doi.org/10.35321/term31-01

Hét nyomós érv amellett, hogy a terminológiai források részletesebben számoljanak a poliszémiával

Hét nyomós érv amellett, hogy a terminológiai források részletesebben számoljanak a poliszémiával

MARIE-CLAUDE L’HOMME

Observatoire de linguistique Sens-Texte, OLST Université de Montréal

ÖSSZEFOGLALÁS

A terminológiai források gyors áttekintése azt a téves benyomást keltheti, hogy a poliszémia csak alkalmanként fordul elő a szakterületeken. Az ilyen források ritkán veszik számba azokat a különböző jelentéseket, amelyeket egy nyelvi egység vagy kifejezés ugyanazon a területen hordozhat, és még ha számba is veszik őket, a szorosan összefüggő jelentések közötti különbséget nem úgy magyarázzák el, hogy azt az adott témában járatlan felhasználók helyesen megérthessék. Ez részben azzal magyarázható, hogy a poliszémiát a szakterületeken korlátozottnak vagy nem létezőnek tekintik. Magyarázatul szolgálhat az a még mindig egyes tankönyvekben közvetített elméleti feltevés is, miszerint az „ideális” terminus jellemzően monoszémikus. A különböző jelentések azonban együtt élnek bizonyos szakterületeken és korpuszokban, és számos ok indokolná, hogy a források megfelelőbben kezeljék a poliszémiát. Ebben a cikkben hét érvet vizsgálunk meg: a szakterületi határok nem elegendők; a pontatlan definíciók; az általános nyelvi szótárak nem elegendők; a különböző jelentések befolyásolják a kombinatorikát; a lexikai viszonyok különálló jelentésekhez kapcsolódnak; eltérő vonzatmintázatok; eltérő ekvivalenciaviszonyok.

KULCSSZAVAK: poliszémia, terminológiai erőforrás, szabályos poliszémia, váltakozás, mikroj elentés.

ÖSSZEFOGLALÓ

A terminológiai forrásokba bepillantva az a téves benyomás alakulhat ki, hogy a poliszémia csak ritkán fordul elő a szakterületeken. Az ilyen források ritkán tükrözik azokat a különböző jelentéseket, amelyeket egy nyelvi egység vagy kifejezés ugyanazon a területen hordozhat, és még ha tükrözik is, a közeli jelentések közötti különbséget nem magyarázzák el úgy, hogy azt az adott témában járatlan felhasználók helyesen megérthessék.

6

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

a felhasználók helyesen értelmezhessék őket. Ez részben azzal magyarázható, hogy a poliszémiát a szakmai területeken visszaszorultnak vagy nem létezőnek tekintik. Ez azzal az elméleti feltevéssel is magyarázható, amelyet néhány tankönyv még mindig közvetít: az „ideális” terminus rendszerint egyjelentésű. Bizonyos területeken és szaknyelvi korpuszokban azonban több jelentés is együtt létezik, és számos ok indokolná, hogy a poliszémiát megfelelőbben kezeljék a terminológiai erőforrásokban. Ebben a cikkben hét okot vizsgálunk meg: a szakterületi határok elégtelenségét; a meghatározások pontatlanságát; az általános nyelvi szótárak elégtelenségét; a különböző jelentések kombinatorikára gyakorolt hatását; a lexikai kapcsolatok különböző jelentésekhez kötődését; az eltérő vonzatmintákat; valamint az eltérő ekvivalenciaviszonyokat.

LÉNYEGES KULCSSZAVAK: poliszémia, terminológiai erőforrás, reguláris poliszémia, változás, mikrojelenetés.

1. BEVEZETÉS¹

A terminológiai erőforrások futó áttekintése azt a benyomást keltheti, hogy a poliszémia ritka jelenség a szakmai területeken. A nyelvi egységek sajátos szakterületeken belüli vizsgálata gyakran megakadályozza a terminológusokat abban, hogy foglalkozzanak a poliszémiával (Delavigne 2022), különösen akkor, ha a területeket nagyon pontosan határolják körül. A terminológiai adatbázisokban és más, szakterület-specifikus erőforrásokban a fogalmakat szakterületekhez rendelik, jelentésüket pedig ennek alapján értelmezik.

Az egyetlen szóból álló terminusok helyett a többszavas főnevek rögzítése további tényező, amely hozzájárul ahhoz a benyomáshoz, hogy a poliszémia nem gyakori a szakmai területeken (L’Homme 2024b). A poliszém egységek valóban gyakran egyértelművé válnak, ha hosszabb kifejezések részeként vizsgáljuk őket. Vegyük a green szót a green technology vagy a green area kifejezésben: a green poliszém melléknév, de a green technology kifejezésben azt jelenti: „a környezetet kevésbé károsító”; a green space kifejezésben pedig így határozható meg: „növényzettel borított”. A terminológiai erőforrások rögzíthetik a green technology és a green space kifejezést, de kevesen rögzítik a green szót önálló terminusként és az imént említett két jelentését.

A poliszémia csökkenését vagy hiányát a szaknyelvi erőforrásokban egy harmadik tényező is magyarázhatja: az igei és melléknévi terminumok elhanyagolása (például az imént említett green melléknév), amelyek a dolgokat megnevező főneveket nem érintő poliszémiaformákat mutatnak.

¹ Ez a tanulmány a terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási dimenzióival foglalkozó, 5. Nemzetközi Terminológiai Konferencián elhangzott előadás alapján készült; a konferenciát a Litván Nyelvi Intézet szervezte Vilniusban, Litvániában, 2023 októberében.

