A legelső matematikai szójegyzékek terminológiája

DIANA ŠILOBRITAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

X első fele a matematikai terminológia szabványosításának és rendszerezésének fontos időszaka. Ez az az időszak, amikor számos litván (eredeti és fordításos) matematikai tankönyv és középiskolai feladatgyűjtemény jelent meg (bővebben lásd Šilobritaitė 2007: 146–158).

A voronyezsi litván gimnáziumok matematikatanárai, Marcelinas Šikšnys, Zigmas Žemaitis és Pranas Mašiotas (ő csak alkalmanként vett részt a matematikai terminológia kérdéseiről folytatott megbeszéléseken), látva a matematikai tankönyvek terminusainak sokféleségét, elhatározták, hogy alapjaiban felülvizsgálják az összes rendelkezésre álló terminust, és megalkotják a hiányzókat (bővebben lásd: Žemaitis 1966: 195). A munka nem volt kevés, mivel a 19. század végén megjelent első matematikai tankönyvek szerzőinek „maguknak kellett megalkotniuk a litván matematikai terminusokat, többnyire más nyelvekből szó szerint lefordítva őket” (Rumšas 1979: 52). Ezért amikor engedélyezték, hogy az iskolákban litvánul tanítsanak, és egyre több matematikai tankönyv és feladatgyűjtemény jelent meg, elkerülhetetlenné vált a terminológiai zűrzavar: az egyes tankönyvszerzők által használt terminusok jelentősen különböztek más szerzőkéitől.

A litván nyelv normatív szabályainak kidolgozója, Jonas Jablonskis készségesen vállalta, hogy segít a matematikusoknak: ha felvetettek egy terminust, „előbb azt kérte, határozzák meg a vele kifejezendő fogalom lényegét és fő tulajdonságait, és csak azután értett egyet a matematikusok véleményével, vagy fejtette ki, miért elfogadhatatlan a választott terminus” (Rumšas 1974: 11). A matematikai terminológia megalkotásának és rendezésének eredménye Marcelinas Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis (1919), valamint Zigmas Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis című munkája (1920). Ezek az első nyomtatásban megjelent litván terminológiai szójegyzékek, amelyeket már „az újjáalakult litván állam ideiglenes fővárosában, Kaunasban” adtak ki (Klimavičius 2003: 11). A tanulmány célja az első matematikai terminológiai szójegyzékek főnévi, illetve főnévi szerkezetű terminusainak tárgyalása. A szójegyzékek címszóként megadott mellékneveit, melléknévi igeneveit, igéit stb. a tanulmány nem vizsgálja.

180 Diana Šilobritaitė │ Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

1. MARCELINAS ŠIKŠNYS ARITMETIKOS IR ALGEBROS TERMINŲ ŽODYNĖLIS

Marcelinas Šikšnys (1874–1970) buvo žymus XX a. matematikos mokytojas (dirbo ir lietuvių kalbos mokytoju (žr. Šikšnys 1962: 81)), kūręs lietuvišką matematikos terminiją. Matematikos mokslus M. Šikšnys baigė Maskvos universitete. Dirbo mokytoju Rygoje, Voronežė, Vilniuje. Jo parašyti aritmetikos, algebros ir geometrijos vadovėliai buvo leidžiami keletą dešimtmečių. Lietuvių terminologijai svarbus šio matematiko parengtas Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis, išleistas Lietuvių mokslo draugijos 1919 metais. M. Šikšnys jau buvo parengęs Matematikos terminų projektą (1918), kuriame pateikė ne tik aritmetikos ir algebros, bet ir geometrijos bei trigonometrijos terminų.

Az aritmetika és algebra terminológiai szójegyzéke kis formátumú és terjedelmű (47 oldalas). Két részből áll: az első részben (3–25. o.) litván–orosz, a második részben (26–47. o.) orosz–litván terminusok szerepelnek ábécérendben.

A Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis litván részében M. Šikšnys mintegy 250 címszót közöl (az orosz részben 221-et), amelyek közül több mint 150 főnév. M. Šikšnys nem adja meg a terminusok nyelvtani alakjait, csupán néhány helyen jelöli az egyes számú birtokos esetet: aukštis, –čio1, brūkšnis, –io, ilgis, –io, lygtys, –čių. A szójegyzék már megkísérli a terminusok hangsúlyjelölését (a hangsúly típusa nem megfelelően van jelölve): bėgalė, daugiãnaris, dvinãris, vienanãris.

A címszavak szinte mind egyszavas terminusok, de összetett kifejezések is előfordulnak: kompleksinis skaičius, mišras skaičius, nedalus skaičius, netikra trupmena.

A matematikai (valamint más területekről származó) terminusok megadásakor M. Šikšnys gyakran megmagyarázza jelentésüket: minusas (a kivonás jele: „–”); paviršiai – поверхность; paviršiai jelentése: kétdimenziós (matlinkių) mennyiség (ma egyes számban használatos: paviršius, „a geometriai testet a külső tértől elválasztó határ”; Z. Žemaitis a Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinyje az egyes számú alakot adja meg: paviršius: šonų paviršius); saikas (a szemcsés anyagok és folyadékok térfogatának mértéke); skaidymas (számokról) – разложение; a szám felbontása oszthatatlan tényezőkre; skaidinys – разложение, результатъ разложения; паверте skaičių nedalųjų daugiklių sandauga гаuname то skaičiaus skaidinį. A pliusas terminus jelentését csak oroszul magyarázza meg: pliusas – плюсъ (знакъ сложения).

¹ A terminusokat ugyanúgy adják meg, mint a szójegyzékekben.

Terminologija | 2008 | 15

181

Bizonyos terminusszócikkekben az egyszavas terminusok mellett olykor összetett terminusok is szerepelnek: elszámolás – учеть: váltó elszámolása, matematikai és kereskedelmi; képzés – составление: egyenletek képzése – составление уравнений; egyenletek, -tek – уравнение: az egyenletek ismeretlen és ismert (szabad) tagjai; az egyenlet gyöke, az egyenlet megoldása, egyenlő oldalú (azonos) egyenletek és így tovább.

Vannak esetek, amikor M. Šikšnys csak a litván terminust és annak orosz megfelelőjét adja meg minden magyarázat nélkül: axióma – аксиома; kivonás – отнимание, отнятие; hányados – частное; szorzandó – множеимое; elvétel – отнимание, вычитание; terület – площадь; szám – число stb.

A szótárban címszóként megadott melléknevek és igenevek határozatlan alakúak, az összetett terminusokban azonban határozott alak is előfordul: szabad: az egyenlet szabad (ismert) tagja; hasonló: a polinom hasonló tagjainak összevonása (egyesítése); egész (szám): egész szám és tört. Olykor főnévi igenév is szerepel: mérni: mérhető és nem mérhető mennyiségek.

1.1. Litván eredetű terminusok

M. Šikšnys Szójegyzékében szereplő litván eredetű matematikai terminusok a mai elemi matematikai terminológia alapját képezik. A terminusok nagy része változatlan maradt és meghonosodott: általánosítás, definíció (az 1922-ben A. Smetona által fordított tankönyvben e terminus mellett a meghatározás), kivonandó, kivonás, végtelen, vonás, osztás, rész, osztás, osztó, hányados, polinom, szorzás, szorzó, szorozás, szorzat, tag, kombináció, növelés, mennyiség, összeadás, egyesítés, hatványozás, hatvány, maradék, egyenlőség, mérték, mérés, keverék, határozatlanság, egyenlőtlenség, alap, felületek, példa, terület, érték, kifejezés, határ, kitevő, szorzat, arány, szám, felbontás, felosztás, számláló, számjegy, különbség, zárójelek, aprítás, megoldás, nagyítás, összeadás, gyök, szabály, azonosság, ellenőrzés, kivonás, tört, tartalom, térfogat, feladatgyűjtemény, feladat, szorzó, művelet, fordítás, egység, jel. A Szójegyzékben szereplő litván gazdasági és pénzügyi, fizikai és műszaki terminusokat ma is használják: beszámoló (közgazdaságtan), ötvözet (technika), csere (közgazdaságtan), kamat (pénzügy), adós (pénzügy), hitelező (pénzügy), súlyosság (fizika), súly (fizika).

A Szójegyzékben felsorolt terminusok közül azonban nem mindegyiket használják a mai matematikában; ilyen például a adat (Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteményében is szerepel): a feladat adatai, numerikus (szám-) adatok. LKŽₑ szerint az adat kifejezés nem ajánlott a „mi” fogalmának megnevezésére

182 Diana Šilobritaitė | Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

amit megadtak, és amire a következtetések levonásakor támaszkodnak”; ma a adat szót használják. M. Šikšnys a Geometria című, 1923-as tankönyvében is használta a „daoinį” alakot.

A Szótárban szereplő esemény terminust (oroszul результат) „több szám összeadásával kapott szám” jelentésben szintén nem használják már. Helyette ma a nemzetközi eredmény terminust használják, amelyet M. Šikšnys, a litván terminológia híve, nem vesz fel. Az esemény szót ma csak a valószínűségszámításban használják: aszimptotikus, véletlen, szükségszerű, elemi és egyéb esemény (MTŽ 1994).

További, matematikai értelemben már nem használt terminusok: megnevezés (ma jelölés, név, elnevezés); osztály (a számban): egyesek, ezresek, milliók stb. (ma osztály); fejezet (ma oszlop, amely a Szótárban más jelentésben szerepelt: oszlop – грань: a négyzetgyököt vonva a szám számjegyeit oszlopokba csoportosítjuk <…>); rövidítés: rövidítsd le a törtet hatból (ma egyszerűsítés).

Vannak esetek, amikor a terminus alakja kissé megváltozott, például: képzés (ma összeállítás: egyenlet összeállítása, MTŽ 1994); egyenlítés (ma összehasonlítás); megtalálás (ma keresés).

Az ismeretleneket tartalmazó egyenlőségre M. Šikšnys többes számú terminust javasolt: egyenletek, -tek; ezt kezdetben elfogadták, mert M. Šikšnys szerint „az egyenletek két részből állnak, és hasonló esetben nyelvünk rendszerint többes számot használ” (Šikšnys 1962: 86). J. Jablonskis is egyetértett ezzel. A matematikusok azonban később meggyőzték arról, hogy „fontos, hogy ezt a fogalmat egyes számban fejezzük ki, hogy világos legyen: nem több egyenletről, hanem egyetlen egyenletről van szó” (Žemaitis 1966: 198).

1.1.1. LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK SZINONIMÁI

A szinonim terminusok gyakran mindenféle utalás nélkül, külön terminuscikkekben szerepelnek – a szinonímiát az mutatja, hogy egy orosz terminusnak több litván felel meg. Az ilyen szinonimapárokból csak az egyik terminus honosodott meg. A lavinimas (oroszul упражнение) és a pratimas (oroszul навык, упражнение) esetében az orosz részben másként szerepelnek: упражнение – lavinimas, pratimas, és az utóbbi honosodott meg (Z. Žemaitis a Geometrijos ir trigonometrijos terminų rankinėlyje e fogalom jelölésére három terminust is javasolt: pratinimas, pratimas, prasmas). A Tolumo és a nuotolio orosz részben való szerepeltetése szintén szinonim voltukra utal: расстояние – nuotolis, tolum as (atstumas). Tolumo szinonimájának Z. Žemaitis az atstumast tekintette: tolum as – расстояние; iš miesto A į miestą B yra c varstų tolumo (atstumo). Az MTŽ 1994-ben csak az atstumas szerepel (oroszul расстояние, angolul distance).

Terminologija | 2008 | 15

183

A terminusok szinonimáit néha a lásd utalással adják meg (néha: lásd). Ilyenkor az orosz megfelelő arra a terminusra vonatkozóan szerepel, amelyre az utalás mutat: pažymys, lásd „žymė”, valamint žymė (pažymys) – признак: dalingumo žymės; tikrumas, lásd „tikslumas”, valamint tikslumas – точность: padalyti, ištraukti šaknis vieneto, dešimtosios dalies, šimtosios dalies ir tt. tikslumo (tikrumo); skaičiuotė, lásd „skaičiavimas”, valamint skaičiavimas (skaičiuotė) – счисление: skaičiavimas žodžiu ir raštu; sudėjimas – lásd dėjimas ir dėjimas – складывание: daugiaženklių skaičių dėjimo (sudėjimo) taisyklė. Ma már csak az említett szinonimák egyikét használják: požymis (a terminus alakja megváltozott) és sudėjimas. A matematikai terminológiában fennmaradt a skaičiavimas ir skaičiuotė, tikrumas ir tikslumas, de ezeket nem tekintik szinonimáknak: skaičiavimas: apytikslis, artutinis, asociacinis stb., illetve skaičiuotė: arabų, dešimtainė, dvejetainė stb.; tikrumas (oroszul достоверность, angolul certainty, truth, reliability) és tikslumas (oroszul точность, angolul accuracy, exactness, precision): absoliutusis, santykinis stb. (MTŽ 1994). Z. Žemaitis rámutatott, hogy a Dėjimo nem megfelelő: ez a terminus „nem feltétlenül két szám összeadását jelenti <⋯>; továbbá a »dėjimas« jelenthet hozzáadást és félretételt, ráhelyezést és levételt, betételt és kivételt is <⋯>” (Žemaitis 1917). Az orosz megfelelők arra utalnak, hogy M. Šikšnys feltehetően szinonimának tartotta az atėmimas (oroszul отнимание, отнятие) és az ėmimas (oroszul отнимание, вычитание) terminusokat. A matematikában egyikük sem honosodott meg – minden esetben az atimtis terminust használják, amely a Szójegyzékben szintén szerepel. A szinonimasorban a pakeitimas (keitimas) zárójelben megadott terminus (keitimas) címszóként is szerepel, de mellette nincs feltüntetve a pakeitimas. Azt, hogy ezek a terminusok szinonimák, a keitimas szócikkben szereplő összetett terminus mutatja: keitimas: (pa)keitimo kelias. Ma ezeket a terminusokat nem tekintik szinonimáknak (ezt a fajtanevek is mutatják): keitimo būdas, keitimo metodas, keitimo operacija ir pakeitimo aksioma, pakeitimo koeficientas; a fajtanevekben azonban a keitimo taisyklė ir pakeitimo taisyklė (vö. taisyklė: (pa)keitimo) szinonimák (MTŽ 1994).

Előfordul, hogy a szinonima csak zárójelben szerepel, címszóként azonban nem: osztandó (osztandó mennyiség), a osztás terminus szócikkében viszont e terminusok fordított sorrendben szerepelnek: osztás – деление (матем. дѣйствіе); osztandó (osztandó mennyiség). A matematikai terminológiai projektben M. Šikšnys csak az osztandó terminust javasolta (Šikšnys 1918: 322). Z. Žemaitis is az „osztandó” jelentésben javasolta az osztandó terminust: „Most a »szorzandó szám« és a »részleges szorzat«, illetve a »szorzat« és a »hányados«. Ez a két szám – vagyis a szorzás és az osztás eredményei. E jelentés kifejezésére a litván nyelvben leginkább a végződést használják; például: pirkinys, malinys, bár hasz-

184 Diana Šilobritaitė │ Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

megvásárolt, megőrölt dolog jelentésében is használatosak, de azt a dolgot is jelentik, amely a vásárlás, őrlés eredménye. Erre támaszkodva e két számot dauginiu ir daliniu-nak neveztük” (Žemaitis 1917). A XX. század ötvenes éveiben fő terminusként a dalijamasis terminus használatát javasolták, míg a dalinys nem ajánlott terminusnak számított (Rumšas 1975: 60). A terminusok ilyen értékelése a DŽ₂-ben is tükröződik, a DŽ₃ azonban már normatívnak tekinti a dalinys 2. mat. alakot „osztandó mennyiség” jelentésben. Ezt a terminust használják a matematikai terminológiában.

Meghonosodtak M. Šikšnys által mellékesnek tekintett (zárójelben közölt, címszóként ki nem emelt) terminusok is: gretinys (oroszul размещение) és perstata (oroszul перестановка). Szinonimáik, a gretinimas ir perstatinėjimas, a matematikában már nem használatosak.

A matematikában e szinonimasor egyik terminusa sem honosodott meg: tiekybė (tie kis) – oroszul количество. E fogalom jelölésére ma a kiekis terminust használják (MTŽ 1994).

Az osztási maradék megnevezésére M. Šikšnys két külön terminust adott meg: išdalos (osztás) és liekana (kivonás, osztás, gyökvonás maradéka). J. Jablonskis egyetértett ezzel: Dalybos liekaną ir išdalomis vadiname (LKŽₑ). Idővel csak a liekana honosodott meg. Ez a terminus már a legelső matematikai tankönyvekben is előfordul (bővebben lásd Rumšas 1979: 52).

A szinonim terminusokat a Szójegyzékben néha pontosvessző választja el: dalumas, dalin-gumas (a dalumas honosodott meg), dalinėjimas, dalinėjimo kelias (e fogalom jelölésére a matematikában a nuoseklusis dalijimas terminust használják), kitėjimas, kitimas (csak a kitimas honosodott meg).

M. Šikšnys már megpróbálta elkülöníteni a végződés- és képzőképzés terminusait (az orosz részben a különbség nem mindig jelenik meg), amelyeket a mai matematikai terminológiában világosan megkülönböztetnek. A litván részben ezek a terminusok másként szerepelnek, mint az oroszban. A litván részben: aukštis (oroszul вышина) és aukštumas (oroszul высота, вышина), ilgis (oroszul длина (величина)) és ilgumas (oroszul длина (значение величины)), platumas (oroszul ширина) és plotis (oroszul ширина (въ смыслѣ величина)), storis (oroszul толщина (величина)) és storumas (oroszul толщина (значение величины)); az orosz részben pedig: вышина – aukštis, -čio (aukštumas); длина – ilgis, -io, ilgumas; комната длиною въ три сажени – kambarys trijų s.; ширина – plotis (dydis); platumas; толщина – storis, -io, storumas.

1.2. Nem litván eredetű terminusok

A nemzetközi matematikai terminusok nagy része a mai ma-

Terminologija | 2008 | 15

185

tematikában is fennmaradt: axióma, algebra, aritmetika, együttható, logaritmus, mínusz, plusz, százalék, progresszió, arány, arányosság, gyökjel, rendszer, tétel. Fennmaradtak a pénzügyi terminusok is: kapitolas (ma kapitalas), vekselis.

A matematikában ma már nem használatos a tabelė (logaritmų tabelės, daugybos tabelė) terminus; helyette ma a litván lentelė terminust használják, amelynek használatát A. Jakštas javasolta (a tabelė terminus mellett), mivel a knygos (logaritmų knygos) ebben az esetben egyáltalán nem megfelelő: „Miféle könyvek lehetnek ezek, ha csak számjegyek és matematikai jelek vannak bennük?! A legegyszerűbb nevük: logaritmustáblázatok (vö. orosz tablicy, német Tafeln, francia Fables). Miért kellene az egész világgal szembeszállni, és „könyveknek” nevezni valamit, amiben egyetlen élő szó sincs? Ha M. úrnak nem tetszenek a táblázatok, kiadványát nevezheti „logaritmustábláknak”, jóllehet a tabelė semmivel sem jobb a táblázatnál” (Jakštas 1919 1: 359). A daugybos tabelė összetett terminus tabelė elemének helyére M. Šikšnys a litván daugybos abėcėlė. kifejezést javasolta.

1.2.1. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ TERMINUSOK SZINONIMÁI

A különböző eredetű terminusok szinonimái közül a Szójegyzékben kevés található: olykor az idegen eredetű, olykor a litván terminust részesítik előnyben.

Elsődleges terminusnak a nemzetközi kvadratas számít: a litván ketvirtainis zárójelben szerepel, és másodlagosnak minősül. Ezeket a terminusokat szinonimaként használták még A. Busilo (1921) és Masing (1922; fordította A. Smetona) tankönyveiben, később azonban kizárólag a kvadratas honosodott meg (bővebben lásd Šilobritaitė 2007: 150).

A nemzetközi kubas terminus a Szójegyzékben másodlagosnak minősül (csak zárójelben szerepel), az elsődleges a litván šeštainis, de ez nem honosodott meg. A kubas már a legrégebbi nyomtatott litván tankönyvben is használatos volt – P. Matulionis és J. Spudulis (összeállította J. Gailutis): Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rakundos mokslo (1885) (a tankönyv kéziratában a kubikas alak szerepelt) (Rumšas 1974: 4). A matematikai terminusok tervezetében másodlagosnak a šeštainis számít, az elsődleges terminus pedig a kūbas (= kubas) (Šikšnys 1918: 322). Ez a terminus honosodott meg a korabeli tankönyvekben is; Masing 1922-es tankönyvében azonban ezeket a terminusokat továbbra is szinonimaként kezelték.

Noha a nemzetközi suma mellett a Szójegyzékben olyan litván terminusok is szerepelnek, amelyek nem honosodtak meg a matematikában: dėjinys és dėtinys; a tankönyvekben (mind M. Šikšnys, mind más szerzők műveiben) kizárólag a suma használatos (V. Budrevičius (1919), valamint A. Smetona 1922-es fordításában a suma és a dėjinys szinonimaként szerepel).

186 Diana Šilobritaitė | Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

M. Šikšnys sikertelenül próbálta litvánosítani a formulė: formulė terminust, lásd: sprendinys. Sprendinys ma már más jelentéssel bír: sprendinys mat. „a feladat megoldásának eredménye” (DŽ₆). A matematikai terminusok projektjében a formulei terminust részesítik előnyben, a litván terminust zárójelben, mellékes változatként adják meg: „Két algebrai kifejezés, amelyeket egyenlőség- vagy egyenlőtlenségjel kapcsol össze, formulát (megoldást) alkot” (Šikšnys 1918: 322). A formula már az akkori tankönyvekben is használatos volt, és meghonosodott.

M. Šikšnys kísérlete, hogy litvánosítsa a numeracija (numeracija, lásd „skaičiavimas”) terminust, szintén kudarcot vallott – a matematikában mindkét terminust használják. Z. Žemaitis ezt írta: „Ahhoz, hogy megtudjuk a dolgok számát, meg kell számolni, vagy össze kell számlálni őket, így az orosz nyelven »sčislenije« néven nevezett dolgot litvánul skaičiavimasnak vagy skaitymasnak kell nevezni; ebben az értelemben talán jobb volna csak az első szót (skaičiavimas) használni, mivel a másodiknak (skaitymas) megvan a maga széles körben használt jelentése” (Žemaitis 1917). P. Rumšas szerint a numeracijos jelentése: „a szám kifejezése (szóban vagy írásban); számolás” (Rumšas 1975: 64).

A dvinaris és binomas terminusok szinonim viszonyáról nehéz ítéletet mondani: a Szójegyzék orosz részében a litván dvinaris terminus mellett a nemzetközi binomas is szerepel, míg a litván részben a két terminus külön van feltüntetve. Egy 1939-ben megjelent tankönyvben M. Šikšnys szinonimaként kezeli őket (Šikšnys 1939: 110). Az MTŽ 1994-ben ezeket a terminusokat nem minden esetben tekintik szinonimának (bővebben lásd Šilobritaitė 2007: 148).

2. ZIGMAS ŽEMAIČIS GEOMETRIAI ÉS TRIGONOMETRIAI TERMINUSOK GYŰJTEMÉNYE

Zigmas Žemaitis (1884–1969) – žymus XX amžiaus matematikas, profesorius, pedagogas ir mokslininkas. Jo pagrindinė, mokslinė ir pedagoginė, veikla skirta matematikos dėstymo metodikai, matematikos istorijai. Z. Žemaitis, kaip ir M. Šikšnys, prisidėjo prie lietuviškų matematikos terminų kūrimo ir vienodinimo. Vienas iš svarbių jo darbų, skirtų matematikai, yra Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis (1920).

A gyűjtemény terjedelme csekély. Kétrészes szójegyzékről van szó, amely 99 kis formátumú oldalból áll. Az első részben orosz–litván (3–45. o.), a második részben litván–orosz terminusok szerepelnek (47–99. o.). A litván részben Z. Žemaitis mintegy 720 terminust közöl – nemcsak a geometria és a trigonometria, hanem az algebra és a felsőbb matematika területéről is. A címszavak közül mintegy 340 főnév (egyszavas terminus).

Terminologija | 2008 | 15

187

A címszavaknál a nyelvtani kategóriákat is feltünteti – a főneveknél és a mellékneveknél egyaránt az egyes számú birtokos eset végződését adja meg, például: aksiomė, ės, algebra, os, analizis, io, (analizė, ės), apibendrinimas, o, didinimas, o, didumas, o, dvejėjimas, o, dvejinimas, o, absoliutinis, ė, abypusis, ė, daugiasienis, ė, daugiaženklis, ė, daugiareikšmis, ė, dešimtainis, ė stb.

A gyűjteményben Z. Žemaitis nemcsak egyszavas, hanem összetett terminusokat is címszóként közöl: bendrakraščiai vienašaliai kampai (viduriniai, išlaukiniai), bendrasai matas, būtinoji ir ganėtinoji sąlyga, didysis rutulio skritulys, erdvės geometrija, kryžkryžminiai kampai (viduriniai, išlaukiniai), mėnuliai (delčios) Hipokrato, padėties geometrija, panašios padėties figūros, prasilenk iamos tiesiosios, vienalinkmiai kampai, vienašalė laužtinė. Az ilyen terminusoknak szinonimáik is vannak, amelyeket vessző után, egyenlőségjel után vagy zárójelben ad meg. Egyes esetekben az összetett terminusok részalkotóelemei szinonimák: perveriamasai, perverimo taškas; vertikalinė linija=statinė linija; vertikaliniai kampai=kryžminiai kampai; išreikštoji, išreikštinė funkcija; neben-dravardiklės (vardės) trupmenos; linijinis (plokšminis) kampas, ki-tais – máskor az összetett terminus helyett (zárójelben vagy vessző után) egyszavas változatot ad meg: kraštinių suma (perimetras); planuojamasai stalelis, menzulė, ės; statusis kampas (statykampis). Egy összetett terminust Z. Žemaitis meghatározással is ellát: geometrinė taškų vieta (eilė)=olyan vonal, amelynek pontjai közös tulajdonsággal rendelkeznek.

A terminusok egy része ékezetes hangsúlyjelölést kapott, de nem mindig megfelelő hangsúlyfajtával: figūrą, netrukūs (rus. непрерывный), pastovūs, ribà, tyrà, tašà, tiesioginis, trūkūs, de elipsoidas, hipérbolė, hipérbolinis, hipérboliškas, matériinis, milimétrinis, paràbolė, paràbolinis, pènkelias, sinusóidė, stereométrinis, tangensóidė, taškų bégale, transcendéntinis.

2.1. Litván eredetű szakkifejezések

Z. Žemaitis több mint 230 egyszavas, litván főnévi szakkifejezést sorol fel. E szakkifejezések többsége ma is használatos a matematikatudományban: általánosítás, o, kör, o, köralak, o, tengely, ės, szakasz, os, válasz, o, távolság, o, magasságvonal, ės, magasság, čio, végtelenség, ės, szerkesztés, os, él, os, poliéder, io, vonás, io, osztás, o, osztás, os, szorzás, o, sokszög, io, sokszög, io, kombináció, io, törvény, io, növekedés, o, nagyítás, o, tér, ės, paralelogramma, io, hasáb, io, hosszúság, io, háló, ės, kivágás, os (= kivágás), bizonyítás, o, átló, ės, átfogó, ės, derékszögű vonalzó, io, szög, o, változtatás, o, négyszög, io, tetraéder, io, változás, o, oldal, ės, kúp, io, test, o, fok, io, ív, o, maradék, os, érintés, o stb. Két fennmaradt szakkifejezés

188 Diana Šilobritaitė │ Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

írásváltozatokkal rendelkezik (zárójelben az írásváltozat töve szerepel): meghatározás, o (–brež), rajz (brež.).

A kis gyűjteményben olyan szakkifejezések is vannak, amelyek nem honosodtak meg a matematikai terminológiában, és különféle okokból más kifejezések váltották fel őket.

Z. Žemaitis M. Šikšnyshez hasonlóan két különálló szakkifejezést ad meg az osztási maradék megnevezésére: kiosztás, ų és maradék.

Nem honosodott meg az tétel (tételmondat) (orosz заключение (теоремы)) terminus. Az LKŽ_e a tétel szót neol. (neologizmus) jelöléssel közli, „keresett, ismeretlen” jelentésben: Két keresett (ismeretlen) egyenlősége – J. Jablonskis. Ma a tétel (orosz заключение (теоремы)) matematikai értelemben már nem használatos; helyette a következmény terminust használják (a Rinkinėlyje szereplő „išvadas” jelentése: вывод, слѣдствіе; egy tétel következménye oroszul вывод, слѣдствіе, заключеніе: слѣдствіе теоремы, angolul conclusion, deduction, inference, corollary, consequence, implication: corollary of a theorem) (MTŽ 1994). ³

Nem honosodott meg Z. Žemaitis és J. Jablonskis által egyaránt javasolt mast as szó a lépték megnevezésére (bővebben lásd Klimavičius 2005: 143–146).

A matematikában meg nem honosodott, vonalakat jelölő érintő (vonal), metsző, görbe, šios, egyenes (vonal) elnevezéseket később maga Z. Žemaitis javasolta rövidebb főnevekkel felváltani. Csak az általa javasolt görbe és egyenes honosodott meg. A J. Jablonskis által javasolt lietėja, kirtėja elnevezéseket azonban később a érintő, metsző szakkifejezések váltották fel.

Kiti neprigiję terminai: a) nevartojami matematine reikšme (kaip ir minėti terminai ieškinys, mastas): atmaina, os (dabar keitimas), braiža, os (dabar braižymas), dalinėjimas, o (rus. послѣдовательное дѣленіе) (dabar nuoseklusis dalijimas), davinys, io (dabar duomuo), įvardinimas, o (dabar žymėjimas), klostinėjimas, o (paeilinis) (dabar atidėjimas), pagrindinė, ės (dabar pagrindo linija), priedėlis, io (dabar papildinys, papildymas (?)), sankryža, os (dabar susikirtimo (sankirtos) taškas), visetas, o (dabar visuma), žymė, ės (dabar požymis); b) išnyko dėl reikšmės neaiškumo ar neapibrėžtumo (kaip ir išdalos): apklotis, ies (dabar uždėjimas), artimavimas (apskritimų, linijų) (dabar santykiavimas), ketverėjimas, o (dabar keturgubinimas), liesmas, o (dabar lietimas), linkmatis, čio – rus. измѣреніе (мѣры); трију линкмачію кунас – рус. тѣло трех измѣреній (dabar matmuo), pakeičiamybė, ės (dabar apgręžiamumas), priklotis, ies (dabar pridėjimas), rietiklė, ės (dabar kreivinė liniuotė, lekalas), skretė, ės (dabar diskas), skrieplūksnis, io (dabar braižiklis).

2.1.1. LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK SZINONIMÁI

Z. Žemaitis az összes említett terminust (a kitėjimas (kitimas) kivételével) különálló, szinonimák nélküli terminusként adja meg. A terminusok szinonimái azonban a Rin-

Terminologija | 2008 | 15

189

kinelyje sem kerülhetők el – egy adott fogalom megnevezésére olykor több terminust is megadnak (zárójelben, vessző, gondolatjel, pontosvessző vagy egyenlőségjel után).

A zárójelben szereplő terminusokat másodlagosnak tekintik (ezeket még használták az akkori tankönyvek némelyikében), főcímszóként nem emelik ki: ištyrimas, o (tyra, os), kitėjimas (kitimas), o, plokšmė, ės (plokštumas, o) (Z. Žemaitis a plokštė terminust javasolta, mert véleménye szerint „olyan terminusra van szükség, amely nem a felület tulajdonságát, jellegét, hanem magát a végtelen felületet jelöli; ilyen szó-terminus lehetne (terminus technicus) a plokšmė, plokštis” (Žemaitis 1966: 198)), šakniženkis, io (šaknies ženklas), radikalas (radikalas főcímszóként szerepel, de nem világos, miért tekintik szinonimájának a litván šaknis: radikalas, o (šaknis, es – padūkar), veiksm ženklis, io (veiksmo ženklas). Olykor a zárójelben szereplő terminust főcímszóként is kiemelik, de javítják (a megfelelő terminust az egyenlőségjel után adják meg): apskritimas, o (skraja, os), o (skraja, os)=apskritimas, o; pagrindas, o (pamatas, o), o pamatas, o=pagrindas, o.

Z. Žemaitis javasolta terminusai közül (főcímszói terminusok) nem mind honosodtak meg: már sem az ištyrimas, sem a tyra nincs használatban (e fogalom megnevezésére a tyrimas (a Rinkinelyje című kiadványban is szerepel), sem a plokšmė, sem a plokštumas (a plokštuma honosodott meg). A nem elsődlegesnek tekintett kitėjimas, šakniženkis, veiksm ženklis terminusok helyett azok másodlagos változatai honosodtak meg: kitimas, radikalas (šaknies ženklas), veiksmo ženklas.

Z. Žemaitis szigorúan javította ezeket a litván terminusokat: laipsnėjimas, liesmataškis, tikrumas ir vaisius. Véleménye szerint az egyenlőségjel után megadott matematikai terminusok jobbak: laipsnėjimas=laipsniavimas (ma már egyik sem használatos, csak a kelimas laipsniu), liesmataškis, o=lietimo taškas (ma: lietimosi taškas), tikrumas, o=tikslumas, o (ma: tikslumas), vaisius, aus=gavinys, io (ma: rezultatas, amelyet Z. Žemaitis szigorúan javított). Mint látható, javasolt terminusai nem bizonyultak minden esetben pontosnak és helyesnek.

Z. Žemaitis feltehetőleg a gondolatjel után szereplő terminusokat tekintette szinonimáknak: delčios–mėnuliai (oroszul: луночки). Az MTŽ 1994 a mėnulis terminust adja meg (oroszul: лун(оч)ка, angolul: lune, biangle). Gondolatjel után szerepel még a svara, os–svoris, io (oroszul: вnc). Az MTŽ 1994 csak a svoris terminust adja meg (oroszul: вес, angolul: weight).

Különösen gyakoriak azok az esetek, amikor egy orosz terminusnak két (vagy több) litván terminus felel meg, amelyeket így adnak meg: a) pontosvessző után: atsakas, o; atsakymas, o (ma már csak: atsakymas); atstumas, o; nuotolis, io; nutolimas, o (a szójegyzék orosz részében a tolis is szerepel, amely

190 Diana Šilobritaitė │ Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

a litván részben külön szerepel; ma már csak az atstumas használatos); begalė, ės; begalybė, ės (ma, akárcsak M. Šikšnys Žodynėlyje című szótárában, külön terminusoknak számítanak); gretainis, io; lygiagretainis, io (csak a lygiagretainis maradt fenn); suprastėjimas, o; suprastinimas, o (ma már suprastinimas), vagy b) kábel mentén: padėtis, ies, vieta, os (ma mindkettőt használják, de nem tekintik őket szinonimának); pasukimas, sukimas (ma sukimasis, posūkis – nem mindig tekintik őket szinonimának: posūkis: apie ašį, apie centrą, apie tašką és sukimasis: apie ašį, apie tašką, bet ašių posūkis, atkarpos posūkis, elementarusis posūkis, elipsinis posūkis stb.); patikrinimas, tikrinimas, o (ma már csak patikrinimas); radimas, o, suradimas, o (ma már csak radimas).

Előfordul, hogy a szinonim terminusok külön terminusszócikkekben szerepelnek, de ugyanaz az egy orosz megfelelőjük: pratinimas, pratimas – упражнение és prasmas – упражнение (ma már csak a pratimas); prietaka, os, pritaikymas, o – приложение és priklotis, ies – приложение (ma már csak a pritaikymas); tąsa, os – продолжение és tęsinys – продолжение (ma már tęsinys).

Z. Žemaitis, M. Šikšnyshez hasonlóan, már megpróbálta megkülönböztetni azokat a terminusokat, amelyeket a mai terminológiában sem tekintenek szinonimáknak: aukštis – вышина (как величина) és aukštumas, o – вышина (размер высоты), dydis, džio – величина és didumas, o – размер; значение (величины)², greitis – скорость (как величина) és greitumas, o – скорость (размер скорости), ilgis – длина (величина) és ilgumas, o – длина (размер длины), plotis, čio – ширина (как величина) és platumas, o (plošio didumas) – ширина (значение), storis – толщина (как величина) és storumas, o – толщина (значение величины), толіѕ, io – даль; расстояние és tolumas, o – расстояние; дальность, talpa – вместимость és talpumas, o – вместительность.

A Rinkinelio szerzője más terminusokat is megpróbált megkülönböztetni: apskaitymas, o (oroszul вычисление; измерение; вычисление, измерение объема, площади), apskaita, os (oroszul вычисление) és išskačiavimas (oroszul вычисление). E fogalmak megnevezésére ma egyetlen terminust, az apskaičiavimas terminust használják (MTŽ 1994), amely a Rinkinelyje nem szerepelt. Hasonlóképpen: brūkšnys, io (oroszul черта) és bruožena, os (oroszul черта (линия)); dvėjėjimas, o (oroszul удвоение (как процесс)) és dvėjimas, o (oroszul удвоение (дѣйствіе)); išlauké, ės (oroszul внѣ находящееся (на поверхности)) és išorė, ės (oroszul внѣ находящееся (в пространстве)). Ma

² A nagyság fogalmát leggyakrabban a didumas szó fejezte ki. A. Dambrauskas 1919-ben a dydis szó használatát javasolta (Rumšas 1980: 76), noha S. Antanaitis 1918-as recenziójában még azt írták, hogy „a didumas szó, vagy a használatba került „dydis” <...> nem alkalmas a jelölt fogalom kifejezésére, mivel a didumas, dydis az emberek nyelvében testmagasságot, magasságot jelent <...>. Itt a „didybė” a legmegfelelőbb, és már most is ezt használják” (Antanaitis 1918: 56).

Terminologija | 2008 | 15

191

a fent említett fogalmak jelölésére rendre csak a brūkšnys, dvigubinimas terminusokat használják (oroszul удваивание, удвоение (MTŽ 1994)) és az išorė.

2.2. Nem litván eredetű terminusok

Z. Žemaitis Rinkinyje közölt, litván megfelelővel nem rendelkező, nem litván eredetű terminusainak csaknem mindegyike meghonosodott. Ezek a matematikai tudományágak nevei: algebra, aritmetika, geometrija, trigonometrija; hosszegységek: centimetras, colis, kilometras, metras, milimetras; a mérés (szög, ív) egységei: minutė, ės, radianas, o, sekundė, ės; geometriai alakzatok nevei: figūra, kūbas (ma kubas), kvadratas, rombas, trapecija; vonalak és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak nevei: elipsoidas, o, hiperbolė, ės, hiperboloidas, o, linija, os, normalė, ės, parabolė, ės, paraboloidas, o (ma paraboloidas), valamint egyéb általános terminusok: astro­lebija, os (ma astrolabija), centras, o, elementas, o, funkcija, os, materija, os, planas, o, periodas, o, projekcija, os, proporcija, os, proporcingumas, o, simetrija, os, logaritmas, logaritmuotė; logaritmavimas, o.

Sok vitát váltottak ki a Z. Žemaitis változatainak tekintett analizis, io és ana­lize, ės, bazis, io és bazė, ės alakok (a Rinkinio orosz részében a bazis terminusnak van litván szinonimája, a pamatas, a litván részben azonban ezt nem rögzítették), továbbá sintezis, io és sintezė. Z. Žemaitis mindkét terminust megadja, de még hosszú ideig azon a véleményen volt, hogy az analizis, bazis és sintezis jobb terminusok: „Semmi sem indokolja, hogy a teljesen litván hangzású görög analizis, sintezis terminusokat már kétszeresen (francia és német nyelven) eltorzított formában sajátítsuk el (vö. analizė, sintezė), és így ragozzuk: analizė, analizės, analizei…, amikor a szó eredeti alapalakja szerint is kitűnően ragozható, megtartva a görög hangsúlyt is &lt;…&gt;” (Žemaitis 1966: 199–200). Végül azonban az analizė, bazė, sintezė. alakok honosodtak meg. A litvánosítás eredményeinek tekinthetők azok a meg nem honosodott terminusformák, mint az aksiomė, ės (ma aksioma), formula (ma formulė), lėmė, ės (ma lema), limbė, ės (ma limbas (az MTŽ 1994-ben ez a terminus nem szerepel)), teoremė, ės (ma teorema) formák (M. Šikšnys terminusszótárában aksioma, formulė; teorema).

A görög eredetű elipsis, sio nyelvtani alakja is megváltozott (a mai elipsė terminus a Rinkinyje nem szerepel).

A változatosságot nem sikerült elkerülni a trigonometriai függvények és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak neveinek megadásakor: kosekansas (tas), kotangensas, o (tas, o), se­kansas, o, sekansinė, ės, tangensas, o (ntas, o), tangensinė, ės, tangensoidė, ės, kosekansinė, ės (tinė, ės), kotangensinė, ės (tinė, ės), kosininė, ės (kosinusinė, ės), kosinus, aus (sas, so), kosinusoide, ės, sinus, aus (sinusas, o), sininė, ės (sinusinė, ės), sinusoide, ės. Nemcsak a matematikusok, hanem a nyelvészek is

192

Diana Šilobritaitė │ Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

a litván végződésekről és ragozásról vallott eltérő nézetekről: „<...> azt javasolták, hogy a sinus, cosinus szavakat a litván nyelvben is nominativusnak tekintsék, és ennek megfelelően ragozzák: sinus, sinaus, sinui stb. Úgy tűnik, J. Jablonskis döntötte el, hogy a nominativus alakokat litvánosítani kell, azaz sinusas, kosinusas alakban kell írni. Ekkor azt javasolták, hogy a tangens, cotangens, sekans neve tangensas, cotangensas legyen, ne pedig tangent as, kotangent as..., ahogy J. Jablonskis követelte, arra a szabályra hivatkozva, hogy a litván nominativusi végződéseket az idegen szó birtokos esetű tővéhez kell kapcsolni” (Žemaitis 1966: 198). A. Jakštas véleménye szerint a „sinusai, kosinusai”, „tangentai, kotangentai” alakok sem jobbak a „sinus és kosinus”, „tangensus, kotangensus” alakoknál (Jakštas 1919 1: 359). A mai terminusok tangentas, kotangentas, sekantas, kosekantas formáit P. Mašiotas rögzítette, bár 50 évvel később az orosz nyelv hatására ismét elterjedtek a tangensas, kotangensas, sekansas, kosekansas alakok (bővebben lásd: Klimavičius 1969: 18–21). Feltehetően ezért közli Z. Žemaitis a kivonásjel mindkét elnevezését is: minus, aus (minusas, o).

2.2.1. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ SZINONIM TERMINUSOK

A gyűjteményben Z. Žemaitis a nem litván eredetű terminusok mellett olykor litvánokat is megad. Egy részük meghonosodott, más részük nem. A nem litván eredetű terminusok híve, A. Jakštas különösen nehezményezte, hogy „a nemzetközivé vált és szinte minden nyelv matematikai szakirodalmában használatos” terminusokat litvánosítják: „Úgy tűnik számunkra, szükségtelenül litvánosították őket, annál is inkább, mert maga a litvánosság sem minden esetben sikerült” (Jakštas 1919 2: 360). Ezzel sem J. Jablonskis, sem a korabeli matematikusok (köztük Z. Žemaitis) nem értettek egyet.

Z. Žemaitis a nem litván eredetű terminusok egy részét határozottan javította. Ilyenkor a litván terminusok (néhol egyszavasak, másutt összetettek) az egyenlőségjel után szerepelnek: binomas, o=dvin aris, io, bisektrisė, ės=pusiaukampinė, ės, chordė, ės=styga, os, cilind eris, io=ritinys, io (A. Jakštas nem értett egyet a ritinys terminus használatával: „A ritinis semmiképpen sem jelenthet hengert” (bővebben lásd: Rumšas 1974: 17)), cirkielis, io=skriestuvas, katetas, o=statinis, io, kontro-lė, ēs=tikrinimas; patikrinimas, kūbatura, os=térfogatszámítás, mérés; medianė, ēs=pusiaukraštinė, ēs, ortocentras, o=a magasságvonalak metszéspontja, radiusas, o=spindulys, io (A. Jakštas a radiusas helyett a radijus alakot javasolta (bővebben lásd: Rumšas 1974: 10)), rezultatas, o=gavinys, io; vaisius, aus, segmentas, o=nuopiova, os, sekt oras, o=išpiova, os, stereometrija, os=térgeometria; kötőjel után: (liniuotė, es)–tiesiklė, es, kvadratūra, os–területszámítás vagy a „lásd” utalással: diametras, o lásd skersmuo, ens.

Érthető, hogy miért hagyja meg Z. Žemaitis a terminusok litvánosítása során mégis

Terminologija | 2008 | 15

193

a diagonált és az átfogót, jelezve, hogy a litván terminust idegen eredetű terminusra kell cserélni: diagonalė, ės (įstrižainė, ės) és įstrižainė, ės=diagonalė, ės; hipotenuzė, ės (įžambinė, ės) és įžambinė, ės=hipotenuzė, ės.

Csak ritka esetekben szerepel a litván és az idegen eredetű terminus ugyanabban a terminológiai szócikkben, vesszővel vagy pontosvesszővel elválasztva: postulatas (–tetas)³, dešnis – постулат; principas, dešnis – принцип; pavidalas, o; forma, os – форма; вид. Nem világos azonban, miért nincsenek szinonimák a címszavak, a dešnis és a forma mellett: dešnis, io – положение, предложение; принцип; постулат és forma – форма. Az MTŽ 1994 a pavidalas és a forma szavakat olykor szintén szinonimaként kezeli: pavidalas: algebrinis, diagonalusis, diferencialinis stb. (vö. forma: algebrinė, diagonalioji, diferencialinė, de csak az apipusė forma, antis imetrinė forma, antroji kvadratinė forma és hasonlók szerepelnek). A posztulátum és a dešnis; az elv és a dešnis az MTŽ 1994-ben nem számít szinonimának: postulatas (oroszul: постулат, angolul: postulate, axiom), dešnis (oroszul: закон, angolul: law, distribution, principle, rule), principas (oroszul: принцип, angolul: principle, law, axiom).

Z. Žemaitisnak kétségei voltak a radikalas terminussal kapcsolatban. A zárójelben megadott litván terminus, a šaknis, úgy tűnik, neki magának sem tűnt megfelelőnek: a radikalas szócikkben a šaknis nem szerepel, hanem a šakniženklis szinonimájaként tartják számon. A gyökvonás jelét ma radikalas. jelöli.

Z. Žemaitis a apotemė terminust is cserélendőnek tartotta (ma apotema), ezért zárójelben adta meg (bár a Gyűjteményben címszóként szerepel), utána pedig a terminus magyarázatát közölte: a szabályos sokszögbe írt kör sugara.

Nem honosodott meg a litván tieseklė sem, amelynek Z. Žemaitis a mai liniuotė terminust tekintette szinonimájának (ezt zárójelben adta meg).

3. KÖVETKEZTETÉSEK

A 20. század eleje a matematikai terminológia kialakulásának igen fontos időszaka volt: számos matematikai tankönyv és feladatgyűjtemény jelent meg litván nyelven, valamint megszülettek az első matematikai terminológiai szójegyzékek.

M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis című munkája és Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis című műve az első litván nyelvű terminológiai szójegyzékek, amelyek már a helyreállított független Litvániában jelentek meg. Ezek fektették le a mai matematikai terminológia alapjait – a terminusok túlnyomó többsége (mind a litván, mind a nemzetközi) meghonosodott.

A szójegyzékekben szereplő terminusok közül azonban nem mindegyik maradt fenn és használatos ma is

³ Ez a postulatas terminus egyik változata.

194

Diana Šilobritaitė | Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

a matematikában. Különösen gyakoriak azok az esetek, amikor a bennük szereplő terminusokat matematikai értelemben ma már nem használják (įvardijimas, luomas, skyrius (M. Šikšnys); atmaina, ieškinys, priedėlis (Z. Žemaitis)). Vannak esetek, amikor csak a terminusok alakja változott meg: išvadas (= išvada), lygtys (= lygtis); sudarymas (= darymas), lyginimas (= palyginimas) (M. Šikšnys). A mai nyelvhasználatban a szójegyzékekben szereplő terminusok közül már csak néhányat nem használnak egyáltalán (išdalos (M. Šikšnys); prasmas, skretė (Z. Žemaitis)).

A példákból megfigyelhető, hogy a szerzők a matematikai terminusok megtisztítására és litvánosítására törekedtek. A nemzetközi terminusok litvánosítására tett kísérletek azonban nem mindig jártak sikerrel: a matematikában azok a nemzetközi terminusok honosodtak meg, amelyeket már régóta használtak (formulė, kubas (M. Šikšnys); postulatas, principas (Z. Žemaitis)).

Az első matematikai szójegyzékek terminológiájának elemzése azt mutatja, hogy a 20. század második évtizede fontos időszak volt a matematikai terminológia kialakulásában. A terminusok szinonímiája és egyes nemzetközi terminusok sikertelen litvánosítása pedig a terminológia fejlődésének természetes sajátossága.

FŐ FORRÁSOK

Šikšnys M. 1919: Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis. Vilnius.

Žemaitis Z. 1920: Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis, Kaunas.

EGYÉB FORRÁSOK

Antanaitis 1918: Trumpas aritmetikos vadovėlis. – Lietuvos mokykla 3, 55–57.

LKŽ_e 2005: Lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas), Vilnius.

MTŽ 1994: Matematikos terminų žodynas. Sud. V. Bagdonavičius, P. Golokvoščius, R. Kašuba, J. Kubilius (vadovas), Vilnius.

Šikšnys M. 1918: Matematikos terminų projektas. – Lietuvos mokykla 11, 321–328.

Šikšnys M. 1923: Geometrija, Kaunas.

Šikšnys M. 1939: Aritmetika ir algebra 1, Kaunas.

LITERATŪRA

DŽ₂ 1972: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius.

DŽ₃ 1993: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius.

DŽ₅ 2003: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas), Vilnius.

Jakštas A. 1919 1: Logaritmų knygos penkiais dešimtainiais skaitmenimis. – Draugija 7–8, 359.

Jakštas A. 1919 2: Pr. Mašiotas. Geometrijos uždavinynas. – Draugija 7–8, 359–360.

Klimavičius J. 1969: Tangensas, sekansas ar tangentas, sekantas. – Kalbos kultūra 16, 18–21.

Klimavičius J. 2003: Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai. – Terminologija 10, 9–32.

Klimavičius J. 2005. Terminas prie termino. II. – Terminologija 12, 143–146.

Rumšas P. 1974: Lietuviškų geometrijos terminų istorija. – Mūsų kalba 2, 4–19.

Rumšas P. 1975: Matematikos terminai „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalbos kultūra 28, 3–16.

Rumšas P. 1979: Prie matematikos terminijos ištakų. – Zigmas Žemaitis, 52–58.

Rumšas P. 1980: Lietuvių aritmetikos terminai XX amžiaus pradžioje. – Kalbotyra XXXI(1), 69–78.

Terminologija | 2008 | 15

195

Šikšnys M. 1962: Mano lietuvių kalbos pamokos ir atsiminimai apie J. Jablonskį. – Kalbotyra 5, 81–87.

Šilobritaitė D. 2007: Vienažodžių matematikos terminų sinonimija matematikos vadovėliuose (1910–1940). – Terminologija 14, 146–158.

TŽŽe 2002: Interleksis. Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas (elektroninis leidimas). Ats. red. A. Kinderys, Vilnius.

Žemaitis Z. 1917: Dėl aritmetikos terminologijos. – Santara 28.

Žemaitis Z. 1966: Lietuviškos matematinės terminologijos istorijai. – Lietuvių kalbotyros klausimai 8, 195–201.

TERMINOLOGY OF THE FIRST DICTIONARIES OF MATHEMATICS

The beginning the 20^th century is a very important stage of the creation of terms of mathematics – a lot of textbooks and exercise books of mathematics and, most importantly, first dictionaries of mathematics were published.

Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis (Dictionary of terms of arithmetic and algebra) by M. Šikšnys and Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis (A collection of terms of geometry and trigonometry) by Z. Žemaitis were the first Lithuanian dictionaries of terms published in already restored independent Lithuania. They laid the foundations for the modern terminology of mathematics – the majority of terms from them took root in the language. However not all terms presented in dictionaries survived and were used in mathematics. The important thing is that special meanings of these terms, but not terms themselves vanished, because these words are still being used (įvardijimas (naming), luomas (caste, estate), skyrius (section, chapter) (M. Šikšnys); atmaina (species, variety), ieškinys (plaint, lawsuit, claim), priedėlis (appendage) (Z. Žemaitis)). There are some cases when only grammatical form of terms or their word-formation changed (išvadas (= išvada) (conclusion), lygt ys (= lygtis) (equation), sudarymas (= darymas) (formation), lyginimas (= palyginimas) (congruence) (M. Šikšnys); liečiamoji (= liestinė) (tangent), kertamoji (= kirstinė) (secant line), veiksmaženklis (= veiksmo ženklas) (action sign) (Z. Žemaitis)). Only few terms from these dictionaries fell out of the usage in the modern language completely (išdalos (M. Šikšnys); prasmas, skretė (Z. Žemaitis)).

In the earlier mentioned dictionaries there are some synonyms of terms (of the same or different origin), which are presented in brackets, after comma, dash or equal sign. However it is quite difficult to judge the synonymy, because rather frequently one Russian term has two or three equivalents, which in Lithuanian parts of dictionaries are presented as separate terms and in Russian parts – in the same term entry.

The wish to purify terms and make them more Lithuanian is a particularly noticeable tendency. Terms of the foreign origin are not numerous (especially in the dictionary of M. Šikšnys). Almost all of them have Lithuanian equivalents, which are viewed as main variants. However, not all attempts to substitute international terms with Lithuanian terms were successful. There are few international terms the textbooks of mathematics, which were in usage for a long time (formulė (formula), kubas (cube) (M. Šikšnys); postulatas (postulate), principas (principle) (Z. Žemaitis)).

Gauta 2008-12-05

Diana Šilobritaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas: [email protected]

196

Diana Šilobritaitė | Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija