doi.org/10.35321/term28-14

A „Terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” című 4. nemzetközi tudományos konferencia

RAMUNĖ VASKELAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-6063-9699

A világ terminológusait a Litván Nyelvi Intézetbe összehívó „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” című tudományos konferencia idén csak a számítógép-képernyők elé hívhatta össze őket… A Covid-19 miatti korlátozások folytatódása miatt ezt a hagyománnyá váló konferenciát nem hagyományos formában kellett megrendezni.

Az előadásokból azonban bőségesen érkezett. Szinte egész Európa képviseltette magát – Nyugat (Franciaország, Belgium), Közép- és Kelet-Európa (Magyarország, Lengyelország, Svájc, Horvátország, Románia, Georgia, Oroszország), Dél-Európa (Spanyolország és Katalónia autonóm területe, Portugália), Délkelet-Európa (Görögország, Észak-Macedónia). Két előadás hangzott el a lett szomszédaink, tíz pedig litvániai előadók részéről. Így a nem hagyományos forma nem akadályozta meg, hogy megérezzük, milyen a lélegzete, és merre tart az európai terminológia. A rendezvény rendkívül sűrű programmal zajlott (október 21–22-én); bőségesen mutattak be tudományos kutatásokat, valamint a terminológiai munka irányait és formáit kiemelő projekteket.

Az utóbbiak közül talán a harmonizáció és koordináció iránti igény, illetve törekvés rajzolódik ki a jelenlegi terminológiai munka legmarkánsabb irányaként. A koordináció azonban különböző dimenziójú.

Talán a legszélesebb dimenziót a Terminologija be sienų projektum tárta fel (angolul: Terminology without borders), amelyet Rodolfas Maslias, az Európai Parlament képviselője mutatott be. Az előadó elmondása szerint ez nemcsak Európát, hanem Ázsiát és Észak-Amerikát is felöleli. A projekt terjeszkedésre törekszik. Már most több mint 20 partner vesz részt benne, és 10 fő terminológiahasználati területet fog át: oktatás, pénzügy, orvostudomány, jog stb. Az egyetemekre összpontosít: itt korpuszokat állítanak össze, azokból terminusokat válogatnak ki, más nyelvekbeli megfelelőket keresnek, majd mindezt nyilvánosan, többnyelvű szószedetek formájában teszik közzé (https://

Terminologija | 2021 | 28

267

yourterm.org). Az Európai Parlament terminológusainak értékelése szerint az ekvivalensekkel rendelkező terminusok bekerülnek az EU IATE terminológiai adatbázisába.

Koordinációs erőfeszítésekre azonban más szinteken is sor kerül, például országos és nyelvi szinten. Frieda Steurs meghívott előadó (Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium) a holland nyelv és terminológia koordinálására irányuló erőfeszítéseket mutatta be. Mint ismeretes, ezt a nyelvet Hollandiában, Belgium Flandria régiójában (az úgynevezett flamand nyelvet), a Karib-tenger két szigetcsoportján, valamint Suriname egykori holland gyarmaton használják. Miután felhívta a figyelmet arra, hogy mindig is történtek erőfeszítések a nyelv összefogására (1980-ban megalakult a Holland Nyelvi Unió), az előadó beszélt a Leideni Holland Nyelvi Intézetről, amely ilyen központtá vált, és ahol összegyűjtik a holland nyelv elsajátításához szükséges valamennyi anyagot; továbbá az e törekvések terminológiai eredményéről, a 2019 óta működő Holland Terminológiai Tudásközpontról (angolul Centre of Expertise for Dutch Terminology). Természetesen szó esett az ott folyó, a holland terminológia összehangolását, fejlesztését és kutatását célzó munkáról is.