Terminologija | 2024 | 31

7

Folytathatnánk a további tényezők felsorolását, de ezek nem fedhetik el azt a tényt, hogy a poliszémia a szakmai területeken és korpuszokban is előfordul, amint azt ez a cikk bemutatja. Álláspontunk szerint a poliszémiát a terminológiai erőforrásokban is jobban kellene megjeleníteni, és a felhasználók számára hasznos módon kellene kifejteni. Ebben a cikkben hét nyomós okot mutatunk be a poliszémia, pontosabban a finomabb jelentéskülönbségeket mutató poliszémia számbavételére, valamint arra, hogy a jelentések közötti különbségeket a szaknyelvi erőforrásokban kifejezetten feltüntessük. A példák a Montreali Egyetemen összeállított két erőforrásból, a DiCoEnviro (2024) és a Framed DiCoEnviro (2024) címűekből származnak.

2. POLISZÉMIA A SZAKTERÜLETEKEN?

Ellentétben az általános nyelvi szótárakban bevett gyakorlattal, ahol a poliszém lexémákhoz kapcsolódó jelentéseket csoportosítják és hierarchikusan rendezik, a terminológiai források, különösen pedig a terminológiai adatbankok, külön szócikkekben írják le a fogalmakat, más fogalmaktól elkülönítve.² A két megközelítés közötti különbséget a terminológiai szakirodalom gyakran hangsúlyozza.³ Egyes szerzők még a monózémiát is olyan ideális tulajdonságként említik, amely megkülönbözteti a terminus jelentését a szó jelentésétől.⁴

A szakterületeken és a korpuszokban azonban több jelentés is együtt létezik, és a terminológusoknak gyakran kell jelentéskülönbségeket megállapítaniuk, amelyek két vagy több szakterület-specifikus jelentést, illetve szakterület-specifikus és más jelentéseket is érinthetnek. A terminológiai szakirodalom időnként foglalkozott

² „<...> a gyakorlatban, mivel az adatok szakterületi struktúrája elkülöníti a különböző szakterületekhez tartozó homonimákat. Így a terminológiai szótárak elkerülik azt a problémát, hogy egyetlen szócikken belül külön jelentéseket kelljen megállapítani, megszámozni és sorrendbe rendezni.” (Sager 1990: 56).

³ „A fogalom–terminus monozémiája magában foglalja az egyfogalmúság elvét, amely szerint a terminológusnak egyszerre egy fogalommal kell foglalkoznia, akár egynyelvű vagy többnyelvű terminológiai rekordról, akár egy szakszókincs szócikkéről van szó. Ez éppen az ellenkezője annak a poliszémiaelvnek, amelyet az általános nyelvi szótárak alkalmaznak: ezekben a lexikográfiai szócikk jelentések sorából áll, amelyek mindegyike más-más fogalmat tükröz” (Pavel, Nolet 2001: 22). „<...> A lexikográfiai szótárak és a kapcsolódó források a szavakra és azok potenciálisan többféle meghatározására összpontosítanak, vagyis a szavakra és azok egy vagy több jelentésére. Ezzel szemben a terminológiai források szócikkei különálló fogalmakat tárgyalnak, egy-egy szócikkben, amelyet egy vagy több terminus jelöl, és más nyelvű lehetséges megfelelői <...>” (Wright 2022: 91).

⁴ „Ha ebből a szempontból összehasonlítjuk az általános nyelv szókincsét a terminológiával, azt látjuk, hogy a két rendszer jelentősen eltér. Az általános nyelv szókincsének legtöbb szava többjelentésű. Minden nyelvi forma számos jelentéshez kapcsolódik (amelyek közül némelyek egyértelműen összefüggenek egymással <...>. Elméletileg a terminusoknak egyértelműnek kell lenniük, és egyetlen jelentéssel, valamint egyetlen, az adott formának megfelelő megnevezéssel kell rendelkezniük. <...> Egy szakterület rendszerében egy terminusnak csak egy fogalmat kell azonosítania <...>” (Cabré 1999: 40).

8

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

közvetlenül a poliszémia kérdésével, rendszerint a szakspecifikus jelentések és a nem szakspecifikus jelentések megkülönböztetése, illetve annak megállapítása érdekében, hogy egy új jelentés hozzáadása egy meglévő lexikai elemhez gyakori terminusalkotási módszer (Aldestein, Cabré 2002; Kocourek 1991). A poliszémiát vagy a terminusok jelentését gyakran más szempontokból is vizsgálják, például a kétértelműség (Sterner 2022), a meghatározatlanság (Andersen 2007), a változatosság (különösen a diakrón változatosság, Temmerman 2000), a nézőpontok (Condamines, Rebeyrolles 1996) és a kategorizálási különbségek (Bowker 2022; Diki-Kidiri 2022; León Araúz, Reimerink 2010) felől. Kevés terminológiai tankönyv foglalkozik közvetlenül a poliszémiával.

Kimutatták, hogy a poliszémia nemcsak olyan területeken visszatérő jelenség, mint a számítástechnika és a környezetvédelem, hanem különböző formákat is ölthet, amelyeket a lexikai szemantikában vizsgáltak (L’Homme 2020a, 2024b), például:

– Rendszeres poliszémia (Apresjan 1974), például a catch esetében az (1)-ben megfigyelhető tevékenység–eredmény poliszémia, illetve a transportation esetében a (2)-ben látható tevékenység–eszköz poliszémia.

(1) a. A FAO nemzetközi cselekvési terve a horogsoros halászat során járulékosan kifogott tengeri madarak számának csökkentésére (FAO IPOA-Seabirds). b. Az emberi fogyasztásra szánt HALFOGÁS nagy százaléka a nemzetközi piacokra kerül.

(2) a. Az elektromos járművek személyes KÖZLEKEDÉSI célú használatának ösztönzése. b. A motoros KÖZLEKEDÉS több mint 90 százalékát kőolajtermékek hajtják

– A poliszémiához vezető váltakozási formák, például a contaminate esetében a (3)-ban látható ágens–eszköz váltakozás.

