ROSA KOHLHEIM

Bayreuth

Tudományos kutatási területek:

Személynévkutatás, utcanevek, irodalmi névtan.

NYELVI KREATIVITÁS A NÉMETORSZÁGI FODRÁSZÜZLETEK ELNEVEZÉSÉBEN

A németországi fodrászüzletek elnevezésének kreativitása

ANNOTÁCIÓ

Ez a tanulmány három német város (Bamberg, Bayreuth és Regensburg) telefonkönyveiben szereplő fodrászüzlet-neveken alapul. A fodrászüzletek hagyományos neveinek többsége egy leíró részből (fodrászszalon) és egy azonosító részből áll, amely többnyire a tulajdonos neve (Helga). Az új, kreatív nevek nemcsak az üzlet azonosítására törekszenek, hanem vonzerejének növelésére is: pozitív konnotációjú neveket alkotnak (csodás haj), és úgynevezett „attraktorokat” alkalmaznak, például nagybetűs írásmódot (HAARKULT), kisbetűs írásmódot (rapunzel schnitt und mehr), idegen szavakat (Hair World, La Bellezza Friseur), valamint a szójáték különféle formáit (Friseur Haarlekin, HAIR-FORCE ONE, Fön-X, Friseur Cutastrophe, Friseursalon Haar-genau).

KULCSSZAVAK: fodrászüzlet-nevek, névszerkezet, hagyományos nevek, kreatív nevek, attraktorok, idegen nevek, szójátékok.

ANNOTÁCIÓ

A cikk három német város (Bamberg, Bayreuth és Regensburg) telefonkönyveiben szereplő fodrászüzletek nevein alapul. A hagyományos fodrászüzletnevek többsége egy leíró részből (Friseursalon) és egy azonosító részből áll, amely többnyire a tulajdonos neve (Helga). Az új, kreatív nevek nem csupán az üzlet azonosítására szolgálnak, hanem vonzerejének növelésére is: pozitív konnotációjú nevek alkotásával (Haarwunder), valamint úgynevezett „attraktorok” használatával, például nagybetűs

126

Acta Linguistica Lithuanica LXXII

Sprachliche Kreativität bei der Benennung von Friseurgeschäften in Deutschland

betűkkel (HAARKULT), kisbetűkkel (rapunzel schnitt und mehr), idegen szavakkal (Hair World, La Bellezza Friseur), valamint különféle szójátékokkal (Friseur Haarlekin, HAIR-FORCE ONE, Fön-X, Friseur Cutastrophe, Friseursalon Haar-genau).

K U L C S S Z A V A K: névszerkezet, hagyományos nevek, kreatív nevek, attraktorok, idegen nevek, szójátékok.

1. BEVEZETÉS

A fodrászüzletek nevei eddig alig kerültek a német névkutatás látókörébe. E terület úttörő munkája Jens Gerdes 2005-ben megjelent cikke, a Vom Selbstverständnis des Friseurs – Eine Typologie aus dem Telefonbuch. Az érdeklődés hiányának egyik kézenfekvő oka, hogy a fodrászüzletek elnevezésében megnyilvánuló nyelvi kreativitás csak az utóbbi években jelent meg.

A jelen vizsgálat három dél-németországi város – Bamberg, Bayreuth és Regensburg – telefonkönyveinek „Sárga oldalain” szereplő fodrászüzletek bejegyzésein alapul.¹

Az elemzett nevek rendszerint a következő szerkezetet mutatják: egy leíró részt, amely megjelöli az üzlet tevékenységét (pl. fodrászüzlet, fodrászszalon, szalon, fodrászstúdió, hajstúdió, fodrász, coiffeur), valamint egy azonosító részt, amely tulajdonnévvel vagy sajátos névalkotással különbözteti meg az adott üzletet az ágazat többi üzletétől; esetenként egy kiegészítő részt is, amely további információkat, illetve magyarázatokat tartalmaz.² Példaként említhetők a következő nevek: Friseursalon Helga (Regensburg), Friseur Bernhard Seitz (Bayreuth), Coiffeur am Josephsplatz (Bayreuth), Salon Hairpoint (Bayreuth), Frisör Schneideplatz von Peter Röhrig (Bamberg), Friseurstudio Nicole Dobler Friseursalon (Regensburg). Ez a szerkezet azonban nem merev. A leíró rész az azonosító rész után is állhat (pl. a Evelyn Friseursalon névben Regensburgban).

¹ http://www.gelbeseiten.de/friseur (utolsó hozzáférés: 2014.04.07.). Bayreuth esetében három új fodrászüzlet nevét is figyelembe vettük (Coiffeurs – Zum goldenen Schnitt, Maisel Coiffeure, Cutastrophe), amelyek még nem szerepelnek a felhasznált telefonkönyvben.

² In Anlehnung an Sjöbloms (2012) Beschreibung der Struktur von Unternehmensnamen, wobei sie zwischen einem Namensteil „signifying the business concept“ (234), einem „identifying“ Namensteil (236) und einem „supplementary“ Namensteil mit zusätzlichen Erklärungen (237) unterscheidet. Vgl. auch Sjöblom 2007: 298.

Straipsniai / Articles

127

ROSA KOHLHEIM

vagy akár el is maradhat, ha az azonosító elem egyértelműen utal az üzlet típusára (pl. a regensburgi Hair World esetében).

2. A FODRÁSZÜZLETEK HAGYOMÁNYOS NEVEI

Németországban a fodrászüzletek legtöbb hagyományos neve a tevékenység megjelöléséből és a tulajdonos keresztnevéből, családnevéből, illetve teljes nevéből³ áll, vagy fordítva: előbb a tulajdonos neve, majd a tevékenység megjelölése szerepel. Az első típus példái: Friseursalon Petra (Bamberg), Salon Anita (Bamberg), Friseur Schmid (Regensburg), Friseursalon Jauk (Bamberg), Friseursalon Daniela Schmidt-Herath (Bayreuth), Friseur Doris Held (Regensburg), Naturfrisörin Sonja Seidl (Regensburg), Friseurteam Alexander Meir (Regensburg), Frisurenatelier Ingrid Matt (Regensburg); a második típus példái: Bea’s Friseursalon (Bayreuth), Elisa Frisörsalon (Bamberg), Evi’s Frisiersalon (Regensburg), Tina’s Haarstudio (Regensburg), Peter’s Frisierstube (Bayreuth), Nussmann Friseursalon (Bayreuth), Blindzellner Friseurgeschäft (Bayreuth), Seitz Friseur (Regensburg), Maisel Coiffeure (Bayreuth), Müller und Müller Friseurbetrieb (Bamberg), Olga Weber Hairstylist (Regensburg), Robert Rettich Haarlounge (Regensburg).

E példákból kitűnik, hogy a leíró névrészben többféle megnevezéssel találkozunk arra az üzletre, ahol az ember rendbe teteti a haját. Gyakran a foglalkozást jelölő Friseur szóra utalnak, amely Németországban a 18. század óta adatolt. A franciában nem meghonosodott Friseur szó a frisieren továbbfejlődése; ez a szó a 17. században a holland friseren közvetítésével került át a francia friser ’göndörít’ szóból, eredetileg a parókák megigazítását jelölte, később pedig felvette ’a haj rendbe tétele’ általános jelentést (Kluge 1995: 287; Duden 2007: 238). Figyelemre méltók az olyan nevek, mint a Friseur Doris Held, amelyek leíró névrésze a hímnemű foglalkozásnevet tartalmazza, noha az üzlet tulajdonosai nők. Velük szemben olyan nevek is vannak, amelyek ügyelnek a nemek nyelvi megjelenítésére, például a Silke Hacker Friseurmeisterin (Bayreuth) és a Naturfrisörin Sonja Seidl (Regensburg). Ez utóbbi név emellett az üzlet egyik sajátosságára is utal,

³ Bamberg, Bayreuth és Regensburg telefonkönyveinek „Sárga Oldalak” részében több „névtelen” fodrászüzlet-bejegyzés is található, vagyis ezek csak a tulajdonos nevét tüntetik fel (pl. Kellner Gabriele Bayreuthban, Schmauser Robert Regensburgban).

128

Acta Linguistica Lithuanica LXXII

Sprachliche Kreativität bei der Benennung von Friseurgeschäften in Deutschland

mégpedig azt, hogy itt természetes anyagokat használnak a haj ápolásához. A Coiffeur, a német Friseur francia megfelelője Németországban – Svájccal ellentétben – a választékos nyelvi réteghez tartozik (Duden 2013: 296), és nyelvi eredete révén pozitív konnotációval (divat, elegancia) járul hozzá a teljes névhez, például a Maisel Coiffeure esetében. Az egyszer Regensburgban adatolt angol Hairstylist idegen szó jelentése: ’művészi igényű fodrász’ (Duden 2013: 497f.). A Friseurgeschäft tárgyilagos megnevezés, amely feltehetően száraz hangzása miatt ritkán szerepel a fodrászüzletek nevének alkotóelemeként. Ezzel szemben nagyon népszerű a Friseursalon⁴ megnevezés, amely a francia presztízsnyelvből átvett -salon alaptag révén igényes berendezést és előkelőséget sugall. A Friseursalon szinonimájaként a rövidült Salon forma is előfordul (pl. Salon Anita). Nem meglepő, hogy a Damensalon megnevezés (pl. a bamberg-i Heike’s Damensalon Friseur) csak nagyon ritkán fordul elő, mivel a korábban szokásos női és férfifodrászat közötti különbségtétel mára nagyrészt megszűnt. Ezért kivételes jellegű az olyan név is, mint a Egnim’s Herrenbarbier Friseur (Bayreuth). A leíró névrészben olyan összetételek is megjelennek, amelyek alaptagja olyan nemzetközi elem, mint például a –studio⁵, –atelier, –team, –lounge; ezek modern, világias arculatot kölcsönöznek az adott üzletnek (Tina’s Haarstudio, Frisurenatelier Ingrid Matt, Friseurteam Alexander Meir, Robert Rettich Haarlounge).

A hagyományos nevek egy másik típusában – amely a vizsgált anyagban azonban csak ritkán fordul elő – az üzletet annak elhelyezkedése azonosítja. Erre példa a bayreuthi Salon Sophienstraße és a Coiffeur am Josephsplatz.

3. A FODRÁSZÜZLETEK KREATÍV NEVEI

Az utóbbi években megjelent kreatív nevek nem csupán a fodrászüzlet azonosítását célozzák, hanem annak vonzerejét is

⁴ A német helyesíráshoz igazított Frisör, Frisörgeschäft alakok a vizsgált anyagban csak ritkán fordulnak elő.

⁵ Az utóbbi évtizedekben a –studio számos különféle üzletmegnevezés népszerű alaptagjává vált. A Haarstudio mellett Schreiber (1994: 166) még a következő példákat sorolja fel: Küchenstudio, Fingernagelstudio, Beauty-Studio, Hunde-Studio, Sonnenstudio.

Straipsniai / Articles

129

ROSA KOHLHEIM

szuggesztív névképzésekkel fokozni. Ebben fontos szerepet játszanak az úgynevezett „vonzóelemek” (Kremer 2007: 181), vagyis a szokásos helyesírástól való eltérések,⁶ a különleges grafémikus hatások, az idegen nyelvű kifejezések és a szójátékok. A fodrászüzletek hagyományos neveiben is kedvelt az angolban szokásos aposztróf használata a birtokos -s előtt:⁷ Haubner hajélménye (Bayreuth), Ulli hajdesignja (Bayreuth). További „vonzóelemek” a teljes név vagy névrész nagybetűs írása (pl. HAJ-kultúra Regensburgban, fodrász HAARKULT, Schramm HAARformer és HAARideal olcsón Bambergben), a szó belsejében alkalmazott nagybetűzés (pl. Emelie HairLounge fodrász Bayreuthban), a kisbetűs írás (pl. rapunzel vágás és más, valamint hairkiller Regensburgban), az összetételek különírása (pl. A haj háza Bayreuthban, Maxi hajstílusa < angolul frizura Regensburgban).

Az új, kreatív nevek egyrészt a fodrászüzlet különleges tulajdonságait kívánják kiemelni, másrészt bizonyos elképzeléseket hivatottak előhívni a vendégkörben. Az olyan nevek, mint a HAARideal preiswert und Friseur der kleinen Preise Bambergben, alkalmasak arra, hogy megszólítsák az árérzékeny vendégeket. A Evelyn’s Friseurstübchen Friseursalon (Regensburg), a Peter’s Frisierstube (Bayreuth), a Friseur Riese Mein Friseur (Bamberg) és a Sylvia Ihr Friseur Friseurgeschäft (Regensburg) otthonosságra, közvetlenségre és személyes törődésre engednek következtetni. A bambergben működő olyan fodrászüzletek, mint a Der Haarschneider és a Frisör Schneideplatz von Peter Röhrig, valamint a bayreuthi Cutting Crew Andreas Nuissl azt jelzik, hogy tulajdonosaik a hajvágásra szakosodtak.

Egyes fodrászok tevékenységüket nem elsősorban kézműves munkának, hanem kreatív művészetnek tekintik (vö. Gerdes 2005: 15). Ennek megfelelően üzleteiket gyakran a nemzetközi Studio szóval, illetve annak megfelelő német Werkstatt szóval nevezik el; ilyen például a bamberg-i Haarwerkstatt és a regensburgi Haarwerkstatt Uschi Fröhlich. Az olyan nevek, mint a Friseur Haarvision (Regensburg), a Haubner’s Haarerlebnis (Bayreuth), a Haarwunder (Regensburg), a Kopfkunst Friseur (Regensburg), a HAAR-Kultur (Regensburg), a Friseur HAARKULT (Bamberg), a Schramm HAARformer (Bamberg) és a Der stylische Friseur (Bayreuth) szintén a fodrászszakma művészi felfogására utalnak. A divattudatos vendégeket az olyan nevek célozzák meg, mint a Petra Macht Haarmoden (Bayreuth), az Eddi Revesz Frisurenmode (Regensburg), a Laufsteg (Regensburg) és a Schickeria Friseurstudio (Regensburg).

⁶ Vgl. Fleischer/Barz (2012: 194): „Die abweichenden Schreibungen stehen vornehmlich im Dienst von Werbefunktionen: Aufmerksamkeit hervorrufen, Originalität signalisieren und Einprägsamkeit unterstützen [...]“.

⁷ Vgl. Duden (2013: 32): „Normalerweise wird vor einem Genitiv-s kein Apostroph gesetzt.“

130

Acta Linguistica Lithuanica LXXII

Sprachliche Kreativität bei der Benennung von Fris Geschäfts in Deutschland

Az irodalomból, az operák világából vagy a mesékből ismert alakok felidézésével vonzó és mindenekelőtt könnyen megjegyezhető fodrászszalon-nevek alkothatók. Figaro alakja eredetileg Beaumarchais két vígjátékában jelenik meg; Németországban elsősorban Mozart operája (Die Hochzeit des Figaro, 1786) és Rossini operája (Der Barbier von Sevilla, 1816) révén vált ismertté, és időközben a fodrász deonimikus megnevezésévé fejlődött; Bambergben a Salon Figaro fodrászszalon nevének ihletője lett. A Grimm-mesében, a Rapunzel című történetben a címszereplő rendkívül hosszú, aranyszínű haja igen fontos szerepet játszik: leengedi a toronyablakból, hogy a királyfi felmászhasson hozzá.⁸ A mesealak ihlette a regensburgi rapunzel schnitt und mehr, valamint a berlini Rapunzel fodrászszalon-nevet (Gerdes 2005: 17).

Az idegen nyelvi kifejezések fontos szerepet játszanak a fodrászüzletek kreatív neveiben, mivel alkalmasak arra, hogy „felkeltsék a figyelmet. Emellett olyan elképzeléseket és életvilágokat idéznek fel, amelyek szorosan kötődnek bizonyos országokhoz [...]” (Fahlbusch 2011: 65). Míg Franciaországot hagyományosan „a haute coiffure kivételes eleganciájával” hozzák sztereotip módon összefüggésbe, ma „inkább az angol nyelvű hangzásról feltételezik, hogy közvetíteni tudja a divatos stílusokat és trendeket” (Gerdes 2005: 15). Ez a tendencia a vizsgált anyagunkban is tükröződik, amelyben leggyakrabban a haj és annak ápolása szemantikai köréhez tartozó anglicizmusok fordulnak elő.⁹ A nevek egyszerűen az angol hair ‘haj’ és az angol hairstyle ‘frizura’ szavakkal jelölhetik az üzlet fő profilját; ilyen például a bayreuthi Hair by Ali Frisör, Hair12 und Hairstyle by Sabine Scholz Friseur, a regensburgi Hairstyle Tanja Semmler, Carmenz Hairstyle Team és Maxi’s Hair Style; vagy az üzlet, illetve a szakma angol megnevezését tartalmazzák, mint például a Barbershop Nr. 1 (angolul barbershop ‘férfifodrász’) Bayreuthban és Bambergben, valamint a bayreuthi PM Hairdresser Friseur. Az angol kifejezésekből olyan fodrászszalon-nevek is alkothatók, amelyeknek a potenciális vendégekben pozitív asszociációkat (szépség, minőség, elegancia, modernség, eredetiség) kell kiváltaniuk: Hair Beauty Friseursalon (Regensburg), Friseur Carola Hair und Beauty (Regensburg), Friseur Glamour (Bayreuth), Hair World (Regensburg), Salon Hairpoint (Bayreuth), Ulli’s Haar-Design (Bayreuth), Salon Hair Finish (Bayreuth), Top Hair – Mein Friseur (Bamberg), Styling Lounge (Bayreuth), Haarstudio Magic Hair Friseur (Bayreuth), Friseur New Hair (Regensburg), Friseursalon Hair Fashion by Tanja (Regensburg), Friseursalon Styles & More (Bamberg). A név

⁸ Vö. Grimms Kinder- und Hausmärchen, 12. sz., 75–78.

⁹ Magdeburg térségében az anglicizmusok szerepe a fodrászszalonok elnevezésében 1991 és 2006 között jelentősen megnőtt (l. Bergien/Blachney 2009: 530, 1. ábra).

Straipsniai / Articles

131

ROSA KOHLHEIM

A Freestyle de Luxe Friseur (Bayreuth) egyszerre sugall eredetiséget/szokatlanságot és igényes/luxusszínvonalú szolgáltatást. Az olyan névalakulatok, mint a hairkiller és a Head Attack Friseur Regensburgban, szokatlan jelentésük révén képesek felkelteni a figyelmet.

A Miss Coiffeur on Tour névben – így nevezik a bayreuthi házhoz járó fodrászszolgáltatást – az angol és a francia nyelv egymás mellett jelenik meg. A francia szókészletet felhasználó kreatív névalakulatok ritkák. A vizsgált anyagban Bambergben a Salon Le Coiffeur – Friseur am Gabelmann és a Place du Coiffeur, Bayreuthban pedig a Friseur Salon Charmant fordul elő. Az olaszt és a spanyolt egy-egy alkalommal használták fel Bayreuthban fodrászüzletnevek alkotására: La Bellezza Friseur (ol. bellezza ’szépség’) és La Gracia – Bettina Ditz (sp. gracia ’báj’).

A kreatív fodrászüzletnevek között különösen érdekesek azok, amelyek szójátékot tartalmaznak. Hausmann (1974: 111) szerint a szójátékot „jól elkülöníthető jelentések egyidejű jelenléte” jellemzi; a vizsgált anyagban a fodrász tevékenységi területére vonatkozó szellemes, tréfás utalás a cél. Ez például a kiejtés megőrzése mellett végrehajtott grafematikai változtatásokkal érhető el: a bayreuthi Friseursalon Haarlekin és a regensburgi Friseur Haarlekin nevekben a Harlekin, a Commedia dell’Arte ismert alakja, a hajjal, illetve a hajápolással kerül kapcsolatba.¹⁰ Grafematikai változtatáson alapul a Harmonie köznév és a regensburgi Haarmonie Doris Friseure, illetve a bambergi Tinas HAARmonie fodrászüzletnevek közötti szójáték is; ugyanígy a Harem köznév és a regensburgi Haar-em Studio Friseursalon, valamint a bambergi Friseur Haar-em fodrászüzletnevek közötti szójáték is.¹¹

A szójáték egy másik technikájára, amely egy szó vagy tulajdonnév hangalakjának csekély megváltoztatásából áll, anyagunkban több példa is található: a Jahreszeit köznév például a regensburgi Friseur Haareszeit névalkotás kiindulópontja.¹² Hasonlóképpen az amerikai elnök repülőgépének neve, az Air Force One, a bayreuthi HAIR-FORCE ONE fodrászüzletnévvé alakul. A bayreuthi On Hair fodrászüzletnév az angol on air kifejezés módosított alakja, amely a to be walking or floating on air ’mintha a felhőkön járna’ fordulatban szerepel.

¹⁰ Haarlekin ist auch als Name eines Berliner Friseurs dokumentiert (Gerdes 2005: 16), und in Finnland ist Harlekiini unter Ausnutzung der Lautähnlichkeit der ersten Silbe mit engl. hair ‘Haar’ zum Frisurnamen Kampaamokauppa Hairlekiini (Sjöblom 2012: 226) geworden.

¹¹ Die Frisurnamen Haarmonie und Haarem-Friseur kommen auch in Berlin vor (Gerdes 2005: 16).

¹² Ähnlich der Frisurname Haareszeiten in Berlin (Gerdes 2005: 16).

132

Acta Linguistica Lithuanica LXXII

Sprachliche Kreativität bei der Benennung von Fris eu rgeschäften in Deutschland

A bambergi Hair Line esetében a hajra irányuló szándékolt utalás mellett az angol airline ’légitársaság’ és az angol hairline ’hajvonal’ egyidejű felidéződésével is számolni kell. Emellett homofón a német Härlein szóval is, amely a Haar ’haj’ kicsinyítő képzős alakja.

A homofónia a Fön-X fodrászüzletnévben is szerepet játszik; ez Bambergben, Regensburgban és Berlinben (Gerdes 2005: 17) fordul elő. Egyrészt a Fön-X homofón a Phönix szóval, amely az ókori egyiptomi mitológia tűzben megfiatalodó madarát jelöli; másrészt a Fön (Fön®) egyértelműen kapcsolódik a fodrászathoz és a hajápoláshoz: a huszadik században, a német Föhn ’meleg, száraz bukószél’ szó mintájára létrehozott védjegy egy forró levegővel működő hajszárító készüléket jelöl (Duden 2007: 229). Közelítőleg angolos kiejtés esetén a Unicut fodrászüzletnév homofón a német Unikat szóval, ugyanakkor a név első eleme, az Uni- a Bayreuthi Egyetem területének közvetlen közelségére, a második névelem, a -cut (ang. to cut ’vágni’) pedig a fodrász fő tevékenységére, a hajvágásra utal. Ez utóbbi az eredeti Friseur Cutastrophe fodrászüzletnévre is igaz, amelynek első három betűje angolos kiejtéssel homofón a Katastrophe köznévvel.

Az ismert műcímek módosítása a szójáték kedvelt technikája. Így Rossini Der Barbier von Sevilla című operájára utalva jött létre a bayreuthi, az azonos nevű városrészben működő Barbier von Grunau fodrászüzletnév. Wagner városában, Bayreuthban kézenfekvő egy zeneszerzői mű címéhez nyúlni. A Der fliegende Engländer fodrászüzletnév nemcsak Wagner operája, a Der fliegende Holländer címének változata, hanem arra is utal, hogy a tulajdonosa Angliából származik.¹³

Végül egyes fodrászüzletnevekben lexikalizálódott összetételek újraelemzése történik, amelynek során az egyik összetevőt „a szokásosnál szó szerintibb értelemben vesszük” (Gerdes 2005: 16). Ez történik a bayreuthi Friseursalon Haar-genau és a regensburgi Haargenau Friseursalon nevekben,¹⁴ valamint a bambergi Schnittpunkt – Die Friseure im Sand¹⁵ és Abschnitt Frisör üzletek nevében is. A bayreuthi Coiffeurs – Zum goldenen Schnitt névben a der goldene Schnitt szakkifejezés – amely a képzőművészetben és az építészetben a felületek harmonikus felosztására és tagolására vonatkozik – új értelmezést kap az ’elsőrangú/kiváló (haj)vágás’ jelentésében.

¹³ Szóbeli közlés.

¹⁴ Der Frisurname Haargenau kommt auch in Berlin vor (Gerdes 2005: 16).

¹⁵ Schnittpunkt ist auch der Name eines Friseurgeschäfts in Berlin (Gerdes 2005: 16).

Straipsniai / Articles

133

ROSA KOHLHEIM

A más német városokban működő fodrászüzletek neveinek vizsgálata megmutatja majd, hogy az olyan meghatározott névalakok, mint a Haargenau, Haarmonie, Haarlekin, Haareszeit, Fön-X, mennyiben alkotnak már kialakult repertoárt, illetve hogy mennyiben születnek új, eredeti nevek, mint a Haarerlebnis, Haarvision, Haarwunder, Kopfkunst.

IRODALOM

Bergien Angelika, Blachney Anja 2009: Familiennamen und ihre Wirkung als Komponenten von Firmennamen. – Familiennamen im Deutschen. Erforschung und Nachschlagewerke, hrsg. von Karlheinz Hengst, Dietlind Krüger. 1. Halbband: Deutsche Familiennamen im deutschen Sprachraum (Onomastica Lipsiensia 6.1). Leipzig: Leipziger Universitätsverlag, 527–536.

Duden 2007: Das Herkunftswörterbuch. Etymologie der deutschen Sprache. 4., neu bearbeitete Auflage. Mannheim, Zürich: Dudenverlag.

Duden 2013: Die deutsche Rechtschreibung. 26., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Berlin, Mannheim, Zürich: Dudenverlag.

Fahlbusch Fabian 2011: Von Haarmanns Vanillinfabrik zu Symrise, von der Norddeutschen Affinerie zu Aurubis: Prinzipien des diachronen Wandels von Unternehmensnamen. – Beiträge zur Namenforschung: Neue Folge 46, 51–80.

Fleischer Wolfgang, Barz Irmhild 2012: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache. 4. Auflage, völlig neubearbeitet von I. Barz und M. Schröder. Berlin, Boston: de Gruyter.

Gerdes Jens 2005: Vom Selbstverständnis des Friseurs – Eine Typologie aus dem Telefonbuch. – IDS Sprachreport 21/4, 15–17.

Grimms Kinder- und Hausmärchen. Gesammelt durch die Brüder Grimm, hrsg. von Heinz Rölleke. Vollständige Ausgabe auf der Grundlage der dritten Auflage (1837). Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 1999.

Hausmann Franz Josef 1974: Studien zu einer Linguistik des Wortspiels. Das Wortspiel im „Canard enchaîné“. Tübingen: Niemeyer.

Kluge Friedrich 1995: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache, bearbeitet von Elmar Seebold. 23., erweiterte Auflage. Berlin, New York: de Gruyter.

Kremer Ludger 2007: Tendenzen der Namengebung bei deutschen Unternehmen. – Proceedings of the 21st International Congress of Onomastic Sciences, Uppsala 19–24 August 2002, vol. 3., hrsg. von Eva Brylla, Mats Wahlberg in Zusammenarbeit mit Rob Rentenaar. Uppsala: Institutet för språk och folkminnen, 177–192.

134

Acta Linguistica Lithuanica LXXII

Sprachliche Kreativität bei der Benennung von Friseurgeschäften in Deutschland

Schreiber Herbert 1994: Von PHG „Die Frisur“ zu „Coiffeur am Bahnhof“ – Bezeichnungen für Geschäfte und Institutionen im Wandel. – Sprache im Alltag. Beobachtungen zur Sprachkultur, hrsg. von Karl-Ernst Sommerfeldt. Frankfurt am Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien: Lang, 161–169.

Sjöblom Paula 2007: Finnish Company Names: Structure and Function. – Names in Commerce and Industry: Past and Present, hrsg. von Ludger Kremer, Elke Ronneberger-Sibold. Berlin: Logos, 297–306.

Sjöblom Paula 2012: Commercial Names. – Terhi Ainiala, Minna Saarelma, Paula Sjöblom: Names in Focus. An Introduction to Finnish Onomastics. Helsinki: Finnish Literature Society, 210–254.

INTERNETES FORRÁS

http://www.gelbeseiten.de/friseur (utolsó hozzáférés: 2014.04.07.)

A németországi fodrászüzletek elnevezéseinek találékonysága

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány a német városok (Bamberg, Bayreuth és Regensburg) telefonkönyveiben nyilvántartott fodrászüzletek elnevezéseinek képzési elveit tárgyalja. A hagyományos nevek többsége determinatív szerkezet, amely egy alaptagból (például Friseur-salon) és egy meghatározó tagból áll; ez utóbbi leggyakrabban az üzlet tulajdonosának keresztneve (például Helga). A neologizmusok alkalmazásával nemcsak a vállalkozás profilját igyekeznek meghatározni, hanem a fogyasztó figyelmét is fel akarják kelteni, miközben pozitív konnotációval ruházzák fel a szavakat (például Haarwunder). E célok elérésére úgynevezett reklámfogásokat alkalmaznak, például kisbetűk helyett nagybetűket írnak (HAARKULT), illetve nagybetűk helyett kisbetűket (rapunzel schnitt und mehr); idegen eredetű szókincset használnak (Hair World, La Bellezza Friseur), továbbá különféle szójátékokat (Friseur Haar-lekin, HAIR-FORCE ONE, Fön-X, Friseur Cutastrophe, Friseursalon Haar-genau).

Beérkezett: 2015. január 18.

ROSA KOHLHEIM

Schloßhof Birken 11, D–95447 Bayreuth, Deutschland

[email protected]

Straipsniai / Articles

135