4-oji tarptautinė mokslinė konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“

267Terminológia | 2021 | 28 doi.org/10.35321/term28-14 4. nemzetközi tudományos konferencia „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” RAMUNĖ VASKELAITĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-6063-9699 A világ terminológusait a Litván Nyelvi Intézetbe összehívó „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” című tudományos konferencia idén csak ... a számítógép-képernyők elé hívhatta össze őket. A Covid–19-korlátozások folytatódása miatt ezt a hagyománnyá váló konferenciát rendhagyó formátumban kellett megrendezni. A beszámolók száma azonban bőséges volt. Gyakorlatilag egész Európa képviseltette magát – Nyugat-Európa (Franciaország, Belgium), Középés Kelet-Európa (Magyarország, Lengyelország, Svájc, Horvátország, Románia, Grúzia, Oroszország), Dél-Európa (Spanyolország és Katalónia autonóm régió), Délkelet-Európa (Görögország, Észak-Macedónia). Két előadást szomszédaink, a lettek olvastak fel, tízet pedig litvániai előadók. Így a rendhagyó forma nem akadályozta meg, hogy érzékeljük, mi tölti be a levegőt, és merre tart az európai terminológia. A rendezvényt különösen intenzív program szerint (október 21–22-én) lebonyolítva bőségesen bemutattak mind tudományos kutatási, mind terminológiai munkairányokat és formákat kirajzoló projekteket. Az utóbbiak közül talán a jelenlegi terminológiai munka legmarkánsabb irányaként az összehangolás, a koordináció szükségessége és az erre irányuló törekvés rajzolódik ki. Igaz, a koordináció különböző léptékű. A legszélesebb körű léptéket alighanem a Határok nélküli terminológia (angl. Terminology without borders) projekt tárta fel, amelyet az Európai Parlament képviselője, Rodolfas Maslias mutatott be. Az előadó szerint ez nemcsak Európát, hanem Ázsiát és Észak-Amerikát is felöleli. A projekt terjeszkedésre törekszik. Már most több mint 20 partner vesz részt benne, és a terminusok használatának 10 fő területét öleli fel: oktatás, pénzügy, orvostudomány, jog stb. Az egyetemekre összpontosítanak: itt korpuszokat állítanak össze, ezekből kiválasztják a terminusokat, megtalálják más nyelvek megfelelőit, majd mindezt többnyelvű szójegyzékek formájában nyilvánosságra hozzák (https:// 268 Ramunė Vaskelaitė 4-oji tarptautinė mokslinė konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“ yourterm.org). Az Európai Parlament terminológusai által értékelt terminusok megfelelőikkel együtt bekerülnek az IATE uniós terminológiai adatbázisba. Koordinációs erőfeszítésekre azonban más szinteken is sor kerül, például országos és nyelvi szinten. Íme, a meghívott előadó, Frieda Steurs (a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem) a holland nyelv és terminológia koordinációjára irányuló erőfeszítéseket mutatta be. Mint ismeretes, ezt a nyelvet Hollandiában, Belgium Flandria régiójában (az úgynevezett flamand nyelvként), két karibi-tengeri szigetcsoportban, valamint az egykori holland gyarmaton, Suriname-ban használják. Az előadó, rámutatva arra, hogy mindig is történtek erőfeszítések a nyelv összefogására (1980-ban megalapították a Holland Nyelvi Uniót), beszélt a Leidenben működő, ilyen központtá vált Holland Nyelvi Intézetről, ahol a holland nyelv tanulását lehetővé tevő valamennyi anyagot összegyűjtik, valamint a terminológia területén elért eredményről – a 2019 óta működő Holland Terminológiai Tudásközpontról (angl. Centre of Expertise for Dutch Terminology). Természetesen az ott végzett holland terminológiai összehangolási, fejlesztési és kutatási munkáról is. A magyar képviselők által készített előadás, amelyet Dóra Mária Tamás, két magyarországi egyetemen oktató, emellett pedig egy speciális fordítóirodában (angl. Hungarian Office for Translation and Attestation Ltd, OFFI) dolgozó szakember olvasott fel, hasonló irányt mutatott. Az előadó bemutatta a Magyarország Igazságügyi Minisztériumához tartozó hivatal három kötetben megjelent terminológiai kézikönyvét, amelynek célját már az előadás címe is megjelölte – oktatni, összehangolni a terminológiát, hozzájárulni a magyarországi terminológiapolitika céljainak megvalósításához. A kiadvány a legfontosabb jogi fogalmakra összpontosít, vagyis más nyelvekbeli megfelelőiket, meghatározásaikat és forrásaikat közli, ugyanakkor terminológiai és nyelvstratégiai, valamint nyelvtervezési témájú tanulmányokat is közzétesz. A képzésre összpontosító első (2017) és a terminológia összehangolására összpontosító második (2019) kötet áttekintése után, amelyek angol, német, francia és olasz megfelelőket közölnek, az előadó bemutatta a legújabb kötetet is, amely hat közeli országban (Szlovéniában, Szlovákiában, Szerbiában, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában) használt nyelvekben adja meg a megfelelőket; ezekben az országokban a magyar nyelv kisebbségi nyelv. Az összehangolás témáját érintette a Litván Nyelvi Intézet igazgatójának, Albina Auksoriūtėnek az előadása is, ő azonban a múltba tekintett vissza – a kormány által a függetlenségi időszak kezdetén létrehozott Terminológiai Bizottságra (1921), amelyet az előadás a szervezett terminológiai munka kezdeteként nevezett meg. Az Oktatási Minisztérium mellett létrehozott bizottság célja az állami intézményekben használt nyelv és terminusok összehangolása volt. Összefoglalva: létreho- 269Terminologija | 2021 | 28 zta az állam működéséhez szükséges terminusokat. Ugyanakkor azt is meg kellett említeni, hogy a munka a belső nézeteltérések, a terminológia tisztaságáról és a neologizmusokról vallott eltérő nézetek miatt akadozott, majd öt év elteltével teljesen meg is szakadt (csak a háború után válhatott ismét lehetővé). Együtt kerültek bemutatásra a terminológiai kérdéseket hasonló időben vizsgáló taškas, taip pat jo formuluoti terminologijos principai, įskaitant keltą minszemélyiségek – Stasys Šalkauskis munkái, vagyis az a filozófiai szemlélet, hogy nem szükséges sem kölcsönözni, sem neologizmusokat alkotni – a terminológiához a saját nyelvben használatos szavak is alkalmazhatók. A téma folytatásának tekinthető Regina Kvašytė, a Šiauliai Akadémia és a Lett Egyetem képviselőjének előadása. Ebben áttekintették a már a háború után, 1945-ben létrehozott Terminológiai Bizottságot, valamint a Lettországban hasonló időben létrehozott bizottságot is, összehasonlították megalapításuk körülményeit és tevékenységét. Litvániában a Terminológiai Bizottságot a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett hozták létre, Lettországban pedig 1946-tól a Lett Tudományos Akadémián; később mindkettő a nyelvet kutató tudományos intézetek részévé vált. A bizottságok ilyen vagy olyan formában mindmáig fennmaradtak, ami mintegy arra utal, hogy a tudománnyal való kapcsolatok tevékenységük tartósabb tényezői közé tartoztak. Bemutatták azonban a litván bizottság 1951-ben tartott ülésének jegyzőkönyvrészletét is, amelyben megfogalmazták a célokat és feladatokat, és amely szerint a célok között szerepelt „a terminológia területén fennmaradt idegen burzsoá örökség elleni harc”, a tevékenységi irányok között pedig „a terminológia területén fennmaradt burzsoá örökség megismerése”. Az utóbbi megfogalmazást a háború előtti Bizottság tevékenységének folytatására irányuló törekvésként értékelték, de ebből az is látható, hogy ezt már egészen más körülmények között kellett folytatni, amikor az ideológiai poveikio sritimi laikytas net ir mokslas, net terminija. Turbūt manyta, kad tikrovę galima keisti keičiant terminiją. A konferencián olyan munkákat is bemutattak, amelyek egy adott terület szintjén tett koordinációs erőfeszítésekről tanúskodnak. Íme, a Katalónia autonóm státusával rendelkező egyetemének (kat. Universitat Autònoma de Barcelona) képviselője, Francesc Galera egy több mint egy évtizeden át folytatott projektről számolt be, amelynek eredménye az akadémiai környezetben használt terminusok összehangolása lett. Az előadó szerint a projekt kiindulópontja a nemzetköziség volt: az egyetem tevékenységét szabályozó dokumentáció angol terminusait annyira eltérően fordították, hogy ez megnehezítette a kommunikációt. Mivel ez a probléma a katalán nyelvet használó egyetemek között is felmerült (19 egyetem Spanyolország katalán részén, valamint egy-egy Andorrában, Franciaországban és Olaszországban), projektet indítottak e terminusoknak ezen egyetemek szintjén történő egységesítésére, így 2 000 egységesített terminus született katalán, spanyol és angol nyelven (ez utóbbit az egyetemeken munkanyelvként használják). 270 Ramunė Vaskelaitė 4. nemzetközi tudományos konferencia „Tudományos, Az administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“ előadó előnyként említette az angol nyelv szabványosításához való hozzájárulást, nehézségként pedig a projekt megvalósítása során kirajzolódó, a nyelvi rendszerek, valamint a reáliák közötti jelentős különbségeket. A nyelvi rendszerek eltéréseit más előadók is említették, például a horvát képviselő, Diana Stolac (Rijekai Egyetem), aki a tengerészeti mérnöki terminusokat tárgyalta, illetve a Lett Nemzeti Könyvtár képviselői, Inta Virbule és Maira Kreislerė. Az utóbbi előadás a könyvtártudományi terminusokra összpontosított, és kiemelte a Nemzetközi Erőforrás-leírási és hozzáférési szabvány (angl. Resource description and access, RDA) által felvetett problémákat, amelyek a terminusok fordításával és bevezetésével kapcsolatosak; M. Kreislerė ezt új filozófiaként jellemezte. A szabványok látszólag a terminológia egységesítésének eszközei lehetnének, azonban a spanyol képviselő, Ricardo Eito-Bruno (III. Károly Madridi Egyeteme) előadása is, amely a biztonsági terminusokra irányította a figyelmet, azt mutatta, hogy e szerep betöltése helyett csupán a sokféleséget ösztönzik, ami az olyan területeken, mint a biztonság, veszélyt jelent. Az előadás feltárta a különböző mérnöki területeken használt terminusok közötti eltéréseket, és javasolta, hogy az ilyen terminusokat egy helyen gyűjtsék össze, hogy minden eltérés azonnal észrevehető legyen. Egy másik szekcióban a magyarországi kutatócsoport, amelyet Márkas Jámboras képviselt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Betegségek és egyéb egészségi problémák nemzetközi osztályozására irányította a figyelmet – olyan kutatást mutatott be, amely feltárta, hogy az nem tartalmaz bizonyos lágyszövetés csontsérüléseket, amelyeket a magyar orvosok diagnózisaiban megállapítanak. Igaz, a szabványok terminusait tárgyaló, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet „Információ és dokumentáció” bizottságának munkájában részt vevő Violeta Černiauskaitė (Litvánia Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtára) előadása feltárta, hogy a szabványokat folyamatosan frissítik, tehát változó dologról van szó. Emellett a szabványok kidolgozásának üteme gyors, és az országok nem tudják valamennyi szabványt időben lefordítani nemzeti nyelveikre. Az előadó által említett szabvány-szótár: LST ISO 5127. Információ és dokumentáció. Alapok és értelmező szótár, amely az addig kiadott szabványok terminusait tartalmazza. Ez megerősítése lenne annak a biztonsági terminusok megvitatásából kirajzolódó gondolatnak, hogy a terminusszabványok olyan területet képeznek, amelynek maga is szabványosításra van szüksége. A terminusok egységesítésének megbízhatóbb eszközei-e a terminológiai szótárak, arról a konferencián nem esett szó. Mindazonáltal a szótárak témájában néhány előadás elhangzott, és mindkettő azt mutatta, hogy e hagyományos eszköznek van perspektívája. A Liepājai Egyetemet képviselő Elīna Peina (témavezető: Anita Helviga), megemlítve, hogy a 19. század végén – a 20. század elején Lettországban több mint 600 szótárt adtak ki, egy olyan kutatást mutatott be, amelynek célja annak feltárása, mi a jó szótár. Igaz, 271Terminologija | 2021 | 28 csak annak egy részét mutatták be – a megkérdezett hallgatók és doktoranduszok válaszait arra a kérdésre, hogy milyen jellemzőkkel kellene rendelkeznie az ideális terminológiai szótárnak. A válaszokból kitűnt, hogy a legfontosabb jellemzőknek a szótár frissítését, egyszerűségét és megbízhatóságát tartják. Az, hogy más nyelveken is legyenek megfelelői, mindössze néhány válaszadó számára volt fontos. A lengyel előadó, Tomasz Michta (Białystoki Egyetem) előadásában az alfabetikus szótár alternatívájaként bemutattak egy rendszerező szótárt, amely a fogalmak elsődleges, másodlagos, harmadlagos stb. fogalmakra való felosztásán alapul. Ez azt is jelezheti, hogy a szótárak perspektívája látható, csupán új formát keresnek. Ezen a konferencián kevés figyelmet fordítottak a terminusok korszerű rendezési vagy kutatási eszközeire, valamint a mesterséges intelligencia technológiáira. Ezeket csupán néhány előadásban említették. A Dvikalbis automatinis terminų atpažinimas (Kétnyelvű automatikus terminusfelismerés) projektet végrehajtó litván kutatócsoport (S. Rackevičienė, A. Utka, A. Bielinskienė és A. Rokas) képviseletében felszólaló Sigita Rackevičienė (Mykolas Romeris Egyetem) a projekt jelenlegi szakaszát – az adatok QuickTag eszközzel történő annotálását, pontosabban a felmerült problémákat – ismertette. Az automatikus eszközt a Grúziát képviselő Khatuna Beridzė (Batumi Sota Rusztaveli Állami Egyetem) is említette; Grúzia még csak készül az EU-hoz való csatlakozásra, ezért az Acquis Communautaire-t grúz nyelvre fordítja. Ez a már lefordított dokumentumok alapján készülő terminológiai eszköz, amely feltárja a terminusok fordítási és használati hibáit. Azért állítják össze, hogy elkerüljék a költséges hibákat. A már lefordított EU–Grúzia társulási megállapodásban az előadó nyolc csoportba sorolta őket. A terminológia fontosságát a fordítás területén további előadások is jelezték. A romániai December 18. Egyetemen (Alba Iulia) oktató Maria Crina Herteg bőséges szakirodalmi forrásokra, valamint az egyetemen saját maga által végzett kísérletre támaszkodva hangsúlyozta a terminológiai kurzus fontosságát a leendő fordítók számára. Egy olyan kísérletről számolt be, amely feltárta, mennyire fontos megtanítani őket a korpuszok használatára. Az Észak-Macedóniát (Szent Cirill és Metód Egyetem) képviselő Milena Sazdovska Pigulovska olyan előadást tartott, amely megmutatta, hogy ebben az országban a terminológiai kurzust a fordítóknak nemcsak oktatják, hanem nemrég korszerűsítették is. A hallgatókat a digitális eszközök használatára és az önálló tanulásra orientálják. Ágota Fóris (a Magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Egyeteme) egy olyan projektet mutatott be, amely kiemelte, hogy a terminológia már a fordítás nulladik fázisában is fontos: a fordítás eredménye a fordításra benyújtott szövegben szereplő terminusok megfelelő és pontos használatától függ. 272 Ramunė Vaskelaitė A 4. nemzetközi tudományos konferencia administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“ „Tudományos, Tehát a konferencia a terminológia közigazgatási, oktatási és alkalmazott szintjeit egyaránt érintette. A jelentések egész csoportja azonban tudományos szintre is összpontosított. Profesorius iš Prancūzijos Cristophe Roche (Savojos Montblano universitetas) nagrinėjo pagrindinius konceptus: terminologiją, terminą, sąvoką, meghatározást. Ugyancsak felmerült a viszonyuk, a terminus vagy a fogalom elsőbbségének kérdése, valamint az ontológiához való viszonyuk. A meghatározás és a terminus – pontosabban az összetett terminus alárendelt tagja – közötti viszony kérdését a sport területéről származó terminusok és azok meghatározásai alapján a Litván Nyelvi Intézetet képviselő Aušra Rimkutė-Ganusauskienė vizsgálta. Mariusz Górnicz, a Varsói Egyetem munkatársa pedig a terminusok új osztályozását javasolta, egyúttal új terminusokat is a kategóriaegységek megnevezésére (angl. endoderived terms és exoderived terms). Hogy ezeket a litván nyelvben pontosabban endoderivatív és exoderivatív terminusokkal, vagy más megfelelőkkel lehetne-e visszaadni, csak akkor derülne ki, ha ezt az osztályozást szélesebb körben kezdenék alkalmazni a litván nyelvben; az előadásból pedig világossá vált, hogy kiindulópontja a terminus egyértelműségének követelménye. A terminusokat megpróbálják annak alapján csoportosítani, hogy meghatározás vagy magyarázat nélkül is érthetők-e, illetve inkább metaforikusak-e, bár a meghúzott határ nem esik egybe a metaforikus és nem metaforikus terminusok közötti határral. Két olyan kutatást is bemutattak, amelyek új kutatási irányokat alkalmaznak. Lina Rutkienė (Litván Nyelvi Intézet), aki az építészeti terminológiát kutatja, e terület összetett szavait logikailag összefüggő fogalmak egyesüléseként, vagyis propozíciókként vizsgálta, tehát a kognitív nyelvészet szempontjából. A 70 forrásból összegyűjtött összetett szavak alapján megvizsgálta a két objektumfogalomból álló propozicionális modelleket, és arra a következtetésre jutott, hogy az építészeti terminológiában ezek a modellek 100 év alatt szinte egyáltalán nem változtak. Elena Logunova (Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem) a terminológiai elemzés eszközeként a frame-eket javasolta, egyúttal részletesebben is bemutatta a frame fogalmát, valamint a megismerési és gondolkodási folyamatokkal kapcsolatos gimas kompiuteriniu būdu, technologijos priemonių naudojimo absoliuframe-elméletet. Dmitrijus Šilovskis (Dmitry Schilovskiy), aki az A. I. Jevdokimovról elnevezett Moszkvai Állami Orvostudományi és Fogorvostudományi Egyetemet képviselte, kognitív modellként tárgyalta az angolul clip thinking vagy mosaic thinking néven nevezett jelenséget. Vizsgálták annak megnyilvánulásait az orvosok jelenlegi képzésében és munkájában (az orvosok kiégése, a beteg egészben való látásának képtelensége stb.), valamint az általa kiváltott etikai és társadalmi problémákat, például az orvoslás embertelenedését (angl. dehumanization of medicine). A probléma megoldására strukturáláson alapuló terminológiaoktatást is javasoltak. 273Terminologija | 2021 | 28 A litván szerzők előadásaiban a figyelem a terminus használati környezetére irányult. A medicinai terminus vizsgáló Palmira Zemlevičiūtė (Litván Nyelvi Intézet) ezúttal Naoah Gordon Az orvos című regényét tárgyalta. Avicenna tanítványa a terminusokat, vagyis a terminus szépirodalmi szövegben való használatát. Erre a forrásra támaszkodva hajlott arra, hogy vitassa egyes kutatók azon felvetését, miszerint ilyen környezetben deter­minologizáció megy végbe. A bemutatott példák azt mutatták, hogy a terminus ebben is nominációs funkciót tölt be, bár más szavakkal körülvéve érzelmi-expresszív, illetve képi funkciót is betölthet. A szinonímiát vizsgáló Asta Mitkevičienė forrásként szintén nem tudományos műveket, hanem ismeretterjesztő jellegű, egészségügyi témájú szövegeket választott, amelyek adatait a litván nyelv ltTenTen internetes szövegkorpuszában mutatják be. A szerző már korábban is figyelmet fordított a szinonimák szövegbeli használatának sajátosságaira, és nemcsak rendszerszerű, hanem kontextuális szinonimákat is megkülönböztetett (lásd a Terminologijos 22. számában megjelent részletes tanulmányt), ezúttal pedig a szöveg jellegére irányította figyelmét, és funkcionális szinonimákat különített el. Jurgita Mikelionienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) ugyanakkor a szinonimák elemzéséhez hallgatói diplomamunkákat választott, tehát akadémiai vagy ahhoz közel álló stílust. Miután megvizsgálta az ezekben nagy számban használt összetett terminusok szinonimáit, olyan szinonímiai okokat mutatott be, amelyeket a tudományos stílusú munkák vizsgálatakor általában nem szoktak említeni: fordítás, átfogalmazás, idézés; az olvasottság és az elemzett terület ismeretének bizonyítására tett erőfeszítés; a tömörségre való törekvés; a szemléletesebb, szokatlanabb terminus megadására való törekvés stb. Így a továbbiakban érdekes lenne összehasonlítani a szinonim kifejezésmód különbségeit a hallgatói dolgozatokban és, mondjuk, a tudományos monográfiákban. A szinonímia kérdését e szemle szerzője is érintette, pontosabban az asztrológiai szövegekre támaszkodva a szinonímia és a variativitás viszonyára irányította a figyelmet, és megkérdőjelezte azt a nézetet, hogy a szinonímiát és a variativitást egyaránt a terminológia rögzületlenségének jeleként kell tekinteni. A terminológia változatosságát specializált és nem specializált nyelvi korpuszok alapján a svájci képviselő, Aurélie Picton (Genfi Egyetem) is vizsgálta. A külföldi nyelvészeti munkákban megszokott módon a variativitás fogalma itt mind a terminusok, mind a terminus kifejezésmódjának különbségeit átfogta. A variativitást azonban a dialektológiai kutatásokra jellemzőbb módszerrel vizsgálták: diakronikusra (az idő szempontjából fennálló különbségek), diatopikusra (a földrajzi szempontból fennálló különbségek) és diasztratikusra (a szakemberekkel, informátorokkal kapcsolatos különbségek) osztották. Fátima Noronha (az Algarvei Egyetem) a mediterrán országok konyhai örökségét szintén a diasztratikus változatosság szempontjából vizsgálta. Így a vizsgálati módszerek és a besorolások eltérnek, összességében azonban világossá válik, hogy bár az adminisztratív szintű megfontolások a konferencián talán a legszembetűnőbbként 274 Ramunė Vaskelaitė 4. nemzetközi tudományos konferencia „Tudományos, a administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“ jelenlegi szakasz sajátosságát a terminológia összehangolása és koordinálása jelezte, a tudományos szintű megfontolások pedig a sokféleséget, a változatosságot emelték ki. Talán kissé a terminológia tudományának határain túlmutatott a görögországi előadó, Panagiotis G. Krimposz (a Trákiai Démokritosz Egyetem) előadása. Ebben nemcsak számos terminust, hanem a litván és a modern görög nyelv közötti morfológiai (előtagok, gyökök, végződések), szintaktikai és egyéb hasonlóságokat is felsorolt. Például: megőrződtek a hímés nőnemű főnevek alanyeseti végződései, noha számos európai nyelvben ezek eltűntek; nem túlzott a kölcsönszavak kedvelése, és kölcsönzés esetén hajlamosak azokat a saját ragozási rendszerükhöz igazítani; neoklasszikus tövek stb. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy ezeket a közös vonásokat a továbbiakban is gondosan kutassák, végül pedig egy kissé váratlan, ám a konferencia által különböző szinteken kiemelt terminológiai összehangolás kontextusához igen jól illeszkedő javaslat hangzott el: miért ne próbálnánk meg terminológiai úton helyreállítani e két, az indoeurópai alapnyelv legkonzervatívabb ágának – a balti és a görög ágnak – egykori kapcsolatát? Beérkezett: 2021-11-03 Ramunė Vaskelaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius E-mail: ramune.v[email protected]