(3) a. Egyes területeken a talajvizet ásványi eredetű mérgek, például arzén szennyezhetik – lásd az arzén okozta talajvíz-szennyezést. b. A szabályozatlan bányászat valószínűleg higanyt juttat a levegőbe, a talajba és a vízbe, BESZENNYEZI a térséget, és veszélyezteti az ott élőket.

– Mikrojelenések (Cruse 1995; Croft, Cruse 2004), például az a finom különbség, amely a (4)-ben szereplő plant között figyelhető meg (ez a fákra vonatkozó tevékenység), valamint a (5)-ben szereplő plant között (ez mezőgazdasági tevékenység).

(4) A Torreya Guardians egyes tagjai az Appalache-hegység déli részén ültették el a tűlevelű fát, mivel a floridai félsziget északnyugati részén található élőhely már nem képes életképes populációt fenntartani

(5) a helyi gazdálkodók jellemzően eltávolítják az erdőfolt valamennyi fáját, mielőtt az így megtisztított területen elültetik élelmiszernövényeiket vagy haszonnövényeiket <...>

Terminologija | 2024 | 31

9

A poliszémia ezen megnyilvánulásai mellett mások is előfordulnak a szaknyelvi területeken (lásd például Durán-Muñoz, Jiménez-Navarro 2023 tanulmányát a mozgás- és fiktív jelentésekről az idegenforgalom területén). A terminológiai forrásokban ezeket az eltérő jelentéseket ritkán rögzítik⁵, és még ha rögzítik is, a köztük lévő különbségeket nem írják le úgy, hogy a felhasználók könnyen megérthessék őket. Ebben a tanulmányban hét okot sorolunk fel arra, miért gondoljuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kell.

3. A SZAKTERÜLETI HATÁROK NEM ELEGENDŐK

Amint fentebb említettük, a terminológiában és más kapcsolódó területeken a terminusok jelentését általában korábban körülhatárolt területek szemszögéből vizsgálják. Egyes, az ismeretszervezés megjelenítését célzó forrásokban (tezauruszokban, ontológiákban és terminológiai tudásbázisokban) a terület szolgál alapul a fogalmak (nem pedig a jelentések) meghatározásához, a szakterület tudásstruktúráján belüli elhelyezéséhez, más fogalmakhoz való kapcsolásához, valamint e fogalmaktól való egyértelmű megkülönböztetéséhez.

Konkrétabban: a szaknyelvi források, különösen a terminológiai adatbázisok, minden terminusrekordhoz egy adott szakterületet rendelnek. A területek lehetnek szűkek (pl. körforgásos gazdaság vagy programozás), de jóval tágabbak is (pl. környezet vagy informatika). Ennek a megközelítésnek elkerülhetetlen következménye, hogy megszakít olyan lehetséges jelentésviszonyokat, amelyek tágabb perspektívából magyarázhatók lennének.

Mindazonáltal még ha egy adott terminológiai projektben körül is határolják a szakterületeket, maga a területmegjelölés gyakran nem elegendő a különböző jelentések forrásokban való osztályozásához. A stratégia például alkalmas lenne arra, hogy a (4)-ben szereplő plant jelentést megkülönböztesse az (5)-ben szereplő plant jelentéstől úgy, hogy az előbbit az erdőirtás, az utóbbit pedig a mezőgazdaság területéhez rendeli. Egyetlen területkörülhatárolási módszer sem tenné azonban lehetővé az (1)-ben és (2)-ben látható szabályos poliszémia vagy a (3)-ban szemléltetett váltakozások megkülönböztetését, mivel ezek a jelentések nagy valószínűséggel ugyanazon a szakterületen vagy szakterület-specifikus korpuszban fordulnak elő.

⁵ L’Homme (2024a) analyzed a sample of 45 polysemous items in the field of the environment. These 45 lexical items were taken from the DiCoEnviro (2024) and corresponded to 96 different meanings (distinctions were established based on lexico-semantic criteria). Each lexical item of the sample was looked up in four different resources that focus on the environment. The analysis also took into consideration additional meanings (senses that were not recorded in the DiCoEnviro). The polysemy ratio in these resources range from 1.06 to 1.64 (against the 2.23 ratio of the DiCoEnviro).

10

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

Ráadásul a területmegjelölések még zavart is okozhatnak az ilyen stratégiát alkalmazó terminológiai források felhasználóinak. Azonos jelentéseket különbözőnek tekinthetnek, ha eltérő szakterületekhez kapcsolják őket. A Termium Plus^® terminológiai adatbázisban például a network 22 rekordban szerepel. E rekordok egy része a network szót kapcsolatok ábrázolásaként vagy gráfjaként határozza meg; mások a network szót számítógépek szervezett konfigurációjaként írják le. Még ha a területmegjelölés változik is, ebből a sok terminusrekordból aligha következtethetünk arra, hogy a network 22 különböző jelentéssel bír, vagy hogy önmagában a szakterület indokolja egy új bejegyzés létrehozását.

4. PONTATLAN MEGHATÁROZÁSOK

Nyilvánvaló, hogy a jelentések nem megfelelő elhatárolása vagy két jelentés elkülönítésének hiánya elkerülhetetlenül pontatlan meghatározásokhoz vezet. Ez mégis gyakran előfordul olyan terminológiai forrásokban, amelyek nem különböztetik meg a szabályos poliszémia jelenségeit, illetve a váltakozásokból eredő különböző jelentéseket. Tekintsük a Park és Allaby (2017) környezettel és természetvédelemmel foglalkozó szótárában a contaminate szóra adott alábbi meghatározást:

Contaminate: beszennyezni vagy tisztátalanná, illetve szennyezetté tenni, akár érintkezés, akár keveredés révén.

A meghatározás nem különíti el a contaminate (3)-ban megjelenő két jelentését. A (3) a. példa a contaminate két vonzatú előfordulását tartalmazza, a (3) b. pedig a contaminate három vonzatú használatát.

Contaminate 1: X (egy káros anyag) ~ Y (egy terület)

(3) a. Egyes területeken a felszín alatti vizeket ásványi mérgek, például arzén SZENNYEZHETIK – lásd a felszín alatti vizek arzénszennyezését.

Contaminate 2: X (egy cselekvő, egy tevékenység) ~ Y (egy terület) Z-vel (egy káros anyaggal)

(3) b. A szabályozatlan bányászat valószínűleg higanyt mos ki a levegőbe, a talajba és a vízbe, BESZENNYEZI a térséget, és veszélyezteti annak lakóit.

A Contaminate 1 olyan helyzetre utal, amelyben egy káros anyag beszivárog egy természeti közegbe (tóba, talajba, folyóba), megváltoztatja annak összetételét, és hozzájárul a degradációjához. A Contaminate 2 olyan helyzetet jelöl, amelyben egy

Terminologija | 2024 | 31

11

egy ágens vagy az általa végzett tevékenység hatására a káros anyag egy természetes entitás összetételének részévé válik, és károsítja azt. A Park és Allaby (2017) szótárában rögzített meghatározás nem teszi lehetővé a felhasználók számára, hogy megkülönböztessék az ágenst vagy okot magában foglaló jelentést (3) b. egy olyan másik eseménytől, amely nem jár külső okkal (3) a.

Más esetekben a terminológiai források egy poliszém egységnek csupán egyetlen jelentését rögzíthetik. A GEMET Thesaurus (2024) például a harvest szót a következőképpen határozza meg: „Az egy idényben betakarított termény mennyisége vagy mérőszáma”. A meghatározás megragadja a harvest főnév entitásjelentését a (6) b. példában, de nem az (6) a. tevékenységjelentését.

(6) a. A kritikus fontosságú sarkvidéki vadonélőhelyek védelmét a sarkvidéken élők és az azon kívül élők egyaránt egyre inkább elismerik a sarkvidéki vadon élő állatok védelme, valamint a sarkvidék lakói általi fenntartható BETAKARÍTÁS szempontjából alapvető fontosságúként. b. A BETAKARÍTÁS mennyisége és időzítése – beleértve az értékesítés előtti és kereskedelmi célú gyérítéseket, a válogató kitermelést és a tarvágást – hatással lesz a kitermelt fa minőségére és mennyiségére, ami kihat a szén tárolására és a biológiai sokféleségre.

5. AZ ÁLTALÁNOS NYELVI SZÓTÁRAKBAN MEGTETT JELENTÉSKÜLÖNBSÉGEK NEM ELEGENDŐEK

Ha az egységek nem szerepelnek terminológiai adatbázisokban vagy szaknyelvi szótárakban, illetve ha egy adott jelentés hiányzik, a források felhasználói általános nyelvi szótárakban kereshetnek rájuk. Bár ez utóbbi adattárak számos szakterület-specifikus jelentést rögzítenek, előfordulhat, hogy nem ragadják meg a szakterületek szempontjából fontos különbségeket. Tekintsük az introduce igét a (7) példákban.

(7) a. <...> Változtatásokat KÖZVETLENÜL BEILLESZTENI a szövegbe. b. <...> politikai ellenállás egy veszélyeztetett faj lakatlan élőhelyre történő BETELEPÍTÉSÉVEL szemben.

Bár az introduce ige mind a (7) a., mind a (7) b. példában úgy fogalmazható át, hogy „valaki valamit valahová helyez”, a veszélyeztetett fajokkal foglalkozó terminológus szemantikai eltolódást érzékelhet az ige két előfordulása között. Ezt az egyes introduce előfordulás más egységekkel fennálló kapcsolatainak vizsgálatával lehet megerősíteni: a (7) a. példában az insert, delete and edit egységekkel áll kapcsolatban; a (7) b. példában szereplő introduce pedig ugyanabban a lexikai paradigmában jelenik meg, mint a reintroduce, introduction, colonize and inhabit.

12

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

Amint az 1. táblázat mutatja, a Merriam-Webster (online szótár) öt jelentést különböztet meg a tárgyas igénél, amelyek közül némelyik további két vagy öt aljelentésre tagolódik. Az Oxford English Dictionary nyolc jelentést különít el, amelyek szintén aljelentésekre bomlanak. Mindkét szótár meghatározza azt az általános jelentést, hogy valamit valahová helyeznek (a Merriam-Websterben az 5., az Oxford English Dictionaryban az 1b. jelentés), de egyikük sem tesz olyan különbséget, illetve nem hoz olyan példát, amely alapján a veszélyeztetett fajokkal foglalkozó korpuszban az introduce igével találkozó felhasználó megérthetné az ige témához kapcsolódó sajátosságait.

1. táblázat. Az introduce (tárgyas) ige a Merriam-Webster (2024) és az Oxford English Dictionary (2024) szótárban⟧

MERRIAM-WEBSTER

1

: bevezetni vagy ismertté tenni hivatalos aktussal, bejelentéssel vagy ajánlással, például:

a: ismertté tenni

b: előzetes magyarázó vagy méltató megjegyzéseket tenni valakiről vagy valamiről

c: (valakit, például színészt vagy énekest) első alkalommal a nyilvánosság elé léptetni

d: hivatalosan vagy formálisan, illetve hivatalos felolvasás útján előterjeszteni vagy bejelenteni; törvényjavaslatot előterjeszteni

e: hivatalosan bemutatni az udvarnál vagy a társaságban

2

vezetni vagy bevezetni, különösen első alkalommal

3

a: működésbe hozni

b: gyakorlatba átültetni vagy használatba venni

4

megismertetni valakivel valamit

5

HELY, BEILLESZT

OXFORD ENGLISH DICTIONARY

1

a: Valakit vagy valamit egy helyre, illetve valaminek a belsejébe vagy közepébe vezetni vagy vinni

b: Kívülről behelyezni vagy elhelyezni, betenni.

c: Bevezetni vagy bevinni (egy személyt) egy társaságba vagy testületbe; továbbá állapotba vagy helyzetbe (elavult).

