A tartalom interoperabilitása mint a strukturált tartalmi elemek újrafelhasználásának és más célra történő alkalmazásának előfeltétele tanulási objektumként az e-learningben – Szabványosítási perspektívából szemlélve

CHRISTIAN GALINSKI, BLANCA STELLA GIRALDO PÉREZ

Infoterm

KULCSSZAVAK: strukturált és strukturálatlan tartalom, verbális és nem verbális megjelenítések, megnevezések, morfológia és morfémák, frazeológia és frazémák, kollokációk és többszavas terminusok, nagy komplexitású tanulási objektumok (HC-LO) és kis komplexitású tanulási objektumok (LC-LO), általános célú nyelv (LGP) és szaknyelv (LSP), fogyatékossággal élő személyek (PwD) és segítő technológiák, szabványok és szabványosítás, tanúsítás, adatmodellek és adatmodellezés, föderált adattárak, minőségi és interoperabilitási követelmények

1. S T R U K T U R Á L T T A R T A L O M

A „tartalom” itt strukturált tartalomként értendő a lexikai szemantika szintjén; fogalmak nyelvi és nem nyelvi megjelenítéseit foglalja magában (amelyeket a tudományelmélet egyfajta „immateriális objektumként” értelmez). Ezek a megjelenítések lehetnek megnevező jellegűek (például a terminológiában használatos megnevezések: terminusok, szimbólumok és elnevezések), leíró jellegűek (például különféle definíciók, magyarázatok vagy nem verbális megjelenítések), illetve hibridek. A fogalmak nem verbális megnevezései és megjelenítései, valamint az elnevezések (azaz egyedi fogalmakat reprezentáló tulajdonnevek) eddig alulreprezentáltak voltak a terminológiaelméletben és -módszertanban. Ugyanakkor igen fontosak lehetnek tanulási objektumok (LO) tervezésekor bizonyos szakterületeken vagy alkalmazási területeken – nem is szólva a nyelvtanulásról és a fordításról.

A többnyelvű, multimodális és többcélú LO-k tervezése szempontjából ugyanilyen fontosak a következők:

a) az általános célú nyelvi (LGP) és a szaknyelvi (LSP) szócikkek hasonlóságai:

– A szócikk megnevező megjelenítése (az LGP-lemma vagy az LSP-terminus) lehet egyetlen szó, összetett szó vagy többszavas egység;

– A verbális megnevező megjelenítés kiegészíthető nem verbális megnevező megjelenítéssel (például gesztussal, mimikával, Bliss-

6

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

szimbólumok¹ stb.), vagy – ha szükséges – akár le is cserélhetők rá (pl. grafikus vagy más nem verbális szimbólum);

– Minden egy fogalmat képviselő bejegyzés egyedi bejegyzésazonosítóval rendelkezik (amely például a szövegkorpuszokban előforduló alakokra mutathat);

◦ Az LSP-bejegyzésekben minden megnevező reprezentációnak saját elemazonosítóval kell rendelkeznie, ami többek között lehetővé tenné a fogalmi változás időbeli nyomon követését,

◦ Az LGP-bejegyzésekben a megnevező reprezentáció minden egyes jelentésének saját elemazonosítóval kell rendelkeznie, ami lehetővé teszi a többnyelvű bejegyzések létrehozását,

◦ A terminológiában érvényes terminusautonómiához hasonlóan a reprezentációs autonómia az LSP-re és az LGP-re, valamint a nem verbális reprezentációkra is érvényes,

◦ Az LGP leíró reprezentációi (beleértve a magyarázatokat, kontextusokat stb.) az LSP-beli reprezentációkhoz (magyarázatok, kontextusok stb.) hasonlóan kezelhetők, a szűkebb értelemben vett definíciók azonban kizárandók,

◦ További mezők is rendelkezésre állhatnak megjegyzések, példák, források stb. számára.

– Egy olyan verbális megnevező reprezentációt, amely egyaránt képvisel egy LGP- és egy LSP-fogalmat, a kváziszinonímia fokától függően két bejegyzésben kell feltüntetni, megfelelő kereszthivatkozásokkal.

b) a strukturált tartalmi entitások verbális elemeinek kiejtései, amelyek lehetőség szerint minden bejegyzésben szerepelnek.

c) nem verbális megnevező reprezentációk és nem verbális leíró reprezentációk, amelyeket lehetőség szerint minden bejegyzésben számításba kell venni, mivel – az alkalmazási területtől vagy szakterülettől függően – ugyanolyan fontosak lehetnek, mint a verbális reprezentációk, sőt olykor előnyben részesített reprezentációk is lehetnek.

d) a strukturált tartalmi entitások összetevői, például a verbális megnevező reprezentációk morfémái, illetve egy definíció, magyarázat, kontextus stb. elemei. Ezeket meg kell jelölni / címkézni, hogy megkönnyítsék a kereszthivatkozást vagy egy másik LO-ként való újrafelhasználást (például az orvosi nómenklatúrában szereplő elő- és utótagok esetében).

e) nagyobb strukturált tartalmi entitások, például idiomatikus kifejezések, LGP-szókapcsolatok vagy LSP-frazeológiai egységek, valamint metaforák, amelyek formálisan az LGP verbális megnevező reprezentációihoz hasonlóan kezelhetők (az adott entitás releváns elemeire való megfelelő kereszthivatkozásokkal). Ezen a ponton

¹ A Blissymbolics értelmi fogyatékossággal élő személyek számára készült ideografikus írásrendszer. Több száz alapszimbólumának mindegyike egy fogalmat jelöl; ezek új szimbólumok létrehozásához kapcsolhatók össze, amelyek új fogalmakat jelölnek. A Bliss-szimbólumok egyáltalán nem feleltethetők meg egyetlen beszélt nyelv hangjainak sem.

Terminologija | 2012 | 19

7

magasabb szinten a fentiek további árnyalt megkülönböztetésére van szükség a korpusznyelvészetben, de valószínűleg nem az LO-k esetében. Az is lehet, hogy csekély jelentőségű, hogy a jelentés nem kompozicionális vagy kompozicionális. A korpusznyelvészetben olyan eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek azonosítják és kivonják a strukturált tartalom ilyen nagyobb egységeit.

f) helyőrző mezők vagy hivatkozások biztosítása a megfelelő PwD számára készült jelölő reprezentációkhoz, például Braille-íráshoz, jelnyelvhez vagy Blissymbolicshoz.

A lexikai szemantika szintjén a strukturált tartalmi erőforrásokat eddig főként lexikográfiai adatoknak, terminológiai adatoknak és másfajta fogalmi reprezentációknak tekintették, köztük néhány nem verbálisnak, például vizuális szimbólumoknak (pl. közösségi jelképeknek). Létezhetnek azonban akusztikus/hallható, haptikus/tapintási és egyéb szimbólumok is, amelyek a terminológiamenedzsmentben megnevezésekként vagy akár fogalomleírásokként is előfordulhatnak (például nem verbális reprezentációkként (ISO 10241-1:2011)). A strukturált tartalom átfogó, szisztematikus kezeléséhez további információkra – és a megfelelő adatkategóriákra – is szükség lehet.

A fentiek fényében a lexikai szemantika szintjén a strukturált tartalom típusait a következőképpen különböztethetjük meg:

- Lexikográfiai adatok, például:

◦ szóegységek (beleértve az összetételeket stb.),

◦ morfémák (morfológia),

◦ kollokációk, metaforák;

- Terminológiák és hasonló nyelvi erőforrások, valamint egyéb tartalmi erőforrások, például:

◦ nómenklatúrák, taxonómiák, tipológiák, szójegyzékek, szókészletek stb.,

◦ terminológiai morfémák (morfológia),

◦ terminológiai frazémák (frazeológia),

◦ mindenféle tulajdonnevek, amelyeket például különféle címtárak tételeiként használnak,

◦ grafikus szimbólumok és más nem verbális megnevezések,

◦ (termék)tulajdonságok, jellemzők, attribútumok stb.;

- Tezauruszok, osztályozási rendszerek (ISO/DIS 22274:2011), kulcsszavak és más dokumentációs nyelvek (vagy kontrollált szókészletek);

– Enciklopédikus (ismereti) szócikkek, többek között:

◦ ismeretekkel kiegészített terminológiai szócikkek,

8

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

◦ (magyarázattal ellátott) tulajdonnevek és a tulajdonnevekhez szorosan kapcsolódó egyéb adattípusok;

– Ontológiák, tématérképek és a tudás strukturálására szolgáló egyéb rendszerek.

A terminológiához hasonlóan a fent felsorolt strukturált tartalmak bármely más típusa rendelkezhet

– (egy vagy több) fonetikai ábrázolással, jelnyelvi ábrázolással stb.;

– grafikai és egyéb nem verbális megnevező ábrázolásokkal, valamint nem verbális leíró ábrázolásokkal (egyesek verbális ábrázolás mellett, mások a verbális ábrázolástól független, nem verbális ábrázolásként jöttek létre).

A strukturált tartalom nem verbális típusai különösen jelentősek az olyan alkalmazásokban, mint az eLearning, és létfontosságúak a kommunikációban:

– a PwD-kkel együtt és közöttük (közvetlenül vagy segítő technológiaként működő ICT-eszközökön keresztül),

– a fogyatékossággal élő személyek és az általuk használt eszközök között, valamint

– ezen eszközök között.

A közlekedési jelzések tervezői a közlekedési jelzések elemeit „morfológiának” nevezik (a nyelvészetben használatos morfémák mintájára). Ugyanez más nem verbális megnevező ábrázolásokra is alkalmazható. Már kidolgoztak olyan keresési módszereket, amelyek egyes képelemek segítségével teljes képeket/grafikai ábrázolásokat keresnek. Az alábbi ábra példát mutat a grafikai szimbólumok „morfológiájára” (ebben az esetben egy közlekedési jelzésére):

(Schmitz TSTT 2006-os előadásából²; lásd Schmitz 2006)

² 3. Nemzetközi Terminológiai, Szabványosítási és Technológiatranszfer Konferencia (TSTT 2006), Peking, Kína, 2006. augusztus 25–26.

Terminologija | 2012 | 19

9

Bizonyos területeken (például a biológiai nómenklatúrákban) még olyan példák is vannak, ahol nem verbális leíró ábrázolások helyettesítik a hosszadalmas meghatározásokat vagy más fogalomleírásokat, amelyek az eLearning céljaira is hasznosak lehetnek:

(Gonnissen és Mornie 1983 alapján, 50. számú madár)

Mindössze egy viszonylag rövid, a jelek magyarázatát több nyelven tartalmazó jelmagyarázatra van szükség; a grafikus ábrázolást így szakértők, diákok és amatőr ornitológusok egyaránt könnyen megértik.

A fenti strukturált tartalomtípusok ma egyre inkább digitálisan hozzáférhetők (eContent formájában – egyre gyakrabban mobil eszközökön keresztül is), és

– előfordulhatnak digitális szövegekben (például műszaki dokumentációban, tudományos-műszaki írásokban stb.),

– kombinálhatók egymással, vagy beágyazhatók egymásba,

– lehetnek hasonló nyelvi elemeik (betűk, hangok, morfémák stb.), vagy eltérőek (például nem verbális ábrázolások),

– összetett tartalmi elemeket alkothatnak,

– szükség lehet arra, hogy integrálják őket, vagy másokkal interoperábilissá tegyék bizonyos alkalmazásokban.

Jelenleg azonban a strukturált tartalmak meglévő tárházainak többsége egy-egy tárházon belül sem következetes, sőt olykor a különböző tárházak között is ellentmondásos. Többnyire nem megfelelő metaadat- és adatmodellezési módszereken alapulnak, ezért nem integrálhatók, nem megbízhatók, és számos hiányosság jellemzi őket. Ez például elfogadhatatlan a fogyatékossággal élő személyeket (PwD) támogató alkalmazások esetében, különösen az elöregedő társadalmainkban,

10

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

ahol egyre többen élnek – olykor többféle – fogyatékossággal. Ez továbbá nem teszi lehetővé az eLearning célú hatékony felhasználásukat, ami ismét hátrányosan érinti a PwD-ket.

A strukturált tartalommal ellentétben a korpusz strukturálatlan tartalomként írható le, nevezetesen „a természetes módon előforduló nyelvanyag” (McEnery, Xiao, Tono 2006), ezáltal megkülönböztetve a korpuszt a szólistáktól, szótáraktól és adatbázisoktól. Hasonlóképpen a beszédkorpusz (vagy beszélt nyelvi korpusz) beszédaudio-fájlok (és szöveges átiratok) tárháza. Ezek a meghatározások nem elegendők a szövegek nem nyelvi elemeinek (például a műszaki dokumentációban), illetve a valós életben a beszédet szükségszerűen kísérő nem verbális kommunikációs elemeknek (például gesztusoknak, mimikának stb.) a leírására.

Ha megvizsgáljuk, hol találhatók meg a strukturált tartalom elemei, azt látjuk, hogy ezek többségét nem önálló célként fejlesztik ki, hanem a nem strukturált tartalom, például szövegkorpuszok, beszédkorpuszok stb. szükséges elemei. Ezért a strukturált tartalom és a korpuszok közötti kapcsolatot – különösen annak szem előtt tartásával, hogyan lehet a nem strukturált tartalomban előforduló strukturált tartalmat például eLearning céljára, LO formájában hasznosítani – további vizsgálatnak kell alávetni. Napjainkban a világ legnagyobb korpusza az Internet. A LO-k kinyeréséhez azonban a legtöbb esetben megbízható minőségű szövegekre van szükség, ami kihívást jelent a szövegek osztályozása, minősítése és megfelelő címkézése szempontjából.

2. A STRUKTURÁLT TARTALOMMAL KAPCSOLATOS SZABVÁNYOSÍTÁSI KÉRDÉSEK

A szabványdokumentumok napjainkban nemcsak műszaki szabványokat foglalnak magukban a hagyományos értelemben, hanem terminológiai, vizsgálati, termék-, folyamat-, szolgáltatás-, interfész-, adat- és egyéb szabványokat is. Némelyik alapvető szabvány széles területet fed le, vagy egy adott szakterületre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmaz, mások módszertani szabványok. Egy adott szakterület szabványosított terminológiája alapvető szabványnak tekinthető. A terminológiai munka, valamint a terminológiai szabványosítás alapelveire és módszereire vonatkozó módszertani szabványok következésképpen alapvetőek a szabványosítás egészében és azon túl végzett minden terminológiai munka, illetve terminológiai szabványosítás és egységesítés szempontjából. Továbbá a fent említett szabványtípusok csupán néhány gyakori típust jelölnek, és nem zárják ki egymást; például egy adott termékszabvány egyben lehet

Terminologija | 2012 | 19

11

vizsgálati szabványnak is tekinthető, ha a szóban forgó termék jellemzőihez vizsgálati módszereket ír elő. Mivel napjainkban a tartalom szinte minden tudományos és technológiai területen szükséges, a tartalommal kapcsolatos szabványok a fent említett szabványtípusok bármelyikébe tartozhatnak.

Az ISO/IEC Guide 2:2001 szerint a szabványosítás olyan tevékenység, amelynek célja, hogy tényleges vagy lehetséges problémák tekintetében közös és ismételt felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket dolgozzon ki, a rendezettség adott környezetben elérhető optimális fokának megvalósítására törekedve. A tevékenység különösen a szabványok kidolgozásának, kiadásának és alkalmazásának folyamataiból áll. A szabványosítás fontos előnyei közé tartozik a termékek, folyamatok és szolgáltatások rendeltetésüknek való megfelelőségének javítása, a kereskedelmi akadályok megelőzése és a technológiai együttműködés elősegítése. A szabványok előkészítése konszenzuson alapul, amely általános egyetértést jelent, és amelyet az jellemez, hogy a érintett érdekeltségek egyetlen fontos képviselője sem tanúsít tartós ellenállást a lényeges kérdésekkel szemben, továbbá olyan folyamat, amely arra törekszik, hogy figyelembe vegye valamennyi érintett fél (nevezetesen az ipar, a kutatás, a közigazgatás és a fogyasztók) nézeteit, és hogy feloldja az esetleges ellentétes érveket.

A szabványosítási törekvéseket erősen rendszerszintű megközelítések irányítják. A módszertani szabványok különösen általános megoldásokra törekszenek, amelyek különféle alkalmazásokban is megfelelőek. Ez a strukturált tartalommal kapcsolatos módszertani szabványokra is érvényes, például az átírásra és átírásra szolgáló szabványokra, az adatmodellekre, az adatcsere-formátumokra, a forrásazonosítókra (ISO 12615:2004), nem is beszélve a projektmenedzsmentről. Ez a szabványosított strukturált tartalom bizonyos típusaira is érvényes, például a nyelvkódokra (ISO 639 sorozat), az írásrendszer-kódokra (ISO 15924:2004) és az országkódokra (ISO 3166 sorozat). Az utóbbi években a strukturált tartalom interoperabilitásának kérdése számos területen kiemelt jelentőségűvé vált. Ezért az adatminőségre, az adatkezelésre, a tartalomkezelésre és a munkafolyamatokra vonatkozó szabványok egyre inkább elengedhetetlenné válnak.

Számos műszaki bizottság foglalkozik a tartalom interoperabilitásának különféle – többé-kevésbé általános – aspektusaival, például:

- ISO/TC 37 Terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások

- ISO/IEC-JTC 1/SC 32 Adatkezelés és adatcsere (különösen a WG 2 Metaadatok);

- ISO/IEC-JTC 1/SC 36 Információtechnológia a tanulás, oktatás és képzés területén;

12

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

- ISO/TC 184 Automatizálási rendszerek és integráció (különösen annak SC 4 Ipari adatok albizottsága);

- ISO/TC 46 Információ és dokumentáció.

Az e bizottságok által kidolgozott szabványok még nem veszik figyelembe az eLearning sajátos követelményeit a strukturált tartalomegységek lexikai szemantikai szintű tartalmi interoperabilitásával kapcsolatban.

Az ISO/TC 37 volt az első bizottság, amely teljes mértékben figyelembe vette a többnyelvűséget (valójában valamennyi szabványosítási tevékenységének egyik alapelvévé téve azt: tevékenységei fogalomközpontúak, vagyis nyelvfüggetlenek és már a kezdetektől = többnyelvűek) – más műszaki bizottságok is követték ezt a példát, a gyakorlatban azonban gyakran nem tartják kellőképpen tiszteletben ezt az elvet. Ma már a lexikográfia is a fogalomközpontúság (=többnyelvűség) felé fordult, amint az több szótárkiadó termékeiből és az interneten elérhető, nagyszabású online szótárakból is látható. Ennek a lexikai szemantika szintjén a tanulási objektumokra (LO) is érvényesnek kell lennie.

Mivel a tartalmi interoperabilitás csak általánosan elfogadott szabályok, azaz nemzetközi szabványok alapján valósítható meg, szükség van a tartalmi interoperabilitás szempontjából legfontosabb szabványosítási tevékenységek együttműködésére és összehangolására. A tartalmi interoperabilitás különböző aspektusait célzó új szabványosítási tevékenységeket

- egyrészt az ICT-n keresztül zajló, webalapú együttműködésen alapuló/részvételi tartalom-előállítás irányába mutató műszaki fejlemények hajtják (közösségi hálózatok, együttműködési platformok, mobilkommunikáció stb. formájában);

- másrészt jelentős hatást gyakorolnak majd a tartalom- és tudásmenedzsment különböző területeire (különösen az elektronikus alkalmazásokban, például az eLearning, az eAccessibility&eInclusion, az eHealth és az eBusiness keretében végzett többnyelvű termékadat-kezelés terén).

Eddig az ISO/TC 37 Terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások keretében a strukturált tartalommal kapcsolatos szabványosítási tevékenységek az alábbiakhoz kapcsolódó módszertani szabványokra összpontosítottak:

- Adatkategóriák (amelyek nem teljesen azonosak a metaadatokkal), és amelyeket a strukturált tartalmi bejegyzések fogalmi tervezésében használnak;

- Adatmodellek és adatmodellezési módszerek;

Terminologija | 2012 | 19 13

– Metamodellek a versengő adatmodellek interoperábilissá tételéhez; – a fentiek alkalmazásai; valamint bizonyos mértékig az ilyen tartalomtípusok szabványosítása, amelyek a TC szempontjából relevánsak.

Ha a tudásreprezentáció értelmében vett ontológiákat is bevonjuk, a fent említett metamodelleket metaontológiák irányába kell kiterjeszteni, sőt egy metaontológiai nyelv (ISO/CD 17347:2012) felé is, hogy lehetővé tegyük az ontológiák interoperabilitását. Ezzel összefüggésben az ontológia „egy közös konceptualizáció formális, explicit specifikációjaként” értelmezendő (Gruber, June 1993), amely egy domént modellező közös szókincset és taxonómiát képvisel – vagyis fogalmak és más információs objektumok, valamint azok tulajdonságainak és kapcsolatainak meghatározását. Az ontológiai nyelv – amely különbözik a puszta tudásreprezentációtól – metamodellel szolgál a közös konceptualizáció ilyen formális, explicit specifikációihoz.

Az ISO és az IEC műszaki bizottságainak (TC) csaknem mindegyike szabványosítja a saját szakterületének vagy tárgykörének legfontosabb terminusait és meghatározásait. Némelyikük másfajta nyelvi és tartalmi erőforrásokat is szabványosít.

3. A strukturált tartalom nagy mennyiségei: terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások

Az ELRA (Európai Nyelvi Erőforrások Szövetsége) szerint a nyelvi erőforrások a következők:

– szövegkorpuszok,

– beszédkorpuszok,

– (lexikográfiai adatok és) terminológiák.

In a recent article (Galinski, Reineke 2011), an attempt was made to quantify the volumes of lexicographical and terminological entries in an ever increasing number of domains or subjects. The lexis of LGP in the highly developed languages may comprise up to 500,000 lexemes (including a considerable share of terminology). However, the total number of scientific-technical concepts across all domains or subjects may well comprise ~100–150 million. The number of identifiable chemical substances alone has passed the 60 million mark in 2011. In the light of these figures

– A tartalom interoperabilitása előfeltétele a jelentős erőfeszítés-kettőzés elkerülésének;

– Az ISO/TC 37 megközelítése egyre nélkülözhetetlenebbé válik;

14

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

- Új megközelítéseket és módszereket kell kidolgozni, a meglévőket pedig hozzá kell igazítani;

- A terminológiák kezelésére szolgáló jelenlegi eszközök többsége nem kielégítő;

- Növekedni fog a szabványosítás szükségessége – különösen a szabványokon alapuló minőség tekintetében.

Ez különösen fontos annak fényében, hogy az eLearningben számos vagy akár a legtöbb terminológiai bejegyzés (vagy más strukturált tartalmi elem) potenciális tanulási objektum (LO).

A fenti ábrák tulajdonneveket és más megnevezéstípusokat nem tartalmaznak, noha ezek az eLearningben nélkülözhetetlen adatok (egyedi fogalmakat képviselnek). A nyelvtől (vagy írásrendszertől) és az alkalmazási területtől függően ezek:

- Különböző (hasonló vagy eltérő) nyelvi változatokkal rendelkezhetnek;

- Kiejtésük nyelvenként eltérhet;

- Át kell őket írni különböző írásrendszerekbe;

- Egyes nyelvekre „le kell fordítani” őket;

- Különleges jogi feltételek (például védjegyekre vonatkozó feltételek) vonatkozhatnak rájuk.

A létező tulajdonnevek és más megnevezéstípusok száma megszámlálhatatlan – több százmillió is lehet. Még itt is előfordulhatnak nem verbális ábrázolások, például grafikus logók stb.

4. A strukturált tartalomból származtatott tanulási objektumok föderált tárházainak szükségessége

A strukturált tartalom összes, fent ismertetett, a lexikai szemantika szintjén megjelenő olyan elemét számba véve, amelyből legalább elvileg LO válhat, könnyen több százmilliós nagyságrendű számhoz juthatunk. Kelly Washbourne, a Kent State University munkatársa egyszer sajnálattal kijelentette: „A terminológiára sajnos nincs gyógymód; csak remélhetjük, hogy kezelni tudjuk.” Ez a kijelentés a strukturált tartalom legtöbb fajtájára is érvényes – nem csupán a nyelviekre –, különösen pedig a lexikai szemantika szintjén megjelenő LO-kra. Ezért a hagyományos módszereket és eszközöket új megközelítésekkel kell kiegészítenünk, amelyek megkönnyítik a strukturált tartalom mennyiségének és minőségének hatékony kezelését.

A kezelés magában foglalja a módszereket, eszközöket, folyamatokat, az együttműködést és koordinációt, valamint az ellenőrzési mechanizmusokat és eszközöket. A strukturált tartalom tárházakban történő fejlesztésének és fenntartásának fokozott interoperabilitására csak akkor van esély, ha mindez szabványokon alapul.

Terminologija | 2012 | 19

15

Nem utolsósorban azért, hogy több (föderált) strukturált tartalmi tárház jöhessen létre és működhessen minőségi követelmények alapján, a fent vázolt helyzet többek között a következőket teszi szükségessé:

– módszertani szabványok,

– tartalomkezelési szabványok,

– munkafolyamatokra vonatkozó szabványok (különösen a strukturált tartalom webalapú, együttműködésen és részvételen alapuló fejlesztésével kapcsolatban),

– minőségbiztosítási szabványok (pl. ISO/TS 8000-1:2011),

– adatbázis-technológiai szabványok,

– szabványokon alapuló ellenőrzési, érvényesítési és tanúsítási rendszerek/eszközök.

A strukturált tartalmi tárházak föderációjának több dimenziója lehet. Statikusabb és passzívabb módon az egyik tárház automatikusan „értesítheti” a többi tárházat a módosításokról, amelyek ezután elindítják a módosítások kezelésére szolgáló folyamatokat. Dinamikusabb módon egy adott tárház módosítását vagy közvetlenül átvezetik a föderált tárházakban – természetesen megfelelő érvényesítést követően –, vagy egy másik tárház érintett eleme átveszi a módosításokat abból a tárházból, amelyben azok keletkeztek.

PÉLDA: egy termékadat-tárház „LENGTH 5.4 cm” feliratú megjelenítési mezője három elemből áll:

– a LENGTH metaadat olyan termékekhez, mint például a szög vagy a csavar, amelyek hosszát cm-ben mérik; ennek a LENGTH metaadatnak saját metaadatazonosítója és leírása van egy metaadattárházban (amely hiteles adatforrásként szolgál) – nem téveszthető össze a LENGTH metaadattal, amely a nanométerben mért mikroméretű termékekre vagy a méterben mért nagyméretű termékekre vonatkozik;

– a 5.4 változó érték (amely hüvelykben kifejezve 2.13 lenne);

– a „cm” mértékegység, amely egy másik metaadattárházból (hiteles adatforrásból) származik; ennek saját azonosítója és leírása van, amely a megfelelő angolszász mértékegységre, azaz a „inch”-re történő átváltási eljárásokat is tartalmazhatja.

Az ISO és az IEC szabványosított strukturált tartalmainak többsége elvileg kiváló minőségű LO-vá válhat. A strukturált tartalom bizonyos fajtái, például az alapvető terminológia, kódrendszerek (pl. országok, pénznemek, nyelvek vagy biztonsági jelzések neveihez), grafikus szimbólumok stb. annyira

16

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

fontos, hogy maguk a tartalmi elemek nemzetközi szabványosításúak legyenek. Az ISO/CDB-ben (ISO Concept DataBase) a következő szabványosított tartalmak szerepelnek:

- Terminológia,

- Kódok,

- Grafikus szimbólumok.

Eredetileg a következőket is fel kívánták venni:

- Mennyiségek és mértékegységek,

- Adatkategóriák (metaadatok),

- Termékosztályozási adatok,

- Terméktulajdonság-adatok,

- Kémiai információk,

- Egyes fogyatékossággal élő személyek kommunikációs eszközei, például Bliss-szimbólumok, jelnyelvi tartalmi elemek (beleértve a jelnyelvi lejegyzést) stb.

Az ISO 10241–1:2011 Terminological entries in standards – Part 1: General requirements and examples of presentation nemzetközi szabványt az ISO/TC 37 dolgozta ki azzal a céllal, hogy az ISO/CDB-be más típusú szabványosított strukturált tartalmak is bekerüljenek. Az ISO 704:2009, ISO 860:2007 és ISO 15188:2001 nemzetközi szabványokon alapul. Az ISO és az IEC terminológiai szabványosításában az ISO 10241–1 nemzetközi szabvány alkalmazása kötelező. Nemcsak az ISO/IEC irányelvei hivatkoznak rá, hanem világszerte számos terminológiai szabványosító vagy harmonizáló szervezet is alkalmazza.

Az egyedi szabványosított terminológiai bejegyzések jövőbeli igényeinek figyelembe vételére kidolgozták az ISO 10241–2:2012 Terminological entries in standards – Part 2: Adoption of standardized terminological entries nemzetközi szabványt. Ez a szabvány mérföldkő lesz a szabványosított strukturált tartalom interoperabilitásának javítása felé vezető úton, többek között együttműködésen és részvételen alapuló környezetben is.

5. STRUKTURÁLT TARTALOMBÓL SZÁRMAZTATOTT TANULÁSI OBJEKTUMOK

Az ISO/IEC 2382–36:2008 (36.05.01) szerint a tanulási erőforrás olyan „entitás, amelyre hivatkozni lehet, és amely felhasználható tanulásra, oktatásra és képzésre”. Jelen tanulmányban a lexikai szemantika szintjén értelmezett tanulási objektum (LO) a lehető legkisebb tanulási erőforrás (LR). A

Terminologija | 2012 | 19

17

tanulási objektumok metaadatainak (LOM) szabványa (IEEE 1484-12.1:2002, 3.6) szerint a „tanulási objektum [e szabvány szerint] bármely digitális vagy nem digitális entitás, amely tanulásra, oktatásra vagy képzésre használható”. Jelen tanulmány a lexikai szemantika szintjén értelmezett strukturált tartalom digitális entitásaira összpontosít, amelyeket tanulási objektumként kezel.

A LOM-szabvány metaadatai (adatelemei) 9 kategóriába csoportosulnak:

a) Az Általános kategória a tanulási objektum egészét leíró általános információkat foglalja össze.

b) Az Életciklus kategória a tanulási objektum előzményeivel és aktuális állapotával, valamint az objektum fejlődése során arra hatást gyakorló személyekkel kapcsolatos jellemzőket foglalja össze.

c) A Meta-metaadatok kategória magáról a metaadatpéldányról tartalmaz információkat (nem pedig arról a tanulási objektumról, amelyet a metaadatpéldány leír).

d) A Műszaki kategória a tanulási objektum műszaki követelményeit és jellemzőit foglalja össze.

e) Az Oktatási kategória a tanulási objektum oktatási és pedagógiai jellemzőit foglalja össze.

f) A Jogok kategória a tanulási objektum szellemi tulajdonjogait és felhasználási feltételeit foglalja össze.

g) A Kapcsolat kategória a tanulási objektum és más kapcsolódó tanulási objektumok közötti kapcsolatot meghatározó jellemzőket foglalja össze.

h) A Megjegyzés kategória megjegyzéseket fűz a tanulási objektum oktatási célú felhasználásához, és információt ad arról, hogy a megjegyzéseket mikor és ki készítette.

i) A Osztályozás kategória egy adott osztályozási rendszerhez viszonyítva írja le a tanulási objektumot.

E kategóriák együttesen alkotják a LOM v1.0 alapsémát. Az Osztályozás kategória a LOM v1.0 alapsémájának bizonyos típusú bővítéseire használható, mivel bármely osztályozási rendszerre lehet hivatkozni.

Az IEEE 1484-12.1:2002 nem határozza meg, hogy egy tanulástechnológiai rendszer miként jelenít meg vagy használ fel egy tanulási objektumhoz tartozó metaadatpéldányt.

A következő megfontolások egy, a japán szókincs tanulására szolgáló tanulókártyákkal foglalkozó kis munkacsoport munkájának eredményei (a kínai eredetű japán írásjegyekre kanji összpontosítva, de a kanjikombinációkra és kifejezésekre is hozva példákat). A kérdés az volt: hogyan tehetnék őket többnyelvűvé, és hogyan lehetne modern eszközökön használni őket – lehetőség szerint mobileszközökön is.

18

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

Azt találták, hogy

- A kandzsi-tanulókártyák nagy komplexitású tanulási objektumok (HC-LO), azaz több másik kis komplexitású tanulási objektumból származó információ kombinációi;

- Szükség van a tanulási objektumok közötti, mezőszintű kapcsolatokra – szükség esetén akár egy adott mező részei között is;

- A kialakuló adatmodellnek kezdettől fogva többnyelvűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az ilyen tanulási objektumok közös, részvételen alapuló fejlesztését és karbantartását;

- A szövegkorpuszokhoz való kapcsolódás növelné annak lehetőségét, hogy szisztematikus módon nyerjünk ki szókincspéldákat, használati példákat stb.;

- Bármely tanulási objektum információi egy mag köré rendeződnek, amely szövegekben vagy adatbázisokban való böngészésre, valamint további információk azonosítására és kinyerésére használható.

Általánosságban úgy vélték, hogy az ilyen tanulási objektumok fejlesztésére és karbantartására szolgáló rendszer az ISO/TC 37 nemzetközi szabványain alapulhatna. Az ISO/TC 37 módszertanát azonban ki kellene egészíteni, ha strukturált tartalomból származó tanulási objektumokra alkalmazzák.

Mindenesetre az alább látható kandzsi-tanulókártya olyan HC-LO, amely az igényektől függően két vagy több LC-LO-ból állítható össze. Akár HC-LO-ról, akár LC-LO-ról van szó, ezek magelemei hivatkozási pontként szolgálhatnak a szövegkorpuszokhoz, lehetővé téve további használati információk hozzáadását – például kollokációkat, kontextusokat / szövegkörnyezeteket és metaforákat –, valamint az ezekből a kontextusokból / szövegkörnyezetekből kiinduló feladatok, tesztkérdések stb. szisztematikus kidolgozását.

A következő ábrán a kínai eredetű japán írásjegyek, a kanji tanulására szolgáló kártya több HC-LO-ra vagy LC-LO-ra bontható. A kandzsi-tanulókártyák bizonyítottan jelentősen növelik a kandzsi tanulásának sebességét és a megjegyzés hatékonyságát. A kandzsi-tanulási objektum természeténél fogva mindig HC-LO, mivel

- Egy vagy több „kínai olvasata” onyomi lehet, attól függően, hogy a történelem mely korszakában, Kína mely régiójából és milyen jelentéssel került be az adott kandzsi (arról nem is beszélve, hogy a japánok az idők során különböző jelentéseket is társíthattak hozzá);

- Egy vagy több „japán olvasata” kunyomi lehet; a kunyomit a kínai írásjegy önálló olvasataként, vagy töveként véve, amelyhez egy vagy

Terminologija | 2012 | 19

19

további) végződésekkel (többnyire ragozási elemekkel vagy a szótövet melléknévvé, határozószóvá stb. alakító partikulumokkal), amelyek eredménye olykor szabályos származéknak tekinthető, gyakran azonban idiomatikus is;

- Más kandzsikkal kombinálhatók binomok, trinomok stb. alkotására.

Egy kandzsi bármely onyomi vagy kunyomi LO-ja (amelyek közül némelyik jelentése átfedhet) ismét HC-LO-ként vehető, ha eltérő jelentésük van (mindegyik alacsonyabb komplexitási szinten).

(from Hodges and Okazaki s.a.)

20

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

A fenti ábrán az onyomi kyû (L1-ként a K1 休 esetében) hordozhatja a kunyomi olvasatok bármely jelentését, de a kyû csak akkor használható a kandzsihoz, ha az kandzsikombinációkban fordul elő (vagy – kivételes esetként – ha a kandzsi önállóan, rövidítésként áll). A Kyû LO-ként csak akkor lenne értelmes, ha a tanuló valamilyen okból meg akarja tanulni az összes olyan kandzsit, amelynek onyomija a kyû. Számos olyan kandzsi van, amelynél az onyomi egy vagy több fogalmat jelöl, ezért minden kandzsi+onyomi LO-ként vehető.

Az L2 休む yasumu, az L3 休まる yasumaru, az L4 休める yasumeru és az L5 休み yasumi a szóban forgó kandzsi különböző – bár jelentésükben összefüggő – japán kunyomi olvasatait képviseli. Ezek származék jellegükön túl idiomatikus jelentéssel is bírnak, így mindegyik önálló LC-LO-nak minősül. Ha azonban egy ilyen LO-nak több jelentése van, elvileg mindegyik külön LC-LO-t képvisel. A 休 a kunyomi olvasatokban csak a yasu szótövet jelöli. Léteznek azonban más, eltérő jelentésű, yasu alakban olvasott szótövek is, amelyeket más kandzsikkal írnak, például az 安 a yasui 安い szóban; ez más, yasu japán olvasatú kandzsi-LO-khoz vezetheti a tanulót.

Az L6 定休日 teikyûbi, az L7 一休みする hitoyasumi suru és az L8 休目 kyûjitsu az onyomi, kunyomi vagy vegyes olvasatú kandzsikombinációk (binomok, trinomok stb., végződéssel vagy anélkül) jelentését képviseli. Így e kandzsikártya HC-LO-jának, a K1 (休 kyû) alapeleme

- két vagy több másik kandzsival kombinálva lexikográfiai LO-kat alkothat, például az L6 teikyûbi, az L7 hitoyasumi suru és az L8 kyûjitsu. Ha bármelyiknek több jelentése van, két vagy több LO-ként kell kezelni;

- más kandzsik HC-O-jára mutathat, például a K2 一, K3 定, K4 日 elemekre;

- hasonló alakú kandzsikhoz kapcsolható, például a K5 体 és K6 伏 elemekhez, vagy más, történelmi vagy egyéb szempontból jelentős kandzsikhoz.

A fent említett típusú LO-kban helyet kell biztosítani az alábbiak számára:

- kiejtés (vagy kiejtések, mivel kettő vagy több is lehet; homofónia esetén hivatkozásoknak kell vezetniük a megfelelő LO-hoz);

- jelnyelvi és egyéb AAC-eszközök (alternatív és augmentatív kommunikáció).

A rendkívül bonyolult japán nyelvet és írásrendszert a lexikai szemantika szintjén történő LO-összeállítás és -felbontás módszerének szemléltetésére választottuk. A japán nyelvet véve példaként, egy bonyolult nyelvet, amelynek

Terminologija | 2012 | 19

21

Az összetett írásrendszer lexikai szemantikai szintű vizsgálata előnyös alapot nyújt egy LO-tárház LO-adatmodelljeinek megtervezéséhez. Megkönnyítheti a nem nyelvi szimbólumok világának jelenségeivel való foglalkozást, amint az az alábbi ábrán látható.

Egyes országokban ugyanannak a közlekedési jelzőtáblának még változatai is léteznek attól függően, hogy hol használják az úton, illetve hagyományos jelzőtáblaként vagy változtatható jelzésképű táblán (VMS) (Galinski 2011).

A japán kandzsik közül sok – gyakran szabálytalan olvasattal – tulajdonnevekben fordul elő, azaz emberek, helyek, szervezetek, épületek és más objektumok neveként. Különösen a nem latin írásrendszert használó nyelvekben okoz gyakran nagy nehézséget a tanulóknak a tulajdonnevek helyes írása és olvasása. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen írásrendszerekben a nevek helyes sorba rendezése is nehézséget jelent. Szibéria felett Kína felé repülve a fedélzeti kijelzőn a Novoszibirszk kínai nevét 新xin írásjeggyel kezdve olvashatjuk, amelynek jelentése „új”, vagyis a novo névelemet fordítja kínaira. A név többi részét, a sibirsk=Siberia részt kínai írásjegyekkel írják át. A tulajdonneveket tehát át kell írni vagy (részben, illetve teljesen) „le kell fordítani”. A tulajdonnevek mindenesetre – a terminológiai és lexikográfiai entitásokhoz hasonlóan – fontos LO-k lehetnek, és a fent vázolt megközelítéssel kezelhetők.

Az ISO/TC 37 megközelítése mindenféle strukturált tartalom mintájául szolgálhat. A fentiekben említettek szerint azonban az ISO/TC 37 nyelvi erőforrásokhoz tartozó Data Category Registry for language resources (DCR) (ISO 12620:2009) szabványát ki kellene terjeszteni – és valójában ki is lehet terjeszteni – a lexikográfiai és terminológiai adatokon túl a strukturált tartalmak más típusaira, valamint az új e-alkalmazási igényekre, például az eLearning és az eAccessibility/eInclusion céljaira.

Azok számára, akiket elriaszt a bonyolultság, létezhet egy – nem túl új, de a gyakorlatban ritkán alkalmazott – kiút: az erőforrások föderációja

22

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

a strukturált tartalmak föderációja. A Dublin Core filozófiáját alkalmazva az adatkategóriák egy meghatározott rétegét (amely a strukturált tartalmak különböző típusai esetén azonos) szabványosítani és minden erőforrásban megvalósítani kellene, biztosítva ezzel a tartalmi interoperabilitást. A teljes komplexitást nem egyetlen szupererőforrás valósítja meg, hanem a strukturált tartalmak különféle típusaihoz tartozó több erőforrás között oszlik meg. A tartalmi interoperabilitás biztosításának ez a módszere, amely a strukturált tartalmak entitásainak újbóli felhasználását és más célra történő alkalmazását tartja szem előtt, további vizsgálatot igényel.

6. J Ö V Ő B E N I S Z A B V Á N Y O S Í T Á S I I G É N Y E K

A fentiek fényében az ISO/DCR-nek további adatkategóriákra lehet szüksége. Az ISO/DCR ma a terminológiai és lexikográfiai adatok alapvető, valamint számos kiterjesztett adatkategóriáját tartalmazza. Ezek képezik mind a terminológiai adatmodell, mind a lexikográfiai adatmodell alapját. Az adatkategóriák használata (amelyek nem egészen azonosak a metaadatokkal vagy az adatelemekkel) általában megfelelőnek tűnik a strukturált tartalom, különösen pedig az LO-k lexikai szemantikai szintű leírására.

Ezenkívül az adatkategóriák elsődleges adatkategóriákra és másodlagos adatkategóriákra oszthatók fel (ISO 10241-1:2011) (sőt harmadlagos adatkategóriák is megkülönböztethetők). Az elsődleges adatkategóriák az alapvető adatokat jelölik, például a terminust, a definíciót stb. A másodlagos adatkategóriák többek között attribútumokra utalnak, például arra, hogy egy terminus preferált, elfogadott vagy elavult. A harmadlagos adatkategóriák kiegészítő információkat jelölnek (ha nem tekintjük őket másodlagos adatkategóriáknak), például a terminológiai adatok forráshivatkozásának elemeire vonatkozókat (amelyek más strukturált tartalomtípusokra is alkalmazhatók), az ISO 12615:2004 szabványban vázoltak szerint: Bibliographic references and source identifiers for terminology work.

Az ISO 10241-1 szerinti, LO-kra adaptált elsődleges adatkategóriák (az 1. melléklet 1. táblázatához képest) a következők:

- bejegyzésszám – egyedi az LO-adatbázis bejegyzéséhez;

- (metaadat-kategória:) a strukturált tartalom megnevező reprezentációja → azaz terminusok, beleértve a szinonimákat, homonimákat stb.; ezt ki kell terjeszteni a strukturált tartalom megnevező reprezentációinak minden típusára, amelyek mindegyikének saját entitásazonosítóval kell rendelkeznie, ezáltal a terminus autonómiáját a reprezentáció autonómiájára kiterjesztve;

- (metaadat-kategória:) a strukturált tartalom leíró reprezentációja → azaz definíciók, magyarázatok, kontextusok stb.; ezt ki kell terjeszteni

Terminologija | 2012 | 19

23

a strukturált tartalom bármilyen leíró reprezentációja felé, beleértve a nem verbális leíró reprezentációkat is;

– (metaadat-kategória:) példa → szükség esetén különböző példatípusokra kell bontani;

– (metaadat-kategória:) megjegyzés → szükség esetén különböző megjegyzéstípusokra kell bontani;

– (metaadat-kategória:) forrás → szükség esetén különböző forrástípusokra és azok megfelelő felhasználási feltételeire kell bontani.

Ha a strukturált tartalom megnevező reprezentációjának entitása verbális, akkor a nyelvenkénti ismételhetőség érvényes, ahogyan a szinonimák esetében a nyelven belüli ismételhetőség is (amelyek mindegyikének saját entitásazonosítót kell kapnia). Ha a strukturált tartalom megnevező reprezentációjának entitása nem verbális, akkor a felhasználási/alkalmazási területenkénti ismételhetőség érvényes. A felhasználási/alkalmazási területen belül is előfordulhat egyfajta ismételhetőség (például az út mentén vagy egyes országokban az autópálya közepén elhelyezett sebességkorlátozó táblák esetében, illetve az Egyesült Államok különböző államaiban eltérő, de azonos jelentésű közúti jelzőtábláknál). A jelnyelveken belül is vannak változatok, ahogyan a Bliss-symbolumok esetében is.

A fentiek azt mutatják, hogy az ismételhetőségnek a „használói közösséghez” (vö. a lokalizációban a locale) kell igazodnia, nem pedig a nyelvhez. Természetesen a community of use nyelvi közösség is lehet, de a lokálék szerinti és azokon belüli ismételhetőség nagyobb rugalmasságot biztosít a strukturált tartalomban előforduló összes jelenség lefedésére.

7. K Ö V E T K E Z T E T É S E K

Az elmúlt 10 év során a szemantikai interoperabilitás korlátai számítástudományi szempontból nyilvánvalóvá váltak. A műszaki (azaz hardver- és szoftver-) és szervezeti interoperabilitáson túl a szemantikai interoperabilitásnak magában kell foglalnia a szintaktikai, fogalmi és pragmatikai interoperabilitást is. A tartalom-interoperabilitás még szélesebb körű és általánosabb megközelítést kínál az információ és a tudás kommunikációs reprezentációi tekintetében – figyelembe veszi a különféle strukturált tartalmakhoz tartozó entitások teljes körű újrafelhasználhatóságát és új célokra való felhasználhatóságát is (Galinski, Van Isacker 2010). Az új célokra való felhasználás magában foglalhatja például a meglévő terminológiai bejegyzések adaptálását

24

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

- tanulási objektumként (LO) az e-learningben, vagy

- fogyatékossággal élő személyek (PwD) általi általános kommunikációra, és természetesen tanulási célokra is.

A tartalmak interoperabilitására vonatkozó nemzetközi szabványok előfeltételei a következőknek:

- a párhuzamos erőfeszítések jelentős mértékű megkettőzésének elkerülése,

- a tartalom minőségét biztosító módszerek (azok tanúsítását is beleértve) és eszközök kidolgozása,

- a tartalmak interoperabilitásának bevezetése az oktatási és képzési rendszerekbe,

- számos e-alkalmazás képessé tétele arra, hogy széles körben újra felhasználja és más célokra hasznosítsa a meglévő strukturált tartalmakat.

Egyre inkább elvárás, hogy a strukturált tartalmak minden típusa újra felhasználható és más célokra hasznosítható legyen a különböző rendszerplatformokon. Emellett egyre több webalapú, együttműködésen alapuló és elosztott tartalomfejlesztési módszert kell megvalósítani a kapcsolódó területekkel együttműködésben, integratív megközelítést alkalmazva. Ezzel összefüggésben a mobiltechnológiák fokozott használata óriási hatással lesz: az e-tartalom m-tartalommá (mobil tartalommá) válik.

E fejlemények során érdemes lenne kialakítani a erősebb módszertani és rendszertervezési kapcsolatokat a tartalomerőforrás-kezelés és a korpusznyelvészet között annak érdekében, hogy jobban kihasználják

- a meglévő és jövőbeli korpuszokat, azok továbbfejlesztett jellemzőivel, például az egyes strukturált tartalmi elemek szisztematikus kinyerésére (figyelembe véve a gyakoriságot is a szakterület, a szint/regiszter és az alkalmazás függvényében, hogy javuljon a tanulási objektumok kontextusban történő kinyerése);

- a meglévő és jövőbeli adattárak strukturált tartalmi elemeit, a korpuszok feldolgozásának további új célokra, például didaktikai célokra történő javítása érdekében;

- a meglévő és kialakulóban lévő módszereket, valamint eszközöket azokon a területeken, amelyek eddig csekély módszertani összekapcsoltságot és integrációt mutattak, a kölcsönös előnyök érdekében;

- a rendszeresen (és részvételi erőfeszítések révén) létrehozott és karbantartott tanulási objektumokat, különösen a CLIL (tartalom- és nyelvintegrált tanulás) számára.

Terminologija | 2012 | 19

25

A szabványosításra (és a szabványosítás terén folytatott együttműködésre) irányuló erőfeszítéseket fokozni kell. Az AAC-követelmények megfelelő integrálása a strukturált tartalom adatmodellezésébe nemcsak a társadalom azon tagjainak javára válna, akiknek erre a legsürgetőbben szükségük van, hanem végső soron mindenki számára előnyös lenne. Ehhez már a lehető legkorábbi időponttól nagyobb hangsúlyt kell helyezni a releváns segítő technológiákra az ICT-vel kapcsolatos oktatásban és képzésben.

Az ICCHP 2010³ konferencia résztvevői megerősítették, hogy a meglévő képzések és formális tanulmányok nem elegendőek – még akkor sem, ha azokat valamely tanúsítási / igazolási rendszer keretében akkreditálták – ahhoz, hogy elsajátítsák a globális tartalom-interoperabilitás, különösen pedig az eAccessibility&eInclusion kérdéseiben való jártassághoz szükséges készségeket és képesítéseket. A „Szoftver- és tartalomfejlesztési alapelvekre vonatkozó ajánlás 2010” című dokumentumot (lásd a 2. mellékletet) az ICCHP 2010 egyik külön műhelyén fogalmazták meg, majd a szabványosítás területén működő több műszaki bizottság, 2012-ben pedig az e-üzleti szabványosításról szóló ITU-ISO-IEC-UN/ECE egyetértési megállapodás Irányító Csoportja (MoU/MG) is jóváhagyta.

REFERENCES

Galinski Ch. 2011: A sign equals thousand words. Consistency of traffic / road signs and verbal messages. – Infrastructure and safety in a collaborative world. Road traffic safety. Evangelos Bekiaris, Marion Wiethoff, Evangelia Gaitanidou eds., Heidelberg, Dordrecht, London, New York: Springer, 263–284.

Galinski Ch., Reineke D. 2011: Vor uns die Terminologieflut. – eDITion 2/2011, 8–12.

Galinski Ch., Van Isacker K. 2010: Standards-based Content Resources: A Prerequisite for Content Integration and Content Interoperability. – Computers helping people with special needs. 12th International Conference, ICCHP 2010, Vienna, Austria, July 2010. Proceedings, Part I., K. Miesenberger e.a. (eds.), Berlin, Heidelberg, New York: Springer, 573–579.

Gonnissen L., Mornie G. 1983: Bestimmen und erkennen leicht gemacht. Vögel. Die wichtigsten heimischen Arten [Birds of Europe], translated from French by Sieglinde Summerer and Gerda Kurz, Zürich/Köln: Benziger Verlag.

Gruber T. R., June 1993: A translation approach to portable ontology specifications (PDF). Knowledge Acquisition 5 (2), 199–220. – http://tomgruber.org/writing/ontolingua-kaj-1993.pdf.

Hodges M., Okazaki T. Japanese kanji flashcards. Series 2, volume 1, Tokyo: White Rabbit Press, s.a.

Kitazawa T., Windhab R., Galinski Ch. 2007: Untersuchung von Flashcardsystemen (elektronische Lernkarteien) für CALL (computergestützten Spracherwerb) und CASPLL (computergestützten Fachsprachenerwerb) auf Anfängerniveau. Mit dem Schwerpunkt auf Japanisch-Lernen zum Erwerb einer hohen lexikalischen Sprachkompetenz – ohne das langfristige Ziel einer mehrsprachigen Flashcard-Lernplattform zu vernachlässigen.

McEnery T., Xiao R., Tono Y. 2006: Corpus-based Language Studies: An Advanced Resource Book, London/New York: Routledge.

Schmitz K.-D. 2006: Data modeling: From terminology to other multilingual structured content. – TSTT 2006. International Conference on Terminology, Standardization and Technology Transfer. Proceedings. Beijing, China, 2006-08-25/26. Yuli Wang, Yu Wang, Ye Tian (eds.), Beijing: Encyclopedia of China Publishing House.

³ 12^th International conference on computers helping people with special needs (ICCHP 2010), Vienna, Austria, July 2010

26

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

REFERENCED STANDARDS

ISO/IEC Guide 2:2004 Standardization and related activities – General vocabulary.

ISO 639 (series) Codes for the representation of names of languages.

ISO/IEC 2382-36:2008 Information technology – Vocabulary – Part 36: Learning, education and training.

ISO 3166 (series) Codes for the representation of names of countries and their subdivisions.

ISO/TS 8000-1:2011 Data quality – Part 1: Overview.

ISO 10241-1:2011 Terminological entries in standards – Part 1: General requirements and examples of presentation.

ISO 10241-2:2012 Terminological entries in standards – Part 2: Adoption of standardized terminological entries.

ISO 12615:2004 Bibliographic references and source identifiers for terminology work.

ISO 12620:2009 Terminology and other language and content resources – Specification of data categories and management of a Data Category Registry for language resources.

ISO 15924:2004 Information and documentation – Codes for the representation of names of scripts.

ISO/CD 17347:2012 Ontology Integration and Interoperability (OntoIOp) – Part 1: The Distributed Ontology Language (DOL).

ISO/DIS 22274:2011 Systems to manage terminology, knowledge and content – Concept-related aspects for developing and internationalizing classification systems.

IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers, Inc.). LOM standard 1484.12.1-2002 Draft Standard for Learning Object Metadata.

TURINIO SĄVEIKUMO BŪTINYBĖ NAUDOJANT STRUKTŪRIZUOTO TURINIO VIENETUS KAIP ELEKTRONINIO MOKYMOSI OBJEKTUS PAKARTOTINAI AR PAGAL KITOKIĄ PASKIRTĮ

Daugėja internetinių turinio platformų, siūlančių vartotojams vieną ar daugelį išteklių, bet vis dar trūksta teorinio ir metodologinio tokios veiklos pagrindimo, mažai atsižvelgiama į geriausias turinio sąveikumo užtikrinimo patirtis. Tokių platformų skaičius augs ir toliau, nes vis daugiau išteklių kuriama ir naudojama taikant nepakankamai veiksmingus metodus. Kad būtų užtikrinta turinio kokybė, o pirmiausiai patikimumas, reikalingas įvairių priemonių derinimas (standartai, informacinės ir komunikacinės technologijos, sertifikavimas ir kt.).

Elektroniniam mokymuisi svarbus skirtumas tarp bendrosios kalbos (angl. LGP) ir specialiosios kalbos (angl. LSP). Tam, kad būtų galima sukurti daugiakalbius, daugiamodalinius, daugelio paskirčių mokymosi objektų duomenų modelius, leksinės semantikos lygmeniu būtina tobulinti ribotas dabartinių duomenų bazių galimybes. Reikėtų daugiau dėmesio skirti:

a) duomenų bazėse pateikiamų bendrosios kalbos ir specialiosios kalbos įrašų panašumui;

b) duomenų bazių įrašų žodinių elementų tarimo nuorodoms;

c) pateikimui nežodinių žymenų ir atvaizdų, kurie, atsižvelgiant į taikymo sritį, gali būti tokie pat svarbūs kaip žodiniai žymenys ir net labiau už juos pageidautini;

d) leksinių vienetų dėmenims, pavyzdžiui, morfologiniams elementams;

e) didesniems leksiniams vienetams, pavyzdžiui, bendrosios kalbos kolokacijoms ar specialiosios kalbos frazemoms;

f) neįgaliųjų komunikacinėms reikmėms.

Straipsnyje pateikiami argumentai dėl žemiau išvardytų dalykų būtinumo:

– standartų, kuriuose būtų pateikti pasaulinio turinio sąveikumo užtikrinimo reikalavimai ir gairės, įskaitant elektroniniam mokymuisi keliamus reikalavimus;

Terminologija | 2012 | 19

27

– koordinuotos strategijos, skatinančios tokių standartų taikymą (pavyzdžiui, pasitelkiant sertifikavimą);

– priemonių, užtikrinančių standartų laikymąsi plėtojant sistemas.

Šie standartai ir priemonės galėtų padėti suvaldyti jau dabar daugiau ar mažiau chaotišką turinio plėtrą (sukeliančią didžiulį veiklos dubliavimą) ar bent jau leistų aiškiai išskirti patikimo turinio saugyklas.

Gauta 2012-03-20

Christian Galinski International Information Centre for Terminology (Infoterm) Gymnasiumstrasse 50, 1190 Vienna, Austria E-mail [email protected]

Blanca Stella Giraldo Pérez International Information Centre for Terminology (Infoterm) Gymnasiumstrasse 50, 1190 Vienna, Austria E-mail [email protected]

28

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

ANNEX 1

Table 1 — Overview of data categories of a standardized terminological entry in accordance with ISO 10241-1

Primary data categories^a

Secondary data categories^b (including administrative data and usage information)

Name

Mandatory/optional; repeatable/non-repeatable

entry number...

Mandatory; non-repeatable

—

term^c (or string of five half-high dots “...” or other slot holder sign,...) in the order preferred term(s), admitted term(s), deprecated term(s)

Mandatory; repeatable

grammatical information in accordance with the rules of the standardizing body: e.g. gender, number, part of speech

language code or script code, or both

geographical use (e.g. country code)

pronunciation

normative status

letter symbol...

Optional (unless the letter symbol is internationally standardized); repeatable

language code or script code, or both

geographical use (e.g. country code)

normative status

graphical symbol...

Optional (unless the graphical symbol is internationally standardized); repeatable

geographical use (e.g. country code)

normative status

definition...

Mandatory (unless a non-verbal representation is used by convention within the respective domain or subject); non-repeatable

domain or subject, if necessary

Terminologija | 2012 | 19

29

Primary data categories^a

Secondary data categories^b (including administrative data and usage information)

Name

Mandatory/optional; repeatable/non-repeatable

non-verbal representation …

Mandatory (if exists – complementing a definition or used instead of a definition by convention within the respective domain or subject); non-repeatable

—

example …

Optional; repeatable

—

note to entry (including note to term, letter symbol, graphical symbol, definition, context, non-verbal representation, example, a given language section of a multilingual terminological entry or the entire terminological entry) …

Optional; repeatable

—

source of entire terminological entry (including source of term, letter symbol, graphical symbol, definition, context, non-verbal representation, example) or any language section of a multilingual terminological entry

Optional (unless the terminological entry or a language section of a multilingual terminological entry is taken from an external authoritative source); repeatable

additional information relating to the source, such as page number or clause number

^a All primary data categories except the data category “entry number” are repeatable by language and, therefore, apply to multilingual standards. Additional rules for terminological entries in a multilingual terminology standard are given in Clause 7.

^b All secondary data categories are optional except where they are crucial for disambiguation (…) and in cases where multilingual information is included in one terminological entry, in which case the primary data categories shall be complemented by a code for names of language in accordance with ISO 639, if necessary in combination with codes for names of countries in accordance with ISO 3166 or codes for names of scripts in accordance with ISO 15924.

^c For simplicity, only “term” is specified in Table 1 although other verbal designations, such as any existing synonymous terms, variants, full forms, abbreviated forms, homographs, antonyms, as well as equivalent terms in other languages are included under this data category name.

30

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning

ANNEX 2

RECOMMENDATION ON SOFTWARE AND CONTENT DEVELOPMENT PRINCIPLES 2010

Formulated at the ICCHP 2010 and endorsed by ISO/TC 37 and other technical committees

PURPOSE

This recommendation addresses decision makers in public as well as private frameworks, software developers, the content industry and developers of pertinent standards. Its purpose is to make aware that multilinguality, multimodality, eInclusion and eAccessibility need to be considered from the outset in software and content development, in order to avoid the need for additional or remedial engineering or redesign at the time of adaptation, which tend to be very costly and often prove to be impossible.

BACKGROUND

In software development, globalization¹, localization² and internationalization³ have a particular meaning and application. In software localization they have been recognized as interdependent and of high importance from a strategic level down to the level of data modelling and content interoperability.

In 2005 the Management Group of the ITU-ISO-IEC-UN/ECE Memorandum of Understanding on eBusiness standardization adopted a statement (MoU/MG N0221), which defines as basic requirements for the development of fundamental methodology standards concerning semantic interoperability the fitness for

– multilinguality (covering also cultural diversity),

– multimodality and multimedia,

¹ Globalization refers to all of the business decisions and activities required to make an organization truly international in scope and outlook. G11N is the transformation of business, processes and products to support customers around the world, in whatever language, country, or culture they require.

² Localization is the process of modifying products or services to account for differences in distinct markets. Therefore, L10N is an integral part of G11N, and without it, other globalization efforts are likely to be ineffective. The interdependence of G11N and L10N has also been coined glocalization.

³ Internationalization is the process of enabling a product at a technical level for localization. An internationalized product does not require remedial engineering or redesign at the time of localization. Instead, it has been designed and built from the outset to be easily adapted for a specific application after the engineering phase.

Terminologija | 2012 | 19

31

– eInclusion and eAccessibility,

– multi-channel presentations,

which have to be considered at the earliest stage of

– the software design process, and

– data modelling (including the definition of metadata),

and hereafter throughout all the iterative development cycles.

The above requirements are a prerequisite for global content integration and aggregation as well as content interoperability. Content interoperability is the capability of content to be combined with or embedded in other (types of) content items and to be extensively re-used as well as re-purposed for other kinds of eApplications. In order to achieve this capability, software must support these requirements from the outset. The same applies to the methods and tools of content management – including web content management.

R E C O M M E N D A T I O N

Software should be developed and data models for content prepared in compliance with the above-mentioned requirements to facilitate the adaptation to different languages and cultures (localization) or new applications (re-purposing), the personalization for different individual preferences or needs, including those of persons with disabilities. These requirements should also be referenced in all pertinent standards.

32

Christian Galinski, Blanca Stella Giraldo Pérez

Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning