2021-ben lesz 100 éve annak, hogy Litvániában megalapították az első Terminológiai Bizottságot, amely szervezett módon rendszerezte a különböző szakterületek, köztük a jog terminológiáját. A litván nyelv mint a jog hivatalos nyelve akkor még csak az első lépéseket tette. A Terminológiai Bizottság által megvitatott, és a sajtóban többször is közzétett jogi terminusjegyzék hozzájárult a jogi nyelv szabályozásához. Bár kis terjedelmű volt, a használati példákat is tartalmazó jegyzék segített a bírósági szövegek litván nyelven történő megírásában, és alapvetően didaktikai funkciót töltött be.
KULCSSZAVAK: jogi terminusok, a terminológia története, terminológiai szabályozás, Terminológiai Bizottság, évforduló.
ÖSSZEFOGLALÓ
2021-ben lesz 100 éve annak, hogy megalapították az első litván Terminológiai Bizottságot, amely szervezett módon rendszerezte a különböző szakterületek, köztük a jog terminológiáját. A litván nyelv mint a jog hivatalos nyelve akkor még csak az első lépéseket tette. A Terminológiai Bizottság által megvitatott és a sajtóban többször is közzétett jogi terminusjegyzék hozzájárult a jogi nyelv egységesítéséhez. Bár kis terjedelmű volt, a használati példákat is tartalmazó jegyzék segített a bírósági szövegek litván nyelven történő megírásában, és nagyrészt didaktikai funkciót töltött be.
KULCSSZAVAK: jogi terminusok, a terminológia története, terminológiai szabályozás, Terminológiai Bizottság, évforduló.
BEVEZETÉS
1918-ban, a függetlenség visszaállítása után a litván nyelvet először kezdték hivatalos állami célokra használni, ezért a jogi terminológia és általában a jogi nyelv rendezése különösen fontos kérdés volt, amely közvetlenül összefüggött
Terminologija | 2021 | 28
2 2 5
Page 2
az államisággal. A jogi nyelvnek akkoriban számos kihívással kellett szembenéznie, mivel az állam visszaállítása után hatályban maradt az Orosz Birodalom számos, itt érvényes jogszabálya – a fiatal államnak egyszerűen nem volt más választása –, és megkezdték e jogszabályok fokozatos lefordítását1 litván nyelvre, miközben a litván nyelvet az élet különböző területein is meghonosították, ahol korábban alig használták hivatalosan2. A függetlenség első éveiben elkészült, és 1919 januárjában kihirdetett törvény, a Litvánia bíróságainak és működésüknek ideiglenes szabályozása kimondta, hogy a bíróságok munkáját szintén az államnyelven, litvánul kell végezni (LLTDS 1919). Ennek megvalósítása azonban nem volt könnyű, hiszen nemcsak terminusokból, hanem olyan emberekből is hiány volt, akik képesek voltak litvánul intézni a jogi ügyeket.
A jogi terminológia helyzetét az első függetlenségi időszakban már vizsgálták (Umbrasas 2001), a litván jogi nyelv akkori kialakulásáról más szerzők is írtak, például Vytautas Andriulis (Andriulis 1998: 11–13), Mindaugas Maksimaitis (Maksimaitis 2007), Ieva Deviatnikovaitė (Deviatnikovaitė 2021); kortársak is írtak róla, például Petras Stravinskas (Stravinskas 1938), Boleslovas Masiulis (Masiulis 1954) és mások. A cikk megírására egy évforduló adott indíttatást: 1921. március 14-én az akkori miniszterelnök, Kazys Grinius, valamint az oktatási miniszter, Kazys Bizauskas aláírta a Terminológiai Bizottság létrehozásáról szóló rendeletet (TKSĮ 1921). A rendeletet két héttel később, március 29-én tették közzé a Kormányközlönyben. Így 100 év telt el azóta, hogy létrehozták az első hivatalos bizottságot, amelynek feladata a rendelet szavaival „a tudomány valamennyi ágának és a gyakorlati élet minden területének terminusait megállapítani és egységesíteni” volt. A rendelet szerint az Oktatási Minisztérium3 mellett működő bizottság tíz tagból állt volna, emellett pedig tíz, alacsonyabb szintű, különböző szakterületi albizottság is létrejött volna, hogy anyagot készítsen elő és a főbizottság elé terjessze megvitatásra. Ezen albizottságok egyike a jogtudományi albizottság volt. A tervek szerint a Terminológiai Bizottság az Oktatási Minisztérium útján közzéteszi a nyilvánosság számára a megvitatás alatt álló anyagait, hogy
1 Sok fordítás lényegében magánkezdeményezésre készült, és nem volt hivatalos státusza. Ilyenek voltak a Litvánia nagy részén hatályos alapvető kódexek (igaz, a „kódex” terminus akkoriban még nem szilárdult meg). Azt is szem előtt kell tartani, hogy Litvánia egyes részein (Užnemunėben, a Klaipėdai régióban, Palanga járásában és Zarasai megye egy kis részén) más jogszabályok voltak hatályban, amelyeknek egyáltalán nem jelentek meg litván fordításai (bővebben lásd: Andriulis 1998: 22–27; Maksimaitis 2001: 168–176).
2 Például a litván nyelv katonai területen való meghonosítása számos nehézséggel járt (lásd Ažübalis, Builienė, Kazlauskaitė-Markelienė 2010: 7–33).