Terminologija | 2024 | 31

13

2

(Valamit) valamely cselekvési vagy gondolati körbe bevonni; valamely cselekvés során, illetve irodalmi vagy művészeti alkotásban bevezetni; jellemzőként vagy elemként hozzáadni vagy beilleszteni.

3

Használatba vagy gyakorlatba venni; divatba hozni; (törvényt, szokást stb.) bevezetni.

4

† Előidézni, okozni, kiváltani, alkalmat adni valamire, előmozdítani. Elavult.

5

(Időt, cselekvést, ügyet stb.) felvezetni; előzetes vagy előkészítő anyaggal előterjeszteni; elkezdeni, megnyitni, megkezdeni.

6

† (Valakit) bevezetni valamely dolog ismeretébe; beavatni; tanítani, oktatni. Elavult.

7

Személyes ismeretséget kötni; valakit vagy egy közösséget megismertetni valakivel.

a: személyesen megismertetni, különösen hivatalos módon, a név, cím vagy más azonosító megnevezésével.

b: Hivatalosan valaki elé vezetni; hivatalosan bemutatni, például az udvarban vagy valamely gyűlésen, így a Lordok Házában vagy a Commonsban, illetve egy társaságban stb.

c: Bevezetni a társasági életbe; különösen, mai használatban, (egy fiatal hölgyet) „bemutatni” a társaságban.

d: Tényleges érintkezés, tapasztalat, leírás, ábrázolás stb. révén valamit valakinek a tudomására hozni vagy megismertetni vele.

8

† (Címet vagy hasonlót) hivatalosan előterjeszteni. Elavult.

Valakinek stb. a figyelmébe vagy tudomására hozni; törvényjavaslatot vagy intézkedési javaslatot a parlament elé terjeszteni stb.

14

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

6. KÜLÖNBÖZŐ JELENTÉSEK, KÜLÖNBÖZŐ KOMBINÁCIÓS LEHETŐSÉGEK

A terminológiai erőforrásokban a jelentéskülönbségek megkülönböztetését és a felhasználók számára történő magyarázatát indokoló további okok az egységek nyelvi tulajdonságaiból erednek. E tulajdonságok egyike az a képességük, hogy más lexikai egységekkel kapcsolódjanak össze. Tekintsük a (8)-ban szereplő példákat, amelyek a environment két különböző jelentését szemléltetik.

(8) a. A globális átlagok átfogó képet adnak, de a regionális éghajlat változásai segítenek megérteni, hogyan hat majd a felmelegedés a kanadai társadalomra és a KÖRNYEZETRE. b. A tokhal tápláléka puha testű élőlényekből, például vízi rovarokból és más vízi gerinctelenekből áll, amikor édesvízben él, tengeri KÖRNYEZETBEN pedig puhatestűekből, garnélákból, egyéb gerinctelenekből és apró halakból.

A (8) a. példában szereplő Environment az adott területen fellelhető biológiai feltételek összességére utal. Ez a sajátos jelentés olyan egységekkel kapcsolható össze, mint a affect, alter, degradation, global, protect, and protection. A (8) b. példában szereplő Environment olyan helyre utal, ahol egy élőlény szokásos tevékenységeit végzi (táplálkozik, szaporodik, gondozza utódait stb.). Más lexikai egységekkel kapcsolódik össze, például a aquatic, coastal, inhabit, live, marine, saline egységekkel. Az együtt előforduló szavakat rögzítő erőforrásokban a environment e két jelentésének megkülönböztetése elkerülhetetlenül zavart okozna.

Hasonlóképpen a környezeti szakterületen poliszém melléknév, a green is különböző főnévcsoportokkal kapcsolódik össze. Tekintsük a (9)-ben szereplő példákat.

(9) a. A spanyol Iberdrola beszállító most lehetőséget kínál <...> arra, hogy az ügyfelek 100 százalékban megújuló energiára szóló, ZÖLD energiaellátási szerződést kössenek. b. A ZÖLDTERÜLETEK szerepe a minőségi városi környezet megteremtésében: olyan szoftver, amely lehetővé teszi a szennyezett területek gyorsabb azonosítását; a vízminőség ellenőrzésének jobb módszerei; valamint olcsóbb napenergia.

A (9) a. példában szereplő Green olyan jelentést fejez ki, amely így fogalmazható át: „kevésbé káros a környezetre”, és olyan főnevekkel kapcsolódik össze, mint az energy, gas, technology, infrastructure, building stb. Ezzel szemben a (9) b. példában szereplő green jelentése „növényzettel borított”, és olyan főnevekkel kapcsolódik össze, mint az area, space, neighbourhood stb. A nyilvánvaló jelentéskülönbség ellenére alig akad olyan terminológiai erőforrás, amely ezt számon tartaná; ha mégis, közvetetten teszi ezt a green szót tartalmazó főnévi kifejezések rögzítésével (L’Homme 2024b).

Terminologija | 2024 | 31

15

7. KÜLÖNBÖZŐ JELENTÉSEK, KÜLÖNBÖZŐ TERMINOLÓGIAI VISZONYOK

Amint azt a korábban említett példák bemutatták, és a 2. táblázat felidézi, a különböző jelentések különböző lexikai egységekkel is paradigmatikus viszonyban állnak.

