A Litván Terminológiai Fórum (LTF) és a Litván Nyelvi Intézet közös nemzetközi konferenciája A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei

VITALIJA ŠPOKIENĖ

Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága

EGIDIJUS ZAIKAUSKAS

Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága

Június 4–5-én Vilniusban, a III. Seimas-palota konferenciatermében (Gedimino pr. 53) nemzetközi tudományos terminológiai konferenciát tartottak A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei címmel. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja, a Litván Terminológiai Fórum (LTF) koordinációs csoportja, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (VRGD) Litván Nyelvi Osztálya, a Litván Köztársaság Seimasának Hivatala, az Állami Litván Nyelvi Bizottság, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának Fordítási Igazgatósága Litván Nyelvi Osztálya, valamint az „Infoterm” szervezte.

A Litván Terminológiai Fórum (LTF) ötödik konferenciája jubileumi alkalom volt. Immár ötödik alkalommal gyűltek össze a szakemberek a litván Seimas üléstermében: olyan emberek, akik mindennapi munkájuk során terminológiai problémákkal találkoznak, és megoldják azokat. A korábbi konferenciákon elsősorban gyakorlati témák megvitatására és mérlegelésére helyezték a hangsúlyt. Idén azonban felmerült az ötlet, hogy az ötödik konferencia témáinak körét bővítsék. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának javaslata, hogy a Litván Terminológiai Fórum és a Litván Nyelvi Intézet közös konferenciát rendezzen „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási aspektusai” címmel, igen érdekesnek bizonyult. Ezért az idei konferencia két részből állt: az első napot a terminológia elméleti és tudományos kérdéseinek megvitatására szentelték, a második nap pedig a hagyományos gyakorlati témákról szólt. E beszámoló célja, hogy áttekintse a közös terminológiai konferencia munkáját.

214

Vitalija Špokienė Egidijus Zaikauskas

A Litván Terminológiai Fórum (LTF) és a Litván Nyelvi Intézet közös nemzetközi konferenciája A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei

Az első napon 15 előadást hallgattak meg. Az előadók meghívott vendégek és litván szakemberek voltak. Különböző országok tudósai tartottak előadást: a házigazda litvánokon kívül Ausztriából, Lettországból, Magyarországról, Spanyolországból, Oroszországból és Németországból érkezett vendégek is felszólaltak. Az előadások témája igen széles volt: a terminológia és a nyelvtudomány elméleti problémáinak elemzésétől a gyakorlati kérdések vizsgálatáig terjedt.

A tudományos konferenciát a Litván Köztársaság oktatási és tudományos minisztere, Audronė Pitrėnienė nyitotta meg, és ő mondta el a köszöntőbeszédet is. Emlékeztetett arra, hogy a litván nyelv terminológiájának szentelt évenkénti konferenciák, amelyeken elméleti és gyakorlati kérdéseket vitatnak meg, rendkívül fontosak a nyelv fejlődése és mindennapi használata szempontjából.

Az első előadást a konferencia meghívott vendége, Georgas Löckinger, a Felső-Ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteméről tartotta. A professzor előadásának címe: „Terminológiai munka – bevált gyakorlat és ami mögötte rejlik”. Érdekes, hogy az előadó az osztrák terminológiai iskolát képviseli, amely igen fontos iskola; kutatóit (a bécsi iskolát) a terminológia úttörőinek tekintik. Előadásában a professzor hangsúlyozta a terminológia és más közeli területek közötti szorosabb kapcsolat fontosságát. Ma a terminológiai munkát szakemberek végzik, munkaszabványokat dolgoztak ki, és elméleti viták folynak. A jövőben azonban különösen fontos lesz, hogy tovább ösztönözzék az együttműködést a kapcsolódó területek képviselőivel, például a szoftverfejlesztőkkel, hiszen ez a kapcsolat elengedhetetlen a további fejlődéshez. A professzor konkrét példát is említett: amikor azt vizsgálta, milyen eszközöket és forrásokat használnak munkájuk során a fordítók, megállapította, hogy leggyakrabban fordítási memóriákra és terminológiai adatbázisokra támaszkodnak, ugyanakkor hiányolják a fordítóprogramokba integrált korpuszokat. A nagy szervezetek természetesen ritkábban szembesülnek ezzel a hiánnyal, az önállóan dolgozó fordítók azonban érzik ennek szükségét. Nagy hasznára válna a fordítóprogramok fejlesztőinek, ha tudnának erről az igényről. Ezért a szoros interdiszciplináris együttműködés most is fontos, és a jövőben egyre nagyobb szükség lesz rá.

Ezután a lettországi vendég, Juris Baldunčiks (Ventspilsi Főiskola) tartott előadást. A lett terminusalkotás tendenciáit, vagyis az elsődleges és másodlagos névadást ismertette. A professzor érdekes példákat mutatott be a lett terminusalkotás történetéből, és megállapította, hogy a terminusalkotási folyamatokra a német és az orosz nyelv nagy hatást gyakorolt. Úgy vélem, a hallgatóság emlékezetébe vésődött a professzor egyik példája: a hotdog szó litván és lett megfelelői. A litván megfelelő a dešrainis,

Terminologija | 2015 | 22 2 1 5

a professzor szerint a fogalom alaposabb elemzésének eredménye. Mint kiderült, a letteknek nincs ilyen találó terminusuk. Terminusalkotáskor fontos alaposan feltárni a terminusalkotás lehetőségeit, részletesebben elemezni a fogalmakat, és az asszociatív gondolkodást is segítségül hívni.

A Litván Nyelvi Intézet munkatársa, Asta Mitkevičienė egy igen fontos és érdekes témához kapcsolódó elemzést mutatott be a terminusszinonímia néhány elméleti aspektusáról. Előadásában a rendszerszintű (nem kontextuális) szinonimák típusait ismertette, amelyeket a terminusok szerkezete, a nyelvi szintek és a terminusok gyöke szerint különböztetnek meg. Az előadó hangsúlyozta, hogy a terminusszinonímia vizsgálata során nehézségek merülnek fel a szinonimák felismerésével és kiválasztásával kapcsolatban. A terminusszinonímia kérdései igen aktuálisnak bizonyultak: később a konferencián erről beszélt Rasuolė Vladarskienė, a Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem doktora is. Érdekes és időszerű gondolatokat osztott meg a kölcsönzött és a litván közgazdasági terminusokról. Az előadó részletesen ismertette a probléma elméleti aspektusait, és arra a következtetésre jutott, hogy a szinonim terminusok között folyamatos, éles versengés zajlik. Ez a terminológia állandó állapota, hiszen új jelenségek bukkannak fel, és terminusokat keresnek azok megnevezésére. A litván közgazdasági terminológiában számos terminusváltozat létezik; hiányzik egy átfogóbb, eredeti közgazdasági értelmező szótár, a régebben összeállított közgazdasági terminológiai szótárakat pedig frissíteni és bővíteni kellene.

A Lettországi Egyetem Lett Nyelvi Intézetének vendége, Anita Butanė a délelőtti ülésen folytatta a konferencia lett témáját. Előadásának címe: „A terminológia szerepe az oktatási folyamatokban: nyelvészeti terminusok alkotása és egyeztetése Lettországban a 20. század elején”. Az előadó litvánul tartotta meg előadását; érdekes volt megismerkedni a lett nyelvészeti terminusok tágabb történetével, és megtudni, milyen leleményesek a lett írásjelek elnevezései (pont – graudiņš „szemecske”, vessző – skabarga „forgács”). A lett vendég előadását a Šiauliaii Egyetemről érkező Regina Kvašytė előadása követte, amely ugyanezen terület, vagyis a litván és lett nyelvészeti terminusok összehasonlító vizsgálatáról szólt. Az előadó összevetette a két nyelv nyelvészeti terminusait, és megpróbálta feltárni a terminushasználat tendenciáit, jellegzetességeit és mintázatait.

A konferencia első ülésének végén a Litván Nyelvi Intézet munkatársa, Robertas Stunžinas előadását hallgatták meg a sustainability terminus litván megfelelőiről. Ez a téma valóban rendkívül fontos a gyakorló fordítók számára. Az angol terminusnak csaknem két tucat litván megfelelője van. A szerző véleménye szerint ezt a sokféleséget a fogalmak homályossága, a pontosabb megfelelőkre való törekvés, valamint az angol terminus és alapszavának többértelműsége okozhatta-

216

Vitalija Špokienė Egidijus Zaikauskas

A Litván Terminológiai Fórum (LTF) és a Litván Nyelvi Intézet közös nemzetközi konferenciája A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei

Egyértelműség. Az ilyen kutatás nagyon fontos a fordítók számára, akik gyakran találkoznak ezzel a terminussal. Hasznos megismerkedni a részletes elemzéssel, áttekinteni a szakterületek spektrumát és a tendenciákat, valamint feltárni a jelentés valamennyi lehetséges árnyalatát.

A tudományos konferencia délutáni ülését a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének meghívott előadója, Klaus-Dirk Schmitz nyitotta meg. Előadásának témája a szövegekben előforduló terminusok és az általuk a terminológiai munkában okozott nehézségek voltak. Az előadó érdekes példák segítségével, nagyon szemléletesen és világosan beszélt a fogalomelemzésen alapuló terminológiai munkáról, a terminusok autonómiájának fontosságáról, valamint a terminusok szövegekből történő kiválasztásáról.

Délután a konferencia-előadások többségét konkrét kutatásoknak szentelték.

Előadás hangzott el az automatizált terminográfiát szolgáló eszközökről (az előadás szerzői: Erika Rimkutė, Loïcas Boizou és Jolanta Kovalevskaitė a Vytautas Magnus Egyetemről). L. Boizou előadó litvánul beszélt; nagyon érdekes volt hallani a folyamatban lévő kutatásokról, valamint arról, hogy az eszközök interneten is elérhetők lesznek.

Ágota Fóris, a Károly Gáspár Egyetem munkatársa előadást tartott a lézerfizika angol–magyar nyelvű adatbázisának létrehozásáról. Megtudtuk, hogy elkészült egy nagyszabású (mintegy 5000 terminust tartalmazó) angol–magyar lézerfizikai szótár. Az előadó a szótár készítése során végzett munkáról, a nyelvészek és a szakterület szakértőinek együttműködéséről, valamint a jövőbeli tervekről beszélt.

Ricardas Eito-Brunas, a Madridi III. Károly Egyetem munkatársa egy bibliometriai elemzésen alapuló, rendkívül érdekes kutatást mutatott be. Az Űrügynökség tudományos szövegeit és a bennük használt terminusok gyakoriságát vizsgálták. A szerző részletesen ismertette a terminusok gyűjtésének módját, amelyek alapján a tudományos kutatások vizuális térképei készültek.

Elena Logunova, a Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem munkatársa a gazdasági számítógépes diskurzus terminológiájáról beszélt, és bemutatta annak elemzését.

A „A terminusok (és nem csak azok) rövidítéseiről a jogszabályokban” című előadásában Daiva Nenartavičiūtė, a Pénzügyminisztérium munkatársa összefoglalta a rövidítések használatának gyakorlati problémáit: a rövidítések bevezetését és érvényességét az adott jogszabályban. Kitért azokra az esetekre, amikor a rövidítések helyett jobb terminusokat vagy gyűjtőszavakat használni, és ajánlásokat fogalmazott meg a felmerülő problémák elkerülésére.

A nagy műszaki szótárakról és azok összeállításáról Valerijonas Žalkauskas, a Vilniusi Egyetem munkatársa beszélt. A szótárak összeállítása hatalmas munka, amely során számos felmerülő kérdést kell megoldani a többjelentésű terminusok rendezése és más, összetett terminográfiai feladatok kapcsán.

Terminologija | 2015 | 22

217

E gyakorlati előadásokon kívül a délutáni ülésen Egidijus Zaikauskas és Audra Ivanauskienė az egyablakos rendszerről mint az Európai Unió összetett dokumentumai terminusai összehangolásának eszközéről beszélt (az első megkeresés 2011 elején érkezett, 2015 márciusáig 143 megkeresést nyújtottak be); az előadók ismertették a felmerülő problémákat és nehézségeket, és örömüket fejezték ki az öt év alatt elért eredmények miatt.

Összefoglalva elmondható, hogy a közös konferencia első része kiváló bevezetésül szolgált a konferencia második napján tartott találkozóhoz. Számos érdekes és változatos előadást hallgattunk meg, amelyek mindannyiunk számára lehetőséget adtak arra, hogy tágabb összefüggéseket lássunk, megismerkedjünk a kutatók vizsgálataival, és ismét meggyőződjünk arról, hogy kölcsönös előnyökre csak folyamatos, szoros együttműködéssel lehet szert tenni.

A konferencia második napján, ebéd előtt Vitalija Špokienė (Európai Bizottság) összefoglalta a konferencia első napjának munkáját; négy előadást olvastak fel, ebéd után pedig a hagyományos vitacsoportokra került sor.

Arūnas Butkevičius, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztályának vezetője és a Litván Terminológiai Fórum elnöke áttekintette az LTF 2011–2015 közötti tevékenységének eredményeit. Ez idő alatt öt LTF-konferenciát tartottak, amelyeken több mint 700 résztvevő hallgatta az előadásokat, és vitatta meg az aktuális terminológiai kérdéseket. Négy terminológiai szemináriumot szerveztek a litván szakértők számára (az egyik a Litván Nemzeti Bank munkatársaival közösen zajlott); a litván egyetemeken terminológiaelméleti előadásokat tartottak és gyakorlati szemináriumokat vezettek. Az LTF elősegíti az uniós fordítók és a litván szakértők közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását: számos szakértő, az LTF tagjai közül, terminusokkal kapcsolatos tanácsot ad az uniós fordítóknak, szakterületi terminológiai projektek végrehajtóivá válik, saját szakterületéről tart előadásokat a fordítóknak, valamint javaslatokat tesz az egyablakos rendszer (VLS) terminológiai megkereséseivel kapcsolatban. Az LTF emellett hozzájárul ahhoz is, hogy erősödjön a terminológia mint tudomány helyzete, és növekedjen a litván egyetemeken oktatott tantárgy presztízse. Az első konferencia 2011 júniusában történt megrendezése óta az LTF tagjainak száma 70-ről 120-ra nőtt; a fórum tevékenységéről a Litván Köztársaság sajtója írt, valamint a Litván Köztársaság rádiója és televíziója is beszámolt. A terminológiai információk terjesztésének fontos eszközévé vált az LTF honlapja http://ec.europa.eu/translation/lithuanian/ltf/index_lt.htm¹.

¹ Az LTF honlapján az ötödik Litván Terminológiai Fórum konferenciájáról szóló áttekintés is olvasható, egyes előadások összefoglalóival, diáival és egyéb terminológiai anyagokkal kiegészítve.

218

Vitalija Špokienė Egidijus Zaikauskas

A Litván Terminológiai Fórum (LTF) és a Litván Nyelvi Intézet nemzetközi közös konferenciája A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei

A terminológia litvániai helyzetéről, a terminológiai kutatásokról, a terminusrendezési folyamatokról és a felsőoktatási intézményekben folyó terminológiaoktatásról Albina Auksoriūtė dr., a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezetője tartott előadást. Az előadó a litvániai terminusrendezésről, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának és az Állami Litván Nyelvi Bizottság Terminológiai Albizottságának tevékenységéről, valamint a terminológiai szótárak összeállításáról beszélt, bemutatta a litván nyelv legfontosabb terminológiai adatbázisait, és elemezte a terminológiai oktatás jelenlegi helyzetét Litvániában. Hangsúlyozta a terminológia mint metatudomány státuszát, annak szükségességét, hogy a litván egyetemek hallgatói megtanulják a szakterületük megfelelő terminusait használni és elsajátítsák a terminológia alapjait; arra is rámutatott, mennyire fontos, hogy a litván tudósok litvánul tegyék közzé elképzeléseiket.

Az EU Tanácsának jogász-nyelvészei, Ieva Panavaitė és Indrė Mockaitytė brüsszeli televíziós kapcsolaton keresztül hangsúlyozták, hogy a Tanács jogász-nyelvészeinek fontos szerepük van az uniós jogszabálytervezetek felülvizsgálatában. Az uniós intézmények jogász-nyelvészei jelentik az uniós jogszabályok minőségének biztosításában az utolsó láncszemet, és azért is felelősek, hogy elkerüljék a hibás fordításból eredő jogi következményeket. Az előadók ismertették munkájuk sajátosságait, a leggyakrabban megoldandó problémákat, valamint azt, hogy mit javítanak, illetve mit nem az uniós jogszabálytervezetekben a jogász-nyelvészek. Emlékeztettek arra, hogy az uniós jogszabályok valamennyi hivatalos uniós nyelvű változata azonos jogi erővel bír, ezért arra törekednek, hogy a bennük szereplő terminusok a lehető legegységesebben fejezzék ki a fogalmakat. Arra is emlékeztettek, hogy az új uniós jogszabályokban előnyben részesítik a korábbi uniós jogszabályokban használt helyes terminusokat, és kerülik a nemzeti jog – ez esetben a Litván Köztársaság jogának – terminológiáját.

Az EU Tanácsa jogász-nyelvésznőinek előadását Laima Mašalaitė-Chouteau, az Európai Parlament jogász-nyelvésznője egészítette ki, aki röviden ismertette az EP jogász-nyelvészeinek munkájára jellemző sajátosságokat.

Andrius Utka dr., a Vytautasi Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjának (KLC) vezetője részletes áttekintést adott azokról a számítógépes eszközökről, amelyek alkalmasak terminológiai adatok keresésére, kiválasztására és elemzésére, illetve amelyeket kifejezetten e célra fejlesztettek ki. Az előadó szerint a szükséges terminológiai információk nemcsak terminológiai szótárakban és adatbázisokban, tudományos cikkekben, jogszabályokban és műszaki leírásokban találhatók meg, hanem közösségi hálózatokon és blogokban is. Az ilyen információk keresése azonban sok időt vesz igénybe, ezért a speciális terminológiai munkához az erre a célra létrehozott

Terminologija | 2015 | 22

2 1 9

eszközöket, például olyan terminológiai kezelőrendszereket, mint az „AnyLexic”, a „MemoQ”, a „Multiterm TRADOS” stb. Speciális programokat is használnak terminusok szövegekből való kinyerésére. Az előadó ismertette az általa vezetett központban végzett, az oktatás és a tudomány terminológiájának automatizált kinyerésére irányuló kutatást, amelyet részletesen leír a KLC munkatársai által készített monográfia: Lietuvių kalbos terminų automatinis atpažinimas ir apibrėžimas (2015).

Délután a konferencia résztvevői érdeklődésük szerint csoportokra oszolva a hagyományos vitaműhelyekben beszélgettek.

Az A. Auksoriūtė (LKI) dr. és A. Ivanauskienė (VLKK) vezette műhelyben a terminológia és az oktatás helyzetéről vitáztak Litvániában: a tudományos terminológiakutatásról, a terminológia oktatásáról a litván felsőoktatási intézményekben, valamint a szakterületi, általános nyelvészeti, anyanyelvi és speciális terminológiai ismeretek egymáshoz való viszonyáról a szakemberek képzése során. A litván akadémiai nyelv helyzetéről Daiya Vaišnienė (VLKK) dr. tartott rövid előadást. Ismertette a műhely résztvevőivel a VLKK által végzett, a felsőoktatásban használt litván nyelv helyességét vizsgáló kutatást, amelynek eredményei egyáltalán nem biztatóak. A vita résztvevői arról tanácskoztak, miként ösztönözhetnék a litván kutatókat, az egyetemi oktatókat és a hallgatókat arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a litván nyelvre és szakterületük terminológiájának helyességére. A VLKK munkatársai javaslatokat is tettek.

Az egyik műhely az Európai Unió és a Litván Köztársaság intézményeiben használt jogi terminológia hasonlóságainak és különbségeinek megvitatására összpontosított. A beszélgetést Ieva Mainardi (Európai Parlament) és Aukšė Razanovaitė dr. (Igazságügyi Minisztérium) vezette, a videókapcsolaton keresztül pedig az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek a munkatársai is részt vettek a vitában. Először azt kérdezték a résztvevőktől, hogy használható-e a teisės terminologija kifejezés. Abban azonban egyetértettek, hogy a litván nyelvben különbséget kell tenni a terminija és a terminologija között; ezért helyes a teisės terminus, teisės terminiją kifejezésekről beszélni, míg a teisės terminologija terminus nem jelöl semmilyen fogalmat. Ezután a következetes terminológia szükségességéről beszélgettek, nemcsak egy-egy jogszabályon belül, hanem az EU és a Litván Köztársaság intézményeiben használt terminusok összehangolásáról, valamint a jogi és nyelvészeti-jogi terminológia számos egyéb vonatkozásáról is.

A. Utka dr. előadásának témáját folytatva a harmadik műhelyben a számítógépes eszközök terminológiai munkában való alkalmazásáról, hasznáról, lehetőségeiről és akadályairól beszélgettek. A műhelyvezetők, A. Utka dr. (VDU) és E. Zai-kauskas (Európai Bizottság), több, szövegek és terminológia kezelésére, illetve elemzésére szolgáló eszközt mutattak be: egy nagyon egyszerű, a „Microsoft Word” programban működő

220

Vitalija Špokienė Egidijus Zaikauskas

A Litván Terminológiai Fórum (LTF) és a Litván Nyelvi Intézet közös nemzetközi konferenciája A terminológia tudományos, igazgatási és oktatási szintjei

„Šluota” makróalkalmazást a korrektúrajelek kezelésére², valamint a bonyolult és drága „SDL TRADOS” „Multiterm” modulját. Szó esett arról is, hogy a szokásos, sok számítógépre telepített programok és rendszerek – például a „Google”, az „MS Excel”, az „MS Access” stb. – milyen sokféle lehetőséget kínálnak a terminusok gyűjtésére, tárolására, kezelésére és elemzésére. Kiderült, hogy a vita résztvevőinek többsége szabványos számítógépes programokat használ terminológiai munkához, és csak néhányan vesznek igénybe speciális terminológiai szoftvereket, azt is csak akkor, ha a munkáltatójuk – rendszerint egy nagy intézmény – biztosít ilyen eszközöket.

A mezőgazdaság, a halászat és az erdészet aktuális terminológiai kérdéseivel foglalkozó műhelyben (moderátorok: Zigmas Medingis (Mezőgazdasági Minisztérium) és Rita Dedonienė (Európai Bizottság)) a konferencia résztvevői konkrét mezőgazdasági, halászati és erdészeti fogalmakat vizsgáltak, és azt, milyen litván terminusokkal célszerű megnevezni őket. Olyan terminusokat vitattak meg, mint a miškų ūkis vs. miškininkystė, sužvejotas žuvų kiekis vs. laimikis, valstybės parama vs. valstybės pagalba, sandėliavimas vs. saugojimas; megvitatták a vaisių (daržovių, pieno) vartojimo skatinimo mokyklose programa terminust, mérlegelték, mikor kell ugyanazt az angol scheme terminust schema-ként, mikor programa-ként, és mikor sistema-ként kell fordítani; továbbá egyeztettek a vietovė, teritorija, zona ir rajonas litván terminuselemekkel jelölt fogalmak hierarchiájáról. Szó esett a jogszabályokban előforduló terminológiai hibák jellegéről és kijavításuk módjáról is.

A zárszót D. Vaišnienė dr. mondta el, és ő foglalta össze a konferencia munkáját is. A VLKK elnöke hangsúlyozta, hogy a Litván Terminológiai Fórum nemcsak a litván terminológia, hanem az egész litván nyelv szempontjából fontos, és hozzájárul a nyelvi attitűdök alakításához nemcsak az EU intézményeiben és a litván állami hivatalokban, hanem az ország tudományos és oktatási intézményeiben is. Az előadó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetköziesedés és a globalizáció fokozatosan, de igen következetesen szűkíti a litván mint államnyelv használati körét. Az, hogy a litván kutatók kutatási eredményeiket (cikkeiket, monográfiáikat, disszertációikat) nem litvánul teszik közzé, hatással van a litván terminológiára. A litván nyelvet fokozatosan az oktatás folyamatából is kiszorítják, így egyre nagyobb lesz a szakadék a szakterületek szakértői és a társadalom között. A VLKK elnöke megjegyezte, hogy a litván terminológia nem lehet kizárólag nyelvészek ügye.

² Ingyenesen letölthető az LTF honlapjáról http://ec.europa.eu/translation/lithuanian/ltf/index_lt.htm – az archivált fájlra mutató hivatkozás az LTF 5. konferenciájának áttekintésében található.

Terminologija | 2015 | 22

2 2 1

a VLKK ügye is, a Litván Terminológiai Fórum pedig jó példája a litván terminológia ügyei iránti közös elkötelezettségnek. Az LTF azoknak a hasonló gondolkodású embereknek fontos hálózata, akiket foglalkoztatnak a litván terminológia ügyei és a litván nyelv jövője; a harmonizált litván terminológia és az erős államnyelv eszméit terjeszti a szakemberek és a szélesebb nyilvánosság körében.

Beérkezett: 2015-07-22

Vitalija Špokienė Európai Bizottság Bâtiment Jean Monnet C3/115, rue Alcide de Gasperi, L-2920 Luxembourg, Luxembourg E-mail: [email protected]

Egidijus Zaikauskas Európai Bizottság Bâtiment Jean Monnet C3/115, rue Alcide de Gasperi, L-2920 Luxembourg, Luxembourg E-mail: [email protected]

222

Vitalija Špokienė Egidijus Zaikauskas

A Litván Terminológiai Fórum (LTF) és a Litván Nyelvi Intézet közös nemzetközi konferenciája A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei