Kutatási területek: neológia, terminológia, lexikográfia, genderkutatás.
https://doi.org/10.35321/term32-01
ABSZTRAKT
Ez a cikk a terminológiai és kognitív változatosságot vizsgálja az éghajlatváltozásról szóló diskurzusban. Környezetvédelmi szójegyzékekből és terminológiai adatbázisokból származó 80 fogalom elemzése révén feltárja, hogyan alakulnak és változnak a terminusok grafikai, morfoszintaktikai, lexikai módon vagy rövidülés útján. A tanulmány rámutat, hogy az olyan változatok, mint az ózonréteg, az ózonpajzs vagy az ózonoszféra, ugyanazt a fogalmat jelölik, mégis eltérő megközelítéseket kínálnak, és különböző kognitív kereteket aktiválnak.
Ez a cikk a terminológiai és kognitív variativitást vizsgálja az éghajlatváltozás diskurzusában. A környezetvédelmi szakszótárakból és terminológiai adatbázisokból származó 80 fogalom elemzése alapján feltárja, hogyan fejlődnek és változnak a terminusok grafikai, morfoszintaktikai, lexikai szinten, illetve redukció révén. A kutatás rámutat, hogy az olyan terminusváltozatok, mint az ozone layer (ózonréteg), az ozone shield (ózonpajzs) vagy az ozonosphere (ózonoszféra), ugyanazt a fogalmat jelölik, ám eltérő megközelítéseket közvetítenek és különböző kognitív kereteket aktiválnak.
1A szöveg korábbi változata a „Terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási dimenziói” című 6th Nemzetközi Tudományos Konferencián hangzott el, amelyet a Litván Nyelvi Intézetben, Vilniusban (Litvánia) tartottak 2025. október 16–17-én.
2000-től kezdve a biofuel (bioüzemanyag) terminus a környezettudomány területének egyik leggyakrabban használt terminusává vált. A bioüzemanyag villamos energia előállítására, hő vagy mozgási energia termelésére, valamint egyéb háztartási, ipari vagy közlekedési célokra használható. A bioüzemanyag azért fontos, mert segít elkerülni a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A bioüzemanyagokat szerves anyagból (biomasszából) állítják elő, amely fizikai, kémiai vagy biológiai folyamatokkal folyékony, szilárd vagy gáznemű tüzelőanyagokká alakítható. Ilyen folyamat a biogasification (biogázosítás), azaz a szerves hulladék oxigénmentes környezetben történő anaerob lebontásán alapuló technika, amelynek során biogáz keletkezik. A biogázosítás fő terméke a metán, ezért ezt a folyamatot biomethanisation (vagy biomethanization, az angol nyelvváltozattól függően) néven is ismerik. A nyelvi gazdaságosság és a bio- előtag szemantikai semlegesülése miatt azonban gyakran egyszerűen methanisation (vagy methanization) néven említik.
Ez a három terminus – a biogasification, a biomethanisation és a methanisation – helyesírási változataikkal együtt szemléletes példaként vezetik be e tanulmány témáját: a terminológiai variációt az éghajlatváltozás szókészletében. Ez a szókészlet különösen alkalmas terep a terminológiai variáció, azon belül pedig a kognitív variáció vizsgálatára. A tanulmány a megnevezésbeli variáció – vagyis ugyanazon fogalom különböző terminusokkal való jelölése – és a kognitív variáció közötti kapcsolatot vizsgálja.
ELMÉLETI KERET
Terminológiai variáció
A terminológiai variáció2 az elmúlt 25 évben jelentős figyelmet kapott a kutatóktól, akik különféle elméleti perspektívákból közelítették meg. Cabré (1999) a Terminológia kommunikatív elméletében integratív megközelítést javasol, amely összekapcsolja a nyelvi, kognitív és kommunikatív dimenziókat. E nézőpontból a variáció nem terminológiai hibának, hanem a különböző használati kontextusokra adott funkcionális válasznak tekintendő. Cabré szerint továbbá a terminusok nem zárt, egységes rendszerekhez tartoznak; ehelyett sokféle kommunikációs helyzetben fordulnak elő, amelyek ugyanazon szakmai tartalom többféle kifejezésmódját hívják életre. Ebben az értelemben a terminológiai variáció nemcsak a használat nyelvi különbségeit tükrözi, hanem az ismeretek észlelésének és reprezentációjának eltéréseit is.
Freixa (2003; 2006; 2013; 2022) többdimenziós perspektívából foglalkozott a terminológiai variációval, szintén integrálva a nyelvi, kognitív és kommunikatív szempontokat. Cabré nyomán Freixa (2003) hangsúlyozza, hogy a megnevezésbeli variációt nem szabad
2 A terminológiai variáció szigorú értelemben a terminusokat érintő bármilyen variáció, ebben a cikkben azonban a szó elterjedtebb jelentésében használjuk: a megnevezéseket érintő variációként, ezért a megnevezésbeli variáció szinonimájaként alkalmazzuk.
2
Page 3
nem tekinthető marginális vagy esetleges jelenségnek, hanem a szaknyelv inherens jellemzőjének. A környezettudomány területéről származó, különböző specializáltsági szintű szövegeken végzett korpuszvizsgálatok révén több olyan tényezőt azonosít, amelyek befolyásolják a variánsok megjelenését: többek között a szöveg kommunikatív célját, a szerző és a célközönség tudásszintjét, a kommunikációs csatornát, valamint a szakterület fogalmi struktúráját. Freixa 2006-os tanulmányában a terminológiai variáció okainak olyan tipológiáját javasolja, amelynek segítségével a variáció nem pusztán a formák sokaságaként, hanem a változatos kommunikációs igényeket kielégítő funkcionális és kognitív stratégiaként érthető meg. Újabb kutatásaiban (2022) hangsúlyozza a szakmai tudás dinamikus természetét, és bemutatja, miként tükröződik ez a dinamizmus azokban a változó megnevezésekben, amelyek a tudást létrehozó és közvetítő diskurzusokban jelennek meg. Külön kiemeli a tudományos ismeretterjesztés, valamint a nyelvek és kultúrák közötti közvetítés szerepét. E tekintetben amellett érvel, hogy a variáció olyan erőforrásként értelmezendő, amely lehetővé teszi a szakmai diskurzus különböző használati kontextusokhoz való igazítását anélkül, hogy ez szükségszerűen a terminológiai pontosság elvesztésével járna. Munkássága így hozzájárul a terminológia integratív és nem előíró szemléletének megszilárdításához.
