását is meghatározza: az elvont jelentésű főnevek nagy számát és a különféle főnévi kifejezések elterjedtségét.

A -ás képzős származékok csaknem mindegyikének tisztán cselekvésmegnevező jelentése van. Mindenféle járulékos árnyalat nélkül magát a cselekvést, történést vagy állapotot nevezik meg. Például: angliavimas „dörzsölés, szénnel való bevonás” ChŽ, anglinimas „szénné alakítás” ChŽ, atidavimas „a test vagy anyag azon tulajdonsága, hogy valamit lead, a környezetnek vagy más testeknek átad” MŽ, brendimas „a mag fejlődése végső szakaszainak folyamata” BŽ, buksavimas „a hajtott kerekek vagy lánctalpak megcsúszása az úton, síneken vagy talajon az elégtelen súrlódás vagy tapadás miatt” MŽ, chemizavimas „a vegyi anyagok feldolgozási módszereinek átfogó alkalmazása az iparban” ChŽ, dūlėjimas „lassú bomlás, rothadás” ChŽ, „a kőzetek mechanikai és kémiai mállása külső tényezők (hőmérséklet, nedvesség, szél), valamint az állat- és növényvilág hatására” MŽ, ėsdinimas „a fém felületének savval való kezelése” ChŽ, gelsvėjimas „a fehérített szövet hibája; spontán folyamat, amelynek során a fehér szövet az öregedés vagy a szappan elégtelen kiöblítése miatt idővel megsárgul” ATŽ, grūdinimas „az anyag keménységének megváltoztatása hirtelen lehűtéssel” ChŽ, irimasis „az anyag szétesése, lebomlása” ChŽ, įsibėgėjimas „a sebesség fokozatos növekedése a gép működése közben” MŽ, kopuliavimas „illesztéssel történő oltás — olyan oltási mód, amelynél azonos vastagságú oltóágat és alanyt vesznek, majd ferdén levágott végükkel összeillesztik” BŽ, lėkštinimas „lapos felületűvé alakítás (például lejtők esetében)” MŽ, mišrinimas „különböző öröklődési adottságok egyetlen szervezetben (keverékben, hibridben) való egyesítése keresztezéssel (ivaros hibridizációval) <…>” BŽ, plaukėjimas „a pázsitfűfélék fejlődési szakasza, amikor a felső levélhüvelyből előtűnik a kalász fele (rozsban, búzában és árpában), vagy a bugavirágzat csúcsa — 3—4 kalászka (zabban és kölesben); kukoricában az a szakasz, amikor a címer csúcsa kiemelkedik a hüvelyből” BŽ, MŽ, prasikalimas „a csíra kibújása a földből vagy a maghéjból” BŽ, rišimasis „a kötőanyag megkeményedése” ChŽ, slūgsojimas „a kőzetek és ércek elhelyezkedése a földkéregben” MŽ, stiebėjimas „a kalászosokon kívüli különféle növények fejlődési szakasza, amely során a szárak kifejlődnek” BŽ, sukibimas „az anyag legkisebb részecskéinek azon tulajdonsága, hogy vonzzák egymást” MŽ, ChŽ, trauk(l)inimas „a tej melegítése alvasztás, koagulálás céljából” ChŽ, užgrūdinimas „hozzászoktatás a szokatlan körülményekhez, például az alacsony hőmérséklethez vagy a szárazsághoz” BŽ, vakcinavimas „a megbetegedés megelőzése vakcina, azaz legyengített vagy elölt kórokozók (patogén baktériumok) készítményének beadásával” BŽ.

A -ás képzős származékoknak csak kis része használatos konkrétabb jelentésben is — ezek a cselekvés eredményét, az igei tulajdonság hordozóját vagy a helyet nevezik meg. Dérivációs szempontból azonban minden ilyen származék cselekvésmegnevezésként értelmezhető, egy részük pedig mindkét jelentésben (elvont és konkrét értelemben) használatos. Egyes származékok jelentésének konkretizálódása

10

(pontosabban homonimák kialakulása) úgy tűnik, legalábbis egyelőre inkább szemantikai, semmint szóalkotási (szóképzési) jelenség. Ezért más terminusalkotási csoportokban nem tárgyalják őket, hanem a cselekvésmegnevezésekkel együtt veszik számba. Összesen néhány tucat konkrét jelentésű, -ás képzős származék van. Például: išplovimas 2 „a folyó víz által laza talajból kimosott mélyedés (a mederben vagy a felszínen), kimosott hely” MŽ (vö.: išplovimas 1 „apró talajrészecskék kimosódása a lejtőről”, išplovimas 3 „sók kimosása a talajból; sótalanítás, kilúgozás” MŽ), kalėjimas „börtön, fogságban tartózkodás” TŽ, palikimas „örökség” LŽ, „örökség; hátrahagyás” TŽ, rietimas „szövetdarab kereskedelmi csomagolási egysége; mérő- és feltekerőgéppel tekercsbe göngyölt szövetdarab” ATŽ, užgriebimas „az a földcsík, amelyet a gép egy munkaelem-művelettel megművel” MŽ, užvažiavimas „a töltésre való felhajtás céljából kialakított hely” MŽ, užvėlimas „a gyapjúszövet hibája; a szövet erősebben nemezelt része, hosszanti árnyalati csíkja vagy bordája (az egyik oldalon kiemelkedik, a másikon bemélyed) <…>” ATŽ és mások. Nem helyes, ha az -ás képzővel alkotott terminusoknak konkrét jelentést tulajdonítunk. Az ilyen terminusok ugyanis gyakran kétértelműek, szóalkotási szerkezetükből pedig mindenekelőtt az elvont — cselekvésmegnevező — jelentés következik. Ezt a terminológia rendezésekor, a szóalkotási eszközök specializálásakor szem előtt kell tartani. A konkrét jelentésű származékokat az adott szóalkotási csoportokra jellemző megfelelő képzőkkel és végződésekkel kell alkotni.

Az -ás képzős származékok különféle szerkezetű és jelentésű alapszóképző igékből jönnek létre (a statisztikai adatokat az I. táblázat tartalmazza, lásd a következő oldalakon). A származékok több mint egyharmada (2195-ből 767, azaz 34,9%) elsődleges igékből képződött; többségük igekötős igéken alapul. Például: ištįsimas, pervėlimas (ATŽ), brendimas, išgulimas, nunokimas, purkštimas, sužėlimas, trešimas (BŽ), blukimas, degimas, praskiedimas, rūgimas (ChŽ), atpigimas, brangimas, engimas, išsiuntimas, neišpirkimas, perpirkimas, sukaupimas, supirkimas, telkimas (EŽ), aušimas, lūžimas, pakrypimas, sutapimas (FŽ), atšilimas, dilimas, dubimas, sliūgimas (GŽ), perdėjimas, sušukimas (LŽ), grindimas, išsiurbimas, nušliaužimas, užtvenkimas (MŽ), brėžimas, sugedimas, įjungimas, išjungimas, lošimas, nesutapimas, perjungimas, sprendimas, suvokimas, vedimas (STŽ), čiuožimas, peržaidimas, sklendimas (SŽ), atleidimas, grobimas, ištuokimas, perrinkimas, priteisimas, skundimas, užgrobimas (TŽ). Egyes származékokat több terminológiai ágban is használnak, például: drumstimas GŽ, MŽ, įmirkimas GŽ, MŽ, išbrinkimas ChŽ, MŽ, skilimas ChŽ, FŽ, MŽ, stingimas ChŽ, GŽ, vilkimas GŽ, MŽ, SŽ és mások.

A származékok többsége képzett igéken alapul. Az alapszóképző igék nagyobb része litván szavakból, gyakrabban névszókból származik, például: akiavimas, apvaisinimas, įvairavimas „variáció”, kryžminimas, mišrinimas, pumpuravimas, sulapojimas (BŽ), auksavimas, baltinimas, derėjimas, rūdijimas, sucukrinimas (ChŽ), apgin­klavimas, apmuitinimas, įbaudžiavinimas, lenktyniavimas, perrūšiavimas, prekiavimas, sandėliavimas, (su)stambinimas, suvalstybinimas, ūkininkavimas (EŽ), praretinimas, skystėjimas, skystinimas (FŽ), apanglėjimas, smulkinimas, sutitnagėjimas (GŽ), įasmeninimas, laipsniavimas (LŽ), lietininimas, įdubmėljimas, sausinimas, supelkėjimas (MŽ), dauginimas, dvejinimas, kibirkščiavimas, (pa)dvigubinimas, paž enklinimas, sandarinimas, skiemenavimas, suskaičiavimas (STŽ), blizgiavimas

11

1 lentelė

Származékos terminusok szótárakban található mennyisége

Alapige

ATŽ

BŽ

ChŽ

EŽ

FŽ

GŽ

LŽ

MŽ

STrŽ

SŽ

TŽ

Különböző származékok összesen

Nem előtaggal ellátott

2

12

27

45

18

54

25

23

69

55

33

194

erdészeti vagy előtaggal ellátott igei

–

10

17

16

13

22

9

12

37

31

20

117

előtaggal ellátott névszó

1

24

40

60

14

29

4

27

64

19

41

231

előtaggal ellátott nemzetközi

1

33

132

154

8

36

47

28

140

21

51

507

ezek közül visszaható igék

1

7

4

11

3

16

1

5

8

8

6

52

szuffixum nélküliek

Nem előtaggal ellátott

5

18

38

159

23

105

12

56

203

138

132

573

erdészeti vagy előtaggal ellátott igei

5

7

14

48

5

19

7

10

48

16

70

179

előtaggal ellátott névszó

–

19

41

113

7

51

7

27

79

14

76

303

előtaggal ellátott nemzetközi

–

1

26

20

5

6

1

4

26

2

9

91

közülük visszaható igékből képzett származékok

2

7

9

44

7

21

4

5

46

47

57

188

Összesen 2195 különböző származékszó, közülük 240 visszaható.

12

evezés, lefegyverzés (SŽ), megadóztatás, alkalmazás, kulákmentesítés, újraszavazás, visszaélés, egyesítés, lepecsételés (TŽ). Számos terminus vegyes és másodlagos igékből is képződött, például: terméshozás „fruktifikáció”, sótalanítás (BŽ), fehérítés, oltás (ChŽ), letelepítés, szétküldés, nemfizetés (EŽ), vibrálás (GŽ), leírás, elhallgatás (LŽ), fűnyírás, nedvesítés (MŽ), (fel)hevítés, kibontakoztatás, lefolyás, öregítés, altatás (STŽ), vereség (SŽ), meggyőzés, felvásárlás (TŽ).

Az -imas képzővel alkotott származékok alapszavai meglehetősen gyakran nemzetközi szavakból képzett igék. A vizsgált terminológiai szótárakban közel 600 ilyen származék található, vagyis az e képzővel alkotott szavak 27,2%-a. K. Daukšas „Chemijos žodynas” című művében különösen sok ilyen származék szerepel — itt az -imas képzőt tartalmazó terminusok csaknem fele nemzetközi szavakból képzett igékre épül. Jellemző, hogy az ilyen típusú alapszóképző igék többnyire igekötő nélküliek. Például: ablaktyravimas, anestezavimas, peraminavimas, vakcinavimas (BŽ), alkilinimas, koksavimas (ChŽ), brokavimas, decentralizavimas, dokumentavimas, industrializavimas, išbrokavimas, kolektyvizavimas, konvejerizavimas, normavimas, popularinimas, (su)proletarėjimas, specializavimas(is), subalansavimas, tarifkavimas (EŽ), įelektrinimas, jonizavimas, magnetinimas (FŽ), alegorizavimas, publikavimas, redagavimas (LŽ), frezavimas (MŽ), adresavimas, algoritmavimas, chronometravimas, demontavimas, ekstremavimas, formalizavimas, fragmentavimas, integravimas, intensyvinimas, išmontavimas, kodavimas, komutavimas, konkretinimas, maksimizavimas, minimizavimas, modernizavimas, optimizavimas, pasyvinimas, perforavimas, permagnetinimas, prognozavimas, programavimas, simetrinimas, standartizavimas, transformavimas, transliteravimas, tranzistorizavimas „átmenet tranzisztorokra”, vizualizavimas (STŽ), katapultavimas, lyderiavimas (SŽ), išregistravimas, komandiravimas, sudemokratinimas, užprotestavimas (TŽ) stb. Ebben a származéktípusban szembetűnő az alapszóképző igék képzésének elégtelen specializáltsága; ezért olykor ugyanarra a fogalomra különböző terminusokat adnak meg, vö. peraminavimas „az aminocsoport (NH₂) átvitele egyik szerves savból a másikba” (BŽ) és peramininimas „az aminocsoport átvitele az egyik vegyületből a másikba” (ChŽ). Az igék képzési alapjának megválasztása sem rögzült még kellőképpen. Ez is az alternatív alakok megjelenésének oka, mivel a formalizavimas, industrializavimas, modernizavimas, standartizavimas stb. mellett a formalininimas, industrinimas, moderninimas, standartinimas és hasonló alakok sem kifogásolhatók. A terminológiai szótárakban szereplő elektrinimas, konkretinimas, magnetinimas mellett a nyelvben az elektrizavimas, konkretizavimas, magnetizavimas alakok is használatosak. Az ilyen, azonos jelentésű párok közül az elektrinimas, magnetinimas típusú származékok előnyösebbek, mivel rövidebbek is, és alapszóképző igéik képzése a litván nyelvben motiváltabb.

Az -imas képzővel alkotott származékok körülbelül minden tizedike (10,9%) visszaható igékre épül. Ezek többnyire igekötősek (több mint háromnegyedük). A származékok jelentős része különféle spontán folyamatok megnevezése, például: drapiravimasis (ATŽ), apsidulkini-mas, apsivaisinimas, krūmijimasis, spurgavimasis (BŽ), diferencijavimasis, koncentra-vimasis (EŽ), drumstimasis, nusistojimas (ChŽ), atsispindėjimas, dalijimasis, išsielektrinimas (FŽ), įsiurbimas, susisluoksniavimas (GŽ), krūmojimasis (MŽ), deformavimas(is), išsilyginimas, išsimagnetinimas, nusidėvėjimas, užsikirtimas (STŽ), skleidimasis (SŽ) stb.

13

Az -imas képzős származékok a múlt idejű egyes szám harmadik személyű alakból képződnek. Ez igen világosan látható azokon a származékokon, amelyek olyan igékből jöttek létre, amelyeknek eltérő múlt idejű tőalakjuk van, például: degazavimas: degazavo, ėjimas: ėjo, griuvimas: griuvo, radimas: rado, rovimas: rovė, separavimas: separavo, subrendimas: subrendo, sudūrimas: sudūrė, volavimas: volavo, žydėjimas: žydėjo.

Az -imas képzős származékok képzésének határai igen világosak. Ezzel a képzővel csak a vegyes igékből nem képzünk származékot, ha azok főnévi igenévi alakjában -yti (matyti, rašyti, skaityti). képző szerepel. Azonban a -yti képzős másodlagos igékből -imas képzővel alkotunk származékokat, például: liudijimas TŽ, trūnijimas BŽ. A terminusképzés szabálytalansága többnyire nem magának a képzőnek a használatával, hanem a nem megfelelően kiválasztott vagy képzett alapszóigékkel függ össze. Ezeket az eseteket részletesen tárgyalják az igeképzéssel foglalkozó munkák.

-ymas

Az -ymas képzős származékok száma a vizsgált terminológiai szótárakban tízszer kisebb, mint az -imas képzővel alkotott szavaké. Ennek oka, hogy a képzésbe bevonható igék száma korlátozott. E képző szerepe ugyanis a szóalkotásban teljesen azonos az -imas képzőével, de csak olyan vegyes igékhez kapcsolódik, amelyek főnévi igenévi alakja három szótagú és -yti végű, jelen idejű és múlt idejű egyes szám harmadik személyű alakjuk pedig két szótagú, az igekötőket nem számítva (például: dažyti, dažo, dažė, skirstyti, skirsto, skirstė). Az összes többi igéből a cselekvésneveket az -imas képzővel képezzük. Következésképpen e két képzővel a litván igék valamennyi típusából képezhetők cselekvésnevek.

Az -ymas képzős származékok képzési jelentése pontosan megegyezik a tárgyalt -imas képzős származékokéval. Ezek tisztán cselekvésnevek. Megnevezhetnek aktív cselekvést, spontán folyamatot, végül pedig állapotot is; ez azonban maguknak az alapszóigéknek a jelentésétől függ. Például: dažymas „festék vagy pigment színének átadása egy másik anyagnak” ChŽ, „növényi és állati sejtek vagy szövetek kezelése olyan speciális festékekkel, amelyek kiemelik a sejtek megfelelő szerkezeti elemeit” BŽ, laistymas „a talaj egyszeri mesterséges benedvesítése víz felszíni rávezetésével vagy öntözéssel” MŽ, perlaikymas „a fényérzékeny réteg túl hosszú megvilágítása” ChŽ, plukdymas „fák vízi szállítása” MŽ, susiskaidymas GŽ, „összetett anyagok részekre bomlása (pl. tőzeg szétesése)” MŽ, užtvindymas „olyan helyzet, amikor a folyó, tó vagy tenger vízszintjének jelentős emelkedése miatt elönti a hasznosított földterületek nagy részét” MŽ, valymas „szennyeződések eltávolítása” ChŽ, „felesleges tárgyak és anyagok eltávolítása” MŽ, vystymasis EŽ, GŽ, STŽ, „a növekvő szervezet vagy annak egy része fokozatos átalakulása egyszerűbb szerkezetből összetettebbé” BŽ.

Az -ymas képzős származékok közül néhányat konkrét jelentésben használnak; ilyenkor közel kerülnek a cselekvés eredményének megnevezéséhez. Például: apsakymas „рассказ” LŽ, įstatymas „закон” EŽ, STŽ, TŽ, prašymas „прошение, просьба, ходатайство” TŽ.

Azonban képzési szempontból ezek a származékok is elsősorban cselekvésnevek; némelyiket a terminológiában mindkét jelentésben használják, például: įstatymas „подстановка” STŽ.

14

A származékok csaknem háromnegyede (72,4%) igekötős igéken alapul, egyhatoduk pedig visszaható, mivel visszaható igékből képződött. Hogy az e típusú -ymas képzős származékok közül mennyi szerepel a terminológiai szótárakban, az alábbi táblázatból látható:

II. táblázat

Alapigék | Szakszótár | Származékok száma | igekötő nélküliek: nem visszahatók, visszahatók | igekötősek: nem visszahatók, visszahatók | Összesen ATŽ | – | – | 1 | – | BŽ | 2 | 1 | 1 | 2 | ChŽ | 10 | 1 | 12 | 1 | EŽ | 14 | 2 | 49 | 12 | FŽ | 4 | 1 | 4 | 3 | GŽ | 3 | 2 | 25 | 9 | LŽ | 2 | – | 5 | – | MŽ | 6 | – | 4 | 3 | STŽ | 25 | 3 | 66 | 12 | SŽ | 9 | 3 | 17 | 4 | TŽ | 12 | 1 | 41 | 7 | Különböző származékok összesen | 52 | 7 | 126 | 29 | 214

A képzés alapjául szolgáló ige az egyszerű múlt idejű alak lehet, bár semmi akadálya annak, hogy e képzős származékokat képzési szempontból a jelen idővel is összekapcsoljuk. Figyelembe véve, hogy minden származék olyan igékhez kapcsolódik, amelyek főnévi igenévi alakjában -y- található, elkülöníthetnénk a -mas képzőt (ha a szóban forgó származékokat képzési szempontból a főnévi igenévhez kapcsolnánk). Az egyszerű múlt idővel való összekapcsolás és a -ymas képző elkülönítése legfeljebb a származékok képzési jelentésének már említett azonossága, valamint a -imas képzős alapszavak megoszlása miatt célszerűbb. Mint említettük, ez lehetővé teszi, hogy az -imas / -ymas alakokat egyetlen képző változatainak tekintsük.

A kétséges jóságú terminusok többnyire az alapigék nem kellően átgondolt kiválasztásával függnek össze. Pl. a „pontok valamely egyenestől vagy görbétől való eltávolodása a megfigyelési adatok grafikus ábrázolásakor” jelentésű išsisklaidymą MŽ inkább a sklaida terminussal lenne helyes nevezni, mert itt nem magát a cselekvést vagy folyamatot, hanem az adott cselekvés által kiváltott bizonyos állapotot nevezi meg.

15

„valamely egyenestől vagy görbétől való eltérés a megfigyelési adatok grafikus ábrázolásakor” az MŽ-ben jobb lenne a szórás terminussal jelölni, mivel itt nem magát a cselekvést vagy folyamatot nevezik meg, hanem egy bizonyos, a megfelelő cselekvés által kiváltott állapotot. A ChŽ-ben szereplő újrafestődés „a festék beszívódása” terminus nem egyértelmű, mivel morfémaszerkezete alapján először más jelentésre lehet következtetni. Az egyes szakterületek szakemberei természetesen több ilyen, nem teljesen egyértelmű vagy pontos terminust is felsorolhatnának.

-tis

A -tis képzővel alkotott származékok jelentésükben némileg eltérnek a valódi cselekvésnevekként használt -imas és -ymas képzős származékoktól. E képző származékainak jelentése pontosabb, sajátosabb; maga a megnevezett cselekvés gyakran csak bizonyos ideig vagy csak bizonyos helyen, meghatározott területen megy végbe, például: atmintis STŽ, gintis TŽ, grū́tis GŽ, SŽ, „hó vagy föld leomlása a hegyről; lavina” MŽ, imti̇́s SŽ, rungtis SŽ, slinktis GŽ, „földtömeg lefelé csúszása” MŽ, sudėtis „összeadás, összegzés” STŽ stb. Egyes származékok valamely cselekvésből eredő állapotot vagy tulajdonságot neveznek meg, például: apimtis EŽ, STŽ, atmintis „emlékezet” STŽ, kryptis EŽ, FŽ, GŽ, LŽ, MŽ, SŽ, STŽ, padėtis EŽ, FŽ, MŽ, SŽ, STŽ, „atomcsoport helye a molekulában” ChŽ, parentis SŽ, STŽ, paskirtis EŽ, STŽ, TŽ, paslaptis EŽ, TŽ, patirtis EŽ, LŽ, STŽ, rimtis FŽ, trintis FŽ, GŽ, MŽ, STŽ.

Vannak olyan terminusok, amelyek jelentésükben eltávolodtak az igék absztrakt főneveinek csoportjától, mivel maguk különféle konkrét jelentésekben használatosak. Például: išimtis STŽ, TŽ, klūtis FŽ, GŽ, SŽ, STŽ, stotis EŽ, GŽ, SŽ, STŽ, žiotys GŽ, „az a hely, ahol a folyó tengerbe, tóba, víztározóba vagy másik folyóba ömlik, illetve ahol eltűnik, a szárazföld felszínén szétterülve, és vizét gazdasági célokra (például öntözésre, vízellátásra stb.) használják fel” MŽ.

Ezzel a képzővel új terminusok is alkothatók, mindazonáltal a vele képzett származékok száma csekély (37). A származékok csak elsődleges igékből képződnek, a képzés alapja a főnévi igenév, például: grū́tis (: grū́ti), įremtis (: įremti), išvyktis (: išvykti), netektis (: netekti), padėtis (: padėti), užduotis (: užduoti). Gyakoribbak az igekötős igékből képzett származékok. A tőmagánhangzók váltakozása az újonnan alkotott terminusokra nem jellemző. Csak néhány, a köznyelvi szókincsből átvett szóban fordul elő, például: paslaptis (: paslėpti), šlytis (: šlietis), valktis (: vilkti) BŽ.

-yba (-os)

A -yba (-os) képzős származékok viszonylag ritkán használatosak a terminológiában (a vizsgált szakterületek terminológiai szótáraiban 31 ilyen származék található), de új terminusok is alkothatók vele. Ezért fontos a terminusképzésben. Jelentései miatt is fontos, amelyeket az ezzel a képzővel képzett terminusok rendszerint felvesznek.