2. táblázat. Poliszém egységek és kapcsolódó terminusok

TERMINUS

PÉLDA A CIKKBEN

KAPCSOLÓDÓ TERMINUSOK

catch 1

(1) a. példa

capture, fishing

catch 2

(1) példa b.

járulékos fogás, kirakodott mennyiség

szennyez 1

(3) példa a.

savasít, eutrofizál

szennyez 2

(3) példa b.

mentesít a szennyezéstől, szennyez, befecskendez

környezet 1

(8) példa a.

biom, ökoszisztéma

környezet 2

(8) példa b.

lelőhely, élőhely, terület

zöld 1

Zöld technológia

tiszta, ökológiai, szennyező

zöld 2

Zöldterület

növényzet, növény

bevezet 1

Példa (7) a.

beszúr, töröl, szerkeszt

bevezet 2

Példa (7) b.

újra betelepít, kolonizál, lakik

ültet 1

Példa (4)

újraerdősít, kiirt, erdősít, kivág, fa

ültet 2

Példa (5)

termeszt, betakarít, mezőgazdaság, művelés, termény

szállítás 1

Példa (2) a.

szállít, visz, vezet

szállítás 2

Példa (2) b.

jármű, autó, busz

Az 1., 2. és 3. ábra a produce ige három különböző jelentéséhez meghatározott relációk halmazának grafikus ábrázolását mutatja be a környezetvédelmi területen (a (10) példa szemlélteti).

(10) a. A biogázmotor és a biogázüzemű buszok szintén jelentős szennyezők, amelyek nagy mennyiségű nitrogén-oxidot BOCSÁTANAK KI. b. A kiterjesztett gyártói felelősség olyan visszacsatolási mechanizmust hoz létre, amely arra készteti a vállalatokat, hogy hagyjanak fel a veszélyes anyagokat tartalmazó, nem újrahasznosítható és nem újrafelhasználható termékek GYÁRTÁSÁVAL. c. A visszatelepített görénypopulációk mindegyike egészséges számú almot HOZOTT VILÁGRA a vadonban.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy a (10) a. példában szereplő produce 1 a emit és release közeli szinonimákkal áll kapcsolatban. Vonzatait ágensként (pl. polluter), okként (activity, transportation) és páciensként (káros anyagok, például gas, pollutant stb.) címkézik.

16

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

1. ábra. Produce 1 és kapcsolatai (NeoVisual 2024)

2. ábra. Produce 2 és kapcsolatai (NeoVisual 2024)

Terminologija | 2024 | 31

17

3. ábra. Produce 3 és kapcsolatai (NeoVisual 2024)

A 2. ábra a kapcsolatok egy másik hálózatát szemlélteti. Ebben az esetben a produce (10) b. jelentésének másik közeli szinonimája van, mégpedig a manufacture. Új ágens- és pácienshalmazhoz is kapcsolódik: a tipikus ágens lexikalizálódott alakja producer, a páciensé pedig product.

Végül a produce a (10) c. példában fajok által végzett tevékenységet is kifejez. A 3. ábra szerint ez a deliver és a give birth igékkel áll kapcsolatban, argumentumai pedig olyan terminusokkal valósulnak meg, mint az ágens szerepű individual vagy female, illetve a páciens szerepű egg vagy young.

18

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

8. ELTÉRŐ JELENTÉSEK, ELTÉRŐ VONZATKERETEK

Nagyon kevés terminológiai erőforrás írja le rendszeresen a terminusok vonzatkereteit, mivel a terminusok nyelvi tulajdonságai nem állnak középpontban azokban az erőforrásokban, amelyek a terminusokkal kifejezett ismeretek magyarázatára összpontosítanak. Emiatt nem kell megkülönböztetniük a váltakozások által kiváltott jelentéseket.

Például ha nem különböztetik meg a contaminate két jelentését, Park és Allaby (2017) környezetvédelmi és természetvédelmi szótára nem teszi lehetővé az egyes jelentésekhez kapcsolódó vonzatkeretek megfelelő leírását.

Contaminate 1: X (egy káros anyag) ~ Y (egy terület)

Y-t X szennyezi be, illetve X-szel szennyezett; Y szennyezett.

Contaminate 2: X (egy ágens, egy tevékenység) ~ Y (egy terület) Z-vel (egy káros anyaggal)

X (Z-től) szennyezi Y-t; X szennyezi Y-t (Z bejuttatásával); Y-t Z szennyezi (X által).

9. ELTÉRŐ JELENTÉSEK, ELTÉRŐ EKVIVALENCIALEHETŐSÉGEK

A poliszémiáról egy másik érdekes nézőpontot a nyelvek közötti ekvivalencia kínál. A poliszém lexikai elemek különböző nyelvekben izomorf jelentéseket mutathatnak. Például a green szinte mindig vert-re fordítható franciául, és ez a szó szintén poliszém. Gyakran azonban a különböző jelentések egy másik nyelvben különböző lexikai elemeknek felelnek meg.

A 4. ábra azt mutatja be, hogy a francia terre négy különböző jelentése miként fordítható angolra a figyelembe vett jelentéstől függően. Az ábrán a jelentésszám nélküli szavak olyan lexikai elemek, amelyek jelentését nem különítették el; az alsó indexszámmal ellátott fekete szavak pedig egyértelműsített terminusokat vagy lexikai egységeket jelölnek. Jelentésük rövid leírása idézőjelek között szerepel. Amint az ábrán látható, az ekvivalenciaviszonyok jóval összetettebbé válnak, ha a terre különálló jelentéseit vizsgáljuk. Az angol megfelelőik szintén lehetnek poliszémek, és új francia terminuskészletekhez kapcsolódhatnak. Azok a kétnyelvű vagy többnyelvű terminológiai források, amelyek nem tesznek releváns különbséget e jelentések között, valószínűleg nem veszik számba a lehetséges ekvivalenciaviszonyokat.

Terminologija | 2024 | 31

19

Terre₁

terre

terre₂

Earth₁

„A Naprendszer bolygója...”