From a sociocognitive perspective, Temmerman (2000) analyses terminology as a phenomenon anchored in collective experience and shared knowledge. Her model challenges the rigidity of classical approaches and acknowledges the dynamic, flexible, and contextualised nature of concepts, with particular attention to conceptual variation. On the other hand, from the perspective of Frame-Based Terminology (Faber et al. 2009; Faber 2022), variation is examined at the intersection of cognition, discourse, and language technologies. These approaches demonstrates that terminological variation is a complex and productive phenomenon, one that requires interdisciplinary and dynamic approaches for its full understanding.
Kognitív variáció
A megnevezésbeli variációval ellentétben, amely egyetlen fogalom különböző megnevezéseire vonatkozik, a kognitív vagy fogalmi variáció3 azokat a különböző módokat jelenti, ahogyan egy adott fogalom a kontextuális, kulturális, ideológiai vagy diszciplináris tényezőktől függően megalkotható, értelmezhető és reprezentálható. Ez a variációtípus gyakran abban tükröződik, hogy különböző terminusokkal közelítenek a fogalomhoz eltérő nézőpontokból.
Fernández-Silva (2011; 2016; 2022) abból indul ki, hogy túl kell lépni a fogalom rögzített, egyetemes entitásként való hagyományos felfogásán, és ehelyett dinamikus, kontextusba ágyazott, diskurzus által konstruált fogalomfelfogást javasol. Fernández-Silva szerint a fogalmi variáció a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének, valamint azok
3 Ebben a cikkben ezt a két terminust szinonimaként használjuk, bár a fogalmi variáció kifejezést gyakrabban használják egy terminushoz kapcsolódó, magában a fogalomban bekövetkező változásokra vagy különbségekre, míg a kognitív variáció arra utal, hogy a beszélő egy adott pillanatban vagy konkrét kontextusban miként alkotja meg vagy érzékeli a fogalmat.
3
Page 4
a különböző közösségek körében. Érvelése szerint a szakspecifikus fogalmak nem lezárt entitások, hanem a keretezési folyamatok és az új kontextusba helyezés révén formálódó nyitott struktúrák. E tekintetben Fillmore keretszemantikájára (1977) támaszkodik annak hangsúlyozására, hogy a fogalmak összetett kognitív struktúrákon keresztül aktiválódnak, amelyek meghatározzák, hogy az egyes kommunikációs helyzetekben mely ismeretelemek válnak hangsúlyossá. Ebből a nézőpontból a fogalmi variáció a szakspecifikus kommunikáció természetes és szükséges jelenségeként jelenik meg, különösen akkor, amikor az ismeretek különböző prioritásokkal, szakértelemmel vagy ideológiai álláspontokkal rendelkező közösségek között áramlanak.
Within the Frame-Based Terminology approach, Faber et al. (2009) and Ureña Gómez-Moreno et al. (2013) have developed tools to represent conceptual variation in terminological knowledge bases. By combining semantic relations, frame blending, and cognitive dynamics, their approach captures how a single term may be conceptualised differently across disciplines. Benítez and León-Araúz (2023) further explore how conceptual variation can be tracked through computational methods applied to multilingual corpora, revealing how the same concept may be framed differently across languages and cultures. According to the authors, this raises significant challenges for specialised translation, international communication, and global knowledge management. Similarly, Tercedor (2011) addresses the cognitive dynamics of concepts, highlighting the influence of social change on the reconfiguration of specialised knowledge. She examines how concepts evolve over time, generating tensions between older and newer representations, and how these tensions are manifested in discourse. Conceptual variation, then, is also presented as the result of an evolutionary process, not merely a communicative one—a view shared by scholars such as Dury and Lervad (2008), and more recently, Dury (2022) and Dury and Picton (2024), who focus on terminological variation from a diachronic perspective.
Összegzésképpen a fogalmi variáció a szakspecifikus ismeretek kontextushoz kötött és dinamikus természetének velejárója. Vizsgálata elmélyíti annak megértését, hogyan jönnek létre, terjednek és kerülnek egyeztetésre a terminusok – és jelentéseik – a különböző világképeket megtestesítő diskurzusokban.
Az éghajlatváltozás terminológiája
Az éghajlatváltozás összetett jelenség, amely olyan pontos terminológiát kíván, amely képes alkalmazkodni a terület folyamatosan bővülő ismeretanyagához. Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szókincs gyorsan fejlődött, tudományos, politikai, médiabeli és oktatási tényezők hatására. Ezért nemcsak a konkrét terminusok azonosítása fontos, hanem annak megértése is, hogy ezek miként jönnek létre, hogyan változnak és miként közvetítik őket a kommunikációs kontextustól, a szakértelem szintjétől és a használatukat befolyásoló egyéb változóktól függően.
4
Page 5
Guslyakova, Valeeva, and Vatkova (2020) analyse how new environmental terms (green neology) emerge and spread in education and the media. These neologisms reflect the emergence of new concepts (e.g. garbology) and the need to find effective ways to name and communicate them. The authors argue that ideological and educational components are key to environmental literacy, and that these neologisms serve not only a denominative function but also act as persuasive tools that shape educational and political discourse. Consequently, one of the defining features of climate discourse is its constant production of neologisms. This dynamism is also related to the interdisciplinary nature of climate knowledge. Moore et al. (2021), for example, analyse the term transformation in the context of climate change mitigation. In their systematic review, they observe that the term is used ambiguously and with multiple meanings, ranging from technological change to deep social reconfigurations. This polysemy reflects the complexity of climate phenomena and the diversity of disciplinary perspectives involved. Thus, terms such as energy transition, systemic transformation, or climate justice carry not only technical weight, but also political and ethical significance. Thus, Moore et al. similarly concludes that terminology not only describes change but actively participates in constructing it discursively.
From a pragmatic perspective, Carrió-Pastor and Candel-Mora (2012) also argue that terminology should be understood as a contextual and discursive phenomenon, beyond any presumed normative rigidity. Through corpus analysis, they show that the choice of climate-related terms depends on factors such as text genre (academic, media, educational), target audience (experts, students or laypeople), as well as communication channel and purpose: technical precision, simplified dissemination, or rhetorical effect. They argue that communicative specificity (who speaks, to whom, and for what purpose) is central in terminological choice.
From a more discourse-oriented perspective, Bureau (2024) demonstrates that conceptual representations of climate change vary not only in terminology but also in the frames of reference activated in different discourses. Comparing expert and media corpora, she finds significant differences in how causes, solutions, and responsibilities related to climate change are conceptualised. These findings align with Rogers (2004), who notes that media discourse tends to simplify and reconfigure scientific knowledge about climate, producing hybrid and sometimes imprecise concepts, though more accessible to the general public.
A fogalmi metaforákról azt is kimutatták, hogy központi szerepet játszanak az éghajlatváltozás megértésének alakításában. Haddad Haddad és Montero-Martínez (2021) rámutatnak, hogy az olyan kifejezések, mint a karbonlábnyom vagy a szén-dioxid-leválasztás, strukturáló metaforaként működnek, és sajátos kognitív kereteket vetítenek az elvont jelenségekre. Ezek a metaforák nemcsak a megértést segítik, hanem a cselekvést is irányítják, mivel minden keret a probléma észlelésének és kezelésének más módját foglalja magában. Az ilyen metaforák nyelvek és kultúrák közötti átvitele szemantikai feszültségeket kelthet. Angol–arab kontrasztív vizsgálatukban a szerzők rámutatnak, milyen nehéz pontosan lefordítani a fogalmi implikatúrákat, ami hatással lehet
5
Page 6
a többnyelvű környezetben megvalósuló kommunikáció hatékonyságára. Cabezas-García és León-Araúz (2022) ezt az elképzelést azzal erősítik meg, hogy bemutatják: az éghajlatváltozásról szóló kommunikációban a különböző kommunikációs igényekhez igazodó terminológiai változatok használatosak. Például a globális felmelegedés és az éghajlati válság közötti választás nem semleges: ideológiai, regiszterbeli és kommunikációs szándékbeli különbségeket fejez ki. A terminusok használata alakíthatja a közvélekedést.
However, recent studies such as Goldwert et al. (2024) suggest that changing terminology does not necessarily affect behavioural intentions. In their experimental research, they found that replacing terms like global warming with climate crisis had no statistically significant impact on people’s willingness to take climate action. This finding invites a more nuanced view of the direct influence of language on environmental behaviour, although it does not rule out its role in cognitive framing.
ADATOK ÉS MÓDSZERTAN
A terminológiai variáció empirikus kutatása szövegelemzésen alapul, mivel a szöveg a terminusok természetes közege, ahol valós viselkedésük megfigyelhető. Ehhez a tanulmányhoz úgy döntöttünk, hogy szójegyzékekre támaszkodunk, feltételezve, hogy az ott rögzített variáció kisebb a ténylegesen létező variációnál. Így megfigyeléseinket azokra a példákra alapozzuk, amelyek átjutottak a szójegyzékeket összeállító terminológusok vagy szakemberek által alkalmazott szűrőkön, és amelyeknek a szakértői használatban a leginkább rögzültnek kell lenniük.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos szókincs legjellemzőbb terminusainak listájához több, Google-kereséssel megtalált szójegyzéket használtunk. Ezek közé tartozik a Az éghajlatváltozással kapcsolatos terminusok szójegyzéke (Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége), a Az éghajlat szótára: mindennapi útmutató az éghajlatváltozáshoz (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja), az Éghajlatváltozási szójegyzék (BBC News), az Éghajlatváltozási szójegyzék: a kulcsfontosságú terminusok meghatározásai (Sustainable Travel International), valamint a Szójegyzék (Office for Climate Education). Miután kiválasztottuk azt a 100 terminust, amely a legtöbb szójegyzékben szerepelt, megkerestük őket két terminológiai adatbázisban: az IATE-ban (Interactive Terminology for Europe, az Európai Unió adatbázisa) és a Cercatermben (a Termcat, a katalán kormány, a Generalitat de Catalunya adatbázisa). A végső válogatás 80 fogalomból állt, amelyek mindegyikét egy vagy több terminus képviselte; ezek legalább az egyik adatbázisban dokumentálva voltak (többségük mindkettőben). A 80 fogalom és változataik teljes listája a függelékben található.
A változatok formai osztályozásához Freixa (2003) tipológiájára támaszkodtunk, amely a változatokat aszerint csoportosítja, hogy a változás grafikai, morfoszintaktikai, rövidülési vagy lexikai jellegű-e. Ez az osztályozás a változatok közötti fogalmi ekvivalencia mértékének elemzését is lehetővé teszi (kettőnél több megnevezés esetén a formailag legkevésbé eltérőket hasonlítottuk össze). Végül a terminusok szaknyelvi használatának és időbeli alakulásának elemzésére a Google Ngram
6
Page 7
Viewer, egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi akár öt megnevezés egyidejű összehasonlítását egyetlen időtengely mentén, így nyomon követhetjük az egyes terminusok megjelenését és relatív gyakoriságát az időben. Az eredményeket az újságírói diskurzusban tapasztalható használattal és a terminusok fejlődésével összevetve a Factiva4 adatbázist használtuk, amely a Dow Jones tulajdonában lévő világ legnagyobb sajtóadatbázisa.
EREDMÉNYEK ÉS ELEMZÉS
Ebben a részben először a mintánkba bevont fogalmak megnevezési indexét elemezzük. Ezután kiválasztott példák kezdeti elemzését mutatjuk be formális osztályozásuk alapján, kiemelve a megnevezési változatok sajátos jellemzőit, és különös hangsúlyt helyezve a kognitív variáció eseteire. Végül kiválasztott terminuscsoportokat vizsgálunk meg annak érdekében, hogy lássuk, miként jelenítenek meg a különböző változatok eltérő kognitív perspektívákat, és hogyan fejlődtek az időtengely mentén.
Megnevezési index
A 80 fogalmunk többségét egy vagy két terminus jelöli. A fogalmak 20%-át azonban 3 terminus jelöli, és amint az 1. táblázatból látható, egy fogalmat 6, egy másikat pedig 7 terminus jelöl. Így a megnevezési index (vagyis az egy fogalomra jutó megnevezések átlagos száma Freixa 2003 nyomán) fogalmanként 2,37 megnevezés.
1. táblázat. A megnevezési csoportok megoszlása a megnevezések száma szerint
Az egyetlen terminussal jelölt példák közé tartozik a sivatagosodás, az üvegházhatás, az ózonprekurzor, antropocén, újravadítás, valamint a körforgásos gazdaság. Érdekes módon az első három régebbi terminus (egyik sem keletkezett 1970 után), míg a másik három újabb (mindegyik 2010 körül jelent meg), tehát úgy tűnik, a terminus kora nem határozza meg, hogy vannak-e alternatív megnevezései. A gyakoriság sem tűnik döntő tényezőnek, mivel mindegyik a klímával kapcsolatos diskurzus leggyakrabban használt fogalmai közé tartozik. Hasonlóképpen, úgy tűnik, egyetlen sajátos szóalkotási folyamat sem szabályozza a változatosságukat. Így felmerül a kérdés, hogy egyesek miért
Azt, hogy a fogalmak közül melyek mutatnak terminológiai variációt, mások pedig melyek nem, a jövőbeli kutatásoknak kell feltárniuk. A fogalmak további egyharmadát (31,25%) két megnevezés jelöli, míg a fennmaradó egyharmadot (37,50%) kettőnél több. A legtöbb megnevezéssel rendelkező fogalmak: hidraulikus repesztés (hidraulikus frakkolás, hidraulikus repesztés, hidrofrakkolás, hidro-frac és HF), valamint a környezetbarát (környezetkímélő, környezetbarát, zöld, földbarát, ökológiai, környezeti).
A formai változások megoszlása
Az ugyanazt a fogalmat jelölő, egymással váltakozó megnevezések közötti szemantikai ekvivalenciát a megfigyelt formai variáció típusának elemzésével vizsgáljuk. A 2. táblázatban bemutatottak szerint, Freixa (2003) osztályozását követve, a példákat négy kategóriába soroltuk aszerint, hogy a változás grafikai, morfoszintaktikai, redukciós vagy lexikai jellegű-e.
Láthatjuk, hogy a példák többsége a két véglet valamelyikéhez tartozik: a csekély, pusztán grafikai változáshoz, illetve a jelentős, lexikai változással járó változáshoz.
2. táblázat. Osztályozás a formai variáció típusa szerint
A grafikai variáció példái mutatják a szemantikai ekvivalencia legmagasabb fokát. Ide tartoznak a kötőjelhasználat váltakozásai (pl. agroökológia / agro-ökológia, bioüzemanyag / bio-üzemanyag, nettó nulla / nettó-nulla), a szóközhasználat eltérései (hőhullám / hő hullám, szennyvíz / szenny víz, sósvíz-betörés / sósvíz betörés), valamint a brit és az amerikai angol helyesírás közötti különbségek (paleoklimatológia / paleoklimatológia, biomethanisation / biomethanization, újraerdősítés / újraerdősítés). Mindezek a példák szemantikailag azonosak, és a regionális helyesírási szokásokon túl nem hordoznak eltérő konnotációkat.
Ebbe a kategóriába számos teljes alak és rövidítés is tartozik, például betűszók (globális felmelegedési potenciál / GWP, tengerszint-emelkedés / SLR, üvegházhatású gázok / GHG), kémiai képletek (szén-dioxid / CO₂), illetve más rövidített alakok (redoxpotenciál / oxidációs-redukciós potenciál, biológiai sokféleség / biodiverzitás, ökológiai szorongás / ökószorongás). Sok esetben a rövidített alakok (például a SLR vagy a GWP) gyakrabban fordulnak elő a magasabb specializáltságú szövegekben.
8
Page 9
Morfológiai-szintaktikai változatosság
A morfológiai-szintaktikai változatosság ritkább (13,40%), és többnyire morfológiai változásokhoz kapcsolódik, például a főnévi és az igei alakok közötti váltakozáshoz (carbon offset / carbon offsetting, greenwashing / greenwash), illetve a képzőhasználatban megmutatkozó változatossághoz (climate change / climatic change, nitrogen fertilizer / nitrogenous fertilizer, environment-friendly / environmentally friendly). Egyes példák szintaktikai átszerkesztést mutatnak, mint a loss of biodiversity / biodiversity loss esetében. E példák többsége nagyfokú ekvivalenciát mutat, és denotatív vagy konnotatív különbségük csekély vagy egyáltalán nincs.
Külön figyelmet érdemel a climate change és a climatic change váltakozása. Amint az 1. ábrán látható, mindkét kifejezést ritkán használták az 1980-as évek közepét megelőzően, és használatuk nagyrészt tudományos szövegekre korlátozódott. A klimatológia fejlődésével és a kifinomultabb éghajlati modellek kidolgozásával azonban a climate change vált a globális időjárási mintázatok változásainak leírására szolgáló általános kifejezéssé. 1988-ban megalakult az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), amely az éghajlattudomány értékelésének fő szerveként megszilárdította a climate change kifejezést a nemzetközi politikai és tudományos diskurzusban használt standard terminusként. Ez magyarázza a használat meredek emelkedését (kék görbe) 1985 után; ez a tendencia azóta töretlenül folytatódik, míg a climatic change használati gyakorisága marginális maradt.
1. ábra. A climate change és a climatic change időbeli alakulása
Rövidülés
A terminológiai változatosság egyik, mennyiségi jelentősége (20,83%) ellenére gyakran figyelmen kívül hagyott típusa a szintagmatikus alakok rövidüléséből ered. Ezek gyakran anaforikus rövidülések, amelyeknél az elhagyott rész a szövegkörnyezetből visszaállítható, más esetekben azonban a rövidült alak nem anaforikus, vagy azért, mert lexikalizálódott, vagy azért, mert a teljes alak kevésbé releváns vagy redundáns információt tartalmaz. A váltakozó alakok közötti szemantikai távolság attól függ, hogy a rövidülés anaforikus-e (ebben az esetben az ekvivalencia csupán szövegkörnyezetfüggő), vagy lexikai (ami jellemzően nagyfokú szemantikai ekvivalenciát mutat).
9
Page 10
Az éghajlatváltozással kapcsolatos terminusok között találunk néhány egyértelmű lexikai rövidülést, például a sensitivity kifejezést, amelyet a szakterületen gyakran a climate sensitivity megnevezésére használnak, vagy a tipping point kifejezést, amelyet gyakran a climate tipping point rövid alakjaként használnak. A példák többsége azonban anaforikus rövidülés, amely a kifejezés központi részében (carbon dioxide emissions / carbon emissions) vagy a kifejezés bővítménye(i)ben mehet végbe (climate change adaptation / climate adaptation / adaptation, carbon dioxide sink / carbon sink / sink).
Lexikai változatosság
Adatainkban a leggyakoribb változattípus (36,45%) a lexikai változás; a változatok közötti szemantikai távolság több tényezőtől függ. A lexikai változás kognitív változatosságot eredményezhet, ha a fogalom különböző nézőpontjait vagy jellemzőit emeli ki. A terminológiai változatosság e típusán belül különbséget kell tennünk az eltérő esetek között: 1) a lexikai változatosság lehet teljes, ha a terminus egyszerű, például a reforestation / restocking vagy az albedo / reflectance esetében, illetve ha egy szintagmatikus terminusban minden lexéma megváltozik, például a heat wave / warm spell vagy a waste water / sewage effluent esetében; (2) a lexikai változatosság részleges lehet, ha az egyik lexéma megváltozik, a másik pedig változatlan marad. Ezek gyakoribbak, és a terminuson belüli változás helye alapján osztályozhatók: a terminus fejében vagy bővítményében következik-e be.
Lexikai és kognitív variáció
A következő részben a lexikai variációt a kognitív variációval együtt tárgyaljuk, ehhez pedig abból indulunk ki, hogy a terminusok nemcsak jelölnek, hanem jelentenek is valamit. Vagyis bizonyos értelemben egy fogalom címkéi – referenciális egységek, ezért nevezzük őket megnevező egységeknek vagy megnevezéseknek –, de jelentéssel is bírnak, hiszen amikor különböző megnevezések ugyanarra a fogalomra utalnak, ezt eltérő módon teszik, kiemelve az adott fogalom különböző jellemzőit.
Teljes változás: egyszerű terminusok
Az Európai Unió terminológiai adatbázisában (IATE) a reforestation meghatározása: „Az erdőborítás helyreállítása természetes úton (természetes magvetéssel, sarjaztatással vagy gyökérsarjakkal), illetve mesterségesen (közvetlen vetéssel vagy ültetéssel)”, és ugyanarra a fogalomra további két megnevezést is megad: reafforestation és restocking.
A reforestation és a reafforestation váltakozása morfológiai, nem pedig lexikai jellegű, és enyhe jelentésbeli árnyalat is megfigyelhető, mivel a forestation közvetlenül a cselekvés és annak eredménye főneve, míg az afforestation az a- előtaggal a cselekvés gondolatát hangsúlyozza („az a cselekvés, amelynek során valamit erdővé alakítanak”). A lexikai és kognitív változással járó váltakozás azonban a reforestation (vagy reafforestation) és a restocking között figyelhető meg, mivel az előbbi az erdő gondolatát helyezi előtérbe, míg az utóbbi az újratelepítést és az állomány pótlását hangsúlyozza.
10
Page 11
A módszertani részben említettek szerint annak megállapítására, hogy melyik alakváltozatot részesítik előnyben a szaknyelvi diskurzusban, a Google Ngram Viewerhez fordultunk; az eredmények – amint a 2. ábrán látható – azt mutatják, hogy a reafforestation gyakoriságát tekintve marginális változat, míg a reforestation használati gyakorisága jelentősen meghaladja a restocking gyakoriságát, annak ellenére, hogy utóbbi korábban adatolható. A kortárs szaknyelvi használat – itt az elmúlt száz évet értve – egyértelműen a reforestation alakot részesíti előnyben.
2. ábra. A reforestation, a reafforestation és a restocking előfordulása a Google Ngram Viewerben és a Factivában
Az ábra az újságírói szövegekre (Factiva) vonatkozó, az elmúlt öt évre kiterjedő eredményeket is bemutatja, és a tendencia hasonlít a szaknyelvi diskurzusban megfigyelthez. Mivel azonban a restocking szó az újságírói szövegekben többjelentésű, nem állapítható meg, milyen gyakorisággal fordul elő kifejezetten az erdészeti szakterületen.
Teljes változás: szintagmatikus terminusok
A rendellenesen és kellemetlenül forró időjárás időszakát hőhullámnak nevezik, de forró időszaknak vagy meleg időszaknak is. A forró időszak és a meleg időszak között hőmérsékleti különbség figyelhető meg: a forró az intenzívebb hőfokot jelöli, mint a meleg, és ez a különbség már kognitív vonatkozásokkal is bír.
A hullám és az időszak közötti változatosságnak még jelentősebb a kognitív hatása, mivel a hullám és az időszak különböző kereteket idéz fel: a hőhullám esetében a hő olyan természeti erőként jelenik meg, amely hullám módjára mozog és csap le, ezáltal egy folyadék fizikai mozgásának keretét aktiválja; ezzel szemben az időszak szó jelenléte időbeli és epizodikus keretet idéz fel, amelyben a hő egy időbeli kontinuumon belüli szakaszként vagy átmeneti időszakként érzékelhető.
Amint a 3. ábra mutatja, ennél a változási esetnél a Google Ngram Viewer szaknyelvi diskurzusa és a publicisztikai diskurzus között a használati gyakoriság tekintetében is erős hasonlóság figyelhető meg: messze a hőhullám (beleértve a hőhullám változatot is) a használat leginkább megszilárdult formája, míg a meleg időszak és a forró időszak egyaránt előfordul, de jóval kisebb gyakorisággal.
11
Page 12
3. ábra. Hőhullám, forró időszak és meleg időszak a Google Ngram Viewerben és a Factivában
Részleges változás: a szintagmatikus terminusok terjedelmének változatossága
Most olyan példákat elemzünk, amelyekben a változatosság több lexémából álló szintagmatikus terminusok között jelentkezik. Először azokra az esetekre összpontosítunk, amelyekben az alaptag, amely a fogalmi kategóriát alkotja, változatlan marad, a módosulás pedig a bővítményben történik, ahol eltolódik a megnevezésben kiemelt fogalmi jellemző.
Az IATE adatbázis meghatározása szerint az ivóvíz vagy fogyasztásra alkalmas víz olyan víz, amely biztonságosan fogyasztható, akár közvetlenül, folyékony formában isszák meg, akár közvetve, ételkészítés során használják fel. A víz lexikai egység alkotja a két megnevezés közös fogalmi kategóriáját; a kiemelt szemantikai jegy azonban eltér (ivás, illetve fogyasztható), ahogyan az általuk felidézett mentális reprezentáció is. Az ivás esetében a hangsúly a fogyasztás cselekvésén van, míg a fogyasztható a fogyasztásra való biztonságosság minőségét emeli ki. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a fogyasztható a latin potare („inni”) szóból ered, így etimológiai szempontból a két megnevezés teljesen egyenértékű, noha eltérő kognitív asszociációkat kelt.
4. ábra. Ivóvíz és fogyasztásra alkalmas víz a Google Ngram Viewerben és a Factivában
Gyakoriak azok a példák, amelyekben az azonos fogalmi kategóriába tartozó, de eltérő kognitív megközelítést tükröző terminusok között kognitív változatosság figyelhető meg. A következő példa az őshonos tudás, helyi tudás és hagyományos tudás kifejezéseket érinti. Mindhárom terminus olyan tudásrendszerekre utal, amelyek egy adott környezettel való, hosszú időre visszanyúló kölcsönhatásban gyökereznek. Bár mindhárom ugyanazt a fogalmat jelöli, mindegyik más kognitív keretet aktivál. Az
12
Page 13
helyi tudás – a leggyakoribb és történetileg korábbi terminus – mögött a hangsúly a helyen van; a hagyományos tudás esetében – amely a második leggyakoribb, de jóval újabb, és amelynek használata az 1980-as évektől kezdve növekszik – a hangsúly a időre helyeződik át; az őslakos tudás esetében pedig a fogalmi hangsúly a emberekre kerül.
5. ábra. Őslakos tudás, helyi tudás és hagyományos tudás a Google Ngram Viewerben és a Factivában
Az 5. ábra ismét azt mutatja, hogy mindkét szövegkorpuszban azonos a gyakorisági sorrend.
Részleges változás: a szintagmatikus terminusok fejének variációja
A szaknyelvi diskurzusban a klímaválságnak az IATE adatai szerint két szinonimája van: a klímavészhelyzet és a klíma-összeomlás, az általános diskurzusban azonban a klímaváltozás, globális felmelegedés és globális hevülés kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, mintha egyenértékűek lennének. Amint a 6. ábrán látható, mind a szaknyelvi, mind az újságírói használatban a klímaválság a leggyakoribb forma, míg a klímavészhelyzet és a klíma-összeomlás változatot jóval ritkábban használják, jóllehet köztudott, hogy a klímavészhelyzet kifejezést részesítik előnyben a politikai és aktivista diskurzusban.
6. ábra. Klímaválság, klímavészhelyzet és klíma-összeomlás a Google Ngram Viewerben és a Factivában
A három megnevezés eltérő konnotációkat és retorikai célokat hordoz, intenzitásuk szerint pedig skálába rendezhető: a klímaválság a klímaváltozás rendszerszintű kockázataira és súlyosbodó következményeire utal; a klímavészhelyzet az azonnali cselekvés szükségességét sugallja;
13
Page 14
a klíma-összeomlás rendszerszintű összeomlást sejtet. Ebben az esetben a kognitív keret változatlan marad, a változó tényező az intenzitás, vagyis az észlelt veszély mértéke.
A fogalmi kategórián belüli változatosság másik példája az ózonréteg, az ózonpajzs és az ózonoszféra közötti eltérés. A gyakorisági eredmények ezúttal is egybevágnak mind a szaknyelvi diskurzusban (amint azt az Ngram Viewer diagramja mutatja), mind az újságírói diskurzusban (amint azt a Factiva korpusza tanúsítja): a három közül az ózonréteg tűnik a leginkább intézményesült formának, míg az ózonpajzs és az ózonoszféra használati gyakorisága jóval alacsonyabb.
7. ábra.Ózonréteg, ózonpajzs és ózonoszféra a Google Ngram Viewerben és a Factivában
Ebben az esetben a kognitív változatosság az egyes megnevezésekhez társuló különböző fogalmi keretek aktiválódásából ered. Az ózonréteg kifejezés strukturális keretet idéz fel, amelyben a sztratoszférát különálló rétegekre tagolódóként értelmezzük. Ezzel szemben az ózonpajzs funkcionális vagy metaforikus keretet aktivál, és az ózon védelmező szerepét hangsúlyozza: azt, hogy gátként óvja a Földet az ultraibolya sugárzástól. Végül az ózonoszféra geometriai vagy rendszerszintű nézőpontot helyez előtérbe, és ezt a légköri régiót gömbszerű tartományként fogalmazza meg.
Az elemzett példák világos mintázatot tárnak fel: az egyik terminus használati gyakorisága rendszerint jelentősen meghaladja a többiét; ezek a kevésbé gyakori terminusok ezt követően sajátosabb diskurzusbeli vagy retorikai funkciókat töltenek be, míg a leggyakoribb terminus elsősorban referenciális szerepet kap. A referenciális megnevezés lehet akár a legkorábbi, a szaknyelvi diskurzusban kialakult forma, akár egy későbbi változat, amely vonzóbbá vált, ezért szélesebb körben elterjedt más típusú diskurzusokban – például az aktivista, a média- vagy az oktatási kontextusban.
KÖVETKEZTETÉSEK
A terminológiai variáció a fogalmi perspektivizációt tükrözi: minden egyes megnevezés egy sajátos fogalmi keretet vagy perspektívát aktivál ugyanarra a referensre vonatkozóan. Ez a variáció nem pusztán lexikai sokféleség kérdése, hanem az alapul szolgáló fogalom megalkotásának és megértésének különböző módjait, illetve azt az igényt jeleníti meg, hogy bizonyos kontextusokban annak alternatív perspektívái kerüljenek előtérbe.
14
Page 15
A terminológiai változatok egymást kiegészítő diskurzív funkciókat töltenek be: míg az egyik megnevezés gyakran intézményesül mint az előnyben részesített referenciális terminus, mások azért maradnak használatban, mert különböző diskurzustípusokban (tudományos, médiabeli, oktatási, aktivista stb.) sajátos retorikai, értékelő vagy metaforikus szerepet töltenek be. Azt is el kell ismerni, hogy kognitív különbségek a szaknyelvi diskurzuson belül is megjelennek, amely nem tekinthető monolitikusnak, semlegesnek vagy homogénnek. A szakmai tudás ehelyett ugyanazon tudományos jelenségek fogalmi értelmezéseinek és perspektíváinak sokféleségét foglalja magában. Valójában az elemzett példák erős hasonlóságot mutatnak a szaknyelvi és az újságírói diskurzus között: ugyanazok a változatok jelennek meg mindkettőben, gyakorisági mintázataik pedig feltűnően hasonlóak.
A variáció hozzájárul a fogalmak hozzáférhetőségéhez és terjesztéséhez: több megnevezés egyidejű használata elősegíti a tudás átadását a szakértői és a nem szakértői közösségek között, mivel lehetővé teszi, hogy ugyanazt a fogalmat különböző kognitív és kommunikációs nézőpontokon keresztül fejezzék ki.
REFERENCES
BBC News 2014: Climate Change Glossary. Available at: https://www.bbc.com/news/science-environment-11833685.
Benítez Valeria, León-Araúz Pilar 2023: Comparing Climate Terminology Across Languages and Domains: A Frame-Based Analysis. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 29(2), 224–251. DOI: https://doi.org/10.1075/term.00070.don.
Bureau Pauline 2024: Climate Knowledge or Climate Debate?: Using Word Embeddings and Critical Discourse Analysis to Compare Expert and Media Representations of Climate Knowledge. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 30(1),35–57. DOI: https://doi.org/10.1075/term.00076.bur.
Cabezas-García Melania, León-Araúz Pilar 2022: Term and Concept Variation in Climate Change Communication. – The Translator 28(4), 429–449.
Cabré María Teresa 1999: La terminología: Representación y comunicación. Elementos para una teoría de base comunicativa y otros artículos [Terminology: Representation and Communication. Elements for a Communicative-Based Theory and Other Articles], Barcelona: IULA / Antártida.
Carrió-Pastor María Luisa, Candel-Mora Miguel Ángel 2012: Corpus Analysis: A Pragmatic Perspective on Term Variation. – Revista Española de Lingüística Aplicada / Spanish Journal of Applied Linguistics 25(1), 33–50.
Dury Pascaline 2022: Diachronic Variation. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, eds. P. Faber,
15
Page 16
M.-C. L’Homme, Amsterdam: John Benjamins, 421–434. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.23.19dur.
Dury Pascaline, Lervad Susanne 2008: La variation synonymique dans la terminologie de l’énergie: approches synchronique et diachronique, deux études de cas [Synonymic Variation in Energy Terminology: Synchronic and Diachronic Approaches, Two Case Studies]. – LSP and Professional Communication (2001–2008).
Dury Pascaline, Picton Aurélie (eds.) 2024: La dimension diachronique dans les langues de spécialité [The Diachronic Dimension in Languages for Special Purposes]. – Lexique 35.
European Union. n.d. IATE – InterActive Terminology for Europe [Accessed July 17, 2025]. Available at: https://iate.europa.eu/.
Faber Pamela 2022: Frame-Based Terminology. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, eds. P. Faber, M.-C. L’Homme, Amsterdam: John Benjamins, 353–376. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.23.20fer.
Faber Pamela, León-Araúz Pilar, Prieto Juan A. 2009: Semantic Relations, Dynamicity, and Terminological Knowledge Bases. – Current Issues in Language Studies 1(1), 1–23.
Fernández-Silva Sabela 2011: Variación terminológica y cognición: factores cognitivos en la denominación del concepto especializado [Terminological Variation and Cognition: Cognitive Factors in the Designation of the Specialized Concept]: PhD diss., Universitat Pompeu Fabra.
Fernández-Silva Sabela 2016: The Cognitive and Rhetorical Role of Term Variation and Its Contribution to Knowledge Construction in Research Articles. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 22(1), 52–79.
Fernández-Silva Sabela 2022: Cognitive Approaches to the Study of Term Variation. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, eds. P. Faber, M.-C. L’Homme, Amsterdam: John Benjamins, 435–456.
Fillmore Charles J. 1977: Topics in Lexical Semantics. – Current Issues in Linguistic Theory, ed. R. W. Cole, Bloomington: Indiana University Press, 76–138.
Freixa Judit 2003: La variació terminològica: Anàlisi de la variació denominativa en textos de diferent grau d’especialització de l’àrea de medi ambient [Terminological Variation: Analysis of Denominative Variation in Texts with Different Levels of Specialization in the Field of the Environment]: PhD diss., Universitat Pompeu Fabra.
Freixa Judit 2006: Causes of Denominative Variation in Terminology: A Typology Proposal. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 12(1),51–77.
16
Page 17
Freixa Judit 2013: Otra vez sobre las causas de la variación denominative [Once Again on the Causes of Denominative Variation]. – Debate Terminológico, 938–946.
Freixa Judit 2022: Causes of terminological variation. – Theoretical Perspectives on Terminology: Explaining Terms, Concepts and Specialized Knowledge, eds. P. Faber, M.-C. L’Homme, Amsterdam: John Benjamins, 399–420. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.23.18fre.
Goldwert Danielle, Doell Kimberly C., VanBavel Jay J., Vlasceanu Madalina 2024: Climate Change Terminology Does not Influence Willingness to Take Climate Action. – Journal of Environmental Psychology 100,1–5.
Guslyakova Alla, Valeeva Nailya, Vatkova Olga 2020: ‘Green Neology’ and Its Role in Environmental Education (A Media Discourse Approach). – E3S Web of Conferences 169(4), 05004.
Haddad Haddad Amal, Montero-Martínez Silvia 2021: La metáfora en la terminología del cambio climático: Un estudio contrastivo inglés–árabe [Metaphor in the Terminology of Climate Change: A Contrastive English–Arabic Study]. – UGR Digibug. Available at: https://digibug.ugr.es/.
Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC). n.d. Special Report: Global Warming of 1.5°C. Glossary. Available at: https://www.ipcc.ch/sr15/chapter/glossary/.
Met Office. n.d. Climate Change Glossary. Available at: https://weather.metoffice.gov.uk/climate-change/climate-glossary
Moore Brendan, Verfuerth Caroline, Minas Angela Mae, Tipping Christianne, Mander Sarah, Lorenzoni Irene, Hoolohan Claire, Jordan Andrew J., Whitmarsh Lorraine 2021: Transformations for Climate Change Mitigation: A Systematic Review of Terminology, Concepts, and Characteristics. – Wiley Interdisciplinary Reviews: Climate Change 12(6), e738.
Office for Climate Education (OCE). n.d. Glossary. Available at: https://www.oce.global/en/resources/climate-science/glossary/.
Rogers Margaret 2004: Multidimensionality in Concept Systems: A Bilingual Textual Perspective. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 10(2), 215–240.
Sustainable Travel International 2024: Climate Change Glossary: Definitions of Key Terms. Available at: https://sustainabletravel.org/climate-change-glossary/.
Temmerman Rita 2000: Towards New Ways of Terminology Description: The Sociocognitive Approach, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.
Tercedor Maribel 2011: The Cognitive Dynamics of Terminological Variation. – Terminology 17(2), 181–197. DOI: https://doi.org/10.1075/term.17.2.01ter.
17
Page 18
TERMCAT (Centre de Terminologia de Catalunya). n.d. *Cercaterm – Base de datos terminológica* [Cercaterm – Terminological Database] [Accessed 17 July 2025]. Available at: https://www.termcat.cat/en/cercaterm.
United Nations Development Programme (UNDP) 2023: The Climate Dictionary: An Everyday Guide to Climate Change. Available at: https://climatepromise.undp.org/news-and-stories/climate-dictionary-everyday-guide-climate-change.
United States Environmental Protection Agency (EPA) 2016: Glossary of Climate Change Terms. Available at: https://19january2017snapshot.epa.gov/climatechange/glossary-climate-change-terms_.html.
Ureña Gómez-Moreno, Manuel José, Faber Pamela, Castro Miriam Buendía 2013: Frame Blending in Specialized Language: Harmful Algal Bloom. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 19(2),175–201. DOI: https://doi.org/10.1075/term.19.2.02gom.
APPENDIX 1: LIST OF TERMS
1. agroecology, agro-ecology
2. albedo, reflectance
3. anthropocene
4. anthropogenic
5. atmospheric aerosol
6. atmospheric lifetime
7. biodiversity, biological diversity
8. biodiversity loss, loss of biodiversity, loss of biological diversity, biodiversity erosion, erosion of biodiversity