Az ilyen típusú származékokkal a következőket nevezik meg: a) bizonyos típusú cselekvések általánosított összességét, szervezett folyamatokat vagy rendezvényeket, valamint b) az emberi tevékenység megfelelő területét, foglalkozást. A származékok egy része mindkét jelentéssel rendelkezhet. Pl.: a) dalyba STŽ, daugyba STŽ, gavyba EŽ, GŽ, „nagy mennyiségű anyag kinyerése természetes lelőhelyekből” ChŽ, gręžyba GŽ, kasyba (a munkák összessége) GŽ, leid yba LŽ, TŽ, mityba GŽ, skaidyba STŽ, žvalgyba GŽ, TŽ; b) braižyba STŽ, gamyba EŽ, STŽ, išradyba EŽ, prekyba EŽ, TŽ, skiepyba „az a tudomány, amely egy növény egyik részének másik növényre való átültetésének technikáját magyarázza

16

… a beoltott részek összenövését és kölcsönhatását” BŽ, építés EŽ, halászat EŽ. A szervezett cselekvések vagy rendezvények nagyobb léptékű elnevezései gyakran többes számúak, például: osztozkodás EŽ, TŽ, tárgyalások TŽ, fogadások STŽ, gyakorlatok SŽ, versenyek SŽ.

Néhány ilyen képzőt tartalmazó terminus konkrét jelentést kapott, például: radybos TŽ, tar(y)ba EŽ, SŽ, TŽ, vadyba „hivatal” TŽ, valdyba EŽ, STŽ, TŽ, žinyba EŽ, TŽ.

Nagyjából azonos számban keletkeztek az -yba(-os) képzős származékok elsődleges, vegyes és másodlagos igékből, például: leidyba (: leisti, leidžia, leido), skaidyba (: skaidyti, skaido, skaidė), tarnyba (: tarnauti, tarnauja, tarnavo). E képzéstípusra nem jellemző, hogy igekötős igékre támaszkodjon — mindössze néhány terminumnak van igekötője (išradyba EŽ, netesybos EŽ, TŽ). A származékok gavyba (: gavo), gynyba (: gynė), kūryba (: kūrė), mytyba (: myo), radybos (: rado) azt mutatják, hogy a képzés alapjául a múlt idő egyszerű alakja szolgál. Az alapszók igéinek másodlagos képzői nem kerülnek át az alapszótövekbe, például: daug-yba (: daug-ino), netes-ybos (: netes-ėjo), prek-yba (: prek-iavo), rūp-yba (: rūp-ino), skiep-yba (: skiep-ijo).

-tė [-(i)uotė]

Az ilyen típusú származékok többnyire meghatározott, különleges célból vagy feladatként végzett cselekvések megnevezései, például: deblokuotė STŽ, komandiruotė EŽ, LŽ, TŽ, laviruotė SŽ, markiruotė STŽ, preparuotė GŽ, rekognoskuotė „annak a területnek az előzetes bejárása, ahol valamely munkát terveznek végezni” MŽ, rokiruotė SŽ, skaičiuotė STŽ, šifruotė EŽ, treniruotė SŽ, STŽ, zonduotė GŽ.

Néhány származéknak elvontabb jelentése van, például: asmenuotė STŽ, formuluotė STŽ. Vannak egészen konkrét jelentésű származékok is, például: asignuotė EŽ, blokuotė „olyan védelmi eszköz, amely megakadályozza, hogy egy folyamat végrehajtása közben más folyamatok is végbemenjenek” MŽ, de jelentése „blokkolás” is STŽ.

A származékok többségének nemzetközi töve van, mindössze néhány alapul litván szavakon (asmenuotė és skaičiuotė). Az alapszintű igéknek nincs litván előtagjuk. A származékok kizárólag olyan másodlagos igékből képződnek, amelyek főnévi igenévi alakjában megtalálható az -(i)uoti képző. Ezért, ha a származékokat képzésük szerint a főnévi igenévhez kötjük, nem szükséges különválasztani az -(i)uotė képzőt, mivel a főnévi igenév képzője megmarad a származékban⁵.

Ezt a képzőt a mai litván nyelvben úgy tűnik, csak terminológiai munkákban használják. Származékainak száma kevés (17).

-mė

A -mė képzővel képzett származékok olyan tulajdonságokat neveznek meg, amelyek az alapszóként szolgáló igék által jelölt cselekvésből erednek, például: baigmė SŽ, drėgmė ChŽ, FŽ, GŽ, STŽ, „az anyagokban vagy a környezetben lévő víz vagy gőz mennyisége” MŽ, kilmė BŽ, TŽ, linkmė „irány” FŽ, reikmė EŽ, trukmė EŽ, FŽ, GŽ, STŽ, SŽ, „az időtartam, ameddig valami tart” MŽ.

A származékok egy részének konkrétabb jelentése van, például: padermė „1. a mikrobiológiában – mikrobatörzsek sorozata; 2. a rendszertanban – a növényvilág legmagasabb rangú, Wetštein szerint egymástól függetlenül keletkezett egységei; <…>” BŽ, tėkmė GŽ, SŽ, „folyó vagy más folyó folyadék árama” MŽ.

⁵ A „Lietuvių kalbos gramatikoje” (I, p. 298) az ilyen szavakat az -(i)uotė képzővel képzett származékoknak tekintik.

2. Lietuvių terminologija

17

A származékok többsége képzés szempontjából elsődleges igékhez kapcsolódik, bár más felépítésű igékből képzett származékok is vannak. Ritkák az előtagos alaptövű származékok, például: ištvermė ŠŽ. A képzéshez az igék főnévi igenévi alakját használják, például: kilmė (: kilti), reikšmė (: reikšti). A főnévi igenév képzői nem kerülnek át a származékokba, például: reikmė (: reikėti). Mivel az ilyen típusú származékok képzés szempontjából a főnévi igenévhez kapcsolódnak, szinkrón szempontból az olyan származékok is a -mė. képzővel hozhatók összefüggésbe, mint a bausmė TŽ, drausmė EŽ, TŽ, prasmė LŽ, STŽ.

Ez egyébként kis produktivitású képzési típus. A terminusok egy része a köznyelvi szókészlet régi szava. Néhány terminus csak kényszerűségből sorolható ebbe a képzési típusba (drėgmė, pradmė).

Egyéb képzők

A terminológiai szótárak 35 további képzővel alkotott igei absztrakt főneveket is tartalmaznak. A 26 képző közül azonban mindössze 1–2 származékot képeznek. E csoport produktívabb képzőinek is tíznél kevesebb származéka van. Ezekkel a képzőkkel összesen 83 származékot alkottak.

-atis: biuratis GŽ, gaišatis EŽ, karsatis GŽ.

-bos: paliaubos TŽ.

-ena: teisena TŽ. Pontosabban itt a képző -sena morfonológiai változata.

-esys: blizgesys ATŽ, GŽ, elgesys STŽ, judesys EŽ, FŽ, GŽ, STŽ, SŽ, ūžesys FŽ, STŽ, virpesys GŽ, STŽ.

-estis: adó EŽ, TŽ, díjazás EŽ, STŽ. Ezeket a származékokat a cselekvés tárgyát megnevező főneveknek is lehetne tekinteni.

-ga: szabadság EŽ, menet FŽ, GŽ, MŽ, STŽ, hozam ChŽ, EŽ, GŽ, kötelesség EŽ, TŽ, kötelességek EŽ, fogadó GŽ. A származékok egy része konkrét jelentésben használatos.

-iava: jobbágyság EŽ, TŽ.

-ima: šilima ChŽ (terminas neteikiamas).

-inys: forgás FŽ, STŽ, „az elektron saját tengelye körüli forgása” ChŽ, hívójel STŽ.

-ynės: fogócska TŽ, játszadozás SŽ.

-klė: állapot ChŽ, EŽ, STŽ, SŽ, adomány EŽ, vadászat SŽ, TŽ, halászat SŽ.

-la: tevékenység EŽ, GŽ, LŽ, STŽ, SŽ, TŽ.

-las: üzlet EŽ, TŽ.

-lė: csalás TŽ, merülés SŽ, szag SŽ, fajta BŽ, SŽ.

-liava: illeték EŽ, TŽ.

-lis: sárkánygyík EŽ, távolság EŽ.

-lius: többlet ChŽ, EŽ, STŽ.

-mas: sodrás GŽ, MŽ, átalakulás EŽ, TŽ, áramlás GŽ, csúszás GŽ, MŽ, ítélet EŽ, TŽ.

-sena: állapot ChŽ, életmód GŽ, tartás GŽ, SŽ, írásmód TŽ, ülésmód SŽ, állás SŽ.

-slas: szándék GŽ, tudomány EŽ, prédikáció LŽ, összeesküvés TŽ.

-smas: lehelet GŽ, fájdalom SŽ, olvadás GŽ, cselekvés (-ek) FŽ, LŽ, STŽ, SŽ, TŽ, történés (-ek) GŽ, STŽ. A képzett szó lankasmas „folyó, csatorna, árok görbe vonalú kanyarulata” MŽ konkrétabb jelentésű. Vö. a morfonológiai változattal: -mas.

-sna: szitálás GŽ, levélszáradás „olyan betegség, amely a fertőzött levelek részleges vagy teljes elszáradásával, néha akár a növény egész csúcsának elszáradásával jár” BŽ.

-stas: talapzat SŽ, híd SŽ.

-tas: varázslat STŽ, késedelem EŽ.

-tė: tisztás FŽ, GŽ, erdőtisztás MŽ.

-tynės: küzdelem SŽ, birkózás SŽ, verseny SŽ, birkózás SŽ, mérkőzés SŽ, árverés EŽ, TŽ

-ulis: derült ég GŽ.

18

-ulys: gyapottorzs-betegség „a növények, köztük a gyapotnövény betegsége, amelynek következtében jelentősen csökken a gyapottermés és romlik a minősége” ATŽ.

-uma: meleg ChŽ, FŽ, MŽ, STŽ.

-umas: állandóság SŽ, hiány TŽ.

-undra: ónos eső GŽ, MŽ.

-urys: örvény FŽ, GŽ, MŽ, SŽ.

-utė: felfordulás EŽ.

-utis: csengő STŽ.

-vis: lét EŽ, együttélés EŽ.

A tárgyalt képzők egy része a mai nyelvben nagyon ritka, velük általában is csak egy-két ilyen típusú származékot alkottak, például: -bos, -la, -umas, -uma, -undra, -urys és mások. Nyilván ezért a terminológiában sem népszerűek. Ezenkívül az itt említett terminusok közül nem egy a litván nyelv régi szava, például: bausmė, blizgesys, drausmė, karšatis, lijundra, pragiedrulis, skausmas, teismas, verslas és még számos más. Nyilvánvaló, hogy ezek már a köznyelv szókészletéből kialakult formában kerültek be a terminológiába. Egyes képzők származékainak fontos jelentéskülönbségei vannak, amelyek igen hasznosak lehetnek a terminológia számára. Például a -sena képző származékai a cselekvés végrehajtásának módját, a cselekvést végzők másoktól megkülönböztető sajátosságát jelölik; a -tynės képző származékaira pedig a szervezett rendezvények vagy versenyek elnevezésének jelentése jellemző.

Csak egy jogi terminus, a sutuoktuvės tekinthető ünnepek és szertartások megnevezésének, de ez is nagyon közel áll az igékből képzett elvont főnevekhez.

ESZKÖZNEVEK

Szinte minden szakterület terminológiájában található kisebb vagy nagyobb csoportja azoknak a terminusoknak, amelyek a cselekvés végrehajtásának különféle eszközeit nevezik meg: gépeket, készülékeket, berendezéseket, szerszámokat vagy azok részeit. A szóalkotásban az igékből képzett, ilyen jelentésű származékokat általában eszközneveknek nevezik.

E csoport valamennyi származékának szóalkotási jelentése azonos, noha a megnevezett cselekvés végrehajtására szolgáló eszközök, vagyis a konkrét tárgyak összetettsége különböző. Ezért gyakorlati megfontolásokból, különösen a munkaeszközök specializációját szem előtt tartva, hasznosnak tűnhet az eszköznevek finomabb felosztása lexikai jelentésük alapján. Elsőként a legegyszerűbb eszközök (szerszámok, munkaeszközök és más egyszerű eszközök) különféle megnevezései különíthetők el. E legegyszerűbb eszközök megnevezéseinek egész csoportját szerszámneveknek, vagy szerszámoknak nevezhetjük. A második csoportot a szerszámoknál összetettebb eszközök, például különféle készülékek, berendezések és apparátusok nevei alkotnák. Ezt a csoportot itt készülékneveknek nevezzük. A harmadik csoportot az összetett eszközök (berendezések, létesítmények, gépek és mechanizmusok) különféle nevei alkotnák. Ezek a berendezésnevek. Végül a cselekvés végrehajtására szolgáló minden egyéb eszköz és azok részeinek nevei alkotják a negyedik csoportot. Az eszköznevek ilyen felosztása természetesen nem szükséges a szóalkotás vizsgálatában; ez mellékes szempont, mivel a szóalkotási vizsgálatban a származékok képzési jelentése a legfontosabb.

Bizonyos eszközök neveit nemcsak igékből és nemcsak képzőkkel hozzák létre. A más típusú alapszavakból (például névszókból) képzett eszköznevek azonban a szóalkotásban nem számítanak eszközneveknek.

2*

19

A vizsgált terminológiai szótárakban 28 képzővel alkotott 299 eszköznév szerepel. A leggyakrabban használt affixum itt a -tuvas képző, amellyel az összes képzős származék mintegy 40%-a keletkezett. Valamivel kevesebb származékot alkotnak együttesen a -iklis, -tukas, -tas, -alas képzők. A fennmaradó képzőkkel jóval kevesebb terminus keletkezett.

-tuvas

Ez az eszköznevek képzésének legelterjedtebb affixuma. Figyelemre méltó, hogy a terminológiában ezzel a képzővel kizárólag eszközneveket alkotnak. Ez alapvetően egybeesik e képző irodalmi és népnyelvi származékainak képzési tendenciáival⁶. Másfelől a népnyelvben e képző származékai leggyakrabban csak különféle szerszámokat neveznek meg. A terminológiában a legegyszerűbb szerszámok és munkaeszközök mellett különféle készülékeket, berendezéseket, gépeket és bizonyos munkák elvégzésére szolgáló alkatrészeiket is megnevezik. E képzővel olyan származékok is keletkeznek, amelyek lexikai jelentésük alapján nem vagy csak alig érzékelhetők eszköznévként, például a meliorációs terminológiában az árkok, a kémiai terminológiában pedig az edények megnevezései.

A -tuvas képzővel mind a négy említett jelentéscsoport terminusai létrehozhatók. Ezek leggyakrabban különféle készülékek nevei.

A. Készülékek. Például: aušintuvas ChŽ, dalytuvas GŽ, STŽ, daugintuvas FŽ, STŽ, dulkintuvas ChŽ, garsintuvas FŽ, STŽ, gaudytuvas ChŽ, MŽ. STŽ, greitintuvas FŽ, imtuvas FŽ, MŽ, STŽ, keltuvas GŽ, MŽ, SŽ, lėtintuvas FŽ, maišytuvas FŽ, STŽ, nuimtuvas STŽ, purkštuvas ChŽ, MŽ, ramintuvas MŽ, siųstuvas FŽ, STŽ, slėgtuvas FŽ, MŽ, slopintuvas MŽ, STŽ, šildytuvas ChŽ, FŽ, STŽ, tiesintuvas GŽ, trupintuvas ChŽ.

B. Szerszámok. Például: grūstuvas SŽ, kastuvas GŽ, MŽ, kaupu-tuvas MŽ, semtuvas ChŽ, skaitytuvai EŽ, STŽ.

C. Berendezések. Például: lėktuvas SŽ, lietintuvas MŽ, plautuvas „gázmosó berendezés” ChŽ, siurbtuvas „vízszivattyúzó berendezés” MŽ, sklandytuvas SŽ.

D. Egyéb eszközök. Ebbe a csoportba főként különféle edények nevei (kémia és melioráció), árkok nevei (melioráció), valamint védőeszközök nevei tartoznak. Például: daugintuvas „magok szaporítására szolgáló készülék vagy edény” BŽ, laistytuvas „öntözőedény” MŽ, mėgintuvas „vékony falú, lezárt végű cső, reakciók elvégzésére” ChŽ, nitrintuvas „nitrálóedény” ChŽ, rinktuvas „desztillátum gyűjtésére szolgáló edény” ChŽ, sulfonintuvas „szulfonálóedény” ChŽ, tirštintuvas „sűrítőedény, készülék” ChŽ, virintuvas ChŽ; drėkintuvas „az öntözőrendszer legalacsonyabb rendű árka ‹…›” MŽ, sausintuvas „a vízelvezető rendszer árka vagy drénje, amelybe a víz közvetlenül a víztelenített területről jut” MŽ, skirstytuvas „az öntözőrendszer árka (csatornája), amelyből a vizet kisebb árkokba osztják el” MŽ; gaubtuvas „burkolat, amely a gép egyes részeit és az egyes alkatrészeket védi a portól és a légköri hatásoktól, illetve a kisebb dinamikus ütések ellen” MŽ, ChŽ, GŽ.

Az ilyen típusú származékok tárgyas igék főnévi igenevéből keletkeznek, például: apverstuvas ChŽ (: apvers-ti), dėtuvas STŽ (: dė-ti), grandytuvas MŽ (: grandy-ti), kirstuvas

⁶ A nyelvben, ha ritkán is, a -tuvas képzővel más jelentésű származékok is keletkeznek; lásd Lietuvių kalbos gramatika, I, p. 333, Pr. Skardžius, Lietuvių kalbos žodžių daryba, Kaunas, 1943, p. 383, J. Otrębski, Gramatyka języka litewskiego, II, Warszawa, 1965, p. 94–95.

20

GŽ (: kirs-ti), liest uvas STŽ (: lies-ti), perkrautuvas GŽ (: perkrau-ti), plėstuvas STŽ (: plės-ti), raižytuvas MŽ (: raižy-ti), skęstuvas GŽ (: skęs-ti), šaldytuvas FŽ (: šaldy-ti), šautuvas SŽ (: šau-ti).

Az alapszók igék lehetnek elsődlegesek, vegyes képzésűek és másodlagosak is. A származékok leggyakrabban képzési kapcsolatban állnak az igekötő nélküli igékkel. Az ilyen típusú eszközneveknek azonban csaknem az ötödét igekötős igékből képezték, például: apdulkintuvas ChŽ (: apdulkinti), išelektrintuvas FŽ (: išelektrinti), nukreiptuvas GŽ (: nukreipti), pailgintuvas GŽ (: pailginti), perkaitintuvas FŽ (: perkaitinti), praplėstuvas MŽ (: praplėsti), užsukt uvas GŽ (: užsukti). Vannak olyan esetek is, amikor ugyanarra a célra az igekötő nélküli származékok mellett igekötős változatokat is megadnak, például: (ap)šviestuvas STŽ, (su)trintuvas GŽ, (su)žadintuvas STŽ. Az igekötős igéket feltehetőleg gyakrabban választják más nyelvek terminológiájának hatására. Az ilyen terminusok gyakran nem kreatív tükörfordítások, vö. опрыскиватель — apdulkintuvas ChŽ, отвёртка — atsuktuvas SŽ, отклонитель — nukreiptuvas GŽ stb.

-iklis

Az -iklis képzővel alkotott, eszköznevekként használt származékok száma feleannyi, mint az -tuvas képzővel alkotottaké. Az -iklis képzővel alkotott terminusok csaknem mindegyike az eszköznevek képzési csoportjába tartozik. Más képzési jelentésű terminusból (például tulajdonságot jelölő főnévi tőből képzett birtokos megnevezésből) alig akad egy-kettő.

E képző származékai leggyakrabban különféle készülékeket, azok részeit és szerszámokat neveznek meg, valamivel ritkábban pedig berendezéseket. Emellett néhány, rendeltetés szerinti vegyianyag-elnevezés is keletkezett. Egyébként nincs nagyobb különbség az -tuvas és az -iklis képzővel alkotott eszköznevek között.

A. Készülékek. Az -iklis képzővel alkotott származékok leggyakrabban egyszerűbb készülékek, illetve különféle készülékek, gépek és hasonlók részeinek megnevezéseként szolgálnak. Például: čiulpiklis MŽ, daužiklis STŽ, SŽ, iškroviklis STŽ, jungiklis FŽ, STŽ, kaupiklis STŽ, keitiklis FŽ, STŽ, saugiklis MŽ, STŽ, SŽ, skaitiklis ChŽ, FŽ, GŽ, STŽ, stūmiklis STŽ, taikiklis SŽ, užkirtiklis STŽ.

B. Szerszámok. Például: grandiklis GŽ, MŽ, rėžiklis GŽ, žiodiklis SŽ.

C. Berendezések. Például: variklis FŽ, GŽ, MŽ, STŽ, SŽ.

D. Egyéb eszközök. Például: džioviklis „szárító anyag” ChŽ, skiediklis „hígító anyag” ChŽ, tirpiklis „oldószer, olyan anyag, amely old” ChŽ, FŽ, MŽ.

Az ilyen típusú származékok tárgyas igékből képződnek. Ezek az igék gyakrabban (az esetek több mint háromötödében) elsődlegesek; a többi nagyjából egyenlő arányban vegyes képzésű és másodlagos, például: bandiklis STŽ (: bandyti, bando, bandė), ieškiklis STŽ (: ieškoti, ieško, ieškojo), laikiklis ChŽ, STŽ (: laikyti, laiko, laikė), tramdiklis GŽ (: tramdyti, tramdo, tramdė); emulsiklis ChŽ (: emulsinti), kabiklis SŽ (: kabinti), tirpiklis ChŽ, FŽ, MŽ (: tirpinti).

A képzés alapjául a múlt idejű egyszerű múlt szolgál; ezt mutatja a daviklis FŽ, STŽ (: davė, duoti, duoda), iškroviklis STŽ (: iškrovė, iškrauti, iškrauna), kėliklis GŽ, MŽ, SŽ (: kėlė, kelti, kelia), kirtiklis STŽ, SŽ (: kirto, kirsti, kerta), pioviklis GŽ (: piovė, piauti, pjauna), skėtiklis GŽ (: skėtė, skėsti, skėčia), skyriklis STŽ (: skyrė, skirti, skiria), stūmiklis STŽ (: stūmė, stumti, stumia). A másodlagos igeképzők...

21

A képzett alakokba nem kerülnek át, vö.: gramzdiklis SŽ (: gramzd-ino), saugiklis MŽ, STŽ, SŽ (: saug-ojo).

A származékok mintegy negyede előtagos igékre épül, pl.: įspaudiklis GŽ, nukreipiklis STŽ, paleidiklis STŽ, perjungiklis FŽ, STŽ, pertraukiklis FŽ, STŽ, SŽ, prispaudiklis STŽ, sugeriklis STŽ, užkirtiklis STŽ. A szótárak olykor változatokat is megadnak, pl.: (iš)jungiklis, (nu)metiklis, (nu)stum iklis, (su)jungiklis (mind STŽ). Az előtagos eszköznevek jelentős része feltehetően más nyelvek terminusainak morfémánkénti fordításával jött létre, vö. разбавитель — praskiediklis ChŽ, прерыватель — pertraukiklis FŽ, STŽ, SŽ. Más nyelvek terminusainak szerkezetét azonban nem szabad vakon követni; például az orosz прерывать ir разбавить igéket előtag nélkül egyáltalán nem használják. A nyelvben olykor indokolatlanul szaporítják a változatokat: például a használatos skiediklis ChŽ, stumiklis STŽ terminusok mellett ugyanerre a célra még praskiediklis, nustumiklis alakokat is alkotnak. Figyelembe véve, hogy a litvánban nem jellemző, hogy az -iklis képzővel előtagos igékből képezzenek szavakat, a terminológiában is körültekintőbben, óvatosabban kellene eljárni. Ha ugyanaz az eszköz például be- és átkapcsolásra, valamint kikapcsolásra is szolgál, egyáltalán nem helyénvaló egyetlen terminus, a jungiklis helyett akár három vagy négy különbözőt használni (jungiklis, įjungiklis, perjungiklis, išjungiklis).

