RAMUNĖ VASKELAITĖ

HOGYAN VÁLIK BONYOLULTTÁ A SZIMBOLIKUS ELNEVEZÉSEK ÍRÁSÁNAK ELSŐ PILLANTÁSRA EGYSZERŰ SZABÁLYA

KULCSSZAVAK: szimbolikus elnevezés, használat, norma, helyesírás és központozás, az elnevezések alkotásának szabályai, nagybetűs írásmód, idézőjelek.

BEVEZETÉS

A szimbolikus elnevezések írásának szabálya első pillantásra olyan egyszerűnek tűnhet, hogy nincs is mit mérlegelni rajta: ezeket az elnevezéseket nagy kezdőbetűvel és idézőjelek között kell írni. Akár e szabály egyszerűsége, akár az írásmóddal és központozással foglalkozó tudományos cikkek hiánya miatt nem született tudományos elemzés e nevek írásának sajátosságairól. A A litván nyelv helyesírásában és központozásában (a továbbiakban: LKRS) megfogalmazott szabályt valószínűleg problémamentesnek tartották, ezért amikor a Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) határozatai módosítottak bizonyos helyesírási és központozási kérdéseken (VŽ 1997a, 2006a, b), ez az eset nem került a módosítandók közé, és nem vált a változtatások nyomán kialakult viták tárgyává.

Ami azonban a nyelvi szakemberek számára egyszerűnek tűnik, nem mindig magától értetődő azoknak a nyelvhasználóknak, akik nem tanultak nyelvtudományt, különösen azért, mert vannak köztük olyanok is, akik nem fejezték be a középiskolát, és a felsőoktatási intézmények végzősei sem mind sajátították el egyformán a nyelvi szabályokat. Ezt a körülményt, amelyet az internetes nyelvhasználat különösen élesen megmutatott, gyakran szem elől tévesztik, holott éppen ez az a tényező, amely gyakran elválasztja a normát a használattól. A nyelv ideális használója és tényleges ismerője közötti eltérés a szimbolikus elnevezések elterjedésében is megmutatkozott. Amikor mintegy két évtizeddel ezelőtt, a társadalmi rendszer megváltozását követően megkezdődött a magánvállalkozások alapítása, nyilvánvalóvá vált, hogy alapítóik jelentős része számára szinte leküzdhetetlen feladat helyesen elnevezni az általuk létrehozott szervezetet. Amikor a közhasználatban elterjedtek a különböző nyelvi szintek hibáival – köztük az alapvető helyesírási és központozási hibákkal – teli elnevezések, szükségessé vált szabályokat kidolgozni azok megalkotói számára, és egyúttal alaposan megvizsgálni ezt a névcsoportot. Így a valóság által felszínre hozott aktualitás azt eredményezte, hogy kialakult – mondhatni – a nyelvi szabályozás és kutatás külön területe: a jogi személyek elnevezéseinek vizsgálata, amelyeket összefoglalóan cégneveknek is neveznek¹.

A vállalatok, intézmények és szervezetek elnevezéseinek teljes csoportját rendezve és vizsgálva természetesen annak egyik alcsoportját is be kellett vonni: az átvitt értelmű szavakat vagy szókapcsolatokat, amelyek már régóta

¹ Úgy tűnik, hogy a használatban a cég szó nemigen terjed el, általános értelemben az vállalat, társaság szavakat is használják. A nyelvészeti munkákban az általános megnevezésként az utóbbi időben szintén inkább a vállalat szó vagy a jogi személyek kifejezés használata terjed. A cikkben is ezt a gyakorlatot követjük.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)www.bendrinekalba.ltISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 2

szokásos közneveknek nevezni, vagy szimbolikus neveknek, illetve szimbolikus elnevezéseknek². Ezért éppen a jogi személyek szimbolikus elnevezései keltették fel leginkább a nyelvészek figyelmét az összes szimbolikus elnevezés közül. Már az első szabályok kidolgozása előtt gyakorlati és módszertani útmutatók készültek az elnevezések megalkotói és kezelői számára (Kniūkšta 1992a), ezek alapján pedig szabályok. Az első, A cégnevek használata című szabályokat a VLKK 1992-ben fogadta el határozatával (LKKN 1998: 12–15); később pontosították vagy módosították őket (VŽ 1997b, 2002b), jelenleg pedig a 2004-ben megállapított, a vállalatok, intézmények és szervezetek szimbolikus elnevezéseinek alkotására vonatkozó szabályok vannak hatályban (VŽ 2004), amelyekből 2013-ban mindössze két pontot töröltek (VŽ 2013). Emellett a szabályokhoz függelék is készült, amely az elnevezés szimbolikus részével együtt használt közszavakat sorolja fel; a jogi személyek elnevezéseinek területén ezeket leggyakrabban nemzetségi megjelöléseknek nevezik (VŽ 1995, 1997c)³. Az alapítandó jogi személy elnevezésének nyelvhelyességére vonatkozó követelményt a Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyve fogalmazza meg (VŽ 2000). Amikor végül kiderült, hogy sem ez a jogi biztosíték, sem az egyértelműen megfogalmazott szabályok nem elegendők a nyelvhelyesség biztosítására ezen a területen, a VLKK megkezdte a konzultációt az Állami Cégnyilvántartási Központtal minden bejegyzésre benyújtani kívánt jogi személy elnevezéséről⁴. A VLKK honlapján közzétett adatok azt mutatják, hogy sok elnevezést elutasítanak, de a vállalkozásalapítás mértéke is figyelemre méltó: havonta másfél-kétezer fölötti elnevezést nyújtanak be értékelésre⁵. Ezek a számok elegendők annak belátásához, milyen jelentős részt képviselnek a mindennapi nyelvhasználatban; mivel pedig a nyilvános használatban is gyakoriak, rendkívül nagy hatással vannak a köznyelv színvonalára⁶.

A jogi személyek szimbolikus elnevezéseinek vizsgálatában, valamint a normatív elvek kialakításában a legnagyobb érdem a Kalbos kultūra című folyóirat hosszú ideje felelős szerkesztőjéé, dr. P. Kniūkštáé. Már a Kalbos kultūrában megjelent cikkek is megmutatják, milyen előrelátóan tárgyalták ezeket a kérdéseket, és mennyi mindent végeztek el úgy, hogy a jogi személyek elnevezéseinek nyelvészeti vizsgálatára alig volt hagyomány. Emellett szélesebb közönségnek is sokat írtak és írnak⁷; az elnevezések megalkotóinak elkészítették a fent említett módszertani és gyakorlati útmutatókat, majd a szabályokat is, A cégnevek használata (LKKN 1998: 12–15), amelyek minden későbbi, elnevezések alkotására vonatkozó szabály alapjául szolgáltak. Külön kiadványok is megjelentek: Intézmények, vállalatok és szervezetek elnevezései (Kniūkšta 2004), Nyilvános feliratok. Dokumentumok és Vilnius utcái között körülnézve (Kniūkšta 2006b), a közigazgatási nyelv szakértőjének ……………………

² Pranas Kniūkšta (2004: 20–21) yra atkreipęs dėmesį į šių terminų vartoseną: pirmosiose taisyklėse pavadinimų sudarytojams vartotas terminas simbolinis vardas, apimantis ir gimininius žodžius, tačiau 2004 m. priimtose liko tik simbolinis pavadinimas, apimantis simboliškai vartojamus žodžius. Šiame straipsnyje irgi bus paisoma tos terminijos raidos krypties: visas pavadinimas, įskaitant ir gimininius žodžius, bus vadinamas juridinio asmens (įmonės) pavadinimu, o jo simbolinė dalis – simboliniu pavadinimu arba simboline dalimi.

³ A függelék jelenleg már nem hatályos; lásd a VLKK honlapján, elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/lit/nutarimai/imoniu-pavadinimai/simboliniai.htm.

⁴ A konzultációt a kormány 2012. december 5-i, 1452. számú határozata tette hivatalossá, amely módosította a Jogi Személyek Nyilvántartásának szabályzatát (VŽ 2012). A nyilvántartás kezelője köteles kikérni a VLKK véleményét arról, hogy a jogi személy elnevezése megfelel-e a litván köznyelv normáinak, és erre a megkeresésre 6 munkaórán belül választ kell adnia.

⁵ Ez az információ a VLKK honlapján található, elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/lit/naujienos/bendrosios.html.

⁶ Egyébként nem igaz, hogy kizárólag helytelen szimbolikus elnevezések születnek. Az Állami Nyelvfelügyelet által rendezett Legszebb litván cégnevek versenye olyan eseteket is feltár, amelyek kivételes nyelvi érzékről tanúskodnak, és cáfolják azt a széles körben elterjedt, alaptalan vélekedést, hogy a litván főnevek készlete már kimerült a cégnevek alkotásakor – hiszen a főnévi szerkezetek és más szókapcsolatok megalkotásának lehetőségei kimeríthetetlenek. Például a 2014-es verseny díjazottjai között 2013-ban bejegyzett cégek is szerepelnek olyan hangzatos nevekkel, mint az „Akacijų užuovėja”, „Džiaugsmo blyks­tė”, „Genio uoksas”, „Lėti vėjai”, „Namo akys”, „Sapnų namai”, „Saldi prabanga”, „Siūlo galas”, „Skaičių miškas” és mások.

⁷ A cikkek többségét (némelyiket pontosítva vagy rövidítve) a Nyelvhasználat és nyelvművelés című monográfia foglalja magában (Kniūkšta 2001: 339–406).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 3

A jogi személyek elnevezéseit, köztük a szimbolikusakat is, nyelvészeti szempontból az Közigazgatási nyelv és annak használata című könyv vizsgálta (Kniūkšta 2005). Maga a szimbolikus elnevezések terminus pedig, amely a feltételes elnevezésekkel és megállapodásos jelekkel verseng, feltehetően P. Kniūkštának köszönhetően honosodott meg (Kniūkšta 2001: 339–341). A vállalatok, intézmények vagy szervezetek szimbolikus elnevezéseit külön-külön szinte senki más nem vizsgálta; csak az összes szimbolikus elnevezés között említik őket. Az ilyen elnevezések összessége is ritkán válik kutatás tárgyává, mindössze néhány cikk foglalkozik vele (Valeckienė 1965; Drazdauskienė 1975; Sližienė 1979; Vaicekauskienė 1997; Kvašytė 2005; Jocaitė, Kvašytė 2006).

Igaz, a szimbolikus elnevezéseket mondatrészként vagy szókapcsolatok tagjaiként a nyelvtanok is tárgyalják (LKG₃ 1976: 429–430; DLKG 1997: 557), de csak a legáltalánosabb, problémamentes szempontból. Nyelvművelési vagy más tankönyvekben is említik őket (Brūzگienė ir kt. 2013; Linkevičienė 2013). A nyelvtanok azonban – ahogy illik – a szintaktikai és morfológiai szintet fedik le, pontosabban az elnevezések ragozásával, valamint a birtokos vagy alanyeseti pozícióval kapcsolatos kérdéseket; ezek a cikkekben és másutt is a legaktuálisabbak (LKŽin 1998: 338; Pupkis 2005: 287–289). A cikkek a lexika és a szóalkotás területét is érintik, az elemi helyesírási és központozási szint azonban úgyszólván mindenütt figyelmen kívül marad, feltehetően azért, mert magától értetődőnek tekintik. A mai használat mégis azt mutatja, hogy éppen ez vált talán a legbonyolultabbá, és a nehézség részben abból is fakadhat, hogy erre a szintre nem fordítottak kellő figyelmet.

E cikk célja, hogy csökkentse ezt a hiányt. Ennek megfelelően a szimbolikus elnevezések helyesírási és központozási problémáit vizsgálja. A vizsgálat konkrét tárgyaként a jogi személyek szimbolikus elnevezéseinek kialakult vagy kialakuló írásmódja, valamint az azt meghatározó tényezők jelölhetők meg. Az ilyen elemzés, amely a probléma lehetséges megoldásait is felveti, elsősorban a nyelvi normák megállapítóinak és gondozóinak lehet fontos; mivel azonban a nyelvészeti kiadványokban egyes megfogalmazások vagy azok világossága hiányosak, az elnevezések használói és megalkotói számára is hasznos lehet. Világosabbá kell válnia számukra, hogy a szimbolikus elnevezések mely írásmódja összeegyeztethetetlen valójában a normával, és hol rejlik az ellentmondás.

1. A NAGYBETŰS ÍRÁS PROBLÉMÁJA

1.1. A lehetőségek fogalmának tükröződése a jogi személyek nyilvántartásában

A jelképes nevek írásának szabályát az LKRS így fogalmazza meg: „A különféle jelképes neveket (amikor a nevet alkotó szavakat átvitt értelemben használják) nagy kezdőbetűvel írjuk, és idézőjelbe tesszük (idézőjel nélkül más dolgot jelentenének).” (LKRS 1992: 70). Mivel ilyen nevek több szóból is állhatnak, a szöveg rögtön hozzáteszi: „Ha egy név két vagy több szóból áll, csak az első szót és a névben szereplő tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel.” Ezt a szabályt a tankönyvek és kézikönyvek is megismétlik, például: „Az összetett jelképes neveket idézőjelbe tesszük, bennük az első szót nagy kezdőbetűvel írjuk, a tulajdonneveket pedig nagy kezdőbetűvel, például: zártkörű részvénytársaság (rövidítése UAB) „Interneto vizija”, a Socialinių mokslų studijos folyóirat, az Europos vartotojų centras közintézmény (VšĮ), a Grįžulo Ratai részvénytársaság (AB), a Regitra állami vállalat (VĮ.” (Brūzgienė és mtsai. 2013: 48). Mi-

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 4

Ezekben az esetekben a nagybetűk és az idézőjelek szerepét sehol sem jelölik meg, maga az írási szabály azonban egyszerű, mintha valóban nem volna szükség részletesebb magyarázatra.

Talán éppen egyszerűsége miatt nem fogalmazzák meg a nyelvtanokban; az idézőjelbe tétel és az első szó nagy kezdőbetűs írása csak a példákból derül ki (LKG₃ 1976: 429–430; DLKG 1997: 557). Az első, névadóknak szánt szabályokban sincs ilyen megfogalmazás, ami rendeltetésükkel indokolható – hiszen ezek a névalkotás, nem pedig a névírás szabályai. A helyesírásra vonatkozó megfogalmazás 1997-ben jelenik meg, majd bekerül a 2004-ben elfogadott, az intézmények, vállalatok és szervezetek jelképes neveinek alkotására vonatkozó szabályokba is. Mindazonáltal a szabályok többi rendelkezése kizárólag az alkotás alatt álló, tehát még be nem jegyzett neveket szabályozza. Így hát valószínűleg az alkotás alatt álló nevekre alkalmazták az ide bekerült írási szabályt is.

Ha a névadók ezt a szabályt követnék, amikor a kötelező eljárás szerint bejegyzik az alapítandó vállalatot a Jogi Személyek Nyilvántartásába, semmilyen probléma nem merülne fel. Sajnos az Állami Nyilvántartási Központ által kezelt adatbázisból⁸ kiderül, hogy csak a bejegyzések egy része felel meg a szabálynak, például: „Taika per kultūrą” egyesület, „Sniego gniūžtė” társaság, „Laumės skrynia” kisvállalkozás, „Mūsų Londonas” kertészkedő társaság, „Draugo letena” állatvédő klub, „Giminėlė” hitelszövetkezet, a Tabariškiai falusi közösségi központ „Tabariškės kaip nutapytos” néven, „Snaigė” részvénytársaság, „Kita kryptis” zártkörű részvénytársaság, „Destinija” zártkörű részvénytársaságú biztosítási alkuszcég, „Rytinis krantas” lakóház-építő társaság. Mások – pontosabban jelképes nevük – nagybetűkkel szerepelnek a nyilvántartásban, például: ARBATA SU CITRINA klub, ŠA-MANAI klub, VERSLAS STUDENTAMS egyesület, TAVO DRUGYS egyesület, NATA zeneszerzői jogvédő egyesület, MANO MIESTAS közintézmény, NAUJASIS VARGONŲ FORUMAS közintézmény, NAUJA KRYPTIS társadalmi szervezet, BINGELIS IR SŪNUS zártkörű részvénytársaság, LIETA mezőgazdasági vállalat. Sem az LKRS, sem a névalkotási szabályok nem fogalmazzák meg a nagybetűs írás lehetőségét. Az LKRS, a litván helyesírást legrészletesebben tárgyaló normatív kiadvány, nem említi ezt az írásmódot. Az LKRS szerint egymás után több nagybetű csak rövidítés alkotásakor fordulhat elő (LKRS 1992: 73–74). Így joggal merül fel a kérdés, hogyan vált ez a lehetőség gyakorlattá a vállalatok és más magán- és közjogi személyek bejegyzése során.

Az egybefüggő nagybetűs írás eseteit külön csak Dana Vainauskienė „Dėl ištisinio rašymo didžiosiomis raidėmis” című cikke tárgyalja. A jelképes nevekről azt írja, hogy a litván helyesírási szabályok szerint idézőjelben kell írni őket, de „bizonyos esetekben (például cégtáblákon, címkéken, reklámokban) más betűtípussal vagy más írásjelekkel, vagyis nagybetűkkel is kiemelhetők, például: UOSINGIS üzlet, AUKŠTAITĖJA szálloda, KILIMAI zártkörű részvénytársaság <...>.” (Vainauskienė 1996: 71–72). Már korábban is szó esett erről az írásmódról az említett módszertani és szakmai útmutatókban. Miután kimondták, hogy idézőjelben kell írni, hozzátették: „Ha a jelképes név grafikailag ki van emelve (új sorban, nagyobb betűmérettel jelenik meg), idézőjel nélkül is írható, de végig nagybetűkkel (hirdetésekben és másutt), például: a LIETUVA együttes koncertje.” (Kniūkšta 2001: 379–380). Az Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimai című kiadvány külön tárgyalja a cégtáblákat: „Magukat a jelképes neveket idézőjelben és nagy kezdőbetűvel írjuk. <...> Az idézőjelet helyettesítheti más betűtípus vagy a csupa nagybetűs írásmód: részvénytársaság Tauras, SAULUTĖ üzlet. A neveket rendszerint idézőjel nélkül írják a cégtáblákon: SAULUTĖ, LIETUVOS SPAUDA.” (Kniūkšta 2004: 28). Ezt az állítást az Administracinė kalba ir jos vartosena című könyv is megismétli (Kniūkšta 2005: 116).

⁸ A Jogi Személyek Nyilvántartása a Nyilvántartási Központ weboldalán érhető el, internetes elérés: http://www.registru-centras.lt/jar.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 5

A VLKK Konzultációs Bankjában az ilyen írásmódok területét dizájnelvként foglalják össze: „A nagybetűs változat vagy valamely más betűtípus dizájncélokra használható, például reklámokban, cégtáblákon vagy hasonló helyeken.”⁹ Igaz, az idézőjelek helyettesítésének lehetőségét az LKRS is említi (lábjegyzetben), de nem nagybetűs írásként nevezi meg, hanem más betűtípussal vagy új sorban való írásként: „A szöveg nélkül használt szimbolikus neveket (cégtáblákon, címkéken, könyvborítókon és hasonló helyeken) nem tesszük idézőjelek közé. Csak akkor, ha egy osztályozó szóval együtt állnak, és más betűtípus vagy új sor nem emeli ki őket, különíthetők el idézőjelekkel, vö.: / Kino teatras / Neris; Kino teatras „Neris.” (LKRS 1992: 70).

Az állítások összességéből az következne, hogy a nagybetűs írásmód az idézőjelek megfelelője a nem folyamatos és/vagy reklámszövegekben. A területek leírása azonban meglehetősen elvont, a megfogalmazások pedig nem szigorúak. Ezeket a területeket egy későbbi munka részletesebben ismerteti (Kniūkšta 2005: 120–123), abból viszont kiderül, hogy a feliratok és a reklámfeliratok között is lehetnek írásmódbeli különbségek. Itt a nyilvános reklámfeliratok kifejezés is előfordul, azzal pedig, hogy a nevek reklámfeliratait „elég gyakran sajátos módon írják, és a cég jelét jelentik, más szóval a cég jele reklámnévként szolgál” (Kniūkšta 2005: 121), a szimbolikus neveket egy további területtel, a védjegyekkel¹⁰ is összekapcsolja. Éppen mindezeken a területeken a legszokásosabb a nagybetűs írás, így analógia alapján innen kerülhetett át ez az írásmód a nyilvántartásba is. A nevek összeállítóinak szóló szabályokra nem támaszkodtak, mert azokban az írásmódra vonatkozó megfogalmazás csak később jelenik meg, és csupán a kezdő nagybetűs írást írja elő. Igaz, a szabályok függelékének 3. pontja megemlíti a másik lehetőséget is, de nem a nagybetűs írást, hanem az eltérő betűtípust: „A tevékenységi kört vagy jelleget kifejező köznevek, ha szimbolikus nevekkel együtt szerepelnek, nem olvadnak össze velük, hanem a tulajdonnévi megnevezés másodlagos, grafikailag is elkülönülő részét alkotják: a szimbolikus nevet idézőjelek közé írjuk (a szimbolikus név idézőjeleit más betűtípus is helyettesítheti), a közneveket pedig közönséges módon.” (VŽ 1995, 1997c). A nyilvántartásban nem alkalmaztak eltérő betűtípusokat. A függelék címe – „A nevek köznévi elemeinek használata és írása” – arra utal, hogy valójában nem a névadóknak szól, hanem a már létrehozott és bejegyzett nevek szövegbeli írásmódját írja le.

Bármi legyen is a nyilvántartásban szereplő, nagybetűs bejegyzések megjelenésének oka, az idézőjelek helyettesítésének elvének megfelelnének, ha e szerint alakították volna ki a teljes nyilvántartást. Sajnos a jogi személyek bejegyzésekor számos más lehetőséget is alkalmaztak, például a jogi formát jelölő szavakat is nagybetűvel írták: AKCINĖ BENDROVĖ „UKMERGĖS ŠILAS“, UŽDAROJI AKCINĖ BENDROVĖ „LAKŠTAS“, UŽDAROJI AKCINĖ BENDROVĖ FINANSŲ MAKLERIO ĮMONĖ „KAPITALO SRAUTAI“, ASOCIACIJA „ŽINIŲ EKONOMIKOS FORUMAS“, KLUBAS „VIJA PINAVIJA“, VIEŠOJI ĮSTAIGA „UGNIES ANGELAI“, RIEŠĖS TENISO KLUBAS „PUOLANČIOJI ŽVAKĖ“, LABDAROS FONDAS „MŪSŲ KRANTAS“, METAFIZIKOS STUDIJA „GYVA ERDVĖ“, PROTESTANTŲ BAŽNYČIA „NAUJOJI KARTA“, SODININKŲ BENDRIJA „PUOŠMENA“. Ilyenkor a névadók az idézőjelek használatában is ingadoztak – a nyilvántartásban ilyen bejegyzések is vannak: ASOCIACIJA SAVAS PASAULIS VISUR, MAŽOJI BENDRIJA SAULĖS VAIKAS, VILNIAUS VAIKŲ IR JAUNIMO DIABETO KLUBAS DIABITĖ PLUS. D. Vainauskienė említett cikke azt állítja, hogy ha mindent nagybetűvel írunk, a szimbolikus részt idézőjelek közé kell tenni: „A szimbolikus nevet …………………………

⁹ Lásd a Konzultációs Bank bejegyzését, elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/lit/10401.

¹⁰ A nevek és a védjegyek kapcsolatát külön cikk tárgyalja részletesebben (Kniūkšta 2006a), a nyilvános feliratok és a reklám, a cégtáblák, a védjegyek kapcsolatát, valamint a cégnevek e területeken való működését pedig külön kiadvány (Kniūkšta 2006b).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 6

idézőjelek közé kell tenni vagy eltérő betűtípussal kell kiemelni azokban az esetekben, amikor mind a szimbolikus nevet, mind a cég jogállására utaló megjelölést kizárólag nagybetűkkel írják.” (Vinauskienė 1996: 72). Az ilyen írásmód alkalmazási területe azonban nincs meghatározva, bár a megfogalmazás valószínűleg szintén a folyamatos szövegtől eltérő területeken alapul, és azokra is vonatkozik. Nincs okunk azt állítani, hogy a cégek alapítói éppen ezt a megfogalmazást követték; valószínűbb, hogy náluk is az analógia elve érvényesült, amikor nyilvános feliratokat, cégtáblákat vagy reklámszövegeket láttak. Ez az írásmód a nyilvántartásban is alkalmazható lenne, ha minden cég nevét nagybetűvel írnák, és idézőjellel választanák el a jogi formára utaló megjelöléstől. A teljes egészében nagybetűs íráskor az idézőjelek elkülönítő funkciót töltenének be, vagyis elválasztanák a szimbolikus részt. Ha azonban az ilyen bejegyzések olyan nevek mellé kerülnek, amelyekben az idézőjeleket nagybetűk helyettesítik, például klubas ARBATA SU CITRINA, bizonytalanná válik mind az idézőjelek, mind a nagybetűk funkciója. A nagybetűs írás már nem pusztán az idézőjelek megfelelője, hiszen a megfelelő eszközök nem használhatók együttesen.

Az idézőjelek a nagybetűs írásmód miatt más esetben is megjelennek: amikor a szimbolikus név előtt álló, jogi formát jelölő megnevezést rövidítik. A rövidítés lehetőségét a szabályok függeléke, annak 5.2. pontja említi. A függelék azonban nem kizárólag a névadóknak szól, ezért ezt az alternatívát a már létrehozott név szövegbeli írásmódjának lehetőségeként is előírhatták. A cégalapítók mégis átvették. 2004. január 1-jétől a név kizárólag az ő dolguk lett¹¹, így szabadon választhatták meg nemcsak a nevet, hanem az írásmódot és a jogi formára utaló megjelölés feltüntetésének módját is. Amint a nyilvántartásból látható, nemcsak az alábbi megnevezéseket választották (és választják mindmáig): viešoji įstaiga, individuali įmonė, mažoji bendrija, žemės ūkio bendrovė, uždaroji akcinė bendrovė, uždaroji akcinė draudimo brokerių bendrovė, daugiabučio namo savininkų bendrija, individualių gyvenamųjų namų savininkų bendrija, hanem ezek rövidítéseit is: VšĮ, IĮ, MB, ŽŪB, UAB, UADBB, DNSB, IGNSB stb., például: VšĮ „Taip kaip“, VšĮ „Bet kas zyžia“, IĮ „Virgis“, IĮ „Bijai vilko, neik į mišką“, MB „Ratai visiems“, MB „Spalvos mintims“, UAB „Maljorka“, UAB „Kodėl gi ne?“, UAB „Tikrai geras verslas“, ŽŪB „Tikri dalykai“, ŽŪB „Žibučių ūkis“, UADBB „Draudima“, UADBB „Hokena“, DNSB „Versmės spalvos“, DNSB „Šiluvos svaja“, IGNSB „Kalotės kalnas“, IGNSB „Purmaliė“. Ha a szimbolikus részt is nagybetűvel írják, nagybetűtorlódás jön létre, amely nem teszi lehetővé a képletes és a szó szerinti jelentés megkülönböztetését; ilyenkor nincs más lehetőség, mint az idézőjelek használata. Ezekben az esetekben is jelentős ingadozás figyelhető meg: a nyilvántartásban ilyen bejegyzések vannak: IĮ „FINANSŲ SRAUTAS“, IĮ „GERAS GARAS“, IĮ „ŠIAUDAIS KŪRENAM – GERAI GYVENAM...“, VšĮ „IŠ ŠIRDIES Į ŠIRDĮ“, VšĮ „ŠIAULIŲ ŠAULYS“, UAB „LOTOSŲ JŪRA“, UAB „SIMO RATAI“, ŽŪB „ŠOVENIS“, UADBB „SANDĖJAS“, UADBB „RYTOJAUS GARANTAS“, UADBB „APSIDRAUSKIME“, DNSB „BURBIŠKIŲ KALVA“, DNSB „LIEPKALNIJA“; de ilyenek is: MB IDEALUS VERSLAS, MB LAIMĖS PIEVA, MB RAMI ŠIRŠĖ, IĮ AKMENS TVORA, IĮ PROTINGA VARNA, VšĮ TIESIOG TEATRAS, VšĮ SPORTAS GYVAI, UAB ŠVIESKI MAN VĖL, UAB TECHNOLOGINĖ LINIJA, UAB KAUNO RATAI, UAB SAULĖS ŽEMĖ. D. Vinauskienė (1996: 72) cikke azt állítja, hogy ezekben az esetekben is idézőjelbe kell tenni a szimbolikus részt, de nem jelöli meg, mely területeken alkalmazandó ez az írásmód. A nyilvántartásban alkalmazva ez az írásmód is elsősorban azért problematikus, mert a bejegyzések változatosak. Az olyan neveknél, mint a MB IDEALUS VERSLAS, a nagybetűs írás az idézőjelek megfelelőjének volna tekinthető, de amikor ezzel együtt idézőjeleket is használnak (például: IĮ „FINANSŲ SRAUTAS“), mind a nagybetűs írás, mind az idézőjelek funkciója bizonytalanná válik.

¹¹ Lásd a VLKK honlapján, elérhető az interneten: http://vlkk.lt/lit/103421 (megtekintve: 2014. 11. 04.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 7

A cégnevek teljes egészében nagybetűs bejegyzésére való hajlamot magyarázhatja a nyilvános feliratok másolása, esetleg a dokumentumkészítés bizonyos sajátosságai¹². A cégnevek nyilvántartásban való írásának más módjai azonban nyilvánvalóan a folyamatos szövegre jellemző tendenciákhoz és szabályokhoz kapcsolódnak. Ezek a már említett esetek, amikor a szimbolikus névrésznek csak az első szavát írják nagy kezdőbetűvel, azokkal együtt is, amelyekben a cég jogi formájára utaló megjelölést rövidítik. A nagy kezdőbetűs írásmódot éppen az LKRS szabálya írja elő, de a nyilvántartási bejegyzések változatossága miatt ez is problémássá válik: többek között az a benyomás alakulhat ki, hogy a nagybetűk a fontosabb neveket emelik ki. Különösen azért, mert a nyelvészeti kiadványok valóban ilyen kiemelő funkciót tulajdonítanak neki.

D. Vainauskienė cikkében, miután áttekinti a csupa nagybetűs írásmód összes esetét, és elsőként a szimbolikus nevek írását említi, a következő összegzésre jut: „a nagybetűk használata azt fejezi ki, hogy a szerző ki akarja emelni azt, ami különösen fontos” (Vainauskienė 1996: 74). Ezt az írásmódot kiemelésnek nevezi, ám a számítógépes szövegszerkesztés másféle kiemelési lehetőségeket is megenged (eltérő betűtípust, különféle betű- vagy karakterméretet, félkövér vagy ritkított betűket). A kiemelő funkciót Nijolė Linkevičienė Redagavimo pradmenyse című munkája is megemlíti, de nem a nagybetűs írásmód, hanem a betűstílusok kapcsán: „<...> a választott betűstílus megváltoztatható, ha valamit ki kell emelni, különösen hangsúlyozni, vagy fel kell hívni rá az olvasó figyelmét. Négy betűstílust különböztetünk meg: normál, félkövér, dőlt, félkövér dőlt.” (Linkevičienė 2013: 55). Ebben a munkában mintha különbséget tennének a grafikai eszköz és a betűstílus között, hiszen a grafikai eszközt csak az idézetek tárgyalásakor említik: „A szövegben az idézeteket idézőjel különíti el (ha más betűtípussal vagy más grafikai eszközzel különítjük el őket, az idézőjel elhagyható).” (Linkevičienė 2013: 57). Eszerint a grafikai eszköz csak az írásjel helyettesítőjeként értelmezhető. Az írásjel helyettesítőjeként kizárólag az idézőjel szerepel a helyesírás és központozás területének legújabb munkájában, a Europos Sąjungos institucijų vertimo į lietuvių kalbą vadove (a továbbiakban: ESIV) is, ebből azonban kiderül, hogy nincs különbség a betűtípussal történő és a grafikai kiemelés között: a fejezet címe Grafiniu skyrimu, és betűtípusokat is említ, köztük a nagybetűket: „Idézőjel helyett betűtípussal (dőlt, félkövér, betűszín, nagybetű stb.) is kiemelhetők az idézetek, a szótagrövidítések, a szimbolikus vagy nem litván nevek és egyebek.” (ESIV 2014: 38). Bár a Redagavimo pradmenimis összevetve itt mintha tágabb funkciót tulajdonítanának a nagybetűs írásmódnak, az LKRS alapján az idézett szervezetek, művek és kiadványok neveit is idézetnek kellene tekinteni (LKRS 1992: 227). A grafikai eszköz mint írásjel-helyettesítő a 2006-ban frissített litván központozási szabályok 13.1. pontjában is szerepel: eszerint az idézeteket idézőjelbe kell tenni, de ha más betűtípussal vagy grafikai eszközzel különítik el őket, az idézőjel elhagyható (VŽ 2006a).

A grafikai eszközt említő munkákban akadnak bizonyos következetlenségek, összességükből azonban arra lehet következtetni, hogy a nagybetűs írásmód kettős funkciót tölthet be: egyes szövegelemek hangsúlyozását és az írásjel szerepét. Ha az írásjel funkcióját az idézőjel látja el, a nagybetűk pedig a fontos dolgokat emelik ki, olyan esetek is előfordulhatnak a szövegben, amikor valamit nagybetűvel és idézőjelben is írnak. Ezt a kettős kiemelési szabályt sehol sem fogalmazzák meg, az azonban, hogy ez lehetséges, az LKRS-ből is látható: a példákban a szimbolikus neveket idézőjelbe és ritkított betűkkel írják, mivel a kiadványban végig így emelik ki a tárgyalt példaszavakat, például: saldainiai „Burtininkė“; cigaretės „Jūratė“; romanas „Sukilėliai“ (LKRS 1992: 71). Éppen a folyamatos szövegekből, az eltérő területeken alkalmazott írásmód közötti különbség fel nem ismerése miatt kerülhetett át ez a kiemelési mód a nyilvántartásba is. A nyilvántartásban számos olyan név szerepel, amely nagybetűvel és idézőjelben is áll, például: individuali įmonė „SPALVOS“; E. Mizgerienės firma „SIDABRINĖ

¹² Például a Dokumentų rengimo taisyklėse előírják, hogy a dokumentum készítőjének nevét félkövér nagybetűkkel kell írni (VŽ 2001).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 8

GARBANA“; G. Smalinskienės vertimų biuras „GERAS STILIUS“; K. Simanavičiaus salonas „PAS MARIJĄ“; viešoji įstaiga „AUKSO ŠVIESA“; mažoji bendrija „ATARAS“; visuomeninė organizacija „PER BRASTĄ“; medžiotojų klubas „SENASIS VILKAS“; Radviliškio rajono literatų klubas „JONVABALIS“; akcinė bendrovė „KLAIPĖDOS RYTAS“; uždaroji akcinė bendrovė „AKUMULIATORIŲ SPEKTRAS“; uždaroji akcinė draudimo brokerių bendrovė „KOMPENSA“; uždaroji akcinė bendrovė finansų maklerio įmonė „FINVESTA“; kredito unija „JONAVOS ŽEMĖ“; Legalábbis a nyelvészeti kiadványokban szereplő megfogalmazások alapján a kiemelő funkció csak a folyamatos szövegben lenne indokolt, a nem folyamatos szövegek sajátosságait azonban a nyelvészeti kiadványok nem tárgyalják, és szabályokat is alig fogalmaznak meg. A nyilvántartásban alkalmazva ez az írásmód sem okozna problémát, ha minden név szimbolikus névrészét nagybetűkkel emelnék ki. Ha azonban az LKRS szabályának megfelelő bejegyzések, például MB „Duok penkis“ mellett alkalmazzák, már egyáltalán nem magyarázza meg a nagybetűs írásmód funkcióját, hacsak nem valóban azt a benyomást kelti, hogy a nagybetűk a fontosabb neveket emelik ki. Ha pedig az olyan nevek mellett alkalmazzák, mint a klubas ŠAMANAi, megzavarja az idézőjel funkcióját: mivel a nevek írásmódja csak az idézőjelben különbözik, úgy tűnhet, hogy az utóbbiak nem szimbolikus nevek, vagy hogy a szimbolikus nevek írásakor az idézőjel használata fakultatív.

A nagybetűk és az idézőjelek funkcióját, valamint egymáshoz való viszonyát a nevek összeállítói által alkalmazott egy másik lehetőség is megzavarja, amely egyébként a folyamatos szövegekre jellemző. Ezt a szabályok függelékéből értelmezhették a maguk módján, amely kimondja: „A hivatalos nevek átrendezhetők úgy, hogy a szimbolikus név kerüljön előre, a státuszra utaló megjelölés vagy annak betűszavas rövidítése pedig a végére. Ilyenkor a szimbolikus névrésztől vessző választja el, például: uždaroji akcinė bendrovė „Beržas“ / UAB „Beržas“ / „Beržas“, uždaroji akcinė bendrovė / „Beržas“, UAB.“ (VŽ 1995). Az „a hivatalos nevek átrendezhetők” megfogalmazás nyilvánvalóan arra utal, hogy ezt az alternatívát sem a nevek összeállítóinak szánták. E lehetőség alkalmazása révén a nyilvántartási bejegyzések változatosságához olyan esetek is társultak, mint például: „Robotų technologijos“; MB; „Perkūno investicijos“; MB; „Žemuogėlių pieva“; VšĮ; „Dievo dovana“; ŽŪB; „Reklama ant transporto“; UAB; „Vabalo kompanija“; UAB; „Ūko medis“; UAB; „Logistikos zona“; UAB; „Kitoks miestas“; UAB; „Sraunioji Ratnyčia“; DNSB. Mivel – amint azt már tárgyaltuk – a nevek nagybetűs írásának lehetőségét is választható megoldásként kezelték, ennek megfelelően nagybetűs bejegyzések is születtek, például: „VILKVEDIS“ ŽŪB; „RINKA PLIUS“ UAB; „BALTIJOS TURTO GRUPĖ“ UAB; „KAIMYNŲ PARKAS“; VIEŠOJI ĮSTAIGA. De még ezek sem merítik ki az írásmódok sokféleségét. Ha ugyanis a jogi forma rövidítése a név után áll, a szimbolikus névrészt rendszerint nem teszik idézőjelbe, például: Ginto miškas, MB; Gardas, MB; Žibartonių mėsa, MB; Idėjų alėja, UAB; Mano apdaila, UAB; Kompiuterinis langas, UAB; Naujoji rinka, UAB; Darbas Europoje, UAB; Imbiero debesys, UAB; Draudūna, UADBB. Ennek megfelelően a nagybetűvel írt nevek szimbolikus névrészét sem különítik el, például: GAMA, UAB; AMATAS, UAB; AKMAS, UAB; BALTIJOS MONETOS, UAB; DERLINGA ŽEMĖ, UAB; ŠVAROS MISIJA, UAB; VILNIAUS NEKILNOJAMOJO TURTO IDĖJOS, UAB; VERSLO BANKAS, UAB; EDRAUDA, UADBB; SVEIKATOS METAI, VIEŠOJI ĮSTAIGA.

Nincs olyan szabály, amely megengedné, hogy a jogi formára utaló megjelölés előtt álló szimbolikus névrészt ne tegyék idézőjelbe, ez a tendencia azonban összefüggésbe hozható a nem folyamatos szövegekkel. Különféle listákban, katalógusokban, táblázatokban vagy grafikonokon ilyenkor megszokott és teljesen indokolt az idézőjel mellőzése, ha az egész lista, katalógus, táblázat vagy grafikon egységes elv szerint készült. Az idézőjel fölösleges lenne, különösen akkor, ha a szimbolikus névrészt nagybetűkkel írják. Amint azonban említettük, a nem folyamatos szöveg helyesírási és központozási sajátosságait a nyelvészeti kiadványok

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 9

nem tárgyalják. Csak az LKRS lábjegyzete jelzi, hogy a szöveg nélkül használt szimbolikus neveket nem kell idézőjelbe tenni. A főnévvel együtt használtakról viszont azt mondja, hogy a szimbolikus részt el lehet különíteni, vagyis csupán lehetőségként fogalmaz. Az idézőjel nélküli írásmódra való hajlamot valószínűleg az is befolyásolja, hogy már használnak egy írásjelet – a vesszőt. A nyilvántartásban is alkalmazható volna ez az írásmód, de csak a bejegyzések egységességének elvét betartva. Ha másfajta bejegyzésekkel, például így együtt alkalmazzák: „Swedbank”, AB, az erősíti azt a benyomást, hogy az idézőjel választható írásjel. Együttes alkalmazásuk esetén azonban ezek a változó írásmódok még inkább elhomályosítják mind az idézőjel, mind a nagybetűs írás funkcióját és egymáshoz való viszonyát. Végül a nevek megalkotóiban az a benyomás támadhat, hogy úgy kell írni, ahogy kinek-kinek tetszik. A nyilvántartásban találhatók olyan esetek is, amelyek ezt a feltevést támasztják alá, és semmilyen megfogalmazáshoz vagy szabályszerűséghez nem kapcsolhatók, például: UAB PERKŪNKIEMIS plius, asociacija „VISAS PASAULIS manyje“, viešoji įstaiga KAČIŲ MYLĖTOJŲ KLUBAS „PONAS KATINAS“, investavimo klubas „RIZIKA plius“, UAB „Figūra PLIUS“, uždaroji akcinė bendrovė „SAVAS TAKAS“ IR KO, uždaroji akcinė bendrovė PREKYBOS NAMAI „KAMANĖ“, viešoji įstaiga MOKYMO CENTRAS „TOBULAS VERSLAS“, uždaroji akcinė bendrovė KLAIPĖDOS JŪRŲ KROVINIŲ KOMPANIJA „BEGA“, visuomeninė organizacija VILNIAUS MIESTO SPORTO KLUBAS „TEMPAS“.

A litván nyilvántartás bejegyzéseinek áttekintése után azok összessége úgy értékelhető, mint a jogi személyek nevei működésének különböző területeire jellemző írásmódbeli sajátosságok keveréke. A sajátosságok egyaránt átvételre kerültek a nyilvános feliratokból, cégtáblákból, reklámszövegekből és dokumentumokból, valamint az összefüggő szövegekből, a területek közötti különbségtétel nélkül. Másfelől a nyelvi kiadványok sem hangsúlyozzák túlzottan a különbséget, és nem vizsgálják az egyes területeken alkalmazott írásmód sajátosságait, mivel elsősorban az összefüggő szövegek helyesírására és központozására összpontosítanak. Mivel azonban az ilyen típusú nevek szorosan érintkeznek az összefüggő szöveg körén kívül eső, de valamilyen módon a nyelvhez kapcsolódó különféle területekkel, szükségképpen említést kell tenni más lehetőségekről is. Így tehát, amint látható, a nyilvántartásban kialakult bonyolult helyzet fő oka a jogi személyek neveinek mint jelenségnek a sokrétűsége, valamint az, hogy olyan területeken működnek, ahol sokféle grafikai eszköz áll rendelkezésre. Mivel a nevek megalkotását teljes mértékben a vállalkozások alapítóira bízták, akik nem vették figyelembe a területek közötti különbségeket, a különböző lehetőségek a nyilvántartásba is bekerültek. A nyilvántartás sem bizonyult a bejegyzések formai megjelenését egységesítő mechanizmusnak. Ugyanakkor maga is a nevek használatának egy újabb sajátos területe.

A Lietuvių kalbos žodyne a registras szó jelentése: „jegyzék, mutató; a beérkező és kimenő iratok nyilvántartására szolgáló könyv” (LKŽ_e 2005). A jegyzékekre és könyvekre általában a formai egységesség és a rendszerszerűség elvét szokás alkalmazni, de a nyelvi kiadványokban ezeket sem szokták megfogalmazni, valószínűleg a jegyzékek vagy kiadványok összeállítóinak választására bízzák. Még ha meg is fogalmazzák az összefüggő szövegek elemeinek grafikai elkülönítésére vonatkozó lehetőséget, azt nem hangsúlyozzák, hogy ezt az elvet egyazon szöveg valamennyi azonos elemére alkalmazni kell. A Jogi személyek nyilvántartásáról szóló rendelkezésekből ítélve azonban a registras szó más jelentést is kap: „A Nyilvántartás rendeltetése a Nyilvántartás objektumainak nyilvántartásba vétele, valamint a róluk szóló adatok, információk és dokumentumok gyűjtése, felhalmozása, feldolgozása, rendszerezése, megőrzése és szolgáltatása.” (VŽ 2012). Eszerint a nyilvántartás bizonyos adatok halmazaként, adatbázisként vagy tények rögzítésére szolgáló mechanizmusként értelmezhető. A vállalkozások alapítói, akikre a névadás feladatát bízták, természetesen nem kaphattak ösztönzést arra, hogy a név grafikai megjelenését a nyilvántartás más bejegyzéseihez igazítsák. Így vált uralkodóvá a bejegyzések sokfélesége, amely aztán előre nem látott problémákat kezdett okozni, elsősorban a nyilvántartás különleges státusza miatt.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 10

1.2. A probléma jogi vonatkozásai

A szimbolikus nevek írásmódjának tárgyalt változatosságát könnyű volna egyetlen szöveg hibáiként minősíteni, a nyilvántartás azonban sem nem összefüggő szöveg, sem nem egyszerűen egy a szövegek közül. Attól a naptól kezdve, hogy a Nyilvántartó Központhoz benyújtják a jogi személy bejegyzése iránti kérelmet, annak nevét törvény védi. A név a jogi személy tulajdona. Ezt a Polgári Törvénykönyv 2.39. cikke mondja ki; a 1.114. cikk azt is megállapítja, hogy a polgári jog más tárgyak mellett védi „a jogi személy nevét, az áru- (szolgáltatás-) védjegyeket és más értékeket, amelyekhez a törvények bizonyos jogkövetkezmények bekövetkezését kapcsolják” (VŽ 2000).

A Polgári Törvénykönyv 2.40. cikke azt is kimondja, hogy a jogi személy nevét a litván köznyelv normáinak megfelelően kell megalkotni, ennek ellenére azonban nem megfelelő nevekkel is bejegyeztek jogi személyeket. Ennek különböző okai voltak: először is, a neveket olyan emberek alkották, akik nem ismerték eléggé a névalkotás és a nyelv kérdéseit (Kniūkšta 1992a: 12); másodszor, korlátozták őket „a nyelvi normákkal és tendenciákkal nehezen összeegyeztethető formalista és bürokratikus követelmények” (Kniūkšta 1992a: 12); harmadszor, a szabályokat csak később dolgozták ki, amikorra már számos nevet megalkottak (Kniūkšta 1992b); negyedszer, még a kidolgozott szabályokban sem lehetett eleve előre látni minden esetet (Kniūkšta 2011: 388–392); ötödször, előfordulnak szándékos visszaélések is (Kniūkšta 2011: 388), amelyek – amint az internetes sajtóban megjelent cikkekből kiderül (Narvydaitė 2012; Martišiūtė 2013; Milius 2013; Migonytė 2014) – leggyakrabban azzal függnek össze, hogy a vállalkozást nem litvánul kívánják elnevezni. A helytelen neveket a szövegekben is meg kell ismételni, ha a vállalkozásokat már ezen a néven jegyezték be; például újra kell írni a szintaktikai hibákat (

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 11

kaltina kitas įmones dėl pavadinimo tapatumo ar klaidinamo panašumo (pvz., LAT 2005, 2006a, b, 2009a, b)¹⁴.

A bírósági ügyekről hallva attól tartanak, hogy a név azonosságát sértenék, ha nemcsak a helyesírási hibát javítanák ki, hanem a betű alakját is megváltoztatnák. Az ügyekből azonban kiderül, hogy keresetek alapjául általában nem a betű alakja vagy az írásjel szolgál – legalábbis egy betűnek vagy betűkapcsolatnak, szónak, szókapcsolatnak kell lennie; ezeknek a neveknek megtévesztően hasonlónak kell minősülniük. Mindazonáltal biztonságosabb a betű alakját is úgy megadni, ahogyan azt a nyilvántartásban rögzítették, annál is inkább, mert a kellemetlenségek lehetőségét még a VLKK sem zárja ki, noha a szimbolikus nevek írására vonatkozó általános szabály követését javasolja. A Tanácsadási Adatbázisban arra a kérdésre válaszolva, hogy a nagybetűkkel bejegyzett szimbolikus nevet nem kötelező nagybetűkkel használni, hozzáfűzik: „Sajnos előfordul, hogy a jogi személy bejegyzéskor nagybetűs betűtípussal írja be a nevét, ami később kellemetlenséget okoz mind neki, mind a felhasználóknak.”¹⁵

Annak megállapításához, hogy a betűalak megváltoztatása sértheti-e az azonosság kritériumát, a nyilvántartás bejegyzéseit, rendelkezéseit vagy szabályait kellene vizsgálni, ez azonban nem a nyelvi szerkesztők vagy a neveket csupán átíró szerzők feladata. A bejegyzések vizsgálata feltárná, hogy különböző betűk vannak, de a betűalak látszólag nem tér el – kivéve a társasházak tulajdonosainak vagy a kertészeti közösségeknek a neveit, amelyek akár betűalakjukban is teljesen azonosak lehetnek, ezeket a jogi személyeket azonban a címük különbözteti meg. Azt, hogy a betű alakja vagy az idézőjel nem megkülönböztető ismérve a neveknek, a Jogi Személyek Nyilvántartásának kezeléséről szóló szabályok is megerősítik: annak ellenőrzésekor, hogy a benyújtott név azonos-e a már bejegyzett vagy ideiglenesen a nyilvántartásba vett nevekkel, a Litván Köztársaság vagy az Európai Közösség áru- és szolgáltatásvédjegyeivel, a Litvániában kiterjesztett oltalmú nemzetközi védjegyekkel, valamint a korábban benyújtott kérelmekben megjelölt nevekkel, az Állami Nyilvántartó Központ akkor tekinti nem azonosnak a nevet, „ha legalább egy betű vagy számjegy eltér”, továbbá „a név azonosságának ellenőrzésekor nem veszik figyelembe a jogi személy jogi formáját jelölő szavakat vagy azok rövidítéseit” (Įsakymas 2013). A szabályzatok azonban nem magyarázzák meg, mit értenek betű alatt.

Ha a fogalom szokásos, vagyis a litván helyesírási és központozási munkákban használt értelmezését vesszük alapul, akkor a betű mérete valóban nem lehetne megkülönböztető kritérium. Ezekben a munkákban azonban a betűt sem határozzák meg, csak azt mondják ki, hogy a betűk a beszédhangokat jelölik (LKRS 1992: 7); még kevésbé határozzák meg a nagybetű, kisbetű fogalmát. A kézikönyvként használt nyelvi kiadványok közül bizonyos magyarázatot talán csak a Lietuvių kalbos žinynas ad, amely szerint a betűknek négy alakjuk van: léteznek nagy- és kisbetűk, valamint nyomtatott és írott betűk (LKŽin 1998: 305). Ebből kiderül, hogy a nagybetű a betű egyik alakja; azt azonban, hogy ez az alak milyen funkciót tölt be a nyelvi rendszer szintjén, legfeljebb a helyesírási szabályok összességéből lehetne tisztázni. Ebből az derül ki, hogy az alak fontos a nyelvi rendszer szintjén: a nagybetű különbözteti meg a tulajdonneveket a köznevektől (LKRS 1992: 60–64). Ebből az következik, hogy ha egy névben a nagybetűt kisbetűre cserélik, a tulajdonnév köznévvé válhat. A központozási vagy névírási szabályokból az is kiderül, hogy az idézőjel szintén megkülönböztető funkciót tölt be: szimbolikus nevek írásakor azt jelzi, hogy a név nem

¹⁴ A bírósághoz fordulás lehetőségét a Polgári Törvénykönyv, pontosabban annak 2.42. cikke írja elő: „Az a jogi személy, akinek a névhez fűződő jogát megsértették azzal, hogy más személy jogellenesen használja az előbbi nevét, vagy azzal, hogy más személy olyan nevet birtokol vagy használ, amely nem felel meg a jelen kódex 2.39. cikkében foglalt követelményeknek, jogosult bírósághoz fordulni és követelni, hogy a bíróság kötelezze a jogi személyt a jogellenes cselekmények megszüntetésére vagy a név megváltoztatására, valamint az e cselekményekkel okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére; ha pedig e cikk 1. bekezdését sértették meg, akkor azt is követelheti, hogy az illető adjon át mindent, amit a név tulajdonosának beleegyezése nélkül, a név mögé bújva vagy annak használatával szerzett.” (VŽ 2000).

¹⁵ Ezt a VLKK internetes honlapján állítják; elérhető az interneten: http://vlkk.lt/lit/nutarimai/imoniu-pavadinimai.html (megtekintve: 2014 11 04).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 12

tiesioginės, o perkeltinės reikšmės (LKRS 1992: 64–71). Kita vertus, jei pavadinimų yra įregistruota šių skiriamųjų funkcijų nepaisant, jie turėtų būti vertinami kaip kalbos klaidos ir taisomi. Tačiau įregistruota įmonė turi juridinį statusą, jos pavadinimą saugo įstatymai. Abejonių, kiek su statusu yra susijęs rašymas didžiosiomis raidėmis, irgi gali kilti, bet taip registre rašomus pavadinimus perteikti pagal LKRS formuluojamą taisyklę dar kebliau, nes rašymą didžiosiomis raidėmis dar ir sunku vertinti kaip kalbos klaidą. Nors LKRS jis tarp rašybos ar skyrybos atvejų neminimas, vis dėlto, kaip aiškėja, galimybė taip rašyti neatmestina net ir rišliuose tekstuose. Be to, didžiosios raidės ir rašymo didžiosiomis raidėmis funkcijos aiškiai neapibrėžiant ir jų santykio neįvardijant, kalbos vartotojai paprasčiausiai tarp rašymo didžiosiomis raidėmis ir didžiosios raidės gali nedaryti skirtumo. Kadangi didžioji raidė skiriamąją funkciją atlieka, tokia funkcija gali būti teikiama ir rašymui visomis didžiosiomis raidėmis, o tai irgi gali būti paskata rišliame tekste perteikti įregistruotąjį raidžių pavidalą.

Mindezekhez a bizonytalanságokhoz hozzájárul a jogi személyek neveinek és a védjegyeknek a viszonya is. A név védjegyként választható meg, és grafikai elemként a nagybetűk – a szóvédjegyekkel ellentétben – valóban megkülönböztető funkciót töltenek be. P. Kniūkšta a következőképpen fogalmazta meg a védjegy és a név közötti különbségeket: „A védjegyek jellegzetessége, hogy meghatározott megjelenésük és egyéb megkülönböztető jegyeik vannak – betűtípusuk, színük, kompozíciójuk. Sok esetben a védjegy együttesen szóbeli és ábrás elemekből áll. Például a OMNITEL védjegyet nagybetűkkel írják, az utolsó három betű pedig egy kék, hosszúkás ellipszisben szerepel <...> Még a kizárólag szóelemekből álló védjegyeknek is megvannak a maguk megkülönböztető jegyei és grafikai megjelenése – ebben különböznek a nevektől. A név különféle betűtípusokkal és betűkkel írható – akár így, akár úgy szerepel, akkor is név marad. A védjegyet szükségképpen saját grafikai formájában kell megjeleníteni – úgy, ahogyan bejegyezték.” (Kniūkšta 2006a: 35). A különbség ilyen magyarázata azt is megvilágítja, hogy a betű alakjának megváltoztatása nem változtatja meg a nevet, a használat azonban emiatt jelentős bizonytalanságot mutat.

1.3. A probléma megnyilvánulásai a nyelvhasználatban

Érthető módon a nyilvántartásban kialakult helyzet leginkább a névadókra van hatással. Hiszen mielőtt a cégjegyzékhez benyújtanák a nevet, ezt az adatbázist használják, és ellenőrzik, hogy az adott nevű vállalatot bejegyezték-e már. A kialakult írásmódbeli változatosság – amint az VLKK által végzett ellenőrzésből is látható – mindmáig zavarba ejti a névadókat: az elbírálásra benyújtott neveket nagybetűkkel írják, a szimbolikus neveket idézőjel nélkül, a közvetett jelentésűeket pedig idézőjelben¹⁶.

A hatás azonban nemcsak a névadókat érinti, hanem a már létrehozott nevek használóit is. A különféle vállalati listák és katalógusok összeállításakor hajlamosak a nyilvántartási bejegyzés elvét követni. Például az ország legerősebb vállalatainak felsorolásakor a nagybetűkkel bejegyzett cégek nevei így szerepelnek: „ADMINSTA”, „AISANA”, „AJAGA”, „GEVALDA”, „KONVITA”, „TIEKUVA”, „LONIUKAS”, „MELGOS RATAI”, „VILNIAUS KELIAI” stb. – így írják őket, míg azokat, amelyeket az LKRS által megfogalmazott szabály alkalmazásával jegyeztek be, e szabály szerint írják, például: UAB „Technikos

¹⁶ A havonta benyújtott névjavaslatok áttekintése a VLKK honlapján, a Naujienos rovatban található; elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/lit.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 13

centras“; UAB „Techninis projektas“; UAB „Transeka“; UAB „Stogyga“; UAB „Šildukai“¹⁷. Az idézőjel nélkül bejegyzett szimbolikus neveket idézőjel nélkül írják, például: UAB Gansta, UAB PROTINGI BALDAI, UAB AUTOKATA, UAB ELVAPA, UAB LAISKA. Arra is törekednek, hogy a jogi forma megjelölésének írásmódját is visszaadják, például: uždaroji akcinė bendrovė „Vetagra“, UŽDAROJI AKCINĖ BENDROVĖ „VIBALTPEGA“; UŽDAROJI AKCINĖ BENDROVĖ „EKOLOGINĖ SFERA“; uždaroji akcinė bendrovė „VĖJO VATAS“; UAB „VĖJO GŪSIS“; UAB „Veržą“; UAB „Verslo balansas“. A nyilvántartásban szereplő pozíciót is figyelembe veszik, például: UAB „Sangina“; UAB „Prodentas“; de Inspecta, UAB; LINDETA, UAB. Más listák is így készülnek¹⁸, és számos vállalati katalógusban is ezt az elvet követik¹⁹, nem mentesen a hibáktól. A névadókban ez azt a benyomást kelti, hogy a szimbolikus nevek írása választás kérdése.

A szimbolikus neveket a nyilvántartásban bejegyzett formában a vállalatok honlapjain is feltüntetik, például: UAB „MANO KREDITAS“ megfelelő szervezési és technikai intézkedéseket vezetett be az adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, nyilvánosságra hozatala, módosítása és bármely más jogellenes kezelése ellen²⁰; az UABDB „EFEKTYVUS SPRENDIMAS“ 2003. június 23. óta nyújt biztosítási szolgáltatásokat²¹; az UAB „ARTELAS“ arra törekszik, hogy ügyfelei és partnerei szemében ne csak szolgáltatásai minőségével, hanem rugalmas áraival is a legjobb legyen²²; a „SAUGOS SPEKTRAS“ gyorsan bővülő, dinamikus és rugalmas vállalat, amelynek fő tevékenysége megbízható és tanúsított gépjárművédelmi rendszerek, valamint kiváló minőségű hangtechnikai berendezések beszerelése²³; Mi, a ŠVAROS MISIJA UAB nevű vállalat, 1997-ben alakult²⁴; a fennállásának nyolc éve alatt a MIGLIUKAS UAB több mint ezer ügyfélnek cserélte ki az ablakait és ajtóit²⁵; az UAB DAIVIDA húsfeldolgozó és -termelő vállalat²⁶. Azonban nem minden vállalat tartja magát a bejegyzett formához. Például a „Finasta”, amely AB bankas „FINASTA” néven van bejegyezve, nevét az LKRS által megfogalmazott szabály szerint írja, például: Ha a „Finasta“ banknál vezet számlát, biztonságosan tarthatja pénzét, és kényelmesen intézheti pénzügyeit. Az AB bankas „Finasta“ készpénzes és készpénz nélküli valutaváltást, valamint határidős devizaügyleteket kínál²⁷. Más vállalatok is átírják nevüket honlapjukon a folyamatos szövegre vonatkozó szabály szerint, például: Az UAB „Vilniaus keliai“ a legkorszerűbb útépítési és -fenntartási technológiákat alkalmazza és vezeti be²⁸;

¹⁷ „A legerősebbek Litvániában” lista, elérhető az interneten: http://www.creditinfo.lt/sistema-imones/stipriausi-lietuvoje (megtekintve: 2014. 10. 25.).

¹⁸ A csődgondnokoknak kezelésre felajánlott vállalatok listája, elérhető az interneten: https://www.vmi.lt/cms/bankroto-administratoriams-siulomu-administruoti-imoniu-sarasai; A VMI számlájára a legtöbbet befizető adózók, elérhető az interneten: https://www.vmi.lt/cms/daugiausiai-i-vmi-saskaita-sumokantys-mokesciu-moketojai; A szociális vállalkozások listája, elérhető az interneten: http://www.ldb.lt/Informacija/PaslaugosDarbdaviams/Puslapiai/soc_imones_sarasas.aspx (megtekintve: 2014. 10. 25.).

¹⁹ Rekvizitai.lt, elérhető az interneten: http://rekvizitai.vz.lt; „Hol található”, elérhető az interneten: http://www.kursurasti.lt/lt/katalogas; ikontaktai, elérhető az interneten: http://ikontaktai.lt; 1588, elérhető az interneten: http://www.1588.lt/veikla/medicinos-istaigos-ir-paslaugos/vilniuje (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²⁰ Mano kreditas.lt, elérhető az interneten: https://www.manokreditas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²¹ Efektyvus sprendimas, elérhető az interneten: http://www.esprendimas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²² Artelas, elérhető az interneten: http://www.artelas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²³ Saugos spektras, elérhető az interneten: http://www.saugosspektr as.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²⁴ Švaros misija, elérhető az interneten: http://www.svarosmisija.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²⁵ Migliukas, elérhető az interneten: http://www.migliukas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²⁶ Daivida, elérhető az interneten: http://www.daivida.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²⁷ Finasta, elérhető az interneten: http://www.finasta.com (megtekintve: 2014. 10. 25.).

²⁸ Vilniaus keliai, elérhető az interneten: http://www.vkeliai.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 14

UAB „Adminsta“ fő tevékenységi területe a társasházak kezelése és karbantartása²⁹; „Sandėjas“ ügyfélközpontú, racionális és hozzáértő biztosítási alkuszcég, amelyet 1999-ben alapítottak³⁰; „Kultūros paveldo išsaugojimo pajėgos“ nonprofit szervezet³¹; az UAB FMĮ „Kapitalo srautai“ 1996 óta van jelen az értékpapírpiacon³²; a Litván Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége, a „Linava“ 1991. október 4-én alakult³³

Néha azonban az összefüggő szövegre vonatkozó szabály szerint bejegyzett nevet is nagybetűkkel írják, például: UAB SIGNETAS – ez egy modern tartalmi reklámokat készítő stúdió³⁴; RIZIKOS CESIJA megfelelően kitölti a biztosítótársaságok által előírt valamennyi nyomtatványt, benyújtja a kötelező dokumentációt, és kapcsolatot tart a biztosítótársaságok képviselőivel³⁵. Az UAB „KAGNETA“ fő tevékenysége a fémmegmunkálás, a fémesztergálás, a marás, a menetvágás, a fúrás, a préselés, valamint fémtermékek gyártása és a fémfeldolgozással kapcsolatos minden munka³⁶; a legmagasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása a „PARKŲ TECHNIKOS“ fő küldetése és értéke³⁷; az UAB „LAILĖNAS“ elismert külföldi partnerekkel együttműködve kivételes lehetőséget kapott arra, hogy számos újdonságot az elsők között mutasson be a piacon³⁸; az UAB „APSKAITOS EKSPERTAI“ könyvelési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, amely képzett szakembereket foglalkoztat <...>³⁹. Amint a példákból látható, egyes vállalkozások nevének szimbolikus részét csak idézőjel különíti el, másokét pedig nagybetűk is; ezért az utóbbiakat az idézőjel megfelelőjének is tekintik, meg nem is. Úgy tűnik, hogy a bizonytalanságok az összefüggő szövegekben merülnek fel. A második típus eseteit mégsem lenne könnyű ugyanúgy megítélni, mint a cégjegyzékben, hiszen azokban a szövegekben, amelyek kizárólag az adott vállalkozás nevét és megnevezését tartalmazzák, előfordulhat olyan terület, ahol teljesen indokolt mind a nagybetűs, mind az idézőjeles írásmód: az idézőjel a szimbolikus részt különíti el, a nagybetűs írás pedig a már tárgyalt kiemelő, vagyis a szöveg legfontosabb elemét hangsúlyozó funkciót tölti be.

Nežinia, kiek motyvuota pabrėžimo funkcija yra kitoje juridinių asmenų pavadinimų vartojimo srityje – jų steigimo įstatuose, tačiau didžiosiomis raidėmis rašyti steigiamo juridinio vieneto pavadinimą šiuose dokumentuose linktama (tiek jį skiriant, tiek neskiriant kabutėmis). Kituose įstatuose įmonių pavadinimai įrašomi tik pirma didžiąja raide. Labai įvairuoja ne tik simbolinės dalies užrašymo, bet ir teisinės formos nuorodos pateikimo būdas bei pozicija, pvz.: Uždaroji akcinė bendrovė „Utenos vandenys“, toliau šiuose įstatuose vadinama bendrove, yra įmonė, kurios įstatinis kapitalas padalintas į dalis, vadinamas akcijomis⁴⁰. Lietuvos nacionalinės ekspeditorių ir logistų asociacijos „LINEKA“ teisinė forma – asociacija⁴¹; AB bankas „FINASTA“ (toliau – Bankas) yra ribotos civilinės atsakomybės privatusis juridinis asmuo,..........

²⁹ Adminsta, elérhető az interneten: http://www.adminsta.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁰ Sandėjas, elérhető az interneten: http://www.sandejas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³¹ Kultūros paveldo išsaugojimo pajėgos, elérhető az interneten: http://www.kpip.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³² Kapitalo srautai, elérhető az interneten: http://www.kapitalosrautai.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³³ Linava, elérhető az interneten: http://www.linava.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁴ Signetas, elérhető az interneten: http://signetas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁵ Rizikos cesija, elérhető az interneten: http://www.rizika.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁶ Kagneta, elérhető az interneten: http://www.kagneta.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁷ Parkų technika, elérhető az interneten: http://www.parkutechnika.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁸ Švenčių miestas, elérhető az interneten: http://www.svenciumiestas.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

³⁹ Apskaitos ekspertai, elérhető az interneten: http://www.apskaitos-ekspertai.lt (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁰Az „Utenos vandenys” zártkörű részvénytársaság alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.utenosvandenys.lt/imones-istatai.html (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴¹A Litván Nemzeti Szállítmányozói és Logisztikai Szövetség, a „LINEKA” alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.lineka.lt/lt/istatai (megtekintve: 2014. 10. 25.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 15

gazdasági, pénzügyi és szervezeti önállósággal rendelkező⁴²; „ROKIŠKIO SŪRIS” részvénytársaság (a továbbiakban: társaság) a Litván Köztársaságban bejegyzett részvénytársaság, amelynek alaptőkéje részvényekre oszlik⁴³; „SPORTAS IR POILSIS” közintézmény (a továbbiakban: intézmény) nonprofit, korlátozott polgári jogi felelősségű közjogi jogi személy, amelyet a testnevelés és a sport területén a közérdek szolgálatára hoztak létre⁴⁴; AVEVERA UAB (a továbbiakban: Társaság) korlátozott polgári jogi felelősségű magánjogi jogi személy <...>⁴⁵; A Zeneszerzői Jogok Egyesülete NATA, a továbbiakban Egyesület, a zeneművek szerzőinek (zeneszerzők, hangszerelők, dalszövegírók) (a továbbiakban: Szerzők) jogait kollektíven kezelő egyesület <...>⁴⁶. A vállalatok, társaságok és hasonló szervezetek alapító okirataiban szereplő szimbolikus neveik – az internetes oldalaikon használt írásmódtól eltérően – teljesen megegyeznek a nyilvántartásban szereplő bejegyzésekkel. Ezt az egyezést azonban nem lehet úgy tekinteni, mint a nyilvántartási bejegyzések közvetlen átvételét ezekbe a szövegekbe, mivel az alapító okiratokat a vállalat nyilvántartásba vétele előtt kell elkészíteni és jóváhagyni (VŽ 2003). A folyamat tehát fordítva működik: az alapító okiratban alkalmazott írásmód határozza meg a nyilvántartási bejegyzést. A nyilvántartási bejegyzések változatossága ugyanakkor maga is ösztönözheti, hogy az alapító okiratokban ne a folyamatos szövegben szokásos általános szabályt alkalmazzák a szimbolikus nevek írására, hanem más írásmódokat. Nehéz megállapítani, hogy az alapító okiratban vagy a nyilvántartásban szereplő bejegyzés van-e nagyobb hatással, mindenesetre a neveket más dokumentumokban is hajlamosak ilyen alakban feltüntetni (és a hibák sem kerülhetők el), például a vállalatok tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentésekben és az auditjelentésekben: A felülvizsgálati bizottság tagjai, A. M. és A. M., az LNVAA „LINAVA” (a továbbiakban: Egyesület) alapszabálya és a felülvizsgálati bizottság munkaszabályzata alapján elvégezték az egyesület LINAVAgazdasági-pénzügyi tevékenységének ellenőrzését <...>⁴⁷; Elvégeztük a „PANEVĖŽIO BŪSTAS” zártkörű részvénytársaság alábbiakban bemutatott beszámolóinak <...> auditját⁴⁸; Elvégeztük a „PANEVĖŽIO BŪSTAS”alábbiakban bemutatott beszámolóinak <...>auditját⁴⁹; Elvégeztük az Akcinės AB „PANEVĖŽIO ENERGIJA”(a továbbiakban: Vállalat) alábbiakban bemutatott pénzügyi beszámolóinak <...>auditját⁵⁰.

Apskritai simbolinių pavadinimų rašymas rodytų tokį polinkį: kuo oficialesnė vartosena, tuo įregistruotojo pavadinimo raidžių pavidalo, taip pat ir teisinės formos nuorodos užrašymo būdo bei pozicijos paisoma labiau. Teismo nutartyse, sprendimuose pavadinimai paprastai rašomi tik įregistruotąja forma, pvz.: Tokie UAB „ASTRA-WAM“ veiksmai kenkia ABMG „Astra“ galimybėms konkuruoti, o potencialūs ABMG „Astra“ klientai, painiodami ieškovo ir............................

⁴²A „FINASTA” bank részvénytársaság alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.finasta.com/files/Teisniai%20dokumentai/FB_ista-tai_redakcija_29-02-2012.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴³A „ROKIŠKIO SŪRIS” részvénytársaság alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.rokiskio.com/uploads/Istatai/istatai_LT.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁴A „SPORTAS IR POILSIS” közintézmény alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.sportima.lt/wp-content/uploads/2014/02/Istatai_www.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁵Az AVEVERA UAB alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.aikos.smm.lt/instnuost/Istatai%20AVEVERA%20UAB.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁶A Zenei Szerzői Jogok Egyesülete (NATA) alapszabálya, elérhető az interneten: http://www.asociacij anata.lt/wp-content/uploads/2012/03/NATA-istatai2014-page-001.jpg (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁷Az LNVAA „Linava” revíziós bizottságának 2014. első félévi pénzügyi tevékenységéről szóló ellenőrzési jelentése, elérhető az interneten: http://www.linava.lt/wp-content/uploads/2014/09/Linava-2014m.I-pusme%C4%8Dio-revizijos-ataskaita.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁸Független könyvvizsgálói jelentés, elérhető az interneten: http://www.panbustas.lt/dokumentai/Metine%20ataskai-ta-2013.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁴⁹Független könyvvizsgálói jelentés, elérhető az interneten: http://www.panbustas.lt/dokumentai/Metine%20ataskai-ta-2013.pdf (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵⁰2013. évi független könyvvizsgálói jelentés, elérhető az interneten: http://www.pe.lt/repository/veikla/finans_ataskaitos (megtekintve: 2014. 10. 25.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 16

az alperes társasága, ehelyett ABMG „Astra“ választhatja a UAB „ASTRA-WAM“ nevet; Az alperes nem kizárólagos jogot kapott a „DVARO“ megjelölés használatára kizárólag a AB „GUBERNIJA“ által gyártott sör- és kvaszalapú ital (koktél) megjelölésére, a megjelölést kizárólag a „DVARO MIŠAS“ szókapcsolatban használva, 2012-07-09-ig; A kérelmező kijelentette, hogy 2010. december 30-án kérelmet nyújtott be a VĮ Registrų centro Vilniaus filialui, hogy az Astra, AB nevet ideiglenesen vegyék fel a Astra, AB a jogi személyek nyilvántartásába; Az alperes hangsúlyozta, hogy a .A.S.A. Vilnius, UAB és a UAB „VSA Vilnius“ nevek megtévesztő hasonlóságának igazolásához meg kell állapítani a közvetlen .A.S.A. Vilnius, UAB és a UAB „VSA Vilnius“ ügyfelei körében fennálló összetéveszthetőség lehetőségét, nem pedig a közvetett ügyfelek tekintetében⁵¹. A szabad stílust képviselő online média – VZ.LT, lrytas.lt, DELFI, lzinios.lt, respublika.lt, 15min.lt és mások – azonban minden vállalat szimbolikus nevének írásakor hajlamos a folyamatos szövegekre jellemző általános írásmódot alkalmazni, például: a „Finasta“ csoportot a „Finasta“ bank, a „Finasta“ pénzügyi brókercég, valamint Litvániában és Lettországban működő vagyonkezelő társaságok, a „Finasta Asset Management“⁵² alkotják; Szerinte a „Lesto“ eljárásának átláthatatlansága a beszerzés során megerősíti a „Vilniaus energija“ aggodalmait, miszerint a „Lesto“ alkalmatlan az áramtermelési kvóták elosztására⁵³; a „Rokiškio sūris“ csoporthoz tartozik az „Utenos pienas“⁵⁴.; A Litván Nemzeti Szállítmányozói és Logisztikai Szövetség, a „Lineka“ beszámoló- és tisztújító kongresszusán T. S.-t, az UAB TEF „Vilteda“ vezérigazgatóját hároméves időtartamra ismét elnökké választották⁵⁵; a „Linava“ nemcsak több tízmillió litás költségvetést kezelő szervezet, hanem a környező országok fuvarozóinak komoly versenytársa is⁵⁶; a „Vilniaus degtinė“ nem tervezi, hogy osztalékot fizet részvényeseinek⁵⁷. Amint látható, az ilyen szövegekben a nevek átírásakor még a jogi formára vonatkozó utalás bejegyzett alakját és helyét sem veszik figyelembe – ezeket sokkal szabadabban használják.

Mindazonáltal mind a hivatalos, mind a szabad stílusú folyamatos szövegekre az LKRS általános helyesírási normát állapít meg. A vállalatok bejegyzésekor kialakult helyzet következtében a használat egyes területein új norma formálódik: a jogi személy nevét úgy kell írni, ahogyan bejegyezték, noha nemcsak az LKRS-ben, hanem más normatív munkákban sem fogalmaztak meg – legalábbis eddig – funkcionális stílusonként eltérő, folyamatos szövegre vonatkozó helyesírási vagy központozási szabályokat; ezek minden funkcionális stílusban azonosak. Már pusztán ebből a szempontból is eltér egymástól a nyelvhasználat és a norma. Ha azonban a jogi személyek nevének írásmódbeli változatosságát egyetlen szövegbe emelik át, azzal általában minden helyesírási vagy központozási szabály, következésképpen a norma lehetőségét is tagadják: ha szinte minden szimbolikus nevet másképp írnak, nincs semmiféle helyesírási szabályszerűség, közös elv vagy rend, vagyis nincs meg az, ami a szabály alapját képezi. Így írva az idézőjel, a nagy kezdőbetű és a csupa nagybetűs írás elveszíti meghatározott funkcióját. A funkció meghatározatlansága viszont zavarja a nyelvhasználatot, végül pedig a helyesírás és a központozás szintjén is zavaró tényezővé válik.

⁵¹ LITEKO, interneten elérhető: http://liteko.teismai.lt/viesasprendimupaieska (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵² Kiválasztották, kinek adják el a „Finastát“, interneten elérhető: http://www.delfi.lt/verslas/verslas/issirinko-kam-parduoti-finasta.d?id=66206630 (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵³ „Vilniaus energija“: a „Lesto“ alkalmatlan a kvóták elosztására, interneten elérhető: http://www.lrytas.lt/verslas/energetika/vilniaus-energija-lesto-yra-netinkama-kvotu-skirstymui.htm (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵⁴ „Rokiškio sūris“, AB-csoport, interneten elérhető: http://www.15min.lt/zyme/rokiskio-suris-ab-grupe (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵⁵ A „Lineka“ újraválasztotta vezetőjét, az infrastruktúra kihasználására összpontosít, interneten elérhető: http://vz.lt/article/2014/5/16/lineka-perrinko-vadova-koncentruosis-i-infrastrukturos-isnaudojima (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵⁶ A „Linava“ ellenzéke bírósági ügyekkel gyötri a fuvarozókat, interneten elérhető: http://www.respublika.lt/lt/naujienos/lietuva/verslas/linavos_opozicija_murkdo_vezejus_teismuose (megtekintve: 2014. 10. 25.).

⁵⁷ A „Vilniaus degtinė“ ötödével reméli növelni az értékesítést, interneten elérhető: http://www.delfi.lt/verslas/verslas/vilniaus-degtine-pardavimus-tikisi-padidinti-penktadaliu.d?id=9181324 (megtekintve: 2014. 10. 25.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 17

1.4. A meglévő és a használat által felvetett megoldások

Ha a használat, a norma és ezek összhangjának fő zavaró tényezője a jogi személyek bejegyzésekor alkalmazott írásmódok sokfélesége, akkor mindenekelőtt a nevek Jogi Személyek Nyilvántartásába történő bejegyzésének módját kell egységesíteni. Erre a következtetésre nemrég valóban el is jutottak: a VLKK internetes honlapjának Hírek rovatában közzétett tájékoztatásból kiderül, hogy 2013. május 1-jétől a bejegyzésre kerülő jogi személyek neveinek ellenőrzésekor a VLKK már nemcsak a szintaxis, a lexika vagy a szóalkotás hibáit vizsgálja, hanem a helyesírási szabályok betartását is, és helytelenként utasítja el azokat a neveket, amelyek szimbolikus része nagybetűkkel van írva. A leggyakrabban előforduló hibákat áttekintve közvetlenül azt is jelzik, hogy helytelenek az olyan nevek, mint UAB „KONIG-LITA“ (helyesen UAB „Koniglita“), AB „STATMETRA“ (helyesen UAB „Statmetra“) és így tovább.⁵⁸ Ebből az elemzésből azonban az is kiderül, hogy a szimbolikus nevek írásmódjainak a pusztán említett LKRS-nél több változata van. A Jogi Személyek Nyilvántartása, ha egyfajta listaként vagy jegyzékként értelmezzük, a nagybetűs írásmód területe is lehetne, természetesen csak akkor, ha betartanák benne a bejegyzések egységességének elvét. Mivel azonban ez a jegyzék különleges státusszal rendelkezik, valószínűleg jogi rendelkezésekre is szükség lenne, amelyek biztosítják, hogy a nagybetűkkel bejegyzett névnek a folyamatos szövegre jellemző szabály szerinti átírása ne változtassa meg a nevet. Talán ezért választotta a VLKK azt, hogy a nyilvántartási bejegyzéseket úgy egységesíti, ahogyan a neveket a folyamatos szövegben szokás írni.

Természetesen a nevek helyes helyesírással és központozással történő jogszerűsítése a legfontosabb feltétele annak, hogy használatuk megfeleljen a normának. Ez a problémamegoldási mód azonban csupán egyike azoknak a tényezőknek, amelyek gördülékenyebbé teszik a használatot és növelik a normának való megfelelést. Mindenekelőtt a VLKK ellenőrzése sokkal hatékonyabbá válna, ha a nevek megalkotói és használói számára írási szabályokat dolgoznának ki. Amint látható, azok kidolgozásakor már nem lenne elég egy elemi megfogalmazást megadni, még ha nincs is ok annak megváltoztatására. A név működési területétől függően alkalmazható alternatívákat is elő kellene irányozni, és részletesen tárgyalni kellene az idézőjelek és a nagybetűk használatának lehetőségeit. Mivel a jogi formára utaló jelölések írásmódja és elhelyezkedése is bizonyos bizonytalanságokat okoz, a szabályoknak e változatok lehetőségeit is rendezniük kellene.

Az elemzésből azonban az is kiderül, hogy az írási szabályokat nehéz lenne kidolgozni bizonyos kodifikációs jellegű döntések meghozatala nélkül. A szimbolikus nevek helyesírási és központozási normája nem kellően világos és egyértelmű. A kodifikált norma valójában csupán egyetlen változata a normának, mégpedig a folyamatos szövegben legszokásosabb. Noha ez a változat nem zárható ki a nem folyamatos jellegű szövegekből sem – például cégtáblák, közterületi feliratok, reklámok, listák, katalógusok, útmutatók, táblázatok, grafikonok és hasonlók esetében –, ezeken a területeken inkább más írásmódok számítanának normának: a nagybetűs írás idézőjel nélkül, illetve idézőjellel. Másfelől ilyen írásmódok folyamatos szövegekben is lehetségesek, csak normaként nincsenek kellően egyértelműen kodifikálva. Mivel mind ezek a bizonytalanságok, mind az egységesség elvének megfogalmazása körüli hiányosságok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a helyesírás és a központozás szintjén zavaró sokféleség alakult ki a szimbolikus nevek írásában, szükségessé vált a szimbolikus nevek írására vonatkozó kodifikáció pontosítása.

Az elemzésből az is kiderül, hogy a nyelvészeti kiadványoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a nem folyamatos jellegű szövegek írásmódjára. Amint látható, ezek jellege meglehetősen változatos lehet, ezért szükség van a műfajok osztályozására, valamint az osztályozás egyes egységeinek részletesebb elemzésére. Ha a nem folyamatos jellegű szövegeket nem a nyelvi szabályok által szabályozandó dolgoknak tekintjük, olyan körülmények alakulhatnak ki,

₅₈ Ilyen tájékoztatás a VLKK honlapján található, internetes elérhetősége: http://www.vlkk.lt/lit/nutarimai/imoniu-pavadi-nimai/klaidos.htm (megtekintve: 2014. 11. 04.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 18

amelyek a folyamatos szöveg helyesírását és központozását is zavarják. Ha valóban ilyenek alakulnak ki, újabb kodifikációs feladat merül fel: a normát rögzítő munkákban világosabban kell megnevezni az írásjelek funkcióit és egymáshoz való viszonyát. Nemcsak a számítógépes írás által kínált betűtípus-lehetőségek, hanem a jogi személyek neveinek a vizuális grafika területeivel való szoros érintkezése is arra ösztönöz, hogy világosabban húzzuk meg az írásgrafikában és a nem írásos grafikában használt jelek határát, jogilag elismerjük a nagybetűs írásnak az írásgrafika elemeként való státuszát, vagy elutasítsuk azt, és meghatározzuk viszonyát a helyesírás és a központozás szintjeihez. A folyamatos szövegekben meglehetősen széles körben alkalmazott nagybetűs írás jelentősen megzavarta az idézőjelek funkcióját is, ezért feladat ennek egyértelműbb meghatározása is. A következőkben bemutatott, nem litván szimbolikus nevek használatáról szóló elemzésből kiderül majd, hogy az idézőjelek funkciója korábban sem volt túl világos.

2. NEM LITVÁN SZIMBOLIKUS NEVEK MINT A LITVÁN ÍRÁSMÓDOT ZAVARÓ TÉNYEZŐK

2.1. Az átírási szabály elégtelensége

A nem litván szimbolikus nevek helyesírásának és központozásának kérdéseit ebben a tanulmányban külön témának lehetne tekinteni, és nem tárgyalni őket, ám a használati tendenciák kibontakozása azt mutatja, hogy e témák érintésének mellőzése, pontosabban a nem litván nevek helyesírási és központozási problémáinak teljes figyelmen kívül hagyása szintén olyan tényező, amely zavarja a szimbolikus nevek használatát, írásnormáját, valamint a norma és a használat összhangját. A litván és nem litván nevek írásának tendenciái és az azokat alakító tényezők összefüggenek, kölcsönösen fenntartják és erősítik egymást.

