LIETUVIŲ AREALINĖS LINGVISTIKOS KLAUSIMAI

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

J. LIPSKIENĖ

FRAZEOLÓGIAI KAPCSOLATOK SZEMÉLYNEVEKKEL

A litván nyelvben a többi frazeológiai kapcsolaton kívül számos olyan is van, amely a nomina propria-hoz kötődik, vagyis személy- vagy helyneveket (településneveket, olykor vízneveket) tartalmaz. Más nyelvekben is találunk ilyen frazeológiai kapcsolatokat. Ezekkel szemléletesen, gyakran ironikusan jellemeznek valamilyen emberi gyengeséget vagy a szokásos normáktól eltérő, elfogadhatatlan viselkedést és hasonlókat. Úgy tűnik, hogy az ilyen litván kifejezéseket még nem vizsgálták, ezért néhányat közülük be kívánunk mutatni, és röviden tárgyalni.

A tanulmány csak azokat a szemléletes kifejezéseket igyekszik áttekinteni, amelyeknek egyik összetevője tulajdonnév.

A tárgyalt frazeológiai kapcsolatok többnyire keresztény nevekből állnak, amelyek héber, görög, latin, szláv stb. nyelvekből származnak. A litván nyelvbe legtöbbjük a lengyel közvetítésével került. E nevek története a litván nyelvben a kereszténység felvétele után kezdődött, a frazeológiai kapcsolatokba pedig valószínűleg jóval később kerültek be, mivel – amint a mai anyag mutatja – ez a folyamat bizonyos esetekben jelenleg is tart.

Az emberi neveket tartalmazó frazeológiai kapcsolatokat itt eredetük szerint csoportosítva mutatjuk be és tárgyaljuk. A következő névcsoportokat különítjük el: 1) bibliai eredetű, 2) naptári eredetű, 3) szokásból eredő, 4) helyi eredetű, 5) könyvi – irodalmi eredetű, 6) nem teljesen tisztázott eredetű.

1. A litván nyelvben előforduló, személyneveket tartalmazó frazeológiai kapcsolatok közül számos a Bibliához kötődik. Sok ilyen kapcsolat tartalma egyértelműen mutatja közvetlen vallási kötődését, mivel az Ó- és Újszövetség motívumai, illetve egyes epizódok gondolatainak összegzése tükröződik bennük. A litván nyelvben sok ilyen kapcsolat valószínűleg az evangéliumok templomi istentiszteleteken felolvasott részleteiből, valamint prédikációkból, egyházi énekekből és hasonlókból ered. Némelyikük hasonlító jellegű, és a testamentumok ismert szereplőinek, valamint a későbbi szenteknek a nálunk meghonosodott neveivel alkották őket. Például:

Adomas: Úgy élt, mint Adomas a paradicsomban (nagyon jól élt), amíg sofőr volt Varn²; Drs.

Adomas, Ieva: Úgy élnek, mint Adomas és Ieva a kályha mögött az istennél (nagyon jól élnek) Mrk. Minden gyerek egyforma, mint Adomas és Ieva Krv P. Úgy tipeg-topog, mint Adomas Ieva körül Šk.

¹ J. Dumčius, Antikiniai vardai lietuvių liaudies kalboje, „Vilniaus valstybinio V. Kapsuko vardo universiteto darbai“, XIII, 1957, p. 171.

² Itt és a továbbiakban ezekben az esetekben az első rövidítés a mondat lejegyzésének helyét jelöli, a pontosvessző utáni rövidítések pedig azt, hogy hol ismert még az adott frazeológiai kapcsolat.

188

Kotryna: Olyan szerencsés, mint Szent Kotrna (szerencsés fordulat esetén mondják) Krš; Jnš, Sk, Škn.

Marija: Úgy elfáradtam, mint Marija asszony (nagyon elfáradtam) Užv. Úgy ül, mint Marija a sóbányában (olyanról, aki semmit sem csinál) Jnš; Sk, Škn, Žg.

Morkus: Úgy nyüzsög, mint Morkus a pokolban (nagyon nyüzsög) Al; Krsn, Švn, Vl. Úgy tülekedik, mint Morkus a pokolban (nagyon durván csinál valamit) Vrd. Hová törsz most be, mint Morkus a pokolba (nagyon tolakodóan nyomulsz be) Jnš. Úgy járt, mint az ördög, amikor behívta a pokolba Szent Morkust Al.

Petras: Úgy él, mint Szent Péter Isten mellett a sarokban (nagyon jól él) Drsk; Bb. Úgy őrzi, mint Szent Péter a mennyország kapuját (nagyon védi, őrzi) Mrk.

Rokas: Olyan engedelmes, mint Szent Rók kiskutyája (nagyon engedelmes) Šl.

Egy-egy ilyen frazeologizmus kialakulását vallási témájú képek is elősegítették, például:

Ieva: Miért állsz úgy, mint a leveles Ieva, összekulcsolt kézzel (olyanról, aki semmit sem csinál) Jnš; Sk.

Jurgis: Olyan a ló, mint Szent Györgyé (nagyon jó) Ašm.

A fent felsorolt frazeologizmusokban a jelen élet jelenségeit, konkrét helyzeteit, illetve az emberek viselkedését és jellemét többnyire csupán a bibliai alakok vagy a későbbi kereszténység szentjeinek tetteivel, jellegzetes vonásaival vagy jellembeli sajátosságaival vetik össze.

Ezeken a bibliai eredetű frazeologizmusokon kívül vannak más, összehasonlító jellegű frazeologizmusok is, amelyeket az Ó- és Újszövetségben említett pozitív és negatív szereplők nevével alkottak. Bár különféle okokból ezek a nevek nem kerültek be a névanyagunkba, velük alkotott frazeologizmusok igen nagy számban akadnak. Némelyikük feltehetően nemzetközi, és más nyelvekből került a litvánba. Egy részük viszonylag gyakori, és az ember negatív jellemvonásait vagy a nép által elítélt helyzeteket hangsúlyozza. Például:

Abelis: Olyan szép és tiszta, mint Abel gyermeke (szép, tiszta) Up. Olyan buta, mint Abel borja (alázatos, békés) Krž.

Heródes, Krisztus: Miért faggatsz úgy engem, mint Heródes Krisztust (nagyon kérdezősködsz, tudakozódsz), úgysem mondom el neked Sk.

Jézus: Úgy körülállták, mint a zsidók Jézust (kitartóan belekötött valakibe) Škn. Úgy gyötör, mint a zsidók az Úr Jézust (nagyon kínoz valakit) Škn; Jnš, Sk. Úgy cibál, mint a zsidók az Úr Jézust (tiszteletlenül viselkedik) Škn.

Judošius [Krisztus]: Úgy jár, mint Judošius, pénzt csörgetve (gazdag emberről) Al; Kn. Úgy jár, mint Judošius, miután eladta Krisztust Sk; Mrk, Pln, Vs. Vö. még a Judošius nevével alkotott, hasonló jelentésű kifejezéseket: Úgy jár, mint Judošius, száraz ágat keresve (lassan járó, nézelődő emberről) Krtv. Úgy jár, mint Judošius, hogy felakassza magát, amíg nem talál fát Šl. Elárultad az embert, mint Judošius harminc vörösért (árulkodóról) Jnš.

Krisztus: Úgy gyötri, mint a zsidók Krisztust (nagyon kínoz valakit) Krsn; Ml. Az egész csapat nem hagy békén egy embert, úgy kínozza, mint a zsidók Krisztust (nagyon kínoz valakit) Jnš. Egyszerre mind felkerekedtek, mint a zsidók Krisztus ellen Klvr.

Liucipierius: A szeme is kidülledt (részeg) és úgy jár, mint Liucipierius, mindenkit összeszidva (durván viselkedik) Sk.

189

Poncius Pilátus: Elfordult és elment, mint Poncius Pilátus, miután megmosta a kezét (olyan emberről, aki ártatlannak tetteti magát) Jnš. Mit vársz tőle, hogy igazságot szolgáltat? Mosd meg a kezedet, mint Poncius Pilátus, aztán elmegy, te pedig magadra maradsz a bűnnel³ Rd. Az utóbbi litván frazeológiai egységhez hasonló az orosz nyelvben is, de ott a Poncius Pilátus két személy neveként értendő, vö. посылать от Понтия к Пилату⁴. Ez tehát inkább a litván nyelvjárásban használatos eiti nuo Aino-šiaus pas Kaipošių frazeologizmushoz illik. Emellett a litván nyelvjárásokban egy feltehetően későbbi keletkezésű frazeologizmus is használatos, amelyben Poncius Pilátus neve már nem szerepel, például: Hát megmostad a kezed (ártatlannak tartod magad): mintha mi sem történt volna, megint csak fütyörészel! Sk. (vö. az orosz умывать руки ’ártatlannak tetteti magát’)⁵. Szinte ugyanezt jelenti, csak általánosabb értelemben — általában egy embert jellemezve — az ezzel a személynévvel alkotott névszói frazeologizmus is: Poncius Pilátus, például: Egy ilyen Poncius Pilátustól (csalótól) semmit sem kapsz, kár is odamenned Šl.