-tukas

Az -tukas képzővel létrejött származékok a terminológiában csaknem hatszor ritkábban fordulnak elő, mint a legproduktívabb, -tuvas képzővel alkotott származékok. Ezzel a képzővel alkotott eszköznevek kizárólag szerszámokat, valamint különféle apró készülékeket és azok alkatrészeit jelölik. Pl.: kištukas STŽ, laužtukai SŽ, mygtukas STŽ, SŽ, plaktukas GŽ, MŽ, STŽ, segtukas SŽ, smeigtukas STŽ, SŽ, trauktukas SŽ. A szerszámnevekhez képzés szempontjából néhány botanikai terminus (BŽ) is kapcsolódik, amelyek bizonyos növényi részeket jelölnek, pl.: gnybtukas „olyan eszköz, amellyel az Asclepiadaceae (Kle mali nių) család pollencsomói a rovarok lábához tapadnak”, kibtukai „a levelek metamorfózisából eredő képletek, amelyekkel a növény a támasztékhoz kapaszkodik; végükön tapadókorongok vannak”, siurbtukas, -ai „élősködő növények kinövései, amelyekkel tápanyagokat szívnak fel a gazdanövény sejtjeiből”, skristukas „a magnak vagy a termésnek a repülést, azaz a szél általi terjedést szolgáló függeléke”.

Az ilyen típusú származékok tárgyas, egyszerű igék főnévi igenévi alakjából képződnek, pl.: liestukas STŽ (: lies-ti), nuleistukas SŽ (: nuleis-ti), spaustukas ChŽ, STŽ (: spausti). A képzés során nem jellemző az előtagos igékre támaszkodni. Az előtagos igékből képzett három származék (įjungtukas MŽ, išjungtukas MŽ, nuleistukas SŽ) a képzés kivételének tekinthető.

-tas

Az -tas képzős eszköznevek képzési típusa a terminológiában nem produktív, bár a származékok számát tekintve a negyedik helyen áll (13 különböző származék). Szerszámokat vagy egyszerű (egyszerűen elkészített és használt) eszközöket neveznek meg, pl.: gaubtas ChŽ, GŽ, MŽ, STŽ, SŽ, gnybtas STŽ, plaktas „nagy kalapács” MŽ, GŽ, raktas STŽ, svertas SŽ.

A származékok képzésében tárgyas igék vesznek részt, többnyire egyszerű igék. Csak a raktas STŽ, užraktas STŽ, SŽ és žibintas SŽ kapcsolódik másodlagos igékhez. Alapul a főnévi igenévi alak szolgál, vö.: apsiaustas GŽ (: apsiaus-ti), grįstai MŽ (: gris-ti), spąstai STŽ (: spęs-ti). A származékok egy része előtagos igékre támaszkodik

22

igékkel (apsiaustas, užrak tas). Néhány képzett szó képzésében részt vesz a tőmagánhangzó-váltakozás, például: grąžtas GŽ (: gręžti), spąstai STŽ (: spęsti), sraigtas FŽ, MŽ, STŽ (: sriegti), varžtas MŽ, STŽ, SŽ (: veržti). Ezek a képzett szavak tőmagánhangzóik tekintetében megegyeznek a megadott igék ismétlődő megfelelőivel (gražyti, sraigyti, varžyti).

-alas

Bár az irodalmi nyelvben az -alas képzővel számos szó használatos, vele képzett eszköznevek mégis csak kis számban fordulnak elő. Az ezzel a képzővel alkotott terminusok (12 különböző képzett szó) elsősorban különféle fedőeszközöket jelölnek, például: apdangalas MŽ, SŽ, apvalkalas GŽ, STŽ, užvalkalas STŽ, SŽ. Szóképzési szempontból eszközneveknek tekinthetők a botanikai terminusok is: apdangalas „a magkezdemény burka, amelyből a mag fejlődése során annak héja alakul ki (<...)”, apvalkalas „1. puha, többnyire fehér színű micéliumréteg, amely teljesen körülveszi egyes bazídiumos gombák fiatal, fejlődő termőtestét; 2. egyes Lepidodendrales-képviselők sporangiumát borító réteg”. E képző más származékai különféle vegyi vegyületeket (anyagokat) jelölnek, amelyeket a tőigével kifejezett művelet elvégzésére szolgáló eszközként használnak, például: degalai ChŽ, MŽ, dulk alai „növények kórokozók vagy kártevők elleni beporzására használt por alakú vegyi anyagok” BŽ, ryškalas ChŽ, tepalas ChŽ, GŽ, SŽ.

Az ilyen típusú származékok tőigéi tárgyasak, és többnyire elsődlegesek. A vegyi anyagok nevei képzésük szerint nem igekötős igékkel, a fedőeszközök nevei pedig igekötős igékkel kapcsolatosak (emellett tőmagánhangzó-váltakozás jellemzi őket). A másodlagos igék képzői nem vesznek részt a szóalkotásban, vö.: ryškalas ChŽ (: ryškinti), žib alas ChŽ (: žibinti).

Egyéb képzők

Eszköznevek további 21 képzővel is keletkeztek. Terminológiai használatban mindegyik ritka, bár némelyikkel új terminusok is képződnek. A vizsgált szótárakban összesen 66 származék tartalmazza ezeket a képzőket, vagyis az összes megadott eszköznév mintegy 22%-a.

-eklis: atplėšeklis GŽ, grūdeklis ChŽ, kabelis MŽ, kebeklis MŽ, žymeklis SŽ.

-enas: velenas⁷ GŽ, MŽ.

-ikas: vilkikas MŽ, SŽ.

-ilas: kretilas GŽ.

-yklė: gaud yklė ChŽ, STŽ, mėtyklė SŽ, rodyklė FŽ, STŽ, SŽ, svarstyklės ChŽ, FŽ, STŽ, SŽ, šokyklė SŽ.

-klas: dek las SŽ, ginklas SŽ, įdek las STŽ, irklas SŽ, padėklas STŽ, paminklas LŽ, turėklai SŽ. Szóképzési szempontból eszköznév a botanikai irklai terminus is: „a csónak alakú virágocska két oldalsó szirma, amelyek a csónak evezőire hasonlítanak”, a terminológiában azonban átvitt értelemben használatos.

-klė: ketoklė SŽ, matuoklė MŽ, STŽ, SŽ, sūpuoklės SŽ, svyruoklė FŽ, važiuoklė MŽ.

-klis: alsuoklis SŽ, matuoklis STŽ, skaičiuoklis STŽ, trenir uoklis SŽ.

-las: siūlas STŽ.

-lė: replės STŽ, terkšlė SŽ, veržlė STŽ, SŽ, žnyplės GŽ.

-lys: horog GŽ, MŽ, SŽ, csákány GŽ, „kemény vagy fagyott föld, jég és egyebek vágására szolgáló szerszám; csákány“ MŽ, irányító GŽ, szivattyú ChŽ, FŽ, GŽ, MŽ, STŽ, SŽ, sprenglys GŽ.

⁷Pr. Skardžius a „Lietuvių kalbos žodžių daryboje” (229. o.) a velti igéhez kapcsolja.

23

-oklis: riboklis STŽ, dugattyú FŽ, STŽ, SŽ.

-onas: távcső FŽ, SŽ.

-stas: tutaj SŽ.

-stis: támaszték GŽ, támasz MŽ, STŽ, SŽ, súly ChŽ, FŽ, SŽ, kötés SŽ, hajtókar SŽ.

-štas: markolóháló SŽ.

-ta: szalag FŽ, STŽ, SŽ.

-tė: öv SŽ, mérőszalag SŽ, vonalzó STŽ.

-tis: fedél STŽ, SŽ, pecek MŽ, STŽ, dugó STŽ, járom FŽ, csat SŽ, retesz STŽ, szorító MŽ. A származékok hímnemű (I. ragozású) vagy nőnemű (III. ragozású) főnevek.

-tuvė: gyümölcsérlelő „gyümölcsök érlelésére szolgáló edény <…>” ChŽ, tároló SŽ, kulacs SŽ, mozsár ChŽ, öblítő GŽ, merítő SŽ, fordító MŽ.

-urys: világítótorony SŽ.

Ezeknek a képzőknek a származékai többnyire különféle szerszámok és egyszerű készülékek (néha azok részeinek) elnevezései. A szóalkotási hajlamok tekintetében lényegében nem különböznek a termékenyebb típusoktól.

A -tojas és -ėjas képzők helytelen használata

Ezekkel a képzőkkel rendszerint cselekvő személyeket, jóval ritkábban pedig igés tulajdonság hordozóit megnevező származékok keletkeznek, néhány származék azonban a szerszámnevekhez közel álló jelentésű, vagy közvetlenül szerszámokat nevez meg, például: spinduliuotojas FŽ, nešėjas FŽ. Bizonyos anyagnevek is az eszköznevek közé sorolhatók, ha olyan anyagokat neveznek meg, amelyeket különféle hatások kiváltására használnak, például: lėtintojas „folyamatot lassító anyag” ChŽ, FŽ, minkštintojas „lágyulást előidéző anyag” ChŽ, nusodintojas „ülepítésre használt reagens” ChŽ, pagreitintojas „reakciót felgyorsító anyag” ChŽ, putintojai ChŽ, paralýžiuotojas „az enzimek működését leállító anyag” ChŽ; perkėlėjas „atomokat, csoportokat egyik vegyületből a másikba átvivő anyag” ChŽ, sugerėjas ChŽ stb. Az ilyen képzésű terminusok különféle kiadványokban még nagyobb számban fordulnak elő, és a köznyelvben is használatosak. Mindegyik más nyelvből átvett terminus megfelelőjének fordítása, képzésük nem felel meg a litván szóalkotás normáinak. Ezenkívül a -tojas és -ėjas képzős származékok ilyen használata a terminológiai követelményeknek sem felel meg. Ezért a terminusalkotásban a -tojas és -ėjas képzők efféle használata nem ajánlható. A litván nyelv igen gazdag képzőkben, így nem lehet nehéz az említett esetekben más képzőket meghonosítani (például a valamely cselekvésre szánt anyagok neveit gyakran az -alas képzővel alkotják).

CSELEKVŐ SZEMÉLYEK ÉS IGÉS TULAJDONSÁGOK HORDOZÓINAK MEGNEVEZÉSEI

Az ebbe a szóalkotási csoportba tartozó származékok jelentése nem teljesen egységes. A terminológiában gyakoribbak a cselekvő személyeket megnevező alakok, vagyis azok a származékok, amelyek az alapszóként álló igékkel kifejezett cselekvések végrehajtóit (rendszerint személyeket) jelölik. Más származékok személyeket, egyéb élőlényeket vagy tárgyakat jellemeznek, arra utalva, hogy ezekre jellemző valamely cselekvésből vagy állapotból eredő tulajdonság, például: patikėtinis TŽ, rašeiva LŽ, ropliai GŽ, raliuotinė LŽ. A litván nyelvészetben V. Urbutis különítette el az ilyen származékokat a valódi cselekvő személyeket megnevező alakoktól⁸.

⁸ Lásd V. Urbutis, Dabartinės lietuvių kalbos galūnių darybos daiktavardžiai, „Kalbotyra“, III, Vilnius, 1961, p. 36.

24

A cselekvő személyek és az igés tulajdonság hordozóinak megnevezései terminológiai képzése nem különösebben változatos. A származékok többsége (a 248-as összmennyiség mintegy 60%-a) a két legproduktívabb képzővel jött létre: -tojas, -a és -ėjas, -a; ezek közül a -tojas, -a csaknem kétszer gyakoribb. A következő, valamivel gyakrabban használt képzők a -tinis, -ė és -ovas, -ė (a származékok mintegy 15%-a). A szóalkotási típusok több mint felének (27-ből 15-nek) mindössze 1–2 származéka van.

Az irodalmi nyelvben az igés tulajdonság hordozóit megnevező alakok képzése sokkal változatosabb. A származékok jelentős részére negatív, pejoratív jelentés jellemző. Az ilyen személymegnevezések köre különösen kiterjedt. A terminológiában az ilyen szóalkotási típusok, mondhatni, nem jellemzőek. Például az irodalmi nyelvben produktivitás szerint második helyen álló -ėlis, -ė képzős típus, amelynek származékaira leggyakrabban éppen a pejoratív jelentés jellemző, a vizsgált terminológiai szótárakban csupán egyetlen botanikai terminussal képviselteti magát: išlikelis „egy adott terület flórájában máig fennmaradt növényfaj, amely a múltban jóval nagyobb elterjedési területtel rendelkezett, vagy azon a területen elterjedtebb volt”.

-tojas, -a

Ez a típus a cselekvő személyek és az igés tulajdonság hordozóinak megnevezéseit képző típusok között a legproduktívabb (az e csoportba tartozó származékok csaknem kétötöde). A származékok többsége olyan személyeket nevez meg, akik az alapszóként álló igével kifejezett cselekvést hajtják végre. A személyek és a cselekvés kapcsolata nem egységes. Egyes származékok olyan cselekvés alapján neveznek meg személyeket, amely állandó feladatkörükkel vagy foglalkozásukkal függ össze, például: algoritmuotojas STŽ, braižytojas STŽ, brokuotojas EŽ, dėstytojas SŽ, gamintojas EŽ, kalkuliuotojas EŽ, koduotojas STŽ, normuotojas EŽ, planuotojas EŽ, STŽ, projektuotojas EŽ, STŽ, rašytojas LŽ, tardytojas TŽ, vairuotojas SŽ. Más származékok olyan helyzetük alapján neveznek meg személyeket, amely többnyire nem kapcsolódik a munkához vagy a feladatkörhöz, hanem egy bizonyos cselekvés állandó vagy alkalmi, esetenként akár egyszeri végrehajtásából ered, például: dovanotojas TŽ, grobstytojas EŽ, TŽ, įduk­rintojas TŽ, įgaliotojas EŽ, TŽ, išvnytojas TŽ, įvaikintojas TŽ, kovotojas SŽ, liudytojas TŽ, mokėtojas EŽ, TŽ, nuomotojas EŽ, TŽ, nugalėtojas SŽ, pasakotojas LŽ, skaitytojas LŽ, skolintojas EŽ, TŽ, tarnautojas EŽ, TŽ, vartotojas EŽ, STŽ. Az igés tulajdonság hordozóit megnevező alakokhoz közelebb álló származékból csupán néhány használatos, például: gyventojas EŽ, TŽ, paveldėtojas TŽ, turėtojas EŽ, TŽ. A -tojas, -a képzős származékok csak igen ritkán neveznek meg nem személyeket, például: atrajotojai (Ruminantia) GŽ, dulkintojas „a virágpor átvivője (rovarok, szél, víz)” BŽ. Ez a képző olykor helytelenül használatos szerszámnevek, illetve azokhoz közel álló jelentésű származékok képzésére⁹.

A vizsgált terminusok összes alapszóként szolgáló igéje másodlagos vagy vegyes képzésű, azaz főnévi igenévi alakjukban képzőt tartalmaznak. A képzésben részt vevő igealak a főnévi igenév, és ebben az esetben a származékok alapszóként szolgáló tövei minden esetben megegyeznek a főnévi igenév morfológiai tövével. Figyelemre méltó, hogy alapszóként olyan igéket is választanak, amelyeknek korábbi képzési fokozatokból származó, jól látható affixumaik vannak. Emiatt egyes származékokban képzői affixumok hosszú láncolata alakul ki, például: ir-ti: ir-klas: (ir-kl)-uo-ti: (ir-kl)-uo|-tojas SŽ, vert-ė: pri-vert-ė: (prie-vart)-a: (prie-vart)-au-ti: (prie-vart)-au|-tojas TŽ, lyg-us: (lyg-in)-ti: iš-(lyg-in)-ti: iš-(lyg-in)|-tojas STŽ.

⁹ Erről bővebben az „Eszköznevek” című fejezet ír.

25

Az ilyen típusú származékok leggyakrabban tárgyas igékből képződnek, szükség esetén azonban tárgyatlan igékre is támaszkodnak (a származékok valamivel több mint egytizede), például: fechtuotojas ŠŽ, lupikautojas EŽ, TŽ, piktnaudžiautojas TŽ, sklandytojas ŠŽ, stažuotojas ŠŽ, TŽ.

A származékok mintegy negyedének alapszava igekötős ige, például: aprūpintojas EŽ, atstatytojas STŽ, įkainotojas EŽ, STŽ, TŽ, įkaltintojas TŽ, išeikvotojas EŽ, TŽ, išieškotojas TŽ, nemokėtojas EŽ, perrašinėtojas LŽ, pristatytojas EŽ, sudarytojas LŽ, STŽ, užsakytojas EŽ, užstatytojas TŽ. Egyes esetekben szükséges az igekötős igékre támaszkodni. Ez mindenekelőtt akkor fordul elő, amikor az igekötős igék új lexikai jelentésre tettek szert, például: įgaliotojas EŽ, TŽ (: įgalioti), išnaudotojas EŽ, TŽ (: išnaudoti „hasznosít, üzemeltet“), nugalėtojas ŠŽ, pavaduotojas TŽ. Ha azonban erre nincs szükség, óvatosabban kell az igekötős igékre támaszkodni. Ezt a legvilágosabban a népnyelvi, az irodalmi nyelvi, s végül magának a terminológiának a -tojas, -a képzős származékaira vonatkozó képzési gyakorlata mutatja. Hiszen aki másol, utánoz, ír vagy olvas, az le is másol, elutánoz, megír vagy elolvas valamit, mégis kopijuotoju LŽ, mėgdžiotoju ŠŽ, rašytoju LŽ és skaitytoju LŽ néven nevezik. Vannak olyan terminusok, amelyek előtag nélkül is teljesen világosak és pontosak lennének, például: aprūpintojas EŽ (= rūpintojas), (iš)eikvotojas EŽ (vö. eikvotojas TŽ), įvertintojas EŽ (vö. vertintojas LŽ), (iš)lygintojas STŽ, pristatytojas „доставщик“ EŽ stb.

-ėjas, -a

Ennek a képzőnek a származékaira pontosan ugyanaz a jelentés jellemző, mint a korábban tárgyalt -tojas, -a képzős származékokra. Szinte valamennyi származék valódi cselekvő személyt nevez meg. A személyeket állandó foglalkozásuk, tevékenységük vagy helyzetük, illetve hosszabb-rövidebb ideig végzett cselekvésük alapján nevezik meg (a cselekvés akár egyszeri is lehet). Például: draudėjas EŽ, TŽ, engėjas TŽ, grėžėjas GŽ, MŽ, iškundėjas TŽ, kūrėjas LŽ, lošėjas STŽ, padėjėjas TŽ, pardavėjas EŽ, TŽ, patarėjas EŽ, LŽ, TŽ, pervežėjas TŽ, pirkėjas EŽ, TŽ, puolėjas ŠŽ, rinkėjas LŽ, TŽ, skelbėjas LŽ, slėpėjas TŽ, steigėjas EŽ, TŽ, teisėjas STŽ, ŠŽ, TŽ, tiekėjas EŽ, TŽ, vedėjas EŽ, STŽ, TŽ, veikėjas LŽ, žaidėjas STŽ, ŠŽ. A -mėgėjas terminust legfeljebb a cselekvésből eredő tulajdonság birtokosának elnevezéseként lehet értelmezni: az így megnevezett sportoló nem maga végez valamilyen cselekvést, hanem csupán rendelkezik egy abból eredő tulajdonsággal. Vannak terminusok, amelyeket inkább eszközök elnevezésének célszerű tekinteni. Ezek szabálytalan képzésű származékok.

A származékok egyszerű igékből képződnek (talán a globėjas TŽ kivételével). A -tojas, -a és -ėjas, -a képző szerepe egybeesik; lényegében csak az alapszavakban különböznek. Csak együttesen képesek felölelni az igék teljes változatosságát. Az alapszavak többnyire tárgyas igék; néhány származék kivétel, például: čiuožėjas ŠŽ, kenkėjas TŽ. A képzés alapjául a múlt idejű egyszerű alak szolgál; ez jól látható az alábbi példákból: dėjėjas ŠŽ (: dėjo, dėti, deda), gavėjas EŽ, STŽ (: gavo, gauti, gauna), gynėjas ŠŽ, TŽ (: gynė, ginti, gina), išdavėjas EŽ (: išdavė, išduoti, išduoda), įgijėjas TŽ (: įgijo, įgyti, įgyja), leidėjas LŽ (: leido, leisti, leidžia), priėmėjas EŽ, STŽ (: priėmė, priimti, priima), skundėjas TŽ (: skundė, skųsti, skundžia).

A származékok csaknem felének alapszava igekötős ige. Nem egy esetben azért kell igekötős igékre támaszkodni, mert azok eltérő lexikai-

26

jelentésűek, például: įgijėjas TŽ, padėjėjas TŽ, pardavėjas EŽ, TŽ, pareiškėjas EŽ, TŽ, pranėšėjas TŽ. Olykor az igekötős ige pontosabban írja le a megnevezett személy cselekvését, például: perėmėjas STŽ, TŽ, perteikėjas STŽ. Így egyes esetekben azonos gyökű terminuscsoportok alakulnak ki, például: išdavėjas EŽ, padavėjas EŽ, pardavėjas EŽ, TŽ; pirkėjas EŽ, TŽ, išpirkėjas EŽ, supirkėjas EŽ. Az igekötős igék használata azonban nem mindig szükséges. Például a pasėkėjas LŽ és a pažaidėjas TŽ terminusokat az igekötős igéből kiindulva honosították meg, de ugyanezt jelentették volna az igekötő nélküli igék megfelelő származékai is. A szótárakban teljesen pontatlan terminusváltozatokat közölni, például: (su)rinkėjas EŽ. Az igekötős vagy igekötő nélküli ige kiválasztását a terminusképzéshez minden szempontból meg kell indokolni.

-tinis, -ė

A -tinis, -ė képzővel kizárólag cselekvésből eredő tulajdonság birtokosait megnevező származékok képződnek. A vizsgált szótárakban szereplő terminusok nagyobb része (csaknem kétharmada) élettelen dolgok elnevezése. A fennmaradó származékok személyeket neveznek meg. A személyeket és más dolgokat leggyakrabban olyan tulajdonságaik alapján jelölik, amelyek más cselekvő személyeknek az alapszóban kifejezett megfelelő cselekvéséből erednek. Vagyis az ilyen típusú származékok olyan tulajdonság birtokosait nevezik meg, amelyet kívülről, másvalakitől kapnak. Például: a) atleistinis EŽ, globotinis TŽ, įgaliotinis EŽ, TŽ, išlaikytinis EŽ, TŽ, ištuoktinis TŽ, patikėtinis TŽ, sutuoktinis, -ė TŽ; b) atmintinė LŽ, gaubtinė STŽ, išvestinė STŽ, išklotinė GŽ, STŽ, kreiptinė STŽ, raliuotinė LŽ, rinktinė LŽ, SŽ, skeltinė „atskelta, be veido oda“ ChŽ. Az élettelen dolgok elnevezései mind valamelyik nyelvtani nemhez tartoznak. Csak egy-két származék jelentése ered maguknak a megnevezett dolgoknak a jellemző cselekvéséből, például: gaubtinė STŽ.

A származékok különféle szerkezetű igékből képződnek, de az esetek többségében (kétharmadában) egyszerű igékre támaszkodnak. Személyneveket inkább összetett és vegyes igékből, élettelen dolgok elnevezéseit pedig gyakrabban egyszerű igékből képeznek. Néhány származék alapszava tárgyatlan ige, például: atsim estiniai EŽ, TŽ, griaustinis FŽ, GŽ, išvyktinis EŽ.

A jelzett jelentéstípus (a megnevezés nem a megnevezett személy saját cselekvése alapján történik) a -tinis, -ė képzős származékokat a szenvedő igenevekhez kapcsolja. Valóban, nem egy ilyen típusú származék múlt idejű szenvedő igenévből eredhet, például: apgyvendintinis TŽ, įgaliotinis EŽ, TŽ, rinktinė LŽ, SŽ, skeltinė ChŽ, sutuoktinis TŽ. Ebben az esetben az -inis, -ė képzős származékok közé kellene sorolni őket. Másfelől azonban a származékok egy részének nincs világos jelentésbeli kapcsolata ezekkel az igenevekkel, néhány esetben pedig ilyen kapcsolat egyáltalán nem áll fenn, például: atmintinė LŽ, griaustinis FŽ, GŽ, išvyktinis EŽ. A globotinis TŽ és az išlaikytinis EŽ, TŽ terminusok jelentésük alapján inkább a jelen idejű szenvedő igenevekhez kapcsolódnak. Ezt figyelembe véve a legcélszerűbb, és vélhetően a legpontosabb, ha mindezeket a származékokat a főnévi igenévből -tinis, -ė képzővel létrehozott alakoknak tekintjük, mivel valamennyi származék csak ehhez az alakhoz kapcsolható képzéstani szempontból. A cselekvés eredményét megnevező szavakhoz közel áll a botanika veltinys terminusa, amely „a növény levele felületén lévő hosszú, összegubancolódott szőrök összessége”; közönséges szóból is terminussá tehető.

27

-ovas, -ė

Az ilyen típusú képzett terminusból kevés szerepel a szótárakban. A képzett szavak többnyire azokat a személyeket nevezik meg, akik az alapszavul szolgáló igékkel jelölt cselekvéseket végzik, pl.: atsakovas TŽ, ieškovas TŽ, užsakovas TŽ, vadovas EŽ, STŽ, SŽ, valdovas TŽ, varovas SŽ, varžovas SŽ, žiūrovas SŽ. Ezek cselekvő személyek megnevezései. Néhány képzett szó az igei tulajdonság hordozóit nevezi meg; közülük az egyik személyre utal (žinovas TŽ), a többi élettelen dolgokra, pl.: palydovas „más ásványoknak az ásványban található szennyeződései” ChŽ, palydovai (kromoszómák) „apró, nukleáris festékekkel festődő testecskék, amelyek vékony fonállal a kromoszóma végéhez kapcsolódnak” BŽ, vadovas „útikalauz; kézikönyv” LŽ, valdovė „vezér” SŽ.

Úgy tűnik, inkább vegyes igékből képzik ezeket, bár másfélékből is képeznek. Az igék képzői nem kerülnek át a képzett szavakba. A képzett szavak többsége igekötő nélküli igéken alapul.

Képzési szempontból kivétel a rangovas EŽ, TŽ. Ezt a terminust feltehetően a ranga főnévvel kell összekapcsolni: „3. valamilyen munka megrendelésre történő elvégzése” DŽ 650.

Egyéb képzők

A fennmaradó 23 képzővel tíznél kevesebb képzett szó keletkezett, ezek nagyobbik része (15) pedig mindössze 1–2 terminusban fordul elő. Összesen 62 képzett szó tartozik ezekhez a képzési típusokhoz (az összes cselekvő személyt és igei tulajdonság hordozóját megnevező képzett szó 25%-a).

-alas: parfüm ChŽ.

-čius: lipčius „cukros (édes) váladékok, amelyek kisebb vagy nagyobb cseppek formájában választódnak ki a növények felszínén, pl. azok a folyadékcseppek, amelyek az anyarozs által megtámadott gabonafélék kalászain jelennek meg” BŽ.

-eiva: rašėiva LŽ.

-ekšnis: gulekšnis GŽ.

-enė: verdenė GŽ. Ez a képzett szó helynévként is értelmezhető.

-etas: örvény GŽ, MŽ, SŽ.

-ėlis: maradvány BŽ.

-ikas: Személyeket nevez meg, pl.: bėgikas SŽ, draudikas TŽ, ėjikas SŽ, plaukikas SŽ, rinkikas TŽ, más élőlényeket, pl.: graužikai (Bodentia) GŽ, SŽ, skalik as SŽ, valamint élettelen dolgokat (bizonyos vegyi anyagokat), pl.: apgavi kas „fényes ásvány” ChŽ (a szótári használatra e célból megfelelőbbnek tekintik a blizgis terminust), drumstikai ChŽ.

-iklis: mutató FŽ, GŽ, STŽ, SŽ.

-inys: pasiuntinys TŽ, pavaldinys TŽ (használata nem ajánlott), samdinys EŽ, valdinys TŽ; čiūžinys MŽ, SŽ. Személyeket, esetenként pedig más dolgokat neveznek meg.

-kliai: arkliai (Equidae) GŽ, rykliai (Selachii) GŽ. Megjegyzendő, hogy bizonyos rendszertani egységek neveként nem újonnan alkotott szavakról van szó, hanem többes számban használják őket (az orosz terminológiában is, például: лошади, окуни). A litván terminológiában erre a célra szokásosabbak az -iniai képzős származékok (lásd a tulajdonság birtokosainak elnevezéseiről szóló fejezetet).

-lys: pirklys EŽ, šaulys SŽ, vedlys SŽ; ropliai (Reptilia) GŽ; čiurkšlys „szökőkút” MŽ, krioklys „olyan hely, ahol a víz hirtelen lezuhan” MŽ, GŽ.

-na: čerškšna GŽ.

-okliai: vándorlók EŽ.

-snys: veiksnys BŽ, EŽ, STŽ.

-šna: lipšna GŽ.

-tys: pintys (Porifera, Spongia) GŽ.

28

-ulys: atspindulys ChŽ, iškyšulys MŽ, kyšulys GŽ, riedulys GŽ, MŽ, SŽ, ritulys SŽ, rutulys GŽ, SŽ, skritulys STŽ, SŽ, spindulys FŽ, GŽ, MŽ, STŽ, SŽ.

-ūnas: lakūnas SŽ, skraidūnas TŽ; augūnas „vegetatív szaporítással (lehajlítással, dugványozással, sarjakkal) nyert növény” BŽ, perėjūnai „behurcolt, valamely területen tartósan meg nem telepedett növények, amelyek egyes helyeken véletlenül, ideiglenesen jelennek meg, majd ismét eltűnnek” BŽ.

-uoklė: spyruoklė STŽ.

-uolis, -ė: burbuolė BŽ, krituolis „a szedésre érettségi fokot még el nem ért vagy már megérett gyümölcs, amely magától levált a termőágról” BŽ, skraiduolė SŽ, žinduoliai (Mammalia) GŽ.

-uonis(-ys): atlakuonis GŽ, deguonis ChŽ, GŽ, SŽ, grobionys (Carnivora) GŽ.

-utis, -ė: drebučiai ChŽ, „gurgučiai” ChŽ, kabutė SŽ, kabutės STŽ, likutis ChŽ, sukutis SŽ, žėrutis ChŽ, GŽ, STŽ, žvangutis SŽ.

E képzős származékok többsége valamely igei tulajdonság birtokosát jelöli. Csak az -ikas, -lys, -ūnas képzőkkel alkottak cselekvőket jelölő neveket is. Az itt említett képzős származékok egy része nem terminológiai szókincsből származik. Ez feltehetően az -alas, -etas, -kliai képzőkre, részben az -ulys képzőre és néhány más képzős származékra is igaz. Egyes esetekben a származékok képzése már nem teljesen világos.

A CSELEKVÉS EREDMÉNYÉNEK MEGNEVEZÉSEI

Ez a képzési csoport azokat a terminusokat foglalja magában, amelyek képzési jelentése az alapszóként álló igével kifejezett cselekvés eredményének vagy tárgyának megjelölése. Az ilyen, képzőkkel alkotott származékos terminusból viszonylag kevés található a szótárakban — összesen 224. A származékok 48 képzővel jöttek létre, de a legtöbb képzővel mindössze egy vagy néhány származékot alkottak. Itt a legelterjedtebb az -inys képző (a származékok mintegy egyharmada), a többi valamivel gyakoribb képző pedig: -alas, -muo (-menys), -tis. Ezzel a négy képzővel jött létre az ebbe a csoportba tartozó terminusok háromötöde.

-inys

A cselekvés eredményét megnevező terminusok több mint egyharmada az -inys képzővel jött létre. Az ilyen típusú származékok nagy része a cselekvés eredményét jelöli, vagyis különféle konkrét dolgokat nevez meg, amelyek az alapszóként álló igékkel kifejezett cselekvések eredményei. Például: auginys „a szár vagy a gyökér ültetésre előkészített része — vegetatív szaporítási eszköz, amely a növény regenerálódási képességén alapul” BŽ, gręžinys GŽ, „fúróeszközökkel a földbe készített, kör keresztmetszetű mély lyuk” MŽ, grindinys SŽ, „kővel burkolt út, utca” MŽ, junginys STŽ, SŽ, „azonos molekulák összessége” ChŽ, karšinys „a kártológép által kiadott félkész termék; kártolt, lazán összekapcsolódó, főként hosszirányban rendeződött rostok szalagja” ATŽ, kasinys EŽ, GŽ, „a föld felszínén található bányatérség, vagy föld alatti járatok (folyosók)” MŽ, rentinys „1. kútkeret; 2. kővel megtöltött keret — folyószabályozó létesítmények építőszerkezete” MŽ, skiedinys GŽ, „kötőanyag homokkal és vízzel alkotott keveréke” ChŽ, skiepiny­s „két oltott növény részei, amelyek közül az egyiknek gyökeret, a másiknak pedig föld feletti részt kell növesztenie; például fekete ribiszke és egres oltott nemes hajtásai” BŽ, telkinys „ásványi nyersanyagok felhalmozódási helye” ChŽ, GŽ, MŽ, tvenkinys GŽ, „folyó vagy más vízfolyás elgátolásával létrejött mesterséges víztározó” MŽ.

29

A származékoknak csupán kis része jelöli egyértelműbben a cselekvés tárgyát, például: atėminys STŽ, ieškinys EŽ, TŽ, siuntinys EŽ, šovinys SŽ, taikinys STŽ, SŽ. Előfordulnak olyan származékok is, amelyek a cselekvés eredményét és tárgyát egyaránt jelölik, például: klojinys „különböző rostosanyag-összetevők rétegenként, meghatározott időközönként ismétlődő lerakásával összeállított rosthalom, amelyet fonókeverék készítésére használnak” ATŽ, „1. amivel valamit kibélelnek (például deszkabélés); 2. beton építményben való elhelyezésére szolgáló forma” MŽ, GŽ.

Az ilyen típusú származékok többnyire egyszerű igékből jönnek létre. A származékok jelentős része (több mint egyharmada) azonban képzés szempontjából vegyes vagy másodlagos igékkel áll kapcsolatban, például: bandinys ChŽ, MŽ (: bandyti, bando, bandė), darinys ChŽ, GŽ, STŽ (: daryti, daro, darė), ieškinys EŽ, TŽ (: ieškoti, ieško, ieškojo), lydinys ChŽ, FŽ, GŽ, STŽ (: lydyti, lydo, lydė), rašinys LŽ (: rašyti, rašo, rašė), sakinys LŽ, STŽ (: sakyti, sako, sakė), statinys EŽ, GŽ, MŽ (: statyti, stato, statė), turinys EŽ, LŽ, STŽ (: turėti, turi, turėjo); derinys MŽ, STŽ, SŽ (: derinti, derino, derino), gaminys EŽ, STŽ (: gaminti, gamina, gamino), ked(inys) ATŽ (: kedenti, kedena, kedeno), klijiniai ATŽ (: klijuoti, klijuoja, klijavo), skiep(iny)s BŽ (: skiepyti, skiepija, skiepijo), skolinys LŽ (: skolinti, skolina, skolino).

Az alapszárak az igék egyszerű múlt idejű alakjára épülnek, például: atėminys STŽ (: atėmė, atimti, atima), davinys EŽ, SŽ (: davė, duoti, duoda), kėlinys SŽ (: kėlė, kelti, kelia), kliuvinys GŽ (: kliuvo, kliūti, kliūva), krovinys EŽ, TŽ (: krovė, krauti, krauna), kūrinys LŽ (: kūrė, kurti, kuria), puvinys BŽ (: puvo, pūti, pūva), radinys TŽ (: rado, rasti, randa), svėrinys ATŽ, ChŽ (: svėrė, sverti, sveria), uždavinys EŽ, STŽ, SŽ (: uždavė, užduoti, užduoda). Az alapszavak igeképzői nem kerülnek át az alapszárba; vö.: gludinys GŽ (: glud-ino), ieškinys EŽ, TŽ (: iešk-ojo), klijiniai ATŽ (: klij-avo), mūrinys MŽ (: mūr-ijo stb.

Az ilyen típusú származékok alapszavai többnyire tárgyas igék. Csak néhány származék alapul tárgyatlan igén, például: auginys BŽ, ieškinys EŽ, TŽ, mišinys ATŽ, ChŽ, priklausinys TŽ. Ritkák azok a származékok is, amelyek alapszárai előtagot tartalmaznak, például: atėminys STŽ, įdėjinys STŽ, įrenginys ChŽ, EŽ, FŽ, MŽ, STŽ, padariniai EŽ, perdenginys MŽ, perdirbinys EŽ, priklausinys TŽ, sumet(inys) MŽ, uždavinys EŽ, STŽ, SŽ.

-muo (-menys)

Ezzel a képzővel képzett származékok többsége egyértelműen a cselekvés tárgyát nevezi meg, például: armuo „a földnek az a rétege, amelyet szántáskor kifordítanak” MŽ, metmenys „nagyobb sodratú, erős fonal vagy cérna; a szövet hosszanti fonalrendszere” ATŽ, nešmenys „az áramló víz által szállított szilárd részecskék, amelyek a folyómeder vagy az ártér üledékrétegeit alkotják” MŽ, riedmenys EŽ, sprogmenys „robbanóanyag” GŽ, šaudmenys EŽ, SŽ, tirpmenys „a keverék oldható része” ChŽ. Más származékokban hangsúlyosabb a cselekvés eredményének jelentése, például: dalm(uo) (skálán) ChŽ, STŽ, duomenys EŽ, STŽ, kaitmenys „az anyag súlya, miután állandó súlyig hevítették” ChŽ. Néhány származék jelentésében közelebb áll más képzési csoportokhoz, például: gręžmenys „fúróeszközök” GŽ közelebb áll az eszköznevekhez, svarmuo SŽ, pradmuo TŽ pedig az igéből képzett absztraktumokhoz; kaitmuo (szinonimái: galūnė, fleksija) STŽ az igei tulajdonság hordozójának megnevezéseihez áll közel.

30

Az alapszavak többnyire egyszerű igék, de vegyes és másodlagos igékből képzett származékok is vannak, például: dalmuo ChŽ, STŽ (: dalyti, dalija, dalijo), kaitmuo STŽ (: kaityti, kaito, kaitė), matmuo FŽ, STŽ (: matuoti, matuoja, matavo), reikmenys EŽ, STŽ (: reikėti, reikia, reikėjo), šaudmenys EŽ, SŽ (: šaudyti, šaudo, šaudė). Előfordulnak tagadó igékből képzett származékok is, például: reikmenys EŽ, STŽ, sprogmenys TŽ, tirpmenys ChŽ.

A származékok többsége képzés szempontjából könnyen összekapcsolható az infinitívusszal, például: dėmuo STŽ (: dėti, deda, dėjo), duomenys EŽ, STŽ (: duoti, duoda, davė), žiomuo GŽ (: žioti, žioja, žiojo), de vannak olyan származékok is, amelyeknek a múlt idejű tövéből indul a képzés, például: metmenys ATŽ (: metė, mesti, meta), spaudmenys STŽ (: spaudė, spausti, spaudžia). Az igék másodlagos képzői nem kerülnek át a származékokba, vö.: dalmuo (: dal-yti), reikmenys (: reik-ėti), skaitmuo STŽ (: skait-yti).

Erre a típusra egyáltalán nem jellemző, hogy előtagos igékből képezzen származékokat. Az egyetlen előtaggal képzett származék a netirpmenys „a keverék nem oldható részei” ChŽ, ám ez maga is olykor előtaggal képzett lehet (a tirpmenys ellentéte).

-alas

Az -alas képzővel közel ötször kevesebb terminust alkottak, mint az -inys képzővel. A származékok valamivel több mint fele a cselekvés eredményét nevezi meg, például: gemalas „az új növényi szervezet csírája a magban, amely a gyököcskéből és a rügyecskéből áll” BŽ, guralas GŽ, „mállási termékek” MŽ, lydalas STŽ, „összeolvasztott, folyékony tömeg” ChŽ, tirpalas „folyékony állagú heterogén test, amely oldószerből és a benne diszpergált másik test apró, szabad szemmel nem látható részecskéiből áll” BŽ, ChŽ, FŽ, GŽ, MŽ, STŽ, verpalai „a fonógépek fonal alakú terméke, amely korlátozott hosszúságú rostos anyagokból – gyapjúból, pamutból, lenből stb. – készül” ATŽ. Más származékoknál valamivel jellemzőbb a cselekvés tárgyának megnevezése, például: pakaitalas ChŽ, STŽ, skaitalas LŽ, smilkalas ChŽ. Egyes származékok más képzési csoportokhoz állnak közel, például: augalas BŽ, MŽ az igei tulajdonság hordozójának megnevezéseként is értelmezhető, masalas SŽ eszköznév, reikalas EŽ, GŽ, STŽ pedig igéből képzett absztraktum.

Az ilyen típusú származékok alapszavai többnyire egyszerű, ritkábban vegyes igék (például: lydalas, reikalas, skaitalas). Mindössze egy származék, a masalas kapcsolódik képzésileg másodlagos igéhez. A képzés alapjául a múlt idő egyszerű alakja szolgál, például: pabėralas SŽ (: pabėrė, paberti, paberia). Az alapalakokban szereplő másodlagos igei képzők nem kerülnek át a származékokba, vö.: reikalas (: reik-ėjo). Az alapszavak többnyire tárgyas igék, körülbelül minden negyedik származék előtagos alaptőből ered, például: pabėralas SŽ, pakaitalas ChŽ, STŽ, užbėralas SŽ, užminkalas SŽ. A tő magánhangzó-váltakozása csak a pakaitalas (: pakeitė) származékra jellemző.

-tis

A -tis képzős származékok (11 van belőlük) leggyakrabban a cselekvés eredményét nevezik meg, és csak ritkán értelmezhetők a cselekvés tárgyának megnevezéseként. Képzésük szempontjából az alapul szolgáló tárgyas igék főnévi igenévi alakjához kapcsolódnak, például: užduotis EŽ

31

(: užduoti, užduoda, uždavė), užgrūtis GŽ (: užgrūti, užgrūva, užgruvo). Az alapigék lehetnek igekötősek és igekötő nélküliek is, például: atremtis SŽ, nutartis TŽ, sutartis TŽ, užgrobti GŽ ir jungtis ChŽ, STŽ, keltis SŽ, skilts BŽ, EŽ, STŽ.

Más képzők

A cselekvés eredményét (és tárgyát) megnevező főnevek további 44 képzővel jöttek létre (összesen 92 származék). E képzők többségéhez (34) mindössze 1–2 származék tartozik. Mindezeknek a képzőknek csekély a szerepük a terminológiában. Képzési tendenciáik lényegében nem különböznek a képzési típusokétól: ezekkel a képzőkkel is ritkán kapcsolódnak igekötős alaptövek, alapalakjuk pedig főnévi igenév vagy múlt idejű egyszerű alak. A másodlagos vagy kevert igék sokkal ritkábban vesznek részt a képzésben, mint az elsődlegesek; igeképzőik nem kerülnek át a származékokba.

-ana: liekana EŽ, GŽ, STŽ, palūkanos EŽ, TŽ.

-da: sankloda EŽ.

-das: klodas ChŽ, GŽ.

-eklis: varveklis GŽ.

-ena(-os): degenos ChŽ, iškasena(-os) BŽ, ChŽ, EŽ, GŽ, puvenos GŽ, MŽ.

-ėsiai: dūlesiai GŽ, MŽ, kepėsiai ChŽ.

-ikis: laimikis SŽ.

-iklis: jelző EŽ, FŽ, GŽ, SŽ.

-yklas: salyklas BŽ.

-yklė: szabályocska EŽ, SŽ, STŽ, TŽ.

-kla: sėkla BŽ.

-klas: borító STŽ.

-klė: adomány EŽ, rejtvény LŽ.

-lė: sugár FŽ, GŽ, MŽ, STŽ, forgács MŽ, üledék ChŽ, GŽ, fúróforgács GŽ, közmondás LŽ, varrat BŽ, SŽ.

-lis: hozzájárulás EŽ, STŽ, TŽ, erőforrások EŽ, veszteség (-ek) EŽ, FŽ, STŽ, TŽ, állványzat MŽ, SŽ, növedék BŽ, melléklet EŽ, STŽ. Elképzelhető, hogy ebbe a típusba tartozik a hajtás is, „az egy év alatt kinőtt szár vagy ág levelekkel együtt” BŽ.

-lius: termés BŽ, EŽ, többlet EŽ.

-ma: nem elfogadja TŽ (igei absztraktumnak is tekinthető).

-mena(-os): felhasználási cikk (-a) EŽ, MŽ, TŽ, tört STŽ.

-mė: következmény STŽ, SŽ, TŽ, előszó LŽ, kötelesség TŽ, szükséglet BŽ, rege LŽ, forrás GŽ, MŽ.

-nis: púpsnis FŽ, GŽ.

-slė: rejtély LŽ.

-snis: dėsnis BŽ, GŽ, TŽ, dirbsniai ChŽ, laipsnis EŽ, STŽ, SŽ, sieksnis EŽ, sluoksnis BŽ, EŽ, FŽ, STŽ, tarpsnis BŽ, žingsnis SŽ. A pliūpsnis ChŽ és a šoksnis SŽ származékok cselekvések megnevezéseinek is tekinthetők.

-stas: rög BŽ, GŽ, MŽ, ízület MŽ.

-stė: redő ATŽ. Elképzelhető, hogy ezt a származékot pontosabb az ismétlődő igéhez kötni, és ebben az esetben a -ė végződésű származék lenne.

-šlė: ránc ATŽ, GŽ, MŽ.

-šnis: grybšnis SŽ.

-ta: teher EŽ.

-tas: maistas EŽ, paklotas MŽ, raštas EŽ, LŽ, TŽ, skliaustai STŽ, spraustas MŽ, turtas (-ai) EŽ, TŽ, žlugtai ChŽ. A képzett szavak között a gnybtas FŽ, SŽ és a spąstai SŽ szerszámneveknek is tekinthetők.

-tė: paklotė BŽ, GŽ, MŽ.

-tinė: suvestinė EŽ, STŽ.

-tinys: veltinis MŽ.

32

-tulas: vytulas „puha, könnyen deformálható, hengeres, üreges fonal- és cérnacsomag, amelynek nincs csévéje vagy orsója, és centrifugális fonógép orsóiról vehető le” ATŽ.

-tuvė: rietuvė MŽ.

-tva: graižtva ŠŽ.

-tvis: rėžtvis „vág...“ GŽ.

-ula: skaidula BŽ, STŽ.

-ulas: burbulas FŽ, gniutulas ATŽ, EŽ, GŽ, gniužulas BŽ.

-ulys: deguliai BŽ, iškyšulys STŽ, krėšulys ChŽ, krituliai FŽ, GŽ, MŽ, vytulys „növénybetegség, amelyet leggyakrabban gombák vagy baktériumok okoznak a vízszállító járatok eltömítésével” BŽ.

-uolys: branduolys BŽ, ChŽ, FŽ, GŽ, MŽ, STŽ.

-(i)uotė: grupuotė GŽ, klijuotė ŠŽ, rikuotė ŠŽ. Figyelembe véve, hogy e képző valamennyi származéka képzésileg -(i)uo- képzős igékhez kapcsolódik, itt a -tė képzőt lehetne elkülöníteni, nem pedig a -(i)uotė képzőt.

-uras: pumpuras BŽ.

-urys: duburys GŽ, MŽ, ŠŽ.

-utas: degutas BŽ.

-utis: likutis EŽ, STŽ, pinučiai MŽ.

A cselekvés eredményét és az objektumot jelölő nevek egy része nem kifejezetten terminológiai célokra keletkezett. Ez csaknem valamennyi -ana, -lė, -mė, -stas, -stė, -ulas, -urys stb. képzős származékra igaz. Más képzők származékainak egy részét is a népnyelvből vették át.

Megjegyzendő, hogy a képzős származékok képzésekor inkább az igekötő nélküli alapszókra támaszkodnak. Ettől az általános tendenciától valamelyest eltér a -tis képzős származékok képzése. Emiatt egyes, igekötős igékből képzett származékok, például a netirpmenys, képzésmódja nagyon szokatlan.

HELYNEVEK

A képzőkkel ellátott igékből képzett helynevek közül kevés szerepel a terminológiai szótárakban. Néhány szóképzési típus azonban mind az irodalmi nyelvben, mind a terminológiában meglehetősen produktív. Úgy tűnik, nem a helynevek tudományos és műszaki nyelvben való elterjedtsége, hanem valamilyen más ok akadályozza, hogy bekerüljenek a szakszótárakba.

E csoport igei származékai az ott végzett cselekvés vagy zajló folyamat alapján nevezik meg a helyeket, például: daigykla „helyiség, ahol magvakat csíráztatnak” BŽ, maudykla „fürdőhely bizonyos berendezésekkel” MŽ. E típus és más típusok származékai nagyon alkalmasak különféle termelő és egyéb rendeltetésű helyiségek megnevezésére.

Helynevek főnevekből és melléknevekből is képződnek. Ezeket külön tárgyaljuk.

-ykla

Ez a legtermékenyebb típusa az igei helynevek képzésének. A származékok különféle jellegű helyeket neveznek meg az ott zajló, végzett jellegzetes cselekvések alapján, például: audykla EŽ, džiovykla ChŽ, gamykla EŽ, STŽ, ganykla MŽ, girdykla MŽ, kasyklos EŽ, GŽ, kepykla EŽ, mokykla EŽ, LŽ, SŽ, plauk ykla SŽ, saugykla EŽ, siurbykla GŽ, MŽ, stebykla GŽ, šaudy kla SŽ, talpykla „tárolásra, elhelyezésre szolgáló hely” MŽ, valg ykla EŽ.

3. Lietuvių terminologija

33

A származékok többségének alapigéje tárgyas, kivételt néhány származék képez, például: csúszda SŽ, úszoda SŽ, táborhely EŽ, SŽ. A származékok különféle szerkezetű igékből képződnek, például: bánya (: ásni, ás, ásott), fürdőhely (: fürödni, fürdik, fürdött), megfigyelőhely (: megfigyelni, megfigyel, megfigyelt), tárolóhely (: tárolni, tárol, tárolt). Prefixumos igékből soha nem indulnak ki. A származékok a múlt idő egyes számú alakjának tövét kapják, amint ezt például az szövőhely EŽ (: szőtt, szőni, sző), kiadó LŽ (: kiadta, kiadni, kiadja), varroda EŽ (: varrt, varrni, varr) példák mutatják. Az ige másodlagos képzői nem kerülnek át a származékokba, vö.: csíráztatóhely BŽ (: csíráz-tatott), gyár EŽ, STŽ (: gyár-tott), raktár EŽ (: őriz-te), megfigyelőhely GŽ (: megfigyelt), az igealakot meg nem hosszabbító képzők azonban a származékokban is megmaradnak, például: itatóhely MŽ (: ivott, vö. inni), lőtér SŽ (: lőtt, vö. lőni).

Az ilyen típusú származékok közül képzés szempontjából kevésbé világos a szárítóhely „olyan berendezés, amellyel a kultúrnövények szárazságtűrését szabadföldi körülmények között vizsgálják. Fából készült fedett váz, amelyet eső idején ponyvával borítanak” BŽ.

Egyéb képzők

A szótárak további 10 képzővel igékből képzett helymegnevezést is közölnek. Ezek mindegyikének azonban csak egy vagy néhány származéka van (valamivel több származék kizárólag a -tuvė képzővel fordul elő).

-einė: lakóhely SŽ, TŽ.

-imys: strand GŽ, MŽ.

-ynas: nemesítő kert „olyan terület, ahol növényeket új fajták nemesítése céljából termesztenek” BŽ.

-klė: őrzőhely TŽ.

-lis: raktár EŽ.

-ta: gázló GŽ, MŽ, SŽ.

-tas: kapu EŽ. Ennek a származéknak a képzése elhomályosult.

-tinė: védett terület SŽ.

-tinis: természetvédelmi terület LŽ.

-tuvė: raktározóhely STŽ, műhely EŽ, MŽ, bolt EŽ, üzlet EŽ, nyomda STŽ.

A helynevekhez közel áll a nyílás származék, „a párta vagy csésze csövébe vezető nyílás” BŽ.

FŐNÉVI SZÓFAJI SZÁRMAZÉKOK

TULAJDONSÁGNEVEK

A tulajdonságnevek, vagyis a főnévi absztraktumok képzésének csoportjába azok a származékok tartoznak, amelyek a valóság konkrét dolgainak elvonatkoztatott tulajdonságait, az emberi tevékenység területeit stb. nevezik meg. A származékok ragozható szavakból jönnek létre: elsősorban melléknevekből, jóval ritkábban főnevekből és melléknévi igenevekből, egyes származékok pedig számnevekből és névmásokból. Nem ragozható szavakból (általában határozószókból) is igen ritkán képződnek származékok.

A tulajdonságnevek képzési csoportjába sorolható terminusok száma meglehetősen nagy — a származékok számát tekintve három-négyszeresen felülmúlják az egyenként vett, konkrét jelentésű nevek nagyobb csoportjait (például az eszközök, a cselekvés eredményének neveit-

34

stb.). A cselekvésnevek száma azonban hozzávetőlegesen háromszor nagyobb. Ebből könnyen megérthető, hogy az elvont jelentésű származékok képzésében a képzőknek különösen nagy szerep jut a terminológiában.

A tulajdonságnevek képzése nem jeleskedik a képzési típusok nagy változatosságával. A származékok mindössze 18 képzővel jöttek létre (összesen 834 származék). Különösen nagy produktivitású az -umas típusú képző. Az összes tulajdonságnév 83,7%-a ezzel a képzővel keletkezett. A többi képző közül még az -ybė és az -ystė említendő: e kettővel együttesen csaknem hétszer kevesebb származék jött létre, mint az -umas képzővel. A többi képzőt terminusok képzésére csak ritkán használják.

-umas

Az -umas képzős származékok az alapszó jelentéséből kiinduló, általánosított, elvonatkoztatott tulajdonságot, jellemzőt vagy állapotot neveznek meg, pl.: aukštaūgiškumas „a növény alkatának megváltozása, amely szokatlanul nagy termetben nyilvánul meg” BŽ, dažumas „a rostos anyag azon tulajdonsága, hogy a festékoldatból magába szívja a festéket, megköti azt és a megfelelő színűre festődik” ATŽ, galingumas „a gép teljesítőképessége, hogy adott idő alatt bizonyos munkát végezzen el” MŽ, imlumas „az a képesség, hogy valamivel megteljen és azt magában megtartsa” MŽ, jautrumas „kis koncentrációváltozások, kis mennyiségek kimutatása” ChŽ, kapiliarumas „az a fizikai jelenség, amikor a folyadék az edény falánál vagy vékony csövekben a folyadékszint fölé emelkedik, illetve az alá süllyed” MŽ, klampumas „a folyadék azon tulajdonsága, hogy az egyik réteg mozgás közben magával húzza vagy alakítja a másik réteget; a részecskék kölcsönös súrlódásával magyarázható” MŽ, lakumas „elpárolgásra, szublimációra való hajlam” ChŽ, ligotumas „a megbetegedés foka” BŽ, našumas „a termelőberendezés által egységnyi idő alatt előállított termékmennyiség” ChŽ, ortotropiškumas „1. függőleges növekedés; 2. ortotrop szervek jelenléte a növényben” BŽ, pelkėtumas „a mocsarak területének aránya a teljes területhez képest” MŽ, pleiskanotumas „a gyapjúszál, fonal vagy gyapjútermék hibája; korpa jelenléte a gyapjúban vagy a gyapjúszövetben; az ilyen hibás termékek szürkés, piszkos színűek” ATŽ, pūkuotumas „bolyhozott vagy pelyhes szövet tulajdonsága; függőleges vagy kuszált szálvégekből álló felületi bevonat, amelyet a bolyhozógép emel ki a szövetből, illetve amelyet speciális bolyhos láncfonalak vagy vetülékfonalak átvágásával alakítanak ki” ATŽ, radioaktyvumas „az atommagok spontán bomlása” ChŽ, rūdingumas „az érc gazdagsága” ChŽ, rūgštingumas „a hidrogénionok koncentrációja az oldatban, pl. a tápközeg savassága, a sejtnedv savassága, a talaj savassága; a savasságot pH-értékekkel fejezik ki” BŽ, „aktív sav mennyisége” ChŽ, „az anyag (víz, talaj) azon tulajdonsága, amely a benne lévő hidrogénionok mennyiségétől függ” MŽ, sidabriškumas „az ezüst színéhez hasonló szín” ChŽ, skalbumas „a szövet azon tulajdonsága, hogy mosás közben a szennyeződést a vízbe vagy a mosóoldatba engedi; a szintetikus szálú szövetek jobban moshatók, mint a természetes szálúak” ATŽ, tamprumas „az anyag azon tulajdonsága, hogy a deformációt okozó erő megszűnése után visszanyeri eredeti alakját és méreteit” ATŽ, „a test azon tulajdonsága, hogy a deformációt okozó erő megszűnése után visszanyeri eredeti alakját” MŽ, žalumas „a viszkóz-selyem vagy -vágott szál hibája; zöldes árnyalat, amelyet a cellulóz-xantogenát nem teljes lebomlása okoz” ATŽ.

Bizonyos jelentésbeli különbségeket az alapszavak jellege is eredményez; például a melléknévi igenévi alapszárú származékok elvont jelentése összefügg az alapszó által kifejezett cselekvéssel. Pl.: brinkstamumas „duzzadásra való hajlam” ChŽ,

3*

35

alakíthatóság „deformálódásra való hajlam” ChŽ, fedőképesség „a festék vagy a fém képessége arra, hogy tartós bevonatot képezzen” ChŽ, párolgóképesség „határértékű párolgás” MŽ, változékonyság „új jegyek vagy tulajdonságok megjelenése az élőlényekben. A változékonyságot keresztezés, oltás és a növény teljesen új életfeltételek közé helyezése idézi elő < … >” BŽ, gondolkodóképesség „gondolkodásra való hajlam” ChŽ, ismétlődés „ismétlődés” MŽ, átázóképesség „a víz áthatolása a nedves bőrfelület felől a száraz levegőnek kitett oldal felé” ChŽ, járhatóság „a gyalogos vagy járművel történő áthaladás lehetősége” MŽ, alkalmazkodóképesség „az élőlények azon tulajdonsága, hogy a külső körülmények hatására aktívan és önállóan reagálnak, szervezetük kisebb-nagyobb átalakulásával, és ily módon alkalmazkodnak az új környezeti feltételekhez” BŽ, bonthatóság „bomlásra való hajlam” ChŽ, szublimálhatóság „szublimálódásra való hajlam” ChŽ, gyúlékonyság „lángra lobbanásra való hajlam” ChŽ; zavarosság „a folyadék térfogategységében lévő lebegő részecskék mennyisége” MŽ, fodrosság „a gyapjúszál hullámossága, amely egy szinuszgörbére emlékeztető görbét ír le, és a gyapjú finomságát jellemzi; minél finomabb a gyapjú, annál kisebb és sűrűbb a hullámosság; fodrosságnak nevezik a pamutszál spirális csavarodását is” ATŽ.

A képzett szavak több mint háromnegyedének melléknévi alapszava van, amelyek szerkezete sem egységes — lehetnek képzetlenek és képzettek¹⁰. A fennmaradó képzett szavak csaknem mind képzési szempontból igenévi alapszavakhoz kapcsolódnak. Mindössze néhány képzett szó származik számnevekből és főnevekből. A képzett szavak alapszavak szerinti megoszlását a III. táblázat mutatja (lásd a következő oldalon).

A táblázatból látható, hogy a melléknevekből képzett szavak több mint háromnegyede (77,1%) képzési szempontból többszótagú melléknevekhez kapcsolódik. Különösen gyakran támaszkodnak az -iškas, -a és -ingas, -a képzőjű melléknevekre. Egyébként ezek a képzős, többszótagú melléknevek többnyire főnevekből képződnek. Mivel a főnevekből közvetlenül ritkán képeznek tulajdonságneveket az -umas képzővel (a terminológiában csak néhány ilyen képzett szó van), a főnév és a megfelelő -umas képzett szó között közbülső láncszem áll: a melléknév. Nem egy esetben például az -iškas, -a képzős melléknevek is azért jönnek létre, mert szükség van a megfelelő tulajdonságnevekre. Ez jól látható, amikor az -iškas, -a képzett szavak összetett mellékneveken alapulnak. Mivel a nem ragozható összetett melléknevekből közvetlenül nemigen képeznek az -umas képzővel képzett szavakat, rendszerint itt is létrejön ez a közbülső láncszem: az -iškas, -a képzős melléknév, például: daugiareikšmišk-umas STŽ, ilgaamžišk-umas EŽ (vö. ilgaamžystė EŽ), įvairiavaišišk-umas BŽ, lygiavertišk-umas STŽ, vienarūšišk-umas EŽ, žemaičių-umas BŽ.

A kétszótagú képzett és a több szótagú, végződéssel képzett alapszavak maguk is képzési szempontból igékhez kapcsolódnak (az itt vizsgált melléknevek összesen csaknem egyötödét teszik ki). Az ilyen melléknevekből képzett tulajdonságnevek olyan tulajdonságokat jelölnek, amelyek bizonyos cselekvések végzésére való hajlamból vagy képességből, illetve bizonyos folyamatokkal való kapcsolatból erednek. Maguk az igéből képzett melléknevek alighanem nem képesek teljes mértékben kielégíteni azt az igényt, hogy megnevezzék a cselekvésekből vagy folyamatokból eredő tulajdonságokat. Ezért sok tulajdonságnév igenévből képződik.

¹⁰ Annak megállapításakor, hogy mely melléknevek képzettek és melyek képzetlenek, inkább a jelenkori (szinkrón) szemléletet követjük, mint A. Valeckienė melléknévképzésről szóló leírását (lásd Lietuvių kalbos gramatika, I, p. 550 és köv.). Például az olyan szavakat, mint az apvalus, keblus, stiprus stb., képzési szempontból nem kapcsolják össze az apvelti, kibti, stipti igékkel, ezért nem tekintik őket képzett szavaknak.

36

III lentelė

Alapszavak | A szótárakban szereplő képzett szavak mennyisége | ATŽ | BŽ | ChŽ | EŽ | FŽ | GŽ | LŽ | MŽ | STŽ | SŽ | TŽ | Különböző képzett szavak összesen Melléknévi alapszavak 1) kétszótagú melléknevek a) képzetlenek, | 6 | – | 8 | 10 | 10 | 13 | – | 5 | 5 | 21 | 7 | 50 b) közülük nemzetközi eredetűek | – | – | – | – | – | 1 | – | – | – | – | – | (1) b) képzettek képzőkkel és végződésekkel | 18 | 7 | 24 | 12 | 15 | 17 | – | 14 | 5 | 19 | 5 | 72 összesen | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | 122 2) többszótagú melléknevek a) az -iškas képzővel képzett alakok | 1 | 20 | 19 | 29 | 3 | 9 | 29 | 5 | 33 | 2 | 17 | 154 b) az -ingas képzővel képzett alakok | 3 | 5 | 34 | 37 | 7 | 20 | 4 | 12 | 19 | 4 | 13 | 110 c) az -uotas, -otas, -ėtas, -ytas, -imas, -inis (-ės) képzőkkel képzett alakok | 11 | 2 | 2 | 3 | 2 | 19 | – | 7 | 2 | – | 5 | 40 d) összetett és előképzős (ne-) alakok | 1 | 2 | 7 | 7 | 5 | 1 | – | 1 | 6 | 1 | 3 | 32 e) végződéssel képzett és idegen eredetű alakok, | 1 | 10 | 13 | 23 | 12 | 11 | 3 | 9 | 27 | – | 13 | 76 közülük nemzetközi eredetűek, | – | 6 | 11 | 11 | 9 | 1 | 2 | 1 | 15 | – | 9 | (47) összesen | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | 412 Melléknevekből képzett különböző szavak összesen | | | | | | | | | | | | 534 Igenévi alapszavak nem cselekvő jelen idejű igenevek | – | 3 | 22 | 15 | 3 | 17 | – | 7 | 44 | 3 | 18 | 110 nem cselekvő múlt idejű igenevek | 1 | – | 1 | 14 | 4 | 2 | – | 1 | 8 | 3 | 7 | 34 szükségességet kifejező igenevek | – | – | – | 6 | 6 | – | – | – | 2 | 1 | 8 | 15 összesen | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | 159 Egyéb alapszavak számnevek | – | – | – | – | – | – | 1 | – | 1 | – | 1 | 2 főnevek | – | – | – | 2 | – | – | – | – | – | – | 1 | 3 Az -umas képzővel képzett szavak összesen | – | – | – | – | – | – | – | – | 1 | – | – | 698

37

Az ilyen típusú képzett szavak fokozható melléknevekből jönnek létre. A nem fokozható melléknevekből képzett tulajdonságnevek ritka kivételek, például: artutinumas FŽ, niekinumas TŽ, sąlyginumas TŽ, tolyginumas EŽ, visuotinumas EŽ. Egészen különleges, képzési szempontból kiugró képzett szó a vyresnumas STŽ. Az ilyen kivételek számának növelése sem célravezető, sem szükséges. A megfelelő szakterületek terminusainak rendezésekor, új terminológiai szótárak készítésekor hasznos volna lemondani ezekről a jelenleg megadott terminusokról is.

Az -umas képzővel alkotott szavak azt mutatják, hogy a terminológia jelentős mértékben hajlik a nemzetközi szavakra való támaszkodásra. Az -umas képzővel melléknevekből alkotott hibrid szavak aránya valamivel több mint egyharmad (534 különböző képzett szóból 189, vagyis 35%). Különösen sok hibrid található az -iškas, -a képzőjű melléknevek között (154 különböző képzett szóból 90, vagyis 58%).

Az ilyen típusú származékok több mint egyötöde melléknévi igeneveken alapul. Többségük cselekvő igei igenem jelen idejű melléknévi igeneveiből képzett. Ritkábban a származékok szenvedő igei igenem múlt idejű melléknévi igenevekből készülnek, és viszonylag kevés származik szükségességet kifejező melléknévi igenevekből. A cselekvés idejének jelentése a legtöbb származékban erősen megkopott, vagy egyáltalán nem érzékelhető. Az alapszóul szolgáló melléknévi igenevek gyakran már melléknévvé váltak; például némelyikük fokozható, pl.: látható (: láthatóság GŽ, SŽ), elegendő (: elegendőség STŽ), eladható (: eladhatóság TŽ), javítható (: javíthatóság STŽ), járható (: járhatóság MŽ), függő (: függőség EŽ, TŽ), érthető (: érthetőség STŽ), motivált (: motiváltság TŽ), indokolt (: indokoltság STŽ, TŽ), rovátkolt (: rovátkoltság SŽ), hullámos (: hullámosság ATŽ), érdekelt (: érdekeltség EŽ, TŽ), edzett (: edzettség SŽ), foglalt (: foglaltság EŽ). Egyes ilyen melléknévi igenevekből --ai képzővel határozószavak is keletkeztek és használatosak. Ezek a melléknévi igenevek melléknévvé válásának nagyon világos jelei. Tulajdonságnevek azonban olyan melléknévi igenevekből is képződnek, amelyeket még nem tekinthetünk melléknévvé válónak (a melléknévvé válás egyetlen jele legfeljebb az lenne, hogy belőlük elvont főnevek képződnek, ám ebben az esetben erre nem lehet támaszkodni). A szükségességet kifejező melléknévi igenévvel összefüggésbe hozott, --umas képzős származékok közül egyet-mást könnyen másként is meg lehet magyarázni, például: véletlenszerűség STŽ, TŽ, kényszerűség TŽ, konvencionalitás SŽ valószínűleg nem szükségességet kifejező melléknévi igenevekből, hanem melléknevekből képződött (véletlenszerű, kényszerű, konvencionális). Az ilyen képzés szabálytalan.

Érdekes megjegyezni, hogy az igenévből képzett szavak mintegy kétharmadának orosz megfelelője szintén a megfelelő igeidő igenevéből képzett alak. Ez azt mutatja, hogy az orosz terminológia ösztönzi a litván terminusok igenévi alapszóból történő képzését. Előfordulnak morfémáról morfémára lefordított terminusok is, például: išmirkstamumas — намокаемость ChŽ, nuginčijamumas — оспоримость TŽ, pasikartojamumas „ismétlődés” — повторяемость GŽ, MŽ, STŽ, pritaikomumas — применимость STŽ, TŽ, sutankinamumas — уплотняемость GŽ, MŽ, sužadinamumas — возбудимость, возбуждаемость ChŽ, užsiliepsnojamumas — воспламеняемость ChŽ; prilip-tumas — прилиплость GŽ.

Más szótípusokból csak elszórtan képeznek szavakat. Például a számnevekből csupán a pirmumas STŽ, TŽ és a vienumas LŽ, a főnevekből pedig az atodangumas GŽ, az invalidumas EŽ, TŽ és a pamainumas EŽ képződik.

38

-ystė

Az -ystė képző a tulajdonságnevek képzésének termékenység szempontjából második típusát alkotja, ám származékai 11-szer ritkábban szerepelnek a terminológiai szótárakban, mint a leggyakoribb -umas képzőtípuséi. A származékok többsége társadalomtudományi (közgazdasági, irodalmi, jogi) terminus.

Az ilyen típusú származékok közel egyharmada tudományágak vagy más tevékenységi területek, illetve az alapszóval megnevezett személyek foglalkozásának elnevezése, például: amatininkystė EŽ, LŽ, avininkystė EŽ, bankininkystė EŽ, daržininkystė EŽ, dažininkystė ChŽ, dumblininkystė BŽ, durpininkystė MŽ, fermerytė EŽ, gyvulininkystė EŽ, laivininkystė EŽ, TŽ, medvilnininkystė EŽ, miškininkystė MŽ, piev ininkystė MŽ, sodininkystė BŽ, šilkininkystė EŽ, verslininkystė EŽ, žemdirbystė EŽ, žuvininkystė EŽ, MŽ. Jelentésük szempontjából hozzájuk kapcsolódnak az ilyen típusú származékok is, amelyek a személyek foglalkozásának jellegét nevezik meg, például: antrapareigystė EŽ, keliapareigystė EŽ, kišenvagystė TŽ, kyšininkystė TŽ, kustarininkystė „házi termelés” EŽ, novatorystė EŽ, nuomininkystė EŽ, pusininkystė EŽ, streiklaužystė EŽ, vagystė TŽ. E származékok többsége olyan személynevekből képződött, amelyekben az -ininkas képző szerepel. Néhány származék különféle gazdasági irányzatokat, valamint a társadalmi viszonyok jellegét nevezi meg, például: bajorystė EŽ, bevaldystė TŽ, dvivaldystė TŽ, friteraderystė EŽ, grunderystė EŽ, įpėdinystė TŽ, kontrahentystė EŽ, patvaldystė TŽ, pilnavaldystė TŽ, vergvaldystė EŽ, vienvaldystė EŽ, TŽ, visavaldystė EŽ.

A többi származék különféle személyi tulajdonságokat vagy egészen sajátos állapotot, helyzetet nevez meg. Ezek a tulajdonságok közvetlenül az alapszóként szolgáló, a személyt jellemző elnevezésből erednek, például: autorystė LŽ, TŽ, bendraautorystė LŽ, TŽ, bendr are daktory stė LŽ, bėžemystė (földnélküliség) EŽ, brokd arystė EŽ, daugiažemystė EŽ, daugpatystė TŽ, dvipatystė TŽ, giminystė TŽ, ilgaamžystė EŽ, mažametystė EŽ, TŽ, nauj akurystė EŽ, narystė TŽ, nepilnametystė TŽ, svainystė TŽ, tėvystė TŽ, tolregystė FŽ, trumparegystė EŽ, vaikžudystė TŽ.

Valamennyi terminus főnevekből képzett. Szinte minden alapszó személyt megnevező főnév. A tudományágak és a megfelelő foglalkozási területek elnevezései rendszerint a szakma szerinti személynevekből képződnek (ezekben többnyire az -ininkas képző található). Előfordul, hogy nehéz megmondani, létezik-e valóban ilyen személynév (például: dumblininkas „iszapkutató vagy -gondozó, -tenyésztő”, vö. dumblininkystė „az iszap természetes lelőhelyeinek gondozása, illetve táplálékként, gyógyszerként stb. való hasznosítás céljából történő termesztése, amelyet egyes tengerparti vidékeken gyakorolnak” BŽ), vagy hogy más hasonló származékokat tekintve már az összetett -inin-kystė képzőt kapcsolják hozzá. Nem személynevekből csupán a prabystė GŽ terminus képződött.

-ybė

A terminológiában használt származékok száma alapján ez a harmadik képző az -umas és az -ystė után (41 származék). Az -ybė képzős származékok legnagyobb része közgazdasági, jogi és irodalmi terminus. Az, hogy a származékok többsége a társadalomtudományok terminológiájában használatos, azt mutatja, hogy az általuk megnevezett tulajdonságok a társadalmi élet jelenségeihez kapcsolódnak.

39

Az ilyen típusú származékok tulajdonságokat vagy bizonyos állapotot, helyzetet neveznek meg, hasonlóan az -umas képzős származékokhoz. Az -ybė képzős származékok által megnevezett tulajdonságok azonban valamivel intenzívebbek, konkrétabbak, és gyakran a valakihez való tartozás árnyalatát is hordozzák. Emiatt az ilyen típusú származékok egy része egészen konkrét jelentést kapott, és az adott tulajdonsággal rendelkező dolgokat is jelölheti, például: atstovybė EŽ, TŽ, nuosavybė EŽ, LŽ, TŽ, vadovybė EŽ, TŽ, vyresnybė TŽ, vyriausybė TŽ.

Az -ybė képzős származékok főnevekből, melléknevekből és igenevekből képződnek. Különálló szavak számnevekből, névmásokból és határozószókból származnak.

A főnévi származékok személynevekből is képződnek, például: asmenybė LŽ, atstovybė EŽ, TŽ, piktadarybė TŽ, pilietybė TŽ, vadovybė EŽ, TŽ, valdininkybė TŽ, valamint más főnevekből is (többnyire elvont jelentésűekből), például: aplinkybės LŽ, STŽ, aplinkybė TŽ, gerybė EŽ, kiekybė STŽ, pareigybė TŽ, savivaldybė EŽ, tautybė TŽ, valstybė EŽ, TŽ.

Az -ybė képzős származékok alapjául szolgáló melléknevek többnyire fokozhatók. Például: individualybė LŽ, ypatybė STŽ, lygybė EŽ, STŽ, TŽ, nelygybė EŽ, STŽ, TŽ, tapatybė STŽ, TŽ, teisybė STŽ, vertybė EŽ, TŽ, visagalybė EŽ. A képzés szempontjából különösen kirívóak a jogi terminusok: bevaldininkybė és dv valdinybė. Ezek szabálytalanul képzett származékok, nem szolgálhatnak mintául újabb szabálytalanságok alkotásához.

A származékok mintegy egyötödének alapszava igenév. E tulajdonságnevek szinte mind jelen idejű, szenvedő igenévből képződtek, például: atsakomybė EŽ, TŽ, atskaitomybė EŽ, TŽ, galimybė STŽ, kilnojamybė (ingó vagyon) EŽ, neliečiamybė TŽ, nepriklausomybė EŽ, TŽ, priklausomybė EŽ, FŽ, STŽ, TŽ, tikimybė EŽ, MŽ, STŽ. A szükségességet kifejező igenévből csak a būtinybė EŽ származik. Képzését tekintve kevésbé egyértelmű a skirtybė STŽ származék: létrejöhetett múlt idejű, szenvedő igenévből. Maguk az igenevek többé-kevésbé melléknevesültek.

Más alapszó-töveik vannak a következő származékoknak: daugybė STŽ, kokybė ATŽ, EŽ, STŽ, savybė BŽ, EŽ, STŽ, SŽ, vienybė TŽ.

Egyéb képzők

A fennmaradó 15 képzővel csak egy-egy vagy néhány tulajdonságnevet képeztek, ezért szerepük a terminológiában korlátozott. Az ilyen típusú származékok többségének alapszava melléknév, a -yba, -urys és néhány más képzővel képzett származékok azonban főnevekre épülnek. Néhány származék képzés szempontjából számnevekkel vagy névmásokkal áll kapcsolatban. E képzőkkel összesen 34 származékot alkottak.

-ata: könnyítés EŽ, TŽ, mindenség FŽ.

-atis: szárazság MŽ, öregség EŽ, TŽ.

-enybė: elsőbbség EŽ, STŽ, SŽ, TŽ.

-iava: egyenlőség EŽ.

-yba: bányászat EŽ, GŽ, hajózás EŽ, SŽ, TŽ, írásbeliség TŽ, őrség TŽ, könyvelés EŽ, STŽ, TŽ.

-ija: verгija EŽ.

-lės: rauplės „olyan növénybetegség, amelynek következtében a gyümölcs vagy a gumó felülete varas bőrre emlékeztet“ BŽ.

40

-mė: sausmė „szárazság, száraz időszak” MŽ.

-muo: lygmuo GŽ, MŽ, pradmuo EŽ, purmuo „porózus kőzet; márga” MŽ, GŽ, skersmuo GŽ.

-ovė: bendrovė TŽ, gerovė EŽ, įvairovė STŽ, vergovė EŽ, vienovė LŽ.

-ra: sausra GŽ, MŽ.

-sė: spragsė „nyomtatott szövet hibája; sötét folt, közepén világos csíkkal, amelyet a nyomóhenger azon része nyomtatott rá, ahol a véletlenül odakerült kemény szemcse által meghajlított festékkaparó nem távolította el a festéket” ATŽ. Úgy tűnik, hogy ez a származék képzésmódját tekintve a spraga főnévvel függ össze.

-uliai: juoduliai „a Rhytisma nemzetség és más gombák által okozott betegség” BŽ.

-uma: többség STŽ, TŽ, hosszúság SŽ, kisebbség TŽ, szélesség SŽ, latyak MŽ, hűvösség GŽ, összesség EŽ, STŽ.

-urys: vidurys SŽ.

A főnévi absztraktumok képzésének egyes típusai képzési hajlamaik tekintetében jelentősen különböznek a köznyelvi szóképzéstől, ezért kevesebb olyan terminus van köztük, amelyet nem kifejezetten terminusnak alkottak, hanem a nem terminológiai szókincsből vettek át. Ilyenek természetesen előfordulhatnak az összes képzővel alkotott származék között, különösen ez mondható el a nem produktív típusok -atis, -mė, -ra, -urys és néhány más származékairól.

Sajátosságok birtokosainak és szakmai személynevek

Ezt a képzési csoportot olyan származékok alkotják, amelyekkel a személyeket foglalkozásuk, illetve a tőnévből eredő valamely tulajdonságuk alapján nevezik meg. A származékok egy része más élő és élettelen dolgok megnevezéseként használatos; ezek tőnéve valamilyen jellegzetes vonásukat fejezi ki. A litván szóalkotás kutatásában manapság szokás az itt tárgyalt származékokat két képzési csoportra osztani: a névszói tulajdonságot birtoklók megnevezéseire, valamint a foglalkozás szerinti személynevekre¹¹. Úgy tűnik azonban, hogy mindkét származékcsoportot célszerűbb egyetlen képzési csoport tagjainak tekinteni. Szorosan összeköti őket közös képzésük (a tőszavak jellege és a képzők), valamint közös képzési jelentésük — a jellegzetes tulajdonság alapján történő megnevezés (hiszen a foglalkozás, illetve a tevékenység is mintegy az egyén jellemző tulajdonsága). Továbbá a foglalkozás szerinti személynevek mind egyetlen, az irodalmi nyelv szóalkotásában produktív képzési típusba tartoznak (az -ininkas, -ė képzővel alkotott származékok). Ugyanez a képző alkotja az irodalmi nyelv névszói tulajdonságot birtoklók megnevezéseinek legproduktívabb képzési típusát is. Nem ritka, hogy ugyanaz a származék egy adott munkát vagy tevékenységet rendszeresen végző, illetve csak alkalomszerűen, átmenetileg dolgozó személyt is megnevezhet. Ugyanezek a jelentésbeli különbségek jellemzik a cselekvő személyeket és az igei tulajdonságot birtoklókat megnevező, legproduktívabb típusok származékainak egy részét is. Ezért ebben a munkában a foglalkozás szerinti személyneveket és a névszói tulajdonságot birtoklók megnevezéseit egyetlen képzési csoportként tárgyaljuk. E csoport származékai jelentésük alapján a következőképpen oszthatók fel: 1) tevékenység szerinti személynevek, 2) egyéb személynevek, 3) állatnevek, 4) élettelen dolgok (tárgyak) nevei. A névszói tulajdonságot birtoklók megnevezései közé itt – a litván szóalkotásban szokásos módon – nem soroljuk az eredet és a hovatartozás szerinti neveket, valamint a helyneveket, noha általános jelentésjellegük alapján ezek sem állnak különösebben távol a vizsgált csoporttól.

¹¹V. Urbutis munkáiban ez a felosztás szerepel. Lásd: Lietuvių kalbos gramatika, I, 340. és 406. o.

41

Ebbe a csoportba a terminológiai szótárakban szereplő 323 származék tartozik, amelyek 46 képzővel jöttek létre. Nagyobb produktivitással azonban csupán 3 képzési típusú képző rendelkezik. Ezek a következők: -ininkas, -ė, -inis, -ė, -ainis, -ė. E képzőkkel alkották a névszói tulajdonságot birtoklók és a foglalkozások személyneveinek kétharmadát. A legtöbb származékot az -ininkas, -ė képző hozza létre (az e csoportba tartozó összes származék mintegy 40%-át).

-ininkas, -ė

Az e képzővel alkotott származékok két jelentéscsoportot alkotnak: a tevékenység szerinti személyneveket, valamint a névszói tulajdonságot birtoklók egyéb megnevezéseit.

A származékok nagyobb részét a tevékenység szerinti személynevek alkotják, például: amatininkas EŽ, apybraižininkas LŽ, apsakymininkas LŽ, brigadininkas EŽ, bujerininkas SŽ, dailininkas, -ė LŽ, darbininkas EŽ, GŽ, TŽ, desantininkas SŽ, didmenininkas EŽ, diskininkas SŽ, finansininkas EŽ, grandininkas EŽ, imtynininkas SŽ, įrankininkas EŽ, krepšininkas SŽ, kronikininkas LŽ, maratonininkas SŽ, muitininkas EŽ, parašiutininkas SŽ, pasakininkas LŽ, perforatorininkas EŽ, prekybininkas EŽ, prozininkas LŽ, remontininkas MŽ, rutulininkas SŽ, sandėlininkas EŽ, slalomininkas SŽ, slidininkas SŽ, startininkas SŽ, statybininkas EŽ, stendininkas SŽ, svarstininkas STŽ, šachtininkas GŽ, šuolininkas SŽ, tabelininkas MŽ, tinklininkas SŽ, verslininkas EŽ.

A tevékenység szerinti személynevek tőszavai többnyire az adott tevékenység tárgyát vagy eredményét jelentik, például: augalininkas BŽ, boksininkas SŽ, futbolininkas SŽ, geonutraukininkas GŽ, geodezininkas MŽ, metraštininkas LŽ, sąskaitininkas EŽ, TŽ, teisininkas TŽ, vairininkas STŽ, SŽ. Ritkábban a tőszó a tevékenység helyét jelöli, például: kasininkas EŽ, krautuvininkas EŽ, sandėlininkas EŽ, šachtininkas GŽ, vartininkas SŽ, vagy a tevékenység jellegét, például: antraeilininkas EŽ, namudininkas EŽ, TŽ, pamainininkas EŽ, pusininkas EŽ, savaitininkas EŽ, vienetininkas EŽ, TŽ.

A származékok mintegy egyharmadát a névszói tulajdonságot birtoklók egyéb megnevezései alkotják. Itt is a személynevek vannak többségben, ám e csoport származékai többnyire nem az illető foglalkozását jelölik, hanem általában valaminek a birtoklását, valakihez való tartozást, valamivel való kapcsolatot, valamire való hajlamot és más hasonló tulajdonságokat fejeznek ki, például: akcininkas EŽ, TŽ, artelininkas EŽ, bankininkas EŽ, baudžiauninkas EŽ, baudžiavininkas EŽ, bendrininkas TŽ, bendruomenininkas EŽ, biržininkas EŽ, bylininkas TŽ, činšininkas EŽ, TŽ, čyžininkas EŽ, dalininkas EŽ, dešimtininkas EŽ, duoklininkas EŽ, dvarininkas EŽ, įmonininkas EŽ, indėlininkas EŽ, TŽ, kaltininkas TŽ, kyšininkas TŽ, koncesininkas EŽ, TŽ, kontrabandininkas EŽ, kooperatininkas EŽ, lažininkas EŽ, nepriemokininkas EŽ, TŽ, nuomininkas EŽ, TŽ, pajininkas TŽ, pavienininkas EŽ, TŽ, pensininkas EŽ, TŽ, pravaikštininkas EŽ, TŽ, priešininkas TŽ, privatininkas EŽ, TŽ, prizininkas SŽ, rekordininkas SŽ, rentininkas EŽ, sąjungininkas TŽ, savininkas EŽ, TŽ, skolininkas EŽ, TŽ, smurtininkas TŽ, streikininkas EŽ, šeimininkas EŽ, tarpininkas EŽ, TŽ, viršininkas EŽ, STŽ, TŽ.

Csak néhány származék nevez meg különféle tárgyakat, például: laidininkas FŽ, STŽ, pažodinininkas LŽ, pėstininkas SŽ (sakk, átvitt értelemben), posmininkas „erős sodrott vagy kétszeres fonal, amely keresztirányban 10 motringba osztja a párhuzamos lenfonalak nyalábját, illetve 7 motringba a pamutfonalak nyalábját” ATŽ.

42

Az ilyen típusú származékok leggyakrabban főnevekből keletkeznek, de akad néhány olyan származék is, amely mellékneveken, számneveken vagy névmásokon alapul, például: bendrininkas TŽ, nelaidininkas FŽ, pavienininkas EŽ, TŽ, pažodinininkas LŽ, pėstininkas ŠŽ, privatininkas EŽ, TŽ; dešimtininkas EŽ, pirmiininkas ŠŽ, TŽ; savininkas EŽ, TŽ.

A képző tövei gyakrabban egybeesnek az alapszavak gyökeivel, vö.: darbininkas EŽ, TŽ, matininkas MŽ, pievininkas MŽ, yrininkas ŠŽ, viršininkas EŽ, STŽ, TŽ. A származékok jelentős részének tövében azonban előtagok és képzők is vannak, néhányuk pedig összetett szó, például: apžvalgininkas LŽ, pasakėtininkas LŽ, pernuomininkas TŽ, posėdininkas TŽ, pramonininkas EŽ, superlaidininkas FŽ; baudžiavininkas EŽ, krautuvininkas EŽ, lenktynininkas ŠŽ, statybininkas EŽ, vienetininkas EŽ, TŽ; dviratininkas ŠŽ, kirtavietininkas GŽ, laikraštininkas LŽ, tausosakininkas LŽ stb.

A -ininkas, -ė képzős származékok leggyakrabban tisztán litván szavakon alapulnak, de könnyen hozzájárulhat nemzetközi vagy más idegen eredetű szavakhoz is, vö.: barjerininkas ŠŽ, eksportininkas EŽ, frachtininkas EŽ, TŽ, importininkas EŽ, kalambūrininkas LŽ, spiningininkas ŠŽ stb. A szóalkotás során az alapszó vége, a -ija végződés elmarad, például: akcininkas EŽ, TŽ (: akc-ija), geodezininkas MŽ (: geodez-ija), koncesininkas EŽ, TŽ (: konces-ija), pensininkas EŽ, TŽ (: pens-ija), vö. továbbá kooperatininkas EŽ (: kooperac-ija, kooperat-yvas).

Időnként a származékok képzője rövidebb változatban, -inkas formában fordul elő, például: šulininkai (akna) GŽ, vagy -ninkas formában, például: baudžiauninkas EŽ. Az új szavak azonban rendszerint a képző teljes változatával, azaz -ininkas formával jönnek létre, vö.: didmenininkas EŽ, įmonininkas EŽ, lenktynininkas ŠŽ, pamainininkas EŽ, pavienininkas EŽ, TŽ, pramonininkas EŽ stb.

A terminológiai szótárak szinte egyáltalán nem közölnek nőnemű származékokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudományban és más területeken kizárólag hímnemű származékokat használnának. A terminológiai szótárak gyakorlata tehát nem tükrözi a nyelv valós állapotát. Komolyan felvethető, hogy vajon helyes-e a jövőben is csak hímnemben megadni a terminusokat ilyen esetekben.

-inis (-iai), -ė

Az ilyen típusú származékok nagyobb része hímnemű, és többségük az állatok és növények rendszertani elnevezése. A terminológiában mindegyik ilyen származék többes számú, és ehhez a munkához valamennyit V. Gudelis „Geologijos ir fizinės geografijos terminų žodynas” című szótárából válogattuk ki. Ezek főként paleontológiai terminusok. Például: apgaubtiniai (Tunicata), liežuvėliniai (Ligulatae), nuovaliniai, placentiniai (Eutheria), spyniniai (Articulata), stuomeniniai (Cormophyta), žiūželiniai (Flagellatae). Az ilyen terminusok alapszavául leggyakrabban főnevek szolgálnak. Ezek vagy a törzs valamely jellegzetesebb képviselőjét nevezik meg, például: arkiniai (Equidae), kiauliniai (Suina), pataisiniai (Lepidophyta); vagy egy jellegzetesebb testrészt, például: sterbliniai (Marsupialia), straubliniai (Proboscidea), stuburiniai (Vertebrata), šarviniai (Ostracodermi); vagy a törzs képviselőihez hasonló, ismertebb dolgot neveznek meg, például: gniužuliniai (Thallophyta), laivukiniai (Nautiloidea), vagy másféle jellemzőt, például: nelygiaraumeniniai (és nelygiaraumeniai).

43

A származékok közel egyharmadának alapszótöve nem litván eredetű — különféle nemzetközi szavak tövei szolgálnak alapul, például: chordiniai (Chordata), psilofitiniai (és psilofitai). Az ilyen származékok jelentős részének feltehetően egyáltalán nincs a litván terminológiában külön használatos alapszava. Ilyenkor a származékok valószínűleg közvetlenül a megfelelő latin terminusokból keletkeznek, például: anapsidiniai (Anapsida), baragvanatiniai (Baragwanathiales), benetitiniai (Bennettitales), diapsidiniai (Diapsida), euriapsidiniai (Euryapsida), kordaitiniai (Cordaitales), lepidodendriniai (Lepidodendrales), sinapsidiniai (Synapsida), terapsidiniai (Therapsida).

A vizsgált származékok közül kivételt képez a banginiai (Cetacea), amely ugyanazzal a képzővel rendelkezik, de az állatrendszertani csoport tagjaként egy különálló állat nevének többes számú alakját vették át. Maga a banginis szó természetesen e szóképzési típus származéka.

Az ilyen típusú származékok negyede különféle élettelen dolgokat nevez meg; többségük a sport terminológiájában használatos, például: akiniai, futboliniai, kampinis, krepšinis, rankinis, skersinis, tinklinis. E származékok alapszavai is leggyakrabban főnevek. Csak néhány származék képződött melléknevekből, például: akuotinis „becsomagolt vadonc: olyan vadonc, amelynek oltása megeredt” BŽ, gulstinis GŽ, skersinis SŽ, šaltinis GŽ, MŽ, EŽ, FŽ, LŽ, STŽ.

A nőnemű származékok különféle élettelen dolgokat neveznek meg. Alapul szolgáló főneveik azt a helyet jelölik, amely az így megnevezett dologra jellemző, például: krantinė MŽ, SŽ, kuprinėje SŽ, palapinę EŽ, SŽ, sostinę TŽ, žoninę GŽ; vagy a belőle készült anyagot, illetve az összetételét alkotó részeket, például: grandinė MŽ, GŽ, SŽ, ChŽ, FŽ, STŽ, stiklinės „különféle méretű, üvegből készült laboratóriumi edények” ChŽ; illetve a rendeltetést, például: dugninė „lásd: meškerė” SŽ, lopšinė LŽ, pirštinė SŽ stb.

A botanikai terminológiában használt származékok egy része gyümölcsfafajták vagy azok terméseinek neveként szolgál, például: butelinės „hosszúkás alakú körte, zöldessárga vagy sárga héjjal, amelyet teljesen vagy nagy részben sötét vagy vörösesbarna rozsda borít <…>”, kiaušininės „szilvafajták, amelyek termése a kocsány felőli végén erősen elkeskenyedik, húsa puha”, kremzlinės „cseresznyefajták, amelyek termésének húsa kemény, szilárd, magjuk pedig színes vagy színtelen”, muskatinės „kis vagy közepes méretű, változatos, többnyire hosszúkás alakú nyári vagy őszi körték, erőteljesen érezhető szerecsendió-illattal, például Rugsėjo muskatinė”, sviestinės (Berės) „körtefajták, amelyek beérett termésének húsa a vaj állagára emlékeztet”, širdinės „cseresznyefajták, amelyek termésének húsa puha, leve pedig színes vagy színtelen <…>”, taukinės „közepes vagy nagy méretű, hosszúkás vagy kerekded alakú, olvadó vagy félig olvadó húsú körték”, vengrinės „szilvafajták, amelyek termése hosszúkás, elkeskenyedő végű, húsa kemény és cukros, lapos magja pedig hegyes végű”.

A származékok többsége köznévből keletkezett, például: daržinė SŽ, kraštinė STŽ, rėtinė STŽ, stoginė SŽ stb.; néhány származék azonban képzett főnéven alapul, például: klostinė „szövethiba; a szövet olyan része, amely egy kialakult redő miatt nem oszlott el (nem mintás, nem bolyhos, nem pörkölődött meg stb.)” ATŽ, pelėsinė „szövethiba; a szövet szürke része, amely azért festődött meg rosszul, mert a festendő anyag sokáig nedvesen feküdt és megpenészedett” ATŽ.