Terre₃

„A Földnek az a felszíne..., amelyet nem borít víz”

land₁

land₄

„Birodalom”

earth

earth₂

land

land₃

pays₂

terre₄

„Az az anyag, amelyben a növények nőnek”

soil₁

soil

soil₂

„Meghatározott célokra használt terület”

land₂

„Egy földrajzi entitáshoz kapcsolódó felszín”

sol₁

sol

„Határokkal körülhatárolt terület, amely földrajzi és nemzeti egységet alkot”

pays₃

pays

pays₁

„Egy ország népessége”

ország₁

ország

4. ábra: A francia terre négy különböző jelentése és a poliszém megfelelői közötti kapcsolatok angolul

(L’Homme 2020b: 234)

10. KONKLÚZIÓ

Hét különböző okot vizsgáltunk meg, amelyek indokolják a poliszémia pontosabb és kifejtettebb bemutatását a terminológiai forrásokban. A legtöbb forrásban alkalmazott módszertani megközelítés (azaz a fogalmak pontos meghatározása egy előzetesen körülhatárolt szakterület szempontjából), valamint az ebből fakadó következmények (azaz a többszavas terminusok figyelembevétele, a főnévi és melléknévi terminusok mellőzése) azt a téves benyomást keltik, hogy a poliszémia ritka a szaknyelvi területeken.

Más szóval, a terminológiai források összeállításakor továbbra is alkalmazott módszertan és a terminusrekordok szerkezete az egységek és kifejezések monoszémikus kezeléséhez vezet. Ez különösen azokon a forrásokon érzékelhető, amelyek célja az ismeretek adott szakterületeken belüli szerveződésének ábrázolása, mivel a fogalmakat világosan el kell különíteni egymástól.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a poliszémia nem létezik: sok esetben egyszerűen a szakterületi címkék vagy a többszavas terminusok mögé rejtőzik, ami lehetővé teszi, hogy a terminológusoknak ne kelljen közvetlenül foglalkozniuk vele. Ez talán kényelmes a terminológiai források készítői számára, a felhasználókban azonban elkerülhetetlenül frusztrációt kelt, hiszen nem feltétlenül találják meg azokat az információkat, amelyek segítenék őket a terminusok pontos jelentésének megértésében. A poliszémia figyelmen kívül hagyásának további fontos hátránya, hogy

20

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

Ez összeegyeztethetetlen a korpuszalapú elemzéssel, amely elkerülhetetlenül annak megfigyeléséhez vezet, hogy a különböző szaknyelvi jelentések együtt léteznek és kölcsönhatásban állnak a korpuszokban.

Véleményünk szerint a cikkben bemutatott példák meggyőzően bizonyítják, hogy a szaknyelvi forrásokban szükség van a különálló jelentések pontos számbavételére, annál is inkább, mert az általános nyelvi források nem feltétlenül ragadják meg az adott szakterületek fontos különbségeit. Azoknak a felhasználóknak, akik a forrásokban a terminusok kombinatorikájáról, a paradigmatikus és szintagmatikus viszonyokról, valamint a pontos ekvivalencia-lehetőségekről keresnek információt, olyan leírásokra van szükségük, amelyek túlmutatnak a fogalmak ismereti struktúrákban való elhelyezésén.

A terminológiai forrásokban a poliszémia olyan figyelembevétele, amely a felhasználók számára egyértelművé teszi a jelentések közötti különbségeket, megköveteli jelenlegi szerkezetük és összeállítási módszereik alapos felülvizsgálatát. (L’Homme 2020a) alternatív stratégiákat javasoltunk a poliszémia megjelenítésére: a terminológiai viszonyok felsorolását és ábrázolását, a konkrét jelentések tágabb szemantikai keretekbe helyezését stb. Ezeket a stratégiákat (és másokat) a számítástechnikai és környezeti terminológiát rögzítő forrásokban alkalmazták. Ezen új módszerek alkalmazásához azonban arra van szükség, hogy a terminológusok megismerkedjenek az új elvekkel és technikákkal, amelyek segítik őket a jelentéskülönbségek érvényesítésében és a jelentések forrásokban való megjelenítésében.

REFERENCES

Aldestein Adriana, Cabré Maria Teresa 2002: The specificity of units with specialized meaning: Polysemy as an explanatory factor. – D.E.L.T.A. 18, 1–25.

Andersen Øivin 2007: Indeterminacy, Context, Economy and Well-formedness in Specialist Communication. – Indeterminacy in Terminology and LSP, ed. Bassey Antia, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 3–14.

Apresjan Juri 1974: Regular polysemy. – Linguistics 142, 5–32.

Bowker Lynne 2022: Multidimensionality. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, ed. Pamela Faber, Marie-Claude L’Homme, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 127–147.

Cabré Maria Teresa 1999: Terminology: Theory, Methods and Applications, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.

Condamines Anne, Reberolles Josette 1996: Point de vue en langue spécialisée. – Meta 42(1), 174–184.

Croft William, Cruse D. A. 2004: Cognitive Linguistics, Cambridge: Cambridge University Press.

Cruse D. A. 1995: Polysemy and related phenomena from a cognitive linguistics viewpoint. – Patrick Saint-Dizier, & Evelyn Viegas (eds.). Computational Lexical Semantics, Cambridge: Cambridge University Press, 33–49.

Delavigne Valérie 2022: La notion de domaine en question. À propos de l’environnement. – Neologica 16, 59.

DiCoEnviro 2024: Dictionnaire fondamental de l’environnement. Available at: https://olst.ling.umontreal.ca/dicoenviro/moteur/search-enviro.cgi?ui=en&mode=terme&lang=fr&prec=exact&equi=1&rq=.

Terminologija | 2024 | 31

21

DiCoInfo – Dictionnaire fondamental de l’informatique et de l’Internet. Available at: https://olst.ling.umontreal.ca/dicoinfo/moteur/search.cgi.

Diki-Kidiri Marcel 2022: Cultural Terminology. An Introduction to Theory and Method. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, ed. Pamela Faber, Marie-Claude L’Homme, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 197-216.