Természetesen nem arról van szó, hogy egyáltalán ne írnának a nem litván szimbolikus nevekről. Amikor a vállalkozásalapítók angol nevekkel kezdték elnevezni a Litvániában alapított vállalkozásokat, a nyelvészek nem hagyhatták figyelmen kívül sem ezt a magatartást, sem az általa jelentett veszélyt. Így erről a jövevényszó-áradatról is születtek írások, főként – ismét csak – a tiszteletre méltó Kniūkštától (1991a, b, 1992a, 1997, 2004, 2005, 2006b). Az írások azonban leginkább a nem litván nevek morfológiai és szerkezeti sajátosságait, valamint a litván nevek szerkezetére gyakorolt hatásukat vizsgálták; egyes tanulmányok szintaktikai szempontokat is felvetettek (Kniūkšta 1997; Vaicekauskienė 1997; Vaskelaitė 2001), a helyesírás és a központozás kérdéseit viszont – akárcsak a litván nevek esetében – szinte egyáltalán nem érintették, ha nem számítjuk a lett szimbolikus nevekről szóló néhány tanulmányt (Kvašytė 2005; Jocaitė, Kvašytė 2006).

A nem litván szimbolikus nevek írásának kérdése a jogi személyek nevének megalkotóira vonatkozó szabályokban sem merült fel. A szabályokból kitűnik, hogy megalkotásukkor e nevektől általában el kívántak határolódni. Már az első változat is kimondta, hogy szimbolikus nevet „nem lehet más nyelvek olyan szavaiból alkotni, amelyeknek nincs litván morfológiai alakjuk, és amelyeket a köznyelvi litvánban nem használnak” (LKKN 1998: 15). A 2004-es szabályokból ez a pont kimaradt, de megmaradt az a rendelkezés, hogy szimbolikus névként a köznyelvi litvánban használatos szavak és bizonyos szókapcsolatok állhatnak (4. pont), valamint hogy ezek nem alkothatók nem normatív szavakból (vagy azokkal), illetve nem normatív szóalkotási móddal (11. pont). A 2013-as határozattal a 9. és 10. pontot törölték a szabályokból, így megszűnt a tilalom, amely szerint szimbolikus neveket nem normatív szavakból (vagy azokkal), illetve nem normatív szóalkotási móddal, végződés nélküli mesterséges szavakból és nyelvtanilag nem-

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 19

összekapcsolt szavakból sem lehetett alkotni. A 4. pont azonban megmaradt, és kimondja, hogy szimbolikus névként csak a köznyelvi litvánban használatos szavak és bizonyos szókapcsolatok állhatnak. A VLKK által végzett ellenőrzésből arra lehet következtetni, hogy ez a pont a törölt esetekre is kiterjed, mivel a VLKK helytelennek minősíti azokat a neveket, amelyek kizárólag más nyelvekből származó szavakból, vagy más nyelvek szavainak és litván szavaknak az együtteséből állnak, például: MB „If we do”, UAB „Wind”, „Vilnius transport”, „Giliara solutions”⁵⁹.

Mindazonáltal a szabályok bizonyos kivételt is előirányoztak. Az 1992-ben elfogadott szabályok 4.3. pontja kimondta, hogy nem litván szavakból, illetve azokkal közös, Litvániához és más országokhoz tartozó cégek nevei is alkothatók (LKNN 1998: 14); ezt az 1997-ben módosított szabályok is megismételték (VŽ 1997b), és mindkettő megemlítette, hogy a Litvániában működő külföldi cégek is kaphatnak más nyelvű nevet. A nem litván szimbolikus nevek írására vonatkozó megfogalmazás tehát valószínűleg nem azért hiányzott, mert az ilyen nevek írását a litván nyelv szempontjából irrelevánsnak tartották, hanem mert nem tekintették a litván nyelvi szabályok tárgyának. A 2004-ben elfogadott, ma is hatályos szabályokból a nem litván nevekre vonatkozó kivétel teljesen kimaradt. Ezek a nevek azonban bekerülnek a nyilvántartásba, mert a Polgári Törvénykönyv is megengedi, hogy külföldi jogi személlyel vagy más szervezettel kapcsolatban álló vállalkozások nem litván nevet kapjanak⁶⁰; a VLKK ezeket a neveket sem ellenőrzi. Az internetes sajtóból kitűnik azonban, hogy a nem litván nevek beáramlásának talán fő csatornája illegális: a szabályokat különféle módokon igyekeznek kijátszani, ezt a magatartást pedig leginkább üzleti érdekekkel indokolják⁶¹. A nem litván nyelven alkotott neveket mégis le kell írni, hiszen elkerülhetetlenül említést kell tenni – különösen az aktív nemzetközi kapcsolatok korában – a külföldön alapított vállalkozások és más külföldi jogalanyok, illetve objektumok nevéről. Ezért az írásukra vonatkozó szabályt meg kellene határozni.

A LKRS nem említi a nem litván vállalatok szimbolikus neveinek írását, noha a nem litván tulajdonnevek írásának egy egész fejezetet szentel (LKRS 1992: 81–89). A szabályt külön VLKK-határozat fogalmazza meg (VŽ 1997a). Első pillantásra ez is nagyon egyszerű: a nem litván szimbolikus neveket az eredeti helyesírás szerint kell írni⁶² (újságok és folyóiratok: „Karogs”, „Time”, „Novyj mir””; cégek, szervezetek, csapatok: „Cameron”, „General Motors”, „Chrysler Corporation”, „Los Angeles Lakers”, „Milan AC”, „Miami Heat””; márkás termékek: „Renault”, „Mercedes Benz”, „Braun”, „Hyundai”, „Sony”, „Audi 100””), egyes elterjedt egyszavas nevekhez pedig – különösen azokhoz, amelyeknek van megfelelője a köznyelvben – litván végződés illeszthető („Internetas”, „Kosmosas”, „Zenitas”, „Spartakas”). A megjegyzés azt is rögzíti, hogy a köznevesült, elterjedt nem litván neveket adaptálják, idézőjel nélkül és kisbetűvel írják, azaz žiguliai, mersedesas, feraris, tojota, boინგas, brauningas. Ebből egy kétszintű adaptációs rendszerre lehet következtetni, az előző VLKK-határozatokból azonban az látható, hogy kezdetben az adaptációt inkább csak a kötetlenebb stílusokban tartották kívánatosnak. Például az 1990-es határozat szerint végződést csak a beszélt nyelvben és a népszerű kiadványokban, valamint csak néhány elterjedt egyszavas, nem-

⁵⁹ Lásd a VLKK tájékoztatását, elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/lit/nutarimai/imoniu-pavadinimai/klaidos.htm.

⁶⁰ A Polgári Törvénykönyv 2.40. cikke kimondja: „A külföldi jogi személlyel vagy más szervezettel kapcsolatban álló jogi személy neve úgy is megalkotható, hogy az azonos vagy hasonló legyen a külföldi jogi személy vagy más szervezet nevéhez, amennyiben azok hozzájárultak a név használatához.” (VŽ 2000).

⁶¹ Mivel sem az üzleti érdekek, sem azoknak a nyelvi vagy nemzeti kulturális érdekekhez való viszonya nem tárgya ennek a tanulmánynak, itt ezekkel nem foglalkozunk; csupán két egyszerű állításra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek hiányoznak az üzleti és nyelvi érdekek védelmezői között zajló vitákból: 1) a vállalatnevek a nyelv részét alkotják (mint látható, különösen fontos részét), Litvániában pedig az államnyelv – legalábbis egyelőre – nem az angol, hanem a litván; 2) az az érv, hogy a külföldieknek nehéz kiejteniük a litván nevet, alaptalan, ha a vállalat nem kívánja teljesen megtagadni a litvánoknak nyújtott szolgáltatásokat: a litvánok számára az angol hangok helyes fonetikai visszaadása semmivel sem könnyebb, mint a külföldiek számára a litván hangoké.

⁶² Már 1979-ben sem volt magától értetődő az eredeti helyesírás elve. Alkalmazását Nijolė Slėžienė javasolta, figyelembe véve a más nyelvek sajtójában követett gyakorlatot és a korabeli litván sajtóban elterjedt következetlenségeket (1979).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 20

lietuviškų pavadinimų, ypač tų, kurie bendrinėje kalboje turi atitikmenų (KK 1991). Dar ankstesniame nutarime (1988 m.) apie galūnių dėjimą iš viso neužsiminta (KK 1990). Galbūt todėl begalūnis nelietuviškų simbolinių pavadinimų rašymas įsigalėjo ir, 2007 m. jau nusprendus skatinti nediferencijuojamą pagal funkcinį stilių adaptavimo polinkį, t. y. VLKK nutarimu rekomendavus be gimininio žodžio arba prieš jį einančio nelietuviško pavadinimo simbolinę dalį linksniuoti, jei ją įmanoma priderinti prie kurios nors lietuvių kalbos linksniuotes (VŽ 2007), tokia rekomendacija oficialiuosiuose stiliuose atgarsio neberado. 2005 m. išleistame leidinyje teigiama, kad periodinės spaudos kompresija jį linkusi atmesti ir žiniasklaidoje – svetimų pavadinimų begalūnis rašymas įsigalėjęs ir joje (Pupkis 2005: 288). Šiaip ar taip, nerišlaus pobūdžio tekstui, tokiam kaip Juridinių asmenų registras, morfologinio adaptavimo principas nė negalėjo būti aktualus.

Az 1997-es VLKK-határozatban megfogalmazott szabályt a cégjegyzékre nem ebből, hanem más szempontból nehéz alkalmazni. Mindenekelőtt a bejegyzendő vállalkozások nevének kötelező része a tevékenységi kört vagy a jogi formát megjelölő szó, ezek írásáról azonban semmit sem mondanak – sem azt, hogy miként és hol kell feltüntetni ezt a megjelölést, sem azt, hogy litván vagy nem litván nyelvűnek kell-e lennie. A szimbolikus rész elhatárolásának kérdése sem világos. Csak a szabályt szemléltető példákból lehet arra következtetni, hogy idézőjelbe kell tenni, de még a példákból sem derül ki, hogyan kell elhatárolni a szimbolikus részt, ha az a jogiforma-megjelölés előtt áll. A megadott példákban litván idézőjeleket használtak; ebből csupán arra lehet következtetni, hogy a nem litván szimbolikus nevek írásakor az eredeti nyelv helyesírásának és a litván központozásnak az elve alkalmazandó. Nem minden nyelvhasználó jut azonban erre a következtetésre, annál is inkább, mert a központozás és a helyesírás szintje közötti határ az LKRS-ben sem világos. A nagybetű használatának esetei a helyesírási (LKRS 1992: 60–72) és a központozási részben (LKRS 1992: 134) egyaránt szerepelnek. A szimbolikus nevek tárgyalására a Helyesírás című részben kerül sor (LKRS 1992: 70–72), a szabály azonban nemcsak a nagybetűre, hanem az idézőjelek használatára is vonatkozik. Csak az eredeti helyesírás szabályát szemléltető példákból lehet arra következtetni, hogy az eredeti helyesírás elvének az angol nyelvre jellemző elvet is magában kellene foglalnia, vagyis azt, hogy a név minden szavát nagybetűvel kell írni. A lett szimbolikus nevek írásáról szóló cikkek (Kvašytė 2005; Jocaitė, Kvašytė 2006) rámutatnak arra, hogy a diakritikus jeleket is vissza kell adni, erről azonban csak ezekben a cikkekben születik döntés. Maga az „eredeti helyesírás” fogalma is más jelentést kap, amikor létrehozandó nevekre alkalmazzák. A megalkotott nevet nem lehet az eredetivel összehasonlítani, ezért ez az elv legfeljebb az angol vagy valamely más nyelv helyes használataként értelmezhető. A nem litván vállalkozásnevek megalkotásakor feltehetően a rendelkezésre álló nyelvismeretre támaszkodnak, ám sok a bizonytalanság is.

A nem litván nyelvű cégjegyzéki bejegyzéseket áttekintve – amelyek többsége a nemzetközivé váló angol nyelven készült – az a benyomás támadhat, hogy rájuk egyáltalán nem vonatkoznak helyesírási és központozási szabályok. A litván nyelvű bejegyzések nagybetűhasználattal kapcsolatos zűrzavarához hasonló változatossághoz (UAB „Accounting express“; UAB „PLUS Windows“; UAB „Business MARKET“; URBAN Market UAB; VŠĮ COUNT PLUS; MB A DOG LEADER; UAB „COMPANY EXPRESS“; FINANCE 4 YOU, UAB; „AMBER REALTY INVESTMENTS“; UAB) hozzájárul az is, hogy a szimbolikus részben minden szó nagybetűvel kezdődik (MB „Express Delivery“; UAB „Baltic Logistics Group“; UAB Press Express, UAB Payment Solutions, asociacija „Amber Rally Team“), bár ez nem mindig van így (ĮĮ „Baltic amber“; MB „Balticum infinitum“; MB „Energy business partners“; UAB Amber oak). A rövidített jogiforma-megjelölés helyének változatossága (UAB „4finance“; UAB „Financing accounting and consulting“; ĮĮ „Consulting plus“ ir „Swedbank“; AB; „Print City“; UAB; Amber Food, UAB;) mellett

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 21

EXPRESS GROUP, UAB; „LIGHT CONSULTING GROUP“; UAB) tovább növeli, hogy a szimbolikus rész után álló rövidítést nem választják el vesszővel (Everyday Finance UAB, Dim Electro UAB, Layala Balti Real Estate KŪB, Business Investment Group MB, AUTO EXPRESS UAB), bár más esetekben vesszővel választják el (Business, UAB; Business service, UAB; BUSINESS UNION, UAB). A vállalkozás jogi formáját megnevező szókapcsolatot nem feltétlenül rövidítik, például: KREDITO UNIJA AMBER, uždaroji akcinė bendrovė „AMBER“; viešoji įstaiga „AMBER PROJECTS“; kooperatinė bendrovė „AMBER LOG“. A szimbolikus részt, amely a rövidítés előtt áll, a litván nevekhez hasonlóan hajlamosak nem idézőjelbe tenni (Market in, MB; Express sale, MB; Credit Law, UAB; Alternative Payment Services, UAB; BALTIC BUSINESS INDUSTRY, UAB; MARKET-STOCK UAB; EXPRESS GROUP, UAB), de idézőjelbe is kerülhet („Baltics Express“, UAB; „City Market“, UAB; „Building business“, UAB; „Rides and more“, UAB). Gyakran a jogiforma-megjelölés után álló szimbolikus részt sem teszik idézőjelbe (MB Amber Dreams, MB Septem Spedition Group, UAB Business Team, UAB Day and Night, UAB Asia express, UAB Autobela market, UAB Clic2Sell, VšĮ Business training center, ĮĮ SKY GROUP, VšĮ COUNT PLUS). Ilyen változatosságot még az angol nyelv szabályai sem lennének képesek előre jelezni.

Az angol nyelvben léteznek névírási szabályok. Ezek szerint a tulajdonnév minden szavát nagy kezdőbetűvel kell írni, függetlenül attól, hogy szimbolikus vagy szó szerinti jelentésű névről van-e szó. Így a szimbolikus rész szokásos írásmódja a következő lenne: Motorola Solutions, Pine Indemnity, Accomplish Financial, American Electric Technologies, Global Development Group, Standard Life International, General Electric International, Active Wealth Management, Abacus Investment Solutions, Bain & Company és így tovább. A nem litván neveket azonban a külföldi cégjegyzékekben bejegyzik, és leggyakrabban nem önmagukban, hanem jogiforma-megjelöléssel együtt használják. A megjelölések sokfélék: rövidíthetők vagy nem rövidíthetők, a rövidítés módja pedig attól az országtól is függ, amelyben a vállalkozást bejegyzik. Az amerikai vállalatok nevével gyakran használják az LLC (Limited Liability Company) jelölést, amely azt fejezi ki, hogy a jogi személy korlátozott felelősségű. Az Egyesült Királyságban vagy ott bejegyzett vállalkozások nevével a Plc, plc, PLC (Private Limited Company), Ltd (Public Limited Company) jelöléseket használják; más országok vállalkozásainál gyakori az S.A. (spanyolul Sociedad Anónima, franciául Société anonyme), S.E. (spanyolul Sociedad del Estado), S.C.S. (spanyolul Sociedad en Comandita Simple), S.C.p.A. (spanyolul Sociedad en Comandita por Acciones), S.p.a. (olaszul Società per azioni), GmbH (németül Gesellschaft mit beschränkter Haftung), AB (svédül Aktiebolag), A/S (dánul Aktieselskab), ASA (norvégül Allmennaksjeselskap). Ha az angol neveket angol szövegben írják, a szimbolikus részt általában nem teszik idézőjelbe (összefüggő szövegben rendszerint csak a műalkotások címét teszik idézőjelbe), különösen akkor nem, ha a név szövegkörnyezet nélkül szerepel. A jogiforma-jelölés többnyire a név után áll, és általában nem választják el vesszővel a szimbolikus résztől, például: Direct Pay Limited, Currencies Direct Financial Markets Limited, Amin Exchange Ltd, Clear Currency Foreign Exchange Risk Management LLP, Centurion Portfolio Managers Ltd, Domestic & General Insurance plc, St Andrew’s Life Assurance Plc, Orkla Finans Kapitalforvaltning ASA, Aberdeen Property Investors Corporate ASA, Inpay A/S, General Capital Financial Services S.A., Trustly Group AB, Evo Payment International GmbH. A vessző azonban használható, különösen az amerikai vállalatok neveinek írásakor, például: Write Word, LLC; Ormantine, USA, Ltd.; Feedworks USA, Ltd; Guangzhou Comma Car Care Accessories Co., Ltd. A nem litván nevek kialakítására vonatkozó szabályok általában nem tiltják a rövidítések használatát, ezért bőségesen élnek is velük; a rövidítési módok változatosabbak, mint amit a litván nyelvi szabályok előírnak, például: AA Advisers LLP, A.J.K. Wealth Management Limited, K.J.W. Krisworld Development Ltd, Corporate FX+ Limited, e-MID S.I.M. S.p.A., eToro (UK)

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 22

Ltd, GR-NEAM Limited, IND-X Securities Limited, ING AM Insurance Companies B.V., J M Finn & Co Ltd, J Stern & Co. LLP, J&E Davy t/a Davy, NASDAQ OMX NLX Limited, St Helen’s Capital Plc.

Amikor nem litván nevű vállalkozásokat litván nyilvántartásban jegyeznek be, megpróbálják mindezeket a szabályokat alkalmazni, ám – amint azt a korábban bemutatott bejegyzések is mutatják – a nem litván cégnevek litván nyelvű írására vonatkozó szabályt is alkalmazzák, amely nyilvánvalóan hiányos. Arról, hogy a nyilvántartásban milyen elvet kell követni, sehol nem rendelkeznek, így a névadókat nem lehet azzal vádolni, hogy nem ismerik a szabályt. Egy ilyen szabály megállapítása azonban nehéz lenne. Hiszen a nem litván neveket többnyire külföldi ügyfelekre tekintettel alkotják, hogy Litvánián kívül működjenek, ezért számukra a litván helyesírás és központozás nem különösebben fontos. Másfelől a Jogi Személyek Nyilvántartása a Litván Köztársaság adatbázisa, tehát litván nyelven kellene vezetni. Természetesen annak eldöntésekor, hogy a nem litván nevek bejegyzésekor melyik nyelv helyesírási és központozási szabályait kell alkalmazni, azt a tényezőt is figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás nem összefüggő szöveg. Amíg nem fogalmaznak meg egyértelmű szabályt, addig a Litvániában létrehozott nem litván nevek írásmódjának változatossága uralkodik.

2.2. A litván elnevezések írásmódjára gyakorolt hatás

A nyilvántartás nem litván bejegyzéseiből kitűnik, hogy e nevek írását nemcsak az átírási szabály hiányosságai vagy a nyilvántartásra szabott szabály hiánya, hanem a litván jelképes nevek megalkotásának és használatának tendenciái is befolyásolják. A litván nyelvi normák szempontjából azonban sokkal fontosabb az ellenkező jelenség: a nem litván helyesírás és központozás hatása a litvánra. Ez a hatás nagyon is nyilvánvaló, amint azt ugyanannak a nyilvántartásnak a bejegyzései mutatják.

Az angol nyelvű nevek írásmódját közvetlenül másolják, amikor a jelképes névrész minden szavát nagybetűvel kezdik, például: ĮĮ „Pirk Kitaip“; VšĮ „Namas Plius“; MB „Miesto Batai“; UAB „Geras Medis“; UAB „Saulės Elektrinių Parkas“; UAB „Techno Projektų Grupė“; VšĮ „Gero Laiko Zona“; „Sveikatos Sodas“; UAB. Azt a tendenciát, hogy a jogi formára utaló megjelölés előtt álló jelképes névrészt nem teszik idézőjelbe, a korábban említett tényezőkkel is össze lehet kapcsolni; annak elhagyása, hogy vesszővel válasszák el (Vertimų pasaulis MB, Baltas miestas UAB, Pasaulio saulės energija MB, Neptūno investicijos UAB, SOLAR investicijos UAB, AVEVERA UAB), viszont csak az imént tárgyalt, nem litván nevek központozási sajátosságaival magyarázható. A litván nyelvre nem jellemző rövidítések használatára való hajlam (UAB „D Investicijų Valdymas“, UAB „BT mediena“, UAB „LNT PLUS“, viešoji įstaiga „LT plius“, UAB „NOR Mediena“, VšĮ FK VYTIS, N Technologijos, UAB) szintén valószínűleg ennek a hatásnak a következménye, ahogyan a nem litván rövidítések használatára való hajlam is (UAB „IDW metalas ir mediena“, UAB „J. P. K. investicijos“, UAB „P&P investicijos“, UAB). A nyilvántartásba felvett nem litván nevekben, amelyek litván jogi formára utaló megjelölést tartalmaznak, különösen elterjedtek a különféle rövidítések, például: UAB „F and B“; UAB „SOGA Baltic Oil“; UAB „PCD Group“; „REF Express“; UAB „ABFC Finance“; ĮĮ „WMI plus“; ĮĮ „Express A ir LT“; VšĮ „A and RS group LT“; MB QR Market, MB „QSP FINANCE“; UAB „D&J Group“; UAB S&A EXPRESS, MCB Finance, UAB, „LRQA Lietuva“; UAB, uždaroji akcinė bendrovė G-Networks, uždaroji akcinė bendrovė „PS and S“, steponkus&co FM AB, UAB iTree Finance, M-Finance UAB, UAB „1A.LT“; UAB 4SUN GROUP, UAB „2M plus“, 4it, UAB. Ilyen rövidítési módok a litván jelképes névrészben is előfordulnak, például: UAB J9 investicijos, UAB „4T Klaipėda“; UAB E-biznis, P-Parkas, UAB, klubas „ČIA & DABAR“; ĮĮ Pbc Plus. Mivel az angol-

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 23

nyelvű nevek írásának szabályai nem tiltják a szóösszevonások használatát, illetve az ilyen módon képzett nevek írását nagy- és kisbetűk váltogatásával, ezért litván neveket is alkotnak és írnak így, például: ĮĮ „SerVal plus“, viešoji įstaiga „VelKIMe drauge“; IPOKRaTES Lietuva fondas, GraniRa, UAB.

Ez a hatás egyértelműen az angol nyelv szabályainak alkalmazásából ered. Nehézséget az jelent, hogy az előbb tárgyalt, a litván nevek bejegyzésével kapcsolatos bizonytalanságok erősítik, illetve kedvező környezetet teremtenek neki. Például nyilvánvalóan átvitt értelmű név idézőjel nélküli írására – különösen, ha a jogi formára utaló megjelölés után áll (VšĮ Mažas dangus, MB Laimės paukštė, MB Genio uok esas, MB Mano Spinta, MB Tavo Buhalterė, UAB Kmynas, UAB Spinoza, UAB Pabalnotas vėjas, UAB Perkūno nafta, UAB Greitas šuo, UAB Saulės Guru, UAB Saulės Zona, UAB Saulės Industrija) – valószínűleg az angol nyelvű tulajdonnevek írásmódja ösztönöz, de ezt az ösztönzést fenntartja az a tendencia is, amely a nyilvántartásban kezd meghonosodni: a litván nevekben elhagyják a jelképes névrész idézőjelbe tételét, ha az a jogi formára utaló megjelölés előtt áll. A litván nevek nagybetűs bejegyzésének már említett körülmények miatt kialakult tendenciáját jelentősen erősíti, hogy a külföldi nyilvántartásokban is csupa nagybetűvel jegyeznek be neveket. Ösztönző vagy megerősítő tényező lehet a nem litván nevekben gyakori rövidítések, köztük a nagybetűkkel írt szótagrövidítések használata is. Emellett az angol nevekben a betűalak fontosabb, mint a litván nevekben. Például az „Oil IndEx” cégnév IndEx eleme a szókezdő rész és az ex (volt) elem összetétele lehet; így értelmezve különbözne az Index szótól (mutató, index). Ha ezt a szót csak kezdőbetűjét nagybetűvel átírnák, fennállna a veszélye annak, hogy a két nevet összetévesztik. Az ilyen nevek arra ösztönöznek, hogy a litván szavak belsejében is nagybetűket írjanak, és egyúttal azt a benyomást erősítik, hogy a bejegyzett betűalakot nem lehet megváltoztatni. További megerősítő tényező lehet, hogy az angol tulajdonnevek írásának szabálya részben egybeesik azzal a litván szabállyal, amely szerint a legfelsőbb államhatalmi szervek neveinek minden szavát nagybetűvel kell írni (Lietuvos Respublikos Vyriausybė, Lietuvos Respublikos Aukščiausiasis Teismas, Vengrijos Valstybės Susirinkimas stb.) (LKRS 1992: 66; VŽ 1997a). A litván nyelv szabályai ezenkívül stilisztikai célú nagybetűhasználatot írnak elő, amikor valakihez udvariasan szólnak (Jūs, Tamsta, Pone), illetve amikor a szavak által jelölt fogalmaknak (Tėvynė, Tauta, Nepriklausomybė), történelmi eseményeknek, dokumentumoknak, továbbá szervezeteknek (Lietuvos Vyskupų Konferencija, Didysis Vilniaus Seimas, Baltijos Asamblėja) különleges jelentőséget tulajdonítanak (LKRS 1992: 72–71). Ezek a hasonlóságok megzavarhatják a nyelvhasználókat.

A nem litván helyesírás és központozás litvánra gyakorolt hatását bizonyos mértékig korlátozzák a névalkotási szabályok. Már az 1997-ben elfogadott szabályok megállapították, hogy a rövidítéssel képzett név belsejében nem lehet nagybetűt írni, például a SeKoMa, MeBetA alakok nem megfelelőek (VŽ 1997a). A rövidítésekből és számjegyekből, illetve ezek kombinációiból alkotott jelképes neveket csak a Cégnév-törvény 2. cikkét kiegészítő és 4. cikkét módosító, 2002-ben elfogadott törvény tette jogszerűvé (VŽ 2002b), de a 2004-es szabályokból ezt a kivételt kihagyták. A Polgári Törvénykönyvben (2.40. cikk) azonban továbbra is érvényben maradt az a rendelkezés, amely szerint a jogi személy neve „betűkből állhat, amelyek nem értelmezhetők szavakként, valamint számjegyekből vagy ezek kombinációiból, de csak akkor, ha az ilyen név a társadalomban meghonosodott” (VŽ 2000). A szóhoz hasonló rövidítések, valamint a mesterségesen alkotott jelképes nevek – amelyek végződése megfelel a litván –a, –ė, –as, –is, –ys, –us végződések valamelyikének, és ragozhatók, például „Eksma“; „Lista“; „Sodra“; „Sekoma“ – mindmáig megengedettek a névalkotásban, és a jogi személyek bejegyzésekor ezek közé tartoznak a legnépszerűbbek, például: uždaroji akcinė bendrovė „TOKSIKA“; uždaroji akcinė bendrovė „REKIJA“; AB „Gindera“; UAB „Kedera“; UAB „Revaka“; UAB „Rimsauga“; UAB „Stevija“;

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 24

UAB „Taurenta“; UAB „Telfida“; UAB „Telija“; UAB „Vilmista“; UAB „Ervila“; UAB „ADMI-TA“; UAB „ELDIKA“; UAB „ELTELA“; UAB „IMRENA“; UAB „LEOLA“; UAB „LINKARA“; UAB „TOPARA“; UAB „DENSANAS“; GESPANA, UAB. Ugyanakkor az ilyen nevek kizárólag nagy kezdőbetűs írásmódját jelenleg a VLKK ellenőrzése is akadályozza, például az ilyen írásmód esetében: UAB „EDGarmas“; UAM „MoVakas“; MB SaulMina; ĮĮ „INveska“⁶³. Ez az ellenőrzés az angol nyelv másfajta hatását is megakadályozza, például a nem első szó nagy kezdőbetűvel írását, mint az UAB „Elektros Vizija“ esetében; továbbá a szimbolikus nevek idézőjel nélküli írását is, például: MB Giria, ĮĮ Montavimas, UAB Gudri žirafa, UAB Garantuotai⁶⁴.

Mindazonáltal nem állítható, hogy a szimbolikus nevek területén teljesen elhárították volna az angol helyesírás és központozás hatását. Először is már bejegyeztek ilyen nevű vállalkozásokat, használatuk pedig az analógia elvének alkalmazására ösztönöz. Másodszor egyáltalán nem világos, hogyan kell a különböző szabályok szerint bejegyzett nem litván neveket összefüggő vagy tagolatlan szövegben átírni. A nyilvántartási bejegyzésekből arra lehet következtetni, hogy látszólag nincsenek olyanok, amelyek csak betűalakjukban vagy az idézőjelek használatában különböznek, így az azonosság problémája nem merülhet fel. Ugyanakkor, akárcsak a bejegyzett litván nevek használatánál, felmerül a kérdés, hogy mennyire módosítható a jogi személyiségű szervezet nevének alakja. Ha egy idézőjelek nélkül bejegyzett nevet idézőjelekkel írnak le, fennáll a veszélye, hogy a szó szerinti jelentésű nevet szimbolikus jelentésűvé változtatják, különösen akkor, ha valaki nem tud angolul, és a szavak jelentése alapján nehezen állapíthatja meg, hogy a név valóban átvitt értelmű-e. A megállapított írásmód-szabály pedig, amely az eredeti írásmódot helyezi előtérbe, úgy is értelmezhető, mint előírás arra, hogy a nevet úgy írják át, ahogyan angolul írnák, vagyis minden szó csak nagy kezdőbetűvel szerepeljen, idézőjelek nélkül. Ezt a feltevést alátámaszthatják a litván nyilvántartásba fel nem vett nevek írásmódjának tendenciái, például: A tengerpart közelében található Amber Palace szálloda Palanga városában található, a régió látnivalói pedig a palangai strand és a palangai móló⁶⁵, DNV GL-Business Assurance a világ egyik vezető, akkreditált irányításirendszer-tanúsítási szolgáltatója⁶⁶; a MAN hivatalos litvániai képviselője, az UAB Adampolis 2010-ben létrehozta az Adampolis Finance részlegét, amely gyors, optimális és rugalmas finanszírozási megoldásokat kínál minden ügyfélnek új és használt teherautók, valamint autóbuszok beszerzéséhez⁶⁷; az Altum Finance Vilniusban működő pénzügyi tanácsadó cég, amely Litvánia egész területén dolgozik ügyfelekkel⁶⁸; jelenleg a Michelin vállalat a Bridgestone vállalattal együtt osztozik a világelsőségen a gumiabroncs-gyártás mennyiségét tekintve; a Continental pedig a világ egyik vezető autóipari beszállítója⁶⁹. Másfelől az eredeti írásmód szabálya úgy is értelmezhető, mint a nyilvántartási bejegyzés követésének elve, különösen akkor, ha a litván nevek használatakor is ezt követik.

Az idézőjelek mellőzésének azonban mélyebb okai is lehetnek, amelyek az idézőjelek többfunkciós jellegével, egyúttal pedig funkciójuk meghatározatlanságával függnek össze. Az LKRS azon megjegyzéséből, miszerint idézőjelek nélkül a név egy másik dolgot jelölne (LKRS 1992: 70), arra lehet következtetni, hogy a szimbolikus nevek idézőjeles írásakor az idézőjelek mintha az átvitt jelentés jelölését szolgálnák; ugyanabban az LKRS-ben azonban az idézőjelet az idézet elsődleges jelének tekintik (LKRS 1992: 224–228). Mindazonáltal az ellentmondás

⁶³ Lásd a VLKK honlapján található információt, elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/lit/nutarimai/imoniu-pavadinimai/klaidos.htm (megtekintve: 2014. 11. 04.).

⁶⁴ Ugyanott.

⁶⁵ Hotels.com, elérhető az interneten: http://lt.hotels.com (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁶⁶ DNV GL, elérhető az interneten: http://www.dnvba.com/lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁶⁷ Adampolis, elérhető az interneten: http://www.adampolis.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁶⁸ Altum Finance, elérhető az interneten: http://altumfinance.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁶⁹ Padangos123.lt, elérhető az interneten: http://padangos123.lt/e/michelin (megtekintve: 2014. 10. 27.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 25

ez itt nem áll fenn, mivel az LKRS az idézetek közé sorolja a személyek vagy tárgyak átvitt értelmű megnevezéseit, az átvitt jelentésű sajátos kifejezéseket, valamint művek, kiadványok és idézett szervezetek neveit is (LKRS 1992: 224–228). Az idézet itt megadott meghatározásával – „Más alkalommal elhangzott szó szerinti beszéd vagy írott szöveg, amelyet a szerző vagy a szereplő beszédébe illesztenek” (LKRS 1992: 224) – azonban nehéz összeegyeztetni az átvitt jelentésű szavakat vagy kifejezéseket. A nyelvészeti munkák valóban felhívják a figyelmet az idézet fogalmának túlzottan tág értelmezésére, és kísérletet tesznek az idézőjelek funkcióinak elkülönítésére. Juozas Abaravičius például az átvitt jelentésű sajátos szavak idézőjeles megjelölését választható idézőjel-használatként tárgyalja, amely eltér a kötelező használattól (Abaravičius 2002: 202–221), Rūta Marcinkevičienė pedig nem kellően indokolt esetekként (Marcinkevičienė 2006). A választható vagy nem kellően indokolt használat tárgyalásakor az idegen szavakat és más nyelvek betoldásait is említik, mint a szerzőnek a köznyelv határain kívül eső elemektől való elhatárolódását szolgáló eszközöket (Abaravičius 2002: 214–221; Rudzevičius 2005; Marcinkevičienė 2006: 211), bár az idegen szavakkal használt idézőjeleket kedvezőbben is értékelik: a címzett figyelmeztetéseként egy nem teljesen tipikus szövegelemre (Girčienė 2005). Akárhogy nevezzük is ezt a használatot, azt mutatja, hogy az idézőjelek nemcsak a hiteles idézeteket vagy a jelképes neveket jelölik, hanem a nyelvtől idegen elemeket is. A nem litván jelképes nevek éppen ilyenek, egyszersmind átvitt jelentésű szavak. Ezért merül fel a kérdés, hogy milyen funkciót töltenek be az idézőjelek, amikor nem litván jelképes nevekkel használják őket. Mivel a nem litván nevek írására vonatkozó szabály egyáltalán nem említi az idézőjeleket, funkciójukat sem határozza meg.

Funkcijos įvardijimo klausimas gal ir nebūtų aktualus, jei nelietuviškų pavadinimų nebūtų vartojama su nelietuviškomis teisinės formos nuorodomis. Jei tokių pavadinimų simbolinė dalis skirtina kaip perkeltinės reikšmės žodis ar junginys, tai išeitų, kad nelietuviška teisinės formos nuoroda į kabučių aprėptį neturėtų patekti. O jei nelietuviški pavadinimai skirtini kaip svetimžodžiai ar kitų kalbų intarpai, tai turėtų būti skiriamas ir visas pavadinimas, įskaitant ir teisinės formos nuorodą. Nesant taisyklės dėl tokių atvejų, registre neretai pasirenkama skirti tik visą pavadinimą, pvz.: „Advanced Business Migration Ltd.“ atstovybė, ADIDAS-SALOMON INTERNATIONAL SOURCING LIMITED atstovybė, Airijos akcinės bendrovės „MALS OIL TRADING LIMITED“ atstovybė, Airijos asociacijos WOOLTSON LTD filialas, „ASIA FLY CARGO LTD“ atstovybė, BEIJING FLY WORLD CARGO CONSULTING SERVICE COMPANY LTD atstovybė, JAV įmonės „Lithuanian Catholic Religious Aid. Incorporated“ atstovybė, MILFORD DEVELOPMENT INCORPORATED atstovybė, JAV ribotos atsakomybės kompanijos „LAVA TRADE LLC“ atstovybė. Tokie skyrybos polinkiai ryškėja ir rišliuose tekstuose, pvz.: Pasak S. U., „Fresh Market“ generalinio direktoriaus, „Aletrad 2001 Trading Limited“ priklauso tiems patiems akcininkams kaip ir „Ipsun Holding Limited“, tačiau neatskleidžiama, kas yra investavę į šias Kipre registruotas bendroves⁷⁰; „Group Menatap Limited“ įvertino patirtus nuostolius 114 mlrd. JAV dolerių suma⁷¹; BNS žiniomis, nuo 2004 iki 2007 metų sklypą ir pastatą buvo įsigijusi ir valdė greičiausiai ne Lietuvoje registruota ribotos atsakomybės bendrovė „Elite L.L.C.“⁷²; JAV bankas „JPMorgan Chase“ akcijų rinkoms ketina pasiūlyti pirmuosius....................

⁷⁰ A „Fresh market” egy másik, Cipruson bejegyzett társaság tulajdonába került, elérhető az interneten: http://vz.lt/article/2014/5/7/fresh-market-perleista-kitai-kipre-registruotai-bendrovei (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷¹ Oroszország elveszítette a 128 milliárd litás pert, elérhető az interneten: http://www.delfi.lt/verslas/energetika/rusija-pralaimejo-128-mlrd-lt-byla.d?id=65402464 (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷² A VSD korábbi vezetői vállvonogatással reagálnak a CIA-börtönökről szóló információkra, elérhető az interneten: http://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/buve-vsd-vadovai-del-informacijos-apie-czv-kalejimus-guzcioja-peciais.d?id=25001215.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 26

az autógyártó „Chrysler Group LLC” értékpapírjai⁷³. Természetesen ezek a tendenciák kialakulhatnak a kettős idézőjelek elkerülése érdekében is, különösen, mivel erre ösztönöznek⁷⁴. Az idézőjelek azonban így elveszítik azt a funkciójukat, hogy a név jelképes részét jelöljék, ami szintén arra ösztönözhet, hogy ne használják őket a jelképes nevek írásakor.

Éppen ezért kellene meghatározni az idézőjelek funkcióját. Egy másik erősödő írásmód, az, hogy minden szót nagybetűvel kezdenek, arra utal, hogy a nagybetű funkcióját is meg kell határozni. A használati tendenciákból az is kiderül, hogy a nem litván jelképes nevek írására vonatkozó norma nyilvánvalóan elégtelen, mégpedig nem csupán azért, mert nem irányoz elő a név felhasználási területéhez igazodó változatokat. A norma hiányossága, hogy az egyetlen szabály az eredeti írásmód elvét emeli ki, az írásjelek használatának elvét viszont egyáltalán nem veszi figyelembe, ami jelentősen megzavarja a használatot. További hiányosságok is vannak; mindenekelőtt az, hogy az írási szabály egyáltalán nem veszi figyelembe a jogi személyek neveinek mint a jelképes nevek egyik típusának sajátosságait. Lényegében e jelképes nem litván nevek — amelyek a kötelező jogi formára utaló megjelölés miatt különböznek a többitől — írásmódjára nincs kodifikált norma, különösen nem összefüggéstelen szövegekben. A nyilvántartási bejegyzések elemzése azt is feltárja, hogy nyilvánvalóan hiányzik egy, a sajátos felhasználási területre, nevezetesen a Jogi Személyek Nyilvántartására alkalmazandó szabály, és szükség volna rá.

A nem litván nevek létrehozóinak és használóinak pedig egyértelműen megfogalmazott helyesírási és központozási szabályokra volna szükségük. Ezek hiányában az ilyen nevek helyesírása és központozása esetlegesen alakul, és ez hatással van a litván jelképes nevek írására. Bár a litván nevek írására gyakorolt hatást a VLKK ellenőrzése korlátozza, ez a korlátozás csak a nevek megalkotásakor érvényesül. A nevek használatakor a hatás valamennyi tárgyalt megnyilvánulása kirajzolódik. Még az LKRS szabálya szerint bejegyzett neveket is az angol nyelv mintájára úgy írják, hogy minden szavuk nagybetűvel kezdődik, például: „Idėjų Slėnis” – internetes és informatikai technológiai szakemberek⁷⁵; UAB „Lanksti Linija” – hatékonyan működő, korszerű fémfeldolgozó vállalat⁷⁶; „Gera Virtuvė” természetes, környezetbarát anyagokból készít bútorokat⁷⁷; AB „Kauno Grūdai” termelőegységekkel rendelkezik Litvániában és külföldön⁷⁸; „Savi Medžio Sprendimai” szintén bútorok és egyéb fatermékek restaurálásával foglalkozik⁷⁹. Így írják neveiket azok a vállalatok is, amelyeknek neveit nagybetűs alakban jegyezték be, például: Mi – UAB „Apskaita ir Turtas” Vilniusban működő könyvvizsgáló cég, amely Litvánia-szerte üzleti vállalkozásoknak nyújt könyvvizsgálati és számviteli szolgáltatásokat⁸⁰; „Jungtinės Transporto Pajėgos” gyorsan és szakszerűen oldja meg a nemzetközi fuvarozási üzletágban felmerülő problémákat⁸¹. Az ilyen írásmód példái még a cégkatalógusokban is előfordulnak, amelyek a nyilvántartási bejegyzések elvét követve ragozzák a neveket, például: Skuodo Anglis, Akmens Uola, Baltijos Anglis, Kauno Kuras, Verkiantis Gluosnis, Zatyšių Karjeras, Gelmių Tyrimai, J. Kličiaus ĮI, Geologai ir Partneriai, Kietasis Biokuras, Vandens Filtrų Servisas, Socialiniai Sprendimai, Joniškio Grūdai, Minijos Lanka, Kooperatinė Bendrovė, Investavimo Klubas „Rizika Plius”⁸². A nevek írása

⁷³ A tőzsdén felajánlott „Chrysler”-részvények viszályt kelthetnek a jelenlegi tulajdonosok között, elérhető az interneten: http://auto.lrytas.lt/naujienos/birzoje-pasiulytos-chrysler-akcijos-gali-sukirsinti-dabartinius-savininkus.htm (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷⁴ Apie tai plačiau rašo Ona Laima Gudzinevičiūtė (2012: 123–124).

⁷⁵ Idėjų slėnis, elérhető az interneten: http://www.idejuslenis.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷⁶ Lanksti linija, elérhető az interneten: http://www.lankstilinija.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷⁷ Gera virtuvė, elérhető az interneten: http://www.geravirtuve.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷⁸ Kauno grūdai, elérhető az interneten: http://www.kauno-grudai.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁷⁹ Savi medžio sprendimai, elérhető az interneten: http://www.savimedziosprendimai.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁸⁰ Apskaita ir turtas, elérhető az interneten: http://www.apskaitairturtas.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁸¹ TG group, elérhető az interneten: http://www.itp.lt (megtekintve: 201 10 27).

⁸² Rekvizitai.lt, elérhető az interneten: http://rekvizitai.vz.lt/imones (megtekintve: 2014. 10. 27.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 27

az angol nyelv szabálya szerint az interneten nagyon gyorsan terjed. A vállalatok honlapjain így kezdték írni a címként használt szókapcsolatokat is, például: Rólunk, Szolgáltatások és Termékek⁸³, Kezdőlap, Biztosítási Szolgáltatások, Biztosítótársaságok, Tájékoztatás az Ügyfélnek, Az én biztosítási alkuszom – A saját biztosítási alkuszom⁸⁴, Vásárlási Feltételek, Adatvédelmi Szabályzat⁸⁵, Jövőkép és Küldetés, Hogyan Talál Meg Minket⁸⁶. Mivel angolul így írják őket, az összes tulajdonnévre vonatkozó általános angol szabályt másolják.

3. A NEVEK MINT A NYELVEK KÖLCSÖNHATÁSÁNAK EREDMÉNYEI

Bár már a névadás első szabályai is kivételként engedték, hogy a litván és más országok vállalatainak közös vállalkozásait nem litván nevekkel jelöljék, és ma is kivételt tesznek a külföldi jogi személyekkel kapcsolatban álló vállalatokkal, az ilyen közös vállalkozások elnevezésének, különösen pedig nevük írásának elveit mégsem határozták meg. Mivel lehetséges közös vállalkozásokat létrehozni, elkerülhetetlenül annak is lehetővé kell válnia, hogy ez a kölcsönhatás a nyelvben tükröződjék; ebből következően a kölcsönhatás írásbeli megjelenítésének kérdése is valamilyen formában fel kell hogy merüljön. Többnyelvű nevek valóban létrejöttek, és mivel nincsenek rögzített írási elvek, kiindulópontként szolgálhat a cégjegyzékbe bejegyzett nevek elemzése.

A cégjegyzékből három fő névtípus rajzolódik ki, amelyek az országok és nyelveik érintkezése nyomán jöttek létre. Az első típusba azok a nevek tartoznak, amelyekben litván elem szerepel, leggyakrabban tulajdonnév, például Lietuva vagy Europa, például: UAB „Clear Channel Lietuva“; UAB „Eden Springs Lietuva“; UAB „CAT Cargo Logistics Lietuva“; UAB „Airo Catering Services Lietuva“; Credit Index Lietuva, UAB; „New Yorker Lietuva“; UAB; akcinė bendrovė „KRAFT FOODS LIETUVA“; UAB „Isbre Water Europa“; UAB „IKC Yoneed Europa“; UAB „Isbre Water Europa“; UAB „GROUP EUROPA INVESTMENT“; Gyakran valamely litván város neve kerül a név szimbolikus részébe, például: UAB „Palanga Development Group“; UAB „SKI PARK DRUSKININKAI“; asociacija „Šiauliai Extreme Sports Association“; UAB „Nordic Development Group Panevėžys“; BALTIC GROUP INTERNATIONAL KLAIPĖDA, UAB, leggyakrabban Vilnius vagy Kaunas, például: UAB „Vilnius Investment Partners“; UAB „VL Investment Vilnius“; UAB „Kaunas Group Trade“; UAB „Kaunas Investment Partners“; Sana Beauty Kaunas, UAB; TRAVEL KAUNAS, UAB. Időnként más város neve is előfordul, például: AB „Linas Agro Group“; UAB VYTIS INVEST; UAB „RYTAS CAPITAL“. E nevek szimbolikus részében nyilvánvalóan az angol nyelv szintaxisa uralkodik, mégpedig az a tendencia, hogy a helynevet elöljárószó nélkül illesztik a névhez; csak egy esetben áll birtokos esetben (például UAB „Palanga Development Group“), a másik esetben pedig meglehetősen nehéz megállapítani, milyen esetben áll (például UAB „Clear Channel Lietuva“).

P. Kniūkšta felhívta a figyelmet az utóbbi esetekre. Már 1997-ben új, más nyelvekből átvett nyelvi jelenségként értékelték őket, és a telephelyek nevéhez sorolták; ezt a csoportot konkrétan összevont telephelyneveknek nevezték, vagyis olyan szerkezeteknek, amelyek az anyavállalat nevéből és a telephely aktuális helyét jelölő helynévből állnak (Kniūkšta 1997a: 10–11). Felmerült a kérdés, hogy ilyen esetekben melyik litván esetet kellene használni, és azt állították,

⁸³ Creditinfo, elérhető az interneten: http://www.creditinfo.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁸⁴ Kockázat-átruházás, elérhető az interneten: http://www.rizika.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁸⁵ Rūta, elérhető az interneten: http://www.eruta.ruta.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁸⁶ Kínai kocsma, elérhető az interneten: http://www.kinusmukle.lt (megtekintve: 2014. 10. 27.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 28

így nem marad más, mint a helyhatározói eset használata, például: „Phillips Lietuvoje”; „Shell Baltupiuose” (Kniūkšta 1997a: 12). Mindazonáltal kérdéses, hogy ezekben az esetekben felmerül-e a litván morfológiai megfelelő kérdése. Hiszen ezek a nevek angol nyelvűek, tudatosan az angol névadási szintaxis sajátos szabályai szerint alkották őket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bizonyos szóhoz úgy kapcsolódjon egy másik, hogy a kapcsolatot morfológiai eszközök ne jelöljék. E nevek tisztán angol megfelelői a következők lennének: Adform Lithuania, UAB; Amber Bridge Lithuania, UAB; Ansell Protective Solutions Lithuania, UAB; „Elme Metall Lithuania”; UAB; Ansell Protective Solutions Lithuania, UAB, és így tovább. Csupán annyi a különbség, hogy a földrajzi nevet nem angolul, hanem litvánul használják, azaz Lietuva, Europa (angolul Lithuania, Europe), bár ez sem mindig így van, mivel a városneveket angolul is ugyanígy írják. A litván elemet is az angol nyelv szabálya szerint illesztik hozzá, idézőjelek vagy más eszközök használata nélkül. E nevek litván megfelelőjét keresve valószínűleg nem ragalakot, hanem más szerkezetet kellene keresni, például: „Phillips” litvániai részlege (fiókja, egysége, képviselete); „Phillips”, litvániai részlege (fiókja, egysége, képviselete) vagy hasonló. A használat valóban ebbe az irányba mutat, például a NASDAQ OMX Vilnius összefüggő szövegekben „Nasdaq OMX” Vilniaus birža alakban szerepel, vagy hasonlóan: A vállalat részvényeit jegyzik a „Nasdaq Omx” Vilniaus biržos Oficialiajame prekybos sąraše⁸⁷; a LESTO részvényeit jegyzik a „Nasdaq Omx” Vilniaus vertybinių popierių biržos Oficialiajame sąraše⁸⁸. Ez a megoldás azonban csak a kötetlenebb stílusú szövegekben figyelhető meg. A hivatalos szövegekben – más esetekhez hasonlóan – inkább a nyilvántartásban szereplő bejegyzés vagy az eredeti helyesírás elvét követik, tehát ezt írják: AB NASDAQ OMX Vilnius, például: Tájékoztatjuk, hogy AB NASDAQ OMX Vilnius igazgatósága ez év november 8-án jóváhagyta az Értékpapír-bizottsággal egyeztetett, módosított és kiegészített AB NASDAQ OMX Vilnius tagsági és kereskedési szabályait, amelyek szerint ez év november 22-től a szabályozott piac üzemeltetőjének AB NASDAQ OMX Vilnius által kezelt szabályozott piac kereskedési és elszámolási pénzneme litáról euróra változik⁸⁹. Ilyen használati tendenciák mellett különösen időszerű azt a kérdést feltenni, hogy melyik nyelv szabályait kell alkalmazni a nem litván nevek litván nyilvántartásba történő bejegyzésekor. Ennek eldöntésekor figyelembe kell venni, hogy e szimbolikus nevekkel együtt litván nyelvű jogiforma-megjelölés szerepel, amelyet gyakran nem is rövidítenek, például: uždaroji akcinė bendrovė „SWEDISH MATCH LIETUVA”; uždaroji akcinė bendrovė „TALLINN PANK LEASING VILNIUS”; uždaroji akcinė bendrovė „PEPSI-COLA GENERAL BOTTLERS LIETUVA”; Lietuvos ir Vokietijos uždaroji akcinė bendrovė „BUILDING INDUSTRY PRODUCTS VILNIUS”. Így az angol nyelvű névalakítási tendenciákra támaszkodni aligha helyénvaló.

A nyilvántartásban valóban találhatók ilyen nevek feltételezett litván megfelelői, például: firmos „INKASSO BUERGER” filialas Vilniuje, firmos „POPCORN COMPANY KG” filialas Lietuvoje, „BALTIC ATLANT SHIPPING, S.L.” atstovybė Lietuvoje, uždarosios akcinės bendrovės „Vezo” agentūra Vilniuje; Lietuvos ir Vokietijos uždarosios akcinės bendrovės „BALTIC DECOR” filialas Kaune, UAB „Frans Maas Lietuva” Kauno filialas. Ez a nyilvántartás kétnyelvű neveinek második típusa. Szintaxisuk litván: birtokos esetű szókapcsolatok, azzal az eltéréssel, hogy az egyik esetben a közvetlen jelentésű név szerepel birtokos esetben, például ebben a szókapcsolatban: firmos „INKASSO BUER

⁸⁷ „City Service” új tulajdonosokat keres, online elérhető: http://zebra.15min.lt/lt/naujienos/verslas/city-service-iesko-nauju-savininku-250630.html (megtekintve: 201 10 27).

⁸⁸ A LESTO hosszú távú stratégiájának célja a hálózat megbízhatóságának csaknem egytizeddel való javítása, online elérhető: http://www.lesto.lt/lt/naujienos/pranesimai-spaudai/ilgalaikeje-lesto-strategijoje-s9pc.html (megtekintve: 2014 10 27).

⁸⁹ A NASDAQ OMX Vilnius szabályozott piacának kereskedési és elszámolási pénznemváltása, online elérhető: https://www.dnb.lt/lt/apie-banka/pranesimai/skelbimu-archyvas/2010/del-nasdaq-omx-vilnius-reguliuojamos-rinkos-prekybines (megtekintve: 2014 10 27).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 29

GER“ vilniusi fióktelep szó cég, a másik esetben pedig, amikor nincs konkretizáló jelentésű szó, annak helyét a szimbolikus elnevezés foglalja el, például a következő szerkezetben: „BALTIC ATLANT SHIPPING, S.L.“ képviselete Litvániában – „BALTIC ATLANT SHIPPING, S.L.“. Ebből a típusból sok elnevezést jegyeznek be a szimbolikus rész elkülönítése nélkül, pl.: Nordea Bank AB Lietuvos skyrius; Finland Ltd Lietuvos filialas; Danske Bank A/S Lietuvos filialas; Nordea Bank AB Lietuvos skyrius; Swedbank P&C Insurance AS Lietuvos filialas; Pohjola Bank plc Lietuvos filialas; Compensa Life Vienna Insurance Group SE Lietuvos filialas; Swedbank Life Insurance SE Lietuvos filialas; C & E Corporation Limited atstovybė; ORACLE EAST CENTRAL EUROPE LIMITED FILIALAS. Az ilyen írásmódot nemcsak a norma hiánya, hanem az idézőjelek funkciójával kapcsolatos, már említett bizonytalanságok is magyarázhatják. Mindazonáltal, ha a teljes elnevezést litvánként kezeljük, az abba beépülő nem litván elemet vagy legalább az elnevezés szimbolikus részét valamiképpen el kellene különíteni. Talán a VLKK ellenőrzése volt az oka, hogy az elkülönített elnevezések valóban megjelentek a nyilvántartásban, például: AS „Meridian Trade Bank“ Lietuvos filialas, AB „Citadele“ banko Alytaus filialas, AB „Citadele“ banko Kauno filialas, akcinės bendrovės banko „NORD/LB Lietuva“ Alytaus skyrius. Egyébként teljesen litván elnevezésekből is jegyeznek be ilyeneket, például: akcinės bendrovės „Lietuvos spauda“ Biržų skyrius, akcinės bendrovės „Lietuvos geležinkeliai“ krovinių vežimo valdybos Šiaulių regiono stočių skyrius, AB „Detonas“ Akmenės padalinys, és ezek kiváló példái a litván elnevezések szintaxisának. Így már könnyű olyan elnevezéseket is írni, amelyekben az alegységet átvitt értelmű szerkezet jelöli, például: „Jaunosios Lietuvos“ ir naujųjų tautininkų sąjungos skyrius „Lietuvių tautinio jaunimo sąjunga „Jaunoji Lietuva“, klubo „Aista“ skyrius „Senasis Kaunas“ individuali įmonė „Senasis Kaunas“, Vokietijos įmonės „Lacufa AG Lacke und Farben“ atstovybė „Lacufa AG Buro Vilnius“.

A nyelvi érintkezés következtében kialakult nevek harmadik típusa az első ellentéte. Ezek olyan szimbolikus nevek, amelyekben a litván szintaxis dominál, és csupán egy nem litván elem ékelődik közéjük, például: UAB „Citadele investicijų valdymas”; UAB „Citadele faktoringas ir lizingas”; „Swedbank investicijų valdymas”; UAB; „Swedbank draudimo brokeris”, UADBB. Mint látható, a beékelt elem egyúttal átvitt értelmű szó is. Az ilyen helyesírási esetekre sem a litván, sem a nem litván szimbolikus nevek szabálya nem tér ki. A litván szimbolikus nevek írásának szabálya azonban előírja, hogy a szimbolikus névbe tartozó közvetlen jelentésű név jelölését, vagyis az első nagybetűt meg kell őrizni. Ezt az analógiát követve mintha a szimbolikus névbe beillesztett szimbolikus név jelöléseit – az első nagybetűt és az idézőjeleket – is meg kellene őrizni. Szabály hiányában a nyilvántartásba felvett nevet általában semmilyen módon nem különítik el, például: UAB Danske Capital investicijų valdymas, UAB Danske lizingas, UAB „PZU LIETUVA GYVYBĖS DRAUDIMAS”; AB „SEESAM LIETUVA GYVYBĖS DRAUDIMAS”; UAB „NORTHWAY TURTO VALDYMAS”. Ezzel az írásmóddal a nevek az összefüggő szövegekbe is átkerülnek, például: Tavaly a „Danske Capital investicijų valdymas” ügyfeleinek száma 15 százalékkal nőtt⁹⁰. Ezek az adatok a bank leányvállalatának, az UAB „Danske lizingas” lízingszolgáltatásait is magukban foglalják⁹¹. A „Seesam Lietuva gyvybės draudimas” életbiztosítási szolgáltatási portfóliót alakít ki és tanácsadói hálózatot épít⁹²; az UAB „Investicijų ir verslo garantijos” (INVEGA) első lízinggaranciáját nyújtotta a vállalatnak……

⁹⁰ A „Danske Capital investicijų valdymas” ügyfeleinek száma 15 százalékkal nőtt, online elérhető: https://www.danskebank.lt/index.php/apie-banka/naujienos/pranesimai-spaudai/16887 (megtekintve: 2014 10 27).

⁹¹ A „Danske bankas” megduplázta nyereségét, online elérhető: http://www.lrytas.lt/verslas/rinkos-pulsas/danske-bankas-dvigubai-didino-pelna.htm (megtekintve: 2014 10 27).

⁹² A „Seesam Lietuva gyvybės draudimas” életbiztosítási szolgáltatási portfóliót alakít ki és tanácsadói hálózatot épít, online elérhető: http://www.verslobanga.lt/lt/spaudai.full/3cad932a34045 (megtekintve: 2014 10 27).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 30

„Citadele faktoringas ir lizingas“ az UAB „Girios tyla“ által lízing keretében, az erdészeti tevékenység fejlesztéséhez szükséges eszközök megvásárlására⁹³; a „Swedbank” Litvániában leányvállalataival együtt működik: „Swedbank lizingas“, UAB, „Swedbank autoparko valdymas“, a „Swedbank Life Insurance SE” litvániai fióktelepével, a „Swedbank P&C Insurance AS” litvániai fióktelepével, „Swedbank investicijų valdymas“ UAB-val, valamint a „Swedbank valda“, UAB⁹⁴. Az ilyen módon beillesztett megnevezések adaptálására valószínűleg azért nem törekednek, mert általában hajlanak a szimbolikus megnevezések adaptálásának elkerülésére. Maga a nyelv azonban az adaptálatlan idegen szavakat mégis megpróbálja valahogyan beilleszteni a szövegbe: például metanyelvi megjegyzésekhez folyamodik (Girčienė 2005), a szimbolikus megnevezés beillesztésének egyik módja pedig a nemekre utaló szavak használata (Vaskelaitė 2001). Ha pedig ilyen módon nem illesztik be őket, akkor idézőjellel vagy betűtípussal különítik el őket (Girčienė 2005; Marcinkevičienė 2006). Az idézőjelek ilyen esetekben való kerülésére ösztönözhet azok túlzott használatának lehetősége. Valószínűleg az idegen nyelvű szimbolikus megnevezések írására vonatkozó szabályok pontatlansága, illetve az idézőjelek mellőzésének általános tendenciája is közrejátszik. A legjelentősebb tényező azonban alighanem az angol megnevezések analógiája. Ezekben ugyanis a beillesztett megnevezést semmilyen módon nem különítik el – sem idegen szóként, sem szimbolikus megnevezésként, például: Swedbank Life Insurance (vö. Swedbank gyvybės draudimas), Finasta Asset Management (vö. Finasta turto valdymas).

A másik betűtípus használatának lehetőségét ilyen esetekben valószínűleg korlátozza az általános tendencia, hogy tiszteletben tartják a nyilvántartási bejegyzést (a nyilvántartásban nem alkalmaznak betűtípust), továbbá a normatív munkákban uralkodó felfogás, amely a betűtípust az idézőjel megfelelőjének tekinti⁹⁵. A használat azonban az idézőjelek és a betűtípus megkülönböztetett alkalmazására is mutat példákat: például az idézeteket idézőjelbe teszik, az idegen szavakat, kifejezéseket vagy megnevezéseket pedig dőlt betűvel szedik. Ez a lehetőség néhány helyesírással és központozással foglalkozó munkában is megfogalmazódik. Az egyik ilyen munka például azt írja, hogy nem kell idézőjelet használni, ha az idézeteket betűtípussal vagy más grafikai eszközzel emelik ki (Linkevičienė 2013: 58), a szöveg betűtípussal való kiemelését azonban az idézetektől külön tárgyalja, és többek között a dőlt betűnek azt a funkcióját is megemlíti, hogy idegen szavakat különít el (Linkevičienė 2013: 57). Ebből az következne, hogy az idegen szavakat nem tekintik idézetnek. Az ESIV a betűtípust az idézőjel megfelelőjének tartja, abból az állításból azonban, hogy idézetek, szótagbetűszók, szimbolikus vagy idegen nyelvű megnevezések stb. elkülönítésére használható (ESIV 2014: 38), kiderül, hogy az idegen nyelvű megnevezéseket megkülönböztetik a szimbolikus megnevezésektől, és mindkettőt az idézetektől. Így tehát a használati tendenciák, valamint az ezeket alakító munkákban megfogalmazott állítások azt mutatják, hogy szükség van az idézet tág fogalmának felosztására. Az idegen szó betűtípussal való elkülönítése az említett csoport megnevezéseiben mintha megfelelne ennek a tendenciának: a teljes szimbolikus megnevezést idézetként vagy átvitt értelmű megnevezésként különítenék el, a beillesztett elemet pedig idegen szóként. Természetesen ebben az esetben felmerülne az ugyanabban a szövegben előforduló más idegen nyelvű megnevezések központozásának kérdése is. Akárhogy is, ha egy litván szerkezetben nem különítik el az adaptálatlan idegen szót, az ellentmond a litván nyelv általános tendenciájának és annak a normatív iránynak, hogy ne használjanak adaptálatlan idegen szavakat, a használtakat pedig tág értelemben vett idézetként különítsék el. Az ilyen szókapcsolatok írása, mint az asset valdymas (vagyongazdálkodás), amber tiltas (borostyánhíd), dream miestas (álomváros), vagy az ilyen mondat: Dog pagavo cat⁹⁶, litván nyelvi hibának vagy egyáltalán nem litván nyelvű szövegnek minősülne. Ezért komolyan megfontolandó, hogy mennyiben alkalmazható a kivétel kizárólag a tulajdonnevek

⁹³ Az AB „Citadele” bank leányvállalata, a lízingcég INVEGA-garanciával kezdett lízingszolgáltatásokat nyújtani, internetes elérhetőség: https://www.citadele.lt/naujienos/spaudai/2856/ (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁹⁴ Leányvállalatok, internetes elérhetőség: https://www.swedbank.lt/lt/pages/357 (megtekintve: 2014. 10. 27.).

⁹⁵ A VLKK határozata kimondja, hogy az idézeteket betűtípussal vagy más grafikai eszközzel kiemelve az idézőjel elhagyható (VŽ 1997a).

⁹⁶ A kutya elkapta a macskát.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 31

névköréhez. E csoport megnevezéseinek írásmódját illetően azt is figyelembe kell venni, hogy szerkezetük alapvetően az angol nyelv által rájuk kényszerített. Az angol nyelv szintaxisának másolása nélkül, hanem a litván nyelvű megnevezésalkotás szabályaiból kiindulva létrejövő megnevezések valószínűleg ilyenek lennének: „Swedbank“ įmonė „Investicijų valdymas“ arba „Swedbank“ investicijų valdymo įmonė.

Mint látható, a több nyelv kölcsönhatásából létrejött megnevezések írásmódjára vonatkozó norma nincs meghatározva, de az uralkodó szintaxis kritériumára támaszkodva nem lenne nehéz meghatározni: a tárgyalt három csoportból az egyik olyan angol megnevezésnek tekinthető, amelybe litván elem épül be, a másik kettő pedig olyan litván megnevezésnek, amelyben egy szót vagy szókapcsolatot idéznek. A litván nyelvben uralkodó idézési szokások szerint az idézett elemet valamilyen módon el kellene különíteni. A tárgyalt megnevezések használata, amely rávilágít a szimbolikus megnevezés fogalmának eltéréseire, a már említett elméleti feladatokon túl további kérdéseket is felvet: világosabban meg kell határozni mind a litván, mind az idegen nyelvű szimbolikus megnevezés viszonyát az idézethez, pontosítani kell az idézet fogalmát, egyértelműbben kell meghatározni jelölőinek funkcióit, valamint az idézőjelek és a betűtípusok, illetve a betűtípus és a helyesírási, valamint központozási szintek kapcsolatát.

KÖVETKEZTETÉSEK

Bár a szimbolikus elnevezések szintaktikai, morfológiai, lexikai és szóalkotási aspektusait meglehetősen részletesen vizsgálták, a nyelvészeti kiadványok nem fordítanak kellő figyelmet helyesírásukra és központozásukra. Mind a litván, mind a nem litván szimbolikus elnevezések írásmódjára vonatkozó szabályt megfogalmazták, ez azonban csak a folyamatos szövegre alkalmazható.

A valóság által előtérbe állított aktualitás – a vállalatok, intézmények és szervezetek nagy számban történő létrejötte – azt eredményezte, hogy a szimbolikus elnevezéseket főként jogi személyek neveiként vizsgálták. Ezek sajátossága, hogy nemcsak folyamatos szövegekben működnek. Nyilvános feliratként, védjegyként, reklámhordozóként, listákban és más, nem folyamatos jellegű szövegekben használva más írásmódbeli tendenciákat mutatnak, amelyek csak részben esnek egybe a szimbolikus elnevezések folyamatos szövegben való írásával. Így a kizárólag a folyamatos szövegben való írást szabályozó előírás legalábbis e szimbolikuselnevezés-csoport esetében nem lehet elegendő. A jogi személyek szimbolikus elnevezéseinek tárgyalásakor elkerülhetetlenül meg kell említeni más írásmódbeli lehetőségeket is. Ezeket azonban a nyelvészeti kiadványok nem tárgyalják és nem határozzák meg kellő részletességgel, a tisztázatlanság pedig bizonyos zavarodottságot okozott a használatban. Az elnevezések létrehozói különféle írásmódokat alkalmaztak egy sajátos területen, a jogi státusszal rendelkező Jogi Személyek Nyilvántartásában; e módszerek keveredése pedig a szimbolikus elnevezések írásának, sőt általában a helyesírás és a központozás szintjén is zavaró tényezővé vált. A zavar fokozatosan csökken, ám a használat azt mutatja, hogy nem csupán a nyilvántartásban meghonosodott írásmódok sokfélesége okozza.

A kialakult helyzet következtében jelentősen megingott a nagybetűk és az idézőjelek funkciója, ami kiváló lehetőséget teremtett az angol nyelvre jellemző névírási tendenciák alkalmazására. A nyilvántartási bejegyzések, amelyekből nyilvánvalóan kitűnik az angol nyelv hatása, további, idegen írásmódot támogató tényezőkre is rávilágítanak: a nem litván szimbolikus elnevezések írására vonatkozó szabály hiányosságaira, az írásmód és a központozás szintje közötti határ nem kellően világos meghúzására, a nem folyamatos jellegű szövegekben – ideértve az olyan sajátos területet is, mint a Jogi Személyek Nyilvántartása – szereplő elnevezések írására vonatkozó norma hiányára, valamint a nyelvhasználóknak szánt, szimbolikus elnevezések írására vonatkozó szabályok hiányára.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 32

E hiányosságok miatt a jogi személyek nevének helyesírása és központozása nemcsak a Jogi Személyek Nyilvántartásában okoz problémát.

A nyelvhasználat olyan jelenségekre is rávilágít, amelyeket a nyelvi normákat rögzítő munkák egyáltalán nem tárgyalnak. Ilyenek a nyelvek érintkezése révén létrejött elnevezések. Bár írásmódjukra nem fogalmaztak meg normát, annak meghatározásakor kiindulópontként a Jogi Személyek Nyilvántartásának bejegyzései szolgálhatnának. Ez a használati terület kritériumot kínál az ilyen elnevezések megítéléséhez, mégpedig a szintaxis dominanciáját, és azt is feltárja, hogy az ilyen alakulatok idézési elv alapján jönnek létre: az egyik esetben egy litván elemet illesztenek be egy nem litván szerkezetbe, a másikban pedig – fordítva – egy nem litván összetevőt, rendszerint szimbolikus elnevezést, építenek be egy litván szintaxis alapján létrehozott szerkezetbe. Szabály híján a szimbolikus elnevezés részét képező másik szimbolikus elnevezést nem különítik el sem önálló szimbolikus elnevezésként, sem a litván nyelvtől idegen elemként. A fonetikai vagy morfológiai adaptáció elmaradását a funkcionális stílus – a hivatalos, szakmai nyelvhasználat – tendenciái határozzák meg, amelyeket a szimbolikus elnevezések litván nyelvű használatára vonatkozó, nem litván szabályok is alakítottak; az adaptálatlan elemeket azonban a litván nyelvben idézőjellel vagy betűtípussal különítik el. Ha nem jelölik meg őket, az sérti a litván nyelv általános tendenciáját és azt a normatív elvet, hogy ne használjanak adaptálatlan idegen szavakat, a mégis használtakat pedig az írott nyelvben tágabb értelemben vett idézetként kezeljék. Alaposan megfontolandó, hogy az ilyen szabálysértés mennyiben igazolható a tulajdonnevek használatának területén.

A szimbolikus elnevezések használatának elemzése általában mind gyakorlati szabályok, mind kodifikációs döntések iránti igényt tár fel. Döntésekre van szükség egyrészt egyes esetekben, például a többnyelvű elnevezések megformázásának kérdésében, másrészt átfogó kérdésekben is, például bizonyos jelek (nagybetű, csupa nagybetűs írásmód, idézőjelek, betűtípus) funkcióinak, egymáshoz való viszonyának, valamint a helyesírás és a központozás szintjeihez való viszonyának világosabb megfogalmazásában, a nem folyamatos jellegű szövegekben szereplő szimbolikus elnevezések írásmódjára vonatkozó norma meghatározásában, továbbá a folyamatos szövegekben való írásuk normájának pontosításában. A használat emellett a szimbolikus elnevezés fogalmának, valamint a szimbolikus elnevezés és az idézet viszonyának elégtelenül tisztázott voltára is rámutat.

LITERATŪRA

Abaravičius J. 2002: Skyrybos stilistika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Brūzgienė R., Čekmonienė I. E., Žemienė A. 2013: Specialybės kalba. Vadovėlis, Vilnius: Mykolo Romerio universitetas.

DLKG 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Drazdauskienė L. 1975: Dar kartą pasvarstykime ir sunorminkime. – Kalbos kultūra 2, 39–49.

ESIV 2014: Europos Sąjungos institucijų vertimo į lietuvių kalbą vadovas, Liuksemburgas.

Girčienė J. 2005: Neologizmų integracija į tekstą. – Žmogus ir žodis 7(1), 78–82.

Gudzinevičiūtė O. L. 2012: Keli probleminiai rašybos ir skyrybos ženklų vartojimo atvejai. – Kalbos kultūra 85, 121–135.

Įsakymas 2013: Valstybės įmonės Registrų centro direktoriaus 2013 m. gegužės 8 d. įsakymas Nr. V-110 „Dėl Juridinių asmenų registro tvarkymo taisyklių patvirtinimo“ (2013 m. kovo 26 d., Nr. V-80).

Jocaitė G., Kvašytė R. 2006: Latviškų simbolinių pavadinimų vartosena lietuvių kalba. – Jaunųjų mokslininkų darbai 4(11), 31–34.

KK 1990: Dėl kitų kalbų tikrinių pavadinimų rašymo. Lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos mokslų akademijos nutarimai. – Kalbos kultūra 59, 7–8.

KK 1991: Dėl nelietuviškų simbolinių pavadinimų formų. Lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos mokslų akademijos nutarimai. – Kalbos kultūra 61, 5–6.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 33

Kniūkšta P. 1991a: Lietuvoje sugalvoti, bet nelietuviški. – Gimtoji kalba 5, 16–19.

Kniūkšta P. 1991b: Nelietuviškieji simboliniai pavadinimai. – Kalbos kultūra 61, 25–32.

Kniūkšta P. 1992a: Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimų darymas ir vartojimas. – Kalbos kultūra 62, 12–25.

Kniūkšta P. 1992b: Rūpesčiai dėl įmonių pavadinimų. – Kalbos kultūra 62, 26–33.

Kniūkšta P. 1997: Firmų vardai ir jų vartojimas. – Kalbos kultūra 69, 6–20.

Kniūkšta P. 2001: Kalbos vartosena ir tvarkyba. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Kniūkšta P. 2004: Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimai. Darybos ir vartosenos aptarimai, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Kniūkšta P. 2005: Administracinė kalba ir jos vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Kniūkšta P. 2006a: Prekių ženklai ir kalba. – Kalbos kultūra 79, 29–40.

Kniūkšta P. 2006b: Viešieji užrašai. Po dokumentus ir Vilniaus gatves pasižvalgius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Kvašytė R. 2005: Latviški simboliniai pavadinimai Lietuvos spaudoje. – Kalbos kultūra 78, 175–182.

LAT 2005: Lietuvos Aukščiausiojo Teismo Civilinių bylų skyriaus teisėjų kolegijos 2005 m. gruodžio 5 d. nutartis byloje UAB „Parex lizingas“ v. UAB „Parex faktoringas ir lizingas“, bylos Nr. 3K–3–632/2005.

LAT 2006a: Lietuvos Aukščiausiojo Teismo Civilinių bylų skyriaus teisėjų kolegijos 2006 m. balandžio 26 d. nutartis byloje G. G. v. Adomo Mickevičiaus Lietuvos ir Lenkijos santykių rėmimo fondas, bylos Nr. 3K–3–308/2006.

LAT 2006b: Lietuvos Aukščiausiojo Teismo Civilinių bylų skyriaus teisėjų kolegijos 2006 m. spalio 22 d. nutartis, priimta byloje Labdaros ir paramos fondas „M. K. Čiurlionio fondas“ v. Labdaros ir paramos fondą „M. K. Čiurlionio kultūros ir paveldo fondas“.

LAT 2009a: Lietuvos Aukščiausiojo Teismo Civilinių bylų skyriaus teisėjų kolegijos 2009 m. gegužės 11 d. nutartis, priimta byloje UAB „Ateities ekologija“ v. VšĮ „Ekologijos vizija“, bylos Nr. 3K–3–208/2009.

LAT 2009b: Lietuvos Aukščiausiojo Teismo Civilinių bylų skyriaus teisėjų kolegijos 2009 m. gegužės 19 d. nutartis civilinėje byloje Lietuvos tautodailininkų sąjunga v. Lietuvos tautodailininkų sąjungos Vilniaus bendrija, bylos Nr. 3K–3–223/2009.

Linkevičienė N. 2013: Redagavimo pradmenys, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

LKG₃ 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3, Vilnius: Mokslas.

LKKN 1998: Lietuvių kalbos komisijos nutarimai. 1977–1998. Trečiasis pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

LKRS 1992: Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba. 2-asis pataisytas fotografuotinis leidimas. Parengė N. Sližienė, A. Valeckienė, Vilnius: Mokslas.

LKŽ 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt.

LKŽin 1998: Lietuvių kalbos žinynas. Sudarė P. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa.

Marcinkevičienė R. 2006: Motyvuota ir nemotyvuota kabučių vartosena periodinėje spaudoje. – Kalbos kultūra 79, 209–217.

Martišiūtė A. 2013: Anglų kalba jau tapo viršesnė už lietuvių. Prieiga internete: http://www.respublika.lt.

Migonytė S. 2014: Landą užkimšo – skylė liko, bet galima koją nusilaužti. Prieiga internete: http://vz.lt.

Milius M. 2013: Lietuviškiems pavadinimams – podukros dalia. Prieiga internete: http://www.ve.lt.

Narvydaitė M. 2012: Nelietuviškų įmonių pavadinimų neišgydo net baudos. Prieiga internete: http://www.lrytas.lt.

Pupkis A. 2005: Kalbos kultūros studijos, Vilnius: Gimtasai žodis.

Rudzevičius P. 2005: Svetimybių vartojimo polinkiai lietuvių kalbos tekstyne. – Kalbos kultūra 78, 210–219.

Sližienė N. 1979: Nelietuviškų pavadinimų rašymas. – Kalbos kultūra 36, 59–64.

Smaliukas K. 2007: Panašus juridinio asmens pavadinimas ar prekės ženklas. – Verslo žinios 87 (2007 m. gegužės 11 d.), 15.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 34

Vaicekauskienė L. 1997: Dėl žodžių tvarkos su nelietuviškais simboliniais vardais. – Kalbos kultūra 69, 61–63.

Vainauskienė D. 1996: Dėl išstisinio rašymo didžiosiomis raidėmis. – Kalbos kultūra 68, 71–74.

Valeckienė A. 1965: Kilmininkas ir vardininkas pavadinimams reikšti. – Kalbos kultūra 9, 32–35.

Vaskelaitė R. 2001: Nelietuviškų nekaitomų žodžių sintaksiniai vaidmenys. – Kalbos kultūra 74, 43–52.

VŽ 1995: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl firmų pavadinimų giminių žodžių vartojimo ir rašymo“ (1995 m. gegužės 25 d., Nr. 50). – Valstybės žinios, 1995, Nr. 63–1490.

VŽ 1997a: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo nutarimas „Dėl lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos“ (1997 m. birželio 19 d., Nr. 60). – Valstybės žinios 1997, Nr. 63–1490.

VŽ 1997b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo nutarimas „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Aukščiausiosios Tarybos prezidiumo 1992 m. balandžio 30 d. nutarimo Nr. 35 „Dėl firmų vardų“ pakeitimo“ (1997 m. lapkričio 13 d. Nr. 64). – Valstybės žinios, 1997, Nr. 107–2711.

VŽ 1997c: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo nutarimas „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Aukščiausiosios Tarybos prezidiumo 1992 m. balandžio 30 d. nutarimo Nr. 35 „Dėl firmų vardų“ pakeitimo“ (1997 m. lapkričio 13 d. Nr. 64). – Valstybės žinios, 1997, Nr. 107–2711.

VŽ 2000: Lietuvos Respublikos civilinio kodekso patvirtinimo, įsigaliojimo ir įgyvendinimo įstatymas. – Valstybės žinios, 2000, Nr. 74–2262.

VŽ 2001: Lietuvos archyvų departamento prie Lietuvos Respublikos Vyriausybės generalinio direktoriaus įsakymas dėl dokumentų rengimo taisyklių patvirtinimo (2001 m. kovo 30 d., Nr. 19). – Valstybės žinios 2001, Nr. 30–1009.

VŽ 2002a: Lietuvos Respublikos valstybinės kalbos įstatymo 16 ir 25 straipsnių pakeitimo įstatymas (2002 m. birželio 13 d., Nr. IX–954). – Valstybės žinios, 2002, Nr. 15–344.

VŽ 2002b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo 1992 m. balandžio 30 d. nutarimo Nr. 35 „Dėl firmų vardų“ pakeitimo“ (2002 m. birželio 27 d., Nr. 3 (83). – Valstybės žinios, 2002, Nr. 70–2955.

VŽ 2003: Lietuvos Respublikos Vyriausybės nutarimas „Dėl Juridinių asmenų registro įsteigimo ir Juridinių asmenų registro nuostatų patvirtinimo“ (2003 m. lapkričio 12 d., Nr. 1407). – Valstybės žinios, 2003, Nr. 107–4810.

VŽ 2004: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl įmonių, įstaigų ir organizacijų simbolinių pavadinimų darymo taisyklių patvirtinimo“ (2004 vasario 2 d., Nr. N–2(91). – Valstybės žinios, 2004, Nr. 27–867.

VŽ 2006a: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl privalomosios skyrybos taisyklių (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N–2 (103). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 107–4084.

VŽ 2006b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl pasirenkamosios skyrybos taisyklių“ (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N–3 (104). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 107–4085.

VŽ 2007: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl simbolinių pavadinimų linksniavimo“ (2007 m. balandžio 5 d., Nr. N–1 (110)). – Valstybės žinios, 2007, Nr. 42–1625.

VŽ 2012: Lietuvos Respublikos Vyriausybės nutarimas „Dėl Lietuvos Respublikos Vyriausybės 2003 m. lapkričio 12 d. nutarimo Nr. 1407 „Dėl juridinių asmenų registro įsteigimo ir juridinių asmenų registro nuostatų patvirtinimo“ pakeitimo“ (2012 m. gruodžio 5 d., Nr. 1452). – Valstybės žinios, 2012, Nr. 142–7323.

VŽ 2013: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 2004 m. vasario 2 d. nutarimo Nr. N–2(91) „Dėl įmonių, įstaigų ir organizacijų simbolinių pavadinimų darymo taisyklių patvirtinimo“ pakeitimo“ (2013 m. balandžio 4 d., Nr. N–2(138). – Valstybės žinios, Nr. 37–1836.

Gauta 2014 11 07

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

RAMUNĖ VASKELAITĖ. Kaip tampa kebli iš pažiūros paprasta simbolinių pavadinimų rašymo taisyklė | 35

HOW A SEEMINGLY SIMPLE RULE FOR WRITING SYMBOLIC NAMES BECOMES DIFFICULT

S u m m a r y

Linguistic publications pay insufficient attention to orthography and punctuation of symbolic names. They have mostly been analysed as names of legal persons, which are unique in that they tend to function not only in coherent texts. Functioning as public signs, trademarks, advertising objects, in lists and similar texts they are characterised by different writing tendencies only partly coinciding with the writing of symbolic names in a coherent text. Thus, a rule regulating only writing in a coherent text cannot be sufficient at least for this group of symbolic names. In discussion of symbolic names of legal persons it is necessary to mention other possibilities of writing. However, these are not analysed and defined in detail in linguistic publications; thus, due to lack of clarity, some confusion in usage has arisen.

As the functions of capitalisation and quotation marks have become unstable, a favourable medium has emerged for applying the tendencies of writing names characteristic to the English language. The records of the Register of Legal Entities, which clearly show the impact of the English language, demonstrate more factors contributing to foreign orthography: shortcomings of the rule on writing non-Lithuanian symbolic names; insufficient clarity in drawing the line between levels of orthography and punctuation and in writing names in non-coherent texts, including areas as specific as the Register of Legal Entities; absence of the norm and lack of rules for language users on writing symbolic names.

Usage also unveils phenomena that are not considered at all in language standardisation works. These are names emerging out of interaction of languages. Even though there is no norm formulated for writing them, it could be established by using the records of the Register of Legal Entities as a reference point. Such constructs are made based on the principle of quotation: in some cases, a Lithuanian element is included in a non-Lithuanian combination; in other cases, on the contrary, a non-Lithuanian component, usually a symbolic name, is included in a combination constructed on the basis of Lithuanian syntax. Since the rule is missing, there is a tendency not to distinguish the symbolic name comprising another symbolic name neither as a symbolic name nor as an element foreign to the Lithuanian language. This is against the general tendency of the Lithuanian language and its standardisation principle not to use unadapted foreign words and to treat those used in the written language as quotations in a broad sense. It is negotiable to what extent such a violation can be justified by the field of using proper names.

In general, the analysis of the use of symbolic names shows the need both for practical rules and decisions related to codification. Solutions are needed in individual cases, such as formalising multilingual names, as well as in the complex ones, such as clearer formulation of the functions of certain signs (capitals, writing in uppercase letters, quotation marks, prints), their interaction and relation to the levels of orthography and punctuation, constitution of the norm for writing symbolic names in non-coherent texts, and also adjusting the norm for their writing in coherent texts. In addition, usage demonstrates insufficient definition of the concept of a symbolic name and the relation between a symbolic name and a quotation.

KEYWORDS: symbolic name, usage, norm, language regulation, writing and punctuation, name formation rules, capitalisation, quotation marks.

RAMUNĖ VASKELAITĖ

Lietuvos bankas

Gedimino pr. 6, LT-01103 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204