3 Aldonas Pupkis szerint az Oktatási Minisztérium akkoriban nemcsak oktatási tevékenységet folytatott, hanem az egész ország kulturális és szellemi életének szervezésében is az egyik legfontosabb központ volt (Pupkis 2019 1: 6). A litvániai Terminológiai Bizottságot az 1919 óta Lettországban működő hasonló bizottság mintájára hozták létre (bővebben lásd Kvašytė 2021).
226
Alvydas Umbrasas
Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
Page 3
visszajelzéseket kapjon, és végül megállapodjanak abban, hogy a Bizottság által elfogadott terminusokat a Švietimo darbas című kiadványban teszik közzé, és azok az állami intézmények számára kötelezővé válnak.
Az 1921 márciusában létrehozott Terminológiai Bizottság április 21-én tartotta első ülését (TKPP 1921: 14). A tíz tag közül heten vettek részt az első ülésen: Kazimieras Būga, Aleksandras Dambrauskas (más néven Adomas Jakštas), Pranas Dovydaitis, Jonas Jablonskis, Pranas Mašiotas, Antanas Smetona és Antanas Vireliūnas. A meghívottak közül Vladas Požėla, Juozas Tumas-Vaižgantas és Adomas Varnas nem jelent meg. Amint látható, a Bizottság ismert közéleti személyiségekből állt – nyelvészekből, jogászokból, publicistákból és pedagógusokból. Többségük sokoldalú tevékenységet folytatott, széles érdeklődésű emberek voltak. A nyitóülésen megállapodtak abban, hogy a Bizottság legfontosabb feladata „az állami intézmények hivatalos nyelvhasználatának egységesítése” (TKPP 1921: 1). Egyúttal abban is megállapodtak, hogy felülvizsgálják és kijavítják a különböző tudományágak terminusait.
A munkarenddel kapcsolatban az első ülésen azt tervezték, hogy az érintett minisztériumok az erre külön kijelölt személyek útján, hivatalosan és írásban terjesztik elő a terminusokat a Terminológiai Bizottság megvitatására. Az terminusokat előterjesztő minisztériumok képviselőit meghívják az ülésre5. Akkoriban azt is előirányozták, hogy egyes érdekelt személyek is javasolhatnak terminusokat megvitatásra. Az anyag könnyebb elbírálása érdekében kívánatosnak tartották, hogy a terminusokhoz magyarázó mondatokat is csatoljanak.
A Terminológiai Bizottság három nappal később, április 24-én tartott második ülésén, amelyen ezúttal már kilenc tag vett részt (csak V. Požėla hiányzott, aki úgy tűnik, egyáltalán nem kapcsolódott be a Bizottság munkájába), A. Smetonát megerősítették a Bizottság állandó elnöki tisztségében, titkárává pedig A. Vireliūnast választották. A jövőbeni munkáról megállapodtak, hogy a döntéseket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg, és csak akkor, ha az ülésen legalább hat tag van jelen, akik közül legalább egy filológus (vagyis J. Jablonskis vagy K. Būga; nyilvánvaló, hogy szerepük a Bizottságban jelentős kellett hogy legyen) és egy referens (TKPP 1921: 2).
Az 1926 közepéig működő Terminológiai Bizottság összetétele, elnöke és titkára többször változott; fokozatosan nézeteltérések és véleménykülönbségek alakultak ki, különösen a terminusok litvánosításának kérdésében – csoportok formálódtak, amelyek „mindent litvánosítani akartak, semmi idegen elemet nem hagyva meg”, „bizonyos dolgokat litvánosítani akartak, de a fontosabb tudományos és más, igen megszokott szavakat nem akarták megváltoztatni”, illetve „inter-
4 Itt és a továbbiakban a Terminológiai Bizottság ülésének éve szerepel, a kettőspont után pedig a jegyzőkönyv száma.
5 Lényegében napjainkban is hasonló rend érvényesül az Állami Litván Nyelvi Bizottság Terminológiai Albizottságának ülésein, amikor az állami intézmények által a Litván Köztársaság terminológiai adatbázisáról szóló törvényben és végrehajtási jogszabályaiban meghatározott rend szerint benyújtott terminusokat vitatják meg (Umbrasas 2013: 96–97).
Terminologija | 2021 | 28
227
Page 4
nacionalinių žodžių nelietuvinti“ (Laurinaitis 1925b: 2–3), tai trukdė nuosekliam ir sistemingam darbui, paskatino kritiką6. J. Jablonskis iš Komisijos veiklos nuo 1923 m. pradžios buvo pasitraukęs, 1925 m. Švietimo ministerijos sugrąžintas į Komisiją jai vadovauti, bet 1926 m. viduryje dėl sveikatos problemų pirmininko pareigų atsisakė. Jam atsistatydinus Švietimo ministerija Komisiją apskritai paleido ir Kauno universitetą įpareigojo sudaryti kitą komisiją, bet ten terminų svarstymo veikla taip ir neprasidėjo. Dirbdama be J. Jablonskio ir K. Būgos (pastarasis mirė 1924 m. pabaigoje) Komisija buvo nukrypusi į perdėtą purizmą (Palionis 1995: 281). Plačiau apie Terminologijos komisijos veiklą, joje dirbusius asmenis žr. Albinos Auksoriūtės publikacijose (Auksoriūtė 2011, 2021).
