Skip to document
Back
Go to original Localized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…

CHRISTIANE SCHILLER

Humboldt-Universität zu Berlin

Tudományos kutatási területek: porosz-litván lexikográfia, névtan, balti–német nyelvi, irodalmi és kulturális kapcsolatok.

A BALTI NYELVEK ATLASZA. PROSPEKTUS = A BALTI NYELVEK ATLASZA. PROSPEKTUS = A BALTI NYELVEK ATLASZA. PROSPEKTUS

Szerkesztők és a bevezető szerzői: Danguolė Mikulėnienė, Anna Stafecka; a térképmagyarázatok szerzői: Ilga Jansone, Anna Stafecka, Rima Bacevičiūtė, Asta Leskauskaitė; a térképek számítógépes változatát Edmundas Trumpa készítette.

Riga: Lettország Egyetemének Lett Nyelvi Intézete, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2009, 183 p. ISBN 978-9984-742-49-6

A balti nyelvek atlaszának itt ismertetendő prospektusa, amint azt a többnyelvű cím is jelzi, lett–litván közös munka. Felelősei Anna Stafecka, a Lettországi Egyetem rigai Lett Nyelvi Intézetének munkatársa, valamint Danguolė Mikulėnienė, a vilniusi Litván Nyelvi Intézet munkatársa. Ez egy próbakötet, amelynek célja, hogy bemutassa egy ilyen közös projekt szükségességét, és ismertesse a tartalmi és kartográfiai megvalósítás lehetőségeit.

Tekintettel arra, hogy a litván és lett dialektusok és nyelvjárások a standard nyelvek hatására egyre inkább kiegyenlítődnek, a szerkesztők célja a dialektusok lexikájának dokumentálása és elterjedésének térképes ábrázolása.

Recenzijos / Reviews

187

CHRISTIANE SCHILLER

Az atlasz adatbázisa a litván és lett nyelvatlaszokra támaszkodik: Lietuvių kalbos atlasas (1. köt.: Leksika. Vilnius, 1977) (LKA), Latviešu valodas dialektu atlants (Leksika. Rīga, 1999) (LVDA), valamint a Lett Nyelvi Intézet (Lettországi Egyetem, Riga) és a Litván Nyelvi Intézet (Vilnius) által az Atlas Linguarum Europae (ALE) számára összegyűjtött adatanyagra. Az adatok alapjául az 1960-as évek óta végzett adatfelvételek szolgálnak. Ily módon a bemutatott nyelvi térképek a 20. század második felének nyelvjárási helyzetét tükrözik.

A következetesen háromnyelvű (lett, litván, angol) kiadás alapos bevezetést nyújt a témakör problémáiba. A áttekintő bemutatással kezdődik: Élő és kihalt balti nyelvek (15–29. o.), amely először a balti nyelvek felosztását ismerteti, majd részletesen tárgyalja a kihalt balti nyelveket: a kurót, a szemigallt, a szelt, az óporoszt, a jatvingot és a skalvot. Az élő nyelvekről, a litvánról, a lettről és a latgallról itt viszonylag röviden esik szó. Ezt követi a lett (25–29. o.) és a litván nyelvjárások (30–34. o.) leírása és osztályozása, valamint a lett nyelvvel (35–39. o.) és a litván nyelvvel (40–44. o.) kapcsolatos geolingvisztikai kutatások fejlődésének áttekintése. A bevezetést a térképek és kommentárok szerkesztési elveinek bemutatása (45–49. o.), valamint a lett (50–53. o.) és litván nyelvjárások fonetikai átírási elveinek ismertetése (54–57. o.) zárja.

Jelentős terjedelmet foglal el a kommentárrész (61–134. o.). A kommentárok bemutatják az adott szómező szempontjából releváns etimonokat és azok nyelvenkénti megfelelőit, leírják elterjedésüket, etimológiai magyarázatot adnak, továbbá ismertetik az összehasonlító anyagot más indoeurópai nyelvekből, amelyet főként a hosszú ideig mérvadónak számító etimológiai szótárakból merítenek, vagyis Ernst Fraenkel Litauisches Etymologisches Wörterbuch című művéből (Heidelberg, 1955–1965), valamint a Latviešu etimoloģijas vārdnīca című szótárból (Rīga, 1992). Történeti lexikográfiai művek és nyelvjárások adatai egészítik ki a bemutatást. Időnként – például a STORCH-hoz fűzött kommentárban – a fogalom mitológiai jelentése is szóba kerül.

A 135. oldaltól következik a térképrész. Ezt a lett (137. o.) és a litván nyelvjárások (139. o.) áttekintő térképei előzik meg, amelyeken feltüntetik az adatfelvételi pontokat. A térképek színes pontszimbólumos vagy felületi térképek, illetve a bemutatandó viszonyoktól függően a kettő kombinációi. A pontszimbólumos térképeken az adatfelvétel központi pontjait jelölik; a felületi térképeken ezek helye a mellékelt, az adatfelvételi pontok rácsát ábrázoló fóliák segítségével állapítható meg.

188

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Baltu valodu atlants. Prospekts = Baltų kalbų atlasas. Prospektas =Atlas of the Baltic languages. A prospect

amelyek az adott térképre helyezhetők. Kizárólag pontszimbólumos térképként készült a HIMMEL és a STORCH térképe. Ennek oka, hogy a két térkép alapjául szolgáló adatokat elsősorban az Atlas Linguarum Europae (ALE) keretében gyűjtötték, amely ritkább adatfelvételi pont-hálózattal dolgozott, így az izoglosszák nem határozhatók meg pontosan. A mindkét ország nyelvjárási térképein már figyelmen kívül hagyott és fehérrel jelölt nagyvárosi területeken kívül (Lettországban Riga és Daugavpils, Litvániában Vilnius, Kaunas, Klaipėda, Šiauliai és Panevežys) a térképek a más nyelvű lakosság többsége miatt jelöletlenül hagyják a Vilniustól nyugatra fekvő teljes területet, továbbá a Daugavpilstól délre eső területeket, valamint Latgale délnyugati és nyugati részeit. A litván dialektológiában hagyományosan a Litvánián kívüli litván nyelvterületeket és nyelvszigeteket is figyelembe vették az ábrázoláskor.

A függelékben végül áttekintés található a Lett Nyelvatlasz (LVDA) adatfelvételi pontjairól (167–169. o.) és a Litván Nyelvatlasz (LKA) adatfelvételi pontjairól (170–177. o.), továbbá irodalomjegyzék (177–182. o.) és rövidítésjegyzék (183. o.) szerepel.

A prospektushoz 12 nyelvi fogalmat választottak ki, amelyeknek a lehető legszélesebb szemantikai spektrumot kellett lefedniük. Ezek részletesen a következők: HIMMEL (lett mākoņis, litván debesīs), (BAUM)WIPFEL (lett (koka) galotne, litván (medžio viršūnė), WACHOLDER (lett paeglis/kadikis, litván kadagys), KRÖTE (lett krupis, litván rupūžė), TAUBE (lett balodis, litván karvelis), FELDLERCHE (lett cirulis, litván vieversys), STORCH (lett stārķis, litván gandras), KOHLRÜBE (lett kālis, litván griežtis), WINTERWEIZEN (lett (ziemas) kvieši, litván (žieminiai) kviečiai), KORNKASTEN (lett apcirknis, litván aruodas), HEUSCHOBER (lett stirpa, litván stirta), SCHMIED (lett kalējs, litván kalvis). Minden térképhez hozzárendelték egyrészt az adott fogalom standard nyelvi megfelelőit, másrészt egy, a kartográfiai ábrázolás tárgyául szolgáló nyelvi fogalmat bemutató fényképet.

A kiválasztás a nyelvi fogalmak szemantikai szélessége mellett az ábrázolandó jelenségek sokféleségét és összetettségét is bemutatja; ezek megfelelő megjelenítése megköveteli az ábrázolási lehetőségek ehhez igazítását. Így a prospektus a WINTERWEIZEN térképét felületi térképként mutatja be, amely két színnel ábrázolja a két etimon elterjedését a litván és lett nyelvterületen: a lett pūri/pūri és a litván pūrai alak a Kurföldön beszélt lett nyelvjárásokban, valamint Vidzeme és Latgale néhány szigetén, továbbá Litvániában a nyugati és északi žemait nyelvjárások területein fordul elő; a lett (ziemas) kvieši és a litván (žieminiai) kviečiai pedig a lett és litván nyelvterület többi részén használatos. Hasonlóan csekély összetettséget mutat a térkép, amely a