A származékok egy része mellékneveken alapul. Ezek különféle tárgyakat neveznek meg, amelyek az alapszóként szolgáló melléknevek által kifejezett tulajdonságokkal rendelkeznek, például: gulstinė SŽ, įžambinė STŽ, palaidinė SŽ, statinė SŽ, šakotinė SŽ, nuolaidinė GŽ, skersinė GŽ. Mindössze egyetlen terminus, a dešimtinė EŽ képződött számnévből.

44

-ainis, -ė

Ez a névszói tulajdonság hordozóit megnevező képzés harmadik, termékenység szerinti típusa, de az ide tartozó képzett szavak száma hétszer kisebb, mint az -ininkas, -ė képzővel alkotottaké. A képzettek természetes anyagok (leggyakrabban kőzetek) fajtáit nevezik meg, pl.: briaunainis GŽ, kriauklainis GŽ, paplokštainis GŽ, ragainis GŽ, smiltainis ChŽ, GŽ, a föld felső rétegének típusa, pl.: šilainė MŽ, GŽ, žvirgždinė MŽ. Néhány képzett szó az állatok és növények rendszertani elnevezése, pl.: ginkainiai (Ginkgophyta) GŽ, maurabraginiai (Charophyta) GŽ, papartainiai (Filicales osztály) GŽ, sagainiiai (Cycadophyta) GŽ. A többi képzett szó különféle konkrét tárgyakat nevez meg, pl.: jėgainė EŽ, FŽ, MŽ, kampainis STŽ, SŽ, sniegalainė GŽ.

A képzett szavak nagyobb része főnevekből származik. A képzettek egynegyede mellékneveken alapul, pl.: gulstainis FŽ, įstrižainė SŽ, paplokštainis GŽ, pilkainis GŽ, skersainis GŽ.

Egyéb képzők

A névszói tulajdonság hordozóit megnevező képzők egész csoportja (43) viszonylag kevéssé termékeny típusokat alkot. Többségükkel (30) mindössze 1–2 képzett szó használatos. Ezekkel a képzőkkel összesen 103 képzett szó jött létre.

-alas: baltalas ChŽ, niekalas STŽ, TŽ, riebalai BŽ, ChŽ, svambalas FŽ, MŽ, šlapalas BŽ, ChŽ, virbalas MŽ, SŽ.

-aras: žabaras GŽ, MŽ.

-eivis, -ė: oreivis SŽ. Bár a litván szóalkotásról szóló munkákban ezt a képzőt nem említik, szinkrón szempontból mégis elkülöníthető. A vizsgált terminológiában ez az egyetlen képzett szó használatos, de a köznyelvben több is van belőlük. A képzett szavak a foglalkozás szerinti személynevek csoportjába tartoznak.

-eklis: tarpeklis GŽ.

-ena: galvena „a len növénye — toktermés” BŽ, kregždenos „a Corynespora melonis Lind gomba által okozott levélfoltosság” BŽ, rankena MŽ, STŽ, SŽ.

-ėčia: elbeszélés LŽ.

-anyag: alapanyag, -os BŽ, EŽ, FŽ, GŽ, LŽ, MŽ, STŽ, TŽ.

-(iau)jas: pusiauja SŽ.

-anyag: nyersanyag, -os ChŽ, EŽ.

-yba: sodyba EŽ.

-anyagok: zöldségek MŽ.

-ietis: kolhoztag EŽ, olimpiai résztvevő SŽ, határőr SŽ, polgár TŽ, külföldi TŽ, paraszt EŽ. Az ilyen típusú származékok jelentős része az embereket származási és lakóhelyük alapján nevezi meg, az olyan származékok azonban, mint az olimpietis stb., szorosan kapcsolódnak a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezéseihez.

-ikės: rövidnadrágok SŽ.

-iklis: fiatal állatok SŽ, közbetét GŽ, STŽ, nevező STŽ.

-ilas: köröcske (a Nap, a Hold körül) GŽ.

-ilis: hidrogén ChŽ, GŽ, SŽ.

-imas: kerület SŽ, glutén BŽ, pép BŽ, folyadék ChŽ, sűrítmények ChŽ.

-ymas: fehérje, -ai BŽ, ChŽ, húzás ChŽ, GŽ.

-yna: polc GŽ.

-inys: kút GŽ, MŽ, völgy GŽ, rőzse MŽ, lószál BŽ.

-iokas: középparaszt (közepes gazdálkodó paraszt) EŽ.

-(i)ukas: gulstinukas „alacsony termetű gyümölcsfa, földön kúszó, a földfelszín mentén haladó ágakkal <…>” BŽ, ketvertukas „négy kromoszómacsoport, amelyek két egymást követő sejtmagosztódás után alakulnak ki a redukciós osztódás (meiózis) során” BŽ,

45

ragacska „a pollinárium <…> azon része, amely ragadós folyadékot választ ki, amellyel a pollinárium a rovar testéhez tapad” BŽ, vadonc „magból vagy vegetatív úton nevelt, nem termesztett fiatal gyümölcsfa <…>” BŽ, csavarodó virágzat „az egyszárú virágzat olyan típusa, amelynek elágazása egy síkban történik, és az ágacskák mindig ugyanabba az irányba – jobbra vagy balra – néznek <…>” BŽ, magonc „magból, erdészek gondozása nélkül spontán kinőtt facsemete” BŽ, magcsemete „magból kinőtt facsemete, amelyet később állandó helyére ültetnek át” BŽ, magtermesztő növény „magtermesztésre nevelt növény (cékla, takarmányrépa), amíg fiatal; később maghozó növénnyé fejlődik” BŽ, ültetvénycsemete „a faiskolából átültetett vagy elültetett termésekből kinőtt (pl. tölgy-, dió-) facsemete” BŽ. A magcsemete, ültetvénycsemete szavak igékből is képezhetők. Ebben az esetben az -inukas képző származékai lennének, és az igei tulajdonság hordozóinak megnevezései közé tartoznának.

-kis: átlag EŽ, FŽ, STŽ.

-lys: tüskék BŽ.

-mė: kereszteződés STŽ.

-mena: kiskereskedelmi áruk EŽ, száraz terület „az öntözött területen belüli, nem öntözött hely <…>” MŽ.

-muo: egyenlet GŽ, MŽ, tőzeg GŽ, MŽ, számjegy EŽ, átmérő GŽ, STŽ.

-očiai: patások (Ungulata) GŽ, ŠŽ.

-ojas(-us): cserzőanyag ChŽ, GŽ, MŽ, filmbevonó „filmet alkotó anyag” ChŽ, kaucsukbevonó ChŽ, magtermő „magtermesztésre nevelt növény” BŽ, tölgyes GŽ.

-okšlis: habzó anyag ChŽ, zsíros anyag MŽ, ŠŽ.

-okšnis: gyökéranyag GŽ.

-onas: talaj EŽ, MŽ.

-orius: bajusz ŠŽ.

-ovė: vállalat EŽ, zöldségek BŽ, ujj STŽ, üzletág ChŽ, EŽ.

-tė: vaslap ŠŽ.

-uliai: haszonállatok EŽ.

-umynai: gyertyános BŽ.

-ūnas: gyvūnas GŽ, lapūnas BŽ, mišrūnas BŽ, pareigūnas EŽ, pirmūnas EŽ, TŽ, plėšrūnas ŠŽ, ristūnas ŠŽ, senūnas TŽ, skalūnas ChŽ, GŽ, MŽ, žymūnas ŠŽ.

-ūnė: galūnė STŽ, viršūnė BŽ, STŽ.

-uočiai: lapuočiai BŽ, spygliuočiai (Coniferae) BŽ, GŽ, spinduliuočiai GŽ, šarvuočiai (Dasypodidae) GŽ.

-uolis: aistruolis „sporto entuziastas“ ŠŽ, atsparuolis GŽ, grynuolis ChŽ, GŽ, spart[u]olis EŽ, stipruolis ŠŽ, žieduolis GŽ.

-u onys: pirmuonys (Protozoa) GŽ.

-uotė: rainuotė ŠŽ, sparnuotė STŽ, vaškuotė STŽ.

Az itt említett képzők származékainak egy része a nem terminológiai szókincsből származik. Ez érvényes az -(i)aga, -aras, -inys, -yna, -orius képzőkre és néhány más képző származékaira. Ezek a szóalkotási típusok az irodalmi nyelvben sem produktívak. Más típusok közül azonban néhány, bár kevés származékuk van, mégis új szavakat is eredményezett; vö. az -ilis, -očiai, -ojas(-ojus), -(i)ukas, -uočiai stb. képzők származékait. Egyes terminusok jelentése átvitt, például: „vienuolis” MŽ, amely egy olyan hidrotechnikai berendezést jelöl, amely a tavak és más víztestek vizének levezetését szabályozza. Ez az orosz „монах” megfelelő terminus jelentésének egyértelmű tükörfordítása.

KICSIKÉPZŐK

A vizsgált szakterületek terminológiájában 256 kicsinyítő képző van; ezek főnévi alaptövekből erednek, és többnyire ugyanazt a dolgot jelölik, mint alapszavaik. A kicsinyítő képzős származékokkal megnevezett dolgok azonban általában kisebbek az azonos fajtájú, alapszói főnevekkel jelölt dolgoknál. A származékok egy része

46

vagy egyáltalán nincs kicsinyítő jelentésük, vagy az legalábbis nem emelkedik ki a képzéssel kapcsolatos legfontosabb jelentésként. Az ilyen származékok rendszerint más dolgokat neveznek meg, mint alapszavaik, és az úgynevezett külön jelentésű kicsinyítő alakokat alkotják. Az irodalmi nyelvben a kicsinyítő alakok egy részére az alapszóval jelölt dolog értékelése, valamint a hozzá kapcsolódó érzések kiemelése is jellemző. A terminológiában kerülik az érzelmi és expresszív jelleget, ezért a kicsinyítő alakok itt jóval ritkábbak, mint általában az irodalmi nyelvben. Ez közepes méretű (a származékok számát tekintve) terminusképzési csoport.

A litván kicsinyítő terminusok többsége (55%) az -elis, -ė képzővel jött létre. Jóval kevesebb terminus (27%) képződött az -ėlis, -ė képzővel. A kicsinyítő alakok képzésében e képzők kiegészítik egymást, mivel csak együttesen fedhetik le az alapszavak főnévi változatosságának egészét. A kicsinyítő terminusok leggyakrabban ezek származékai (több mint négyötödük). A többi képző közül még az -(i)ukas és az -utė emelkedik ki valamelyest (az összes származék mintegy 15%-ával). A másik négy képzőnek a vizsgált szótárakban mindössze néhány származéka szerepel.

-elis, -ė

Az -elis, -ė képzős kicsinyítő alakok nagyobb része ugyanazokat a dolgokat jelöli, mint az alapszavak főnevei. Az általuk jelölt dolgok azonban kisebbek vagy egészen aprók. Vagyis az -elis, -ė képzős kicsinyítő terminusok fő jelentése a kicsinyítés. Például: akštelė STŽ, SŽ, aselė GŽ, banelis SŽ, bokštelis SŽ, borteliai SŽ, dangtelis BŽ, STŽ, dirželis SŽ, duobelė SŽ, durelės STŽ, gairelė SŽ, gaubtelis STŽ, gojelis SŽ, graibštelis SŽ, grąželis BŽ, grindelės SŽ, griovelis MŽ, grotelės MŽ, STŽ, gurbėlis SŽ, juostelė STŽ, SŽ, kaištelis STŽ, kartelė SŽ, knatelis ATŽ, knygelė EŽ, kotelis BŽ, SŽ, kryželis GŽ, kuodelis ATŽ, kuokštelis ATŽ, lakšteliai BŽ, lapelis BŽ, EŽ, LŽ, STŽ, lazdelė SŽ, lentelė SŽ, mazgeliai ATŽ, mentelė ChŽ, STŽ, SŽ, miestelis EŽ, miglelė SŽ, narvelis FŽ, GŽ, plėvelė ChŽ, FŽ, MŽ, STŽ, plokštelė ChŽ, FŽ, STŽ, SŽ, plutelė GŽ, MŽ, rūkelis GŽ, šamtelis SŽ, skiautelės ATŽ, skylėlės BŽ, spyg lelis BŽ, stalelis GŽ, stovelis SŽ, šaknelė BŽ, upelis GŽ, MŽ, vamzdelis FŽ, STŽ, SŽ, vėjelis SŽ, vytelė BŽ.

Az ilyen típusú származékok másféle dolgok megnevezéseként szerepelnek; jelentésük kapcsolata az alapszavakkal meglehetősen távoli. A származékok jelentése ebben az esetben átvitt. Például: barzdelė „a párta vagy a csésze csúcsán lévő szőrcsomó” BŽ, dalelė „az elemi és kolloid részecske szokásos elnevezése” ChŽ, FŽ, STŽ, gardelė „a kristály legkisebb egysége; az atomok kristálybeli elrendeződése” ChŽ, FŽ, GŽ, STŽ, kuokeliai „a virágos növények mikrosporofillumai (< … >, amelyek virágport termelnek” BŽ, laivelis (hevítéshez) ChŽ, laukelis SŽ (sakk- és dámajátékhoz), mastelis „a térkép, terv vagy rajz vonalhosszának és a helyszín vagy a lerajzolt tárgy tényleges hosszának aránya” MŽ, SŽ, STŽ, piestelė „a virág női ivarlevelekből álló része, amely egy vagy több összenőtt termőlevélből áll” BŽ, porėlė „szöveti hiba; két fonal olyan sávja, amelyet a másik fonalrendszer fonalai nem választanak el” ATŽ, skarelė „lapos fátyol, amely sok páfrány levelén a sporangiumcsoportokat borítja” BŽ, skiepelis „oltással nemesített és felnevelt fiatal növény, amelyet állandó termőhelyre ültetésre szánnak (ültetési anyag)” BŽ, sruogelės „termelési hulladék; a próbaspulákról vagy -orsókról laboratóriumi hajtásokkal százméteres fonalszakaszokból feltekert pászmák, amelyek megfeleltek a számukra előírt számozási, szilárdsági, nyúlási vagy egyéb laboratóriumi vizsgálatokon < … >”

47

ATŽ, šluotelė „kúpos vagy piramis alakú virágzat, amelynek főtengelye igen megnyúlt, és oldalágak sorát hozza létre; ezek az ágak tovább ágaznak, a legkisebb ágacskák pedig bugaszerűek, például a zabnál, a csenkesznél és az orgonánál” BŽ, tiltelis „összekötő atom, csoport, edény” ChŽ, žvynelis „a virágzat határain belüli apró, lapos, módosult levélke” BŽ.

Az ilyen típusú származékok alapszavai kétszótagú főnevek. A főnevek többsége különféle tárgyakat jelöl, és csak néhány állatot (musė, stinta, žirgas), természeti jelenséget (migla, rūkas, vėjas) vagy elvont fogalmat (dalis, mastas, vaizdas) jelöl.

A származékok rendszerint ugyanolyan neműek, mint alapszavaik főnevei; az egyetlen kivétel az upelis¹² GŽ, MŽ.

-ėlis, -ė

A -ėlis, -ė képzős származékok jelentése megegyezik e típus legproduktívabb képzőjének, az -elis, -ė végződésű származékokéval. Azonban az ezzel a képzővel alkotott terminusok száma feleannyi.

A származékok többségének kicsinyítő jelentése van. Pl.: ankštarėlė BŽ, apsakymėlis LŽ, atramėlė SŽ, bertuvėlė ChŽ, ežerėliai GŽ, gaubtuvėlis BŽ, STŽ, įlankelė GŽ, kaladėlė STŽ, kilimėlis SŽ, krautuvėlė EŽ, latakėlis MŽ, mėgintuvėlis ChŽ, pagalvėlė SŽ, pakopėlė MŽ, parašiutėlis SŽ, pylimėlis MŽ, pumpurėlis BŽ, rankenėlė STŽ, SŽ, riešutėlis BŽ, ritinėlis STŽ, sėdynėlė SŽ, šepetėlis STŽ, vagonėlis GŽ, MŽ, velenėlis MŽ, STŽ, SŽ, vėliavėlė STŽ, SŽ.

E képző további származékai különféle konkrét, sajátos dolgokat neveznek meg. Jelentésük kapcsolata a tőszavakkal nem közvetlen. Ezért nem kicsinyítő, hanem úgynevezett speciális jelentésük van. Pl.: akmenėlis „lantanoidok és vas ötvözete, öngyújtókban használják” ChŽ, ašarėlė „fémgolyó” ChŽ, gyvatėlė (sífigura) SŽ, kamuolėlis „bogernyő típusú virágzat, amelynek virágai olyan szorosan összezáródnak, hogy golyó alakját alkotják” BŽ, liežuvėlis „a pázsitfűfélék és a sásfélék levelein, a levéllemez és a levélhüvely határán található áttetsző hártya” BŽ, malūnėlis (torna) SŽ, obuolėlis „kicsi, alma alakú termés, pl. a berkenyéé” BŽ, veduoklelė „az egyfürtű virágzat olyan típusa, amelynek elágazása egy síkban történik, az ágak iránya pedig felváltva jobbra, majd balra változik, pl. a vilkdalgio (Iris)” BŽ.

E képző származékainak alapszavai több szótagúak (kettőnél több szótagjuk van), és mind konkrét jelentésűek. A származékok neme megegyezik alapszavaik nemével.

-(i)ukas, -ė

A -(i)ukas, -ė képzős származékok jelentése megegyezik a korábban tárgyalt, produktívabb típusok képzett alakjainak jelentésével. Terminológiai célokra azonban ötször kevesebbet használnak belőlük, mint a legproduktívabb kicsinyítőképzős típus, az -elis, -ė származékaiból. A származékok valamivel több mint felének kicsinyítő jelentése van. Pl.: batukai SŽ, kamuoliukas SŽ, kryžiukai STŽ, ratukas STŽ, rutuliukas SŽ, skrituliukas SŽ, staliukas GŽ, STŽ, šepetukas ChŽ, šuoliukas SŽ.

¹² Ez a származék képzéstörténetileg kapcsolatban állhat a nyelvjárásokban használt upis szóval; ebben az esetben ez sem lenne kivétel.

48

Más képzett szavak jelentése nem kapcsolódik közvetlenül az alapszavakhoz. Sajátos élettelen dolgokat jelölnek. Pl.: gaidukas (puska kakasa) ŠŽ, garbanukai (felhők) GŽ, gyvatukas „kígyó alakú cső; spirálfúró” MŽ, GŽ, ChŽ, kačiukas „a barkás virágzatú növények füzére, amely a magok terjedésekor pelyhes, mint egy kiscica, például a fűzé vagy a nyárfáé” BŽ, startukai (könnyűatlétikai cipő) ŠŽ, stepukas (Apocynum Sibiricum) „évelő rostnövény < … >” ATŽ, vaisiukas „összetett vagy csoportos termés apró tagja” BŽ.

A képzett alakok két szótagú és több szótagú főnevekkel egyaránt viszonyban állnak. Az alapszavak többnyire különféle élettelen dolgokat jelölnek, bár vannak olyan képzett szavak is, amelyeknek alapszavai állatok vagy akár elvont fogalmak nevei. A képzett szavak többsége ugyanolyan nemű, mint alapszava, de előfordulnak olyan képzett alakok is, amelyek neme eltér az alapszóétól (pl.: garbanukai GŽ, gyvatukas ChŽ, GŽ, MŽ, kačiukas BŽ, stepukas ATŽ). Ez a különleges jelentésű kicsinyítő képzős alakokra jellemző. Figyelemre méltó, hogy a terminológiában használatos ilyen típusú képzett alakok szinte mind hímneműek (kivétel egyetlen képzett szó, a raginukė ChŽ, GŽ, de ez maga is tekinthető valamilyen tulajdonság hordozóját megnevező főnévnek).

A szakszótárakban ennek a képzőnek mindössze 28 képzett alakja szerepel. Az alapszó tövének végi mássalhangzó keménysége vagy lágysága szerint a megoszlásuk a következő: 14 képzett alakban és alapszavukban a tővégi mássalhangzó lágy (pl.: dvīkeliukas ŠŽ, elniukai GŽ, kapliukas ŠŽ, nuliukai STŽ, trikeliukas ŠŽ), 4 képzett alakban – akárcsak alapszavaikban – a tővégi mássalhangzó kemény (pl.: batukai ŠŽ, garbanukai GŽ, ratukas STŽ, startukai ŠŽ), 7 képzett alak tővégi mássalhangzója kemény, míg alapszavaiké lágy (pl.: gaidukas ŠŽ, gyvatukas ChŽ, GŽ, MŽ, rėtukas ŠŽ, skėtukas BŽ), 3 képzett alakban pedig a tővégi lágy mássalhangzó az alapszó kemény mássalhangzójának felel meg (pl.: kakliukas STŽ, kauliukas BŽ, STŽ, staliukas GŽ, STŽ). A bemutatott adatokból nem lehet világosabb szóalkotási tendenciákat levezetni. Az irodalmi nyelvben sem érvényesül teljes szabályszerűség az ilyen típusú képzett alakok képzésében, bár ott világosabb tendenciák figyelhetők meg¹³.

-utė

Az ilyen típusú képzett alakok még ritkábbak a terminológiában — a vizsgált szótárakban mindössze 10 szerepel. Gyakrabban különleges jelentésük van, pl.: akutės „üreges mélyedések kemény anyagban” ChŽ, akutė „1. a hajtás levélhónaljában található fiatal, fejlődő rügy, amelyet oltásra használnak; 2. a szárgumó (pl. burgonya) felszínén található besüppedt rügy” BŽ, (szinonima: taškas) STŽ, eglutė „bordás szövet hibája; a szövet hosszában húzódó cikkcakkos bordatörés, amely után a bordák ismét szabályos irányban haladnak < … >” ATŽ, galvutė „1. fürtös virágzat < … > rövid tengellyel, amelynek csúcsán tömött csoportban ülnek a kocsánytalan vagy igen rövid kocsányú virágok, például a lóheréé; 2. gombáról szólva: =kalap” BŽ, šakutė „1. több (többnyire egyenlő hosszúságú) ágból álló rúd; 2. elektromos áramkör bekapcsolására szolgáló érintkezőrudak csoportja” MŽ, STŽ, „ilyen eszköz az állványhoz” ChŽ. A képzett alakok egy része ugyanazokat a dolgokat jelöli, mint az alapszavak, de kisebb méretűeket, pl.: skylutė STŽ, šakutė „egy fa vagy cserje apró, másod- vagy magasabb rendű vegetatív, illetve termőága” BŽ.

¹³ Lásd: Lietuvių kalbos gramatiką, I, 268–269. o.

4. Lietuvių terminologija

49

Valamennyi képzett alak nőnemű, kétszótagú főnevekből keletkezett, és maga is nőnemű. Az irodalmi nyelvben is gyakrabban nőnemű főnevekből képezik e képző kicsinyítő alakjait¹⁴.

Egyéb képzők

Deminutív terminusok még 4 képzővel jöttek létre (összesen 8 képzett alak), de csekély számuk miatt nem játszanak jelentősebb szerepet a terminológiában.

-aitis, -ė: kisregény LŽ, rokon TŽ, kalapocska ChŽ, SŽ.

-ytė: ausytė SŽ.

-okšnis: bokorcserje BŽ, rétszegély MŽ, folyóparti bozót GŽ, MŽ.

-uška: kis dal LŽ.

HELYNEVEK

A helynevek főnevekből és melléknevekből gyakrabban képződnek, mint igékből. Az e csoport főnévi és melléknévi alapszavú származékos terminumaiból azonban a szótárak viszonylag keveset közölnek. A főnévi vagy melléknévi alapszavakra épülő származékok az ott található dolgok vagy bizonyos, a megnevezett helyet másoktól megkülönböztető tulajdonságok alapján nevezik meg a helyeket. Vagyis a származékok képzési jelentésének különbségei az alapszavak különböző szófajokhoz tartozásából és az általuk jelölt valóságbeli dolgok különbözőségéből erednek. Az alapszavak jellege más képzési tendenciákra is hatással van.

