Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija

180 Az első matematikai szójegyzékek terminológiája DIANA ŠILOBRITAITĖ A Litván Nyelv Intézete A 20. század első fele a matematikai terminológia szabványosításának, valamint feladatgyűjtemények rendszerezésének fontos időszaka volt. Ez az az a litván nyelvű (eredeti és fordított) matematikai tankönyvek és időszak, amikor jelentős számú, középiskolák számára készült [kiadvány] jelent meg (bővebben lásd: Šilobritaitė 2007: 146–158). A voronyezsi litván gimnáziumok matematikatanárai, Marcelinas Šikšnys, Zigmas Žemaitis és Pranas Mašiotas (ő a matematikai terminológia kérdéseiről folytatott megbeszéléseken csak időnként vett részt), látva a matematikai tankönyvek terminusainak sokféleségét, elhatározták, hogy valamennyi rendelkezésre álló terminust alapjaiban felülvizsgálják, és megalkotják a hiányzókat (bővebben lásd: Žemaitis 1966: 195). A munka nem volt csekély, mivel a XIX. század végén megjelent első matematikai tankönyvek szerzőinek „maguknak kellett megalkotniuk a litván matematikai terminusokat, többnyire más nyelvekből szó szerint lefordítva azokat” (Rumšas 1979: 52). Ezért amikor engedélyezték, hogy az iskolákban litvánul tanítsanak, és egyre több matematikai tankönyvet és feladatgyűjteményt kezdtek kiadni, nem lehetett elkerülni a terminusok zavarát: az egyes tankönyvszerzők által használt terminusok jelentősen eltértek a többi szerző terminusaitól. A litván nyelv normáinak kodifikátora, Jonas Jablonskis, szívesen segített a matematikusoknak: ha javasoltak egy terminust, „először mindig arra kérte őket, hogy határozzák meg az e terminussal jelölendő fogalom lényegét és főbb tulajdonságait, és csak ezután vagy egyetértett a matematikusok véleményével, vagy elmagyarázta, miért elfogadhatatlan a választott terminus” (Rumšas 1974: 11). A matematikai terminológia létrehozásának és rendezésének eredményei – Marcelinas Šikšnys Aritmetikai és algebrai terminusok szójegyzéke (1919) és Zigmas Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteménye (1920). Ezek az első nyomtatott litván terminológiai szójegyzékek, amelyeket már „az újjáalakult Litván Állam ideiglenes fővárosában, Kaunasban” adtak ki (Klimavičius 2003: 11). E tanulmány célja az első matematikai terminológiai szójegyzékekben szereplő, főnév vagy főnévi szerkezet formájú terminusok tárgyalása. A szójegyzékekben szereplő címszói mellékneveket, melléknévi igeneveket, igéket és hasonlókat a tanulmány nem vizsgálja. Diana Šilobritaitė | Pirmųjųmatematikosžodynėliųterminija Terminologija | 2008 | 15 181 1. MARCELINAS ŠIKŠNYS ARITMETIKAI ÉS ALGEBRAI TERMINUSOK SZÓJEGYZÉKE Marcelinas Šikšnys (1874–1970) a 20. század jeles matematikatanára volt (litván nyelvtanárként is dolgozott (lásd Šikšnys 1962: 81)), aki litván matematikai terminológiát alkotott. M. Šikšnys a matematika tanulmányait a Moszkvai Egyetemen végezte. Tanárként dolgozott Rigában, Voronyezsben és Vilniusban. Az általa írt aritmetikai, algebrai és geometriai tankönyveket több alkalommal dešimtmečių. Lietuvių terminologijai svarbus šio matematiko parengtas kiadták Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis, amelyet a Litván Tudományos Társaság adott ki 1919-ben. M. Šikšnys már elkészítette a Matematikos terminų projektą (1918), amelyben nemcsak az aritmetika és az algebra, hanem a geometria bei trigonometrijos terminų. Az Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis kis formátumú és terjedelmű (47 oldal). Két részből áll: az első részben (3–25. o.) betűrendben litván–orosz, a második részben (26–47. o.) pedig orosz–litván nyelvű terminusok szerepelnek. Az Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis litván részében M. Šikšnys mintegy 250 címszót ad meg (az orosz részben 221-et), amelyek közül több mint 150 főnévvel van kifejezve. M. Šikšnys nem adja meg a terminusok nyelvtani alakjait, csak néhány esetben jelzi az egyes szám genitívuszát: aukštis, -čio1, brūkšnis, -io, ilgis, -io, lygtys, -čių. A szójegyzékben már megpróbálják hangsúlyozni a terminusokat (a hanglejtés jelölése helytelen): bégalė, daugianris, dvinris, vienanris. Szinte valamennyi címszó egyszavas, de összetett terminusok is előfordulnak: komplex szám, vegyes szám, egész szám, valódi tört. A matematikai (és más területekhez tartozó) terminusok megadásakor M. Šikšnys gyakran megmagyarázza jelentésüket: minusz (a kivonás jele „–”); paviršiai – поверхность; a paviršiai két mérés (matlinkių) szerinti mennyiség (ma egyes számban használatos: paviršius „a geometriai testet a külső tértől elválasztó határ”; Z. Žemaitis a Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlyje a paviršius egyes számú alakot adja meg: šonų paviršius); saikas (a szilárd és folyékony anyagok térfogatának mértéke); skaidymas (számról) – разложенiе; a szám felbontása nem osztó tényezőkre; skaidinys – разложенiе, результатъ разложенiя; ha egy számot irreducibilis tényezők szorzatává alakítunk, megkapjuk az adott szám felbontását. A pliusz terminus jelentését csak oroszul magyarázza meg: pliusas – плюсъ (знакъ сложенiя). 1 A terminusok ugyanúgy vannak megadva, mint a szójegyzékekben. 182 Bizonyos terminusszócikkekben az egyszavas terminusok mellett néha összetett terminusok is szerepelnek: ataskaita – учетъ: vekselio ataskaita, matematinė ir prekybinė; darymas – составленiе: lygčių darymas – составленiе уравненiй; lygčių lygtys,-čių –уравненiе:nežinomiejiiržinomieji(laisvieji)lygčiųnariai; šaknis, lygčių sprendimas, lygiašaknės (tolyginės) lygtys és így tovább. Vannak esetek, amikor M. Šikšnys csak a litván terminust és annak orosz nyelvi megfelelőjét adja meg, mindenféle magyarázat nélkül: aksioma – аксiома; atėmimas – отниманiе, отнятiе; dalmuo – частное; daugmuo – множимое; ėmimas – отниманiе, вычитанiе; plotas – площадь; skaičius – число stb. A szójegyzékben szereplő címszóként megadott melléknevek és igenevek nem határozott alakúak, az összetett terminusokban azonban a határozott alak is használatos: laisvas: laisvasis (žinomasis) lygčių narys; panašus: panašiųjų daugianario narių traukimas krūvon (jungimas); sveikas (skaičius): sveikasis skaičius ir trupmena. Néha főnévi igenév is szerepel: matuoti: išmatuojamieji ir neišmatuojamieji dydžiai. 1.1. Litván eredetű terminusok A M. Šikšnis-féle szójegyzékben szereplő litván eredetű matematikai terminusok képezik a mai elemi matematikai terminológia alapját. A terminusok túlnyomó többsége nem változott, és meghonosodott: összegzés, meghatározás (A. Smetona 1922-ben fordított tankönyvében e terminus mellett a megjelölés is használatos), kivonandó, kivonás, végtelen, vonás, osztás, rész, osztás, osztó, hányados, polinom, szorzás, szorzó, szorzás, szorzat, tag, kombináció, növelés, mennyiség, egyesítés, együttes, hatványozás, fok, maradék, egyenlőség, mérték, mérés, keverék, meghatározatlanság, egyenlőtlenség, alap, felületek, példa, terület, érték, kifejezés, határ, kitevő, szorzat, arány, szám, felbontás, osztandó, számláló, számjegy, különbség, zárójelek, finomítás, megoldás, nagyítás, összeadás, gyök, szabály, azonosság, ellenőrzés, kivonás, tört, tartalom, térfogat, feladatgyűjtemény, feladat, nevező, művelet, fordítás, egység, jel. A Szójegyzékben szereplő litván gazdasági és pénzügyi, fizikai és műszaki szakkifejezéseket ma is használják: ataskaita (gazdaság), lydinys (technika), mainai (gazdaság), palūkanos (pénzügy), skolininkas (pénzügy), skolintojas (pénzügy), svarumas (fizika), svoris (fizika). Mindazonáltal a Szójegyzékben szereplő terminusok közül nem mindegyiket használják a mai matematikában, például a davinys (Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusainak gyűjteményében is szerepel): a feladat adatai, számadatok (számok adatai). A LKŽe-ben szereplő „davinys” alak a „kas” fogalom megnevezésére nem ajánlottként van értékelve Diana Šilobritaitė | Pirmųjųmatematikosžodynėliųterminija Terminológia | 2008 | 15 183 megadva, mire támaszkodnak a következtetések levonásakor”; jelenleg használt adat. M. Šikšnys a „Davinys” kifejezést még az 1923-as Geometria tankönyvben is használta. A szójegyzékben szereplő įvykis kifejezés (oroszul результат) „több szám összeadásával kapott szám” jelentésben szintén kiment a használatból. Helyette ma a nemzetközi eredmény (rezultatas) kifejezés használatos, amelyet M. Šikšnys, a litván terminológia híve, nem közöl. Az įvykis ma csak a valószínűség-számításban használatos: aszimptotikus, véletlen, szükséges, elemi stb. esemény (MTŽ 1994). További, matematikai értelemben már nem használatos terminusok: įvardijimas (ma žymėjimas, vardas, pavadinimas – jelölés, név, elnevezés); luomas (a számban): egyesek, ezresek, milliók stb. (ma klasė – osztály); skyrius (ma skiltis – csoport, amelyet a Szójegyzékben más jelentésben adtak meg: skiltis – грань: négyzetgyököt vonva egy szám számjegyeit csoportokra osztjuk <...>); trumpinimas: sutrumpink trupmeną iš šešių (ma prastinimas – egyszerűsítés). Vannak esetek, amikor a terminus alakja kissé megváltozott, például: darymas (ma sudarymas: lygties sudarymas MTŽ 1994 – egyenlet felállítása); lyginimas (ma palyginimas – összehasonlítás); felfedezés (jelenleg: megtalálás). Az ismeretleneket tartalmazó egyenletre M. Šikšnys a lygtys, -čių többes számú terminust javasolta, amelyet kezdetben elfogadtak, mert M. Šikšnys szerint „az egyenletek két részből állnak, és nyelvünk hasonló esetben általában többes számot használ” (Šikšnys 1962: 86). Ezzel J. Jablonskis is egyetértett. Később azonban a matematikusok meggyőzték arról, hogy „fontos, hogy ezt a fogalmat egyes számban fejezzük ki, hogy világos legyen: nem több, hanem egyetlen egyenletről van szó” (Žemaitis 1966: 198). 1.1.1. LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK SZINONIMÁI A szinonim terminusokat gyakran mindenféle utalás nélkül, külön terminuscikkekben adják meg – a szinonímiát az a több litván terminusnak megfelelő orosz terminus jelzi, amely több litván terminusnak felel meg. Az ilyen szinonimapárok közül csak az egyik terminus honosodott meg. Volt a fejlesztés (orosz упражненiе) és a gyakorlat (orosz навыкъ, упражненiе), az orosz nyelvű Szójegyzék részében ezek bemutatása eltérő: упражненiе – fejlesztés, gyakorlat, ez utóbbi honosodott meg (Z. Žemaitis a Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteményében e fogalom jelölésére még három terminust is javasolt: pratinimas, pratimas, prasmas). A tolumas és nuotolis bemutatása az orosz nyelvű részben szintén szinonimitásukat mutatja: разстоянiе – nuotolis, tolumas (atstumas). Z. Žemaitis a tolumas szinonimájának az atstumas szót tekintette: tolumas – разстоянiе; az A városból a B városba c varst távolság van (atstumas). Az MTŽ 1994-ben csak az atstumas szerepel (orosz расстояние, angol distance). 184 A terminusok szinonimái néha a žiūr. utalással szerepelnek (olykor žiūrėk). Ilyen esetekben az orosz nyelvi megfelelő annál a terminusnál szerepel, amelyre az utalás vonatkozik: pažymys, žiūrėk „žymė“ és žymė (pažymys) – признакъ: dalingumo ti šaknis žymės; tikrumas, žiūr. „tikslumas“ ir tikslumas–точность:padalyti,ištraukvieneto, dešimtosios dalies, šimtosios dalies ir tt. tikslumo (tikrumo); számolás, lásd „számítás” és számítás (számolás) – счисленiе: számolás szóban és írásban; összeadás – lásd összeadás és összeadás – складыванie: többjegyű számok összeadásának (összeadásának) szabálya. Ma a fent említett szinonimák közül csak egyet használnak: a jellegzetességet (a terminus megváltozott formáját) és az összeadást. A matematikai terminológiában fennmaradt a számítás és a számolás, a bizonyosság és a pontosság, azonban ezeket nem tekintik szinonimáknak: számítás: hozzávetőleges, közelítő, asszociatív stb. és számolás: arab, decimális, bináris stb. ; bizonyosság (orosz достоверность, angol certainty, truth, reliability) és pontosság (orosz точность, angol accuracy, exactness, precision): abszolút, relatív stb. (MTŽ 1994). Az összeadás alkalmatlanságát Z. Žemaitis is észrevette: ez a terminus „nem feltétlenül jelenti két szám egyesítését <...>; A „dėjimas“ továbbá jelentheti a hozzáadást és a félretételt, a ráhelyezést és az elvételt, a behelyezést és a kivételt <...>“ (Žemaitis 1917). Az orosz nyelvű megfelelők arra utalnak, hogy M. Šikšnys feltehetően az atėmimas (orosz отниманiе, отнятiе) és ėmimas (orosz отниманiе, вычитанiе) terminusokat tekintette szinonimáknak. A matematikában egyikük sem honosodott meg – minden esetben az atimtis terminust használják, amely a Szójegyzékben szintén szerepel. A szinonimasorban a pakeitimas (keitimas) változat szerepel; a zárójelben megadott keitimas terminust címszóként is kiemelték, de mellette nincs pakeitimas. Hogy ezek a terminusok szinonimák, azt a keitimas terminus szócikkében megadott összetett terminus mutatja: keitimas: (pa)keitimo kelias. Ezek a terminusok ma már nem számítanak szinonimáknak (ez a fajtanévi megnevezésekből látható): keitimo būdas, keitimo metodas, keitimo operacija, valamint pakeitimo aksioma és pakeitimo koeficientas; a fajtanévi megnevezésekben azonban a keitimo taisyklė és a pakeitimo taisyklė (vö. taisyklė: (pa)keitimo) szinonimák (MTŽ 1994). Van olyan eset, amikor a szinonima csak zárójelben szerepel, címszóként azonban nincs megadva: dalinys (dalijamasis), a dalyba terminus szócikkében viszont e terminusok feltüntetése fordított: dalyba – dѣленiе (матем. дѣйствiе); dalijamasis (dalinys). A matematikai terminológiai projektban M. Šikšnys csak a hányadost javasolta (Šikšnys 1918: 322). Z. Žemaitis is a „hányados“ jelentésében a dalinys kifejezést javasolta cikkében: „Most a „szorzandó szám“ és a „dalinis“, illetve a „szorzat“ és a „hányados“.“ Ez a két szám a szorzás és az osztás eredménye. E jelentés kifejezésére a litván nyelvben főként a következő képzőket használják; pl. ; pirkinys, malinys, bár a vásárolt, illetve őrölt dolog jelentésében is használják, Diana Šilobritaitė | Pirmųjųmatematikosžodynėliųterminija Terminologija | 2008 | 15 185, ugyanakkor azt a dolgot is jelenti, amely a vásárlás, illetve őrlés eredménye. Erre támaszkodva a fent említett két alapvető terminus közül a dalijamasis használatát javasoltuk, a dalinys skaičiu dauginiuirdaliniu“ (Žemaitis 1917). XX a. šeštame dešimtmetyje kifejezést pedig nem ajánlottként értékeltük (Rumšas 1975: 60). E terminusok ilyen értékelése a DŽ2-ben is tükröződik, de már a DŽ3 szerint normatívnak tekintett dalinys 2. mat. „osztandó mennyiség”. Ezt a terminust valóban használják a matematikai terminológiában. Meghonosodtak M. Šikšnys által másodlagosnak tekintett (zárójelben megadott és címszóként ki nem emelt) gretinys (orosz размѣщенiе) és perstata (orosz перестановка) terminusok is. Szinonimáikat, a gretinimas és perstatinėjimas terminusokat a matematikában már nem használják. A szinonimasor egyetlen terminusa sem honosodott meg a matematikában: tiekybė (tiekis) – orosz количество. E fogalom megjelölésére ma a kiekis terminust használják (MTŽ 1994). Az osztás maradékának megnevezésére M. Šikšnys két külön terminust adott meg: išdalos (osztás) és liekana (kivonás, osztás, gyökvonás). Ehhez J. Jablonskis is hozzájárult: A maradékot osztási maradéknak és elosztás eredményének is nevezzük (LKŽe). Az idő múlásával csak a maradék honosodott meg. Ez a terminus már a matematika első tankönyveiben is megtalálható (bővebben lásd Rumšas 1979: 52). A Szinonimaszótárban a szinonim terminusokat olykor vessző választja el: oszthatóság, osztási képesség (az oszthatóság honosodott meg), osztás, osztási út (e fogalom jelölésére a matematikában a sorozatos osztás terminust használják), változás, módosulás (csak a módosulás honosodott meg). M. Šikšnys már megkísérelte megkülönböztetni (a Szinonimaszótár orosz részében ez a különbség nem mindig jelenik meg) a végződésés képzőalkotás terminusait, amelyeket a mai matematikai terminológiában egyértelműen megkülönböztetnek. A litván részben e terminusok megadása egyik módon történik, az oroszban – más módon. A litván részben – aukštis (orosz вышина) és aukštumas (orosz высота, вышина), ilgis (orosz длина (величина)) és ilgumas (orosz длина (значенiе величины)), platumas (orosz ширина) és plotis (orosz ширина (въ смыслѣ величина)), storis (orosz vastagság (величина)) és vastagság tis,-čio(aukštumas); длина–ilgis,-io,ilgumas;комнатадлиноювътри (orosz. толщина (значенiе величины)); az oroszban – вышина – aukšсажени – szoba három s. ; szélesség – szélesség (méret); tágasság; vastagság – vastagság, -é, vastagság. 1.2. Nem litván eredetű terminusok A nemzetközi matematikai terminusok nagy része a mai matematikában is fennmaradt: 186 axióma, algebra, aritmetika, koefficiens, logaritmus, mínusz, plusz, százalék, progresszió, arány, arányosság, radikális, rendszer, tétel. Fennmaradtak a pénzügyi terminusok is: kapitolas (ma kapitalas), vekselis. bos tabelė), helyette ma a lentelė litván Matematikoje nebevartojamas terminas tabelė (logaritmųtabelės,daugyterminus használatos, amelynek alkalmazását A. Jakštas javasolta (a tabelė terminus mellett), mivel a knygos (logaritmuskönyvek) ebben az esetben egyáltalán nem megfelelő: „Miféle könyvek lehetnek ezek, ha bennük csak számjegyek és rus. tablicy, matematiški simboliai?! Paprasčiausias jų vardas – logaritmų lentelės, (slg. vok. Tafeln, franc. Fabulák). Miért kellene itt az egész világnak ellentmondani, és „könyveknek” nevezni egy olyan dolgot, amelyben egyetlen élő szó sincs? Ha M. úrnak nem tetszenek a táblázatok, kiadványát nevezheti „logaritmustábláknak”, jóllehet a tabellák semmivel sem jobbak a táblázatoknál” (Jakštas 1919 1: 359). Az összetett „szorzótábla” kifejezés tabelė elemének litvánra való cseréjét M. Šikšnys a következőképpen javasolta: a szorzás ábécéje. 1.2.1. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ TERMINUSOK SZINONIMÁI A különböző eredetű terminusok szinonimáiból a Szójegyzékben kevés van: néha az idegen eredetű, néha pedig a litván terminus kap elsőbbséget. Alapterminusnak a nemzetközi kvadrát tekintendő: a litván ketvirtainis zárójelben szerepel, és másodlagosnak minősül. Ezeket a terminusokat szinonimaként még A. Busilo (1921) és Masingo (1922; A. Smetona fordítása) tankönyveiben is használták, később azonban csak a kvadrát honosodik meg (bővebben lásd: Šilobritaitė 2007: 150). A kubus nemzetközi terminust a Szójegyzék másodlagosnak tekinti (csak zárójelben szerepel), az elsődleges a litván šeštainis, de ez nem honosodott meg. A kubus már a legrégebbi nyomtatott litván tankönyvben is használatos volt – P. Matulionis és J. Spudulis (összeállította J. Gailutis) Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rakundos mokslo (1885) című művében (a tankönyv kéziratában a kubikas terminust használták) (Rumšas 1974: 4). A matematikai terminusok tervezetében a šeštainis számít másodlagosnak, az elsődleges terminus a kūbas (= kubus) (Šikšnys 1918: 322). Ez a terminus meg is honosodott az akkori tankönyvekben, csupán Masing 1922-es tankönyvében tekintették ezeket a terminusokat továbbra is szinonimáknak. Bár a Szójegyzékben a suma nemzetközi terminus mellett még olyan, a matematikában meg nem honosodott litván terminusok is szerepelnek, mint a dėjinys és a dėtinys, a tankönyvekben (mind M. Šikšnys, mind más szerzők műveiben) csak a suma használatos (V. Budrevičius (1919), valamint A. Smetona fordításában készült tankönyvben (1922) a suma és a dėjinys szinonimaként szerepelnek). Diana Šilobritaitė | Pirmųjųmatematikosžodynėliųterminija Terminologija | 2008 | 15 187 M. Šikšnys sikertelenül próbálta litvánosítani a formulė terminust: formulė, lásd sprendinys. A „sprendinys” jelentése mára megváltozott: a „sprendinys” mat. „a feladat megoldásának eredménye” (DŽ6). A matematikai terminusok projektjében elsőbbséget élvez a „formule” kifejezés, a litván terminus zárójelben, másodlagosként szerepel: „Két, egyenlőségvagy egyenlőtlenségjellel összekapcsolt algebrai kifejezés formulát (megoldást) alkot” (Šikšnys 1918: 322). A „formule” kifejezést már az akkori tankönyvekben is használták, és meghonosodott. M. Šikšnys kísérlete a numeracija terminus litvánosítására (numeracija, lásd „skaičiavimas”) szintén sikertelen volt – a matematikában mindkét terminust használják. Z. Žemaitis ezt írta: „Ahhoz, hogy megtudjuk a dolgok számát, meg kell őket számolni, vagy össze kell számlálni, és ily módon az orosz nyelvben „sčislenije”-nek nevezett fogalmat litvánul skaičiavimasnak vagy skaitymasnak kell nevezni; ebben az értelemben talán jobb lenne csak az első szót (skaičiavimas) használni, mert a másodiknak (skaitymas) megvan a maga, széles körben használatos jelentése” (Žemaitis 1917). P. Rumšas szerint a numeracija jelentése „a szám kifejezése (szóban vagy írásban); számlálás” (Rumšas 1975: 64). A dvinaris és binomas terminusok szinonimitásáról nehéz dönteni: a Szójegyzék orosz részében a litván dvinaris terminus mellett a nemzetközi binomas is szerepel, míg a litván részben e terminusokat külön-külön közlik. Az 1939-ben kiadott tankönyvben M. Šikšnys szinonimáknak tekinti őket (Šikšnys 1939: 110). Az MTŽ 1994 e terminusokat nem minden esetben tekinti szinonimáknak (bővebben lásd: Šilobritaitė 2007: 148). 2. ZIGMAS ŽEMAITIS GEOMETRIAI ÉS TRIGONOMETRIAI TERMINUSGYŰJTEMÉNYE Zigmas Žemaitis (1884–1969) – a 20. század kiemelkedő matematikusa, professzora, pedagógusa és tudósa. Fő tudományos és pedagógiai tevékenységét a matematika oktatásának módszertanának, valamint a matematika történetének szentelte. Z. Žemaitis M. Šikšnyshez hasonlóan hozzájárult a litván matematikai terminusok megalkotásához és egységesítéséhez. A matematikának szentelt fontos munkái közül az egyik a Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis (1920). A gyűjtemény kis 99 nedidelio formato puslapiai. Pirmoje dalyje pateikiami rusų–lietuvių terjedelmű. Ez egy kétrészes szótár, amelynek első részét (3–45. o.) litván–orosz nyelvi terminusok alkotják (47–99. o.). A litván részben Z. Žemaitis mintegy 720 terminust közöl – nemcsak a geometriához és a trigonometriához, hanem az algebrához és a felsőbb matematikához kapcsolódókat is. Mintegy 340 címszó főnévi (egyszavas). 188 A címszavaknál fel vannak tüntetve a nyelvtani kategóriák – mind a főneveknél, mind a mellékneveknél az egyes számú birtokos eset végződését adják meg, pl.: aksiomė, ės, algebra, os, analizis, io, (analizė, ės), apibendrinimas, o, didinimas, o, didumas, o, dvejėjimas, o, dvejinimas, o, absoliutinis, ė, abypusis, ė, daugiasienis, ė, daugiaženklis, ė, daugiareikšmis, ė, dešimtainis, ė stb. A Rinkinėlyje Z. Žemaitis címszóként nemcsak egyszavas, hanem összetett terminusokat is közöl: bendrakraščiai vienašaliai kampai (viduriniai, išlaukiniai), bendrasai matas, būtinoji ir ganėtinoji sąlyga, didysis rutulio skritulys, erdvės geometrija, kryžkryžminiai kampai (viduriniai, išlaukiniai), mėnuliai (delčios) Hipokrato, padėties geometrija, panašios padėties figūros, prasilenkiamos tiesiosios, vienalinkmiai kampai, vienašalė laužtinė. Az ilyen terminusoknak szinonimáik is vannak, ezeket vessző, egyenlőségjel vagy zárójel után adják meg. Egyes esetekben a terminus másodlagos tagjai szinonimák: perveriamasai, perverimo taškas; vertikalinė linija=statinė linija; vertikaliniai kampai=kryžminiai kampai; išreikštoji, išreikštinė funkcija; nebendravardiklės (vardės) trupmenos; linijinis (plokšminis) kampas, más esetekben pedig az összetett terminus helyett (zárójelben vagy vessző után) egyszavas terminus szerepel: kraštinių suma (perimetras); planuojamasai stalelis, menzulė, ės; statusis kampas (statykampis). Egy összetett terminust Z. Žemaitis a következőképpen határoz meg: geometrinė taškų vieta (eilė)=linija, kurios taškai turi bendrą ypatybę. A terminusok egy része hangsúlyjelöléssel van ellátva, csak nem mindig megfelelő a hanglejtés: figūr, netrukùs (rus. непрерывный), pastovùs, rib, tyr, tąs, tiesióginis, trūkùs, bet elipsóidas, hipérbolė, hipérbolinis, hipérboliškas, matérinis, milimétrinis, parbolė, parbolinis, pènkelias, sinusóidė, stereométrinis, tangensóidė, taškų bégalė, transcendéntinis. 2.1. Litván eredetű terminusok Z. Žemaitis több mint 230 egyszavas litván főnévi terminust közöl: ter-lietuviškų daiktavardinių ter-daiktavardinių terminų. E terminusok nagy része ma is használatos a matematikatudományban: apibendrinimas, o, apskritimas, o, apskritumas, o, ašis, ies, atkarpa, os, atsakymas, o, atstumas, o, aukštinė, ės, aukštis, čio, begalybė, ės, braižyba, os, briauna, os, briaunainis, io, brūkšnys, io, dalijimas, o, dalyba, os, daugėjimas, o, daugiakampis, io, daugianaris, io, derinys, io, dėsnis, io, didėjimas, o, didinimas, o, erdvė, ės, lygiagretainis, io, gretasienis, io, ilgis, io, išklotinė, ės, išpiova, os (= išpjova), įrodymas, o, įstrižainė, ės, įžambinė, ės, kampainis, io, kampas, o, keitimas, o, keturkampis, io, ketursienis, io, kitimas, o, kraštinė, ės, kūgis, io, kūnas, o, laipsnis, io, lankas, o, liekana, os, lietimas, o és kt. Két fennmaradt terminus Diana Šilobritaitė | Pirmųjųmatematikosžodynėliųterminija Terminológia | 2008 | 15 195 a matematikában. Különösen gyakoriak azok az esetek, amikor az ott megadott terminusokat matematikai jelentésükben ma már nem használják (elnevezés, rend, fejezet (M. Šikšnys); változat, kereset, toldalék (Z. Žemaitis)). Vannak esetek, amikor csak a terminusok alakja változott meg: išvadas (= išvada), lygtys (= lygtis); sudarymas (= darymas), lyginimas (= palyginimas) (M. Šikšnys). A mai nyelvben már egyáltalán nem használják a szójegyzékekben megadott terminusok közül csupán néhányat (išdalos (M. Šikšnys); prasmas, skretė (Z. Žemaitis)). A bemutatott példákból megfigyelhető a szerzők arra irányuló törekvése, hogy megtisztítsák és litvanizálják a matematikai terminusokat. A nemzetközi terminusok litvánosítására tett kísérletek azonban nem mindig jártak sikerrel – a matematikában azok a nemzetközi terminusok honosodtak meg, amelyeket már régóta használtak (formule, kubus (M. Šikšnys); posztulátum, elv (Z. Žemaitis)). Az első matematikai szójegyzékek terminológiájának elemzése azt mutatja, hogy a 20. század második évtizede a matematikai terminológia kialakulásának fontos időszaka volt. A terminusok szinonímiája, valamint egyes nemzetközi terminusok sikertelen litvánosítása – a terminológia fejlődésének természetes sajátossága. FŐBB FORRÁSOK Šikšnys M. 1919: Aritmetikai és algebrai terminusok szójegyzéke, Vilnius. Žemaitis Z. 1920: Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteménye, Kaunas. EGYÉB FORRÁSOK Antanaitis 1918: Rövid aritmetikakönyv. – Lietuvos mokykla 3, 55–57. LKŽe 2005: Lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas), Vilnius. MTŽ 1994: Matematikos terminų žodynas. Sud. V. Bagdonavičius, P. Golokvosčius, R. Kašuba, J. Kubilius (vadovas), Vilnius. Šikšnys M. 1918: Matematikos terminų projektas. – Lietuvos mokykla 11, 321–328. Šikšnys M. 1923: Geometrija, Kaunas. Šikšnys M. 1939: Aritmetika ir algebra 1, Kaunas. LITERATŪRA DŽ2 1972: Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ3 1993: Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ5 2003: Dabartinėslietuviųkalbosžodynas(elektroninis leidimas), Vilnius. Jakštas A. 1919 1: Logaritmų knygos penkiais dešimtainiais skaitmenimis. – Draugija 7–8, 359. Jakštas A. 1919 2: Pr. Mašiotas. Geometrijos uždavinynas. – Draugija 7–8, 359–360. Klimavičius J. 1969: Tangensas,sekansas ar tangentas,sekantas. – Kalboskultūra 16, 18–21. Klimavičius J. 2003: Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai. – Terminologija 10, 9–32. Klimavičius J. 2005. Terminas prie termino. II. – Terminologija 12, 143–146. Rumšas P. 1974: Lietuviškų geometrijos terminų istorija. – Mūsųkalba 2, 4–19. Rumšas P. 1975: Matematikos terminai „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalboskultūra 28, 3–16. Rumšas P. 1979: Prie matematikos terminijos ištakų. – ZigmasŽemaitis, 52–58. Rumšas P. 1980: Lietuvių aritmetikos terminai XX amžiaus pradžioje. – Kalbotyra XXXI(1), 69–78. 196 Šikšnys M. 1962: Mano lietuvių kalbos pamokos ir atsiminimai apie J. Jablonskį. – Kalbotyra 5, 81–87. Šilobritaitė D. 2007: Vienažodžių matematikos terminų sinonimija matematikos vadovėliuose (1910–1940). – Terminologija 14, 146–158. TŽŽe 2002: Interleksis.Kompiuterinistarptautiniųžodžiųžodynas (elektroninis leidimas). Ats. red. A. Kinderys, Vilnius. Žemaitis Z. 1917: Dėl aritmetikos terminologijos. – Santara28. Žemaitis Z. 1966: Lietuviškos matematinės terminologijos istorijai. – Lietuviųkalbotyrosklausimai 8, 195–201. TERMINOLOGY OF THE FIRST DICTIONARIES OF MATHEMATICS The beginning the 20th century is a very important stage of the creation of terms of mathematics – a lot of textbooks and exercise books of mathematics and, most importantly, first dictionaries of mathematics were published. Aritmetikosiralgebrosterminųžodynėlis (Dictionaryoftermsofarithmeticandalgebra) by M. Šikšnys and Geometrijosirtrigonometrijosterminųrinkinėlis (Acollectionoftermsof geometryandtrigonometry) by Z. Žemaitis were the first Lithuanian dictionaries of terms published in already restored independent Lithuania. They laid the foundations for the modern terminology of mathematics – the majority of terms from them took root in the language. However not all terms presented in dictionaries survived and were used in mathematics. The important thing is that special meanings of these terms, but not terms themselves vanished, because these words are still being used (įvardijimas(naming), luomas(caste, estate),skyrius (section, chapter) (M. Šikšnys); atmaina(species, variety), ieškinys(plaint, lawsuit, claim),priedėlis (appendage) (Z. Žemaitis)). There are some cases when only grammatical form of terms or their word-formation changed (išvadas (= következtetés) (conclusion), egyenletek (= egyenlet) (equation), összeállítás (= alkotás) (formation), összehasonlítás (= összevetés) (congruence) (M. Šikšnys); érintő (= érintő egyenes) (tangent), szelő (= metsző egyenes) (secant line), műveleti jel (= művelet jele) (action sign) (Z. Žemaitis)). E szótáraknak csak néhány kifejezése tűnt el teljesen a modern nyelv használatából (išdalos (M. Šikšnys); prasmas, skretė (Z. Žemaitis)). A korábban említett szótárakban találhatók néhány terminus szinonimái (azonos vagy eltérő eredetűek), amelyeket zárójelben, vessző, gondolatjel vagy egyenlőségjel után tüntetnek fel. A szinonimitás megítélése azonban meglehetősen nehéz, mivel igen gyakran egy orosz terminusnak két vagy három megfelelője van, amelyek a szótárak litván részeiben A terminusok megtisztításának presented as separate terms and in Russian parts – in the same term entry. és litvánosabbá tételének vágya különösen szembetűnő tendencia. Az idegen eredetű szakkifejezések száma nem nagy (különösen M. Šikšnys szótárában). Szinte mindegyiküknek van litván megfelelője, amelyeket fő változatoknak tekintenek. Azonban nem minden kísérlet járt sikerrel, amely a nemzetközi terminusokat litván terminusokkal próbálta helyettesíteni. A matematikai tankönyvekben kevés olyan nemzetközi szakkifejezés található, amely hosszú ideig használatban volt (formulė (formula), kubas (cube) (M. Šikšnys); postulatas (postulate), principas (principle) (Z. Žemaitis)). Érkezett: 2008-12-05 Diana Šilobritaitė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] Diana Šilobritaitė | Pirmųjųmatematikosžodynėliųterminija