A magyar előadók által készített, Dóra Mária Tamás által felolvasott előadás hasonló irányt mutatott. Tamás két magyarországi egyetemen tanít, emellett egy különleges fordítóirodában is dolgozik (angolul Hungarian Office for Translation and Attestation Ltd, OFFI). Az előadó bemutatta a magyar Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó iroda három kötetben kiadott terminológiai kézikönyvét, amelynek célját már az előadás címe is megjelölte: a terminológia oktatása és összehangolása, valamint a magyar terminológiai politika célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás. A kiadvány a legfontosabb jogi fogalmakra összpontosít: ezek más nyelvű megfelelőit, meghatározásait és forrásait közli, ugyanakkor a terminológia- és nyelvstratégiáról, valamint a nyelvtervezésről szóló cikkeket is tartalmaz. Miután áttekintette az oktatásra összpontosító első kötetet (2017) és a terminológia összehangolására összpontosító második kötetet (2019), amelyek angol, német, francia és olasz megfelelőket közölnek, az előadó a legújabb kötetet is bemutatta. Ez hat közeli országban — Szlovéniában, Szlovákiában, Szerbiában, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában — beszélt nyelveken ad meg megfelelőket, ahol a magyar kisebbségi nyelv.

Az összehangolás témája Albina Auksoriūtė, a Litván Nyelvi Intézet igazgatójának előadásában is felmerült, ő azonban a múlt felé fordult: a függetlenség kezdetén, 1921-ben a kormány által létrehozott Terminológiai Bizottsághoz, amelyet az előadás a szervezett terminológiai munka kezdeteként nevezett meg. Az Oktatási Minisztérium mellett létrehozott bizottság célja az állami intézményekben használt nyelv és terminusok összehangolása volt. Amint összefoglalták, a bizottság létrehozta az állam működéséhez szükséges terminusokat. A munka azonban belső nézeteltérések, a terminológiai tisztaságról és az új szavakról vallott eltérő nézetek miatt akadozott, öt év után pedig teljesen meg is szakadt (csak a háború után válhatott ismét lehetővé).

268

Ramunė Vaskelaitė

4-oji tarptautinė mokslinė konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“

A munkának az állami működéshez szükséges terminusokat kellett megalkotnia. Azt is meg kellett azonban említeni, hogy a munka belső nézeteltérések, a terminológiai tisztaságról és az új szavakról vallott eltérő nézetek miatt akadozott, öt év után pedig teljesen megszakadt (csak a háború után vált ismét lehetővé). Ezzel együtt bemutatták azokat a személyiségeket is, akik hasonló időszakban foglalkoztak terminológiai kérdésekkel: Šalkauskis Stasys munkásságát, vagyis a filozófiai nézőpontot, valamint az általa megfogalmazott terminológiai elveket. Ezek között szerepelt az a gondolat is, hogy nem szükséges sem kölcsönözni, sem új szavakat alkotni: a terminológiában felhasználhatók a saját nyelvben már használatos szavak.

A téma folytatásának tekinthető Regina Kvašytė előadása, aki a Šiauliai Akadémiát és a Lett Egyetemet képviselte. Az előadás áttekintette az 1945-ben, a háború után létrehozott Terminológiai Bizottságot, valamint a Lettországban nagyjából ugyanebben az időben alapított bizottságot, és összehasonlította létrehozásuk körülményeit, illetve tevékenységüket. Litvániában a Terminológiai Bizottságot a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett hozták létre, Lettországban pedig 1946-tól a Lett Tudományos Akadémia keretében működött; később mindkettő a nyelvet kutató tudományos intézetek részévé vált. A bizottságok egyik vagy másik formában mindmáig fennmaradtak, ami mintha azt jelezné, hogy a tudománnyal való kapcsolatuk tevékenységük tartósabb tényezője volt. Az előadás azonban bemutatott egy részletet az 1951-es litván bizottsági ülés jegyzőkönyvéből is, amelyben megfogalmazták a célokat és feladatokat. A célok között szerepelt „a terminológia területén fennmaradt idegen burzsoá örökség elleni küzdelem”, a tevékenységi irányok között pedig „a terminológia területén fennmaradt burzsoá örökség megismerése”. Az utóbbi megfogalmazást a háború előtti Bizottság tevékenységének folytatására irányuló törekvésként értékelték, ugyanakkor az is látható belőle, hogy a munkát már egészen más körülmények között kellett folytatni, amikor az ideológiai befolyás körébe még a tudományt, sőt a terminológiát is besorolták. Valószínűleg úgy gondolták, hogy a valóság a terminológia megváltoztatásával is megváltoztatható.

A konferencián olyan munkákat is bemutattak, amelyek egy-egy szakterület szintjén tett koordinációs erőfeszítésekről tanúskodtak. A katalóniai autonóm státuszú egyetem (katalánul Universitat Autònoma de Barcelona) képviselője, Francesc Galera egy több mint tíz éven át megvalósított projektről beszélt, amelynek eredménye az akadémiai környezetben használt terminusok összehangolása volt. Az előadó szerint a projekt kiindulópontja a nemzetköziesedés volt: az egyetem működését szabályozó dokumentumok angol terminusait annyira eltérően fordították, hogy ez megnehezítette a megértést. Mivel ez a probléma a katalán nyelvet használó egyetemek között is fennállt (19 egyetem Spanyolország katalán nyelvű részén, továbbá egy-egy Andorrában, Franciaországban és Olaszországban), projektet indítottak a terminusok egyetemi szintű egységesítésére. Ennek eredményeként 2000 terminust egységesítettek katalán, spanyol és angol nyelven (az utóbbit az egyetemek munka-

Terminologija | 2021 | 28

269

nyelvként használják). Az előadó az angol nyelv normáinak alakításához való hozzájárulást említette előnyként, a projekt során felszínre került nehézségek között pedig a nyelvi rendszerek és a valóságok közötti jelentős különbségeket. Más előadók is említették a nyelvi rendszerek eltéréseit, például Diana Stolac, a horvátországi Rijekai Egyetem képviselője, aki a tengerészeti mérnöki terminusokról beszélt, valamint Inta Virbule és Maira Kreisler, a Lett Nemzeti Könyvtár képviselői. Utóbbi előadás a könyvtártudományi terminusokra összpontosított, és kiemelte a Nemzetközi Erőforrás-leírási és -hozzáférési szabvány (angolul Resource description and access, RDA) által felvetett problémákat; M. Kreisler ezt új filozófiaként jellemezte, amely a terminusok fordításával és bevezetésével jár.

A szabványok látszólag a terminológia egységesítésének eszközei lehetnének, Ricardo Eito-Bruno, a madridi III. Károly Egyetem képviselőjének biztonsági terminusokról szóló előadása azonban azt mutatta, hogy a szabványok ehelyett csak ösztönzik a sokféleséget, amely az olyan területeken, mint a biztonság, veszélyt jelent. Az előadás feltárta a különböző mérnöki területeken használt terminusok eltéréseit, és azt javasolta, hogy ezeket egy helyen gyűjtsék össze, hogy az eltérések mind láthatóvá váljanak. Egy másik szekcióban egy magyar kutatócsoport — Márk Jámbor képviseletében — az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségek és egyéb egészségügyi problémák nemzetközi osztályozására irányította a figyelmet. A csoport olyan kutatást mutatott be, amely feltárta, hogy az osztályozás nem terjed ki néhány olyan lágyrész- és csontsérülésre, amelyeket magyar orvosok diagnózisaiban rögzítenek. Violeta Černiauskaitė, a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár munkatársa, aki részt vesz a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet „Információ és dokumentáció” bizottságának munkájában, a szabványok terminusairól tartott előadása ugyanakkor feltárta, hogy a szabványokat folyamatosan frissítik, tehát változó jellegűek. Emellett a szabványok kidolgozásának üteme gyors, és az országok nem tudnak minden szabványt időben lefordítani nemzeti nyelvükre. Az előadó említette a szótár jellegű szabványt is: LST ISO 5127. Informacija ir dokumentavimas. Pagrindai ir aiškinamasis žodynas, amely az addig megjelent szabványok terminusait foglalja magában. Ez megerősíti azt a gondolatot, amely a biztonsági terminusokról folytatott eszmecseréből is kirajzolódott: a terminológiai szabványok olyan területet alkotnak, amely maga is szabványosításra szorul.

A konferencián nem tárgyalták, hogy a terminusok egységesítésének megbízhatóbb eszközei-e a terminológiai szótárak. Két előadást azonban szenteltek a szótárak témájának, és mindkettő azt mutatta, hogy e hagyományos eszköz jövője továbbra is látható. Elīna Peina, a Liepājai Egyetem képviselője (témavezetője Anita Helviga) megemlítette, hogy a 19. század végén és a 20. század elején több mint 600 szótárt adtak ki Lettországban, majd bemutatott egy kutatást, amely azt vizsgálja, mitől jó egy szótár. Valóban,

270

Ramunė Vaskelaitė

4-oji tarptautinė mokslinė konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“

csak egy részét mutatta be – a megkérdezett hallgatók és doktoranduszok válaszait arra a kérdésre, hogy milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie az ideális terminológiai szótárnak. A válaszokból kiderült, hogy a legfontosabb jellemzőknek a szótár naprakészen tartását, az egyszerűséget és a megbízhatóságot tekintik. A válaszadók közül csak néhányan tartották fontosnak, hogy a szótár más nyelveken is tartalmazzon megfelelőket. A lengyel előadó, Tomasz Michta (Białystoki Egyetem) előadásában a betűrendes szótár alternatívájaként egy rendszerszerű szótárat mutatott be, amely a fogalmak elsődleges, másodlagos, harmadlagos stb. kategóriákba sorolásán alapul. Ez azt is jelezheti, hogy a szótáraknak van jövőjük, csak új formát keresnek.

Ezen a konferencián kevés figyelem jutott a terminológiai munka vagy kutatás modern eszközeire, illetve a mesterséges intelligencia technológiáira. Ezek csak néhány előadásban kerültek szóba. A litván kutatócsoport (S. Rackevičienė, A. Utka, A. Bielinskienė és A. Rokas), amely a A terminusok kétnyelvű automatikus felismerése projektet végzi, képviseletében Sigita Rackevičienė (Mykolas Romeris Egyetem) ismertette a projekt jelenlegi szakaszát – az adatok annotálását a QuickTag eszközzel –, pontosabban az eközben felmerült problémákat. Az automatikus eszközt említette a Grúziát képviselő Khatuna Beridze (Batumi Shota Rustaveli Állami Egyetem) is; Grúzia még csak készül az EU-hoz való csatlakozásra, ezért grúz nyelvre fordítja az Acquis Communautaire-t. Ez a már lefordított dokumentumok alapján készülő terminológiai eszköz feltárja a terminusok fordításában és használatában előforduló hibákat. Az eszközt azért fejlesztik, hogy elkerüljék a költséges hibákat. Az előadó az EU és Grúzia társulási megállapodásának már lefordított változatában nyolc csoportba sorolta ezeket.

A fordítás területén a terminológia fontosságát számos további előadás is bemutatta. Maria Crina Herteg, aki Romániában, az 1918. december 18. Egyetemen (Alba Iulia) tanít, bőséges szakirodalmi forrásokra és az egyetemen végzett saját kísérletére támaszkodva hangsúlyozta a terminológiai kurzus fontosságát a leendő fordítók számára. Egy olyan kísérletről számolt be, amely megmutatta, mennyire fontos megtanítani őket a korpuszok használatára. Az észak-macedóniai képviselő, Milena Sazdovska Pigulovska (Szent Cirill és Metód Egyetem) olyan előadást tartott, amelyből kiderült, hogy az országban nemcsak oktatnak terminológiai kurzust a fordítóknak, hanem nemrég korszerűsítették is. A hallgatókat a digitális eszközök használatára és az önálló tanulásra ösztönzik. Ágota Fóris (a Magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Egyeteme) olyan projektet mutatott be, amely rávilágított arra, hogy a terminológia már a fordítás előkészítő szakaszában is fontos: a fordításra szánt szövegben alkalmazott terminusok megfelelő és pontos használatától függ a fordítás eredménye.

Terminologija | 2021 | 28

271

A konferencia tehát a terminológia adminisztratív, oktatási és alkalmazott szintjét is érintette. Az előadások egy egész csoportja azonban a tudományos szintre összpontosított.

A franciaországi Christophe Roche professzor (Savoyai Mont Blanc Egyetem) az alapvető fogalmakat vizsgálta: a terminológiát, a terminust, a fogalmat és a definíciót. Szó esett ezek viszonyáról, valamint a terminus vagy a fogalom elsőbbségének kérdéséről és az ontológiához való viszonyáról is. A definíció és a terminus (pontosabban az összetett terminus alárendelt tagja) közötti kapcsolat kérdését a sport területének terminusaira és azok definícióira alapozva Aušra Rimkutė-Ganusauskienė, a Litván Nyelvi Intézet képviselője vizsgálta. Mariusz Górnicz, a Varsói Egyetem munkatársa pedig a terminusok új osztályozását javasolta, és új terminusokat is bevezetett az osztályozás egységeinek megnevezésére (angolul: endoderived kifejezések és exoderived kifejezések). Hogy ezeket a litván nyelvben pontosabban az endoderivatív és exoderivatív terminusokkal vagy más megfelelőkkel lehet-e visszaadni, csak akkor derülne ki, ha ezt az osztályozást szélesebb körben alkalmaznák a litván nyelvben; az előadásból pedig az derült ki, hogy kiindulópontja a terminus egyértelműségének követelménye. A terminusokat aszerint próbálják csoportosítani, hogy definíció vagy magyarázat nélkül is érthetők-e, illetve inkább metaforikusak-e, bár a metaforikus és nem metaforikus terminusok közötti határ nem esik egybe az itt meghúzott határvonallal.

Két olyan kutatást is bemutattak, amelyek új kutatási irányokat alkalmaznak. Lina Rutkienė (Litván Nyelvi Intézet), aki az építőipari terminológiát kutatja, e terület összetett szavait logikailag összefüggő fogalmak együtteseként, vagyis propozíciókként vizsgálta, tehát a kognitív nyelvészet nézőpontjából. A 70 forrásból összegyűjtött összetett szavak alapján feltárta a két objektumfogalomból álló propozicionális modelleket, és arra a következtetésre jutott, hogy az építőipari terminológiában ezek a modellek 100 év alatt szinte egyáltalán nem változtak. Elena Logunova (Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem) a kereteket javasolta a terminológiai elemzés eszközeként, és egyúttal részletesebben ismertette a keret fogalmát, valamint a megismerési és gondolkodási folyamatokhoz kapcsolódó keretelméletet. Dmitrij Šilovskij (Dmitry Schilovskiy), az A. I. Evdokimov Moszkvai Állami Orvostudományi és Fogorvostudományi Egyetem képviselője egy kognitív modellként tárgyalta azt a jelenséget, amelyet angolul klipszerű gondolkodás vagy mozaikos gondolkodás néven említenek. Megvizsgálta ennek megnyilvánulásait az orvosképzés és az orvosi munka mai folyamataiban (az orvosok számítógépes képzése, a technológiai eszközök használatának abszolutizálása, a beteg egészének átlátására való képtelenség stb.), valamint az általa kiváltott etikai és társadalmi problémákat, például az orvoslás dehumanizálását (angolul: az orvoslás dehumanizálása). A probléma megoldására is javaslatot tett: a strukturálásra épülő terminológiaoktatást.

272

Ramunė Vaskelaitė

4-oji tarptautinė mokslinė konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“

A litván szerzők előadásaiban a figyelem a terminus használatának környezetére irányult. Palmira Zemlevičiūtė (Litván Nyelvi Intézet), aki orvosi terminusokat vizsgál, ezúttal Noah Gordon regényének terminusait tárgyalta: Az orvos. Avicenna tanítványa, vagyis a terminus használatát szépirodalmi szövegben. E forrásra támaszkodva hajlott arra, hogy vitába szálljon egyes kutatók azon felvetésével, miszerint ilyen környezetben a terminus terminologizálódása megszűnik. A bemutatott példák azt mutatták, hogy a terminus ott is megőrzi megnevező funkcióját, bár más szavakkal körülvéve érzelmi-expresszív, képi funkciót is betölthet. A szinonímiát vizsgáló Asta Mitkevičienė forrásként szintén nem tudományos műveket, hanem az egészségügy területéről származó, ismeretterjesztő jellegű szövegeket választott, amelyek adatait a litván nyelv internetes szövegkorpuszában teszik közzé: ltTenTen. A szerző korábban is figyelmet fordított a szinonimák szövegbeli használatának sajátosságaira; a rendszerszintű szinonimák mellett kontextuális szinonimákat is megkülönböztetett (lásd részletes tanulmányát a Terminologijos 22. számában), ezúttal pedig a szöveg jellegére irányította a figyelmét, és funkcionális szinonimákat különített el. Jurgita Mikelionienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) ezzel szemben hallgatói szakdolgozatokat választott a szinonimák elemzéséhez, tehát tudományos vagy ahhoz közeli stílusú szövegeket. Miután megvizsgálta az ezekben nagy számban használt összetett terminusok szinonimáit, olyan okokat sorolt fel a szinonímia kialakulására, amelyeket a tudományos stílusú munkák vizsgálatakor általában nem említenek: fordítás, átfogalmazás, idézés; az olvasottság és az elemzett terület ismeretének felmutatására irányuló törekvés; a rövidségre való törekvés; képszerűbb, szokatlanabb terminus használatának szándéka stb. Így a továbbiakban érdekes volna összevetni a szinonimikus kifejezésmód különbségeit a hallgatói munkákban, illetve mondjuk a tudományos monográfiákban. A szinonímia kérdését e szemle szerzője is érintette: asztrológiai szövegekre támaszkodva a szinonímia és a változatosság viszonyára irányította a figyelmet, és megkérdőjelezte azt a nézetet, hogy a szinonímiát és a változatosságot egyaránt a terminológia kialakulatlanságának jeleként kell tekinteni.

A terminológiai változatosságot szaknyelvi és köznyelvi korpuszok alapján Aurélie Picton, Svájc képviselője (Genfi Egyetem) is vizsgálta. A külföldi nyelvészeti munkákban megszokott módon a variáns fogalma itt a terminusok és a terminusok kifejezésmódja közötti eltéréseket egyaránt magában foglalta. A változatosságot azonban a dialektológiai kutatásokra jellemzőbb módszerrel vizsgálta: diachronikusra (időbeli eltérésekre), diatopikusra (földrajzi eltérésekre) és diasztratikusra (a szakemberekhez, informátorokhoz kapcsolódó eltérésekre) osztotta. Fátima Noronha (Algarvei Egyetem) a mediterrán országok konyhai örökségét szintén a diasztratikus változatosság szempontjából kutatta. A vizsgálati módszerek és osztályozások tehát eltérnek, összességében azonban úgy tűnik, hogy bár a konferencia adminisztratív szintű megfontolásai talán a leginkább szembetűnők

Terminologija | 2021 | 28

273

A jelenlegi szakasz sajátosságát a terminológia összehangolására és koordinálására irányuló törekvés jelezte, a tudományos szintű megfontolások pedig a sokféleséget és a változatosságot emelték ki. Talán kissé kilógott a terminológia tudományának kereteiből a görögországi előadó, Panagiotis G. Krimposz (a Thraki Demokritosz Egyetem) előadása. Ebben számos, nem csupán lexikai, hanem morfológiai (előtagok, tövek, végződések), szintaktikai és egyéb hasonlóságot tárgyalt a litván és a modern görög nyelv között. Például: megmaradtak a főnevek hím- és nőnemű alanyeseti végződései, noha Európa számos nyelvében ezek elvesztek; nem jellemző a túlzott kölcsönszó-használat, és kölcsönzés esetén is az a törekvés, hogy a szót a saját ragozási rendszerükhöz igazítsák; neoklasszikus tövek stb. Hangsúlyozta, hogy ezeket a közös vonásokat továbbra is gondosan vizsgálni kell, zárásként pedig egy kissé váratlan, de a konferencián kiemelt, különböző szinteken zajló terminológiai összehangolás kontextusába nagyon is illő javaslatot tett: miért ne próbálná meg e két, az indoeurópai alapnyelv legkonzervatívabb ágának, a balti és a görög ágnak a terminológia révén helyreállítani korábbi kapcsolatát?

Beérkezett: 2021-11-03

Ramunė Vaskelaitė

Litván Nyelvi Intézet

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

E-mail: [email protected]

274

Ramunė Vaskelaitė

4-oji tarptautinė mokslinė konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“