RIMA BAKŠIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

Kutatási területek: kísérleti fonetika, fonológia, dialektológia, geolingvisztika

A marijampolėi nyelvjárás kettőshangzóinak szótaghangsúlyai: minőségi jegyek

A marijampolėi nyelvjárás kettőshangzóinak szótaghangsúlyai: minőségi jegyek

ANNOTÁCIÓ

A cikk műszeres módszerekkel elemzi a nyugat-aukštaitiai kaunasi Marijampolėi nyelvjárás kettőshangzói szótaghangsúlyainak minőségi jegyeit: a spektrumot, a tonalitást, a kompakt jellegét, a diffúz jelleget és a mollosságot. A vizsgálat kimutatta, hogy a szótaghangsúly nagymértékben befolyásolja a nyelvjárás kettőshangzóinak, különösen az első összetevőnek a minőségét.

A szótaghangsúllyal összefüggő legegyetemesebb jegy a tonalitás. A mély tónusú összetevők [a], [u] az adott szótaghangsúly nyomatékát kapva alacsonyabban hangzanak, míg a magas tónusú [e], [i] magasabban. A második legfontosabb jegy a kompakt/diffúz jelleg. A szótaghangsúllyal kiemelt kompakt összetevők [a], [e] a legtöbb esetben kompaktabbak, mint a hangsúlytalanok, a diffúz [u], [i] pedig diffúzabbak. A feszítettség jegye a szótaghangsúly jelzőjeként csak a felső nyelvállású [u], [i] magánhangzók, valamint az [e] magánhangzó esetében fontos, amelynek nyelvállása ebben a nyelvjárásban meglehetősen magas. A mollosság jegye csak az akut kettőshangzók [áu] és [éu] első összetevői esetében fontos: ezek kevésbé mollosak, mint a megfelelő cirkumflex kettőshangzók összetevői, amelyek erőteljes ajakkerekítésen mennek át.

ANNOTÁCIÓ

A cikk műszeres módszerekkel elemzi a Kaunasi nyugati aukštaitis nyelvjárás Marijampolėi szubdialektusában a kettőshangzók szótaghangsúlyának minőségi jellemzőit: a spektrumot, a tonalitást, a kompaktságot, a diffúz jelleget és a laposságot. A vizsgálat kimutatta, hogy a

LÉNYEGES SZAVAK: dialektológia, szótaghangsúly, kettőshangzó, kísérleti fonetika, minőségi jellemző.

KULCSSZAVAK: dialektológia, szótaghangsúly, kettőshangzó, kísérleti fonetika, minőségi jellemző.

154

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

Marijampolės šnektos dvibalsių priegaidės: kokybiniai požymiai

a szótaghangsúly nagy hatással van a szubdialektusban a kettőshangzók, különösen azok első összetevőjének minőségére.

A tonalitás a szótaghangsúllyal összefüggő legegyetemesebb jellemző. A szótaghangsúly nyomatékával kiemelt mély tónusú összetevők [a], [u] még mélyebbé válnak, míg a magas tónusú összetevők [e], [i] még magasabbá. A kompaktság/diffúz jelleg a második legfontosabb jellemző. A szótaghangsúllyal kiemelt kompakt összetevők [a], [e] a legtöbb esetben kompaktabbak, mint a szótaghangsúllyal ki nem emelt összetevők, míg a diffúz összetevők [u], [i] diffúzabbá válnak. A feszesség mint a szótaghangsúly jelzője csak a magas nyelvállású magánhangzók [u], [i] és az [e] magánhangzó esetében fontos, amelynek a szubdialektusban viszonylag magas a nyelvállása. A laposság jellemzője csak az akut kettőshangzók [áu] és [éu] első összetevői esetében fontos: ezek kevésbé laposak a cirkumflex kettőshangzók megfelelő összetevőihez képest, amelyek erős ajakkerekítéssel járnak.

BEVEZETÉS

1. A Marijampolėi szubdialektus a kaunasi nyugati aukštaitis nyelvjárás déli részéhez tartozik. Ezen a területen jobban megőrződik a szóvégi hangsúlytalan magánhangzók hosszúsága, a szó elején csak [a] típusú magánhangzók használatosak; a zárt [e] magánhangzó eloszlása jóval szélesebb, mint a kaunasiak északi részén. A prozódiai sajátosságok közül említést érdemel, hogy az akut kettőshangzók [i], [u] összetevői megnyúlnak, továbbá nincs rendszeres folytonos hangsúly: a cirkumflex kettőshangzók vagy kettős hangzók ejtésekor a hangnyomaték a második összetevőre összpontosul (a szubdialektus sajátosságairól bővebben lásd Zinkevičius 1966: 118; LKA 1982: 29, 49, 56, 11., 32., 38. térkép; Zinkevičius 1994: 29–31; Girdenis, Zinkevičius 2000 [1966]: 50; LKTCh 2004: 39–44; VAKKA 2005: 93–95 stb.).

A jelen cikk célja a marijampolėi nyelvjárás kettőshangzói hangsúlyainak átfogó minőségi vizsgálatából származó eredmények megvitatása. A következő feladatokat tűztük ki: 1) annak megállapítása, hogy mely minőségi jegyek befolyásolják leginkább a marijampolėiak kettőshangzói hangsúlyainak megkülönböztetését; 2) az eredmények összehasonlítása más VAK nyelvjárások vizsgálataival; 3) annak tisztázása, hogy a marijampolėiak kettőshangzói hangsúlyainak minőségi jegyei különböznek-e más VAK nyelvjárásokétól.¹²

A vizsgálati anyagot Marijampolė járásban, Svetlica faluban rögzítették, amely Marijampolėtől mintegy 10 km-re délnyugatra fekszik. A vizsgálatban 6 adatközlő vett részt

¹ A kettőshangzók, más néven poliftongusok [ie], [uo] hangsúlyának minőségi jellemzőit a magánhangzókkal együtt elemezték (lásd Bakšienė 2012: 300–305). A cikk nem tárgyalja az [ui] kettőshangzót sem, amelynek teljesen más a fonémaszerkezete, valamint az idegen eredetű kettőshangzókat.

² A szerző további két, a Marijampolėi szubdialektus kettőshangzóinak hangsúlyáról szóló tanulmányt készített el és adott nyomdába: a mennyiségi jellemzőkről a Žmogus ir žodis folyóirat számára, a hangmagasság- és intenzitásjellemzőkről pedig a Lituanistica folyóirat számára. Mindkét tanulmány jelenleg nyomtatás alatt áll, ezért ez a publikáció nem elemzi ezeket a jellemzőket.

Straipsniai / Articles

155

RIMA BAKŠIENĖ

(3 nő és 3 férfi, akik jól beszélik anyanyelvjárásukat, átlagéletkoruk körülbelül 65 év). A felvétel módszere a következő volt: a nyelvjárást jól beszélő bemondónő elmondta a kívánt mondatot³, a bemondó pedig 3–5 alkalommal megismételte. A rövid mondatokban a szükséges kettőshangzókat tartalmazó következő szavakat rögzítették: jis taiko tą šautuvą: smarkiai kaito tas pečius; ėmė keikt ta boba: ėmė peikt tą daktarą; kad ėmė šaut paskui: kad ėmė šaukt paskui; visai kiáuras tas maišas: labai siaūras tas kelias. A PRAAT számítógépes program kiszámította a vizsgált kettőshangzók első és második elemének középső szakaszában mért három formáns (F1, F2, F3) értékeinek átlagát hertzben (Hz)⁴. Ezután ezeket a hangminőség-elemző FORMANT2.exe programmal értékelték, amely kiszámítja a tonalitás (T), a diffúzitás (Df), a kompaktság (C), a feszítettség (Įt) és a laposság (B) indexeit. Az összes szemléltető grafikont az EXCEL 2010 programmal készítették (a felvételi és műszeres elemzési módszertanról részletesebben lásd Bacevičiūtė 2004: 18–22).

2. A litván kettőshangzók hangsúlyozási dallamát kísérleti módszerekkel valamivel kevésbé vizsgálták, mint a monoftongusokét. Ennek talán az az oka, hogy az ilyen típusú szótagokban jól megkülönböztethetők mind a köznyelvben, mind valamennyi nyelvjárásban. A kettőshangzók hangsúlyozási dallamának leírásakor szinte minden kutató első helyen említi az olyan fonetikai jegyeket, mint az adott elem megnyúlása és minőségi hangsúlyossága. A kettőshangzók alaphangmagasságának és intenzitásának hangsúlyozási dallambeli jelentőségét nehezebb meghatározni, mivel ezekre hatással vannak a beszédprozódia sajátosságai vagy a mondat intonációjának jellege (részletesebben lásd Laigonaitė 1958; LKG 1965: 60 és másutt; Pakerys 1968; Pakerys, Plakunova, Urbelienė 1972; Laigonaitė 1978: 14 és másutt; Pakerys 1982: 189 és másutt; Anusienė 1984; Pakerys 2003: 219–221; Vaitkevičiūtė 1995: 50 és másutt).

Szinte egyáltalán nincsenek olyan kísérleti munkák, amelyek részletesen elemeznék a kettőshangzó-elemek minőségét és annak a hangsúlyozási dallammal való kapcsolatát. Leggyakrabban megelégszenek azzal a megállapítással, hogy a hangsúlyozási dallammal kiemelt elem minőségi jegyei hangsúlyosabbak, de nem részletezik, hogy mik ezek a jegyek, és milyen jelentőségük van a hangsúlyozási dallamok megkülönböztetésében. E terület köznyelvi⁵ kutatásai közül talán Antanas Pakerys vizsgálatai a legalaposabbak (1968; 1982: 180–182). Adatai szerint a hangsúlyozási dallamtól függő legfontosabb minőségi jegyek a kettőshangzó-elemek kompaktsága / diffúzitása és feszítettsége / feszítetlensége. Az akutusos kettőshangzók első elemei, [a], [e], állítólag kompaktabbak és feszítettebbek, mint a cirkumflexusos kettőshangzók megfelelő elemei, míg a cirkumflexusos kettőshangzók második elemei, [i], [u], diffúzabbak és feszítettebbek (Pakerys 1968: 111, 14; 1982:

³ Köszönettel tartozom kolléganőmnek, Ona Aleknavičienėnek, aki segített e munka elvégzésében.

⁴ A minőségi vizsgálathoz nem törekedtünk a kettőshangzók pontos szegmentálására első és második elemre. A teljes kettőshangzót elkülönítve megvizsgáltuk a formánsok ábrázolását, és egyszerűen kiválasztottuk az első, illetve a második rész legtisztább szakaszát, ahol a formánsok pályája a legegyenesebb volt. E szakaszok formánsértékeinek átlagát számítottuk ki.

⁵ Megjegyzendő, hogy a köznyelvi vizsgálatokhoz a beszélőket többnyire a déli nyugat-aukštaitis kaunasi nyelvjárási területről választják. Így a köznyelvi vizsgálatok eredményei részben e nyelvjárás sajátosságait is szemléltetik.

156

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

Marijampolės šnektos dvibalsių priegaidės: kokybiniai požymiai

181–182). Különösen fontos a kutató következtetése, miszerint a hangsúlyozási dallamok észlelésében, és ezzel együtt a fonológiai oppozícióban is, csak az első elem minőségi különbségei fontosak (Pakerys 1968: 114, 116; 1982: 189).

A nyugat-aukštaitis kaunasi nyelvjárási terület kettőshangzóinak minőségét az utóbbi években részletesebben a šakiai és prienai nyelvjárásban vizsgálták (Bacevičiūtė 2004: 104–110; Jaroslavienė 2010: 91–96). Mindkét kutató megjegyzi, hogy a hangsúlyozási dallamra az első elem minősége gyakorol nagyobb hatást. Kiemelik továbbá az akutusos kettőshangzók első [a] elemének nagyobb nyíltságát és kompaktságát (Bacevičiūtė 2004: 107; Jaroslavienė 2010: 91). A továbbiakban áttekintjük a marijampolėi nyelvjárás hasonló vizsgálatait.

A MARIJAMPOLĖI NYELVJÁRÁS KETTŐSHANGZÓINAK MINŐSÉGE (FORMÁNSANALÍZIS)

3. Az F1 és F2 formánsok átlagértékei⁶ (lásd az 1. táblázatot) azt mutatják, hogy az akut és cirkumflex kettőshangzók elemei különböző minőségű hangok. Az akut kettőshangzók [áĩ], [áũ] első elemei világosabbak, inkább az [a] magánhangzóra hasonlítanak, a cirkumflexek [aĩ], [aũ] első elemei pedig redukáltak, és a második elem regresszív hatása érvényesül rajtuk. Mindkét akut kettőshangzó első elemének F1-értéke jelentősen magasabb, vagyis az elem meghatározó jegye a nyíltság, a nyelv alacsonyabb helyzete. A cirkumflex kettőshangzók [aĩ], [aũ] első elemeinek F1-értéke alacsonyabb, tehát zártabbak.

Az első elem realizációja nemcsak a hangsúlytípustól, hanem a második elem minőségétől is függ – ezt az F2-értékek viszonya mutatja. Az [áĩ] kettőshangzó első elemének F2-értéke alacsonyabb, mint a cirkumflex megfelelőjéé, vagyis artikulációja hátrébb képzett. A cirkumflex [aĩ] ejtésekor⁷ az első elem az elöl képzett [i] hatására előrébb képzetté válik. Az [áũ] kettőshangzó mindkét eleme hátul képzett, közülük az egyik alsó, a másik felső nyelvállású és ajakkerekítéses. Az akut [áũ] kettőshangzó első elemének F2-értéke magasabb, mint a cirkumflex [aũ] megfelelő eleméé. Az [u] magánhangzónak mindkét első formánsa nagyon alacsony, ezért a cirkumflex kettőshangzó ejtésekor az első elem F2-értéke is csökken. Ez a hátrébb képzett artikulációval és az erősebb ajakkerekítéssel függ össze.

A cirkumflex kettőshangzók második eleme kifejezettebb. Az [aĩ] kettőshangzó második elemének F1-értéke alacsonyabb, F2-értéke pedig magasabb, tehát inkább az [i] magánhangzó jegyeire emlékeztet: zártabb és előrébb képzett artikulációjú. Az [aũ] kettőshangzó második elemére alacsonyabb F2-érték jellemző; az F1 nem mutatott egyértelmű összefüggést. Ezt az elemet a nyelv hátrafelé mozdulása és különösen erős labializáció jellemzi.

⁶ Az egyes kettőshangzók valamennyi realizációjának formánsátlagait számítottuk ki; külön szerepelnek a férfi- és a női hang adatai.

⁷ A cirkumflex kettőshangzókat, amelyek első eleme [a], részletes átírásban [aĩ]-ként és [aũ]-ként kellene lejegyezni, a cikkben azonban az egyszerűség kedvéért elhagytuk a kiegészítő jeleket.

Straipsniai / Articles

157

RIMA BAKŠIENĖ

1. TÁBLÁZAT. A kettőshangzók F1- és F2-átlagértékei⁸

Példa F1 Hz Férfi Nő F2 Hz Férfi Nő Megjegyzések t<á>iko 647 834 1384 1618 Akut: magasabb F1 és alacsonyabb F2 k<a>ĩto 585 694 1503 1855 tá<i>ko 481 563 1905 2224 Cirkumflex: alacsonyabb F1 és magasabb F2 ka<i>to 447 502 1952 2486 š<á>ut 664 878 1283 1469 Akut: mindkét formáns magasabb š<a>ūkt 584 731 1166 1378 šá<u>t 522 595 1047 1140 Cirkumflex: alacsonyabb F2, az F1 változó ša<ũ>kt 454 607 852 1094 k<é>ikt 573 690 1925 2320 Akut: magasabb F1, az F2 változó p<e>ĩkt 520 604 1824 2349 ké<i>kt 513 535 1995 2477 Cirkumflex: alacsonyabb F1, az F2 változó pe<ĩ>kt 460 497 1989 2609 k<é>uras 586 741 1699 1962 Akut: magasabb F2, az F1 változó s<e>ūras 581 758 1424 1617 ké<u>ras 531 582 1073 1183 Cirkumflex: mindkét formáns alacsonyabb se<ũ>ras 470 562 979 1110

Az [e] első elemmel rendelkező kettőshangzókat⁹ szintén markáns minőségi változatok jellemzik, amelyek a hangsúlytípussal és az elemek kölcsönhatásával egyaránt összefüggnek.

Az akut [éi] kettőshangzó első elemének F1-értéke magasabb, vagyis nyíltsága nagyobb, mint a cirkumflex kettőshangzó megfelelő eleméé. Az F2 változó, egyértelmű különbséget nem állapítottunk meg. A kettőshangzó mindkét eleme elöl képzett, ezért valószínűleg a hangsúly hatása az artikulációs hely jegyeire meglehetősen gyenge. Az akut [éu] kettőshangzó első elemére jelentősen magasabb F2-érték jellemző, ezért a cirkumflex kettőshangzó megfelelő elemétől leginkább az elöl képzettebb artikuláció különbözteti meg. E kettőshangzó második eleme a hátul képzett [u] magánhangzó, ezért a cirkumflex kettőshangzó ejtésekor az első elem is jelentősen hátrébb képzetté válik.

⁸ Az F3 értékeit is kiszámítottuk, de a táblázatban nem közöljük. Csak az első két formáns értékeit adtuk meg, amelyek a hangok jellemzésében a legfontosabbak. Az F3-értékeket a minőségi indexek kiszámításához használtuk fel (lásd a 2. táblázatot).

⁹ A marijampolėi nyelvjárásban az [au] kettőshangzó első eleme palatalizált mássalhangzó után igen jelentősen előrébb képzetté válik, ezért [eu]-ként kell átírni, és az [ei] kettőshangzóval együtt tárgyalni. Ez a kiejtés jelentősen eltér az északi kaunasi nyelvjárásokétól, ahol az előrébb képzés kisebb mértékű, a labializáció jobban érzékelhető, és például [ká.uras] ejtés hallható.

158

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

A marijampolėi nyelvjárás kettőshangzóinak hanglejtése: minőségi jellemzők

1., 2. ÁBRA. Az [ai] kettőshangzó kezdeti és végső változatai (az akútusz fekete színnel)¹⁰

A cirkumflexes [ei] második összetevőjének F1-e alacsonyabb, tehát elsősorban zártabb. F2-különbséget nem állapítottak meg. Az [eũ] kettőshangzó második összetevőjének mindkét formánsa alacsonyabb; ez zártabb és hátrébb képzett artikulációjú.

Az elsődleges formánsadatokat összefoglalva megállapítható, hogy a marijampolėi nyelvjárásban a minőségi jellemzők nagyon fontosak a kettőshangzók hanglejtés szerinti megkülönböztetésében. Más vizsgált nyugati aukštaitiai nyelvjárásokhoz hasonlóan (vö. Bacevičiūtė 2004: 109; Jaroslavienė 2010: 92), a kettőshangzók első összetevőjét jellemzik markánsabb minőségi változatok; ez jobban függ a hanglejtéstől. A hanglejtés hatása leginkább az első összetevők [a], [e] nyíltságán érezhető: az akútuszos kettőshangzók hangsúlyos összetevői sokkal nyíltabbak, mint a cirkumflexeseké. A képzés helyének változatossága inkább a második összetevő hatásától függ. A hanglejtés hatására a kettőshangzók második összetevői, az [i], [u] kevésbé változnak.

4. A tárgyalt hangjellemzők a pontdiagramokon is tükröződnek (lásd az 1–8. ábrát). A koordináta-rendszer harmadik negyedében az x tengelyen az F2-értékeket feltüntetve¹¹, az y tengelyen pedig az F1-értékeket, megfigyelhetők a vizsgált hangok közötti viszonyok. Az [ai] kettőshangzó változatainak koordináta-rendszerbeli elhelyezkedését szemlélve (lásd az 1. ábrát) látható, hogy az első összetevő minőségi különbségei rajzolódnak ki erőteljesebben. A vizsgált kettőshangzók kezdeti szakaszainak területei alig metszik egymást. Az akútuszos kettőshangzó első összetevője, az [a], nyíltabb és hátrébb képzett, míg a cirkumflexesé zártabb és elöl képzett. A második összetevő minőségi változatai kevésbé különböznek; az általuk elfoglalt területek nagyrészt fedik egymást. A cirkumflexes kettőshangzó második összetevője, az [i] (lásd a 2. ábrát), hajlamosabb elöl képzett és zárt lenni, a különbség azonban csekély. A diagramok azt is mutatják, hogy mind a cirkumflexes kettőshangzók első, mind második összetevőjének területei inkább vízszintes irányban nyúlnak el, vagyis esetükben nagyobb a képzési hely változékonysága. Az akútusznak kisebb a változatossága.

¹⁰ Minden kettőshangzóhoz férfi- és női beszélői grafikonokat rajzoltak, de a hangok közötti viszonyok hasonlónak bizonyultak, ezért takarékossági okokból csak egy-egy férfi- és női beszélői grafikont közölnek.

¹¹ Egy pont egy adatközlő formánsainak átlagértékeit jelöli.

Straipsniai / Articles

159

RIMA BAKŠIENĖ

3., 4. ÁBRA. Az [au] kettőshangzó kezdeti és végső változatai (az akútusz fekete színnel)¹²

A diagramokon különösen markánsak az [au] kettőshangzó hanglejtés következtében kialakuló pozicionális változatai. Látható, hogy az első és a második összetevő területei alig érintik egymást. Az akútuszos [áu] kezdete (lásd a 3. ábrát) elsősorban nagyobb nyíltságával tűnik ki. A képzés helye kevésbé különbözik; mind az akútuszos, mind a cirkumflexes kettőshangzó kezdetére jellemző a nagyfokú változatosság. A cirkumflexes kettőshangzó kezdőpontjai közül sok a jobb oldalon csoportosul, vagyis az összetevő hajlamosabb hátrébb képzett lenni, két pont azonban balra távolodik el, ezért a képzéshely-különbségek nehezen írhatók le.

Ennek a kettőshangzónak a második összetevői minőségükben is különböznek (lásd a 4. ábrát). A legnagyobb eltérés a nyelv vízszintes elmozdulásában, vagyis a képzés helyében mutatkozik. A cirkumflexes [aũ] második összetevője, az [u], sokkal hátrébb képzett, mint a megfelelő [áu]-összetevő. A nyíltság foka kevésbé különbözik; látható, hogy a cirkumflexes kettőshangzó vége hajlamosabb zártabb lenni. Az akútuszos kettőshangzó második összetevőjének területe inkább függőleges irányban nyúlik el, vagyis nagyobb nyíltságbeli változatosság jellemzi; a cirkumflex második összetevője inkább a képzés helye szerint változik.

Az [ei] kettőshangzó akútuszos és cirkumflexes változata közötti különbségek kevésbé észrevehetők. Az első összetevő minősége különbözik világosabban (lásd az 5. ábrát). Az akútuszos kettőshangzó kezdete hajlamosabb nyíltabb lenni, a területe kissé lejjebb húzódik, de zártabban ejtett hangok is vannak. Az akútuszos [éi] kezdetének nyelvi vízszintes elmozdulása nagyon változatos; a területe vízszintesen nyúlik el.

Ennek a kettőshangzónak a második összetevői közötti különbségeket nehezebb felismerni (lásd a 6. ábrát). Az akútusz második összetevőjére, amelyet nem hangsúlyoz a hanglejtés nyomatéka, a képzés helyének és a nyíltságnak nagyfokú változatossága jellemző. Változatainak elfoglalt területe nagyon nagy, teljesen lefedi a cirkumflexes kettőshangzó második összetevőjének területét. A cirkumflexes [eĩ] végső szakasza koncentráltabb, területe magasabban helyezkedik el, vagyis nagyobb zártság jellemzi.

¹² Ennek a kettőshangzónak a női beszélői grafikonja nem mutatott ilyen egyértelmű viszonyokat.

160

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

A marijampolėi nyelvjárás kettőshangzóinak hangsúlyai: minőségi jegyek

5., 6. ÁBRA. Az [ei] kettőshangzó kezdő- és végváltozatai (az akut hangsúly feketével jelölve)

Az [eu] kettőshangzó akut és cirkumflex hangsúlyának különbségei világosabban láthatók. Az akut hangsúlyú kettőshangzó kezdete (lásd a 7. ábrát) elöl képzett artikulációval tűnik ki, bár a képzés helye és a nyíltság tekintetében jelentős kiejtési változatosság figyelhető meg. A cirkumflex hangsúlyú kettőshangzó kezdete inkább a nyíltság fokát illetően változik, a képzés helyére vonatkozó jegy stabilabb.

A kettőshangzó második tagja (lásd a 8. ábrát) szintén különbözik. A cirkumflex hangsúlyú kettőshangzó vége koncentráltabb, kevésbé változatos, míg az akut hangsúlyúé igen nagy területet foglal el, a pontok szétszóródnak. A cirkumflex második részét hátrébb képzett artikuláció és magasabb nyelvállás jellemzi.

7., 8. ÁBRA. Az [eu] kettőshangzó kezdő- és végváltozatai (az akut hangsúly feketével jelölve)

5. A vizsgált hangok minőségi viszonyai a formánsok pályájának változását szemléltető grafikonokon is tükröződnek (lásd a 9–12. ábrát).¹³ Először is az látható, hogy az egyes kettőshangzók formánsainak változási iránya eltérő. Az [ai] kettőshangzó tagjai egészen különböző minőségű hangok: az [a] a legalacsonyabb nyelvállású, hátul képzett, az [i] pedig magas nyelvállású, elöl képzett hang. Ezért formánsainak dinamikája a legszembetűnőbb (lásd a 9. ábrát): az F1 fokozatosan süllyed, az F2 pedig hirtelen emelkedik. Kezdetben

¹³ A cikk készítése során valamennyi adatközlő és valamennyi kettőshangzó grafikonját megrajzolták. Itt azok szerepelnek, amelyek a legjobban tükrözik a formánsok változásának általános tendenciáit.

Straipsniai / Articles

161

RIMA BAKŠIENĖ

a formánsok közötti távolság viszonylag kicsi – kompakt [a] hangot ejtenek –, a végén pedig a formánsok erősen eltávolodnak egymástól, kiemelve az [i] hang diffúz jellegét. Az akut és a cirkumflex hangsúlyú [au] kettőshangzót összehasonlítva megfigyelhető, hogy kezdetben az akut hangsúlyú formánsai közelebb állnak egymáshoz, pályáik hosszabb ideig maradnak stabilabbak. Az F2 jóval később kezd felfelé emelkedni, és végig sokkal alacsonyabban marad. A cirkumflex hangsúlyú kettőshangzó F2-je szinte azonnal, meredek pályán emelkedik felfelé. Az akut hangsúlyúé F1-je csaknem végig magasabban marad.

Az [au] kettőshangzó formánsainak dinamikája egészen más (lásd a 10. ábrát). Ezt is különböző minőségű hangok alkotják: az [a], amint már említettük, mély, hátul képzett; az [u] meglehetősen magas nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses hang. A kettőshangzó mindkét formánsa fokozatosan süllyed, mivel az [u] magánhangzó formánsai eleve alacsonyak. A hangsúlyok közötti különbségek világosan kirajzolódnak. Az akut hangsúlyú kettőshangzó mindkét formánsa mindvégig magasabban marad, a cirkumflex hangsúlyúé alacsonyabban. Emellett az F1 változási pályája is igen eltérő: az akut hangsúlyú kettőshangzóé egy ideig nagyjából vízszintesen halad (nyíltabb [a] hangot ejtenek), és csak a középponttól süllyed lefelé, míg a cirkumflex hangsúlyú kettőshangzóé azonnal lefelé esik, és csak a középponttól halad nagyjából vízszintesen (kifejezettebb [u] hangot ejtenek).

9., 10. ÁBRA. Az [ai] és [au] kettőshangzók formánsainak dinamikája (az akut hangsúly feketével jelölve)¹⁴

¹⁴ Az ilyen típusú grafikonokon szemléltetésként szintén csak az első két formánst választották ki, a harmadik nem szerepel.

162

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

Marijampolės šnektos dvibalsių priegaidės: kokybiniai požymiai

Az [ei] kettőshangzó formánsainak pályája változik a legkevésbé (lásd a 11. ábrát), mivel a leginkább hasonló minőségű hangok alkotják, amelyek csupán egyetlen jegyben – a nyelv emelkedésében – térnek el. Mind az akútusos, mind a cirkumflexusos kettőshangzó F2-je alig változik. A cirkumflexusos kettőshangzó F2-jének emelkedése valamivel markánsabb, mivel erősebben hangsúlyozott második eleme elöl képzettebb. Az akútusos kettőshangzó F2-je azonban a kiejtés teljes ideje alatt jóval magasabb marad. Az F1 ezzel szemben az akútusos kettőshangzó ejtésekor változik határozottabban: fokozatosan emelkedik, majd nagyjából a középponttól kezdve közel egyenes vonalban halad.

Az [eu] kettőshangzó alkotó hangjai nagyon különbözőek: az [e] elöl képzett, alsó nyelvállású, az [u] pedig hátul képzett, felső nyelvállású. A kettőshangzó artikulációs változásait különösen az F2 változása tükrözi (lásd a 12. ábrát): meredeken csökken, és végig lefelé tart, csak a végén halad rövid ideig közel egyenes vonalban, nagyjából az 1000 Hz-es határnál (ez hozzávetőleg megfelel a rövid [u] frekvenciájának). A cirkumflexusos és az akútusos kettőshangzó formánspályái nagyon hasonlóak, az akútusos kettőshangzó F2-je azonban kissé meredekebben esik, mivel az [u] hang erősebb hangsúlyt kap. A hangsúly hatással van e kettőshangzó F1-ének változására: kezdetben mindkét hang F1-e kissé emelkedik, ám a változás iránya rögtön eltér: az akútusos kettőshangzóé tovább emelkedik, és csak a végén csökken, míg a cirkumflexusosé fokozatosan, végig csökken.

11., 12. ÁBRA. Az [ei] és [eu] kettőshangzók formánsainak dinamikája (az akútusos változat fekete színnel)

Straipsniai / Articles

163

RIMA BAKŠIENĖ

A MARIJAMPOLĖI NYELVJÁRÁS KETTŐSHANGZÓI MINŐSÉGI INDEXEINEK VIZSGÁLATA

6. A vizsgált hangok minőségének pontosabb jellemzéséhez a kísérleti fonetikai munkákban szokás minőségi indexeket számítani (lásd a 2. táblázatot). Az akútusos és cirkumflexusos kettőshangzók megfelelő összetevőinek indexeit összehasonlítva pontosabban jellemezhetők legfontosabb minőségi jegyeik. A kettőshangzó leggyakrabban hangsúlyozott összetevője minőségileg markánsabb, a hangsúly által kiemelt jegyek azonban nem egyformák, hanem az adott magánhangzó természetétől függnek.

2. TÁBLÁZAT. A kettőshangzók minőségi indexei¹⁵

Pavyzdys | T Vyr. Mot. | Df Vyr. Mot. | C Vyr. Mot. | Įt Vyr. Mot. | B Vyr. Mot. | t<á>iko 86 52 737 784 877 894 333 735 107 104 | k<a>īto 189 259 918 1161 854 855 90 779 107 105 | tá<i>ko 447 482 1424 1661 804 811 617 1184 106 105 | ka<ī>to 500 615 1505 1984 793 788 703 1476 107 104 | š<á>ut 22 −30 619 591 890 914 522 545 107 105 | š<a>ūkt −4 −11 582 647 883 894 566 519 109 106 | šá<u>t −62 −127 525 545 879 886 552 883 110 108 | ša<ū>kt −181 −171 694 487 884 895 770 936 111 108 | k<é>ikt 374 438 1352 1630 826 835 729 1357 105 104 | p<e>īkt 375 499 1304 1745 818 816 542 1350 106 104 | ké<i>kt 454 590 1482 1942 809 796 738 1463 106 104 | pe<i>kt 481 651 1529 2112 794 782 869 1670 106 104 | k<é>uras 291 268 1113 1221 842 858 308 1006 106 104 | s<e>ūras 164 86 843 859 859 880 264 706 108 105 | ké<u>ras 3 −78 542 601 880 878 805 779 110 108 | se<ī>ras −55 −157 551 548 872 881 735 1097 111 108

Az [áɪ] kettőshangzó első összetevőjének hangmagassága alacsonyabb, kompaktsága pedig nagyobb, mint a megfelelő cirkumflexusos kettőshangzó-összetevőé; a feszítettségi és a bemolossági indexek változóak. A cirkumflexusos [ãɪ] második összetevőjének hangmagassága magasabb, diffúzabb és feszítettebb, mint az akútusos változat második összetevőjéé; a bemolossági indexek változóak.

¹⁵ Mivel a férfi- és női hang formánsértékeit külön számították ki, az indexeket is külön adják meg. A számítások azt mutatták, hogy a férfi- és női hang indexeinek aránya gyakran változó. A kettőshangzók minősége és hangsúlya közötti kapcsolat leírásához csak azokat az indexeket használták, amelyek analóg arányokat mutattak.

164

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

Marijampolės šnektos dvibalsių priegaidės: kokybiniai požymiai

A [áu] kettőshangzó első eleme kompaktabb és kevésbé bemollos, mint az [aũ] első eleme; a többi index változó. Az [aũ] második eleme mélyebb tónusú és feszesebb, mint a megfelelő akut elem; a többi index, még a bemollosság is, amely fontos lehet ennek a kettőshangzónak az artikulációja szempontjából, változó.

Az [éi] kettőshangzó első eleme mélyebb tónusú (ezt különösen a női hang indexei támasztják alá, a férfihangé alig tér el), kompaktabb és feszesebb, mint a megfelelő cirkumflex kettőshangzó eleme; a bemollossági index változó. A cirkumflex [eĩ] második eleme magasabb tónusú, diffúzabb és feszesebb; a bemollossági indexek nem különböznek.

Az [éu] kettőshangzó első eleme magasabb tónusú, sokkal diffúzabb (!), feszesebb és kevésbé bemollos, mint az [eũ] első eleme. Az [eũ] második eleme csak mélyebb tónusával tűnik ki; az összes többi index, még a bemollosság is, változó.

ÖSSZEFOGLALÁS

A marijampolėi nyelvjárás kettőshangzói minőségének vizsgálatát összefoglalva kétségtelenül megállapítható, hogy a hangsúlyhatás befolyásolja a minőségi jegyeket. Különösen az első elem minősége függ össze a hangsúlyhatással.

A hangsúlyhatással összefüggő legegyetemesebb jegy a tonalitás. A mély tónusú [a], [u] elemeket az adott hangsúlyhatás kiemeli, ezért alacsonyabb tónuson ejtik, míg a magas tónusú [e], [i] elemeket magasabb tónuson, mint hangsúly nélküli megfelelőiket. Ez alól csak az [éi] kettőshangzó első eleme kivétel, amelynek tónusa mélyebb a cirkumflex [e] elöl képzett, redukált eleméhez képest¹⁶.

A hangsúlyok megkülönböztetésének második legfontosabb jegye a kompaktság / diffúz jelleg. A hangsúlyhatással kiemelt kompakt [a], [e] elemek a legtöbb esetben kompaktabbak, mint a hangsúly nélküli [a], [e] elemek, a diffúz [u], [i] elemek pedig diffúzabbak. Ebből a szempontból érdekes az akut [éu]: első eleme, bár eredendően kompakt, jóval diffúzabb, mint a cirkumflex magánhangzó hangsúly nélküli eleme. Ez valószínűleg a marijampolėi nyelvjárásra jellemző szűk [e]-vel függ össze: ebben a pozícióban különösen szűken és feszesen ejtik, a kettőshangzó legelején hallásra az [i] magánhangzóra emlékeztet, amit a formánsadatok is alátámasztanak (lásd az 1. táblázatot és a 12. ábrát).

A vizsgálat kimutatta, hogy a feszesség jegye hangsúlyjelzőként csak a magas nyelvállású, a kettőshangzók második elemeként álló [u], [i] magánhangzók, valamint az [e] esetében fontos; ez utóbbi, mint említettük, a nyelvjárásban viszonylag magas nyelvállású. Az alacsony nyelvállású [a] esetében ez a jegy teljesen jelentéktelen. Így nem állítható, hogy a marijampolėi nyelvjárásban az akut kettőshangzók feszes és fesztelen elemekből állnának, míg a cirkumflexek-

₁₆ Részletes átírásban [ę]-vel kellene jelölni.

Straipsniai / Articles

165

RIMA BAKŠIENĖ

– a fesztelen és a feszült hangokból állnak, ahogyan azt a köznyelvi diftongusokról is állítják (Pakerys 1968: 118; 1982: 182).

A bemolosság jegye csak az [áu] és [éu] akuttusú diftongusok első tagjainál fontos: kevésbé bemolosak, mint a megfelelő cirkumflexusos diftongusok tagjai, amelyek erős ajakkerekítésen mennek keresztül. A második [u] tagok mind az akuttusú, mind a cirkumflexusos diftongusokban hasonlóak a bemolosság szempontjából.

LITERATŪRA

Anusienė Lilija 1984: Kirčiuotų akūtinių ir cirkumfleksinių dvibalsių trukmė lietuvių bendrinės kalbos frazėse. – Kalbotyra 35, 12–17.

Bacevičiūtė Rima 2004: Šakių šnektos prozodija ir vokalizmas. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Bakšienė (Bacevičiūtė) Rima 2012: Marijampolės šnektos ilgųjų balsių priegaidės: kokybiniai požymiai. – Baltistica 47(2), 293–308.

Girdenis Aleksas, Zinkevičius Zigmas 2000 [1966]: Dėl lietuvių kalbos tarmių klasifikacijos. – Aleksas Girdenis. Kalbotyros darbai 1: 1962–1974. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 44–55.

Jaroslavienė Jurgita 2010: Rytinių kauniškių Prienų šnektos fonologija. Humanitarinių mokslų daktaro disertacija. Vilnius: Vilniaus universitetas.

Laigonaitė Adelė 1958: Dėl lietuvių kalbos kirčio ir priegaidės supratimo. – Kalbotyra 1, 71–100.

Laigonaitė Adelė 1978: Lietuvių kalbos akcentologija. Vilnius: Mokslas.

LKA – Lietuvių kalbos atlasas 2, Fonetika. Vilnius: Mokslas, 1982.

LKG – Lietuvių kalbos gramatika 1, Fonetika ir morfologija. Vilnius: Mintis, 1965.

LKTCh – Lietuvių kalbos tarmių chrestomatija, sud. Rima Bacevičiūtė, Audra Ivanauskienė, Asta Leskauskaitė, Edmundas Trumpa. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2004.

Pakerys Antanas 1968: Lietuvių literatūrinės kalbos sudėtinių dvibalsių au, ai, ei akustiniai požymiai. – Eksperimentinės fonetikos ir kalbos psichologijos kolokviumo medžiaga 3, 97–118.

Pakerys Antanas 1982: Lietuvių bendrinės kalbos prozodija. Vilnius: Mokslas.

Pakerys Antanas 2003: Lietuvių bendrinės kalbos fonetika. Vilnius: Enciklopedija.

Pakerys, Plakunova, Urbelienė 1972 – Пакерис Антанас, Плакунова Т., Урбелене Янина, Относительная длительность дифтонгов литовского языка. – Garsai, priegaidė, intonacija. Eksperimentinės fonetikos ir kalbos psichologijos kolokviumo medžiaga 5, 3–36.

Vaitkevičiūtė Valerija 1995: Bendrinės lietuvių kalbos priegaidės. Vilnius: Enciklopedija.

166

Acta Linguistica Lithuanica LXIX

Marijampolės šnektos dvibalsių priegaidės: kokybiniai požymiai

VAKKA – Vakarų aukštaičiai kauniškiai ir Klaipėdos krašto aukštaičiai, sud. Rima Bacevičiūtė, Danguolė Mikulėnienė, Vilija Salienė. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2005.

Zinkevičius Zigmas 1966: Lietuvių dialektologija. Vilnius: Mintis.

Zinkevičius Zigmas 1994: Lietuvių kalbos dialektologija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Syllable Accents of Diphthongs in the Marijampolė Sub-dialect: Qualitative Features

S U M M A R Y

The article reveals the experimental analysis of qualitative characteristics in Marijampolė dialect diphthongs. This dialect belongs to the southern part of West Highlanders Kauniškiai. The diphthongs have not been tested experimentally before.

The study showed that the accent has a lot of influence on qualitative characteristics of dialect diphthongs. The quality of the first component especially is associated with the accent.

Tonality is most universal characteristic associated with the accent. Low tonality components [a], [u], highlighted by pressure of the accent, are pronounced lower and the high tonality components [e], [i] – are pronounced higher. Only the first component of diphthong [éi], which is lower in tone compared with a reduced circumflexical diphthong [e] is the exception.

Second in importance is the compactness/diffusive characteristic. Compact components [a], [e], highlighted by accent, in many cases, are more compact than not highlighted, and diffuse [u], [i] are even more diffuse. Only acute [éu] stands out its first component compact by its nature is more diffuse than not highlighted component of circumflexical vowel. This is related with Marijampolės dialect-typical narrow vowel [e].

Tension characteristic as accent indicator is only relevant for high vowels [u], [i], which are second components of the diphthongs, and for vowel [e], which in dialect is pronounced with quite high tongue position. Tension characteristic is quite insignificant for lower tone [a].

Labial characteristic is only important for acute diphthongs [áu] and [éu] first components: they are less labial than corresponding circumflexical diphthong components which are experiencing strong labialization. Second components [u] both in acute and circumflexical diphthongs from labial point of view are similar.

Įteikta 2013 m. kovo 13 d.

RIMA BAKŠIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva

[email protected]

Straipsniai / Articles

167