Megemlítendők a más, a névanyagba be nem került nevekkel alkotott hasonlító frazeologizmusok is. Például: Salamon: Olyan okos a feje, mint Salamonnak (tehetséges, értelmes emberről) Jnš; Sk. Lehet olyan, mint Salamon (tehetséges, ravasz), mégis ugyanaz Sk; Tl. Olyan okos, mint Salamon (ravasz, értelmes) Škn; Jnš. Sámson: Olyan kócos a haja, mint Sámsonnak (ápolatlan emberről) Škn.

A hasonlító frazeologizmusokon kívül bibliai képzeteket hordoznak az egyéb szerkezetű, többnyire névszói funkciójú frazeológiai kapcsolatok is; ezek szintén a népszerű, hagyományos névanyagunkba bekerült nevekkel alakultak. Például: Ádám: A rozs Ádám földjei (nagyon sok: hatalmas területek), mikor fogjuk már lear aratni! Als. Babot vetett Ádám földjeire Krkl. Levetkőzöm Ádám ruhájára (meztelenségig), gázolok, gázolok, de olyan ingoványos, és nem találtam meg [a fejszét] Šlu. Ádám, Éva: Na, megint Ádámtól és Évától kezdted (nagyon messziről) [elmesélni] Škn. Éva: Éppen arra megyek, ő meg ott áll Éva-öltözékben (meztelenül), és mit tehetnél vele Šl; Jnš, Sk. (Vö. az orosz в костюме Евы⁶, a bolgár в един костюм⁷ kifejezéssel.) Péter: Ez a gyerek Szent Péter küldötte (rossz, nem jó?) Tvr. Tamás: Menj csak, menj — azt hiszed, hazudok? Te hitetlen Tamás⁸ (nehezen meggyőzhető emberről), ha mondom, hidd el Šl. Hát Tamás hitetlen! Mondd el neki a lehető legvilágosabban, ő nem hisz, és kész Škn.

M. A. Leonidova rámutat, hogy ez utóbbi frazeologizmus a bolgár nyelvben különösen érdekes abból a szempontból, hogy a lexikai súly mindkét összetevő között oszlik meg, vagyis a nevierninkas melléknév néha főnévvé alakítható, és önállóan, személynév nélkül is használható, máskor pedig az író egyéni alkotásában a frazeologizmusban szereplő

³ A kifejezés Lukács evangéliumából származik, amely elbeszéli, hogy Poncius Pilátus, engedve a zsidók követelésének, hogy feszítsék keresztre Krisztust, megmossa a kezét, ezzel azt akarva jelezni, hogy nem vállal felelősséget a haláláért.

⁴ H. C. Ашукнн, М. Г. Ашукниа, Крылатые слова, Москва, 1966, p. 532.

⁵ Ugyanott, 685. o.

⁶ Фразеологический словарь русского языка, под редакцией А. И. Молоткова, Москва, 1967, p. 210; (Toliau: А. И. Молотков ФСРЯ).

⁷ Българско-руски фразеологичен речник, съставили А. Кошелев и М. Леонидова, София — Москва, 1974, p. 195; (Továbbiakban: А. Кошелев, М. Леонидова БРФР).

⁸ A kifejezés János evangéliumából származik, amely Tamás apostolról szól, aki nem hitt Krisztus feltámadásában.

190

Tomas helyettesíthető köznévvel (pl. неверните д я и ц и) vagy más személynévvel (pl. неверниям Т о д о р). Emellett maga a Tomas személynév, amelyet széles körben ismernek az evangéliumi legendából, és amely a hitetlenség jelképévé vált, a szépirodalomban olykor önállóan is előfordul ebben a jelentésben (pl. Томовцы). Ez utóbbi eset az orosz szépirodalomban is előfordul; vö. Majakovszkij parafrázisát erről a frazeologizmusról: „но между нами ходит Фома, и он ни во что не верит⁹“. A rendelkezésünkre álló kevés adat ugyanakkor azt mutatja, hogy a litván nyelvben is lehetséges ennek a frazeologizmusnak a felbomlása, funkcióját azonban csak az első tag töltheti be: a főnevesült melléknévként önállóan használt nevierninkas, vö. Nu ir ne-vierninkas! Ne higgy el, amit csak akarsz; mit tehetek én veled, ha te nem hiszel Š1.

A fentieken kívül előfordulnak végrendeletekben említett, a litván névkincsben meg nem honosodott nevekből alkotott, igei és határozói funkciójú frazeológiai kapcsolatok is. Például az Abraomo névvel szinte mindig tréfásan a „meghalni”, illetve a „halálra várni”, „halálán lenni” fogalmát fejezik ki. A szólásváltozatokban e személynév hangalakja igen változatos, vö.:

Abraomas: Úgy látszik, már Abraomashoz megy sörözni Dbg. (vö. belarusz поехать (пайці) да Абрама на піва¹⁰). Akármit látsz is, Abraomas már nincs messze, itt van mindjárt Rd. Már Abraomashoz ment juhot legeltetni Šd. Már én is Abraomashoz megyek Pun. Már jártam Abraomasnál Pnm; Ker, Vdšk. Nincs mit tenni, Abraomashoz kell menni Bd. Abramas: Az az emberke már elment Abramashoz Čb. Abrachamas: Hamarosan Abrachamához megyünk Rš. Abravomas: A többiek mind Abravomához mentek, mi ketten maradtunk Krš.

Ezzel a névvel egy kissé eltérő jelentésű frazeologizmus is használatos, pl. Hallgass, különben elküldelek Abraomáshoz (megöllek) Pun.

A mennydörgést, égzengést jelölő frazeológiai kapcsolatokban a mítoszok prófétájának, Alijošiusnak a neve szerepel, pl.: Alijošius áthajt az égen Pun. Amikor elkezdtem legeltetni, azt gondoltam: Alijošius két lóval hajt Kp. Dörög, Alijošius köveken zörögve hajt át szekerével Rš. Amikor elkezd dörögni, azt mondják: Alijošius hajt, revolverrel lövi az ördögöket Dbg.

További példák is vannak olyan frazeológiai kapcsolatokra, amelyek a litván névkincsben ismeretlen és nem használatos nevekből állnak, például:

Ainošius, Kaipošius: Így jár-kel az ember Ainošiustól Kaipošiushoz (sokat jár, ide-oda küldözgetik), amíg elintéz valamit Krtn. Talán a nagyságos úr menjen Ainošiustól Kaipošiushoz (mindenütt érdeklődjön, kérjen), úgysem nyeri meg az ügyet Jrb. Ő maga nem akarja, hogy elmenjen: Ainošiustól Kaipošiushoz telefonál (módot keres, hogy visszatartsa) Krk. Mit kapok én ott? Elküldenek Ainošiustól Kaipošiushoz (egyiktől a másikhoz), és üres kézzel térek vissza Jnš.

Jėzus: Ha a markába kerülsz annak az embernek, megtapasztalod Jėzus kegyelmét¹¹ (sokat szenvedsz, elnyomnak) Škn. Most ki nem nehéz (jól, könnyen) felvenni a posztókabátot, de régebben

⁹ Plg. М. А. Леонидова, Место собственного имени в лексической и фразеологической системе языка (на материале русского и болгарского языков), „Годишник на софийския университет факультет по славянски филологии“, 1974, p. 92–93.

¹⁰ Ф. Янкоўскі, Беларускія прыказкі, прымаўкі, фразеалагізмы, Мінск, 1962, p. 495. (Toliau: Ф. Янкоўскі, Беларускія прыказкі...).

¹¹ A Jėzaus kegyelme abból az egyházi magyarázatból ered, hogy a szerencsétlenségek és a szenvedések Isten kegyelmei: a bűnökért a földön kell vezekelni, s így elkerülhető a túlvilági büntetés.

191

kelletett ingkészítőknek (ilyen ruhadarab) varrni — ismertük Jézus kegyelmét (sok viszontagságon mentünk keresztül) Brs. Žem.

Júdás: Júdással egykorú (öregről) Btg.

A vallási eredet az olyan frazeológiai kapcsolatokban is érzékelhető, mint: Úgy nézel ki, mint a rongyos Jézus (valakiről, aki megtépázott, rongyos, szánalmasan néz ki) Ig. Úgy áll, mint a babból készült Jézus PPr 416.

Krisztus: Hány éves voltál, amikor férjhez mentél? Tudod, én már Krisztus korában voltam (33 éves) Kair. Ő már teljesen Krisztust taposta a lába alá (senkivel sem törődik): úgy jár, mint egy állat, fenn hordja az orrát, azt tesz, amit csak akar Jnš.

A vallási színezet visszfényei a Lázár névvel alkotott frazeologizmusban is megfigyelhetők, például: Amikor hozzájuk mész, Lázárt énekelnek¹² (panaszkodik, siránkozik, szegénynek tetteti magát), máskülönben pedig mindegyik a maga fényénél jár Škn.

Úgy tűnik, noha kifejezetten e célra gyűjtött teljesebb anyag nem áll rendelkezésre, hogy a bibliai eredetű frazeológiai kapcsolatok egy részét a litván nyelvterületen meglehetősen széles körben használták. Az olyan kapcsolatok, mint az Ainošiustól Kaipošiushoz menni, továbbá a halált (az Ábrahám nevével) és más fogalmakat kifejezők, feltehetően Litvánia csaknem egész területén ismertek voltak. E feltevés a következő okok alapján tehető: a) az említett frazeológiai kapcsolatok elterjedésének kedvezett, hogy minden templomban, az istentiszteletek alkalmával folyamatosan ugyanazokat a bibliai legendákat ismételték, ugyanazokkal a szereplőnevekkel és életük mozzanataival; b) az efféle frazeológiai kapcsolatok közül jelentős számú nemzetközi, vagyis más népek nyelveiben is ismert és használatos, például: Ádám ruhája (vö. orosz в костюме Адама¹³, bolgár в адамов костюм¹⁴; hitetlen (hitetlenkedő) Tamás (vö. lett neticīgais Toms¹⁵, orosz Фома неверный, неверующий¹⁶, bolgár неверни Тома¹⁷.

Napjainkban azonban az említett frazeológiai kapcsolatok némelyikét többnyire csak az idősebb nemzedék tagjai használják, vagy korábbi írott forrásokból ismerik. Ez azt mutatja, hogy az emberek valláshoz való viszonyának megváltozásával, valamint az új társadalmi, gazdasági és kulturális életkörülmények kialakulásával egyes frazeológiai kapcsolatok veszítenek aktualitásukból és lassan feledésbe merülnek. Némelyikük talán a jövőben is használatban marad, de sok ember számára az összehasonlítás képei már érthetetlenek lesznek, magának a frazeologizmusnak az eredete pedig teljesen homályba vész.

2. A hasonló vagy azonos (vagyis többnyire keresztény) nevekkel alkotott egyéb frazeológiai kapcsolatoknak már nincs közvetlen kapcsolatuk a Bibliával. Többségük naptári¹⁸ eredetű, és a használati gyakorlatban az egyház által meghatározott

¹² A szólás kialakulásának alapját Lukács evangéliuma adta, amely a gazdag kapujánál fekvő éhes, nyomorék Lázárról szól. Ezért az ókorban a koldusok alamizsnát kérve olyan énekeket énekeltek, amelyekben Lázárt említették.

¹³ А. И. Молотков, ФСРЯ 210.

¹⁴ А. Кошелов, М. Леонидова, ВРФР 36.

¹⁵ Д. Д. Caubuliņa, N. Ozoliņa, A. Plēsuma, Latviešu — krievu frazeoloģiskā vārdnīca, p. 479.

¹⁶ А. И. Молотков, ФСРЯ 502.

¹⁷ А. Кошелов, М. Леонидова, ВРФР 362.

A naptári és szokásbeli frazeológiai kapcsolatok meglehetősen szorosan összefüggnek, mégsem sorolták őket egy csoportba, mert a naptáriakban (a János/György-napi harmat? kivételével) alig lehet felismerni azt a szokást, amely alkalmat adott a frazeologizmus keletkezésére. A naptári frazeológiai kapcsolatok egyik összetevője rendszerint egy naptári dátum, amelyet valamely keresztény szent vagy ünnep nevével jelölnek, a másik pedig az ehhez a dátumhoz kötődő különféle természeti, emberi vagy társadalmi életjelenség (a népi meteorológiai megfigyelések összegzései, különféle állattenyésztési és mezőgazdasági munkák kezdete vagy vége, vásárok, piacok stb.).

192

valamint a különféle szentek tiszteletére kijelölt dátumokhoz – ünnepekhez, az adott ünnepre jellemző évszakos jegyekkel. Az ilyen frazeológiai egységek tartalma rendszerint valamely sajátos mindennapi valóságot tükröz. Például a Jurgio nevet tartalmazó mondások többnyire az állatok etetésével, takarmányozásával kapcsolatosak. Az Ona nevével alkotott mondások az új termésről, a remények beteljesüléséről stb. szólnak. Mások naptári funkciót töltenek be. Vö.:

Barbora: Barbora naktį antraukia (december 22-től az éjszaka már nem hosszabbodik) Grv.

Jonas: Lyn kai per šventą Joną (meleg esőről) Šl. No, olyan meleg van, mint Szent Jánoskor, pedig már szeptember van Škn. Nem mindig van Szent János-nap (nem mindig sikerül; nem mindig van meg, amit az ember szeretne) Plv; Švn. Nem mindennap van Szent János-nap PPr 387. Úgy megfagyott, mint Szent Jánoskor a jégen (ironikusan gúnyolják azt, aki akkor panaszkodik a hidegre, amikor nincs hideg) Jnš; Sk, Škn, Žg. Szent János a tej ura Rd.

Juozapas: Juozapas melagis (a március 19-i változékony időjárásról): télen hazudik, nyáron hazudik Grv. Juozapotas hazug – egyik nap ilyen, a másik olyan Grv.

Jurgis [Mykolas]: Semmi baj, Jurgis hamarosan megnyitja Isten csűrjét, nem sokáig kell már küszködnünk Sk. Szent Jurgis néha szénásszekérrel is elindul (április 23-ra már magas a fű, és ki lehet hajtani az állatokat) Rš. Jurgis szénaboglyán lovagol haza (akkor mondják, ha Jurgis napján havazik) flk. Fél hold földet kell venni, kunyhót építeni, hogy ne kelljen félni Jurgistól és Mykolastól (átköltözni egyik helyről a másikra) Skd. Idén Jurgis korán kinyitotta az eget. Jurgis már névnapja előtt kinyitotta az eget (megzördült az ég) – megdördült, jó nyár lesz Dv.

Ez utóbbi mondás talán annak következtében alakult ki, hogy a nép sajátosan rekonstruálta a bibliai történetet, amely szerint az ég kulcsait Péter apostolra bízták. Vö. egy nyelvjárásban feljegyzett frazeologizmussal, amely szintén az első tavaszi égzengést jelöli: Szent Péter már kinyitotta az eget Dbg. Van azonban okunk feltételezni, hogy a Jurgis kinyitotta az eget mondás kialakulásának okai egészen mások is lehetnek¹⁹. Ezenkívül a Jurgis és Péter nevek váltakozását a botanika körébe tartozó terminológiai frazeologizmusokban is megfigyelték. Például a tavaszi kankalinnak (Primula veris), más néven Péter kulcsai vagy Szent Péter kulcsai (kulcskák), a nyelvjárásokban még a Szent Jurgis kulcsai (kulcskái) nevet is viseli; vö.: A kertünkben virágzik Péter kulcsa Vkš. Az erdőben annyi Szent Péter-kulcsvirág nőtt, hogy tele vannak velük az utak menti árkok Škn. A cseresznyésünkben megint elszaporodott a Szent Jurgis-kulcsvirág Šll; Lkv²⁰.

Hasonlítsunk össze más személynevekből alkotott frazeológiai egységeket is, például:

Kazimieras: Néha még Kazimieras is megitatja a borjakat, volt már ilyen év Šl. Édesanyám azt szokta mondani: Kazimieras görbe szekere (március 4-től rosszabbá válik a szánút) Sk.

¹⁹ Konkrétan: Švenčionys és Dieveniškės környékén olyan dalok találhatók, amelyekben Jurgist a nyár vagy a föld kulcsai őrzőjének tekintik. A dalokban azt kérik, hogy Jurgis nyissa ki az eget, mozdítsa meg a felhőcskét, indítsa el az esőt, zöldítse ki a füvet, és lakjanak jól a bikaborjak („Jurgis megkeni a kulcsokat, nyissa ki a földet, engedje ki a selymes füvet, a mézes harmatot: a fű a lovaké lesz, a harmat a bikaborjaké” – V. Misevičienė, Lietuvių liaudies dainų katalogas, Vilnius, 1972, p. 221).

²⁰ Az ilyen típusú (személyneveket tartalmazó) terminológiai frazeologizmusokról lásd J. Lipskienė tanulmányát: Terminologiniai frazeologizmai su asmenvardžiais, LKK XVI, 248–253.

13. Užs. Nr. 1026

193

Liučė, Andrius: Liučė lepisilte Andriust (mondják, ha András napján — november 30-án — fagy, Lucía napján pedig — december 13-án — esik az eső (flk).

Mataušas: Szent Máté napján dugd a kalácsot a seggedbe (már hideg van) Kair.

Mykolas: Eltűnik Jonas, ahogy a zsidó Mykolas napján (ez a frazeologizmus eredete valószínűleg a hagyományos zsidó naphoz köthető, amelyet a „bűnöktől való megtisztulásnak” szenteltek) Dov.

Ona: Olyan jó, mint Szent Anna, friss kaláccsal érkezik Trg. Szent Anna a kenyér úrnője (július 26-tól kezdik aratni a rozsot) Pln. Nem tehetsz semmit, tűrj, Szent Anna estére elvitte (július 26. után estefelé már nem esznek) Kair.

Egyes hasonló frazeológiai kapcsolatok gyökerei a kereszténységnél is régebbre nyúlhatnak vissza, vagyis archaikus, ősi szokásokhoz köthetők, például: Jurgis harmata (az első tavaszi harmat); Jonas harmata (a Szent János-napi reggel harmata) (vö.: A teheneket már Jurgis harmatjára kell kihajtani. Szent János napján reggel nem szabad kihajtani az állatokat, nehogy Jono harmatára kerüljenek, mert ha Jono harmatára mennek — elapad a tejük, és akkor már tej nélkül maradnak Grv.). Bár ezek az utóbbi mondások egyházi naptári dátumokhoz kapcsolódnak, nehéz bennük a kereszténység bármiféle vonásait vagy képzeteit felismerni. Valószínűleg még a pogány kor ünnepei adtak nekik alapot, amelyeket később keresztény nevek egyházi dátumaival azonosítottak (vö. napjainkban ünnepelt Rasos ünnepe — Szent János-nap). Az ilyen frazeológiai kapcsolatok napjainkban a litván nyelvterületen nem széles körben ismertek.

Agota naptári napjához kapcsolódik az Agota kenyere állandó szókapcsolat is: „a templomban, a rituális szertartások során megszentelt kenyérdarab, amely állítólag segít megóvni a tűzvésztől és más veszélyeket is elhárít”.

A naptári eredetű frazeológiai kapcsolatokhoz részben azok az állandó szókapcsolatok is sorolhatók, amelyek a litván nyelvterület egyes helyein az egyház által meghatározott keresztény névnapokhoz kötődnek. Korábban megtartott vásárokat, kereskedővásárokat neveztek meg velük. Az ilyen állandó kapcsolatok első alkotóeleme mindig egy személynév, a második alkotóelemet pedig a nyelvjárásban megszokottabb, nominativusi jelentését megőrző, többnyire szláv eredetű szó alkotja, például: jomarkas, kermošius. Az ilyen kapcsolatokban a következő nevek szerepeltek: Andriejaus, Antano, Baltramiejaus, Barboros, Izidoriaus, Jeronimo, Jokimo, Jokūbo, Jono, Julijaus, Juozapo, Jurgio, Justino, Kazimiero, Kotrynos, Lauryno, Leono, Marijos, Martyno, Mateušo, Mykolo, Mikalojau(s), Morkaus, Motiejaus, Onos, Petro, Pilypo, Povilo, Pranciškaus, Roko, Simono-Judo, Stanislovo, Vladislovo, Uršulės vardai, vö. Andriejaus jomarkas (november 30.) Akm, Klt, Nv, Plt; Jokūbo kermošius (december 25.) Pun, Šk; Simono-Judo jomarkas (vásár Simono-Judo naptári napján — október 28-án, vagy azután), vö. Ot, egyik évben, emlékszem, milyen nagy volt a Simo-Judo jomarkas — mindenféle volt ott! Jnš. Hasonló állandó szókapcsolatok más nyelvekben is előfordulnak, vö. lett: Miķeļa tirgus (vásár Mykolas naptári napján — szeptember 30-án): Visa māja izbrāuca tukša uz Miķeļa tirgu, Miķeļa tirgu vie visi gaidīja²¹.

E csoport frazeológiai kapcsolatainak némelyike mára elvesztette aktualitását és korábbi népszerűségét, ezért használatuk köre a litván nyelvjárásokban is jelentősen beszűkült.

²¹ E. Kagaine, Terminologiskie un dialektālie terminologiskie vārdu savienojumi Ērge-mes izloksnē, — Vārda semantika, Rīga, 1971, p. 82.

194

3. Külön csoportot alkotnak azok a nem túl gyakori mondások, amelyek a névnapos köszöntés szokásához kapcsolódnak. Szokásból eredő kifejezések ezek, amelyek szorosan kötődnek a névnapok naptári dátumaihoz, például: Šiandien Antanų rišimas, mergos pinkit vainikus Vb; Eisim šį vakarą Joną kelt Škn; Jnš, Sk; Jonių riša, vadinasi kabina vainikus ant pečių arba sujuosia vainiku M. Katk. Reikės eit šiandien Petrą pakelt Škn; Gal ir mudu eikim Petro rišti, kaip manai? Btg; Vb.

Egyébként az ilyen, személynevet tartalmazó frazeológiai kapcsolatokban manapság, különösen a nyelvjárásokban, fokozatosan szinte bármely név szerepelhet, vagyis az alkalomnak megfelelően „megkötik”, „felemelik”, „megkeresztelik” Vytautast, Artūrast, Laimát és másokat is, vö.: Moterys kalbėjo, kad jų visa brigada eis Vytauto krikštyt Sk; Mačiau, kaip visa jų šeimyna nuo didelio lig mažo nutraukė Ricardo rišti Rs; Tai kaip, ar eisime šį vakarą Dalią kelt? Jnš.

Jelenleg az ilyen mondások még használatosak a nyelvjárásokban, noha a szokás néprajzi szertartásai csaknem eltűnőben vannak.

Ehhez a csoporthoz látszólag az Andriejaus nevével alkotott mondás is odasorolható, például: Kaip kada ir dabar mergos Andriejų apisėdo Kanapėm Grv. A mondás e név naptári ünnepéhez (november 30-ához) kapcsolódik, amikor az egykor élt szokás szerint a lányok jósoltak, hogy megálmodják jövendőbelijüket. A jóslás során a jóslók háromszor mákot szórnak maguk köré és a kút köré, és ezt mondják: Šventas Andriejau, susapnuok man, su kuo priseis vieką gyvent Grv.

Szokásból eredhet egy olyan kapcsolat is, amelyben az összetételében szereplő név mintegy köznévvé vált, de mégis egyértelműen kötődik a valódi személynévhez – Katrė, Kotryna; például a farsangi Katrė (Kotrė) (rendetlenül öltözött nőre mondják), vö.: Eik tu, užgavėnių Katre! Tl. Apsireng visokiais kokiais prastais drabužiais, atein, sako – užgavėnių Kotrė Rs. Ez a frazeológiai kapcsolat valószínűleg egy egykor meglehetősen népszerű szokásból ered. Katrės nevével Žemaitijában a nő alakú bábut illetik, amelyet szánkótalpra és szekérkerékre erősítenek, majd farsang napján körbehordanak; vö. Va, jau užgavėnių Kotrę veža, ar matai?! Tl. Ugyanehhez a néprajzi szokáshoz kapcsolódik egy másik név is, a Morė, vö. Vakarop šunims didžiai loti pradėjus, pamatėm būrį jaunimo bevežant Morę M. Valanč. Ez a név szintén alkalmat adott egy-egy frazeológiai kapcsolat kialakulására, vö.: Blaš kos kaip užgavėnių Morė (nyughatatlan, ide-oda hánykolódó személyről) J; Morės jomarkas (farsangi vásár): šimet menkiaus teatlangomas LC 1889, 28. Nehéz eldönteni, hogy Morė neve összefügg-e a Marė tulajdonnévi névvel, bár az a helyett álló o a Kotrė < Katrė analógiájára is kialakulhatott. Hasonlítsuk még össze a következő hasonlatos frazeologizmust: Šėdi kaip morynė pabūčiuota Brs. A Morynė feltehetőleg egy másik név, vagy a Morė: Morynė a Kotrė: Kotryna mintájára jöhetett létre. (Vö. még a lengyel Maryna, az orosz Марина alakot.) A Katrė és Morė nevével alkotott frazeologizmus elterjedési területe valószínűleg csak a žemaitiai nyelvjárásokra korlátozódik, az ott egykor élt szokástól függően.

L. Jucevičius írásaiban egy további, szokásból eredő frazeológiai kapcsolatot is említ – a senojį Kuniškė kifejezést. Így nevezték a „hamvazószerdán” készített madárijesztőt. Kezében cséphadaróval és fején fenyőágakból font koszorúval házról házra vitték. A szerző úgy véli, hogy ez a szertartás az ősidőkből származhat, és valamiféle mitikus jelentése lehetett. A senojį Kuniškė kifejezést a szomszédolni szeretőkre alkalmazzák²².

4. Más frazeológiai kapcsolatok szintén keresztény nevekkel alakultak, ám képi eredetük szerint helyi eredetűek – litván talajon formálódtak.

²² L. A. Jucevičius, Raštai, Vilnius, 1959, p. 536–7.

13*

195

A litván nyelvben különféle konkrét körülmények hatására jöttek létre. Az ilyen típusú kifejezések többsége rendszerint valós személyhez kötődik, vagyis kialakulásuk alapjául olyan ember szolgált, akinek jellemvonásai, cselekedetei és viselkedése nem illettek a környezetéhez. Az ilyen kapcsolatokban tükröződik leginkább az emberek kritikus viszonyulása a nem megfelelő vagy szokatlan viselkedéshez, a negatív jellemvonásokhoz és hasonlókhoz. Ebből a típusból különösen sok a hasonlatos frazeologizmus. Vö.:

Adomas: Ką čia niurkai kaip Adomas voverę (arra mondják, aki valamit ügyetlenül csinál) KzR; Smn.

Barbė: Iškaito kaip Barbė nuo mutinio Ldvn. Aš ar ciekavijos, kaip Barbė ciekau noji (nagyon érdeklődöm, kérdezősködöm) Pp. Par sprogo lygu Barbės varna kepama Šts. Jau ir tu pradedi šnekas nešiot kaip Barborytė Krs.

Darata: Linguoja kaip Darata po kryžium Škn.

Jėzus (Kristus): Jis nei po Jėzum, nei po Kristum (közömbös emberről) Pn. Viena akis į Jėzų, kita į panelę (kancsal emberről) Ml.

Jurgis: Ką čia gneičioji kaip Jurgis šūdą (lassan, kelletlenül evő emberről) Škn.

Katrė, Kotryna: Giriasi kaip Katrė česnaku (üresen dicsekvő emberről) Rtn. Giriasi kaip Katrė gudo vyžais Nč. Giriasi kaip Kotryna trečiu vaiku Ašm.

Kazys: Összeomlottál, mint Kazys kerítése (elhanyagolt, rendetlen emberről). Széthajtottad, mint Kazys kerekeit (ostobaságokat beszéltél). Mindkét frazeologizmus a Pelesa környékéről származik. (Azt mondják, ott élt egy elhanyagolt, rendetlen Kazys N.)

Kristė, Kristina: Tai užsigėdė kaip Kristė siausti Vlkv. Apsigavo kaip Kristina su septintu kūdikiu Krėv P.

Magdė: Olyan aprólékosan jár, mint Magdutė (apró lépésekkel megy) Krs. (Úgy tartják, hogy régebben az összehasonlító tag elé annak a nőnek a vezetéknevét is odaillesztették; néha ma is így tesznek), pl. Miért jársz olyan aprólékosan, mint Ramanauskas Magdutė, talán már menni sem tudsz? Krs.

Marytė: Úgy megy, mint Marytė a batyukkal Pkn. Olyan tohonya, mint Marytė levese (lustáról, lagymatagról) Tl.

Martynas: Úgy hallgat, mint Martynas a méhekkel TŽ III 376. Úgy elrontotta, mint Martynas az uzsonnával (olyanról, aki rászedte magát) Krt.

Matas: Úgy beszél, mint Matas a kamrában (csúnyán beszélőről) Pls.

Ona: Ha ilyen nőt látsz, a saját Onádat tedd félre (szép nőről mondják?) Šd.

Rapolas: Olyan összegöngyölödött, mint Rapolo dohányzacskója (nagyon összegöngyölödött) (makas — „bőrzacskó dohánynak, pénznek”) Ggr.

Tadaušis, Magdutė: Úgy enyelegnek, mint Tadaušis Magdutėvel Lk.

Tamošius: Olyan világos, mint Tamošiusnak prédikáció közben (egyáltalán nem világos) Btrm.

Zoska: Úgy megy, mint Zoska (nagyon szépen, egyenesen jár) Rod. (Azt mesélik, hogy Rodūnia környékén élt egy ilyen nő, aki szépségéről és szép járásáról volt híres.)

Az összehasonlító frazeologizmusokon kívül olykor olyan két tagból álló frazeológiai egységeket is használnak, amelyeknek állandó számú összetevőjük van, és névszói funkciót töltenek be, például: Uršė vásznai (nagyon vékony, szép vásznakról); Uršulė, a kereskedő (akkor mondják, ha valakinek jól megy valamely üzlete). Mindkét példát L. Jucevičius említi, és az említett kifejezések kialakulásának okát is megadja²³.

²³Állítólag valaha Ukmergében élt egy Uršulė, aki olyan vékony és szép vásznakat szőtt, hogy azoknak külföldön is volt keresletük. Uršulė üzlete nagy hasznot hozott neki, és Žemaitijában megvásárolt egy tekintélyes méretű falut, Uršiškiust (vö. L. A. Jucevičius, i. m., 528–9. o.).

196

Az ilyen állandósult szókapcsolatok többnyire helyi jellegűek, és nem rendelkeznek nagy elterjedési területtel. Előfordul azonban, hogy egy helyen keletkezett frazeologizmus meglehetősen népszerűvé válik, és viszonylag nagy területen elterjed. Ilyen például a Raseinių Magdė frazeologizmus, amely úgy tűnik, meglehetősen széles körben ismert a žemaitiai nyelvjárásokban²⁴. E rögzült szókapcsolat elterjedését talán az első összetevő – Raseiniai – segítette, amely jelzői szerepet tölt be, s ezáltal megkülönbözteti a Raseinių Magdę a többi „semleges” Magdžių közül. Hasonlítsuk össze az ezzel a frazeologizmussal feljegyzett mondatokat: Szép, mint Raseinių Magdė²⁵ Šl; Olyan elpuhult, mint Raseinių Magdė Krž; Ravasz, mint Raseinių Magdė, aki a libát tyúkért adta el (ironikusan: nem túl eszes emberről) Bb; Az ő férje igazi Raseinių Magdė (kiöltözött emberről) Šl. (Egyébként a nyugati aukštaitis nyelvjárás legdélibb beszédváltozataiban ugyanilyen szerkezetű frazeologizmus használatos: Virbalio Magdžius (Seinai, Lengyel Népköztársaság), amely állítólag egy valaha Virbalyban élt különc nevéről származik. Vö. még egy másik frazeológiai szókapcsolattal, amely szintén ismert a déli nyugati aukštaitis nyelvjárási beszédben, és visszavágásként, ellenkezésként használatos, például: Csókold meg Virbalio Magdė seggét Plv. Azt mondják, az a Magdė nagyon magas volt. Úgy tűnik, a két utóbbi frazeologizmus nem terjedt el széles körben a nyelvjárásokban.

A Raseinių Magdės példáiból kitűnik, hogy a mondás a litván nyelvjárásokban való terjedése során az emberek különféle jellembeli és külső tulajdonságainak leírására alkalmazkodott. Így egyetlen konkrét mondásból idővel új használati jelentések alakultak ki, és a kifejezés többjelentésűvé vált.

Hozzá lehet még tenni, hogy különböző helyeken, különösen Kelet-Litvániában, a Magdė névvel olyan kifejezések is előfordulnak, amelyekből hiányzik a jelzői elem, a Raseinių, vö.: O ką ten veiksi Kupišky, gal Magdžią pabučiavęs (nieko nepešęs) ir eisi namo Kp; Nueisi ir eik namo Magdę pabučiavęs (akkor mondják, ha valaki vendégségbe megy, de senkit sem talál otthon) Antz; Anei kada pasikalbėt, ir važiuok namo kaip Magdžią pabučiavęs Alz; Eina kaip Magdė pabučiavęs (búsan, elégedetlen) Alz. Ezek a kifejezések is több, nem csupán egy jelentésben használatosak, amelyek egyértelműen különböznek a Raseinių Magdės használati jelentéseitől. Míg azok a kifejezések, amelyekben a Raseiniai elem szerepel, többnyire általánosítva az ember egyik vagy másik jellemvonását írják le, addig a Raseinių nélküli kifejezések szinte mindenütt csupán a szereplő belső állapotát és kínos helyzetét rögzítik. Nem teljesen világos, hogy ezek a frazeologizmusok és változataik összefüggnek-e egymással, vagy különböző eredetűek. Egyébként itt talán Maironis azonos című költeménye is eszünkbe juthat, amely bizonyos értelemben elősegíthette e kifejezések terjedését, sőt talán a második frazeologizmus kialakulásához is hozzájárult (a költemény már első versszakában említést tesz a Raseinių Magdės szobráról, amely „Raseiniai mellett, a Kražiai városkából érkező poros út mentén” meredt maga elé).

²⁴ L. A. Jucevičius e kifejezés eredetét ahhoz az első francia divatárusnőhöz, Magdalenához köti, aki III. Ágost idejében Varsóból költözött Raseiniaiba, és öltözködésével „felkavarta valamennyi žemaitiai fejét”. Eleinte rossz szemmel nézték az idegen öltözködését, de idővel maguk is megkedvelték és utánozni kezdték: díszesen öltözködtek, mindenben követték őt. Ez a metamorfózis szokatlan volt a žemaitiaiak számára, ezért a francia divat szerint öltözködő nőt előbb úgy kezdték nevezni, hogy pasirėdžiusia kaip Raseinių Magdė, később pedig a Raseinių Magde elnevezés a szabados erkölcsű nőkre is használatossá vált. (L. A. Jucevičius, i. m., p. 511). Ugyanezen mű jegyzetei (p. 252) arról tájékoztatnak, hogy napjainkban Raseiniai környékén, továbbá Šilalė környékén is ezen a néven nevezik a farsangi bábut, vagyis egy rosszul öltözött nő képmását, akárcsak a užgavėnių Kotrė (Morė).

²⁵ A példa jelentése nem világos – a kifejezésnek ironikus értelme is lehet, vagyis „csúnya”.

197

Másfelől a Kelet-Litvániában használt, a Raseinių elemet nélkülöző frazeológiai kifejezések akár önállóan is kialakulhattak, mindenféle külső, könyvi hatás nélkül – a névhez kapcsolódó, kedvezőtlen asszociációkat keltő képzetek nyomán. A Magdė névvel gyakran lompos, ostoba, ügyefogyott embert illetnek, például: Eik tu, Magde! Ką čia plepi niekus! Jnš; Nu tu tikra Magdė! Juk aš sakiau, ka perukšlė po kubilu pavožta, kur dulini Sk.²⁶ Vö. még a Magdė névvel ismert más frazeologizmusokkal, amelyeknek valószínűleg semmi közük sem a Raseinių Magde-hez, sem a Kelet-Litvániában elterjedt „Magde⟧” kifejezéshez, például: Tai ko tu čia sėdi, kai Magdė ropėsė Škn; Nieko per dienų dienas nedirb, tik sėdž kaip Magdė, ir gana Škn.

Ezenkívül a Raseinių Magdės használati esetei világosan bizonyítják, hogy a frazeológiai kifejezésekbe kerülő személynevek, az általuk betöltött funkcióktól függően, lexikai szempontból megváltoznak, elveszítik nominativus jelentésüket, és többjelentésű köznevekként kezdenek működni (például a Raseinių Magdė jelenthet „cicomázkodó”, „bamba”, „ostoba” embert stb.), miközben csupán külső alakjukat őrzik meg. Ez különösen akkor történik, amikor a személynév a mondatösszefüggésben átvitt jelentést kap²⁷.

A személynevekkel alkotott említett frazeológiai kifejezéseket a nyelvjárásokban való terjedésük során többnyire általánosítva használják, függetlenül attól, hogy férfi- vagy női név szerepel-e bennük. Ahogyan a példákból láttuk, a Raseinių Magdė nemcsak nőre, hanem férfira is vonatkozhat. Hasonló általánosítást látunk Maironis költeményében is: a Raseinių Magde megnevezés itt egyaránt vonatkozik a nemesi módra öltözködő litván nőkre, valamint arra az ifjúra, aki elcsábult az idegen divattól, és egy idegen város utcáit járja²⁸.

Hasonlóképpen, vagyis nők és férfiak általános jellemzésére használatos egy másik, igaz, csak egyetlen helyről feljegyzett frazeológiai kifejezés is, nevezetesen a kiemo Marusė²⁹ (<Marė), ’aki szeret házról házra járni’: Ta boba tikra kiemo Maruse, ein ir ein taukšdama Škn; Tas jau toks kiemo Marusė, ką ten jo sužiūrėsi Škn.

Sokkal elterjedtebb a hasonló szerkezetű, férfinévvel alkotott frazeologizmus, a Jurgis névvel, például a kaimo Jurgis, ’sötét, bamba, ügyefogyott, élhetetlen’: Ką ten! Gavo tokį kaimo Jurgį, daba galės giedot „Kursai kentėjo“ (nagyon megszenved, gyötrődik) Sk; Tu neklausyk to kaimo Jurgio, ar jis ką išmano apie salyklą Šl; Kri, Kv, Lnkv, Mšk, Škn. Nehéz megmondani, hol van ennek a frazeologizmusnak a „szülőhazája”. Ha nem könyvi eredetű, akkor valamelyik olyan nyelvjárásban kellett kialakulnia, ahol régóta használatos a kaimas ’falu’ szó, vagyis alighanem Užnemunėben. Mégis nehéz elhinni, hogy egy falusi ember önmagát így becsmérelné, ezért a mondás valószínűleg egészen más társadalmi környezetben keletkezett, és semmi köze sincs a néphez. Csak az nem világos, miként terjedt el szinte valamennyi litván nyelvjárásban. Annál is inkább, mert maga a frazeologizmus, úgy tűnik, nem túl régi: erre utal, hogy a Lietuvių kalbos žodynas cédulagyűjteményében egyáltalán nem szerepel.

Ez a frazeologizmus a Raseinių Magdė-hez hasonlóan nőkre is alkalmazható, például: Ji moka nupasakot, aš tik tokia kaimo Jurgis Rd; Jnš, Jnšk, Kair, Sk, Škn. A litván nyelvjárásokban a Jurgis személynév olykor ugyanezzel a jelentéssel, a Magdė névhez hasonlóan, a jelzői szerepű kai- köznév nélkül is használatos.

²⁶ Vö. még a német közszóval: die Magd ’szolgáló’.

²⁷ T. N. Kondratyeva. A tulajdonnevek köznevekké válása az orosz nép XIX. századi és XX. század eleji frazeologizmusaiban, közmondásaiban és szólásaiban, — V. A. Bogorodickij emlékére (születésének századik évfordulójára), Kazany, 1961, p. 124.

²⁸ Vö. V. Zaborskaitė, Maironis, 1968, p. 368—9.

²⁹ Az LKŽ V 750-ben ilyen jelentésű frazeologizmusként szerepel a kiemo Marušė.

198

mas, pl. [az ilyen Jurgiasra még csak ferde szemmel sem nézek Lásd. Ez azt mutatja, hogy a frazeologizmus jelentése a második összetevőre, a Jurgis személynévre összpontosul. Igaz, előfordul az is, hogy a Jurgis személynevet lekicsinylően, „legény” jelentésben használják³⁰. Hasonlítsuk össze még P. Cvirka író „Hogyan gyógyította meg Stef jobbágy Fric urat” című elbeszéléséből vett mondatot, pl. Fricas minden jobbágyot Jurgisnak, feleségeiket pedig Magdėnek, ökreiket és lovaikat meg macskáknak vagy patkányoknak nevezte³¹.

A Jurgio névvel még egy, feltehetően szintén általánosítva férfiakra és nőkre egyaránt alkalmazott frazeologizmust jegyeztünk fel: krosnių Jurgis (aki szeret a kemence mellett melegedni), vö. Igazi krosnių Jurgis vagy, engedj engem is melegedni Kin. Mindkét utóbbi frazeologizmus, a kaimo Jurgis és a krosnių Jurgis abban különbözik a Raseinių Magdės és a kiemo Marušės kifejezésektől, hogy itt nem női, hanem férfinév általánosultnak tűnik, és férfira, valamint nőre egyaránt vonatkozik. Emellett úgy látszik, sem a kiemo Marušė, sem az utóbbi kettő – a kaimo Jurgis és a krosnių Jurgis – nem többjelentésű; mindegyiket egyetlen jelentésben használják.

A bemutatott példákból tehát látható, hogy egyes személynevek a frazeologizmus egyik alkotóelemeként gyakran mintegy „átkerülnek” a női vagy férfinemből a közös nembe.

Megemlítendő még egy nem túl gyakori frazeologizmus, amelyet komolytalan, locsogó, semmirekellő ember jellemzésére használnak, pl.: Te sem vagy kisebb makalo Pranis Brs; Makalo Pranis, az ő gyereke bizony Lk, Menj innen, makalo Prane, csak ostobaságokat fecsegve jársz-kelsz Skn. A hasonló felépítésű frazeologizmusok közül (a modell szerint: köznév vagy tulajdonnév + személynév) ez abban különbözik, hogy a név változhat, vagyis az általa jellemzett személy nemétől függ: ha férfiról van szó, Pranis a mondott forma, ha nőről, akkor Pranė. Ebben az esetben a személynévnek nincs semmiféle szemantikai jelentése, csupán a nemet jelölő szerkezeti elem; a frazeológiai jelentés teljes súlya a kapcsolat első összetevőjére, a jelzői funkciót betöltő főnévre, a makalas szóra esik (vö. a közszó makalas „komolytalan, semmirekellő, locsogó ember” jelentésével, valamint a frazeologizmus jelentésével). Hasonlítsuk össze az ugyanebből a főnévből alkotott makalo Magdė frazeologizmussal (Kair), amelynek frazeológiai jelentése mindkét összetevőre kiterjed, mivel maga a Magdė sem semleges név, amint arról már szó esett.

B. F. Zacharov egy falu olyan frazeologizmusairól szólva, amelyek egyik összetevője személynév, azt állítja, hogy ezekben a nevek szigorúan rögzített alakban szerepelnek: vagyis a полторы Татьяны helyett állítólag nem lehet azt mondani, hogy полторы Тани vagy полторы Танички stb., mert ez felbontaná magát a frazeologizmust³².

A jelenleg rendelkezésre álló, bár hiányos litván anyag mintha nem mondana ellent a fent említett gondolatnak: nem jegyeztek fel olyan példákat, amelyekben a kaimo Jurgelis, Raseinių Magdelė vagy a Magdelena alak szerepelne, és így tovább. Az összehasonlító frazeologizmusokban azonban, úgy tűnik, lehetségesek hasonló eltérések. Például a közép-aukštaitis palatvai egyik nyelvjárásában ismert egy frazeologizmus, amelyben az alkotó személynév olykor változik, pl.: Miért vagy mindig elégedetlen, mint Marcijana³³; Te mindig csak sóhajtozol és sóhajtozol,

³⁰ Lásd LKŽ IV 433.

³¹ P. Cvirka, Raštai, V, Vilnius, 1949, p. 91.

³² Б. Ф. Захаров, Личные имена и прозвища в составе диалектных фразеологизмов, — Ономастика Поволжья, 2, Горький, 1971, p. 96.

³³ E frazeologizmus elterjedéséről lásd ugyanebben a kiadványban megjelent, ugyanezen szerző „A frazeológiai kapcsolatok földrajzának jellegzetesebb vonásai” című tanulmányát.

199

mint az a Marcė, menj dolgozni Lásd. A személynév alakváltozása talán magának az adatközlőnek a természetétől, az adott beszédhelyzettől és hasonlóktól függ, de az is lehet, hogy azért, mert a nyelvjárásban a Marcijana és Marcė névváltozatok annyira megszokottak, hogy a beszélő számára mintegy azonossá válnak³⁴. A személynevek hasonló változásait más nyelvekben is feljegyezték; például a bolgárban a férfiak szeszélyeinek könnyen engedő nő jellemzésére a мека Ганка frazeologizmust használják, vagy annak változatát: мека Ганка³⁵.

A helyi eredetű frazeologizmusok között akadnak olyanok is, amelyek két tulajdonnév első szótagjaiból és egy harmadik név teljes alakjából épülnek fel, például: Vik! Mik! Petrusia! (így gúnyolódnak azon, aki dadog, beszéd közben elakad) Grv. A mondás kialakulásának kezdetét egy olyan család adta, amelyben három lánytestvér élt. A szomszédok először azért csúfolódtak ezen a családon, mert így szólították a lányokat (a nevük ugyanis Vikta, Michalina ir Petrusia volt), később pedig ezt a tréfát egy konkrét esetre alkalmazták, és a kifejezés frazeologizmussá vált.

Tréfálkozásból olykor más frazeológiai kapcsolatok is születnek. Például Gervėčiai környékén arra a kérdésre, hogy „mi a vezetékneve?”, így válaszolnak: „Miknabaliból való Katerina.” (Miknაბalis Girių falu mellett található.)

Az utóbbi két frazeológiai kapcsolat elterjedési területe valószínűleg csak Gervėčiai környékére korlátozódik.

Olykor olyan mondások is előfordulnak, amelyekben köznévből alkotott kitalált név szerepel, például: Na, fiú, Mikis már kínálja az ágyat (álmos) Jrb. (vö. mikis ← migti, miegoti, miegas).

A már említetteken kívül úgy tűnik, a helyi eredetű csoporthoz sorolhatók azok a frazeológiai kapcsolatok is, amelyek megalkotásában bizonyos mesterségesség nyomai figyelhetők meg, vagyis a tulajdonnév valószínűleg csak a rím, a hangzás kedvéért kerül beléjük, például: Barbė, a kilencmunkás; Barbė, a hárommunkás. Mindkettőt arra használják, akinek egyszerre sok munkája van; vö. Úgy rohangálok, mint az a kilencmunkás Barbė Šln; A férjed aztán igazi hárommunkás Barbė: ide szalad, oda szalad, de a munkájából semmi rendes nem lesz Sk. Ezek a változatok a litván nyelv szinte valamennyi nyelvjárásában elterjedtek, de az egyes előfordulási területeiket még nem tisztázták.

Az ilyen képzésű, de eltérő szerkezetű frazeológiai kapcsolatokból több is van. Némelyikük megformálásában különbözik az azonos típusú többi kapcsolattól. Az összehasonlító frazeologizmusokban a ritmikusság gyakran nem azonos szótagszámmal valósul meg (ami a költészetben gyakori), hanem úgy, hogy az összehasonlító részt ritmikusan a megkívánt környezethez igazítják, például:

Barbė, Mikas: Összeillenek, mint Barbė és Mikas VĮky. Elzė, Mikas: Összeillettek, mint Elzė és Mikas Šv.

³⁴ Bár a köznyelvben a név teljes alakja (Barbora, Marcijana, Jonas, Petras) általában a hivatalosság mellőzése mellett tiszteletet is kifejez, bizonyos esetekben pedig nyomatékos iróniát vagy megvetést. A rövidített, megváltozott tővel vagy különféle képzőkkel alkotott formák bizalmasabbak: a kicsinyítő képzőkkel létrejöttek kedveskedő jelentésűek, a rövidített vagy megváltozott tövűek (Barbė, Marcė, Jonis) pedig a bizalmas hangvétel mellett lekicsinylést is kifejezhetnek. A nyelvjárásokban a lekicsinylő árnyalat tisztán fonetikai eszközökkel is kifejezhető. Például Kairiai vidékéről L. Poškūnaitė közlése szerint a nevek rövidített formái, a Katrė, Kãzė semlegesek, míg a Katrė, Káza alakoknak kifejezett megvető árnyalatuk van.

³⁵ Lásd még: M. A. Леонидова, К вопросу о сочетаемости собственного имени в фразеологических единицах (в болгарском и русском языках), — Проблемы лексикологии, Минск, 1973, p. 66; (a továbbiakban: М. А. Леонидова, К вопросу о сочетаемости...).

200

Tamošius: Nagy volt a vásár? – Csak két öregasszony és Tamošius (tréfás válasz a kérdésre) Grv.

Néha a ritmikus hangzás kedvéért a frazeológiai kapcsolatot két tagra bontják, például:

Jonas: A férfi szegény volt, de jóképű, ezért szemeltem ki magamnak: choc po tvora (nyelvjárási szó: kerítést), de Jonasszal Grv.

Juzas: Nincs Juzas púp nélkül (minden embernek vannak hibái) Vlk.

Kunigunda: Olcsó mutatvány Kunigundával (könnyen elvégezhető dologról) – gyorsan és jól megcsinálom, meglátod Lnkv.

Mikas: Ami megmaradt, az Mikáé Šk. Mindannyian megkaptátok a részeteket, ami pedig megmaradt, az Mikáé An; Plv.

Mikas, Simukas: Ami megmaradt, az Mikáé, ami kiszökött, az Simuké Kps.

Valószínűleg ezeknek a mondásoknak a kialakulása kevéssé függ össze azokkal a valaha élt valódi személyekkel, akiknek Barbora, Mikas, Tamošius stb. volt a nevük.

Időnként a helyi frazeologizmusok között olyanok is előfordulnak, amelyek kialakulásának alapját más nemzetiségű, a környezetükből negatív tulajdonságaikkal kitűnő személyek adták, például: Miért vagy ilyen beképzelt, talán Bėna vagy Grv. (A mondást a környéken élt zsidóról eredeztetik, aki gőgös kérkedéséről volt híres.) Vagy: Elhanyagolt (kócos, maszatos, piszkos) mint a heringes Ickus (piszkos, szennyes ruhában járó emberről) Škn; Úgy jár, mint a heringes Ickus Škn. A már említett Abraomas személynévvel rögzített hasonlító frazeologizmusnak látszólag semmi köze sincs bibliai képzetekhez, például: Olyan rend van, mint Abraomas ágyékában (ironikusan a rendetlenségről). E hasonlító frazeologizmus kialakulásának alapját alighanem egy amúgy is hanyag zsidó személy adta. Úgy tűnik, ezeknek a mondásoknak nincs széles elterjedési területük.

5. A könyves és irodalmi eredetű frazeológiai kapcsolatok, amelyek többnyire antik (ritkábban keresztény) nevekkel alkotottak, a litván nyelvjárásokban szinte egyáltalán nem használatosak: leginkább csak az értelmiségiek beszédében, szépirodalomban és tudományos irodalomban, valamint a publicisztikában fordulnak elő. Például: Szent Bertalan-éj „mészárlás” (az 1572-es Szent Bertalan-éjjel kezdődött franciaországi mészárlás, amelyben a hugenottákat ölték meg); Achilles-sarok „valakinek a leggyengébb pontja”; Damoklész kardja „valakit folyamatosan fenyegető veszély”; Gordiuszi csomó „különféle bonyolult körülmények összegubancolódása”; Szkülla és Kharübdisz közé kerül „kínos, reménytelen, kiúttalan helyzetbe kerül”; Prokrusztész ágya „valakire kényszerített mérték”. Az ilyen frazeologizmusok nagy része antik mítoszokból és legendákból származik, majd különféle írói műveken keresztül elterjedt a világ különböző országaiban, Litvániát is beleértve.

6. A litván nyelvben számos olyan mondás is van, amelyek eredetét nem könnyű megállapítani. Hasonlítsd össze az alábbi, egyazon minta szerint alkotott, a jelentéktelenség és a silányság kifejezésére használt mondásokat, amelyekben szerepel a Jonas személynév: Szent Jonas-féle járó (rossz járó) Slnt; Szent Jonas-féle evezős (rossz evezős) Vvr; No és Szent Jonas-féle szurkáló (rossz szurkáló) — kettőt szurkálva [a céklát], nem tud lyukakat szurkálni Grg; Menj te, Szent Jonas-féle kaszás (rossz kaszás) Pln. Mindezen példák jelzője, a Szent Jonas-féle, amely a rossz, silány melléknevet helyettesíti, állandó; csak a jelzett szó, azaz a főnév változik. A birtokos esetű Szent Jonas itt valószínűleg nem függ össze semmilyen bibliai képzettel, ám hogy miért ő

201

hogy miként váltak e szólások részévé, nem világos. Egyébként ezek a kifejezések úgy tűnik, csak egyetlen nyelvjárásban, vagyis kis területen használatosak.

A kétes eredetű frazeológiai kapcsolatok közé látszik tartozni az ugyanazzal a névvel alkotott hasonlító frazeologizmus, például: Kūrenas kaip švento Jono ugnelė Trg., valamint a Vincento névvel alkotott frazeologizmus, például: Susilenkia kaip Vincento velnias (M. Valanč.). Mivel semmiféle magyarázat nem fűződik hozzájuk, nem világos, hogy ezek a frazeologizmusok vallási – bibliai témához vagy mesék cselekményének epizódjaihoz kapcsolódnak-e.

Nem egészen tisztázott eredetűnek tekinthető a (kaip molio (molių) Motiejus) kifejezés is, amelyet lusta, ügyetlen, szerencsétlen ember jellemzésére használnak, például: Daug molio Motiejų Brž. Vö. változatait: Nepasįsi — kaip molio Motiejukas Šl; Greitas kaip molio Motiejukas (ironikusan: a lassú emberről) Rd.; Greitas kaip molio Motiejus žalius grūdus malti Srj; Greitas kaip molių Motiejus į darbą Brž. Továbbá vö.: Paklusnus kaip molinis Petrukas (fik). Valószínűleg e szólások változatának tekinthető a Greitas kaip Motiejus molį minkyti (Šštk) is, noha ez utóbbi frazeologizmusból hiányzik a szokásos molio jelző. E szólások valószínűleg egy olyan meséből erednek, amelyben egy asszony, mivel nem volt gyermeke, agyagból emberkét formázott, és elküldte, hogy hozzon tűzifát, vizet stb.; mivel az agyagfigura semmit sem hozott, az asszonynak mindent magának kellett elvégeznie. Hasonló cselekményű meséknek több változata is ismert. Ezekben szintén különféle „nevű” fiúkat „készítenek”: például agyagból — Jokūbukas Šik, fából — Antanukas, Ivonas Lz, égerfából — Jonikas Kps. Šlv, írásból — Kuplionas Rk, kenderkócból — Berniukas, vasból — Geležinis berniukas Šll és így tovább.³⁶ A molio Motiejus szólásnak azonban akár más eredete is lehet.

Nem egészen tisztázott eredetű (valószínűleg lengyelből átvett jövevényszó) a kaip Pilypas iš kanapių hasonlító frazeologizmus, amelyet a litván nyelvben több jelentésben használnak, vö.: Stovi kaip Pilypas kanapėse (álló emberről) Btg. Drebia kaip Pilypas iš kanapių (durván, gorombán beszél) Kps; Išlindo kaip Pilypas iš kanapių Smn.; Iššoko kaip Pilypas iš kanapių (váratlanul jelent meg, váratlanul tett valamit) Pun.; Ms. Teljesen hasonló frazeologizmusok a lengyel nyelvben is ismertek (vö.: Wyrwał się jak filip z konopi; Wyskoczyć jak filip z konopi), és szintén abban az értelemben használatosak, hogy „rosszkor, váratlanul előbukkant, megjelent; valami oda nem illőt, értelmetlent mondott”. Ezt a frazeologizmust A. Mickiewicz a „Pan Tadeusz” című eposzában is használta (Wyrwawszy się bóg wie skąd, jak Filip z konopi)³⁷. A költő a jegyzetekben e frazeologizmus eredetét is megmagyarázza: egy konkrét személyről – a Kanapės faluból való Filipről – keletkezett, aki egyszer a szejmben beszéd közben annyira eltért a tárgytól, hogy mindenkit nagy nevetésre fakasztott³⁸. Az eposz kiadásának szerkesztősége ezt a megjegyzést egyes szólások keletkezésének történeti magyarázatára tett kísérletnek tekinti. Valójában a filip jelentése „nyúl”³⁹. E szó ebben az utóbbi jelentésben van használatban—

³⁶ Vö. a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet litván elbeszélő néphagyományi katalógusát (kartoték), AT 703*.

³⁷ A. Mickiewicz, Pan Tadeusz, Vilnius, 1953, p. 130 (Toliau: A. Mickiewicz, P T).

³⁸ Ugyanott, 330. o. (E magyarázat előfutárának valószínűleg Chmielovski lengyel pap tekinthető, aki az 1753–1756-ban Lvivben kiadott, többkötetes művében más szólások mellett közli a Pilypas iš kanapių frazeologizmust, keletkezését pedig a Kanapės faluból való Filip szejmbeli kiugrásával hozza összefüggésbe (vö. Encyklopedia staropolska, opracowana przez prof. A. Brücknera I, Warszawa, 1937, p. 328). A továbbiakban: A. Brückner, Encyklopedia staropolska).

³⁹ A. Mickiewicz, PT 330.

202

a lengyel szótárakban is rögzítették, és mellettük a korábban említett frazeologizmusok is szerepelnek⁴⁰.

Ez az eset azt mutatja, hogy már a 18. században is próbáltak történeti magyarázatokat kitalálni az érthetetlen és nem történeti eredetű lengyel kifejezésekhez⁴¹.

Az itt tárgyalt, személyneveket tartalmazó litván frazeológiai kapcsolatok szinte mindegyike népszerű keresztény nevekkel alakult. Csak néhányban található olyan, névanyagunkban meg nem honosodott név, amely többnyire ószövetségi eredetű; könyves-irodalmi eredetű frazeológiai kapcsolatokban pedig antik nevek is előfordulnak. Egyelőre szinte egyáltalán nem jegyeztek fel (bár ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek) régi litván vagy a névanyag más rétegeiből származó neveket tartalmazó frazeológiai kapcsolatokat. Ez a jelenség talán részben azzal magyarázható, hogy Litvániában az egyház monopóliuma miatt saját litván neveket nagyjából a 16. századtól a 19. század végéig egyáltalán nem használtak. Történelmi személy vagy valamely közéleti szereplő nevét tartalmazó frazeológiai kapcsolatok sem fordultak elő. Más népeknél viszont találni ilyen példákat, vö. az orosz nyelvben ismert kifejezéssel: Кондрашка хватил (стукнул) „hirtelen halálról”, amelyet Kondratij Afanaszjev atamán nevéből eredeztetnek; ő vezette a felkelőket, és sikeresen megsemmisítette Dolgorukij herceg Dolgoruko csapatait⁴². Az angolban használatos a Big Ben „nagy Ben” elnevezés is — az angol parlament órájának neve, amely a felszerelését irányító Benjamin Hall nevéből ered⁴³.

A litván nyelv egyéb frazeologizmusai között a személyneveket tartalmazó frazeológiai kapcsolatok sajátos helyet foglalnak el. Többségük részben objektíven tükrözi a korábbi litván kulturális és társadalmi viszonyokat, valamint az egyház emberek tudatára és nézeteire gyakorolt hatását. Egyes frazeologizmusok használati esetei világosan kifejezik az emberek negatív hozzáállását egyes valóságosan élt személyek negatív jellemvonásaihoz és tetteihez. E frazeológiai kapcsolatok egy része a nyelvjárásokban mára már nem népszerű, mert az új társadalmi körülmények megkövetelik, hogy újabb és újabb, a mai valóságnak jobban megfelelő hasonlító képeket vonjanak be. A leírt frazeológiai kapcsolatok azonban továbbra is igen értékes, a tudomány számára szükséges anyagot jelentenek, amely segít feltárni a múltbeli litván társadalom kultúráját és hagyományait.

⁴⁰ Lásd: Słownik języka polskiego, ułożony pod redakcją Jana Karłowicza, Adama Kryńskiego i Władisława Niedźwiedzkiego, I, Warszawa, 1900, p. 742; Słownik języka polskiego, redaktor naczelny Witold Doroszewski, II, Warszawa, 1960, p. 873; S. Skorupka, Słownik frazeologiczny języka polskiego, I, Warszawa, 1967, p. 220, 342.

⁴¹ A lengyel enciklopédia Rej íróra hivatkozva azt állítja, hogy a Piłypas iš kanapių a nyúl csúfneve; a kender ugyanis – annak erős szaga – megvédi a kopóktól: a kenderből kiugorva bármelyik pillanatban veszélybe kerülhet (vö. A. Brückner, Encyklopedia staropolska, p. 328). Ehhez hozzáfűzhető, hogy a cseh nyelvben a nyúlnak szintén van csúfneve — macek. Ez a nagyon népszerű cseh keresztény név kicsinyítő alakja — Maciej (vö. V. P. Cienkowski, Sekrety imion własnych, Lodze, 1965, p. 54).

⁴² А. И. Молотков, ФСРЯ 203.

⁴³ В. Кунин, Фразеология современного английского языка, Москва, 1972, р. 28.

203

Й. ЛИПСКЕНЕ

SZEMÉLYNEVEKET TARTALMAZÓ FRAZÉKAPCSOLATOK

Összefoglalás

Приводятся фразеологические сочетания с личными именами, дается их краткий разбор. Констатируется, что в состав таких фразеологизмов почти всегда входит христианское имя и что по происхождению их можно распределить на несколько групп. К фразеологическим сочетаниям библейского происхождения относятся те, в которых отражаются мотивы старого и нового заветов, напр., Gyveno kaip Adomas rojuje […] „Жил как Адам в раю (т.е. жил очень хорошо)“; neviernas Tamošius „Фома неверующий“. Некоторые фразеологические сочетания этой группы в свое время очень широко бытовали в литовских говорах, но в наши дни они постепенно отходят в пассивный фонд речи. Фразеологические сочетания календарного происхождения связаны с определенными датами церковного календаря, напр., Nulijo kaip per šventą Joną „прошел дождь, как в Иванов день (т.е. теплый, хороший дождик)“. Предполагается, что часть таких фразеологических сочетаний своим происхождением связана с дохристианскими праздниками, обычаями и только позднее они были приурочены к соответствующим датам христианского церковного календаря. Фразеологические сочетания обрядового происхождения связаны с различными этнографическими обычаями и обрядами, напр., Joną kelti „качать Ионаса (т.е. по установленному обряду поздравлять с днем ангела)“. К фразеологическим сочетаниям местного происхождения относятся такие, возникновение которых обусловлено конкретными местными обстоятельствами, напр., странностями характера реально существовавшего человека, его поведением, отклоняющимся от принятой нормы и т.п. Утверждается, что такие фразеологизмы на территории распространения литовского языка чаще всего занимают очень небольшие ареалы, так как они обычно связаны только с одной определенной местностью. Однако известны случаи, когда первоначально местный фразеологизм распространяется на сравнительно большой территории, напр., Raseinių Magdė. Кроме того, некоторые из них вместе с расширяющейся территорией употребления получают и новые значения, т.е. становятся многозначными.

Külön csoportot alkotnak az irodalmi eredetű frazémák. Ezek leggyakrabban antik nevekkel képződnek, például Achilo kulnas „Achilles-sarok”. Külön csoportot alkotnak a tisztázatlan eredetű frazémák, például molio Motiejus „ügyetlen, esetlen ember (szó szerint: agyag Máté)”.

Megállapítja, hogy a litván nyelvben mindeddig nem találtak kereszténység előtti litván nevekkel, illetve történelmi személyiségek vagy közéleti szereplők nevével alkotott frazémákat.