A főnévi vagy melléknévi alapszavú helynevek túlnyomó többsége főnevekre épül képzésileg (a 99-ből 68, vagyis a származékok több mint kétharmada). E csoport származékai főnevekből leggyakrabban a -ynas képzővel jönnek létre. Más képzők, például: -inė, -ynė, -ija, kevésbé termékenyek. A melléknévi alapszavú helynevek legtermékenyebb típusát a -uma képző alkotja.

-ynas

A -ynas képzővel két képzési csoportba tartozó származékok jönnek létre — gyűjtőnevek és helynevek. A gyűjtő jelentésárnyalat gyakran a helyneveknek tekintett származékokra is jellemző. Hiszen például a aikštynu, kalvynu ar pelkynu olyan helyeket neveznek meg, ahol egynél több aikštė, kalva ar pelkė található. Az ilyen származékok egyaránt jelölik a megfelelő dolgok halmazát és azokat a helyeket, ahol ezek a halmazok találhatók. Lényegében tehát mindkét említett képzési jelentés jellemző ezekre a származékokra. Az egyes származékokat az egyik vagy a másik csoportba sorolják, figyelembe véve a lexikai jelentésüket és azt is, melyik jelentés domborodik ki bennük erősebben.

Az itt tárgyalt származékoknak határozottabb a helyjelentésük, ezért helyneveknek tekintjük őket. A helyeket a bennük található jellegzetes dolgokról, ezek halmazairól nevezik el, amelyek megkülönböztetnek más területektől egy bizonyos, többnyire földfelszíni területet, ahol más ilyen jellegzetes dolgok találhatók. Ugyanez a jelentésük azoknak a származékoknak is, amelyek egyes növényfajok termő- vagy állatok tenyésztésére, tartására szolgáló helyeket neveznek meg. Például: aikštynas SŽ, brūzgynas BŽ, daigynas BŽ, drumlynas GŽ, durpynas EŽ, GŽ, MŽ, firnynas GŽ, gargždynas GŽ, MŽ, kalvynas GŽ, kalvynas GŽ, MŽ, kauburynas GŽ, kupstynas MŽ, ledynas GŽ, MŽ, SŽ, medynas BŽ, molynas ChŽ, GŽ, MŽ,

¹⁴ Lásd: Lietuvių kalbos gramatika, I, p. 270–271.

50

nendrynai GŽ, pelkynas MŽ, raistynas MŽ, rūdynas GŽ, smėlynas MŽ, uogynas BŽ, upynas GŽ, MŽ, vandenynas GŽ, versmynas MŽ, žemynas GŽ, žirgynas EŽ, žvyr-ynas GŽ, MŽ.

A terminumok kis része különféle tárgyakat nevez meg, amelyek helynevekként is értelmezhetők, például: dainynas LŽ, giesmynas LŽ, kainynas EŽ, psalmynas LŽ, talpumynas STŽ, teisynas TŽ, varžynas ChŽ, FŽ, STŽ, žinynas EŽ, STŽ, žodynas LŽ, STŽ. Sajátos származékok az ežerynas GŽ és a vasarynas (tóban, szinonimája: propersą) GŽ, amelyek alapszavai nem olyan dolgokat jelölnek, amelyek a származékban megtalálhatók.

Valamennyi származék főnevekből képződött. Az alapszavak gyakrabban képzésileg elemezhetetlen szavak vagy erősen lexicalizálódott származékok, azaz többé-kevésbé szemantikailag eltávolodtak azoktól a szavaktól, amelyekkel képzésileg kapcsolatba kellene hozni őket. A különböző képzési fokozatok jól felismerhető affixumaival rendelkező főnevekből képzett származékok ritkák, például: medelynas BŽ, sąvartynas GŽ, talpumynas STŽ. Kivételnek a összetett szavakból képzett származékok tekinthetők, például: rankrašt ynas LŽ.

-uma

Az -uma képzővel történő képzés a legproduktívabb típus a melléknevekből képzett helynevek körében. Az ilyen típusú származékok a helyeket az alapszóul szolgáló melléknevek által jelölt, azokat más, eltérő tulajdonságokkal rendelkező helyektől megkülönböztető tulajdonságok alapján nevezik meg. Szinte valamennyi származék különféle felszíni formák helyneve. Például: aukštuma GŽ, MŽ, dykuma GŽ, MŽ, SŽ, dubuma GŽ, MŽ, ilguma SŽ, iškiluma GŽ, MŽ, kalvotuma GŽ, lyguma GŽ, MŽ, nuolaiduma MŽ, nuotakuma MŽ, nuožulnuma GŽ, pakiluma GŽ, MŽ, platuma SŽ, plokštuma GŽ, MŽ, STŽ, SŽ, sausuma GŽ, MŽ, sekluma GŽ, MŽ, SŽ, slėsuma MŽ, smailuma FŽ, statuma GŽ, MŽ, šlapuma MŽ, žemuma GŽ, MŽ.

A származékok fokozható minőségi melléknevekből képződnek. Csak az aplinkuma STŽ terminus képződött főnévből.

Az -uma képzővel tulajdonságnevek is képezhetők, ezért előfordulnak olyan származékok is, amelyek főnévi absztraktum jelentésűek lehetnek. Az ilyen származékok többértelműek, például: šlapuma „1. nedves, esős idő; 2. nedves hely” MŽ. Az absztraktumokhoz közel állnak az ilguma SŽ, platuma SŽ terminusok is.

-inė

Az -inė képzővel főnevekből képeznek helyneveket, ám terminológiai szótárakban ezekből feleannyi terminus található, mint a legproduktívabb -ynas típus származékaiból. Az ilyen típusú származékok különféle helyiségeket vagy egyéb olyan helyeket neveznek meg, ahol azt végzik, készítik vagy tárolják, amit az alapszóul szolgáló főnév jelöl. Az alapszó gyakran a helyiség rendeltetését is jelölheti. Például: aparat inė STŽ, areštinė TŽ, durpinė MŽ, elektrinė FŽ, išdinė EŽ, muitinė EŽ, TŽ, siurblinė GŽ, MŽ, užkandinė EŽ. A többi származék bizonyos olyan tárgyakat nevez meg, amelyek az alapszóul szolgáló főnevekkel jelölt dolgok elhelyezésére és tárolására szolgálnak. Például: parakinė SŽ, šovininė SŽ, šratinė SŽ, tepalinė SŽ, triukšlinė SŽ. Ezekhez a származékokhoz közel állnak a növényi részek nevei is, például: dulkine „a porzó csúcsán található tok, amelyben a virágpor képződik” BŽ, mezginė „a termő alsó része, amelyből a termés kifejlődik” BŽ, nektarinė „a virágok édes folyadékot — nektárt — kiválasztó mirigye” BŽ, sporinė „tok, korsó vagy hólyag alakú szerv, amelynek belsejében spórák képződnek” BŽ.

4*

51

Az -inė képzős származékok alapszóul szolgáló főnevei különféle szerkezetűek — egyszerűek és képzettek. Képzéstani szempontból kiválik a mezginė BŽ botanikai terminus, amely igéből származik. Az ilyen képzés nem jellemző a litván nyelvre.

Egyéb képzők

A főnevekből további 7 képzővel képeztek helyneveket. Mindezen típusok produktivitása a terminológiában csekély (összesen 21 származék).

-idė: aukšlidė BŽ.

-ija: naujasėdija EŽ, seniūnija TŽ, tėvonija EŽ.

-ymė: kiaurymė STŽ, siaurymė GŽ, sraujymė GŽ, MŽ, stormė GŽ, MŽ.

-ynė: akmenynė GŽ, saman ynė MŽ, šlynynė MŽ, žvyr ynė MŽ; klampynė GŽ, MŽ, sausynė MŽ, slaptynė TŽ, šlapynė MŽ.

-mė: gelmė GŽ, tankmė SŽ.

-ūnė: viršūnė GŽ, SŽ.

-uva: rag uva GŽ, MŽ, sietuva GŽ, SŽ.

A -idė, -ija, -ūnė, -uva képzőkkel képzett származékok főnevekből, a -ymė, -mė képzőkkel képzettek pedig melléknevekből jönnek létre. A -ynė képzővel főnevekből és melléknevekből egyaránt képezhetők származékok. Egyes képzők származékai régi szavak; kétségkívül nem terminológiai lexikából kerültek át. Ez mindenekelőtt a -mė, -ūnė, -uva képzőkkel képzett származékokra érvényes.

EGYÉB KÉPZÉSI CSOPORTOK

A többi képzési csoportba tartozó származékok terminusai csak kis számban szerepelnek a szótárakban. Közülük valamivel több származék tartozik a gyűjtőnevek csoportjába. A gyűjtő jelentésű származékok egy része közel áll a helynevekhez. Például a -ynas képzővel képzett származékok jelentése jelentős részben lehet gyűjtő, illetve helyet jelölő. A -ija képzővel képzett származékok egy része is mindkét jelentéssel bírhat, pl.: seniūnija és hasonlók. Itt csak azokat a képzős származékokat tárgyaljuk, amelyekre nem jellemző a helyjelölő jelentés. Az alapszavakkal megnevezett személyek, állatok vagy tárgyak bizonyos csoportját, illetve összességét jelölik (főnévi származékok), vagy azonos tulajdonsággal rendelkező személyek bizonyos csoportját, illetve összességét jelentik (melléknévi származékok).

A legtermékenyebb gyűjtőnév-típus a -ija. Ezzel a képzővel rendszerint főnevekből képződnek származékok, pl.: augalija BŽ, GŽ, MŽ, augmenija MŽ, bajorija EŽ, buožija EŽ, gyvūnija GŽ, lapija BŽ, pirk lija EŽ, raštija LŽ, terminija STŽ, valstietija EŽ. Jelentésükben különböznek a következők: bendrija BŽ, GŽ, TŽ, draugija EŽ, SŽ, TŽ, valstija TŽ; emellett a bendrija képzésileg melléknévre vezethető vissza.

A -ynas képzővel kevesebb gyűjtőnév keletkezik. Ezek szintén főnevekből képződnek, pl.: kuokelynas „egy virág porzóinak összessége” BŽ, lapvaisynas „összetett termés, amely több-kevesebb, egy-egy magvú terméskéből – levéltermésből (pl. a boglárkáé) – áll” BŽ, nuobirynas (szinonimája: nuobirų kūgis) GŽ, sąnašynas „laza hordalék” ChŽ, „folyó, gleccser, tenger vagy szél hordalékának felhalmozódása” MŽ, GŽ, sąžalynas „sűrűn összenőtt szárazföldi vagy vízi növények csoportja” BŽ, sluoksnynas GŽ, vaisynas „több virág magházából fejlődött termés, pl. a szederé” BŽ, vaislapynas „egy virág valamennyi termőlevelének összessége, amely egy vagy több termőt alkot” BŽ, vamzdynas „víz, gáz,”

52

kőolaj vagy más termékek szállítására szolgáló csővezeték” MŽ, GŽ, (szinonimája: vamzdžių tinklas) STŽ, žiedynas „virágok együttese, amely különleges hajtáson vagy valódi leveleket nem viselő, hanem csak fedőleveleket vagy murvaleveleket hordozó hajtásrendszeren összpontosul” BŽ.

Néhány gyűjtőnevet a -uomenė képzővel alkottak, pl.: bendruomenė EŽ, TŽ, prastuomenė EŽ, varguomenė EŽ, visuomenė EŽ, TŽ.

Kevés terminus tartozik képzésileg a származás és hovatartozás szerinti megnevezések csoportjába is.

A -iena képzővel alkotott származékok olyan anyagokat neveznek meg, amelyek az alapszóval jelölt dolgok alkotórészei, pl.: grybiena „a gombák vegetatív szerkezetét alkotó hifafonalak szövedéke” BŽ, karniena „a magasabb rendű növények összetett szövete, amely a szerves anyagokat az egész növényben szállítja ⟨ … ⟩” BŽ, ląsteliena (cellulóz) ChŽ, mediena „a víz növényen belüli szállítására szolgáló összetett szövet, amely fásodott falú sejtekből áll ⟨ … ⟩” BŽ, „a növény fás része” ChŽ, narveliena (cellulóz) ChŽ, uoliena „meghatározott összetételű természetes ásványi tömeg” ChŽ, MŽ. Képzésileg eltérő a hús megnevezése, a skeriena SŽ, amely igére vezethető vissza.

A -ena képzővel alkotott származékok bőr- és prémnevek. Ezekkel különféle állatok testfelületének anyagát nevezik meg, pl.: bulena „bikaborjú, illetve üsző bőre” ChŽ, karvena ChŽ, pūkена „prémes állatok bundája” ChŽ.

A -ienojai és -ojai képzőkkel alkotott származékok a növények szárának nevei, pl.: bulvienojai „burgonyaszárak” BŽ, uogienojai „bogyós növények (pl. vörös áfonya, fekete áfonya, tőzegáfonya) szárai” BŽ; apynojai „komlószárak” BŽ.

A -ybė képzővel szavak és kifejezések megnevezései jönnek létre. Az alapszó rendszerint arra utal, honnan ered a megnevezett nyelvi sajátosság, pl.: svetimybė LŽ, tarmybė LŽ, žargonybė LŽ.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A litván egyszavas terminusok főneveinek képzésében a legfontosabb szerep a terminusok képzőkkel való származtatásáé. A jogi, geológiai és fizikai földrajzi, fizikai, sport-, meliorációs, kémiai, textilipari, irodalmi, botanikai, közgazdasági és számítástechnikai terminusok szótáraiban szereplő összes képzett alak több mint kétharmada képzőkkel képzett származék.

2. A képzős terminusok gyakrabban származnak igékből. A névszókból (ideértve a mellékneveket, névmásokat és határozószókat is) képzett terminusok száma kevesebb, mint a dolgozatban vizsgált terminusok egyharmada.

3. A terminológia jellegzetes vonása az elvont főnevek nagy száma. A cselekvésnevek önmagukban az összes képzős származék több mint felét teszik ki. A származékok számát tekintve a második legnagyobb csoportot a tulajdonságnevek alkotják (az összes képzős származék egyhatodát). Az igei és névszói absztraktumok száma összesen 2,24-szerese az összes többi képzési csoport származékai számának. A képzési csoportok a származékok száma szerint a következőképpen rendeződnek:

1. cselekvésnevek — 2592

2. tulajdonságnevek — 834

3. névszói tulajdonságok hordozóinak és foglalkozások művelőinek megnevezései — 323

4. eszköznevek — 299

53

5. kicsinyítő képzős alakok

— 256

6. cselekvőket és igei tulajdonság hordozóit megnevező elnevezések

— 248

7. a cselekvés eredményét megnevező elnevezések

— 224

8. helymegnevezések: névszói, igei

— 99 — 36

9. gyűjtőnevek

— 27

10. eredet és hovatartozás szerinti elnevezések

— 16

11. ünnepek és szertartások megnevezései

— 1

összesen —4955

4. Az összes képzővel képzett terminus 245 szóalkotási típusba tartozik, de csak 33 terminusképzési típusnak van tíznél több származéka. Ezek a legproduktívabb, az irodalmi nyelv főnévképzésére jellemző típusok, például a cselekvésnevek -imas / -ymas, -tis, -yba, a tulajdonságnevek -umas, -ybė, -ystė, a névszói tulajdonság hordozóit és a foglalkozást űző személyeket megnevező elnevezések -ininkas, -ė, -inis, -ė, a cselekvőket és igei tulajdonság hordozóit megnevező elnevezések -tojas, -a, -ėjas, -a, -tinis, -ė, a cselekvés eredményét megnevező elnevezések -inys, -alas, -muo, az eszköznevek -tuvas, -iklis, -tukas, a kicsinyítő képzős alakok -elis, -ė / -ėlis, -ė, a helynevek -ynas, -uma, -inė, -ykla, a gyűjtőnevek -ija stb. E gyakoribb típusokhoz 4415 származék tartozik, vagyis az összes vizsgált képzett szó 89,1%-a. Különösen nagy származékszámmal tűnnek ki a cselekvésneveket képző -imas és -ymas képzők, amelyekkel a vizsgált terminusok csaknem fele (48,6%) jött létre. A származékok számát tekintve a második helyen a tulajdonságnevek képzési típusa áll: -umas (a származékok 14%-a). Ezután a kicsinyítő képzők következnek -elis, -ė, -ėlis, -ė (összesen 210 származék), a cselekvőket és igei tulajdonság hordozóit megnevező képzők -tojas, -a és -ėjas, -a (148 származék), a névszói tulajdonság hordozóit és a foglalkozást űző személyeket megnevező képző -ininkas, -ė (129 származék), az eszköznevek képzője -tuvas (119 származék), a cselekvés eredményét megnevező elnevezések képzője -inys (77 származék), a névszói tulajdonság hordozóit megnevező képző -inis, -ė (73 származék), a tulajdonságnevek képzője -ystė (61 származék), valamint az eszköznevek képzője -iklis (54 származék). Ezekkel a képzőkkel (mindegyikük legalább 50 származékkal rendelkezik) az összes vizsgált származék 17,6%-a jött létre. Húsz képzőtípusnak 11–50 származéka van, 212 képzési típusnak pedig legfeljebb 10 származéka. Ez azt mutatja, hogy a terminusok többségének képzésére az egyöntetűség jellemző. Az irodalmi nyelvben több produktív főnévképzési típus van. Emellett nem egy csoportban éppen az 1–2 terminummal képviselt, legproduktívabb típusok emelkednek ki.

5. A terminológiában kerülik az irodalmi nyelv azon szóalkotási típusait, amelyekre érzelmi és expresszív jelentésárnyalatok jellemzők. Például a kicsinyítő képzős alakok az irodalmi nyelvben a legnépesebb csoportot alkotják a képzős főnevek között, a terminológiában viszont csak közepes nagyságú csoportot képeznek, mivel itt kizárólag kicsinyítő és speciális jelentésben használatosak. A terminológiára szinte egyáltalán nem jellemzők az irodalmi nyelv nagyszámú, igei tulajdonság hordozóit megnevező képzési típusai, amelyek származékai pejoratív jelentésárnyalatú személyeket neveznek meg.

6. A terminusképzésnek további jellegzetes sajátosságai is vannak, például: a) a képzési típusok specializálása (a litván terminológiában ez nem kielégítő), b) az egyes típusok képzési határainak az irodalmi nyelvhez képest történő kiterjesztése, c) az általánosnál nagyobb arányú li-

54

… az irodalmi nyelvben képzéstanilag elemezhető tövű szavak használata képzett szavak megalkotására, d) a képzési típusok egyes csoportjaiban a hibrid alakok nagy száma (nemzetközi alaptövekkel), e) a tükörfordítások nagyobb elterjedtsége, mint általában az irodalmi nyelvben.

7. A terminusok többsége szabályos szóalkotás eredménye. Az előforduló szerencsétlen alakok többnyire más nyelvekből átvett, mechanikus morfématükörfordítások. A hibás terminusok gyakrabban a nem megfelelő alapszó kiválasztása, ritkábban pedig a képzők sikertelen használata miatt fordulnak elő.

Rövidítések

ATŽ — A. Jurevičius, A. Čižas, Aiškinamasis tekstilės terminų žodynas, I, Vilnius, 1962.

BŽ — Botanikos terminų žodynas, sudarė Botanikos žodyno komisija, redagavo prof. dr. J. Dagys (vyr. redaktorius), biol. m. k. A. Lekavičius ir j. m. b. V. Mališauskienė, Vilnius, 1965.

ChŽ — K. Daukšas, Chemijos žodynas, Vilnius, 1960.

DŽ — Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, II papildytas leidimas, redakcinė kolegija: J. Kruopas (atsak. redaktorius), A. Lyberis, D. Lukšys, J. Paulauskas, J. Senkus, K. Ulvydas, Vilnius, 1972.

EŽ — Rusiškai lietuviškas ekonomikos terminų žodynas, redakcinė kolegija: Lietuvos TSR MA akademikas K. Meškauskas (ats. red.), A. Poviliūnas, V. Puronas, A. Skupeika, Vilnius, 1966.

FŽ — Fizikos terminų žodynas, redaktorius Lietuvos TSR MA akad. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1958.

GŽ — V. Gudelis, Geologijos ir fizinės geografijos terminų žodynas, Vilnius, 1956.

LŽ — Literatūros terminų žodynas (sudarė J. Petronis, V. Vanagas, A. Zalatorius), Vilnius, 1962.

MŽ — J. Čeičys, Melioracijos terminų žodynas, Vilnius, 1960.

STŽ — V. Kairys, A. Kaminskas, Z. Kudirka, R. Kundrotienė, M. Lipšicas, A. Mačernius, J. Norkus, J. Riaubūnas, J. Stanaitytis, B. Stulpinas, A. Šliavas, Rusų–lietuvių–anglų kalbų skaičiavimo technikos terminų žodynas, Vilnius, 1971.

SŽ — Sportinių terminų žodynas (redakcinė kolegija: Z. Gobikas, V. Kazlauskas, TSRS nusipelnęs sporto meistras J. Lagunavičius, ped. m. kand. P. Normantas, biol. m. kand. V. Petkus, P. Rimša, V. Steponaitis (atsak. sudarytojas), Vilnius, 1959.

TŽ — Teisinių terminų žodynas, sudarė A. Žiurlys, redakcinė kolegija: Lietuvos TSR MA narys-koresp. J. Bulavas, prof. K. Jablonskis (atsak. redaktorius), Lietuvos TSR MA tikrasis narys J. Žiugžda, A. Žiurlys, Vilnius, 1954.

С. КЕЙНИС

A litván terminusok szuffixális képzése

Összefoglalás

A tanulmány a szovjet Litvániában kiadott terminológiai szótárak anyagára támaszkodva vizsgálja a litván egyszavas főnévi terminusok szuffixális képzését a fizika, a kémia, a geológia és a fizikai földrajz, a botanika, a melioráció, a textilipar, a számítástechnika és műszaki terminológia, a jog, az irodalomtudomány, a közgazdaságtan és a sport területén.

A terminusok szuffixális képzése a terminológia bővítésének legfontosabb eszköze — az összes képzett szó több mint kétharmada szuffixummal jött létre. A vizsgálat tárgya a-

55

4955 szuffixális derivátumot tesz ki, amelyek többsége (több mint kétharmada) igéből képződött. A derivációs jelentés és a képzőszavak jellege alapján a derivátumok következő osztályait különítettük el: a) igéből képzettek – cselekvések megnevezései, a cselekvés eszközeinek megnevezései, a cselekvők és az igei tulajdonság hordozóinak megnevezései, a cselekvés eredményének megnevezései, helymegnevezések; b) főnévből képzettek – a főnévi tulajdonság megnevezései, a főnévi tulajdonság hordozóinak és a foglalkozás szerinti személyeknek a megnevezései, kicsinyítő képzős alakok, helymegnevezések, gyűjtőnevek, valamint származásra és hovatartozásra utaló megnevezések. Minden osztályban tárgyaljuk a terminusképzés típusait (összesen 245-öt).

A terminusképzés jellemzői: 1) az elvont jelentésű derivátumok széles körű elterjedtsége (a vizsgált derivátumok több mint fele cselekvések megnevezése, az összes derivátum egyhatoda pedig főnévi tulajdonság megnevezése), 2) osztályonként 1–2 szóképzési típus jelentős produktivitási fölénye, 3) az érzelmi, expresszív jelentésű típusok csekélyebb használata az irodalmi nyelvhez képest, 4) a szóképzési eszközök specializálódása (amely nem kielégítő) és egységesítése, 5) egyes produktív típusok szóképzési lehetőségeinek bővülése, 6) nemzetközi képzőszavak széles körű bevonása, 7) a tükörfordítások nagyobb elterjedtsége, mint a köznyelvben.

A terminusok helytelen képzése leggyakrabban a morfémánkénti tükörfordításból ered.