Durán-Muñoz Isabel, Jiménez-Navarro Eva Lucia 2023: Motion Verbs in Adventure Tourism: A Lexico-Semantic Approach to Fictive Meaning. – International Journal of English Studies 23(1), 27–48.

Framed DiCoEnviro 2024: – A Framed Version of DiCoEnviro. Available at: https://olst.ling.umontreal.ca/dicoenviro/framed/index.php.

GEMET Thesaurus 2024. Available at: (https://www.eionet.europa.eu/gemet/en/themes/.

Kocourek Rostislav. 1991: La langue française de la technique et de la science. Vers une linguistique de la langue savante, Niemeyer: Oscar Brandstetter.

L’Homme Marie-Claude 2020a: Revisiting polysemy for terminology. – Lexicography for Inclusion. Euralex 2020. Proceedings, ed. Z. Gavriilidou, M. M期siaki, A. Fliatouras, Alexandroupolis, Greece, 415–424.

L’Homme Marie-Claude 2020b: Lexical Semantics for Terminology: An Introduction, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.

L’Homme Marie-Claude 2024a: Managing polysemy in terminological resources. – Terminology 30(2), 216–249.

L’Homme Marie-Claude 2024b: Polysemy and Representation of Meaning in Terminology. – Aspects of Cognitive Terminology Studies, ed. Silvia Molina Plaza, Nava Maroto, Berlin: De Gruyter, 73–94.

León Araúz Pilar, Reimerink Ariane 2010: Knowledge Extraction and Multidimensionality in the Environmental Domain. – Proceedings of the Terminology and Knowledge Engineering (TKE) Conference, Dublin: Dublin City University.

Merriam-Webster Dictionary 2024. Available at: https://www.merriam-webster.com/.

NeoVisual. Discover the terminological structure of the field of the environment. Available at: https://olst.ling.umontreal.ca/dicoenviro/neovisual/.

Oxford English Dictionary 2024. Available at: https://www.oed.com/dictionary.

Park Chris, Allaby Michael 2017: Oxford Dictionary of the Environment and Conservation, Oxford: Oxford University Press.

Pavel Silvia, Nolet Diane 2001: Handbook of Terminology, Ottawa: Minister of Public Works and Government Services Canada.

Sager Juan C. 1990. A Practical Course in Terminology Processing, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.

Sterner Beckett 2022: Explaining Ambiguity in Scientific Language. – Synthese 200(354).

Temmerman Rita 2000: Towards New Ways of Terminology Description. The Sociocognitive Approach, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.

Termium Plus®. Available at: https://www.btb.termiumplus.gc.ca/tpv2alpha/alpha-fra.html?lang=fra.

Wright Sue Ellen 2022: Terminology and Standards. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, ed. Pamela Faber, Marie-Claude L’Homme, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 87-110.

22

Marie-Claude L’Homme

Seven Good Reasons for a Better Account of Fine-grained Polysemy in Terminological Resources

SEPTYNIOS SVARIOS PRIEŽASTYS TERMINIJOS IŠTEKLIUOSE LABIAU ATSIŽVELGTI Į SMULKIĄJĄ POLISEMIJĄ

Santrauka

Terminologijoje polisèmija dažnai nepastebima arba svarstoma iš kitų perspektyvų (dviprasmiškumas, variantiškumas, homonimija ir kt.). Apibrėžiant sąvokas konkrečiose dalykinėse srityse terminologams nereikia turėti reikalų su daugybe reikšmių ir atspindėti reikšminių skirtumų tokiuose ištekliuose kaip terminų bankai ir specializuoti žodynai. Ištekliuose, kuriais siekiama perteikti konkrečių dalykinių sričių žinių struktūrą (tezaurai, ontologijos ir terminologinės žinių bazės), sritis sudaro pagrindą, kuriuo remiantis sąvokos (o ne reikšmės) apibrėžiamos, išdėstomos žinių struktūroje, susiejamos su kitomis sąvokomis ir aiškiai nuo jų atskiriamos.

Šiame straipsnyje, naudodamiesi aplinkos srities pavyzdžiais, parodome, kad polisèmija yra labiau paplitusi specializuotose dalykinėse srityse nei paprastai manoma. Žinoma, sutelkus dėmesį į reikšmes anksčiau apribotose srityse, sumažėja polisèmijos tikimybė. Tačiau kodėl polisèmija ned ažna terminijos ištekliuose, paaiškina tokie veiksniai kaip sudėtinių terminų įtraukimas, nepakankamas dėmesys veiksmažodžiams ir būdvardžiams, kuriems būdingos kitokios polisèmijos formos nei daiktavardžiams, žymintiems vienetus.

Pateikti pavyzdžiai yra pagrįsti patirtimi, įgyta kuriant du specializuotus aplinkos srities terminų išteklius, t. y. DiCoEnviro ir Framed DiCoEnviro, ir naudojantis specializuotais tekstynais, sudarytais kuriant šiuos išteklius. Dauguma mūsų nustatytų reikšminių skirtumų nėra užfiksuoti kituose su aplinka susijusiuose ištekliuose.

Pasisakome už adekvatesnį polisèmijos traktavimą terminijos ištekliuose ir pateikiame septynias priežastis, kodėl reikšminiai skirtumai turėtų būti aiškiai atspindėti ir paaiškinti: 1) dalykinių sričių ribų nepakankamumas; 2) apibrėžčių netikslumas; 3) bendrosios kalbos žodynų neužtektinumas; 4) skirtingų reikšmių poveikis kombinatorikai; 5) leksinių santykių sąsaja su skirtingomis reikšmėmis; 6) skirtingi valdymo modeliai; 7) skirtingi lygiavertiškumo santykiai.

Gauta 2024-04-27

Marie-Claude L’Homme Observatoire de linguistique Sens-Texte, OLST Université de Montréal E-mail [email protected]

Terminologija | 2024 | 31

23