VINCENTAS DROTVINAS

Litvániai Oktatástudományi Egyetem

Frydrichas Vilhelmas Hakas

VOCABVLARIVM LITTHVANICO-GERMANICVM, ET GERMANICO-LITTHVANICVM... NEBST EINEM ANHANG EINER KURTZGEFASSTEN LITTHAVISCHEN GRAMMATIC (1730)

I. Kritikai kiadás; készítette Vilma Zubaitienė. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 2012, 789 o.

II. Tanulmány, indexek, mutatók; készítette, a tanulmányt írta, az indexeket és mutatókat összeállította Vilma Zubaitienė. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 2012, 335 o. ISBN 9786-09-158-7

Frydricho Vilhelmo Hako kétirányú (litván–német és német–litván) szótárának, litván nyelvtani függelékkel, első kiadását Georgas Heinrichas Ferdinandas Nesselmannas, saját „Litván nyelvi szótára” forrásai között, lexikailag szegénynek minősítette (Wörterbuch der Littauischen Sprache. Königsberg, 1851). Hasonlóan ítélte meg a Königsbergben gyakornokoskodó Kazimieras Būga is: „csekélyke, csekély értékű szótárfüzet” – írta a Lietuvių kalbos žodyno I. füzetének 1924-es előszavában.

Ahhoz, hogy az olvasó jobban megértse, miért kutatják és adják ki újra ezt a forrást, érdemes legalább röviden felidézni, milyen történelmi és kulturális körülmények vezettek a litván nyelvű szótárak és nyelvtanok megjelenéséhez a Porosz Királyságban a XVIII. század első felében.

Az 1709–1711-ben tomboló nagy pestisjárvány és éhínség áldozatai elsősorban a litvánok lakta járásokból kerültek ki; lakóik mintegy egyharmada meghalt, több mint 20 templom pedig prédikátor nélkül maradt. A térség gazdasági erejének helyreállítása érdekében I. Friedrich Wilhelm király gondoskodott a szakképzett munkaerő képzésének fejlesztéséről. A király rendeletére 1718-ban Königsbergben alapított Litván Nyelvi Szeminárium az evangélikus-lutheránus lelkészek litván egyházközségek számára történő képzésével és litván nyelvű vallási írások kiadásával foglalkozott.

Recenzijos / Reviews

183

VINCENTAS DROTVINAS

Hasonló céllal, pietista irányultságú evangélikus lelkészek és tanítók képzésére, 1727-ben megkezdte működését a Halléi Egyetem mellett a Litván Nyelvi Szeminárium (Littauisches Seminar, Seminarium Lithuanicum). 1740-ig körülbelül 40, Kis-Litvánia leendő lelkésze tanult itt. Közülük néhányan litván környezetből, vagyis Kis-Litvániából érkeztek; egyesek már a Königsbergi Egyetemen is tanultak litvánul. A Halléi Litván Nyelvi Szemináriumban szintén gyakorlati céllal tanították (és tanulták) a litván nyelvet. A sikeres tanuláshoz litvántanárokra, nyelvtanokra és szótárakra volt szükség. A litván nyelvet a három litván nyelvtan egyikéből lehetett tanulni (Daniel Klein Grammatica Lithuanica, 1653; Compendium Lithuanico-Germanicum, 1654; illetve Sapūnas–Schulz Compendium grammaticæ lithvanicæ, 1673). Addig azonban nem jelent meg nyomtatásban német anyanyelvűek számára alkalmas litván szótár. Ezért a Königsbergi Egyetem egy ismeretlen szerző kéziratos német–litván szótárát küldte Halléba; ennek másolata ma a Halléi–Wittenbergi Martin Luther Egyetem Francke-intézményeinek (Franckesche Stiftungen) könyvtárának kézirattárában található. A szótár másolása 1728. június 18-án fejeződött be, szerzőjének pedig a szeminárium oktatóját, Johann Richtert tartják. Ez a szótár azonban feltehetőleg nem elégítette ki a szeminárium litvánnyelv-oktatási igényeit. Miután felismerték egy alkalmasabb szótár szükségességét, meglehetősen gyorsan elkészült és megjelent a Litván Nyelvi Szeminárium adjunktusának, Friedrich Wilhelm Hakenak a Vocabularium... című műve (Halle, 1730).

A szótár előszavában a halléi pietisták vezetője, Gotthilf August Francke, számot vetett a Litván Nyelvi Szeminárium hároméves sikeres működésével: 10 személy már litván gyülekezetekben szolgált prédikátorként, további 13 hallgató pedig tanulmányait folytatta. Egyúttal ismertette a kiadvány jelentőségét és a szótár forrásait, valamint nyilvánosan méltatta Hake adjunktus hozzájárulását.

Bár a nyelvtannal kiegészített szótár megkönnyítette a litván nyelv tanulását és tanítását, nem biztosította a szeminárium további fejlődését: hallgatóinak köre nehezen bővült, a legaktívabb személyek pedig nem láttak további karrierlehetőséget a szemináriumban. Richter 1728 nyarán visszatért Kis-Litvániába. Hasonlóképpen F. W. Hake is, akit azzal bíztak meg, hogy a salzburgi telepeseket elkísérje Kis-Litvániába: 1732-ben egy litván gyülekezet lelkésze lett, pappá szentelték, és Francke csalódottsága ellenére – aki így elveszítette a Litván Nyelvi Szeminárium oktatóját – nem tért vissza Halléba.

A recenzált kiadvány két kötetből áll. Az I. kötet a kritikai kiadáshoz szükséges elemekkel kezdődik: előszó (6–7. o.), a közlés elvei (8–9. o.), ezt követik a szótár latin rövidítései (10–11. o.), a nyelvtan latin rövidítései (13. o.), valamint a nyelvtan tartalomjegyzéke, az eredeti nyelvtani mű oldalszámainak feltüntetésével (14–15. o.). A kötet lényegét a Vocabularium... fakszimile kiadása (a Vilniusi Egyetemi Könyvtár kéziratát használták, amelyen kézzel írott diakritikus jelek találhatók) és betűhű átirata alkotja. Vilma Zubaitienė készítette el a szótár átírását és a szövegkritikai, illetve kritikai jegyzeteket (17–487. o.), valamint a nyelvtan átírását tárgyi magyarázatokkal (489–789. o.). A szótár előszavát németből Liucija Citavičiūtė, a nyelvtant (701–789. o.) pedig

184

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Frydri̇chas Vilhelmas Hakas

Vocabularium Litthvanico-Germanicum, et Germanico-Litthvanicum…

Nebst einem Anhang einer kurtzgefaßten Litthauischen Grammatic (1730)

Lina Plaušinait ytė fordította. A kiadvány így választási lehetőséget kínál: az olvasó a fraktúrával reprodukált eredeti szótárszöveget vagy annak betűhű átírását olvashatja, a nyelvtan fordítása pedig azok számára hozzáférhetőbb.

A kiadvány második kötete (II. Studija, indeksai, rodyklės) a szótár és a nyelvtan kutatásának, tudományos leírásának szentelt. A kötet V. Zubaitienė „Friedrich Wilhelm Hake szótára és nyelvtana: megjelenésük történeti körülményei, szerkezete és forrásaikhoz való viszonya” című tanulmányából (7–123. o.), valamint mutatókból áll; ezek közül három a szótár litván szókészletét dolgozza fel (az első a szótár közszavait tartalmazza [141–262. o.], a második az Újszövetség tulajdonneveit – helynevekként és változó szófajokként megjelölve – [263–265. o.], a harmadik pedig a szótári szókapcsolatokat [266–274. o.]). További két mutató Hake nyelvtanához kapcsolódik: a közszavak mutatója (278–311. o.) és a tulajdonnevek mutatója (312. o.). Ezt követi a nyelvtani tárgymutató (313–317. o.), majd a nyelvtani terminusok két kétnyelvű szójegyzéke (latin–litván, 318–322. o.; litván–latin, 323–327. o.). Mindezek az olvasót segítik: afféle használati útmutatókkal látják el.

A kiadvány második kötete (és a kétkötetes mű egésze) egy meglehetősen tömör összefoglalóval (Zusammenfassung, 328–329. o.) és két mutatóval (személynevek mutatója, 330–333. o.; helynevek mutatója, 334–335. o.) zárul. A teljes kiadvány tudományos szerkesztője Bonifacas Stundžia. A szerző a kutatás végkövetkeztetéseiben (II., 122–123. o.) megállapítja, hogy Hake Vocabularium… című műve az első Kelet-Poroszországban nyomtatásban megjelent kétnyelvű szótár (vagyis két részből áll: a litván–német rész 4886 litván szót tartalmaz, a német–litván rész pedig 500-zal kevesebbet). Ez az első olyan szótár, amely a litván nyelvi címszavakhoz német megfelelőket rendel; a két rész szókészlete között kisebb eltérések vannak. Makrostruktúráját tekintve vallási szókincset tartalmazó szótár, amely az Újszövetség (1727) és a Zsoltároskönyv (1728) szókészletére épül, és a halléi Litván Nyelvi Szeminárium oktatási céljait szolgálta. Lexikográfiai szempontból rendszeresen és következetesen közli a szavak nyelvtani, fonetikai és szemantikai adatait. Visszatérve a szótárról korábban említett értékelésekhez, Hake szótárának Kis-Litvánia későbbi lexikográfiájára gyakorolt jelentőségéről el kell mondani, hogy Pilypas Ruigys Lietuvių–vokiečių ir vokiečių–lietuvių žodyne című szótárában (Königsberg, 1747) a szavak 70%-a Hake szótárából származik. Bár Hake nyelvtana Klein nyelvtanainak kivonataként értékelhető, újdonságokat is tartalmaz, amelyek pontosabban mutatják be a nyelvtani rendszer sajátosságait.

A nagy terjedelmű és meglehetősen összetett kiadványban elkerülhetetlenek voltak a „kísérőjelenségek”: szerkesztési hiányosságok és sajtóhibák. Például továbbra sem világos a szótár nyomtatásának pontos dátuma: hogyan köszönhette meg a király Franckének a neki küldött szótárt 1730. március 31-én, ha Francke az előszót den 17. Nov. 1730 dátummal írta alá (II., 30. o.)? A Neue Zeitungen… újság címét nem egységesen idézik (II., 27. és 28. o.). A sajtóhibák közül a következőket említenénk: 58., 59. o. – adverbum; 60. o. – a praep. és a praepoff. közé vessző szükséges; 97. o. – Gramatica; 102., 103. o. – ablatyvas ir abliatyvas; 107. o. –

Recenzijos / Reviews

185

V I N C E N T A S D R O T V I N A S

vacabula; vö. még az 57. oldalon a active, passive rövidítések, másutt (86. o.) „latin szavacskáknak” nevezik őket; a 78. oldalon latin szónak tekintik a copuliren szót; vö. még az 54. oldalt – három végződése van; a 107. oldalt – prusas és Prusija; a 60. oldalon – jugtukai, a 118. oldalon – jugtuku; a 101. oldalon – ajánlottak; a 318. oldalon – paradigmák. Természetesen ezek az apróságok nem csökkenthetik a kiadvány tudományos értékét.

A recenzió sorainak írója már foglalkozott a hallei Litván Nyelvi Szeminárium történetével, valamint Hako szótárával és nyelvtanával. Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a kiadvány spiritus movens-e, V. Zubaitienė, akit Kis-Litvánia szótárainak kutatójaként ismerünk (vö. monográfiáját: Pilypo Ruigio Littauisch-deutsches und deutsch-littauisches lexicon (1747): šaltiniai ir leksikografinis metodas. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 2010), az ókori írásbeliség szakértőinek közreműködésével most egy, a litván kultúra számára jelentős régi szöveg kiadását tette közzé – Kis-Litvánia kétnyelvű lexikográfiájának örökségét bemutató forrást. Ez a kiadvány a litván lexikográfia történetének szolgálatában végzett kollektív munka példája; a Hako-szótár és -nyelvtan tartalmát, forrásait és a későbbi munkákra gyakorolt jelentőségét mindeddig talán ez világítja meg a legrészletesebben. A kutatás lényegesen bővíti ismereteinket a hallei Litván Nyelvi Szemináriumról, amely a litván kutatások központja volt a XVIII. század első felében.

Beérkezett: 2014. május 21.

V I N C E N T A S D R O T V I N A S

Litvániai Neveléstudományi Egyetem

Taraso Ševčenkos utca 31., LT-03111 Vilnius, Litvánia

[email protected]

186

A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X X