A Terminológiai Bizottság tevékenysége különféle területekre terjedt ki, ez a cikk azonban kizárólag a jog területére összpontosít, és csak a jogi terminusokat vizsgálja. A cikk célja – leíró-analitikus módszert alkalmazva – feltárni a Terminológiai Bizottság hozzájárulását a jogi terminusok rendezéséhez a függetlenség kezdetén, valamint bemutatni terminológiai javaslatainak jellegét és alakulását. A cikk nemcsak a Bizottság határozatainak nyilvános közléseit elemzi, hanem a Bizottság üléseinek korábban részletesebben nem vizsgált jegyzőkönyveit is. Mind e, mind a korabeli, jogi terminusokat megvitató más terminológiai bizottságok tevékenységét áttekintették (lásd Umbrasas 2010: 20–26); itt a korábbi kutatások anyagának kiegészítése a cél mind forrásokkal alátámasztott történeti, mind terminológiai adatokkal.
A JOGI TERMINUSOK MEGVITATÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE
A Terminológiai Bizottság létrehozásáról szóló rendelet előírta, hogy a munka különböző szakterületi albizottságokban folyik majd, a Bizottság üléseinek jegyzőkönyveiből azonban nem derül ki egyértelműen, hogyan működtek ezek az albizottságok (és hogy mindegyik működött-e7). 1921. október 6-án a következő évi költségvetés megvitatásakor (TKPP 1921: 13) előirányozták az albizottságok üléseinek finanszírozását, és megállapodtak abban, hogy albizottságokat hoznak létre a matematikai, természettudományi, földrajzi, irodalmi és jogi terminusok kidolgozására8. Néhány bi-
6 Apie lietuvinimo nesutarimus Komisijoje ir kritiką plačiau žr. Keinys 2012 [1967]: 38–41. Reikia pridurti, kad tie nesutarimai su teisės terminų svarstymais Komisijoje nebuvo susiję, teisės srities nepalietė.
7 A Terminológiai Bizottság létrehozásáról szóló rendeletek előírták, hogy a szakterületi albizottságokat az érdekelt állami intézmények hozzák létre (TKSI 1921), ám ahogy a Bizottság munkájába nem kezdettől fogva bekapcsolódó Jonas Martynas Laurinaitis írja: „mivel a rendelet egyetlen állami intézményt sem kötelezett egyértelműen arra, hogy gondoskodjon erről, ezért senki sem hozta létre ezeket az albizottságokat” (Laurinaitis 1925a: 5). Kiemeli a Honvédelmi Minisztériumot, amely bizottságot és a hadseregben a terminológiai munka teljes hálózatát hozta létre. Igaz, később írásaiban a Földművelésügyi és a Közlekedési Minisztériumot is megemlíti (Laurinaitis 1930: 27). Az albizottságok hiánya ellenére a Terminológiai Bizottság megvitatta a terminusjegyzékeket; az azokat összeállító munkacsoportok vagy egyes személyek az albizottságokkal tekinthetők egyenértékűnek.
8 Ezek nyilvánvalóan az első olyan területek voltak, amelyekre figyelmet kívántak fordítani, annál is inkább, mivel nyárig „rendszeresen előkészített tervezeteket még nem terjesztettek a Bizottság elé” (TKPP 1921: 10).
228
Alvydas Umbrasas
Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
Page 5
1. ábra. A Terminológiai Bizottság 1921. november 11-i 18. jegyzőkönyvének kezdete
Az albizottságok összetételét előirányozták, ám az akkor Teisės terminų komisijėlėnek nevezett albizottságról csak annyit közöltek, hogy annak létrehozásával A. Smetonát bízták meg. Egyébként A. Smetona már a június 9-i ülésen felvetette, hogy meg kell határozni néhány, a publicisztika (ma már látható, hogy a közigazgatási jog számára is) szempontjából fontos orosz szó megfelelőit. Akkor megállapodtak abban, hogy az orosz власть magyar megfelelője valdžia, a правительство szóé vyriausybė, a начальство szóé pedig vyresnybė (TKPP 1921: 10).
Alig több mint egy hónappal a Teisės terminų komisijėlė létrehozásáról szóló döntés után – november 11-én – a Terminológiai Bizottság megvitatott (TKPP 1921: 18) egy rövid jogi terminusjegyzéket, használati példákkal együtt (a jegyzőkönyv valamivel több mint két oldalnyi apró, kézzel írt szöveget tartalmaz; lásd az 1. ábrát). A Terminológiai Bizottság tagjain kívül az ülésen részt vett a jegyzék összeállítója, Antanas Kriščiukaitis is, a Vyriausiasis Tribunolas, vagyis az akkori Litván Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ugyanabban a hónapban (a november 26-i ülésen) úgy határoztak, hogy a Lietuva című újságban közzéteszik a már megvitatott jogi terminusokat (TKPP 1921: 21), a közlésre azonban nem került sor azonnal, mert a december 1-jei ülésen (TKPP 1921: 22) ugyanennek a jogterületnek egy másik
Terminologija | 2021 | 28
229
Page 6
a terminusjegyzék része, szintén használati példákkal (a jegyzőkönyvben három és fél oldalnyi apró kézírásos szöveg található; lásd a 2. ábrát). Az első ülés jegyzőkönyvében litván terminusokat adtak meg orosz megfelelőikkel, a második ülés jegyzőkönyvében viszont fordítva – orosz terminusokat litván megfelelőikkel (vagyis a terminusok és az elrendezés is eltért).
