МОКСЛО КАЛБОС КУЛТОРОС ИР ТЕРМИНОЛОГИЈОС ПРОБЛЕМОС ЛИЕТУВИУ КАЛБОТЫРОС КЛАУСИМАИ, XXIV (1985)

VITALIJ SZTEPANOVICS SZIDOREC

NEM EGY SZÓBÓL ÁLLÓ IGEI TERMINOLÓGIAI KÉPZŐDMÉNYEK A MODERN KELETSZLÁV NYELVEKBEN

A tudományos-technikai forradalom, mint ismeretes, számos olyan fogalom megjelenését eredményezte, amelyek megfelelő terminológiai megnevezést kaptak az orosz, a belarusz és az ukrán nyelvben. A terminusalkotás fő eszközei a főnevek vagy olyan szerkezetek, amelyekben a főnevek a nyelvtani központ szerepét töltik be: darsonvalizáció, többletérték; darsonvalizáció, többletérték; darsonvalizáció, többletérték. V. P. Danilenko azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy „a terminussal megnevezendő fogalmak köre tágabb, mint a főnév szemantikai lehetőségei”¹. E gondolatot továbbfejtve megjegyzi, hogy a modern szakirodalomban más eszközöket is használnak terminusok megnevezésére, különösen igéket és igei szerkezeteket.

Az igék kommunikatív ekvivalenseinek (V. M. Nikitevics professzor terminusával) tekinthető terminológiai igei szerkezetek számosak, és a denotátumok megjelenítésének módja szerint változatosak. Egyes szerkezetek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek mindegyike egy meghatározott denotátumot valósít meg, például: kötést tesz fel, aszfalttal borít, fóliával borít; kötést tesz fel, aszfalttal borít, fóliával borít; kötést tesz fel, aszfalttal borít, fóliával borít. Az ilyen típusú szerkezetek igékké „összevonható” képessége nem szünteti meg a megfelelő szemákat. Így a „valamivel beborít valaminek a felületét” séma implicit módon jelen van az aszfaltoz igében. Más szerkezetek olyan összetevőket foglalnak magukba, amelyek denotatív jegyük tekintetében nem egyenértékűek, például: szintézist végez, injekciót ad, csőpolimerizációnak vet alá; szintézist végez, injekciót ad, csőpolimerizációnak vet alá; szintézist végez, injekciót ad, csőpolimerizációnak vet alá. Ezekben a szerkezetekben az igei összetevő nem valósít meg elsődleges szemát, de megőrzi általános kategóriajelentését — a cselekvés gondolatát. Bizonyos mértékben desemantizálódva, delexikalizálódva a besoroló mutató szerepét tölti be — egyfajta

¹ Даниленко В. П. Лексико-семантические и грамматические особенности слов-терминов.—В кн.: Исследования по русской терминологии. М., 1971, с. 50.

132

… formáns. A szókapcsolat szemantikai központja — az absztrakt főnév — kommunikációs szempontból a képzett szó tövére emlékeztet.

A delexikalizálódott összetevőt tartalmazó szerkezetekre (nevezzük őket ige-főnévi dominánsoknak) irányítva a figyelmet, szükségszerűen felmerül a kérdés e nyelvi egységek keletkezési, képzési és működési folyamatairól a modern keletszláv nyelvekben.

A derivációelmélet szempontjából az egyes szintek egységeit nem listaként adott vagy közvetlenül a szövegben megjelenő entitásokként, hanem olyan generatív folyamat eredményeként tekintjük, amely meghatározott szabályok szerint egyszerűbb egységekből összetettebbeket hoz létre². Mi is tehát az ige-főnévi domináns mint származékos egység? Külső, explicit megjelenési formája szintaktikai modell alapján létrejövő szókapcsolat. Lényegét tekintve azonban „nem egységesen formált” szó, pontosabban: egyetlen denotátumot megvalósító szó kommunikatív ekvivalense. Ha figyelembe vesszük az ige-főnévi domináns összetevőinek a származékos ige szerkezeti elemeivel (a formánssal és a tővel) fennálló, fent említett funkcionális közelségét, logikus arra a következtetésre jutni, hogy az ige-főnévi domináns derivációja lényegében nem szintaktikai, hanem szóalkotási jellegű. Az igeség funkcionális-szemantikai kategóriája, amelynek középpontjában az igék, perifériáján pedig az ilyen és más típusú szerkezetek állnak, „kölcsönvette” a szintaktikai modelleket, amelyek a fejlődés során a szóalkotás szintjén derivációs jelentést kaptak.

Az ige-főnévi dominánsok túlnyomó többségükben a könyvnyelvi stílushoz tartoznak, széles körben elterjedtek, és a modern keletszláv nyelvekben továbbra is aktívan fejlődnek. Az új ige-főnévi dominánsok fő „szállítója” napjainkban a tudományos és műszaki szakirodalom, mivel a folyamatok, cselekvések és jelenségek terminológiai megnevezése nem mindig lehetséges igékkel. Az igeség funkcionális-szemantikai kategóriájának központját bővítő szóalkotási mechanizmus nem képes minden egyes esetre kész, egységesen formált szót „előállítani”. Természetes, hogy az igeség kategóriája más nyelvi eszközöket mozgósít; ezek meghatározott egységekké (például ige-főnévi dominánsokká) szerveződése a központ egységeihez igazodik: aerogél-terápiában részesül, mechanikai destrukciónak van kitéve, divergenciához vezet; aerogél-terápiában részesül, mechanikai destrukciónak van kitéve, divergenciához vezet; aerogél-terápiában részesül, mechanikai destrukciónak van kitéve, divergenciához vezet (divergenciát okoz).

A tudományos-műszaki stílus számos terminológiai ige-főnévi dominánsa más stílusokba, például a publicisztikai stílusba is átterjed:

² Сильницкий Г. Г. Теория деривации и ее место в системе лингвистических дисциплин. — В кн.: Теоретические аспекты деривации. Пермь, 1982, с. 4.

133

«Lenin ragyogó intellektusa magába szívta a világkultúra legjobb vívmányait, és hatalmas lendületet adott a marxizmus sokoldalú fejlődésének» (Учительская газета, 1981. ápr. 23., 1. o.); «A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme aláásta a kizsákmányoló viszonyok egész rendszerét, és lendületet adott a forradalmi mozgalomnak az egész világon» (Гомельская правда, 1980. okt. 28., 1. o.); «Ennek az évfordulónak a megünneplése újabb emlékezetes lapot ír be az orosz, belarusz és ukrán nép, országunk valamennyi testvérnépének nagy barátsága krónikájába, és új lendületet ad a hazafias és internacionalista nevelőmunkának» (Вісник АН УРСР, 1981, 8. sz., 6. o.).

A terminológiai igei névszók működésének kérdése az orosz, belarusz és ukrán nyelvben igen aktuális a mai nyelvtudományban. Könnyen megoldható a вести огонь, подвергаться механодеструкции típusú igei névszók esetében, amelyeknek nincs szinonim igei megfelelőjük, ám jóval nehezebb, ha az igei névszók nem az egyetlen eszközei valamely cselekvés kifejezésének.

A mai keleti szláv nyelvekben például megtalálhatók a подаваць (-даць) апеляцыю, падагаць (-даць) апеляцыю, подавати (-дати) апеляцію igei névszók és szinonimáik, az апеллировать, апелляць, апеллювати igék. Az értelmező szótárak tanúsága szerint ezeknek az igéknek két jelentésük van, amelyek közül az egyik, a szakspecifikus, a fent említett igei névszókkal valósul meg. Két-három jelentése van az аттестовать, атэставаць, атестувати igéknek is; ezek egyikét a дать аттестацию, даць атэстацыю, дати атестацію igei névszók fejezik ki. A mai keleti szláv nyelvek értelmező szótárai három jelentést tartanak számon a консервировать, кансерваваць, консервувати igéknél. Így a négykötetes „Az orosz nyelv szótára” a консервировать szót a következőképpen értelmezi: «1. Befőtté (az 1. jelentésben) alakít (alakítani). 2. Szak. Megóv a romlástól, pusztulástól speciális kezeléssel, különleges tárolási körülmények megteremtésével. 3. Valaminek a menetét, fejlődését, tevékenységét ideiglenesen leállítja.»³ A вести консервацию, весці кансервацыю, вести консервацію igei névszók a harmadik jelentést fejezik ki. Például: «Vlagyimir Kovalenok és Alekszandr Ivancsenkov már végzik a Szaljut–6 számos rendszerének konzerválását» (Известия, 1978. okt. 31., 3. o.); «Уладзімір Каваленак і Аляксандр Іванчанкаў ужо вядуць кансервацыю шматлікіх сістэм „Салюта-6“»; «Володимир Ковальонок і Олександр Іванченков уже ведуть консервацію численных систем „Салюта-6“». Amint láthatjuk, az igei névszók jelentése szűkebb, kevésbé poliszémikus, és bizonyos értelemben „tehermentesítik” a többjelentésű igéket. Természetesen ebből a szempontból a névszói szerkezetű egységek jobban megfelelnek a terminologizálás követelményeinek, mint az igék.

³ Словарь русского языка.— М.: Русский язык, 1982, т. 2, с. 91.

134

Az igei névszók egyik esetben, az igék másik esetben való használata változatosabbá és érthetőbbé teszi a leírást, például: «A по-, с- és о- igekötők teljes aspektualizációt eredményeznek (a teljesen aspektualizálódnak helyett. — С. В.), az igei tő jelentésétől függetlenül. A többi igekötő rokon szemantikai tövű igékkel társulva teljesen aspektualizálódik» (Авилова Н. С. Вид глагола и семантика глагольного слова. — М., 1976, с. 176); «Прыстаўкі по-, с- і о- даюць поўную аспектуалізацыю незалежна ад значэння асновы дзеяслова. Іншыя прыстаўкі поўнасцю аспектуалізуюцца ў спалучэнні з дзеясловамі роднасных семантычных асноў»; «Префікси по-, с- і о- дають повну аспектуалізацію незалежно від значення основи дієслова. Інші префікси повністю аспектуалізуються в сполученні з дієсловами споріднених семантичних основ».

Az igei névszók az igék aspektusbeli hiányait is pótolhatják. A штурмовать, штурмаваць, штурмувати igék befejezetlen aspektusúak, az igei névszók viszont befejezett és befejezetlen aspektusúak is lehetnek, például: брать (взять) штурмом; браць (узяць) штурмам; брати (взяти) штурмом. Az igei névszók a hiányzó igealakokat is pótolják. Így az orosz nyelvben a пахать igéből nem képezhető befejezetlen aspektusú határozói igenév. Ezzel az alakkal az выполнять (осуществлять, производить, делать) пахоту igei névszó rendelkezik: выполняя (осуществляя, производя, делая) пахоту. Ugyanez a belarusz nyelvben: араць — (?), выконваць (рабіць) ворьіва — выконваючы (робячы) ворьіва. Az ukránban az орати igéből képezhető befejezetlen aspektusú határozói igenév: орючи. Ez azonban ritkán fordul elő, különösen a szakspecifikus, terminológiai jelentésben. Ebben az esetben természetesebb az igei névszóból való képzés: виконувати (робити) оранку — виконуючи (роблячи) оранку: «A lejtőre keresztirányban mindig jól, magas színvonalon végezve a szántást, most is hűek maradtak önmagukhoz» (rádióadás) — «Mindig jól és magas színvonalon, a lejtőre keresztirányban végezve a szántást, ezúttal is hűek maradtak önmagukhoz».

Az igei névszók gyakran pontosabban terminologizálják a folyamatokat a cselekvés módja szerint, mint szinonim igéik. A дестабилизировать, дестабілізаваць, дестабілізувати igékkel szemben a вести к дестабилизации, весці да дэстабілізацыі, вести до дестабілізації igei névszók hosszabb, de kevésbé intenzív, eredményre utaló árnyalatú cselekvést fejeznek ki, például: «A holland kommunisták határozottan elítélték az Egyesült Államok kormányzatának agresszív külpolitikai irányvonalát, amely a nemzetközi helyzet destabilizálásához vezet»; «Галандскія камуністы рашуча асудзілі агрэсіўны знешнепалітычны курс адміністрацыі ЗША, які вядзе да дэстабілізацыі міжнароднай абстаноўкі»; «Голландські комуністи рішуче засудили агресивний зовнішньополітичний курс адміністрації США, який веде до де-»

135

стабілізації міжнародної обстановки» (Радянська Україна, 1980, 10 июня, с. 3). Более интенсивным воспринимается действие, выраженное вербаноминантами подвергать аресту, падвергаць арышту, піддава-ти арешту, чем глаголами арестовать, арыштаваць (арыштоуваць), заарештвати (заарештоувати). Глаголы экспериментировать, эксперыментаваць, экспериментувати нейтральны к оппозиции одноактность—многоактность способов действия. Ее терминируют вербаноминанты проводить (провести) эксперимент — проводить (провести) эксперименты, праводзіць (правесці) эксперымент — праводзіць (правесці) эксперыменты, проводити (провести) експеримент — проводити (провести) експерименти.

Az igei névszó használata a szinonim ige helyett a kontextus különféle szerkezeti-szemantikai sajátosságaival magyarázható. A дать классификацию igei névszó például nem helyettesíthető a классифицировать igével, mert a következő szövegkörnyezetben a частный, семантический melléknevek szerepelnek: «A második típus aspektusbeli oppozíciójába lépő igék nagy száma és változatos szemantikája még hozzávetőlegesen sem teszi lehetővé e igék részleges szemantikai osztályozását» (Авилова Н. С. Вид глагола и семантика глагольного слова.— М., 1976, с. 186).

Kiegészítést nem igénylő, önmagában teljes ukrán igei névszó a здійснювати накопичення (felhalmozást végezni), szemben a накопичувати (felhalmozni) igével a következő mondatban: «Csak az ilyen munka képes olyan terméket létrehozni, amely… lehetővé teszi a felhalmozást a termelés további fejlesztése és a társadalom sokféle szükségletének kielégítése érdekében» (Соціалізм і праця.— Київ, 1978, с. 42) — «Csak az ilyen munka képes olyan terméket létrehozni, amely… lehetővé teszi a felhalmozást a termelés további fejlesztése és a társadalom mindenféle szükségletének kielégítése érdekében».

Számos ok magyarázza, miért nem helyettesíthetők a terminológiai verbanominánsok az alábbi kontextusokban: „A legelő (S. V. megjegyzése) karámokra van osztva, ezért ciklikusan lehet legeltetni, és mindig van tartalékban friss fű”; „Яна (паша.— С. В.) разделена на зага-радзі, таму можна весці цыклічнае страўліванне, і заўсёды ёсць у рэзерве свежы травостой” (Гомельская праўда, 1980, 10 июня, с. 2). „A legelő (S. V. megjegyzése) karámokra van osztva, ezért ciklikus legeltetés folytatható, és mindig van tartalékban friss fű.” Először is, a legeltetni, legeltetni, legeltetni igék közhasználatúak, és társalgási árnyalatuk van; másodszor, a melléknevekből képzett határozószókkal alkotott kapcsolataik, mint például a ciklikus, ciklikus, ciklikus, az irodalmi norma szempontjából természetellenesek; harmadszor pedig az igék „nem önállóak”, kiegészítésekkel való bővítést igényelnek.

136

Előfordulnak olyan terminológiai verbanominánsok, amelyek szemantikai központja egy melléknév (vagy más szó), amely nyelvtanilag a főnévtől függ. Az ilyen főnév szemantikája kellően általános, ezért a függő szó részéről bizonyos fokú konkretizálásra szorul, például: felderítési tevékenységet folytatni — felderíteni, csillapító hatást kifejteni — csillapítani, javítási műveleteket végezni — javítani; felderítési tevékenységet folytatni — felderíteni, csillapító hatást kifejteni — csillapítani, javítási műveleteket végezni — javítani.

Összefoglalva: a verbanominánsok, amelyeket elsősorban tipológiai szempontból vizsgáltunk, nagy változatosságot mutatnak a folyamatok, cselekvések és jelenségek terminológiai megnevezésében. Kétségtelen, hogy fontos elemei mindegyik modern keleti szláv nyelv terminológiai rendszerének.