Recenzijos / Reviews

189

CHRISTIANE SCHILLER

TAUBE, amely a két etimon elterjedésének ábrázolására (lett baluodis/lit. balandis a teljes lett nyelvterületen és a litvániai žemaitiai nyelvjárásokban, lit. karvelis a litvániai aukštaitiai nyelvterületen) szintén kétszínű területtérkép formájában készült, amelyen ezenfelül sávozás jelöli a lit. karvelis/balandis keverékterületét az aukštaitiai és žemaitiai nyelvterület határán. A komplexitási skála másik végére sorolható a HEUSCHOBER-hez tartozó térkép, amely kombinált területtérkép és pontszimbólumos térkép: nyolc szín és színárnyalat, valamint 18 pontszimbólum szerepel rajta.

A területtérképek, illetve a pontszimbólumos ábrázolással kombinált térképek a nyelvatlaszok legkifejezőbb grafikus megjelenítési formái. Ebből a szempontból kívánatos volna, hogy azokat a térképeket, amelyek eddig csak pontszimbólumos ábrázolásban készültek az Atlas Linguarum Europae (ALE) adatai alapján, kiegészíthessék a hiányzó adatgyűjtési pontok adataival, így idővel e nyelvi fogalmak térképei is megvalósulhatnának területtérképként, illetve kombinált területtérképként.

A prospektusban bemutatott, a lett és litván dialektológusok együttműködésének első eredményeit szemlélve hamar arra a következtetésre jutunk, hogy egy ilyen közös projektre már régóta szükség volt. Bár a projekt alapjául szolgáló, egy-egy nyelvre vonatkozó LKA és LVDA nyelvatlaszok a dialektológusok és nyelvészek számára ma is fontos, felbecsülhetetlen értékű segédeszközök, a litván és lett adatok egyetlen térképen való megjelenítése teszi lehetővé az egyes etimonok határokon átnyúló izoglosszáin keresztül a nyelvi rokonság szemléltetését. Az ilyen ábrázolás a nyelvi érintkezés hatásait is kézzelfoghatóvá teszi, például a SCHMIED-hez tartozó térkép, amely a szláv jövevényszó, a lit. kavõlius/kavõlis < lengyel kowal, belarusz каваль elterjedését dokumentálja a kalvis eredeti, határokon átnyúló elterjedési területén.

A következetesen háromnyelvű kivitelezés révén az atlasz széles felhasználói kör számára válik hozzáférhetővé. A grafikus ábrázolás módja – akárcsak a korábbi LKA és LVDA nyelvatlaszok esetében – nem korlátozza a felhasználók körét a nyelvészekre, hanem lehetővé teszi, hogy tanárok, diákok és más, nyelvészeti szempontból laikus olvasók is nagy hasznát vegyék.

Ez a kötet nemcsak hasznos, hanem tipográfiai szempontból is rendkívül tetszetős könyv; a litván könyvművészet bevált hagyományait követő megtervezéséért Alfonsas Žvilius litván könyvművész felel.

A szerkesztők szerint a balti nyelvatlasz projektje 500 nyelvi fogalom feldolgozását tervezi. A korábbi referenciaművekhez képest amellett, hogy …

190

Acta Linguistica Lithuanica LXX

A balti nyelvek atlasza. Prospektus = A balti nyelvek atlasza. Prospektus = A balti nyelvek atlasza. Prospektus

…ri referenciaművekhez, vagyis az LKA-hoz és az LVDA-hoz képest a nyelvi adatok felhasználóbarátabb bemutatása számos új ismerettel gazdagíthatja a balti nyelvek történetére vonatkozó tudást. Remélhető, hogy ez az ambiciózus projekt folytatódhat, és a prospektust még sok kötet követi majd.

2014. május 21-én beérkezett.

C H R I S T I A N E S C H I L L E R

Humboldt-Universität zu Berlin Institut für deutsche Sprache und Linguistik Unter den Linden 6, D-10099 Berlin, Deutschland [email protected]

Recenzijos / Reviews

191

Document details