Úgy tűnik, a terminológusok többsége egyetért abban, hogy minden terminológiai munkának – terminustervezésnek, -menedzsmentnek, -harmonizációnak és -szabványosításnak – azon kell alapulnia, hogy minden terminust fogalomközpontú módon értékeljünk, és hogy minden fogalmi rendszert úgy kell kezelni, hogy minden fogalmat a lehető legpontosabban határozzunk meg. Figyelembe véve, hogy minden fogalom a valós világ egy entitására utal, ez a tanulmány a terminusok mint nyelvi egységek és a fogalmak mint tudásegységek közötti megnevezési viszonnyal foglalkozik. M. Teresa Cabré és munkatársai (2007: 1) megállapították: „a „terminus” fogalmának megközelítései közötti sokféleséget a konkrét alkalmazások igényei határozzák meg. Az igények azonban nem vezethetnek a terminusok természetével kapcsolatos zavarhoz.” Úgy vélem, a „terminus” mint fogalom lényege az, hogy valamely szakterületen egy (szak)fogalom megnevezője legyen. Bár ez bármilyen szimbólum lehet, többnyire valamely nyelv lexikai egysége. Az, hogy ez a megnevező egy vagy több lexémából áll-e, és egyszerűbb vagy összetettebb morfológiai vagy szintaktikai szerkezetű-e, nem változtatja meg a terminus természetét. Ezért az „egy (szak)fogalom megnevezője” jelentésre javasolt, a terminus szótól eltérő megnevezések, mint például a megértési egység (Temmerman 2000), a szakmai tudásegység (Cabré 2003), vagy akár a terminológiai egység (Cabré és munkatársai 2007), nem teszik világosabbá, mi a terminus terminussal megnevezett fogalom lényege.
1 Ez a tanulmány „A terminológia lényege és az észt terminusokkal végzett munka” című előadáson alapul, amely a Vilniusban 2017. június 1–2-án megrendezett 2. Nemzetközi Terminológiai Tudományos Konferencián hangzott el; ennek első, rövid változatát a luxemburgi EAFT-EAT Summit 2016 rendezvényen mutatták be „Mi a terminology terminus helyes jelentése?” címmel. A tanulmány az Észt Oktatási és Kutatási Minisztérium támogatásával készült, az Eestikeelse terminoloogia programm 2013–2017 keretében.
Terminologija | 2018 | 25
39
Page 2
Tudatában vagyok annak, hogy a szakterület tankönyveiben és másutt korábban már folytak viták „a terminológia terminológiájáról”, de nem gondolom, hogy itt szükséges lenne ezekre hivatkozni. Célom a fogalmi rendszer világosságának előmozdítása egy lehetőleg egyértelmű terminusrendszer alkalmazásával. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan használták a terminológia legközpontibb terminusait (például: fogalom, megnevezés, terminus, terminológia, szókészlet), valamint annak megvitatása, indokolt-e ezentúl módosítani e terminusok használatát. Az egyértelműségre való törekvés minden nemzeti nyelvre, az angolra is érvényes. Kiindulópontom az észt terminushasználat, de mivel az angolt egyrészt lingua franca nyelvként használják, másrészt a terminusszabványosítás fő munkanyelve is, a figyelmem az angolra irányul, és új terminusok alkotását javaslom az angol terminusokban tapasztalható néhány többértelműségi probléma megoldására.
AZ EGYÉRTELMŰSÉG MINT A JÓL ELKÜLÖNÜLŐ TERMINUSRENDSZEREK ALAPVETŐ ELŐFELTÉTELE
Bármely szakterületen kívánatos, hogy a következetes fogalmi rendszert a nyelv szerkezetéből eredő, célszerűen működő terminusok rendezett rendszere tükrözze. Minden nyelv saját morfológiai, szintaktikai és szóalkotási eszközökkel rendelkezik. A szakszókészletben funkcionáló terminusok egyik leglényegesebb jellemzője azonban az egyértelműség (a fogalom és a valós világ entitása közötti egy-egyértelmű megfeleléssel együtt). Bármely nyelvet használják is, minden szakembernek értenie kell, mi a fogalom, és mely terminusok a legalkalmasabbak a szakterületéhez tartozó fogalmak megnevezésére. Csak így biztosítható, hogy a kollégák és más érdeklődők pontosan megértsék, mit jelent a szöveg.
A szaknyelv használói gyakran beszélnek terminusok (vagy szavak) meghatározásáról, tévesen szinonimának tekintve a fogalom és a terminus szavakat. Például: „Ezért logikusnak tűnik e szó meghatározását megkeresni az értelmező szótárakban, hogy megállapítsuk e terminus pontos jelentését” (Griniewicz 2016: 7). A litván sqvoka ’fogalom’ terminus használatát vizsgálva az akadémiai litván nyelvben Asta Mitkevičienė (2017: 125) arra a következtetésre jutott, hogy a terminus jellemzőit a fogalomnak tulajdonítják. Arvi Tavast (2008: 38–39) szerint a Tartui Egyetem standard észt nyelvi korpuszának sajtó-alkorpuszában a mõiste („fogalom”) szó az előfordulások 31%-ában ’ismereti egység’, 29%-ában pedig lexikai egység (
40
Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 3
(=terminus) jelentésben fordult elő. 2002–2004-ben a terminológiai kurzus elején feltette a „Mis on mõiste?” („Mi a fogalom?”) kérdést az észt fordítástudományi MA-hallgatóknak. A felmérés szerint a válaszadóknak mindössze 12%-a azonosította az észt mõiste („fogalom”) szót ismereti egységként, míg 46%-uk lexikai egységnek tekintette (Tavast 2008: 39–40).
Úgy tűnik, hogy a megfelelő terminusok megtalálása valamennyi észt egyetemen jelentős nehézséget okoz a doktoranduszoknak. 2012-ben a Tallinni Egyetem néhány szociológusával együtt felmérést készítettünk a tudományos nyelvek használatával kapcsolatos véleményükről (Roosmaa et al. 2014)2. Az online kérdőívre 240-en válaszoltak, közülük 92%-nak az észt volt az anyanyelve. A doktoranduszok kiválasztása reprezentatív volt mind az észtországi egyetemekre, mind az ott oktatott tantárgyakra nézve. A „Mi okozza Önnek a legnagyobb nehézséget az észt nyelvű tudományos szövegek írásakor?” kérdésre adott válaszok megerősítették, hogy a legnagyobb gondot a megfelelő terminusok megtalálása jelenti. Ezt a nehézséget a természettudományi és műszaki területen doktoranduszok 59%-a, a társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen pedig 44%-a ismerte el. Az észt nyelvű akadémiai szövegek terminushasználata a természettudományi és műszaki területen tanuló doktoranduszok 70%-ának, a társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen tanulók 58%-ának okozott problémát.
Pontosabban: az észt szaknyelvi szövegek írásakor a társadalomtudományi és bölcsészettudományi doktoranduszok 57%-ának gyakran, 37%-ának alkalmanként okozott nehézséget a megfelelő terminusok megtalálása. A természettudományi és műszaki területen doktoranduszok esetében ugyanez a nehézség 71%-nál gyakran, 26%-nál pedig alkalmanként jelentkezett.
Angol nyelvű tudományos szövegek írásakor a társadalomtudományi és bölcsészettudományi doktoranduszok 22%-ának, a természettudományi és műszaki területen doktoranduszok 21%-ának gyakran okozott nehézséget a megfelelő terminus megtalálása. E nehézségek a társadalomtudományi és bölcsészettudományi doktoranduszok 61%-ánál, a természettudományi és műszaki területen doktoranduszok 60%-ánál alkalmanként jelentkeztek.
A természettudományi és műszaki területen doktoranduszok mindössze 3%-ának, a társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen doktoranduszok 6%-ának nem okozott soha problémát a megfelelő észt terminus megtalálása. A megfelelő angol terminus megtalálása soha
2 A felmérés az Estonian as Language of Higher Education and Science című kutatás része volt, amelyet az Európai Szociális Alap EU általi támogatásával, a Primus program keretében végeztek.
Terminologija | 2018 | 25
41
Page 4
a természettudományi és műszaki tudományi doktoranduszok 19%-a, a társadalom- és bölcsészettudományi doktoranduszok 17%-a számára jelentett nehézséget. Az akadémiai nyelvek ismeretének önértékelése átlagosan3 a következő eredményeket hozta: a társadalom- és bölcsészettudományi doktoranduszok körében az akadémiai észt nyelv esetében 4,0, az akadémiai angol nyelv esetében 3,2; a természettudományi és műszaki tudományi doktoranduszok körében az akadémiai észt nyelv esetében 3,7, az akadémiai angol nyelv esetében pedig 3,6. Az a tény, hogy az észt anyanyelvű hallgatók valamivel kevésbé érzik nehéznek az angol terminusok használatát, arra utalhat, hogy kevésbé kritikusan viszonyulnak az angol nyelvű tudományos szövegekben használt terminusokhoz.
A bármely szaknyelvben valamely fogalomhoz megfelelő terminus kiválasztásának ezek a széles körben elterjedt nehézségei gyakran a poliszémiából, esetenként pedig a szinonímiából eredhetnek. Ezért nyomós okok szólnak amellett, hogy minden szakterületen és a felsőoktatás minden szintjén szükség van terminológiai kurzusokra. Arra is szükség van, hogy bármely terület szakemberei folyamatos terminológiai képzésben részesüljenek, és részt vegyenek a gyakorlati terminológiai munkában.
A legfontosabb tisztázandó kérdés a következő: mi a „terminológia” fogalmának lényege, és mennyire világosan értelmezik a terminology terminus jelentését? Mindenkinek, aki bármely terület terminusaival foglalkozik, fel kell tennie a következő kérdéseket:
• Mit jelöl a terminology terminus?
• A terminology terminust egyjelentésű, egyértelmű terminusként használták?
• Hány különböző jelentést tulajdonítanak ennek a terminusnak?
Végül, de nem utolsósorban:
• Hány fogalom megjelölésére alkalmas ez a terminus? Másképpen fogalmazva: indokolt-e a terminology terminust több fogalom megjelölésére használni?
A közeli rokonságban álló fogalmak megnevezésekor is célszerű kerülni a poliszémiát. A designation terminust azonban egyaránt használták a „megkülönböztető név, jel vagy cím” fogalmára, valamint „a megnevezés, jelölés vagy azonosítás aktusa” fogalmára. A designation terminust kizárólag az utóbbi jelentésben részesítem előnyben, és azt javaslom, hogy a designator terminust kizárólag a „megkülönböztető név, jel (egy fogalomé)” jelentésben használják. Sajnos a nemzetközi terminológiai szabvány (ISO 1087-1:2002) a designator terminust csupán elfogadott terminusként tartalmazza (3.4.1. szócikk), míg a designation terminust részesíti előnyben a „egy fogalom (3.2.1) olyan jellel történő megjelenítése, amely ezt a fogalmat jelöli” fogalmára.
3 Átlag az 1–5-ös skálán, ahol az 5 = nagyon jó, az 1 = nagyon rossz.
42
Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 5
A fogalmi rendszer világosabb lenne, ha következetesen megkülönböztetnénk a megnevezés vagy címkézés folyamatát (designation) és a lexikai címkét mint eszközt (designator). Rute Costa és Christophe Roche (2013) több kérdést is felvetettek az ISO 704 és az ISO 1087 szabványban használt designation kapcsán, többek között: „A megnevezés reprezentáció-e?” és „A „megnevezés” és a „terminus” szinonimák? Néha annak tűnik. Néha nem”. Az, hogy ilyen kérdések merülnek fel, azt igazolja, hogy a designation terminus nem egyértelmű. A terminology terminus sem az.
Uno Mereste közgazdaságtan-professzort a szélesebb közönség az észt parlament tagjaként, valamint az észt nyelv köznyelvi, jogi nyelvi, sőt saját szakterülete, a közgazdaságtan szaknyelveként való használatáról írt számos cikk szerzőjeként ismerte. Több észt közgazdasági terminust alkotott, és azt állította, hogy az észt (et) terminoloogia terminus négy különböző fogalmat jelölhet (Mereste 1969): ontológiai vagy ismeretelméleti nézőpontból, továbbá szűkebb vagy tágabb értelemben meghatározva. U. Mereste táblázata csak észt példákat tartalmazott, de hasonló kétértelmű használat több nyelvben is előfordul, köztük az angolban (en), a finnben (fi) és a svédben (sv): a terminology terminus vagy más nyelvű megfelelői olykor „szaknyelvi szókincset”, olykor „a terminusok tudományát”, olykor „szaknyelvet, LSP-t” jelentenek stb. (vö. 1. táblázat).
1. táblázat. Az észt terminoloogia terminus U. Mereste (1969) által bemutatott, négy fogalmat jelölő poliszém használata. Az angol, a finn és a svéd alakokat én adtam hozzá annak bemutatására, milyen fogalmi különbségek merülhetnének fel, ha ezeket megkülönböztetnénk. Ez nem jelenti azt, hogy mindhárom nyelvben aktívan terminusként használják ezeket a szavakat.
et terminoloogia | ONTOLÓGIA | ISMERETELMÉLET | fi terminologia | sv terminologi | en terminology | SZŰKEBB ÉRTELEMBEN | et „oskussõnavara” | „oskussõnaõpetus” | fi „termistö, oppisanasto” | „termioppi” | sv „fackord (och –uttryck)” | „terminologilära, fackordlära” | en „szaknyelvi szókincs” | „a terminusok tudománya” | TÁGABB ÉRTELEMBEN | et „oskussõnavara, erialakeel” | „oskussõnaõpetus” | fi „ammatti-, erikoiskieli” | „erikoiskielten tutkimus” | sv „fackspråk” | „fackspråksforskning” | en „szaknyelv” | „LSP-elmélet, a szaknyelvek kutatása”
Terminologija | 2018 | 25
43
Page 6
Estonian terminologist and lexicographer Rein Kull (2000: 142) has observed that terminoloogia in Estonian, as well as its equivalents in English (terminology), German (Terminologie), French (terminologie), and Russian (терминология) have also been used to designate the concept of ’specialised language’, that is to say polysemous manner.
Language planner and terminologist Tiiu Erelt (2007: 12) considers it impossible to designate the concept ‘specialised language’ by the term terminology and its equivalents in Estonian, German, Finnish and Russian, but is satisfied with the three other concepts that are designated with this term (cf. Table 2. For comparability reasons, I have modified T. Erelt’s table to match U. Mereste’s pattern). The title of her book, Terminiõpetus (‘study of terms’), is synonymous with oskussõnaõpetus in Estonian.
2. táblázat. Az észt terminoloogia terminus és finn, német, angol, valamint orosz megfelelőinek T. Erelt (2007) által bemutatott, három fogalmat jelölő poliszém használata
et terminoloogia fi terminologia de Terminologie en terminology ru терминология
(ONTOLÓGIA)
(ISMERETELMÉLET)
SZŰKEBB ÉRTELEMBEN
et „oskussõnavara” fi „termistö” de „Fachwortschatz” en „szaknyelvi szókincs” ru „терминология
Likewise, M. T. Cabré Castellví (1999: 32) has noted: “The word terminology refers to at least three different concepts:
a. A terminusok tanulmányozását irányító elvek és fogalmi alapok
b. A terminográfiai munkában alkalmazott irányelvek
c. Egy adott szakterület terminusainak összessége
Az első fogalom az egész területre, a második annak módszertanára, a harmadik pedig egy adott témához kapcsolódó terminusok összességére utal.”
44
Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 7
1. ábra. A lexikológia monosemikus megnevező használata és a lexikológia vizsgálati tárgyát megnevező terminusok
Néhány más, hasonló terminus mindig monosemikus. Ha a „nyelv, csoport vagy egyén (illetve mű vagy szakterület) által használt szavak összessége vagy készlete” fogalmát kell megneveznünk, használhatjuk a vocabulary, a lexis vagy a wordstock megnevezést – ezek egyértelműek (vö. 1. ábra), akárcsak az észt sõnavara vagy leksika megfelelői. Hasonlóképpen kétségtelenül egyértelmű kapcsolat áll fenn a „szavak tanulmányozása” fogalma és a lexicology (en), leksikoloogia vagy sõnavaraõpetus (et) terminus között – senki sem állítja, hogy a „lexika tanulmányozása, tudománya” és a „nyelv” fogalmak intenciója egybeesik, vagy hogy a lexicology és a vocabulary terminus ugyanazt a fogalmat jelöli, nevezetesen a „szavak összességét, készletét vagy halmazát”.
In contrast, different meanings of terminology often occur in the same text by the same author. While in some occasions the precise meaning of this term (i.e. the designated concept) can be guessed from the context, it is not always clear enough in other instances. Such ambiguity may cause confusion as to what concept exactly is meant, and in worst cases, the reader or listener misinterprets the term used. In some contexts, the author is forced to use double designators in order to ensure proper meaning, like terms and terminology by Isabel Durán-Muñoz (2014: 84): “… it works at the level of terms (terminology), that is, the domains share the same concepts but name them differently.”
A RENDSZERSZERŰ TERMINUSHARMONIZÁCIÓ ÉS A TERMINUSKÉSZLET TERVEZÉSE FELÉ
A terminológusok és a bármely szakterület terminusaival foglalkozók egyik legalapvetőbb dokumentuma a nemzetközi terminológiai szabvány (ISO 1087-1:2002)4, amelyben a következő bevezető megállapítások szerepelnek:
4 Itt a szabvány azon kiadására utalok, amely a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 1087-1:2000 számú szabványának angol szövegét, a Terminology work – Vocabulary – Part 1. Theory and application című dokumentumot, valamint az angol szöveg azonos észt fordítását tartalmazza.
Terminologija | 2018 | 25 45
Page 8
[1] „E nemzetközi terminológiai szabvány fő célja, hogy rendszerszerűen leírja a terminológia területének fogalmait, és tisztázza az e területen használt terminusok alkalmazását.” (ISO 1087-1:2002: V)
[2] „Ez a nemzetközi szabvány alapvető szókészletet határoz meg a terminológiai munka elméletéhez és alkalmazásához.” (ISO 1087-1:2002: VII)
Here, several central terms are used: concept, term, terminology, – but also – vocabulary [2]. Terms like terminology planning, terminology work and terminology standard, as used in [3] do not help to provide a systemic description, because the word terminology in these terms is not monosemic.5 That is why it is not quite appropriate in a context like this. Please note that vocabulary as used in [3 en] below is clearly a monosemic term and for defining the scope of this Standard: “This International Standard establishes a basic vocabulary for the theory and application of terminology work.” (ISO 1087-1:2002: 1) However, using vocabulary (entry 3.7.2) as designator for a subdivision of terminological dictionary (entry 3.7.1) does not seem necessary. Vocabulary (of a subject field) can be presented in dictionaries and glossaries.
[3 en] „3.6.4 terminológiai tervezés olyan tevékenységek, amelyek egy szakterületterminológiájának (3.5.1) fejlesztésére, javítására, bevezetésére és terjesztésére irányulnak (3.1.2). MEGJEGYZÉS: A terminológiai tervezés magában foglalja a terminológiai munka (3.6.1) valamennyi aspektusát, és egyéb céljai mellett olyan normatív dokumentumok, például tezauruszok és terminológiai szabványok révén kívánja elérni a szókészlet szabályozását.” (ISO 1087-1:2002: 14)
A szabvány észt fordításában szereplő megfelelő, 3.6.4-es terminusszócikk (vö. [3 et]) nem a terminoloogia szó használatát mutatja; helyette a pontos termin megnevezés (en term) szerepel, amelyből a terminikorrastus összetett főnév jön létre. A szabvány angol változatában szereplő „egy szakterület (3.1.2) terminológiája (3.5.1)” kifejezés azonban az észt fordításban a „mingi valdkonna (3.1.2) terminoloogia (3.5.1)” kifejezésnek felel meg.
5A poliszémia bizonyára magyarázza, miért hozott a terminology szó 13 300 találatot az ISO weboldalain, amint arra Håvard Hjulstad rámutatott a 2016-os EAFT-EAT Summiton, Luxembourgban.
46 Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 9
[3 et] „3.6.4 terminikorraldus oskuskeelekorraldus tevékenységek egy valdkonna (3.1.2) terminoloogia (3.5.1) fejlesztésére, javítására, bevezetésére és terjesztésére” (EVS-ISO 1087-1:2002)
A [3 et]-ben szinonimaként feltüntetett második terminus, az oskuskeelekorraldus félrevezető, mivel az oskuskeel megfelelő jelentése: „szaknyelv, LSP”.
Mit tervezünk, amikor a terminology tervezéséről beszélünk? És pontosan mi a terminológiai munka? Azt javaslom, hogy az ilyen poliszém terminology (en) és terminoloogia (et) helyett egyértelmű terminusokat használjunk, ahogyan a [3.1]-ben.
[3.1. en] 3.6.4 termstock-tervezés olyan tevékenységek, amelyek egy szakterületterminusainak ~ termstockjának (3.5.1) fejlesztésére, javítására, bevezetésére és terjesztésére irányulnak (3.1.2). MEGJEGYZÉS: A termstock tervezése magában foglalja a termin(us)tani munka (3.6.1) valamennyi aspektusát, és egyéb céljai mellett olyan normatív dokumentumok, például tezauruszok és terminus-szabványok révén kívánja elérni a szókészlet szabályozását.
Ahogyan a „szavak összessége, készlete vagy halmaza” fogalmat a legjobban az egyértelmű angol wordstock terminus jelöli (vö. 1. ábra), úgy a „terminusok összessége, készlete vagy halmaza” fogalom megnevezésére is az analóg módon alkotott termstock lenne a legjobb megoldás (vö. 2. ábra). Ez a specializált szókészlet kifejezésnél rövidebb és egyértelműbb terminus lehet. Hasonló, párhuzamos terminusalkotás figyelhető meg például az észtben és a finnben is (vö. 3. táblázat). Az észtben mindkét terminus összetett szó, míg a finnben képzett szó.
3. táblázat. Hasonló fogalmak, hasonló módon képzett terminusokkal megnevezve három nyelvben
en wordstock | termstock et sõnavara | terminivara fi sanasto | termistö „szavak összessége, készlete vagy halmaza” | „terminusok összessége, készlete vagy halmaza”
Terminologija | 2018 | 25
47
Page 10
A terminology pontatlan és következetlen használatának egy másik példája a [4]-ben látható.
[4] „3.6 A terminológiai munka szempontjai
3.6.1 terminológiai munka
olyan tevékenység, amely a fogalmak (3.2.1) és megnevezéseik (3.4.1) rendszeres gyűjtésével, leírásával, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozik” (ISO 1087-1:2002)
Ugyanebben a fejezetben és ugyanennek a szabványnak (ISO 1087-1:2002) más részeiben azonban egyértelmű megnevezések is találhatók:
3.6.6
terminus-harmonizáció,
3.6.7
terminus-kivétel,
3.6.8
terminus-azonosítás
3.7.4
terminus-bank.
Azt javaslom, hogy a 3.6. pontban is következetesen az egyjelentésű terminus megnevezést használjuk: A termin(inológiai) munka szempontjai, a 3.6.1. pontban pedig: terminusmunka. Ez jól példázhatná a valódi terminusharmonizációt, összhangban a 3.6.6–3.6.8. pontok szóhasználatával. Ha hangsúlyozni kívánjuk e munka tudományos alapját, használható a terminológiai munka melléknévi alak is, például a szabvány 3.6. pontjának címében. Mivel a terminusokkal végzett minden érdemi munka fogalomalapú és rendszeres, a szókészlet használata nem korlátozná túlságosan a terminusmunka jelentését – elképzelhetetlen volna figyelmen kívül hagyni e munka fogalmi oldalát.
Egyes kutatók a terminusok többjelentésű használata okozta kétértelműséget láthatóan azzal próbálják igazolni, hogy a poliszémia hatását azonosnak tekintik a szinonímia hatásával: „Kimutatták, hogy a poliszémia és a szinonímia terminológiában való kiküszöbölésére irányuló törekvés – az egyértelműség és a félreérthetetlen kommunikáció elérése érdekében – ellentétes a természetes nyelvek működésének és fejlődésének módjával.” (Temmerman, Van Campenhoudt 2014: 3)
A korlátozott és célirányos szinonímiát soha nem szabad kiküszöbölni. Bár a poliszémia természetes jelenség a természetes nyelvekben, és az általános nyelv minden egyes szavának többjelentésű használatát nem szükséges kerülni, a szaknyelvben és a tudományos szövegekben használt terminusok esetében ezt lehetőség szerint meg kell tenni. Az ISO-szabványban terminology 1 (3.5.1) és
48 Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 11
a terminology 2 (3.5.2) használatos. Közülük csak az utóbbi a megnevezés helyes megválasztása, míg a terminology 1 egy pontosabb, egyjelentésű terminussal helyettesíthető, például az en termstock, terms (of a field) és az et terminivara kifejezéssel (vö. 2. ábra). Az észt nyelvet illetően ezt korábban már javasoltam (vö. Nemvalts 2007, 2011).
Az olyan terminusok, mint az en terminology science, a de Terminologielehre és az et terminoloogiateadus tautologikusak a görög -logy utótag miatt, amely a görög -λογία szóból ered, és elsősorban a „tudomány, tanulmány” fogalmát jelöli, ám a tanulmány tárgya megnevezésére is használják. Ez a redundancia elkerülhető volna, ha a terminology terminus kizárólag a „terminusok tanulmányozása, tudománya” fogalmat jelölné, és így egyjelentésű maradna (vö. 2. és 4. ábra).
2. ábra. A „terminusok tanulmányozása, tudománya”, illetve a „terminusok készlete, összessége, halmaza” fogalmakat jelölő, előnyben részesített egyjelentésű terminusok
A 3. ábra a fogalmi diagramot mutatja be az ISO-szabvány angol változatában, ahol a terminology két különböző fogalmat jelöl. Megnevezőként a terminology 1 és a terminology 2 alakot használják. Ilyen számozás semmilyen szövegben nem alkalmazható, ami azt jelenti, hogy a terminology számos esetben továbbra is többjelentésű marad, és továbbra is kétértelműséget kelt az olvasókban és a hallgatókban. A fekete feliratok a diagramon használt fogalomközi viszonyok grafikus ábrázolásainak magyarázatára szolgálnak.
Terminologija | 2018 | 25
49
Page 12
3. ábra. A „terminology” fogalmi diagramja az ISO 1087-1:2000 szabványban bemutatott formában Terminológiai munka – Szókészlet – 1. rész: Elmélet és alkalmazás
Nyelvi szempontból aligha van bármely nyelvben akadálya annak, hogy a terminology vagy más terminusok egyjelentésű használatban legyenek.
A 4. ábra azt mutatja be, miként lehetne az angolban egyjelentésű terminusokat használni a fogalmak lehető legpontosabb, legmegfelelőbb és legharmonizáltabb megnevezése érdekében. És mutatis mutandis, ez minden nyelvre igaz. Bár a terminológiai munka alapelvei szerint nem ajánlott megváltoztatni egy meghonosodott terminust, ez az elv nem akadályozhatja a terminusok egyértelműségének és a terminusrendszer pontosságának szükséges javítását. Ezért azt javaslom, hogy a terminology terminust és annak megfelelőit minden nyelvben következetesen és egyértelműen használjuk a
50
Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 13
4. ábra. A „terminology” fogalmi diagramja a javasolt, előnyben részesített egyjelentésű terminusokkal és a fogalmak módosított meghatározásaival
legpontosabb jelentésében, vagyis úgy, hogy csak egyetlen fogalmat – a „terminusok tudományát” – jelölje, a rokon fogalmakra pedig más, megfelelőbb terminusokat használjunk. E megközelítés szerint az olyan entitások, mint a „gazdasági terminológia”, a „jogi terminológia” vagy a „tudományos terminológia”, aligha léteznek; helyettük gazdasági, jogi, tudományos stb. terminusokról, illetve termstockról vagy szókészletről beszélhetünk, amelyek terminológiai módszerekkel elemezhetők, kutathatók és kezelhetők. Az olyan kijelentések is félrevezetőnek tűnnek, mint például: „Keinys szerint a terminológia a köznyelv része” (Mockienė, Rackevičienė 2016: 52). Valójában a terminusok és a szaknyelvi szókészletek a nyelv részei.
Terminologija | 2018 | 25
51
Page 14
A terminusrendszerek pontosságával kapcsolatos másik kérdést Anita Nuopponen (2014: 9) vetette fel: „…fejlettebb terminológiai eszközökre van szükség. Az ISO-szabványokban bemutatott fogalmi relációtipológia néhány alapvető relációtípusra korlátozódik, meghatározásuk és tárgyalásuk pedig nem teljesen egyértelmű és következetes.”
KÖVETKEZTETÉSEK
A termkészlet kezelése, szabványosítása és tervezése minden terminus fogalomalapú használatának világos megértésén kell, hogy alapuljon. Ideális esetben minden terminus egyjelentésű, egyértelmű, és világos rendszeren belül következetesen használatos. Ez annál is fontosabb, ha figyelembe vesszük, mit rögzít az ISO 1087-1 bevezetése: e nemzetközi szabvány nemcsak a szabványosítóknak és a terminológusoknak szól, hanem mindenkinek, aki terminológiai munkát végez, valamint a terminusok használóinak is. A terminológiai munkában részt vevőknek és bármely szakterület termkészletét használóknak tisztában kell lenniük az egyértelműség és a következetesség fontosságával.
Ez nem jelenti a szinonímia megszüntetését; ellenkezőleg, bizonyos szinonimák megfelelő kontextusban kívánatosak. Ugyanakkor döntő fontosságú, hogy egy fogalom preferált terminusaként a leginkább egyjelentésű megnevezést válasszuk. Minden nyelvben teljes mértékben ki kell használni az adott nyelv lexikai és szóalkotási erőforrásait olyan termrendszerek kialakításához, amelyek a lehető legvilágosabban tükrözik az adott szakterület fogalmi rendszerét.
A sikeres termkészlet-tervezéshez, -harmonizációhoz és -szabványosításhoz rendszeres terminológiai munka szükséges. Ezt a terminológia alapos ismerete teszi lehetővé, vagyis annak a tudománynak az ismerete, amely bármely szakterületen a fogalomalapú termkészlet szerkezetét, kialakulását, fejlődését, használatát és kezelését vizsgálja. Ezért megfelelőnek tűnik az idő arra, hogy a Nemzetközi Szabványon terminusharmonizációt végezzünk, bevezetve és terjesztve a terminológiai munka jóváhagyott szaknyelvi szókincsét.
REFERENCES
Cabré M. T. 1999: Terminology: Theory, methods and applications. Ed. by J. C. Sager, transl. by J. A. DeCesaris, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Cabré M. T. 2003: Theories of terminology. Their description, prescription and explanation. – Terminology 9(2), 163–200.
52 Peep Nemvalts | Coping with the Main Terms of Terminology
Page 15
Cabré Castellví M. T., Condamines A. & Ibekwe-SanJuan F. 2007: Introduction: Application-driven terminology engineering. – Application-Driven Terminology Engineering. Ed. by F. Ibekwe-SanJuan et al., Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Costa R., Roche C. 2013: Rethinking terminology standards: 704 & 1087. – LSP 2013 Conference, Vienna, https://lsp2013.univie.ac.at/fileadmin/user_upload/k_lsp2013/LSP2013_Presentations/TERM/TERM23_Costa_Roche.pdf (2013).
Durán-Muñoz L. 2014: Cross-domain disharmonization: A case study with adventure activities in legal and tourism domains in Spain. – Dynamics and Terminology: An interdisciplinary perspective on monolingual and multilingual culture-bound communication. Ed. by R. Temmerman and M. Van Campenhoudt, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 79–98.
Erlet T. 2007: Terminõpetus, Tartu: Tartu Ülikool.
EVS-ISO 1087-1:2002 Terminoloogiatöö. Sõnastik. Osa 1: Teooria ja rakendus. Terminology work – Vocabulary – Part 1. Theory and application. (This standard consists of the English text of the International Standard ISO 1087-1:2000 “Terminology work – Vocabulary – Part 1: Theory and application” and an identical Estonian translation of the English text.)
Griniewicz S. 2016: Concerning the Formation of Legal Terminology. – Terminologija 23, 6–20.
Kull R. 2000 [1984]: Oskuskeelekorralduse radadelt. – Kirjakeel, oskuskeel ja üldkeel, Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus.
Mereste U. 2000 [1969]: Oskuskeele üldprobleeme kaug- ja lähivaates. – Oskuskeel ja seaduste keeleline rüü. Artikleid ja lühiuurimusi, Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus.
Mitkevičienė A. 2017: Sąvoka lietuvių mokslo kalboje. – Terminologija 24, 94–126.
Mockienė L., Rackevičienė S. 2016: Analysis of Term Formation in Lithuanian, Russian and English Terminology Works. – Terminologija 23, 52–72.
Nemvalts P. 2007: Õigus mõista õigusakte. – Õiguskeel 1.
Nemvalts P. 2011: Terminiteadusest eesti teaduskeeleni. – Eesti teaduskeel ja terminikorrastus. Koostanud ja toimetanud Peep Nemvalts. Tallinna Ülikooli Eesti Keele ja Kultuuri Instituudi Toimetised 13, TLÜ teaduskeelekeskuse köide 1. Tallinn, 136–171.
Nuopponen A. 2014: Tangled Web of Concept Relations. Concept relations for ISO 1087-1 and ISO 704. – Terminology and Knowledge Engineering 2014, 1–9. https://tke2014.sciencesconf.org/conference/tke2014/eda_en.pdf
Roosmaa E.-L., Roosalu T., Nemvalts P. 2014: Doktorantide teadustöö keele valikutest. – Ülikool ja keelevahetus. Tartu Ülikooli ajaloo küsimusi XLII, Tartu: Tartu Ülikooli muuseum, 37–52.
Tavast A. 2008: The translator is human too: a case for instrumentalism in multilingual specialised communication. Dissertationes Philologiae Estonicae Universitatis Tartuensis 21, Tartu University Press.
Temmerman R. 2000: Towards New Ways of Terminology Description: the Sociocognitive Approach, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing.
Temmerman R., Campenhoudt M. Van 2014: Introduction: Dynamics and terminology. – Dynamics and Terminology: An interdisciplinary perspective on monolingual and multilingual culture-bound communication. Ed. by R. Temmerman and M. Van Campenhoudt, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 1–13.
APIE PAGRINDINIUS TERMINOLOGIJOS TERMINUS
Šio straipsnio tikslas – išnagrinėti pagrindinių terminologijos terminų vartoseną ir padiskutuoti, ar reikėtų ją keisti. Vienareikšmiškumo siekis būdingas visoms nacionalinėms kalboms, įskaitant anglų kalbą. Straipsnio atspirties taškas – terminų vartosena estų kalboje, tačiau anglų kalba yra ir lingua franca, ir pagrindinė darbinė terminų standartizacijos kalba, todėl daugiausia dėmesio skiriama anglų kalbai. Siūlomi naujadarai, kurie galėtų išspręsti angliškų terminų nevienareikšmiškumo problemą. Siekiama sąvokų sistemos aiškumo naudojant terminų sistemą, kuri yra kiek įmanoma vienareikšmė.
Straipsnyje taip pat trumpai aptariamas studentams ir net tik jiems būdingas tam tikras „sąvokos“ ir „termino“ esmės nesupratimas. Kaip matyti iš 2012 m. atliktos Estijos
Terminologija | 2018 | 25
53
Page 16
universitetų doktorantų apklausos, tinkamo termino radimas – viena iš pagrindinių problemų. Sunkumą parinkti tinkamus estiškus ir angliškus terminus dažnai lemia daugiareikšmiškumas. Kiekviena kalba turi tik jai būdingas morfologines, sintaksines ir darybines priemones, tačiau vienas iš svarbiausių bet kurioje specialiojoje kalboje tinkamai funkcionuojančio termino bruožų yra vienareikšmiškumas. Nepaisant to, pats pagrindinis terminas terminology žymi keturias sąvokas. Net terminologijos standarte ISO 1087-1 išskirtos dvi terminology reikšmės. Straipsnio autorius mano, kad angliškas terminas terminology bei jo atitikmenys kitomis kalbomis turėtų būti nuosekliai ir vienareikšmiškai vartojami tik vienai sąvokai – ‘mokslui apie terminus’ – žymėti ir siūlo vartoti darinį termstock vietoj standarte terminijos reikšme vartojamo termino terminology.
Kai kurie kiti terminai – terminology planning, terminology work, terminology science ir designation – aptariami atsižvelgiant į jų vienareikšmiškumą ir vartojimo nuoseklumą sąvokų sistemoje. Sistemiškas terminų darbinimas ir terminijos planavimas yra būtinas kuo didesniam vienareikšmiškumui bet kurioje žinių srityje, įskaitant terminologiją, pasiekti.
Gauta 2018-07-28
Peep Nemvalts
Tallinn University
School of Humanities, Centre for Academic Estonian