Amint a jogi terminusok megvitatására összehívott második ülés (december 1-jei) jegyzőkönyvében olvasható, ezek a terminusok „a bírósági ügyekhez” kellettek. Ez alapvetően az akkori jogi terminusok iránti igényt tükrözi; a jegyzék összeállítója, A. Kriščiukaitis pedig tevékenységi köréből adódóan éppen a bíróság számára fontos terminusok rendezésében volt érdekelt. Mindenekelőtt mindkét jegyzőkönyvből kitűnik, hogy meg akartak állapodni a bírósági eljárásban szükséges személyek megnevezéseiről, például: bylininkas (сторона (въ судѣ быть⁹), тяжущійся), skundikas (истецъ, жалобщикъ), liudytojas (свидѣтель), kaltintojas (обвинитель), kaltinamasis (обвиняемый), teisiamasis (подсудимый). Egyes terminusokat szinonimákkal együtt adtak meg, például: atsakytojas, skundžiamasis, apskųstasis (отвѣтчикъ). Az első ülés jegyzőkönyve már az egyeztetett anyagot tartalmazza, a második ülés jegyzőkönyve pedig a Bizottság javaslatait különíti el. Ebből látható, hogy a megvitatásra előterjesztett terminusok többségét elfogadták, és az ülésen viszonylag kevés terminust módosítottak, például a pareiškėjas előtagos alak helyett a reiškėjas (заявитель) alak használatában állapodtak meg; szinonimákat is hozzáadtak, például a Bizottság által javasolt civilinis, turtinis skundikas (гражданскій истецъ) alakot, holott az eredeti változatban csak civilinis skundikas szerepelt; a tretininkas szinonimát is felvették a trečiasis asmuo byloje (trečiasis bylos asmuo) (третье лицо въ дѣлѣ). mellé. A jegyzőkönyv adatai szerint a használati példák módosítását alig mérlegelték; mindössze egy sikerületlen példát fogalmaztak át jelentősen: az eredeti – Skundikas padėjo skundui kainą 1000 r. ir prašė tos sumos skundą apdrausti uždėjus areštą ant atsak theto kilnojamojo turto; módosított változat – Skundikas įvertino savo skundą 1000 r. ir prašė tos sumos skundą apdrausti uždėjimu (arba: uždėjus) arešto atsak theto kilnojamajam turtui, mantai.
A december közepén (15-én) tartott ülésen (TKPP 1921: 24), amelyen A. Kriščiukaitis is részt vett, azt jegyezték fel, hogy „a jogi terminusokat kijavították” (részleteket nem közöltek), és elhatározták, hogy közzéteszik őket. Már egy héttel később (december 23-án) megjelent a terminusjegyzék tervezete a Lietuva című újságban, ahogy írták, „egy hónapig tartó nyilvános bírálatra” (TTP). A jegyzék meglehetősen kaotikus formában jelent meg: egymás mellett szerepeltek benne terminusok, aktuális szókapcsolatok és mondatpéldák is (lásd a 3. ábrát). A tervezet jegyzéke összesen 68 számozott
9 A szavak közé vessző kellene, de a jegyzőkönyvben nincs. A példák megjelenési formáját a cikk egészében nem javították; a forrásokból vették át őket (csak a litván terminus szerepel elsőként, ha a jegyzőkönyvben az orosz terminus állt elöl).
230
Alvydas Umbrasas
Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
Page 7
2. ábra. A Terminológiai Bizottság 1921. december 1-jei 22. számú jegyzőkönyvének első oldala
Terminologija | 2021 | 28
231
Page 8
3. ábra. A jogi terminusok tervezete, amely 1921. december 23-án jelent meg a Lietuva című újságban (kezdete)
tétel szerepelt, de némelyikük összetett volt; az első 24 tétel az első ülésen megvitatott anyagból származik, a 25. tételtől kezdve pedig a második ülés anyagából (a sorrend megegyezik a jegyzőkönyvekben szereplővel). A közzétett tervezet tartalma alapvetően megegyezik a jegyzőkönyvek anyagával (csupán néhány jelentéktelen eltérés van), az újságban azonban nem közölték a mondatpéldákat, és néhány szókapcsolat orosz megfelelőjét sem (noha a jegyzőkönyvekben szerepeltek megfelelőik). A jegyzék végén arra kérték az olvasókat, hogy küldjék el észrevételeiket a Terminológiai Bizottságnak, és tájékoztatták őket, hogy egy hónap múlva a végleges szerkesztésen átesett terminusokat a Švietimo darbas című újságban teszik közzé.
A későbbi jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy érkeztek visszajelzések: az 1922. február 2-i jegyzőkönyvben ez áll: „A Bizottság megkapta Bulotos polgár és Bendorio polgár beadványait a közzétett jogi terminusokkal kapcsolatban” (TKPP 1922: 31). A. Kriščiūčiust bízták meg azzal, hogy vizsgálja meg őket, és a következő ülésen számoljon be róluk.
232
Alvydas Umbrasas
Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
Page 9
Az egy héttel később (február 9-én) tartott ülés jegyzőkönyve szerint „Kriščiukaitis beszámol a Bizottságocska álláspontjáról Bulota és Bendory úr jogi terminológiai tárgyú beadványaival kapcsolatban” (TKPP 1922: 32) (ebből arra lehet következtetni, hogy A. Kriščiukaitis a Jogi Terminológiai Bizottságocska tagja volt). A beérkezett javaslatok figyelembevételével a Bizottság úgy határoz, hogy a jegyzéket néhány adattal kiegészíti (felveszi a kezdő kereset (первоначальный иск), vallomás, tanúvallomás (свидетельство, показание) terminusokat, hozzáadja a megszüntetni, felfüggeszteni az ügyet (прекратить дело) kifejezést), a tárgyi bizonyíték (улика) helyett pedig a bűnjel (a kliaudies az eredeti tervezetben nem szerepelt, ezt a szót a Bizottság maga illesztette be december 1-jei ülésén a bizonyíték, terhelő bizonyíték mellé).
Márciusban (9-én) ismét megvitatták a javított jogi terminusjegyzéket, és úgy határoztak, hogy a végleges jegyzéket a Lietuva és a Švietimo darbas című újságokban teszik közzé. Az ülés jegyzőkönyvébe bekerült, hogy „[A]z orosz nyelvű szöveg helyesírásáról megállapodtak: a régi (nem bolsevik) orosz helyesírással kell írni” (TKPP 1922: 36) (az első, Lietuva című lapban közzétett tervezetben az orosz szavakat egyébként latin betűkkel írták át). A Lietuva című újságban a terminusok még ugyanabban a hónapban megjelentek (TT₁), a Švietimo darbas című lapban pedig valamivel később, júliusban (TTR₁). Ugyanebben az évben, 1922-ben indult a Teisė című folyóirat; első számába szintén bevette ezt a jegyzéket (TT₂). Az 1921 decemberében a Lietuva című lapban közzétett első tervezethez képest az adatok most már valamivel rendezettebb formában szerepeltek: a jegyzéket két részre osztották, elkülönítve a terminusokat és a példákat. Az első rész 46 számozott terminust vagy terminológiai jellegű szókapcsolatot tartalmazott (egy szám alatt nem feltétlenül csak egy terminus szerepelt, tehát a terminusok tényleges száma magasabb volt), a második rész pedig 22 számozott, mondat alakú használati példát (különféle változatokkal). A tervezethez képest kevés terminus változott. A jegyzőkönyvben rögzített, korábban említett változtatásokon túl például megjelent a alperes, felperes, míg a tervezetben csak a válaszadó, panaszos szerepelt. Megjelent a kereset, a kereset szinonimájával; a tervezetben ebben az értelemben csak a panasz szerepelt. Törölték a Bizottság korábban maga által javasolt harmadik beavatkozó kifejezését a harmadik személy a perben mellől, valamint a Bizottság maga törölte a nem nyilvános (magán)vád mellől korábban hozzáfűzött, sikertelen „elsajátítási vád” kifejezést. A fellebbezés, felülvizsgálati kérelem mellé további változatként felvették a fellebbezési panasz, felülvizsgálati panasz formákat (ezek a változatok már szerepeltek az 1921. december 1-jei jegyzőkönyvben (TKPP 1921: 22), csak valamilyen okból kimaradtak a közzétett tervezetből).
Milyen jogi kérdések foglalkoztatták egyáltalán az első Terminológiai Bizottságot? A jóváhagyott jegyzék az ügytípusok megnevezéseivel kezdődik: ügy, bírósági ügy (судебное дело), büntető (kriminális, kriminalė) ügy (уголовное дело), polgári (civilė) ügy (гражданское дело). Mint már említettük,
Terminologija | 2021 | 28
2 3 3
Page 10
nagy figyelmet fordítottak a személyek megnevezésére. Ezek a személyek természetesen bizonyos jogi cselekményeket végeznek. Hogy ezeket a cselekményeket hogyan nevezzék meg, és miként adják meg szókapcsolatokban, mondatokban, az volt az egyik legfontosabb kérdés, amelyben annak idején, 100 évvel ezelőtt meg akartak állapodni. A jegyzékben10 számos, az ügyhöz kapcsolódó cselekmény és azok megnevezésének változatai láthatók, például:
bíróság elé menni, odajönni, megjelenni(явиться въ судъ);
bíróság elé idézni, előterjeszteni, bíróság elé (a bíróságra)
az ügyet vinni, folytatni, pereskedni(вести дѣло);
az ügyet megtekinteni, meghallgatni, elbírálni, eldönteni(рассматривать, разбирать, слушать, рѣшать дѣло);
az ügyet elnapolni(исключить дѣло изъ очереди);
az ügyet elhalasztani(дѣло отложить);
az ügyet felfüggeszteni(приостановить дѣло);
az ügyet megvizsgálni, meghallgatni, elbírálni, eldönteni(рассмотрѣть, выслушать, разобрать, рѣшать дѣло);
az ügy folyamatban van, tárgyalják, folyik(дѣло производится).
Egy másik jelentős csoportot a bűnösség bizonyításával, a panaszok, keresetek és kérelmek elbírálásával kapcsolatos cselekmények megnevezésére szolgáló szerkezetek alkotnak, például:
bizonyítani, bizonyítékokkal alátámasztani (a bűnösséget), bűnrészességgel vádolni(доказывать, доказать, уличать, уличить);
megszüntetni, felfüggeszteni, elaltatni (a vádat, a nyomozást)(прекратить дѣло, обвинение, слѣдствіе));
a kérelem, panasz visszatartása(оставить прошение, жалобу безъ движенія);
a kérelmet, panaszt elutasítani, nem teljesíteni(оставить прошение, жалобу безъ послѣдствій (безъ уваженія, безъ удовлетворенія), въ искъ отказать);
a kérelmet (panaszt) figyelmen kívül hagyni, a kérelmet, panaszt elbírálás nélkül hagyni(оставить прошение (жалобу, искъ) безъ рассмотрѣнія);
biztosítani a keresetet, a keresetet, a panaszt(обезпечить искъ).
Látható, hogy szükség volt megállapodni abban, miként kell a végzést az iratokra rávezetni. A következőket javasolták: az ügyirathoz (az ügyiratba) (къ дѣлу), tudomásul venni (tudomásra hozni, tudomásul venni), követni, végrehajtani (végrehajtásra venni) (принять) къ свѣдѣнію, руководству, исполненію.
10 A végleges jegyzéket közlő említett három forrásban apró szerkesztési, korrektúrázási és egyéb jellegű eltérések vannak. Az anyag valamivel jobban rendezett és egységesített a Švietimo darbe című kiadványban, ezért a példákat főként onnan vettük. Például a tervezetben ez szerepelt: Melyik bíróságon folyik, van, tárgyalják azt az ügyet? (TTP). Később így közölték: Melyik bíróságon folyik, van tárgyalás alatt az az ügy? (TT₁, TTR₁), de vö. Melyik bíróságon van, (folyik, tárgyalás alatt áll) az az ügy? (TT₂).
2 3 4 Alvydas Umbrasas | Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
Page 11
Az akkori jogi nyelvnek nem voltak megszilárdult fordulatai, ezért nemcsak magukról a terminusokról, hanem arról is meg kellett állapodni, hogyan szerepeljenek a terminusok bizonyos szabványos kifejezésekben. A használati példák a Terminológiai Bizottság által megvitatott terminológiai anyag jelentős részét tették ki. Ezekből kitűnik, hogy a bírósági alkalmazottakat arra kívánták tanítani, hogyan kell megfogalmazni az ügyiratok szövegét, például:
Megjelent (eljött) nálam, a bírósági nyomozónál, Jonas P., és kijelentette...
Jonas pert indított Petras ellen, azzal vádolva, hogy megsértette a büntető törvénykönyv 418. cikkét (a cikk alapján), vagy feljelentette (bíróság elé idézte, bíróságon beperelte) 1000 aranyért, váltó alapján.
A peres felek és a tanúk megjelentek (bíróság elé álltak) a bíróságon.
A tanúkat eskü alatt (eskü nélkül) kihallgatták (kikérdezték, vallatták), és előadták...
Felolvasták a távol maradt N. tanú vallomását (tanúságtételét).
Az alperes (a beperelt fél, a megvádolt) viszontkeresetet (panaszt) terjesztett elő a felperessel (panaszossal) szemben (panaszt emelt a panaszos ellen), és kérte P-t harmadik személyként az ügybe bevonni.
A felperes (panaszos) fenntartotta (védte, támogatta) a keresetet (a keresetet, panaszt), az alperes (a beperelt fél, a panaszolt) nem ismerte el a keresetet (a keresetet, panaszt).
A Kerületi Bíróság elutasította Jonas P. keresetét (panaszát), és a Legfelsőbb Törvényszék nem adott helyt fellebbezésének.
Lényegében elmondható, hogy a Terminológiai Bizottság 100 évvel ezelőtt a jogi nyelvet nemcsak terminológiai, hanem általában a jogi nyelv szabályozásának szempontjából is értékelte. Ugyanakkor látható, hogy a Bizottság nem volt szigorú, nem törekedett arra, hogy azonnal egyetlen terminust vagy megfogalmazást rögzítsen – sok választási lehetőséget és változatot hagyott. A szabályozás kezdeti szakaszában ez természetes és érthető: azt akarták lehetővé tenni, hogy a nyelvhasználók maguk válasszák ki, melyik változat tűnik megfelelőbbnek. A mai jogi nyelv természetesen más formát öltött az elmúlt 100 évben, az akkor javasolt használati változatok közül jó néhány elvesztette időszerűségét, de összességében nem állíthatjuk, hogy a változások óriásiak lennének. A 100 évvel ezelőtti jogi nyelv lényegében érthető számunkra, ami azt mutatja, hogy mai jogi terminológiánk abból a terminológiából nőtt ki, amelynek alapjait 100 évvel ezelőtt rakták le.
A tárgyalt terminusjegyzék megvitatása a Terminológiai Bizottság működésének első évében kezdődött, és az első sorszámot kapta, ami arra utal, hogy további jegyzékek készítésére is számítottak, ám a Terminológiai Bizottság megszűnéséig többé nem tértek vissza a jogi terminusok megvitatására. Bár a jegyzék kicsi volt, mégis jelentős szerepet játszott a litván jogi terminológia kialakulásának időszakában. Jelentőségét az is mutatja, hogy a sajtóban nem csupán
Terminologija | 2021 | 28
235
Page 12
egyszer jelent meg. A Terminológiai Bizottság titkára, A. Vireliūnas 1924-ben saját kezdeményezésére egy 144 oldalas füzetet adott ki, amelybe a Bizottság addig megvitatott és közzétett terminusait gyűjtötte össze (szakterületenként külön fejezetekbe rendezve). Ezek között szerepeltek a tárgyalt jogi terminusok is (TTR2). A füzet szerkesztője a jogi terminusok és szókapcsolatok jegyzékét ábécérendbe sorolta, a használati példákat a hozzájuk kapcsolódó terminusok mellé helyezte, további utalásokat fűzött hozzájuk, valamint orosz megfelelőket tartalmazó mutatót állított össze. Ez a közlésmód feltehetően kényelmesebb volt a felhasználók számára. Lényegében ugyanazt a korábban közölt anyagot tartalmazta, a tartalomban mindössze egy-két kisebb eltérés látható11 (például a korábban szinonimaként megadott bylos terminushoz a baudžiamoji, kriminalinė, kriminalė mellé a kriminalioji változatot is hozzáadták; a szinonimaként szereplő atskirasis (privatinis) skundas helyett az atskiras(is), privatus(is) skundas változatokat közölték). A. Vireliūnas átdolgozott jogi terminusjegyzékét néhány évvel később, amikor a Terminológiai Bizottság már nem működött, a Litván Jogászok Egyesülete által kiadott Teisininkų kalendoriuje (TTR3) is kinyomtatták (az említett Egyesület elnöke egyébként a jogi terminusjegyzék összeállítója, A. Kriščiukaitis volt). A kalendáriumot Zigmas Toliūšis állította össze. Saját kezdeményezésére, vagy talán A. Kriščiukaitisszal egyeztetve, kijavított néhány hibát a jogi terminusjegyzékben, és néhány érdemi tartalmi módosítást is végzett, például helyenként csökkentette a szinonimák számát – csak az atsakovas terminust hagyta meg (korábban mellette szerepelt az atsakytojas, skundžiamasis, apskūstasis is), és csak a liudytojas terminust (szerepelt a liudininkas is). Néhány év elteltével talán már megmutatkoztak azok a nyelvhasználati tendenciák, amelyekre igyekeztek reagálni.
ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK
A száz évvel ezelőtt az Oktatási Minisztérium mellett létrehozott Terminológiai Bizottság más szakterületek mellett a jogi terminológia szabályozásához is hozzájárult. A jog volt az egyik első szakterület, amellyel ez a Bizottság foglalkozott. A. Kriščiukaitis által összeállított jogi terminusjegyzéket már a Bizottság működésének első évében megvitatták. A Bizottság a jegyzék tervezetét feltehetően kellően jól előkészítettnek tartotta, hiszen első megvitatásához két ülés elegendő volt; a jegyzőkönyvek viszonylag kevés módosítást rögzítettek, de a megvitatott anyag sem volt terjedelmes. A közzétett tervezet 68 számozott tételből állt, amelyek között terminusok, terminológiai jellegű szókapcsolatok és mondatok is szerepeltek. Az anyag a bíróságok igényeit szolgálta – a litván nyelv bíróságokon való működésének biztosítása a függetlenség egyik legfontosabb célja és egyben kihívása volt
11 Olyan hibák is előfordulnak, amelyek a korábbi kiadásokban nem szerepeltek. Ezek többnyire korrektúrahibák, például: išleisti bylą az išteisti bylą, tiesti bylą helyett, illetve teisti bylą. helyett.
236
Alvydas Umbrasas
Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
Page 13
a kezdetén. Állítható, hogy e jegyzék legfontosabb célja a bírósági eljárásban részt vevő személyek és az általuk végzett cselekmények megnevezése volt. A jegyzék folytatását tervezték, de nem készült folytatás, maga a Bizottság pedig mindössze öt évig működött; nézeteltérések támadtak, amelyek valószínűleg rövid működésének okai is voltak. Mindazonáltal a függetlenség kezdetén jelentős volt ez a terminusjegyzék, amelyet legalább ötször (az első tervezetet nem számítva) különféle formákban, kisebb terminológiai eltérésekkel tettek közzé. Egyrészt megmutatta a jogi terminusok szervezett szabályozásának, és általában a jogi nyelv gondozásának fontosságát; másrészt ösztönzést adhatott volna a jogi terminográfia fejlődésének (sajnos nem adott). Figyelembe véve, hogy a terminusjegyzék tervezetét 1921-ben készítették, amikor még nagyon kevés litván nyelvű jogi szöveg létezett, érthető, miért szerepelt benne számos kifejezési változat, és miért nem csökkentette ezeket a Terminológiai Bizottság (ahogy a terminológiai munkában ma szokás), hanem még gyarapította is. Feltehetően arra számítottak, hogy a nyelvhasználat magától a megfelelő irányba fejlődik; a kezdeti szakaszban pedig fontos volt legalább azt elérni, hogy a bírósági szövegek egyáltalán litván nyelven íródjanak.
PAGRINDINIAI ŠALTINIAI
TKPP 1921–1923: Terminologijos komisijos posėdžių protokolai Nr. 1–80. Saugoma Lietuvių kalbos institute.
TT₁ – Teisės terminai. – Lietuva, 1922, kovo 26, 3.
TT₂ – Jogi terminusok. – Teisė 1, 1922, 53–56.
TTP – Teisės terminai (projektas). – Lietuva, 1921, gruodžio 23, 2.
TTR₁ – Jogi ügyek terminusai. – Švietimo darbas 7, 1922, 77–81.
TTR₂ – Jogi ügyek terminusai. – Įvardai, arba terminai, priimti Terminologijos komisijos, Kaunas, 1924, 13–23.
TTR₃ – Jogi ügyek terminusai. – Teisininkų kalendorius 1928 metams, összeállította Z. Toliūšis, 272–277.
IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK
Andriulis Vytautas 1998: Pirmosios Lietuvos Respublikos (1918 II 16 – 1940 VI 15) teisinės sistemos kūrimo bruožai, Vilnius: Lietuvos teisės akademija.
Auksoriūtė Albina 2011: Terminologijos komisijos (1921–1926) veiklos apžvalga. – Terminologija 18, 80–91.
Elérhető az interneten: http://journals.lki.lt/terminologija/article/view/416.
Auksoriūtė Albina 2021: Terminologijos komisijos įkūrimo šimtmečiui. – Gimtoji kalba 3, 3–9.
Ažubalis Algirdas, Builienė Diana, Kazlauskaitė-Markelienė Rolanda 2010: Valstybinė kalba Lietuvos kariuomenėje (1918–1940), Vilnius: Generolo Jono Žemaičio Lietuvos karo akademija.
Deviatnikovaitė Ieva 2021: Lietuvių kalba tarpukario teisėje. – Logos 106, 156–172. Prieiga internete: http://www.litlogos.eu/L106/Deviatnikovaite.html.
Keinys Stasys 2012 [1967]: Lietuvių terminologijos kūrimo apžvalga (iki 1940 m.). – Keinys St., Lietuvių terminologijos raida, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 29–56.
Kvasytė Regina 2021: Apie pirmąsias terminologijos komisijas Lietuvoje ir Latvijoje. – Mokslo Lietuva 7, 11–12; 8, 6–7.
Laurinaitis Jonas Martynas [J. M. Ls.] 1925a: Terminologijos darbo esmė. – Kardas 8, 5–7.
Laurinaitis Jonas Martynas [J. M. Lts.] 1925b: Terminologijos darbo evoliucija ir terminologų santykiai. – Lietuva 126 (birželio 9 d.), 2–3.
Laurinaitis Jonas Martynas 1930: Terminologijos darbo atgaivinimas. – Kalba 1, 27–31.
LLTDS 1919: Laikinasis Lietuvos teismų ir jų darbo sutvarkymas – Laikinosios Vyriausybės žinios 2–3/26.
Terminologija | 2021 | 28
237
Page 14
Maksimaitis Mindaugas 2001: Lietuvos teisės šaltiniai 1918–1940 metais, Vilnius: Justitia.
Maksimaitis Mindaugas 2007: Prie lietuviškos teisės kalbos ištakų. – Jurisprudencija 5(95), 7–13. Prieiga internete: https://www3.mruni.eu/ojs/jurisprudence/article/view/2720.
Masiulis Boleslovas 1954: Kalba ir teisininkai. – Teisininkų žinios 6, 1–3; 7, 2–3.
Palionis Jonas 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija, II pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.
Pupkis Aldonas 2019: Lietuvių kalba valstybėje. Iš tarpukario patirties. – Gimtoji kalba 1, 4–13; 2, 7–15.
Stravinskas Petras 1938: Lietuviškosios teisinės terminologijos klausimu. – Teisė 41, 94–99.
TKSĮ 1921: Terminologijos komisijos sudarymo įsakymas. – Vyriausybės žinios 60–551.
Umbrasas Alvydas 2001: Teisės terminijos padėtis Lietuvoje 1918–1940 metais. – Terminologija 8, 76–94. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/terminologija/article/view/698.
Umbrasas Alvydas 2010: Lietuvių teisės terminija 1918–1940 metais: pagrindinių kodeksų terminai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Umbrasas Alvydas 2013: Lietuvos Respublikos terminų bankas: 10 metų po įstatymo priėmimo. – Terminologija 20, 94–120. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/terminologija/article/view/475.
THE ORDERING OF LEGAL TERMINOLOGY IN THE TERMINOLOGY COMMISSION (1921–1926): ON THE OCCASION OF THE 100TH ANNIVERSARY OF THE TERMINOLOGY COMMISSION
Ö s s z e f o g l a l ó
2021. március 14-én volt száz éve annak, hogy Litvániában létrehozták az első Terminológiai Bizottságot a különböző szakterületek – köztük a jog – terminológiájának szervezett módon történő egységesítése céljából. A cikk az évforduló megünneplésének szentelt írás. Az 1918-as függetlenség visszaállítása után a litván nyelvet először használták az állam hivatalos ügyeiben, ezért a jogi terminológia és általában a jog nyelvének rendezése különös jelentőséggel bírt, és közvetlenül összefüggött az államisággal. Az 1921-ben az Oktatási Minisztérium mellett létrehozott Terminológiai Bizottság működésének első évében vette át a jogi terminológia rendezését: külön albizottság alakult, amely megvitatta az Antanas Kriščiukaitis által készített jogi kifejezések jegyzékét. A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy a Bizottság némileg módosította a kifejezések jegyzékét: egyes tételeket megváltoztatott, és további változatokat is felvett. A jegyzék nem volt terjedelmes (68 tételt tartalmazott), és nemcsak terminusokat, hanem használati példákat is magában foglalt. Az anyagot a bíróságok igényeinek kielégítésére szánták, mivel a litván nyelv bírósági használatának biztosítása a függetlenség kezdetén az egyik legfontosabb cél és kihívás volt. A jegyzék fő célja az volt, hogy megadja a jogi eljárások résztvevőit és cselekményeiket megnevező terminusokat. A terminusjegyzéket folytatni kellett volna, ez azonban nem történt meg, a Bizottság pedig öt év után megszűnt. Mindazonáltal ez a terminusjegyzék, amelyet annak idején legalább ötször publikáltak, jelentős volt, és hozzájárult a jog nyelvének kialakulásához és fejlődéséhez. A függetlenség kezdetén didaktikai szerepet töltött be, és a bírósági alkalmazottak ebből tanulhatták meg, hogyan kell megírni a bírósági ügyek iratait.
Beérkezett: 2021-09-06
Alvydas Umbrasas Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]
2 3 8
Alvydas Umbrasas
Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui
